Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

1977. JŰNIUS 15., SZERDA áircm ~mr x/uríati Heti jogi tanácsok # Átvállalható-e másnak a tartozása? A gyakorlati életben több­ször előtörőül, hogy az adós tartozását harmaaut szemety átvállalja. Rendszerint ennek oka az, hogy akinek tartozá­sa van, annak az a harmadik személy valamilyen ügyletből kifolyóan szintén tartozik. Lényegében legkevesebb há­rom személynek szerepelnie kell egy ilyen ügyletben. Az egyszerűség kedvéért a gyakor­lati életben többször úgy oldó­dik meg az ilyen helyzet, hogy tartozás-átvállalás formájá­ban kötnek egy megállapo­dást. Természetesen, az adós­nak általában mindegy, hogy kinek kell teljesítenie. A hite­lezőnek, az úgynevezett jogo­sultnak, aki a pénzéhez, vagy egyéb, a megállapodásban sze­replő dologihoz akar jutni, an­nak azonban nem mindegy, hogy fizetőképes vagy fize­tőképtelen személy köteles ne­ki teljesíteni. A hitelező ak­kor lehet nyugodt, ha a telje­sítésre kötelezett személy, vagyis az adós, olyan, akitől legalább úgy, mint az eredeti adóstól, megkapja követelé­sét. Ezért írja elő a jogsza­bály, hogy ha valaki a köte­lezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájáru~ lását kérni, ha pedig azt a jo­gosult megtagadja, a kötele­zettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesít­hesse kötelezettségét. Ha a jo­gosult (hitelező) a tartozás- átvállaláshoz hozzájárul, a tartozás-átvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mind­azok a jogok, amelyek a köte­lezettre a jogosulttal szemben megillették. A korábbi köte­lezettnek a jogosulttal szem­ben fennálló követelését azon­ban nem számíthatja be. Nézzük az előbb elmondotta­kat egy példával: A. tartozik B-nék. A tarto­zását átvállalja C, mivel C tartozik A-nak. B úgy látja, hogy nincs biztosítva, hogy Ci­tál pénzét megkapja, ezért ő ebbe nem egyezik bele, jogosan ragaszkodhat ahhoz, hogy kö­vetelését A rendezze. Ha azon­ban A és C megállapodott a jogosult, vagyis B hozzájá­rulása nélkül, A-nak fennáll az a kötelezettsége, hogy le­járatkor C-t olyan helyzetbe kell hoznia, hogy az teljesít­hessen. Ha azonban B belement ab­ba, hogy C teljesítsen, tehát hozzájárulását megadta, a C-t mindazok a jogok megille­tik, amelyek az A-t a B-vel szemben megillették, kivéve, ha például A (az eredeti adós) hitelezővel, a B-vel szemben jogosult volt valamilyen köve­telésének beszámítására. • Hogyan ösztönzik a terme­lőszövetkezeti tagok háztáji állattartását, a zöldség- és gyü­mölcstermelést? Többször keresnek fel ben­nünket levélben és szóban ter­melőszövetkezeti tagok. Fog­lalkoztunk is lapunk hasáb­jain nem egyszer a tagok jo­gi problémáival, többek kö­zött a háztáji földterülettel is. Most megismételjük azt a levélben írt egyik tsz-tagnak adott válaszunkat, aki a sze­mélyi földtulajdon mértéké­ről érdeklődött, belterületen. Ezt azért tesszük, mert sokan bizonytalanok ebben a vonat­kozásban. Belterületen műve­lési ágtól függetlenül a szemé­lyi földtulajdon mértéke 1500 m2, legfeljebb 2000 m2. Sokan még négyszögöl­ben gondolkoznak, ezért azt is megírjuk, hogy ez négyszö­gölben 417—556 négyszögölt jelent. P. Z. levélírónk zárt- kertbe vonatkozóan kérdezi ugyanezt, vele azt közöljük, hogy nem haladja meg föld­jének nagysága az előírtat, mert zártkertben, a személyi földtulajdon 6000 négyszögöl­nél nem lehet nagyobb. (6000 m2 — 1668 négyszögöl.) Egyéb érdeklődők részére pedig azt a tájékoztatást adjuk, hogy a személyi földtulajdon mér­téke belterületen szőlő-gyü­mölcsös művelési ágnál 3000 m2-nél (834 négyszögöl) nem lehet nagyobb. Kérdésük lényegére vissza­térve, közöljük, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok háztá­ji gazdaságában folytatott termeléshez fontos lakosság- ellátási érdekek fűződnek. Rendelkezések különféle ked­vezményekkel támogatják az ilyen termelést, amelyeket a tagok a szövetkezettel való megállapodástól függően ve­hetnek igénybe. A gyakorla­ti életben többször volt olyan igény a tsz-tagok részéről, hogy a háztáji gazdaságban végzett munkát nyugdíj- és egyéb társadalombiztosítási el­látások szempontjából is szá­mítsák be. Ennek a társada­lombiztosítási jogszabály és egyéb munkajogi rendelkezé­sek alapján, meg is van a le­hetősége. Szükséges azonban ismerni, hogy a kedvezmé­nyekre váló jogosultság meg­szerzésének vannak bizonyos alaki követelményei. Ugyanis, ha a tsz-tag termékértékesí­tési szerződést köt háztáji gazdaságában nevelt állatá­ra, termelt zöldségféléjére, ez még önmagában munkameg­állapodást nem hoz létre, a termelőszövetkezet és tagja között. Márpedig ahhoz, hogy valamilyen társadalombiztosí­tási ellátásra jogosítson az itt végzett termelési tevé­kenység (nyugdíj, betegségi és szülési segélyre stb.) szük­séges. a termelőszövetkezettel olyan munkamegállapodást kötni, amelynek tartalmi fel­tételeit a 19/1976. (V. 27.) MÉM számúi rendelet 2.§-a megha­tároz. A MÉM. elvi állásfogla­lása szerint, csak az ilyen módon létrejött munkameg- átlaoodás alapján lehet a rendeletben meghatározott munkanapokat a tag javára írni. • Elbirtoklással az Ingatlan eszmei hányadára tulajdonjo­got — a tulajdonostárs által történő elbirtoklást kivéve — nem lehet szerezni. Számtalan olyan esetről tudunk, amikor közös tulaj­doniban levő • ingatlanokkal kapcsolatban tulajdonjogi vi­ta és per keletkezik. Főleg olyan esetekkel fordultak hozzánk, amikor az egyik tu­lajdonostárs azt állította, hogy elbirtokolta a másik terüle­tét, ezt azonban a bíróság nem tette magáévá. Egyné­hány ilyen ítélet, amit elol­vastunk, nagyon alaposan és részletesen megindokolja, hogy a tulajdonjogi igénnyel fel­lépett felperes miért nem bir­tokolta el a másik részét. Többször is foglalkoztunk már konkrét esetekben elbir­toklással. Mivel legutóbb olyan ügyben fordultak hoz­zánk, hogy a tulajdonostár­sak a közös tulajdonukban ál­ló ingatlan birtoklását tény­legesen úgy osztották meg, hogy az megállapítható, ezen megosztás véglegesnek, a kö~ zösség teljes megszüntetésé­nek szánták, és csak hanyag­ságból vagy hozzá nem értés­ből, vagy rosszul felfogott költségkímélésből maradt el a végleges rendezés. Ha ilyen esetekben a kialakult birtok­lási helyzet olyan volt, hogy a megosztás a helyes tulajdo­ni aránytól eltért — akár té­vedésből, akár nem — és ezt a többletterületet az elbirtok­lás! időn át, mint sajátját, szakadatlanul birtokolta, ak­kor a tulajdoni arány a bir­toklásnak megfelelően eltoló­dott és a közösség megszün­tetési perben is ez a tényle­gesen kialakult helyzet érvé­nyesül. Természetesen, ez bi­zonyítási eljárást igényel Aki ilyen címen indít pert, a Leg­felsőbb Bíróság PK. 4. szá­mú állásfoglalása értelmezé­se szerint, szerezhet elbir­toklás útján a tulajdonos- társtói ingatlanrészt. Dr. M. 3. A Legfelsőbb Bíróság döntései A házértékadóról Jogos-e a kivetés alapja ? Egy nagyközségben lakó házaspár hét éve vásárolta 170 négyzetméter alapterületű, ötszobás házát. A nagyközségi tanács vb szakigazgatási szer­ve két évvel ezelőtt — 990 ezer forint forgalmi érték fi­gyelembevételével — a tulaj­donosokat 9000 forint házér- tékadó fizetésére kötelezte, majd a járási ingatlanközve­títő vállalat kirendeltségének becslése alapján, pótlólag, még 1600 forint házértékadót rótt ki. A határozat hatályon kívül helyezéséért a férj a pestvidéki járásbíróságon pert indított. A bíróság végzésével a pert azzal az indoklással szüntette meg, hogy a tárgya­láson a házaspár — bírósági kioktatás után — nem vitatta a ház értékét, de méltányos­ságból kérte az adó elengedé­sét. Ének a kérésnek eldönté­se azonban nem bírósági, ha­nem tanácsi hatáskörbe tarto­zik. A jogerőre emelkedett vég­zés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a pestvidéki járásbíróság dön­tését hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint a Pénzügyminisztérium által meghatározott forgalmi érté. két meghaladó, s magántulaj­donban álló épület vagy üdü­lő után a házadón felül ház­értékadót is kell kiróni. A vo­natkozó rendelet úgy intézke­dik, hogy ezt az adót 800 ezer forint értéket meghaladó la­kóépület, valamint 500 ezer forintnál nagyobb értékű üdü­lő forgalmi árának alapulvé­telével kell fizetni. A rendelet jogi lehetőséget biztosít, hogy mind a házadóval, mind a házértékadóval kapcsolatos határozat jogalapját a bírósá­gon keresettel megtámadhas­sák. — Annak a kérdésnek elbí­Börtönben a vendéglők réme Húszezer forint vagyonelkobzás A Kaszás és Faragó-féle ven­déglő réme volt tavaly nyáron Cyálon Tóth László alkalmi munkás, egykorú villanyszerelő. A tagbaszakadt férfi, aki ko­rábban 12 évig birkózott, a büntetőtörvénykönyv jó né­hány passzusát „teljesítette” alig pár hónap alatt. Egyik este a Kaszás vendég­lő mellékhelyiségében támadt rá egy férfira s a földreteperve elvette 300 forintját. Máskor egy elszakadt harisnya ürü­gyén vágott pofon egy vétlen vendéget, aki vonakodott meg­Tíz nap rendeletéiből A forgalmi adóról és az ár­kiegészítésről szóló 38/1973. (XII. 19.) PM. számú, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkeze­tében a Pénzügyi Közlöny 15. számában jelentek meg. A tsz. dolgozók munkaidc­VALASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár társadalmi ' juttatások Azok a túlnyomórészben az állam költségvetéséből fede­zett különféle juttatások, ame­lyek nem kapcsolódnak köz­vetlenül az egyének munka­teljesítményéhez. Ide sorolhat­juk az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket, az ok­tatással kapcsolatos állami ki­adásokat és a szociális ellátás költségeit. A társadalmi jutta­tások egy része pénzbeni, má­sik része természetbeni formá­ban kerül elosztásra. A pénz­beni juttatások igen gyakran közvetett módon jutnak el az érintettekhez: például a gyer­mekruházati cikkeknél állami árdotáció formájában, hason­lóképpen a gyógyszervásárlás­nál. A társadalmi juttatások egyrészt meghatározott társa­dalmi szükségletek — tanulás, egészségügyi, szociális ellátás — kielégítését biztosítják, másrészt a családi jövedel­mekben mérséklik a munka szerinti bérezésből származó differenciákat. A társadalmi juttatások a reáljövedelemnek is fontos összetevői. A lakos­ság összes jövedelmének ugyanis mintegy 26 százaléka ebből származik. Forgács Katalin közgazdász jóról, valamint munkadíjazá­sának rendszeréről a 19/1977. (V. 25.) MÉM-Mü.M. rendelet intézkedik, amelyet a Taná­csok Közlönye 25. száma tar­talmaz. A ruházati ipari fizikai dol­gozók béremeléséről az 5/1977. (VI. 5.) Kip.M. számú rende­let rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny június 5-én megjelent 44. szá­mában találnak meg. Az amortizációs normákról szóló 3/1975. (XI. 22.) OT—PM. számú együttes rendeletet a 2/1977. (IV. 6.) OT-PM.rende- let módosította. (Pénzügyi Közlöny 16. szám.) A kisiparról, a magánkeres­kedelemről kiadott törvény- erejű rendelet és végrehajtási rendelkezések a Magyar Köz­löny ez év június 1-én meg­jelent 43. számában találha­tók. A gépjárművezetők munka- feltételeinek és munkabéré­nek megállapításáról szóló ko­rábbi rendelet módosítását a 7/1977. (V. 18.) Mii.M.-KPM rendelet tartalmazza, amelyet az érdekeltek a Munkaügyi Közlönv ez évi 6. számában találnak meg. fizetni a követelt 64 forintot. A pénzt egyébként Tóth végül, is megkapta, de védence: a ká­rosult asszony egy fillért sem látott belőle. Előfordult az is, hogy még a nyitvatartási idő vége előtt zárórát kellett elrendelnie a vádlott hangoskodása, garázda magatartása miatt az üzletve­zetőnek. Tóth ekkor a kocs­mában kezdett sértegetést to­vább folytatta az utcán, majd leütötte és véresre verte áldo­zatát. Ugyanezen az éjszakán cigarettát kért a gyáli autó­busz megállóban -egyedül vá­rakozó férfitól, s amikor a magányos ember a zsebébe nyúlt, a vádlott nagy erővel arcul ütötte úgy, hogy a sze­rencsétlen férfi eszméletét vesztve rogyott a földre. Tóth az ő zsebeit is kiforgatta, s el­vette 180 forintját. A verekedéseken kívül a bírósági tárgyaláson szó volt egy földbeásott porelszívó be­rendezésről is. Tőül elmondta, hogy válófélben lévő felesége elől rejtette el a műszert, amit korábban maga vásárolt. A bí­róság ezzel szemben Tóth Lászlóban találta meg a Pros­peritás Építőipari Szövetkezet egyik épülő házának fosztoga­tóját, aki egyebek között pon­tosan egy ugyanolyan porel­szívót vitt el, mint amilyet a vádlott kertjében találták a nyomozók. Az ügyben, amelyet első fo­kon a dabasi járásbíróság tár­gyalt, mind az ügyész, mind a vádlott és védője fellebbezett. Tóth másodfokon is tagadta a bűncselekmények elkövetésé­nek egy részét, a többit pedig csak mint kölcsönös vereke­dést ismert el. A Pest megyei Bíróság azonban az első fokú hatóság ítéletét helybenhagyta s ezzel most már jogerősen há­rom év két hónap szigorított börtönre, és húszezer forint vagyonelkobzásra ítélte a vád­lottat. B. E. rálása — hangzik tovább a ha­tározat —, hogy a ház- vagy üdülőingatlan forgalmi értéke meghaladja-e a 800 ezer, illet­ve 500 ezer forintot, az adófi­zetés jogalapját érinti. Tehát bírósági hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy a kive­tés a valóságnak megfelelő ér­tékű vagyontárgy (adótárgy) után történt-e. Mindezek alap­ján a járásbíróság tévesen szüntette meg a pert azzal az indoklással, hogy a férj a házértékadó fiztését a jogalap kérdésében nem támadta, s ezért a keresti kérelem tár­gyában a bíróság nem dönt­het. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy a szóbanforgó ingatlannak a fe­leség is résztulajdonosa, tehát az ügyben hozandó ítélet ha­tálya az ő jogait is érinti, ezért neki is perben kell áll­nia. Ezenkívül fel kell hívni figyelmüket, hogy az adóköte­lezettséget megállapító hatá­rozatot a bíróság előtt kizá­rólag a kivetés jogalapja te­kintetében lehet megtámadni. Tájékoztatni kell őket arról is, hogy a szóbanforgó ingat­lan értékének az adófizetés jogalapjára kiható jelentősége van, mert 800 ezer forintot meghaladó forgalmi érték ese­tén házértékadót is kell fizet­ni. Mi a szerepe a haszonélvezetnek? Egy másik perben arról volt . ü személyeket illet. szó, hogy egy nagy- és egy kiskorú testvérpár tulajdoná­ban, fele-fele arányban, üdü­lőingatlan áll, amelyet azon­ban szüleik javára telekköny- vileg bejegyzett haszonélveze­ti jog terhel. A községi ta­nács vb szakigazgatási szerve az ingatlan után évi hatezer forint házértékadót rótt ki, miután megállapította, hogy forgalmi értéke hatszázezer forintot tesz ki. A határozat ellen — gyermekei képvisele­tében — az apa fellebbezést nyújtott be, amelyet azonban a másodfokú államigazgatási hatóság elutasított, sőt, to­vábbi háromezer forint adó kirovását rendelte el. A jog-4 erős határozatot az apa, ugyancsak gyermekei képvi­seletében, a járásbíróságon perrel támadta meg, s hatá­lyon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott: az ingatlan forgalmi értéke nem éri el az ötszázezer forintot sem, tehát házértékadót nem lehetett volna kivetni. A járásbíróság által meg­hallgatott igazságügyi szakér­tő az üdülő forgalmi értékét 580 ezer forintra becsülte, azonban kijelentette: a ha­szonélvezeti jog fennállása miatt a forgalmi értéket 20 százalékkal csökkenteni kell, tehát az csupán 465 ezer fo­rintot tesz ki. A bíróság mind­két fokú államigazgatási hatá­rozatot hatályon kívül helyez­te és a községi tanácsot új el­járásra utasította.. Az ítélet in­doklása szerint a haszonélve­zetet, mint forgalmi értéket befolyásoló tényezőt, figye­lembe kell venni és mivel a szakértő szerint ilymódon az ingatlan értéke az 500 ezer fo­rintot nem éri el, házértékadót nem lehet kiróni. Egyébként is a házértékadót a tulajdonosra kell kiróni, márpedig az apa, akire kivetették, csupán ha­szonélvező, aki ezt az adóne­met nem köteles fizetni A döntés ellen a községi ta­nács fellebbezett és a járásbí­róság álláspontjával szemben azzal érvelt, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog for­galmi értékcsökkentő tényező­ként ebben az esetben azért nem vehető figyelembe, mert a haszonélvezet családon belü­Ezt az-álláspontot a megyei bíróság nem tette magáévá és a járás- bíróság ítéletét, indokai alap­ján, helybenhagyta. A jog­erős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Meg­jegyezte, hogy a vonatkozó rendelet szerint az egy család osztatlan, közös tulajdonában álló házingatlant, a házérták- adó vonatkozásában, mindig egy tulajdonnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a tu­lajdonosi részarány a családon belül miként oszlik meg. — Eltérő jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság nem foglalkozott azzal a kér­déssel, nogy a szóoaníorgó in­gatlanra hazértékadó kivetésé­nek előfeltételei fennállottak-e — hangzik tovább a határozat. — A házértékadó alapja ugyanis az ingatlan forgalmi értéke. Ezt az ingatlan adott­ságaira, a helyi kereslet és kínálat számbavétele mellett az is befolyásolhatja, hogy te- hermentes-e, illetve vele kap­csolatban harmadik személyt "megLil étnek;-e olyan jogok, amelyek a tulajdonos birtok­lási, hasznosítási, és használa­ti jogának gyakorlását korlá­tozzák. Ezért valamely ingat­lan forgalmi értékére a ha­szonélvezett jog fennállásának értékcsökkentő hatása van. Ezt a körülményt a házértékadó alapjának megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor azonban a szülők nem házas gyermekeik­kel együtt laknak és a ház (üdülő) hasznosítása kizárólag a családtagolt. kényelmi és egyéb érdekeit szolgálja, az ingatlannyilvántartásba for­mailag bejegyzett, de tényle­gesen nem értékelhető ha­szonélvezeti jog feltüntetését a házértékadó alapjának megál­lapításánál kivételesen figyel­men kívül lehet hagyni. Ez az adónem ugyanis vagyonadó, éppen ezért csak a ténylegesen fennálló és értékelhető dologi terhek figyelembe vételével róható ki. Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül kellett helyezni és a megyei bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasítani. IPARI NAPOK A ÁRUHÁZBAN A Kanizsa Bútorgyár termékeinek árusítással egybekötött kiállítása június 27-ig. Lakószobák, szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, szóló egy- és kétszemélyes bevetők. DOMUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Budapest XIII., Róbert Károly krt 67. Nyitva: hétköznap 11-től 19 óráig, • szombaton 11-től 15 óráig. i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom