Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
1977. JŰNIUS 15., SZERDA áircm ~mr x/uríati Heti jogi tanácsok # Átvállalható-e másnak a tartozása? A gyakorlati életben többször előtörőül, hogy az adós tartozását harmaaut szemety átvállalja. Rendszerint ennek oka az, hogy akinek tartozása van, annak az a harmadik személy valamilyen ügyletből kifolyóan szintén tartozik. Lényegében legkevesebb három személynek szerepelnie kell egy ilyen ügyletben. Az egyszerűség kedvéért a gyakorlati életben többször úgy oldódik meg az ilyen helyzet, hogy tartozás-átvállalás formájában kötnek egy megállapodást. Természetesen, az adósnak általában mindegy, hogy kinek kell teljesítenie. A hitelezőnek, az úgynevezett jogosultnak, aki a pénzéhez, vagy egyéb, a megállapodásban szereplő dologihoz akar jutni, annak azonban nem mindegy, hogy fizetőképes vagy fizetőképtelen személy köteles neki teljesíteni. A hitelező akkor lehet nyugodt, ha a teljesítésre kötelezett személy, vagyis az adós, olyan, akitől legalább úgy, mint az eredeti adóstól, megkapja követelését. Ezért írja elő a jogszabály, hogy ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájáru~ lását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthesse kötelezettségét. Ha a jogosult (hitelező) a tartozás- átvállaláshoz hozzájárul, a tartozás-átvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettre a jogosulttal szemben megillették. A korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. Nézzük az előbb elmondottakat egy példával: A. tartozik B-nék. A tartozását átvállalja C, mivel C tartozik A-nak. B úgy látja, hogy nincs biztosítva, hogy Citál pénzét megkapja, ezért ő ebbe nem egyezik bele, jogosan ragaszkodhat ahhoz, hogy követelését A rendezze. Ha azonban A és C megállapodott a jogosult, vagyis B hozzájárulása nélkül, A-nak fennáll az a kötelezettsége, hogy lejáratkor C-t olyan helyzetbe kell hoznia, hogy az teljesíthessen. Ha azonban B belement abba, hogy C teljesítsen, tehát hozzájárulását megadta, a C-t mindazok a jogok megilletik, amelyek az A-t a B-vel szemben megillették, kivéve, ha például A (az eredeti adós) hitelezővel, a B-vel szemben jogosult volt valamilyen követelésének beszámítására. • Hogyan ösztönzik a termelőszövetkezeti tagok háztáji állattartását, a zöldség- és gyümölcstermelést? Többször keresnek fel bennünket levélben és szóban termelőszövetkezeti tagok. Foglalkoztunk is lapunk hasábjain nem egyszer a tagok jogi problémáival, többek között a háztáji földterülettel is. Most megismételjük azt a levélben írt egyik tsz-tagnak adott válaszunkat, aki a személyi földtulajdon mértékéről érdeklődött, belterületen. Ezt azért tesszük, mert sokan bizonytalanok ebben a vonatkozásban. Belterületen művelési ágtól függetlenül a személyi földtulajdon mértéke 1500 m2, legfeljebb 2000 m2. Sokan még négyszögölben gondolkoznak, ezért azt is megírjuk, hogy ez négyszögölben 417—556 négyszögölt jelent. P. Z. levélírónk zárt- kertbe vonatkozóan kérdezi ugyanezt, vele azt közöljük, hogy nem haladja meg földjének nagysága az előírtat, mert zártkertben, a személyi földtulajdon 6000 négyszögölnél nem lehet nagyobb. (6000 m2 — 1668 négyszögöl.) Egyéb érdeklődők részére pedig azt a tájékoztatást adjuk, hogy a személyi földtulajdon mértéke belterületen szőlő-gyümölcsös művelési ágnál 3000 m2-nél (834 négyszögöl) nem lehet nagyobb. Kérdésük lényegére visszatérve, közöljük, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában folytatott termeléshez fontos lakosság- ellátási érdekek fűződnek. Rendelkezések különféle kedvezményekkel támogatják az ilyen termelést, amelyeket a tagok a szövetkezettel való megállapodástól függően vehetnek igénybe. A gyakorlati életben többször volt olyan igény a tsz-tagok részéről, hogy a háztáji gazdaságban végzett munkát nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási ellátások szempontjából is számítsák be. Ennek a társadalombiztosítási jogszabály és egyéb munkajogi rendelkezések alapján, meg is van a lehetősége. Szükséges azonban ismerni, hogy a kedvezményekre váló jogosultság megszerzésének vannak bizonyos alaki követelményei. Ugyanis, ha a tsz-tag termékértékesítési szerződést köt háztáji gazdaságában nevelt állatára, termelt zöldségféléjére, ez még önmagában munkamegállapodást nem hoz létre, a termelőszövetkezet és tagja között. Márpedig ahhoz, hogy valamilyen társadalombiztosítási ellátásra jogosítson az itt végzett termelési tevékenység (nyugdíj, betegségi és szülési segélyre stb.) szükséges. a termelőszövetkezettel olyan munkamegállapodást kötni, amelynek tartalmi feltételeit a 19/1976. (V. 27.) MÉM számúi rendelet 2.§-a meghatároz. A MÉM. elvi állásfoglalása szerint, csak az ilyen módon létrejött munkameg- átlaoodás alapján lehet a rendeletben meghatározott munkanapokat a tag javára írni. • Elbirtoklással az Ingatlan eszmei hányadára tulajdonjogot — a tulajdonostárs által történő elbirtoklást kivéve — nem lehet szerezni. Számtalan olyan esetről tudunk, amikor közös tulajdoniban levő • ingatlanokkal kapcsolatban tulajdonjogi vita és per keletkezik. Főleg olyan esetekkel fordultak hozzánk, amikor az egyik tulajdonostárs azt állította, hogy elbirtokolta a másik területét, ezt azonban a bíróság nem tette magáévá. Egynéhány ilyen ítélet, amit elolvastunk, nagyon alaposan és részletesen megindokolja, hogy a tulajdonjogi igénnyel fellépett felperes miért nem birtokolta el a másik részét. Többször is foglalkoztunk már konkrét esetekben elbirtoklással. Mivel legutóbb olyan ügyben fordultak hozzánk, hogy a tulajdonostársak a közös tulajdonukban álló ingatlan birtoklását ténylegesen úgy osztották meg, hogy az megállapítható, ezen megosztás véglegesnek, a kö~ zösség teljes megszüntetésének szánták, és csak hanyagságból vagy hozzá nem értésből, vagy rosszul felfogott költségkímélésből maradt el a végleges rendezés. Ha ilyen esetekben a kialakult birtoklási helyzet olyan volt, hogy a megosztás a helyes tulajdoni aránytól eltért — akár tévedésből, akár nem — és ezt a többletterületet az elbirtoklás! időn át, mint sajátját, szakadatlanul birtokolta, akkor a tulajdoni arány a birtoklásnak megfelelően eltolódott és a közösség megszüntetési perben is ez a ténylegesen kialakult helyzet érvényesül. Természetesen, ez bizonyítási eljárást igényel Aki ilyen címen indít pert, a Legfelsőbb Bíróság PK. 4. számú állásfoglalása értelmezése szerint, szerezhet elbirtoklás útján a tulajdonos- társtói ingatlanrészt. Dr. M. 3. A Legfelsőbb Bíróság döntései A házértékadóról Jogos-e a kivetés alapja ? Egy nagyközségben lakó házaspár hét éve vásárolta 170 négyzetméter alapterületű, ötszobás házát. A nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve két évvel ezelőtt — 990 ezer forint forgalmi érték figyelembevételével — a tulajdonosokat 9000 forint házér- tékadó fizetésére kötelezte, majd a járási ingatlanközvetítő vállalat kirendeltségének becslése alapján, pótlólag, még 1600 forint házértékadót rótt ki. A határozat hatályon kívül helyezéséért a férj a pestvidéki járásbíróságon pert indított. A bíróság végzésével a pert azzal az indoklással szüntette meg, hogy a tárgyaláson a házaspár — bírósági kioktatás után — nem vitatta a ház értékét, de méltányosságból kérte az adó elengedését. Ének a kérésnek eldöntése azonban nem bírósági, hanem tanácsi hatáskörbe tartozik. A jogerőre emelkedett végzés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a pestvidéki járásbíróság döntését hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint a Pénzügyminisztérium által meghatározott forgalmi érté. két meghaladó, s magántulajdonban álló épület vagy üdülő után a házadón felül házértékadót is kell kiróni. A vonatkozó rendelet úgy intézkedik, hogy ezt az adót 800 ezer forint értéket meghaladó lakóépület, valamint 500 ezer forintnál nagyobb értékű üdülő forgalmi árának alapulvételével kell fizetni. A rendelet jogi lehetőséget biztosít, hogy mind a házadóval, mind a házértékadóval kapcsolatos határozat jogalapját a bíróságon keresettel megtámadhassák. — Annak a kérdésnek elbíBörtönben a vendéglők réme Húszezer forint vagyonelkobzás A Kaszás és Faragó-féle vendéglő réme volt tavaly nyáron Cyálon Tóth László alkalmi munkás, egykorú villanyszerelő. A tagbaszakadt férfi, aki korábban 12 évig birkózott, a büntetőtörvénykönyv jó néhány passzusát „teljesítette” alig pár hónap alatt. Egyik este a Kaszás vendéglő mellékhelyiségében támadt rá egy férfira s a földreteperve elvette 300 forintját. Máskor egy elszakadt harisnya ürügyén vágott pofon egy vétlen vendéget, aki vonakodott megTíz nap rendeletéiből A forgalmi adóról és az árkiegészítésről szóló 38/1973. (XII. 19.) PM. számú, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetében a Pénzügyi Közlöny 15. számában jelentek meg. A tsz. dolgozók munkaidcVALASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár társadalmi ' juttatások Azok a túlnyomórészben az állam költségvetéséből fedezett különféle juttatások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az egyének munkateljesítményéhez. Ide sorolhatjuk az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket, az oktatással kapcsolatos állami kiadásokat és a szociális ellátás költségeit. A társadalmi juttatások egy része pénzbeni, másik része természetbeni formában kerül elosztásra. A pénzbeni juttatások igen gyakran közvetett módon jutnak el az érintettekhez: például a gyermekruházati cikkeknél állami árdotáció formájában, hasonlóképpen a gyógyszervásárlásnál. A társadalmi juttatások egyrészt meghatározott társadalmi szükségletek — tanulás, egészségügyi, szociális ellátás — kielégítését biztosítják, másrészt a családi jövedelmekben mérséklik a munka szerinti bérezésből származó differenciákat. A társadalmi juttatások a reáljövedelemnek is fontos összetevői. A lakosság összes jövedelmének ugyanis mintegy 26 százaléka ebből származik. Forgács Katalin közgazdász jóról, valamint munkadíjazásának rendszeréről a 19/1977. (V. 25.) MÉM-Mü.M. rendelet intézkedik, amelyet a Tanácsok Közlönye 25. száma tartalmaz. A ruházati ipari fizikai dolgozók béremeléséről az 5/1977. (VI. 5.) Kip.M. számú rendelet rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny június 5-én megjelent 44. számában találnak meg. Az amortizációs normákról szóló 3/1975. (XI. 22.) OT—PM. számú együttes rendeletet a 2/1977. (IV. 6.) OT-PM.rende- let módosította. (Pénzügyi Közlöny 16. szám.) A kisiparról, a magánkereskedelemről kiadott törvény- erejű rendelet és végrehajtási rendelkezések a Magyar Közlöny ez év június 1-én megjelent 43. számában találhatók. A gépjárművezetők munka- feltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló korábbi rendelet módosítását a 7/1977. (V. 18.) Mii.M.-KPM rendelet tartalmazza, amelyet az érdekeltek a Munkaügyi Közlönv ez évi 6. számában találnak meg. fizetni a követelt 64 forintot. A pénzt egyébként Tóth végül, is megkapta, de védence: a károsult asszony egy fillért sem látott belőle. Előfordult az is, hogy még a nyitvatartási idő vége előtt zárórát kellett elrendelnie a vádlott hangoskodása, garázda magatartása miatt az üzletvezetőnek. Tóth ekkor a kocsmában kezdett sértegetést tovább folytatta az utcán, majd leütötte és véresre verte áldozatát. Ugyanezen az éjszakán cigarettát kért a gyáli autóbusz megállóban -egyedül várakozó férfitól, s amikor a magányos ember a zsebébe nyúlt, a vádlott nagy erővel arcul ütötte úgy, hogy a szerencsétlen férfi eszméletét vesztve rogyott a földre. Tóth az ő zsebeit is kiforgatta, s elvette 180 forintját. A verekedéseken kívül a bírósági tárgyaláson szó volt egy földbeásott porelszívó berendezésről is. Tőül elmondta, hogy válófélben lévő felesége elől rejtette el a műszert, amit korábban maga vásárolt. A bíróság ezzel szemben Tóth Lászlóban találta meg a Prosperitás Építőipari Szövetkezet egyik épülő házának fosztogatóját, aki egyebek között pontosan egy ugyanolyan porelszívót vitt el, mint amilyet a vádlott kertjében találták a nyomozók. Az ügyben, amelyet első fokon a dabasi járásbíróság tárgyalt, mind az ügyész, mind a vádlott és védője fellebbezett. Tóth másodfokon is tagadta a bűncselekmények elkövetésének egy részét, a többit pedig csak mint kölcsönös verekedést ismert el. A Pest megyei Bíróság azonban az első fokú hatóság ítéletét helybenhagyta s ezzel most már jogerősen három év két hónap szigorított börtönre, és húszezer forint vagyonelkobzásra ítélte a vádlottat. B. E. rálása — hangzik tovább a határozat —, hogy a ház- vagy üdülőingatlan forgalmi értéke meghaladja-e a 800 ezer, illetve 500 ezer forintot, az adófizetés jogalapját érinti. Tehát bírósági hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy a kivetés a valóságnak megfelelő értékű vagyontárgy (adótárgy) után történt-e. Mindezek alapján a járásbíróság tévesen szüntette meg a pert azzal az indoklással, hogy a férj a házértékadó fiztését a jogalap kérdésében nem támadta, s ezért a keresti kérelem tárgyában a bíróság nem dönthet. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy a szóbanforgó ingatlannak a feleség is résztulajdonosa, tehát az ügyben hozandó ítélet hatálya az ő jogait is érinti, ezért neki is perben kell állnia. Ezenkívül fel kell hívni figyelmüket, hogy az adókötelezettséget megállapító határozatot a bíróság előtt kizárólag a kivetés jogalapja tekintetében lehet megtámadni. Tájékoztatni kell őket arról is, hogy a szóbanforgó ingatlan értékének az adófizetés jogalapjára kiható jelentősége van, mert 800 ezer forintot meghaladó forgalmi érték esetén házértékadót is kell fizetni. Mi a szerepe a haszonélvezetnek? Egy másik perben arról volt . ü személyeket illet. szó, hogy egy nagy- és egy kiskorú testvérpár tulajdonában, fele-fele arányban, üdülőingatlan áll, amelyet azonban szüleik javára telekköny- vileg bejegyzett haszonélvezeti jog terhel. A községi tanács vb szakigazgatási szerve az ingatlan után évi hatezer forint házértékadót rótt ki, miután megállapította, hogy forgalmi értéke hatszázezer forintot tesz ki. A határozat ellen — gyermekei képviseletében — az apa fellebbezést nyújtott be, amelyet azonban a másodfokú államigazgatási hatóság elutasított, sőt, további háromezer forint adó kirovását rendelte el. A jog-4 erős határozatot az apa, ugyancsak gyermekei képviseletében, a járásbíróságon perrel támadta meg, s hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott: az ingatlan forgalmi értéke nem éri el az ötszázezer forintot sem, tehát házértékadót nem lehetett volna kivetni. A járásbíróság által meghallgatott igazságügyi szakértő az üdülő forgalmi értékét 580 ezer forintra becsülte, azonban kijelentette: a haszonélvezeti jog fennállása miatt a forgalmi értéket 20 százalékkal csökkenteni kell, tehát az csupán 465 ezer forintot tesz ki. A bíróság mindkét fokú államigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és a községi tanácsot új eljárásra utasította.. Az ítélet indoklása szerint a haszonélvezetet, mint forgalmi értéket befolyásoló tényezőt, figyelembe kell venni és mivel a szakértő szerint ilymódon az ingatlan értéke az 500 ezer forintot nem éri el, házértékadót nem lehet kiróni. Egyébként is a házértékadót a tulajdonosra kell kiróni, márpedig az apa, akire kivetették, csupán haszonélvező, aki ezt az adónemet nem köteles fizetni A döntés ellen a községi tanács fellebbezett és a járásbíróság álláspontjával szemben azzal érvelt, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog forgalmi értékcsökkentő tényezőként ebben az esetben azért nem vehető figyelembe, mert a haszonélvezet családon belüEzt az-álláspontot a megyei bíróság nem tette magáévá és a járás- bíróság ítéletét, indokai alapján, helybenhagyta. A jogerős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Megjegyezte, hogy a vonatkozó rendelet szerint az egy család osztatlan, közös tulajdonában álló házingatlant, a házérták- adó vonatkozásában, mindig egy tulajdonnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a tulajdonosi részarány a családon belül miként oszlik meg. — Eltérő jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, nogy a szóoaníorgó ingatlanra hazértékadó kivetésének előfeltételei fennállottak-e — hangzik tovább a határozat. — A házértékadó alapja ugyanis az ingatlan forgalmi értéke. Ezt az ingatlan adottságaira, a helyi kereslet és kínálat számbavétele mellett az is befolyásolhatja, hogy te- hermentes-e, illetve vele kapcsolatban harmadik személyt "megLil étnek;-e olyan jogok, amelyek a tulajdonos birtoklási, hasznosítási, és használati jogának gyakorlását korlátozzák. Ezért valamely ingatlan forgalmi értékére a haszonélvezett jog fennállásának értékcsökkentő hatása van. Ezt a körülményt a házértékadó alapjának megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor azonban a szülők nem házas gyermekeikkel együtt laknak és a ház (üdülő) hasznosítása kizárólag a családtagolt. kényelmi és egyéb érdekeit szolgálja, az ingatlannyilvántartásba formailag bejegyzett, de ténylegesen nem értékelhető haszonélvezeti jog feltüntetését a házértékadó alapjának megállapításánál kivételesen figyelmen kívül lehet hagyni. Ez az adónem ugyanis vagyonadó, éppen ezért csak a ténylegesen fennálló és értékelhető dologi terhek figyelembe vételével róható ki. Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül kellett helyezni és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítani. IPARI NAPOK A ÁRUHÁZBAN A Kanizsa Bútorgyár termékeinek árusítással egybekötött kiállítása június 27-ig. Lakószobák, szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, szóló egy- és kétszemélyes bevetők. DOMUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Budapest XIII., Róbert Károly krt 67. Nyitva: hétköznap 11-től 19 óráig, • szombaton 11-től 15 óráig. i *
