Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
MST WF.crn 1977. JÜNHJS 15., SZERDA 3 Komplex Ienprogram t Alapanyag Budakalásznak Épül az új üzemcsarnok ■ A Dunántúl 60 mezőgazdasá- gi üzemében 8600 hektáron termelik jelenleg a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat ré-' szére a rostlent. Ez adja az alapanyagát annak a négy és fél ezer tonna lenfonalnak, valamint 30 millió négyzetméter készterméknek, amely hazánkon kívül még 35 országban talál felvevőpiacra. A nagyvállalatnál nemrégiben láttak hozzá egy nagyszabású terv megvalósításához, amelynek középpontjában a len komplex hasznosítása áll. Ezt kívánják megalapozni az idei beruházásokkal is. Az egyik legnagyobb vállalkozás az új pozdorja bútorlapgyártó üzem mielőbbi tető alá hozása. Jó ütemben halad a szövődök SZTB-programjának megvalósítása is. A Szovjetunióból 175 nagy teljesítményű SZTB típusú szövőgépet rendeltek. Ez idáig csaknem 100 érkezett meg, többségük már termel, a továbbiak felállításán most dolgoznak a szerelők. A termelékenységet nagymértékben növelő szovjet import gépek nélkül a csökkenő munkáslétszám mellett a Budaflax nem lenne képes az idén tervbe vett 30 millió négyzetméter szövetet legyártani. Épül az Egyesült Izzó váci gyárában a fénycsőbüragyártó üzem. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tavaly kezdte a földmunkákat és 1978-ban már megkezdődhet a termelés. Nagy Iván felvétele Aliol szólni vagy tenni kell Hárman, bizalmiak A Monori Mezőgép érdi gyáregységében 362-en dolgoznak. \ 362 ember mindegyike szakszervezeti tag. A legrégebbi magyar szakszervezethez, a vasasokhoz tartoznak. Hárman beszélnek egy témáról, más-más szemszögből. Hármain, akiknek bizalmait szavaztak munkatársaik. Hárman a tizenhatból, akik az érdi gyárban vállalták, hogy magukénak érezve gondjait is, képviselik közösségük érdekeit ott. ahol szólni vagy tenni kell érte.. Tartozni valakihez, valahol Bulla Károly negyven évvel ezelőtt tanulta ki a villanyszerelő szakmát. A szakszervezetnek harminckilenc éve tagja. A széles, néhány ránc szántotta arc beszédesen követi gondolatait. Tiszta pillantású szeme a szemüveg mögött, hol felcsillan, hol elhomályosodik. Egy emberöltőnyi idő a munkában, rejt örömet és szomorúságot is, éppen eleget. — Becsületes, jó munkás már a háború előtt is tagja volt a szakszervezetnek. Minket nem lehetett kisemmizni, kijátszani. Szervezett munkás csak szervezett munkással volt hajlandó együtt dolgozni. Erőd volt a szakszervezet, ahol megpihenhettünk, vagy ahonnan támadásra indulhattunk, az egész ellenséges külvilág ellen. — Persze ma is'csak az legyen bizalmi, aki szeret és mer tenni a társadalomért. Kicsit megakad, fontolja a szót, mondja-e. — A télen történt, hogy az egyik gazdasági vezetővel sehogyan sem tudunk kijönni. Sok volt rá a panasz: önkényeslce- dik, nem . beszél tisztességes hangon az embereikkel. A bizalmiak ezt az igazgató tudomására hozták, és kérték, helyezze át más munkakörbe. Ez meg is történt. — Számontartanl is nehéz hányféle gonddal jönnek hozzám. Kérnek segélyt, üdülőjegyeket, óvodai elhelyezést, tanácsot adok, amikor házat építenek és hozzámfordulnak, amikor valamilyen probléma adódik a családban. Gondolom, nemcsak azért, mert bizalmi vagyok, hanem mert tapasztaltabb és öregebb vagyok a többieknél. — Különösen az utóbbi időben szaporodott meg a tennivaló, hogy valódi jogokat is kaptak a bizalmiak és nemcsak kötelességeket. Azzal, hogy beleszólhatunk a bérfejlesztésekbe és jutalmazásokba, sokat nőtt a szakszervezet te. kintélye. És erre szükség is volt. — Tudja, mint régi tag azt mondom, a szakszervezetben a legfontosabb, hogy az ember tartozik valakihez, valahova, van kihez fordulnia tanácsért, támogatásért. S a bizalmi feladata ezt az érzést erősíteni, eleget tenni ennek a várakozásnak. Nem mindig hálás feladat A kovácsolóműhely öltözőjének falai megremegnek, a szék is ugrik egyet alattam. — Az ejtőkalapács — mondja Sófalvi László. A kistermetű, úgy ötven- kilós emberről nehéz elképzelni, hogy az egyik legnehezebb szakma mestere: huszonkét éve kovács. Döccenő szavainak, töredezett könmű, inas kezének mozdulataival ad súlyt. Tizenhat évet dolgozott az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyárban. Első munkahelyéről, 1966-ban egy bérvita miatt lépett ki. Azt a munkabért követelte, amit az újonnan belépők kapnak. Sértődöttségében következő munkahelyén nem igazoltatta szak- szervezeti tagságát, és ott senki sem kérdezte, miért. 1972. óta szervezett munkás megint, mióta itt dolgozik. 1974-ben választották meg a kovácsüzem bizalmijának. — Higgye! el nem mindig hálás feladat, amivel megbíztak. Most volt a normarendezés. Igen, tudom, hogy lazák voltak a normák. De álljon oda az emberek elé megmagyarázni miért csökkent a pénzük, mégha átmenetileg is. Vagy itt a védőétel kérdése, amivel nem hagynak nyugodni. A vállalat jogásza ezt mondta, nem kötelező adni a melegüzemben; és a vállalatnak most nincs lehetősége rá, hogy adja. Amikor elmondtam a műhelyben, volt aki azt vágta a fejemhez, hogy gyenge a szakszervezet. Pedig mi veszteni valóm lehet? A kalapácsot meg tudom fogni. — Furcsa, hogy éppen most panaszkodom, amikor én is érzem, mennyire megváltozott a bizalmiak helyzete. Egy kicsit összejött az utóbbi időben. Most várjuk, milyen lesz az új bérezési rendszer július 1-től, ez is bizonytalanná teszi az embereket. De, hogy most már nekem is jogom van beleszólni... szája keskeny vonallá szűkül össze, kérdően pillant az időközben mellénk telepedett szb-elnökre, Jáki Ferenc- re. — Hisz tudja Laci bácsi, a művezető nem dönthet maga nélkül — erősíti meg Jáki Ferenc. — Erre az évre a kovácsüzem béremelési lehetősége 4 ezer forint lesz egy-egy dolgozónál átlagban. Ebből gazdálkodnak az üzemvezetők és a bizalmiak úgy, hogy egy részét órabéremelésre fordítják, más részét pedig tartalékolják pótlékokra és célprémiumokra — fűzi hozzá a magyarázatot. — Ha úgy lesz, jó lesz — bólogat Sófalvi László. — Ha meg összeugranak az emberek, akkor majd szavazással döntünk. Szerencsés vagyok A magas, barma hajú, barma bőrű fiatalember Gurucz János otthonosan mozog a pártirodán. Magabiztosan ül le a székre. Tíz éve dolgozik a gyárban, lakatosként és három éve a lakatosüzem egyik bizalmija. Kevés szóval, gyorsam válaszol a kérdésekre. — Szerencsém van a munkatársaimmal. Majd mindenki törzsgárdatag az üzemben, érdeklődő, lelkiismeretes dolgozó emberek. Általában negyedévenként tartunk műhelymegbeszéléseket, ahol elmondom nekik a gazdasági vezetőktől kapott információkat. Akad sokféle elintéznivaló ügyesbajos dolog, most dől el például ki kapja a lakásépítési kölcsönt. — Hogy mi a szakszervezet és a bizalmiak feladata? Elsősorban talán az érdekvédelem. És ezek közül is a legfontosabb, hogy nekünk is figyelemmel leéli kísérnünk, vam-e elég anyag, megfelelő szerszám, mert ezek nélkül nem lehet folyamatosan és jól dolgozni. És akkor a pénz is kevesebb. — Egy-egy rendezvényre mozgósítjuk a tagokat, ösztönözzük őket, hogy tanuljanak és művelődjenek. Ehhez természetesen a bizalminak példát kell mutatnia. Én nemrég végeztem el a művezetői tanfolyamot, tavaly politikai előadásokra jártam, az idén, szak- szervezeti oktatásra jelentkeztem. Tanulni kell, mert anélkül nehezen lehet az ember a gazdasági vezető partnere. Mert annak keli lennie, azért szavaztak neki bizalmat. Hogy megértse, megérezze mások gondjait, képviselje a közösség érdekeit, ott, ahol szólni vagy tenni kell érte. Hámor Szilvia Százhalomba ttán Várospolitika — munkáspolitika RÖVIDESEN NÉGY ÉVE, hogy megszületett a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata a városi pártbizottságok munkájáról. Az MSZMP százhalombattai bizottsága értékelve az állásfoglalás végrehajtásának tapasztalatait, többi között megállapítottam település életében döntő változást hozott az 1960-ban kezdődött ipartelepítés, amikor is a kormánydöntés értelmében megkezdődött a Barátság kőolajvezeték által továbbított nyersanyagra épülő Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat beruházási programjának megvalósítása. Az iparfejlesztés jelentős munkaerőt igényelt, ennek következtében ugrásszerűen növekedett a népesség, melyet szükségszerűen követett az urbanizációs folyamat. 1970—75-, között lezajlottak azok a nagy társadalmi-gazdasági változások, amelyek során a készenléti lakótelepből és az azt kiszolgáló létesítményekből kialakultak a szocialista város körvonalai. Már a kezdeti várospolitika és -fejlesztés a magas színvonalú technikával rendelkező ipari üzemek rangjához méltó városszerkezet kialakítását, a városi élet megszervezését tűzte ki célul. E munkához további lendületet adott a Politikai Bizottság határozata. Az iparosítás a IV. ötéves terv időszakában gyorsuló ütemben folytatódott. Megvalósult a DKV—II. és a DHV II—III. beruházási üteme. Az energiatermelés és a kőolajfeldolgozás, melyben háromszorosára emelkedett. A városban található ma Pést megye ipari állóeszközeinek értékét tekintve több mint fele, s a város üzemei a megyei ipari termelésének 40 százalékát adják. Százhalombatta az ország legnagyobb ener- giiabázisává nőtt. Ma a település népessége meghaladja a 14 ezret, többségük munkás. A múltból örökölt laza településszerkezet a IV. ötéves terv folyamán megváltozott. A fejlesztési feladatok között központi helyet foglalt el a la- kásépítés, mintegy 1112, jól felszerelt összkomfortos lakás épült meg. A tervnek megfelelően elkészült a 12 tantermes általános iskola, a 100 személyes óvoda, 60 személyes bölcsőde, tanuszoda, amelyek összességéiben biztosítják a legkorszerűbb oktatás-nevelés feltételeit. Terven felül készült el egy 600 négyzetméteres ABC, a tervezettnél gyorsabban épült meg a családi házas övezet vízhálózata, s így a város vezetékes vízzel való ellátása 98 százalékos. Korszerűsödött a város közmű- és úthálózata. A lakosság gyors növekedése miatt a IV. ötéves terv túlteljesítése ellenére a feszültségek egy része megmaradt, sőt, egyes " területeken újak jöttek létre. A város funkciójához és ellátásához szükséges alap- és középfokú intézmények anyagi fedezet hiányában nem épültek meg. A VÁROS JÖVŐJÉT az ipar további fejlődése — a DKV harmadik ütemben történő fejlesztése határozza meg. AzV. ötéves terv lehetővé teszi a lakásépítés ütemének tartását, a közművesítés, a művelődés, az oktatás, az egészségügy, kereskedelem, fejlesztéseket. Az idén átadják a 17 munkahelyes szakorvosi rendelőt, még ebben az ötéves tervben megépül a művelődé- ái ház, egy 16 tantermes általános iskola, egy 150 személyes óvoda, egy 120 személyes bölcsőde, valamint egy ABC-áruház. Százhalombatta az V. ötéves terv időszakában tehát tovább fejlődik, egyenletesen halad a városiasodás útján. A Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozatának végrehajtására a városi pártbizottság — a megyei pártbizottság intézkedési terve nyomán — feladattervben határozta meg a tennivalókat. így a városfejlesztésben a lakásépítés és a lakosság gyors ütemű növekedésével törekedni kell az infrastrukturális elmaradások csökkentésére. Az, V. ötéves terv során meg kell teremteni a lakosság alapfokú ellátását és ezzel párhuzamosan a középszintű ellátás feltételeit. Folytatni kell a városközpont program szerinti kialakítását. A gazdasági munka politikai irányításában alapvető tennivaló a kiemelt nagyipari beruházások befejezése határidőre, a tervezett költségen. Fontos, hogy a nagy értékű termelőberendezések minél gazdaságosabb működtetése és az ehhez szükséges feltételek, mindenekelőtt a megfelelő munkaerő biztosítása. A városi társadalompolitikai feladatok között elsődlegesként határozta meg a pártbizottság, a munkáspolitika további erősítését: a munkások anyagi, szociális helyzetének. közéleti tevékenységének további fejlesztését. A városi pártszervek már a IV. ötéves terv utolsó éveiben nagy figyelmet fordítottak az V. ötéves terv előkészítésére. A tervező munkával párhuzamosan a pártbizottság javaslatára a városi tanács és szervei programot dolgoztak ki a két tervidőszak közötti folyamatos átmenet biztosítására. A város V. ötéves fejlesztési terve összességében kétszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. A fejlesztési alap időközben módosított előirányzata: 740 millió forint, ami lehetővé teszi a munkáspolitika érvényrejuttatását, a gyorsütemű lakásépítést, az oktatás-, művelődés- és egészségügyi igények jobb kielégítését, a lakosság ellátásának javítását. A JELEN ötéves terv is számít a város lakóinak társadalmi összefogására, mintegy 13 millió forint értékű önkéntes munkára. Eddig a város lakossága ennek több mint egy- harmadát teljesítette, 4,5 millió forint értékben, ami az elképzelés időarányos túlteljesítését jelzi. Százhalombatta üzemei évről évre növekvő támogatást nyújtanak a városi beruházások megvalósításához. A társadalmi munkán kívül átutalt pénz és a céltámogatások teszik lehetővé, például a művelődési központ, a városi sporttelep, a gyermekintézmények építését. Gondot jelent, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi szabályozás nehezíti a pénzeszközök átadását e célokra, ugyanakkor éppen e létesítmények fejlesztésére nincs központi keret. A munkáspolitika érvé- nyesítésQ, a munkások helyzetének javítása, folyamatos fejlesztése a pártszervek és a pártszervezetek munkájának központi kérdése. Indokolja ezt, hogy a város kereső lakosságának 70 százaléka a két nagyüzemben dolgozik, ezek 77 százaléka munkás. A városi pártbizottság kihelyezett testületi üléseken számoltatta be a nagyüzemi pártszerveket ez irányú tevékenységükről. Az ifjúsági, a nőpolitikái, valamint § népesedéspolitikai határozatok végrehajtásában konkrét feladatokat jelölt meg számukra a munkások, nagycsaládosok, nők és fiatalok helyzetének javítása érdekében. Ennek nyomán a pártszervek kezdeményezésére az V. ötéves tervben 471 munkáscsalád jut lakáshoz, jelentős anyagi támogatással. A városi tanács és az üzemek lakáselosztási gyakorlatában érvényesülnek a pártbizottság irányelvei, miszerint az új otthonok 70 százalékát munkások, 40 százalékát fiatalok kapják. Az akkor három és annál több gyermekes lakásigénylők 1976. végéig lakáshoz jutottak, az 1974-es intézkedési terv alapján. A gyermeküket egyedül nevelő nők lakásgondjai ifi folyamatosan megoldódnak. A gyermekintézmények fejlesztésének eredménye, hogy az óvodai ellátottság 1973. évi 69 százalékról, 82 százalékra nőtt. A városi párt- és tanácsi szervek nagy erőfeszítéseket tettek — a lakosság ellátásának, a szolgáltatásoknak átmeneti javításáért. Terven felül épült például ABC-, írószer-, könyvesbolt. Feszítő gondot továbbra is a zöldség- és gyümölcsellátás alacsony színvonala jelenti. A POLITIKAI nevelő munkában a városi pártbizottság íel- adattervéből adódóan elsődleges a munkássá nevelés, az osztályszemlélet erősítése, az erkölcsi-politikai nevelő munka fokozása a szocialista város szocialista kollektíváinak formálása. A közösségi szellem és a közgondolkodás fejlődését jelentősen segítette a szocialista brigádmozgalom: a mintegy 460 szocialista brigád teveKenyeége. Az irányító munka és a helyi kezdeményezések eredményeként a munkásművelődés jegyében fejlődött a közművelődés tartalma és szervezeti rendszere. Az. üzemek kulturális alapjaiból évről évre növekvő hányadot fordítanak a munkás- művelődés támogatására. így az általános iskolai felnőttoktatásban a korábbi évek 15— 20 százalékával szemben 1974- től a tanulók száma évenként meghaladja a 300-at. A szervezett ismeretterjesztés iránt évek óta több mint ötezren érdeklődnek rendszeresen. A szakkörökben, műkedvelő csoportokban és klubokban csaknem 400 állandó tag tevékenykedik, közülük 230 munkás és fiatal. Nagy erőfeszítések történtek a munkásszállásokon élő dolgozók művelődési feltételeinek javítása érdekében. Az erkölcsi-politikai nevelő munka feltételeinek, szervezeti kereteinek, irányításának és tartalmának fejlődése érezhető eredményeket hozott a politikai öntudat, a szocialista szemlélet és közgondolkodás, a szocialista erkölcs és életmód alakulásában. Erősödött a dolgozók, a munkások marxista ' világnézete, nőtt a párt politikája iránti bizalom. A város lakói és a nagyüzemek dolgozói körében fokozódott az aktivitás a helyi politika alakításában, közös céljaink megvalósításában. Tovább erősödött a közösségi szellem, a tulajdonosi szemlélet, a munkahelyhez és lakóhelyhez való érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus. A heterogén összetételű lakosság folyamatosan válik egységes szemléletű, erkölcsű és magatartású közösségé. A politikai közéleti tevékenység mellett konkrét jeleit tapasztaljuk az életmód és kulturális tevékenység szocialista jellegű változásának. E folyamatban meghatározóan érvényesül a város munkásainak befolyása, értékrendje. NEVELŐ MUNKÁNK eredményei mellett azonban továbbra is vannak tennivalóink a passzivitás, a túlzott anyagiasság és a rendszerint ezzel járó munkahelyi fegyelmezetlenség és lazaság, az esetenként megnyilvánuló közerkölcsöt és közrendet sértő magatartás leküzdésében. Ezeket a gondokat jórészt nem lehet anyagi eszközökkel és objektumok építésével megoldani. Elsősorban a párttagok példamutató magatartásának erősítésére, a tudatinevelő munka fejlesztésére és a társadalomtól idegen jelenségek elleni következetes fellépésre van szükség. Ez is feltétele várospolitikai célkitűzéseink megvalósításának. Balázs Gézáné, az 1VJSZMP Százhalombattai Bizottságának első titkára i í
