Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

Kádár János Debrecenben Hafármenfi baráti faiéi korái fart Nfcoiae Ceausescuvai PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JÜNIUS 15., SZERDA Negyvenegy év után Választások Spanyolországban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára kedden este megérkezett Deb­recenbe, Nicolae Ceausescu­vai, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnö­kével folytatandó határmenti baráti találkozó magyarországi színhelyére. Elutazásakor a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, Né­meth Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, va­lamint Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter búcsúztatták. Elkísérte Kádár Jánost Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyet­tes, Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Varga István, a KB osztályvezető-helyettese, Roska István külügyminisz; ter-helyettes és Biczó György, a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövete. A debreceni pályaudvaron Kádár Jánost és kíséretét Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, valamint a város párt. és ta­nácsi vezetői fogadták. A pá­lyaudvaron sok százan gyűl­tek össze a Központi Bizott­ság első titkárának üdvözlésé­re. Kádár Jánosnak debreceni KISZ-es fiatalok Virágcsokrot nyújtottak át. A szeretettel­jes fogadtatás végén a Köz­ponti Bizottság első titkára a debreceniek ünneplő sorfala között hagyta el a pályaud­vart. Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélése ma délelőtt kezdődik Debrecen­ben. A román párt főtitkárát a • reggeli órákban várják a városba. Lázár György Finnországba utazik Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Ka- levi Sorsának, a Finn Köztársaság miniszterel­nökének meghívására ma hivatalos látogatásra Finnországba utazik. A negyvenegy év óta ma el­ső ízben tartandó választáso­kat megelőző napok Spanyol- országban a politikai erőszak jegyében teltek el. Erre való tekintettel a hadsereg egységei hétfőn elfoglalták állásaikat az ország legnagyobb centru­maiban és különleges alakula­tokat helyeztek riadókészült­ségbe a bombamerényietekre való felkészülésként. Hétfőn több nagyvárosban robbantot­tak bombát a szerdai választá­sokat ellenző szélsőséges cso­portok. (Részletes jelentésünk a 2, oldalon.) Ma kezdődik a belgrádi találkozó első, előkészítő szakasza A jugoszláv fővárosban ma kezdi még munkáját a két év­vel ezelőtt megtartott helsinki konferencián részt vett 35 or­szág képviselője azzal a céllal hogy előkészítse az ugyancsak idén — minden bizonnyal ősz­szel — kezdődő találkozót, amelyen a külügyminiszterek által kinevezett képviselők vesznek majd részt. Az előkészítő megbeszélé­sekre már Belgrádba érkeztek az érintett országok küldött­ségei. Ezeknek élén általában * S * * * * * li nagyköveti rangban levő tiszt­ségviselők állnak. A már ugyancsak Belgrádban tartóz­kodó magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője vezeti. Az előkészítő találkozó ün­nepélyes megnyitására — amelyet mindenfajta terror- cselekmény elhárítása érdeké­ben rendkívüli biztonsági in­tézkedések előznek meg — szerdán délelőtt a Száva ne­Isméi közös asztalnál E urópa történetében bizo­nyára jegyzik majd ezt a napot. Ma megkezdik tanácskozásaikat azok­nak az országoknál?; a diplo­matái, akik csatlakoztak a helsinki záróokmányhoz. Két esztendővel ezelőtt tör­tént, hogy a harminchárom európai és a két észak-ame­rikai állam legfőbb vezetői összeültek a finn főváros­ban. Ott volt Leonyid Brszsnyev és Gerald Ford, Kádár János és Bruno Kreisky, Erich Flonecker és Helmut Schmidt, min­képviselőik találkozóját és tárgyaljanak a kapcsolatok további javításáról, az együttműködés fejlesztésé­ről. Ez egyértelmű útmuta­tás. A szocialista országok azzal a szándékkal mennek Belgrádba, hogy ilyen szel­lemben tevékenykedjenek. Céljuk egyrészt beszámolni arról, amit eddig tettek, a dokumentum ajánlásainak valóraváltásáért egy kosa­rat sem kihagyva, egyiket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fon­tosabb: a nyugati partnerek­kel közösen meghatározni, hogyan lehetne gyorsabban, jobban, átfogóbban eleget tenni annak, amire Helsin­kiben szerződtek. Szándé­kunk az, hogy Belgrad a kollektív tapasztalatcsere színhelye legyen. Az utóbbi hónapok arról tanúskodtak, hogy számot­tevő nyugati erők nem egé­szen így készültek a talál­kozóra. Ügy tervezgettek, mint. akik panasznappá, a vádaskodások színterévé akarják tenni Belgrádot. Két irányzat — olykor egy kor­mányon belül, egy politikus gondolatvilágában is — két egymástól eltérő szándék birkózik Nyugaton. Az egyik, amely összecsapáso­kat és politikai győzelmet remél Belgrádtól. a másik, ameiy tudja, hogy ez sem­mi jóra nem vezetne, hogy Európa számára nincs más ésszerű út. mint a békás együttműködés. Van meg­alapozott remény arra, hogy ez utóbbi kerekedik felül á nyugati táborban, sok fe­lelős államférfi nyilatkoza­tából. ez a józan Szándék cseng ki. M ost a találkozó előké­szítését kezdik el Belgrádban, s az ér­demi tanácskozás előreláthatóan a kora ősszel f indul meg. A várható alap­hangulatra, a légkörre azon. ban már az első napokban is következtetni lehet. A ma­gyar küldöttek szocialista barátainkkal, szövetsége­seinkkel együtt azzal a szán­dékkal indultak a jugoszláv fővárosba, hogy a találkozó az egész földrészünk javát szolgáló, az építő tapaszta­latcsere színhelye legyen. Tatár Imre denünnen az első ember, je­léül egy fontos esemény ké­szülődésének. Ekkor írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának százoldalas dokumentumát. A föld­rész életében példátlan méretű találkozó meg­mutatta, ■ hogy valami új vette itt kezdetét. S ha a résztvevők szemlé­lete sok tekintetben és szük­ségszerűen el is tért egy­mástól, egy alapvető szán­dékuk közös volt: f enn akarják tartani az európai békét és enyhülést, e vé­gett fejleszteni kívápják az együttműködést. A záróokmány magába foglal politikai illemszabá- lyolcat, kimondja egyebek között a határok sérthetet­lenségét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavatkozást egymás bel- ügyeibe.. A második főrész (népszerű kifejezéssel: a második kosár) a gazdasági problémákat tartalmazza, üdvösnek tartja az akadá. lyok nélküli kereskedelmet, ösztönzi a kooperáció min­den formáját, földrészt át­fogó közös tervek lehetősé­geit sorolja föl, együttes, tudományos kutatásokra hív. A humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó fejezet az emberi kapcsolatok fejlesz­tésével, a tájékoztatás ja­vításával, a kulturális érté­kek és az oktatási tapaszta­latok cseréjével foglalkozik. Ezt a sokrétű okmányt ír­ta alá 1975 nyarán Helsin­kiben a harmincöt vezető. Ha eddig a múltat idéz­tük, tekintsünk .most a köze» li jövőbe. A záróokmány előírta, hogy a résztvevők 1977-ben szervezzék meg vet viselő, új belgrádi Kong­resszusi Palotában kerül sor. A 35 ország küldötteit a jugo­szláv kormány nevében Milos Minies, a kormány alelnöke, külügyminiszter köszönti. Műszaki fejlesztés nemzetközi munkamegosztással A SZIMF1 újdonságai itthon és külföldön A Szerszámipari Műveik Fej­lesztő Intézete jó eredmény­nyel zárta az első öt hónapot Sínylődnek a növények a kánikulában ÖNTÖZŐVIZET VÁR A HATÁR tett helyzetben; sokkal inkább a kapásnövények, valamint a szántóföldi zöldségek, A zöldségtermelő gazdaságok termőterületének több mint egynegyedét az elmúlt évek­ben öntözésre rendezték be. Ennek előnye most is megmu­tatkozik, ezeken a részeken segítenek a természetnek, s mesterséges csapadékkal pótolják a hetek óta hiány­zó, áztató esőket. Viszont azokon a részeken, ahol nincs mód az öntözésre — ami eléggé költséges és beru­házásigényes —, ott csakis a jótékony eső hozhat enyhülést. Kemény próbának teszi ki a _ növényeket a 30—32 fokos ká- ’ nikula, amely szinte minden át­menet nélkül érkezett, és szin­te fojtogatja a felkészületlen, korábban szépen fejlődő és egészséges növényállományt. A búza most azért is kívánja a nedvességet, mert javában tart a szemtelítő­dés, amely, ha jól sikerül, jelentő­sen nőnek a hozamok, ellenke­ző esetben a termésátlagok csökkenésével kell számolni. Tehát ahol lehet még a gabo­nának is vizet juttatnak, bár most viszonylag ez a növény Van a legkevésbé veszélyezte­Féléves tervüket az eddigiek alapján mintegy 30 százalék­kal teljesítik túl. De munká­jukról csupán számokkal és forintokkal nem lehet és nem is érdemes képet adni, hisz feladatuk elsősorban nem a termelés, hanem a kutatás és fejlesztés. Az intézetben a műveken belül kialakított gyártásmegosztás alapján a különböző számjegy vezérlésű szerszámgépek fejlesztésével foglalkoznak önállóan, illetve a vállalat többi gyárával együttműködve. Ennek a kooperációnak ke­retében készült el nemrég a marógépgyár francia Forest licence alapján gyártott CU— 9-es berendezéséhez négy komplett szerszámcserélő. Ezek, az ötyen művelet elvégzésére alkalmas, egyenként több millió forintba kerülő gépek az NDK-ban és Anatéliáhól jött a Pasa... Eszmecsere a búzatermesztésről Apajon Búzatermesztési tanácsko­zást, fajta-, agrotechnikai és termékbecslési bemutatót tar­tottak kedden Apajon, a Kis­kunsági Állami Gazdaság központjában. A Pest megyei termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok több mint 100 szakembere gyűlt össze, hogy a búzanemesítések legújabb ku­tatási eredményeivel ismer­kedhessek. A jelenlevőknek dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je elmondotta, hogy az elmúlt években a búza hektáronkénti ter­méshozama 33 mázsára emelkedett. Az elmúlt tíz év alatt a termő­földek szerkezeti arányai is kedvezően alakultak a búza- termesztés javára: csak 1974- ben például hat százalékkal növelték a megyében a búza vetésterületét. Napjainkban már a termőterület növelésé­nek lehetőségei gyakorlatilag kimerültek, ezért a termésát­lagok növelése az elsőrendű feladat. Dr. Magossy Dániel, a Sze­gedi Gabonakutató Intézet Igazgatóhelyettese előadásában arról szólt, hogy az egy főre jutó búzatermés mennyisége hazánkban ötször magasabb, mint a nemzetközi átlag. Be­szélt intézetük új fajtajelöltjé­ről, a ,GK—Tiszatáj fajtáról, mely bár még nem jutott el mégérdemelt rangjára, Pest megyében már jelentős meny- nyiséget termesztenek belőle. Kitűnő beltartalmi értékével, 16—17 százalékos fehérjetar­talmával. a legutóbbi sütőipari bemutatón ez a fajta, illetve az ebből a fajtából készült kenyér és zsemle kapta a leg­több szavazatot. Anatóliából jött az alapanyaga a GK—Pa­sa és a GK—Minaret elneve­zésű búzatípusoknak, melyek különösen tésztakészítésre al­kalmasak — úgynevezett ma­karónibúzák —, elterjedésük eredményeképp jelentős exporttényezővé válhatnak. A búzatermesztés jelenleg és elsősorban nem fajtakérdés — zárta előadását a kutató —, a termesztés technológiai része az, ami napjainkban a legfon­tosabb. Harmati István, a szegedi GKI osztályvezetője, előadásá­ban a fajták, fajta jelöltek agro­technikai módszereivel foglal­kozott. Boros András, a Budapesti és a Pest megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat igazgatója az átadó és átvevők közötti kapcsolatokról, az in­formációcseréről, a búza minő­ségének objektív megítéléséről szólt. A búzatermesztés helyi ta­pasztalatairól többek között Xncze Gábor, a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság termelési igaz­gatója adott rövid áttekintést. B. I. Szénabetakarítás — géppel Csehszlováíkiában találtak gaz­dára. A második félévben az MC —500-as 30 szerszám működ­tetésére képes megmunkáló központok gyártását kezdik el, és a gépcsalád egyik tagja a hannoveri őszi vásáron mutat­kozik majd be. A közeljövő­ben tervezi egy, az előzőknél kisebb NC szerszámgép kialakítását is. Előnyük, hogy jóval pontosabban és termelékenyebben dolgoznak, mint a hagyományos fémmeg­munkálók. Azonban még ezek a sokat tudó berendezések is tovább fejleszthetők teljes gyártórendszerekké, ahol szinte emberi kéz érintése nélkül lesz a fémdarabból kész alkatrész. Ilyen rend­szert kialakítani több éves program, mondhatjuk úgy is, hogy ez az intézet középtávú terve. Az elképzelés: több MC —500-as megmunkáló központ sorbaállításával hozzák létre az integrált gyártórendszert (XGR). A gépek között szállí­tószalag viszi a félig kész munkadarabokat és készter­méket automatikus emelő rak­ja a magasraktárba. A gyártó- rendszer egy R—10-es számí­tógép vezérlésével működik majd. A prototípus 1980-ra készül el, és előállítási ára mintegy 100 millió forint lesz A fejlesztőintézet nemcsak a művek gyárainak fejlesztő részlegeivel alakított ki jé együttműködést, hanem több szocialista ország ha­sonló jellegű kutató, fej­lesztőintézetével tart kap­csolatot. A nemzetközi munkamegosz­tás a műszaki fejlesztések te­rületén is gyorsítja, hatéko­nyabbá teszi a munkát. Ezek a szerződések általában egy­két évre szólnak, közös témák kidolgozására, szakemberek vagy dokumentációk cseréjé­re. II. Sz. A gombai Fáy András MGTSZ-nek nagy a rét- és legelő­területe. Idén 300 hektár rétről takarítják be a szénát. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, aki a pozna- ni nemzetközi vásár alkalmá­ból tartózkodik Lengyelország­ban, tegnap tanácskozásokat folytatott Jerzy Olszewszkl, külkereskedelmi miniszterrel. Olavi Martikainen, a Finn Centrum Párt végrehajtó bi­zottságának tagja vezeti a párt küldöttségét, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak meghívására tartózkodik hazánkban. A vendégek teg­nap Szegeden tettek látoga­tást. Oswald Paulig elnök veze­tésével néhány. napot hazánk­ban töltött az NSZK Fogyasz­tási Szövetkezeti Szövetségé­nek delegációja. A vendégek, akik a magyar fogyasztási szö­vetkezeti mozgalmat tanulmá­nyozták, befejezték magyaror­szági látogatásukat. A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom