Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

KÁNIKULA Elegendő üdítő Az elmúlt napok rendkívül meleg időjárása miatt megnö­vekedett az üdítő italok iránti kereslet, s aki nem rendezke­dett be otthoni szódavízké­szítésre, naponta többször is felkeresi az üzleteket szik­vízért. Vajon e meleg napok­ban el tudja e látni a lakos­ságot a Pest megyei Pince- gazdaság nagykőrösi szikvíz- üzeme? — Kérdeztük Hajdú Ferenc üzemigazgatótól. — Naponta mennyi szikvi­zet gyártanak? — Télen 1200—1300 üveg­gel. Ilyenkor viszont 3 és fél­ezer, sőt 4 ezer üvegre is szük­ség van. Páldául most, az út­törőolimpia idején. — Az üdítőital-ellátásnál sincsenek gondjaik? — A mi feladatunk a Márka üdítő italok kiszállítása a nagykőrösi, kocséri és nyárs­apáti üzletekbe. Májusban 84 ezer üvegre volt szükség, ám június első két hetében már ennél is nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. Ennek elle­nére nincs gond az ellátással. — A sokféle Márka ital kö­zül melyiket kedvelik legjob­ban a körösiek? — Eddig a szőlő, a manda­rin és a málna ízű italok bi­zonyultak a legkeresettebbnek' — mondotta az üzemigazgató. Keresik a magyar csikót külföldön Évente hétmillió dollár — exportból Országosan 14—15 ezer kis- csikó születésére számítanak az idén — ebből mintegy ezer Pest megyében látja meg a napvilágot. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség örvendetes­nek tartja, hogy megnőtt a tenyésztési kedv. A mezőgazdaság gépesítésével ugyanis olyan nézetek kezdtek elterjedni, hogy az állati vonó­erő feleslegessé válik — ezért hanyatlásnak indult a jó hírű magyar lótenyésztés. A statisztika 1958-ban még 724 ezer lovat tartott számon, az idén már csak száznegyven­ezret. Az élet megcáfolta a téves elképzeléseket. Bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaságban — különösen a háztáji tevékeny­ségben, a. gép mellett is nélkü­lözhetetlen régi, hűséges segítő­társunk, a ló. Az is egyértel­műen világossá vált, hogy nem­csak mint munkaállat nyújt nagy hasznot, de sok más elő­nyös bevételi lehetőséget is biztosíthat a gazdaságoknak, a gazdáknak. Pest megyében például nagy keresettségnek ör­vend a gödöllői lovasisko­la. Egyre több résztvevővel tart­ják meg a Vörös Október Tsz , SPORT Minden kézilabdacsapatunk győzött A szövetségi kézilabda-baj­nokságokban csupán a Kini­zsi-nők szerepeltek a Kinizsi­sporttelepen, többi csapatunk idegenben mérkőzött. MEGYEI FÉRFI Nk. Kinizsi—Gyáli Tsz SK 45—27 (23—18). Nk.: Kismaréi — Dér (8), Vikartóczki (5), Varsányi (9), Porhorszki (7), Fülep (4), Bertalan (11); csere: Szabó — Tót I. (1). Lendületes támadásokkal hamar 9—2-re vezettek a körösiek. Biztos ve­zetésük tudatában védekezés­ben visszaestek, de közepes játékkal is biztosan nyertek. Rendkívül sok gól esett. Nk. Kinizsi ifi—Gyál ifi 23—6 (11—5). A körösi ifik a II. fél­időben kitűnően védekeztek, 200. góljukat Kiss Miklós dob­ta. Gólszerzők: Kiss M. (1), Farsang, Várkonyi, Tóth F. és Mészáros (3—3), Nagy J. (1). MEGYEI NŐI Nk. Toldi DSK—IM Vasas Iklad 15—5 (5—3). Nk.: Ács­bog — Szabó, Rekeczki, Né­meth (8), Bató (5), Ulicska (1), Csizmazia (1); csere: Somogyi. Az eddig ismeretlen, jóképes­ségű ellenfelüket idegenben is biztosan győzték le a toldisok. A Toldi ifi is nyert, 8—6 (5—3) arányban, Ádám és Apró (3— 3), valamint Sáfár (2f góljával. Nk. Toldi DSK—Galgahévízi Tsz SK 16—9 (10—4). Nk.: Ácsbog — Somogyi (3), Re­keczki (3), Németh (5), Bató (3), Ulicska, Csizmazia (2); csere: Szabó. A körösiek jó játékot produkáltak. A Toldi ifi 16—4 (10—3)-ra nyert; gól­dobók: Ádám (6), Sáfár és Ap­ró (4—4), Káló 2. A Toldi-pályára tervezett másik kettős Nk. Toldi DSK— Galgahévíz mérkőzést az el­lenfél kérésére ősszel játsszák le. ÖSSZEVONT JÁRÁSI, NŐI Nk. Kinizsi—Gyáli Tsz SK 18—3 (9—1). Nk.: Hajnal — Vass M. (2), Vass Á. (2), Rácz (1), Mázás (1), Kissné (6), Pa- tyi (2); csere: Zoller (4). Ál­mos játékkal kezdtek, de ké­sőbb a jól védekező körösiek támadójátékban is feljavultak. EGYÉB Ceglédre hirdették a megye déli részének a kézilabda ser­dülő kiválasztó versenyt. Mintegy 30 fiatal — köztük az Nk. Kinizsi 2—2 fiú és leáhy sportolója — is megjelent, de a rendezők nem, s a viadal el­maradt. Így nem lehet sportot csinálni. S. Z. Csütörtök .TEKE Cegléd: öregfiúk megyei bajnoki döntője. Mii látunk ma a moziban ? A pofon. Színes, magyarul beszélő francia film víg játék. (14 éven aluliaknak nem aján­lott.) Előadás kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKO­LÁBAN Visszatérés Óz földjére. Amerikai film. Előadás kezde­te: 7 órakor. Támadásban visegrádi lovasiskolájának tú­ralovaglásait. A toki Egyetér­tés, a pomázi Dunakanyar, a ko­cséri Petőfi Tsz is mind több bevételi lehetőséghez jut az idegenforgalmi lovagoltatásból. A magyar ló jó exportcikk is. Nemcsak a verseny- és sport­lovak jelentenek jelentős va­lutabevételt. de — különösen az utóbbi években — mind több vágócsikót adhatnak el, főként Olaszországba és Fran­ciaországba. Az elmúlt négy esztendőben — éves átlagban — hat-hét millió dollár valuta- bevételt jelentett ez a népgaz­daságnak. Növeli a tenyésztési kedvet az is, hogy ez év elején módo­sították, illetve megszüntették a tsz-tagok háztáji lótartásának régebbi tilalmát. Mindezek-oda vezettek, hogy a lótartás és -tenyésztés orszá­gosan is, megyénkben is egy­re kedvezőbb feltételek közé került. A toki Egyetértés Tsz például* már öt évvel ezelőtt felismerte az ebben rejlő lehe­tőségeket : telivértenyészetük, versenylovaik — egyre több győzelmet aratnak a hazai ga­lopp-pályákon. E sikereken felbuzdulva az ócsai Vörös Október visegrádi lovasiskolájában is megkezdő­dött a versenylótenyésztés. Az egyéni gazdák is mind több figyelmet for­dítanak lóállományuk nö­velésére és ezt a megyei tenyésztési felügyelőség is sokoldalúan segíti. Különösen az állomány minő­ségi fejlesztését mozdítják elő, nemcsak szakmai tanácsadással, hanem — egyebek között oly módon is, hogy az üllői, apaj- pusztai és dömsödi törzstenyé­szeteken kívül, a községekben kihelyezett fedeztető állomáso­kon, jó minőségű apaállatokat bocsátanak a tenyésztők ren­delkezésére. Minden jel arra mutat, hogy a hagyományosan jó hírnek ör­vendő magyar lótenyésztés ki- lábalóban van a hullámvölgy­ből. Ha számban nem is éri el a régebbi színvonalat, de mi­nőségben, a mai igényeknek megfelelően, már a közeljövő­ben túlszárnyalja azt. K. Z. ZöldoStás idején A kertbarátok klubjának legutóbbi összejövetelén a sző­lő zöldoltását vitatták meg. A megbeszélés alkalmával Csikai Pál elnök a gyakorlatban is bemutatta a bevált oltási mó­dokat, melyek segítségével jú­nius folyamán a rossz fajtákat nemesre olthatják a kertész- kedők. i NAGYKÖRÖS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1977. JÜNIUS 16., CSÜTÖRTÖK Trabant, Skoda, Zsiguli Nagy forgalom az autószervizben Elégedettek munkájukkal A Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet Ceglédi úti autószer­vizében évről évre nő a forga­lom. Különösen nyáridőben egymást érik a javításra, kar­bantartásra váró gépkocsik. — Mindenfelé, így Nagykő­rösön is állandóan növekszik az autótulajdonosok száma — mondja Barkó Ambrus üzem­vezető-helyettes. — Ez meglát­szik a mi forgalmunkon is. — Milyen típusú gépkocsi­ból van a legtöbb? — Nagyon sok Trabant, Zsiguli, Skoda és Wartburg gépkocsi van a városban, s ezek azok a típusok, melyek javítására fokozottabban felkészítjük szerelőinket is. Rendsze­resen vesznek részt tovább­képző tanfolyamokon. — A szerviznek nyáron van a legnagyobb forgalma? — Természetesen. Ilyenkor fut a legtöbb autó, s igen sok körösi autós készül külföldre, ám erre csak kifogástalan mű­szaki állapotú kocsival mer­nek vállalkozni. Persze nem­csak a külföldi, hanem a na­gyobb hazai túrák előtt is fel­keresik a szervizt. Alapos át­vizsgálás után itthon is meg­nyugtatóbb érzés kocsiba ülni. — E nagy forgalmú időszak­ban vannak-e munkaerőgond­jaik? — Jelenlegi negyven dolgo­zónk többsége törzsgárd a tag, s igyekszünk az utánpótlásról is gondoskodni. Most összesen 11 tanuló ismerkedik itt a szak­mával. Munkaerőgondjai per­sze mindenkinek vannak. — A nagykőrösi autószervizt milyen gyakran keresik fel kül­földiek vagy a környékbeliek? — Elég gyakran. A Ceglédi úton járó külföldiek rendszeresen betérnek hoz­zánk, s elégedettek a munkánkkal. Most a ceglédiek is sűrűn meg­fordulnak errefelé, mert az ot­A kistarcsai kórházért A TRAKIS Transzformátor és Röntgenkészülékeket Gyár­tó Szövetkezet helyi telepe két dolgozóját, Halász Dénes fes­tőt és Pálfi József kőművest egyhónapos időtartamra Kis- tarcsára küldte dolgozni, hogy segédkezzen az ottani megyei kórház építésében. tani szervizt éppen átalakítják. A nagykőrösi autószerviz te­vékenységét élénk figyelemmel kísérik a felettes szervek is. Ottjártunklior éppen Borosné dr. Marton Mária, az OKISZ megyei elnöke érdeklődött az üzem eddigi eredményei és je­lenlegi gondjai felől. Kopa László Jól haladnak az építkezések A Nagykőrösön átutazó ide­genek is rendszerint elismerés­sel szólnak a Városgazdálko­dási Vállalat Ceglédi úti 92 lakásos, hagyományos techni­kával épülő szalagház-építke- zéséről, s lapunkban is felhív­tuk a figyelmet arra, hogy a Múzeum kert környékén Nagykőrös egyik legszebb vá­rosképi együttese van kiala­kulóban. Ezért is kerestük fel Vrbán László műszaki veze­tőt. aki szívesen beszélt az építkezésről. Olcsón — Arra törekszünk — mon­dotta, hogy a városi tanács la­kásépítési programjának ránk eső részét rendben teljesítsük. Vállalatunk 396 dolgozója kö­zül 128-an végeznek építőipa­ri munkát. Ezen a Ceglédi úti építkezésen több mint félszáz munkás dolgozik folyamato­san. A tervek szerint az idén december 31-ig már átadunk 49 lakást. A többi egy évvel később készül el... — A lakásépítést egyébként a felszámítható legkisebb ha­szonkulccsal végezzük. Felújítások — Természetesen nemcsak új házakat építünk, hanem középületek felújítását is vál­laljuk. Most a Kossuth iskola és a posta renoválásán fára­dozunk. Mi javítjuk a nagy­kőrösi állami tulajdonban lé­vő lakóházakat is. A további lakásépítési program kereté­ben vállaltuk a Dózsa György út és a Kőrös ér mellé terve­zett ötszintes, 20 lakásos tár­sasház felépítését, melyhez mé« az idén hozzáfogunk. Határidőre — A továbbiakban, 1980. de­cember 31-ig, a Ceglédi út fe­lé eső részen még 64 lakást épí­tünk. Ezzel a régi városkapu környékén is egységes város­kép alakul majd ki. Az OTP- től megbízást kaptunk az OTP-ház felépítésére is. Ez a dr. Szépe féle ház helyén áll majd s az OTP-lakóintézet mellett 13 lakás is lesz benne. Ezt a munkát 1978 második negyedében kezdjük el. — Mindent el fogunk kö­vetni — mondotta végezetül a műszaki vezető —, hogy épít­kezéseinket a terveknek meg­felelően kezdjük el és fejezzük be. K. L. Istállókat építenek A Mészáros János Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepén új istállókat építenek. Képünk az együk épület alapozásakor készült. Varga Irén felvétele mmm mmmm Két mérkőzéssel a kézilabda bajnokság vége előtt, a vezető helyen álló Kinizsi csapata biztos fölénnyel: 35:20 arányban nyert a vendég Gödöllő csapata ellen. A képen a körösiek támadásban. Bálint Lajos felvétele A harang, vagy más néven Gauss-görbe, a matema­tikában a jelenségek, tulajdon­ságok, vagy mennyiségek elő­fordulásának gyakoriságát áb­rázolja. Alakja valóban ha­sonlít a harangéhoz, de em­lékeztet arra az óriáskígyóra is, mely elefántot nyelt An­toine de Saint-Exupery vi­lághírű könyvében, A kis her­cegben. Ám akármihez hason­lítjuk is, ez nem változtat azon, hogy a görbéről egy ál­talános érvényű szabályosság olvasható le: az egynemű ada­tok között az átlagos értéke­ket megközelítőek fordulnak elő leggyakrabban. Ha pél­dául egy iskola tanulóinak előmenetelét vizsgáljuk, álta­lában azt tapasztaljuk, hogy közöttük legtöbben a közepe­sek, legkevesebben a kitű­nőek, és a bukottak vannak. A gyufaszálak sem egyformák, ám egy dobozban csak na­gyon kevés igen hosszú és a ;szokásosnál rövidebb pálci­kát találunk. A mennyiségek f gyakorisági valószínűségi el- I oszlásának szabályosságán, | bármit vizsgálunk is, aligha Jegyzet Egyenes-e a Gauss-görbe? lehet kifogni. Vagy talán még­is? fia a nagykőrösi iskolák év végi jelentéseit kézbe vesszük, s az öt lehetséges osz­tályzat előfordulásának gya­koriságait ábrázoljuk, nagyon eltorzult Gauss-görbét ka­punk. Olykor nem is görbét, hanem egyenest, melyről a matematikus — akitől az ed­dig használt szakkifejezése­ket is igyekeztünk kölcsön­venni — egyértelműen arra következtethet, hogy valami nincs rendben. A matemati­ka törvényei szerint ugyanis elképzelhetetlen, hogy vala­hol a jeles tanulók legyenek a legtöbben, valamivel keve­sebben a jók, még keveseb­ben a közepesek, az elégsége­sek, s a sor végéről teljesen hiányozzanak a bukottak. Ki­nek van hát igaza? A mate­matikusnak, vagy a tanári karnak, mely esetleg elnézően osztályoz? A választ érdekes módon a konzervgyár szocialista bri­gádjainak adatai alapján le­het megadni. A lehetséges fo­kozatokat számba véve, azt várhatnánk, hogy a bronz fo­kozatot elért brigádok alkot­ják a mozgalom derékhadát. Ezzel szemben a legtöbb kol­lektíva már elérte az arany fokozatot. Itt sem volna érvé­nyes a Gauss-görbe igazsága? Dehogynem! Mindössze arról van szó, hogy az elemzés so­rán az üzemek régen rájöt­tek: figyelembe kell venni az arany fokozatot elért közössé­gek egyéb kitüntető címeit is. A vállalat, a szakmaágazat és a népköztársaság kiváló bri­gádjaival kiegészítve adatso­runkat, a gyakorisági elem­zés során valódi haranggörbét kapunk. Ugyanezt kell ten­nünk az iskolai eredmények vizsgálataikor is. ötösnél jobb osztályzat nincsen, ám van­nak kitüntetések, osztályfő­nöki és igazgatói dicséretek, mozgalmi elismerések. Ha az érdemjegyeken túl, ezek szá­mát is figyelembe vesszük, olyképpen, mintha a jelesnél jobb osztályzatot jelentené­nek, a diákok előmenetelét vizsgáló tudós is megnyugod­va tehetné le a ceruzáját: az ábra a várt harang alakot mu­tatná. fj'szerint a Gauss-görbe nem A-/ egyenesedett ki a kon­zervgyárban és az iskolákban sem. Mindössze arról van szó, hogy a brigádmozgalmat értékelve, magától értetődően figyelembe veszünk minden rangot, címet és elismerést, az iskolákban viszont ragaszko­dunk az öt számjegyhez, s ke­veset törődünk mindazzal, ami azokon kívül esik. Különös eset? Igen, az, hi­szen a szocialista brigádmoz­galomban nem, az iskolákban viszont több alkalommal is ta­nítják a gyakorisági és való­színűségi eloszlások alaptör­vényeit. Farkas Péter I

Next

/
Oldalképek
Tartalom