Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

I IV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1977. JtJNIUS 10., CSÜTÖRTÖK Olvasók, könyvek, könyvtárak Gyarapodó áüomány, növekvő lehetőségek Gondot okoz a zsúfoltság A községek olvasó, vagy még nem olvasó közön­ségének számbavétele, a könyvtárak helyzetének tanul­mányozása állandó feladat, s nemcsak könyvtári szakembe­reké. A közművelődés részte­rülete a könyvtár, s ezt a részi is az egységben kell szemlélni. Csak így, a jelenlegi és a kí­vánt állapot folytonos _ össze­vetésével tapinthatjuk ki a könyv, az olvasás iránti sze­retet, érdeklődés felkeltésének tennivalóit. A járásban huszonhat köz­ségi könyvtár működik, hét­ben függetlenített, háromban félig függetlenített, tizenhá­romban tiszteletdíjas könyvtá­ros dolgozik, s hárman a klub­könyvtárakat irányítják. A fő­foglalkozásúak közül kettőt az idén neveztek ki; Veresegy­házra és Kistarcsára. Június 1-től a tiszteletdíjas könyvtá­rosok is nagyobb anyagi elis­merésben részesülhetnek: havi 5 és fél ezer forinttal több pénz áll rendelkezésre díja­zásukra. A községi tanácsok általában éltek a lehetőséggel, csupán Mogyoródon, Kartalon és Galgahévízen riadtak visz- sza a pénzkezelési szabályok megbolygatásától; a költségve­tési rovatok eltérései okoznak gondot. Ugyancsak megoldat­lan a vérségi könyvtáros hely­zete is, ő a klubkönyvtári szervezetben dolgozik, fizetés- emelést nem kapott, s így 500 forintért végzi azt a munkát, amit mások ezer, ezerkétszáz forintért. Áldásos lenne, ha az egységes elbírálás bürokrati­kus gátjait valahogy átvágnák az illetékesek. A községi könyvtárak többségében szakképzett, hozzáértő könyvtárosok dolgoznak, s akiknek még nincs ilyen végzettségük, tanulnak. Kedvezőtlenebb kép tá­rul elénk, ha a működés tárgyi feltételeit szemléljük. Sajnos, a járás csaknem vala­mennyi könyvtára zsúfolt, s az 1970-ben meghatározott A, B és C kategóriájú közművelő­dési könyvtárakra vonatkozó normáktól még messze állnak. Némi javulás azért tapasztal- ható. Csömörön új helyiséggel toldották meg a könyvtárat, s itt helyezték el a gyermek- részleget. Hévízgyörkön, a művelődési házban, költözött új helyiségbe a könyvtár, de hosszabb távon ez sem elégít­hetik ki az igényeket. Felújí­tották a helyiségeket Isasze- gen. Pécelen, Kerepesen, Kis- tarcsán, Vácegresen és Veres­egyházon. Súlyos a helyhiány Aszódon, Túrán, Pécelen, Bagón, Dány- ban, Galgamácsán, Kartalon, Mogyoródon, Valkón, Vác- szentlászlón és Veresegyházon. A közeljövőben Aszódon vár­ható javulás. Dányban a régi tanácsház épületének három szobáját alakíthatnák át a könyvtárnak, de a községi ta­nács húzódozik. Pedig 50 ezer forintot kapnak berendezésre. Az elmúlt évben 490 ezer forintért vásároltak könyvet a járás könyvtárai, s ez 70 ezer forinttal volt több, mint 1975- ben. Az egy lakosra jutó könyvbeszerzési keret majd­nem öt forint. A könyvek be­szerzésére fordítható összeg további emelését, a könyvállo­mány összetételének javítását, a választék bővítését korlá­tozzák a raktározás nehézsé­gei. Az elmúlt év végén több mint 170 ezer kötet volt a községi könyvtárakban. Az egy lakosra jutó kötetek szá­ma 1,7. Ez csak egy tizeddel kevesebb a megyei átlagnál, de a megoszlás egyenetlen. Kistarcsa, Pécel, Galgahévíz, Mogyoród, Kerepes és Zsámfoak elmarad az átlagtól, Aszód, Verseg, Nagytarosa, Erdőker­tes, Vácegres és Váckisújfalu pedig meghaladja azt. Így fest a könyvállomány megoszlása: ismeretterjesztő 32, szép- irodalom 45, gyermekiro­dalom 23 százalék. A könyvtári szakemberek szerint az arány megfelelő. A statisztika adatai sok mindent feltárhatnak, kimu­tatnak. A felsorolt számok azonban semmit sem mondá­nak, ha nem vesszük figye­lembe, kik, mit és mennyit ol­vasnak. Mert hiába a szép könyvtárhelyiség, hiába a sok könyv, olvasó nélkül semmit sem érnek. A községek lélekszáma és a beiratkozott könyvtárlátogatók száma is, alapot ad az össze­hasonlításra. Sajnos, a könyv­tárak egyharmadában ez a viszonyszám nem éri el a tíz százalékot sem. S ha az ellá­tottság adatainál az átlagszá­mok jelentősek is, az olvasók számánál legyünk maximalis­ták: a megyei, az országos meg a mindenféle átlag ide vagy oda: minél több olvasót kell toborozni. A kérdés csak az, hogy miképpen? Tíz és fél ezer olvasó több mint a féle tizennégy éven aluli gyermek, s ez némi bizakodásra ad alapot: meg­lehet, a statisztikák tíz, vagy húsz évvel ezelőtt is ezt az arányt tükrözték. Az olvasók megtartása sem mellékes te­hát. S ehhez is ki lehetne ta­lálni egy-két új fogást. Nem állíthatjuk azonban, hogy az olvasók száma elsősorban a népszerűsítés, a kedvcsinálás ötletein, módszerein múlik. Hogy itt a társadalom, a tu­dat, a kultúra általános mi­lyensége fejeződik ki, arra jó példa az olvasók rétegződése, ilieíve a különböző rétegekből verbuválódó olvasók száma Az összes olvasó 20 száza­léka munkás és szakmun­kástanuló, 4 százaléka me­zőgazdasági dolgozó, 10 százaléka szellemi foglal­kozású, négy százaléka nyugdíjas, a többiek diá­kok. Feltűnően alacsony a mező- gazdasági dolgozók olvasási aránya, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy ezekben számokban nincsenek benne az iskolai, a szakszervezeti könyvtárak adatai; márpedig a többiek ezekben is olvashat­nak, kölcsönözhetnek, ám a termelőszövetkezetekben egye­lőre kenés az ilyen lehetőség. Bővült a könyvtárak köz- művelődési szerepe, gyak­ran szerveznek író—olvasó találkozókat, könyvtári órá­kat és más rendezvényeket. E változó szerep tükröződik ab­ban is, hogy a községi taná­csok a könyvtárak helyzetét a közművelődés egyéb területei­vel összekapcsolva tárp'-aUák meg. G. Z. Felhívás: Városunk állandó helytörté­neti gyűjteményének kialakí­tása jelenleg folyik. Az első ál­landó kiállítást 1977. őszén sze. retnénk megnyitni, az 1848-as szabadságharc, a Tanácsköz­társaság és a felszabadulás he­lyi eseményeihez, kiemelkedő szerepet játszó személyiségek­hez kapcsolódó tárgyi emlékek­ből, írásos dokumentumokból, fotókból. Ezúton kérjük mindazokat, akiknek birtokukban ilyen tár­gyi dokumentum van,-ajánlják azt fel a gyűjtemény gazdagí­tására. A felajánlott tárgyakat, do­kumentumokat a helytörténeti szoba vezetőjéhez, Heltai Mik. lós tanárhoz kérjük eljuttatni 1977. július 31-ig. (Szabadság tér 4., moziiskola.) MSZMP városi bizottsága, prop.- és műv. osztálya Városi Tanács VB. művelődési osztálya Készülődés az aratásra Kelendők a kombájnok Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági gépek, trakto. rok, kombájnok iránt — erről tanúskodik az Agrotröszt ösz- szesítése, amely szerint május elejéig különféle traktorokból több mint 2 ezer háromszázat adtak el, háromszázhetvennel többet, mint az előző év azo­nos időszakában. A legtöbb traktort a szovjet MTZ—80-as típusból értékesítették: több mint ezer talált gazdára. A különféle típusú és ren­deltetésű pótkocsikból, mind választékban, mind mennyi­ségben kielégítik a gazdaságok igényeit. Május elejéig ezerrel többet adták el belőlük, mint a múlt év első négy hónapjá­ban. Növekszik a kombájnérfcéke- sítés, ez jelzi, hogy a gazdasá­gok már megkezdték az aratá­si előkészületeket. Az SZK— 5-ös és az SZK—6-os arató­cséplőgépek kedvező vásárlási feltételekkel szerezhetők be, a kedvezményekkel élnek a me­zőgazdasági üzemek, május ele­jéig 318 SZ—5-ös és csaknem száz nagyobb teljesítményű, SZK—6-os kombájnt vittek ed a telepekről, továbbá 136 E— 512-es kombájn is vevőre talált. Őrsvezetők találkozója Sopronban Járásunkat négy úttörő képviselte Ötletek, játékok EGY HÉTIG SOPRON VOLT az úttörő őrsvezetők fővárosa. Itt tartották meg a tizedik or­szágos találkozót. Járásunkat négy pajtás képviselte, akiket egész évi kiemelkedő úttömőve- zetői tevékenységük alapján hívott meg az Őrsvezető szer­kesztősége. Ádám Csilla, a gödöllői 1544-es Bornemissza Anna út­törőcsapat pajtása az ötletkiál. lításon szerepelt sikerrel. Egy olyan kockát mutatott be, amelynek mindegyik oldalán rajz látható. Foglalkozásaikon ezzel döntik el, milyen téma következik. Mindig az, amelyik a gurítás után fölfelé kerül. Így a fontos dolgok megbeszé­lése után csupa meglepetés, rejtély az őrsi gyűlés. A túrái Bereczky Agnes, a játékfesztiválon szerzett hasz­nos tapasztalatokat. Különö­sen a miskolci Karádi Judit öt­letes játéka nyerte el tetszé­sét. Ennek az a lényege, hogy használt autógumikkal tizen­négy ügyesség, és erőfejlesztő gyakorlatot végezhetnek a paj-' tások. Végig is játszották va­lamennyit. Dolányi Magdolna szintén Túráról érkezett Sopronba. Négy-öt személyes csapatokban, egy-egy helyi pajtás vezetésé­vel, a Sopron fényei című ex­pedíció a város műemlékeit, mai látványosságait járta be. Élményeiket rajzos króniká­ban örökítették meg. Keresik a magyar csikót külföldön Évente hétmillió dollár — exportból Országosan 14—15 ezer kis- csikó születésére számítanak az idén — ebből mintegy ezer Pest megyében látja meg a napvilágot. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség örvendetes­nek tartja, hogy megnőtt a tenyésztési kedv. A mezőgazdaság gépesítésével ugyanis olyan nézetek kezdtek elterjedni, hogy az állati vonó­erő feleslegessé válik — ezért hanyatlásnak indult a jó hírű magyar lótenyésztés. A statisztika szerint 1958- ban még 724 ezer lovat tartot­tak számon, az idén már csak száznegyvenezret. Az élet megcáfolta a téves nézeteket: bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaságban, kü­lönösen a háztáji tevékenység­ben, a gép mellett is nélkülöz­hetetlen régi, hűséges segítő­társunk, a ló. Az is egyértel­műen világossá vált, hogy nemcsak mint brmnkaállat nyújt nagy hasznot, de sok más előnyös bevételi lehető­séget is biztosíthat a gazdasá­goknak, a gazdáknál:. Pest megyében például nagy keresettségnek ör­vend a gödöllői lovas­iskola. Egyre több résztvevővel tart­ják meg a Vörös Október Tsz, visegrádi lovasi skálájának tú­ralovaglásait. A toki Egyetér­tés, a pomázi Dunakanyar, a korséri Petőfi tsz is mind több bevételi lehetőséghez jut az idegenforgalmi lovagolta­tásból. A magyar ló jó exportcikk is. Nemcsak a verseny- és sportlovak jelentenek jelentős valutabevételt, de — különö­sen az utóbbi években — mind több vágócsikót adhatnak el, főként Olaszországba és Fran­ciaországba. Az elmúlt négy esztendőben — éves átlagban — hat-hét millió dollár valu­tabevételt jelentett ez a nép­gazdaságnak. Növeli a tenyésztési kedvet az is, hogy ez év elején mó­dosították, illetve megszüntet­ték a tsz-tagok háztáji lótar­tásának régebbi tilalmát. Mindezek oda vezettek, hogy a lótartás és -tenyésztés orszá­gosan is, megyénkben is egy­re kedvezőbb feltételek közé került. A toki Egyetértés Tsz például, már öt évvel ezelőtt felismerte az ebben rejlő lehe­tőségeket: telivórtenyészetük, versenylovai — egyre több győzelmet aratnak a hazai ga­lopp-pályákon. E sikereken felbuzdulva az ócsai Vörös Október visegrádi lovasdskolájában is megkez­dődött a versenylótenyésztés. Az egyéni gazdák is mind több figyelmet for­dítanak lóállományuk nö­velésére és ezt a megyei tenyésztési felügyelőség is sokoldalúan segíti. Különösen az állomány minő­ségi fejlesztését mozdítják elő, nemcsak szakmai tanácsadás­sal. hanem — egyebek között oly módon is, hogy az üllői, apajpusztai és dömsödi törzs- tenvészeteken kívül, a közsé­gekben kihelyezett, fedeztető állomásokon, jó minőségű apa­állatokat bocsátanak a te­nyésztők rendelkezésére. Minden jel arra mutat, hogy a hagyományos jó hímek ör­vendő magyar lótenyésztés ki- lábalóban van a hullámvölgy­ből. Ha számban nem is éri el a régebbi színvonalat, de mi­nőségben, a mai igényeknek megfelelően, már a közeljövő­ben túlszárnyalja azt. K. Z. Lantos János, a kartaliak küldötte, az 1919-es úttörők emlékére készített pályamun­kával képviselte eredményesen a Nyomkereső őrs tagjait. AZ ERRE AZ ALKALOMRA összegyűjtött emlékek, ötletek nyilván, a jövő évi őrsi foglal­kozásokat is színesítik majd. Sz. L. illetékes munkatársa úgy véli, hogy hozzáértő konstruktőrök munkáját kell alapul venni az igényes kivitelezéshez, s ez mint bármely más termék ese­tében — kizárólag nagy szé­riák gyártásánál térülne meg. Termelő nagyüzemben hang­zott el egy félmondatnyi véle­mény a kisgépek hiányáról. Még nagyüzemi gyümölcsösök­ben is hiányolják ezeket an­nak okán, hogy a tekintélyes lóerővel rendelkező gépek, majd mindig méretre is nagyok. Így aztán munkájuk során elő­fordul, hogy megsérülnek a fák, törnek az ágak. „Ha legalább 30 cm-rel alacsonyabb és ugyanennyivel keskenyebb len­ne az a gép...” mondja a gaz­daság vezetője, s bizonyára okkal áhítja a jobbat. Másik termelőüzem vezetői úgy tud­ják. hogy rövidesen beszerezhe­tő lesz nálunk is NDK-gyárt- mányú mezőgazdasági kisgép, ők is reménykedve várják a mielőbbi, lehetséges megoldást a témában. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mun­katársa, Bakos Ferenc, mind­ezek után, örvendetes tájékoz­tatást adott. Várható rövidesen olyan mezőgazdasági kisgép megjelenése a hazai piacon, melynek motorrésze olasz gyárt­mányú, a hozzávaló munkaesz­közök viszont már hazai gyár­ban készülnek. Ezenkívül segít a feladatok megoldásában az a KGST-együttműködés is, mely csehszlovák cégek és a Békés­csabai Mezőgép Vállalat között jött létre 5—7 lóerős kisgépek gyártására, forgalmazására. Be. I. Duffek Mihály 0 koncertje Duffek Mihály zongoramű­vész koncertezik a gödöllői kastély dísztermében június 19-én, vasárnap 17 órai kez­dettel. SPORT -f- SPORT + SPORT SPORT Befejeződött a bajnokság az I. osztályban is A FEGYELMI BIZOTTSÁG DÖNTÉSE Sok érdeklődővel találkoz­tunk a keddi szövetségi na­pon. A labdarúgás napszá' mosain — intézőkön, egye­sületi vezetőkön, játékveze­tőkön — kívül, néhány játé­kost is láttunk. Az utolsó fordulónak a járási bajnok­ság I. osztályában nem volt tétje, hiszen már korábban el­dőlt, hogy ki a bajnok, és a visszalépett Galgamácsa mel­lett melyik csapat esik ki. Itt csak akkor lehet változás, ha a bajnok Kartal nem jut túl az osztályozókom, ez esetben a 17 pontos Bag is búcsúzik az I. osztálytól. Az ifjúsági csapatok közül a Pécel nyert jogot az osztályozókan való részvételre. Ez történt az utolsó fordu­lóban: Zsámbok—V eresegyház 3—1 (1—1) Vezette: váci vendégbíró. Igen küzdelmes mérkőzést vívott a két csapat. A vere- siek ellen két tizenegyest ítélt a jól bíráskodó váci játékve­zető. Bag—Galgahévíz 5—3 (4—0) Vezette: László. Baráti hangulatú mérkő­zésen a bagiak már 4—0-ra vezettek, ezután kapcsolt rá a galgahévízi gárda, de 4—3 után a tapasztaltabb hazaiak tovább növelték góljaik szá­mát. Pécel—Dány 2—2 (2—1) Vezette: Imre. A dányiak rászolgáltak a döntetlenre. 2—2-es állásnál a péceli Hegedűs 11-est hibá­zott. Imre jól látta el felada­tát. HMSE—Hévízgyörk 6—1 (3—0) Vezette: Tóth. Szépen búcsúzott az idény­től a HMSE. amely hatszor vette be a fáradt györkiek kapuját. \ Aszód—Kartal 1—1 (0—0) Vezette: Surman. Jó játékvezetés mellett, igazságos döntetlen született a kemény presztízsmérkőzé- sen. I Túra—GEAC 2—1 (2—1) Vezette: Palotai. Helyzeteit tekintve, több góllal is nyerhetett volna a túrái együttes a sportszerű mérkőzésen. Palotai jól bí­ráskodott. A bajnokság végeredménye: 1. Kartal 24 18 3 3 55-45 39 2. GEAC 24 14 3 7 55-34 31 3. Túra 24 13 5 6 55-44 31 4. Aszód 24 13 1 10 56-38 21 5. HMSE 24 11 5 8 48-36 21 6. Veresegyház 21 12 3 9 47-38 21 7. Pécel »1 ) 1 1 42-39 26 8. Galgahévíz 24 7 6 11 41-52 20 9. Mogyoród 21 7 5 12 42-51 19 10. Zsámbok 24 7 4 13 39-51 19 11. Hévízgyörk 24 8 2 14 40-65 18 12. Bag x 24 7 6 11 38-52 17 13. Dány x 24 3 4 17 30-73 5 x 3 büntetőpont levonva. Az ifjúsági mérkőzések eredményei: Zsámbok—Veres­egyház 1—1, Bag—Galgahévíz 5—0, Pécel—Dány 2—0, Aszód —Kartal 1—0, Túra—Vác- szentlászló 2—2 Az ifjúságiak végeredménye: 1. Péeel 2. Túra 3. Bag 4. Kartal 5. Hévízgyörk 22 16 22 15 22 15 22 12 22 10 6. Veresegyház 22 12 7. Aszód 8. Dány 9. Mogyoród 10. Vácszentl. 11. Zsámbok 12. Galgahévíz 22 10 22 6 22 6 22 6 22 5 3 3 81- 22 35 4 3 83- 25 34 2 6 74- 43 32 4 6 68- 33 28 6 6 48- 43 26 4 6 37- 37 26 3 9 52- 38 23 4 12 45- 51 15 4 12 32- 57 16 2 14 34- 44 14 3 1# 35- 94 13 22 1 — 21 16-118 2 A fegyelmi bizottság hatá­rozatot hozott a Veresgyház —Bag mérkőzésen - történtek ügyében. A veresegyházi pá­lyát 1977. december 31-ig min­den bajnoki, és díjmérkőzés­től eltiltotta. Az egyesület mérkőzéseit a járás terüle­tén, Veresegyháztól 10 kilo­méterre játsziiatja. Mérkő­zéseikre, amikor pályaválasz­tók, tizenkét karszalagos rendezőt és egy főrendezőt kötelesek kiállítani; saját költségükre, szövetségi ellen­őrt is kell fogadniuk 6 talál­kozóra. Tóth György rende­zőt, aki a botrány egvik kez- deménvezője volt, örökre e1- tG+ották a pályák látogatásá­tól. Itt említjük meg, hogy a díjkiosztó ünnepséget június 21-én, kedden 18 órakor tart­ják. Cs. J. k [Vemcsak a sajtónak, rádió- nak gyakori témája, ha­nem az örvendetes és egyre sza­porodó hétvégi-telektulajdono­soknak is gondja az ásó meg a kapa... Mivel nagyharang nem szükségeltetik a parányi zöldségeskert megműveléséhez, így arról most nem szólunk, — ámbár egy legutóbb hallott maliciózus megjegyzés szerint azt tán könnyebb lenne besze­rezni, mint a kötöttebb talaj­művelésre is alkalmas ásót, vagy a tizedik kapavágás után el nem görbülő kapafejet. Az egyre több és jobb zöldség- és gyümölcstermesztés lehető­ségeit vizsgálva, a téma „kö­rüljárta” közben különböző, s nemegyszer ellenitétes véle­ményekre bukkanunk a meg­oldás módozatát illetőleg. Egyik országos intézményünk kutatójának véleménye szerint túl az ásón és kapán, mielőbb szükség lenne olcsó és nagy ha­tásfokú mezőgazdasági kisgé­pekre. S hogy ne kelljen ezeket drága pénzen importálni, azt ajánlja: foglalkozzék valame­lyik — vagy néhány — ipari szö­vetkezet egy két alaptípus elő­állításával, mivelhogy nagy gyá­raknak kis szériákat előállíta­ni nem érdemes. Másik kutatóintézetünknek kisgépek témájában járatos és Ásó, kapa, kisgép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom