Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
Házak, lakások felújítása Gödöllőn, a városgazdálkodási vállalat dolgozói évente közel ötven lakás és állami ház külső és belső felújítását végzik el. Kalmár Sándor és Erdei Sándor egy felújítás alatt álló épület tetőszerkezetének csapadékvédő és -elvezető bádogal- ' karrészeit készítik. Járva az utat G yalogos ember lévén,sokat sétálok Gödöllő utcáin. A legkedvesebb szórakozásom útközben az olvasás. Tévedés ne essék, nem I újságot, — fákra tűzött hirde- itéseket olvasok. Tudok minden eladó házról, motorról, kutyáiról. Környezetemben ha vala- ;ki vásárolni akar, tőlem érdeklődik, nem találtam-e valamelyik fán, vagy kerítésen ne- tkik valót. Kapásból válaszolok, ■ ebben és ebben az utcában, az ! ötödik fán megtalálják a pon- <tos címet. A múlt héten egy olyan hirdetményre leltem, ami — mint (gyermekét helyesírásra nevelő anyának — nagyon nem tetszett. A kedves gyermekeknek címzett felirat hemzsegett a (helyesírási hibáktól, de hogy ■ az eladni 'kívánt holmi mi lelhet, airnól fogalmam sincs. ! Gondoltam, elmegyek, és ve- ) szék egy folgont, legalább ' megtudom, mi az. Ügy tudom, a gödöllői fákat (tavaly megszabadították a hirdetésektől. Az emberek azon- iban vásárolni és eladni akar- 'nak. Érthető hát, hogy hirdet- inek. Az újságban nem hirdet- ihet mindenki, lehet, hogy meg isem éri nekik. Ameddig a vámosban nincs a hirdetésnek kijelölt helye, oda tűzik a papírokat, ahová éppen tetszik. Valószínűleg olcsóbb volna, 'ha akár deszkából készült hirdetőtáblát állítanának fel, mint évente megszervezni a hirdetéseket letépő brigádot. Ha van hirdetőtábla, a vevő azon keresi a kínált árut, az eladó is oda fogja tűzni a céduláját, mert ott biztosan elolvassák. Ki lehetne alakítani egy olyan szabályt, hogy a kéthetesnél régebbi kiírást letépik, letakarják, arra ragasztanák a friss hirdetést, s így a lejárt szöveg nem bántaná sokáig a járókelők szemét. S ok magyar közmondás kapcsolatos a munkával: Például: amit ma megtehetsz. ne halaszd holnapra. Mindig ilyen és ehhez hasonló okosságok jutnak eszem- Ibe, amikor elnézem a Strom- ífeld Aurél sétányon a. lépcsők és a járdák építését. Először volt a tízemeletes házak bejárati ajtaja előtt egy jó széles lépcső. Azután valaki megsajnálta szegény babakocsikat toló kismamákat, a lépcsőt megfelezve készítettek egy feljárót. Ez az épület sokáig egyedülálló volt a telepen. Később egyre több ház előtt készítettek babakocsi-feljárót, az utolsó házakat már eleve így építették. Nem tudom, mennyibe kerül az építőknek egy ilyen utólagos kivonulás, de biztosan költségesebb, mintha csak egyszer dolgoznak egy feljárónál. Szóval ezen töprengek akkor, amikor látom a 4-es számú ház melletti lépcsőt, ami a járda szintkülönbsége miatt vált szükségessé. Jó széles, jó magas,., de babakocsi-feljáró az nincs. (Lehet, hogy más tervezte?) Mi, gyerekes mamák már többször megtárgyaltuk ezt, de segíteni nem tudunk rajta. Az üzletbe vagy fodrászhoz járók ezen a járdán közlekednek, kivéve a kismamákat. Űk csalt kerülővel jutnak a járda további szakaszára. A kismama egyik kezével tolja a babakocsit az autóúton, a másikkal nagyobbik gyermeke kezét fogja, de még a járművekre is neki kell ügyelnie, hiszen azok a kanyargós, gyalogosokkal teli úton is száguldanak. őst még épülnek járdák, még itt vannak a munkások. Nem lehetne mégis megcsinálni azt a feljárót? Báskai Erzsébet M A régi gárdával új célokért Aszódi Vegyesipari Ktsz. A dolgozók létszáma négyszáz- ötvenkilenc. Hatvankilencen a szolgáltató ágazatbari, a többiek az ipari részlegekben dolgoznak. A szolgáltatások szinte valamennyi ágazatát végzik: cipészet, fodrászat, méretes szabóság, vegytisztító szalon, mosoda, motortekercselő és tapétázó részleg áll a lakosság rendelkezésére. Szobafestőik és mázolóik hamarosan Kistar- csára utaznak, a kórház építkezésén vesznek részt, egy hónapig. A termelő részlegek: lakatos, sajtoló, elektromos, NXJ- üzem, asztalos. Bagón és Túrán, kihelyezett üzemeikben nők dolgoznak: motorokat tekercselnek. A lakatosok a Magyar Hajó- és Darugyámak készítenek darufülkéket. Elektromos szerelvényekkel együtt, kompletten szállítanak. Hőszigeteléssel adják ki a kezükből a posta megrendelésére gyártott tv- relé állomások műszerházait is, úgy, hogy a helyszínen már csak a műszereket kell beszerelniük. Az NXJ-ben csatlakozókat gyártanak. A sajtolóüzem a különböző épületasztalos termékekhez szükséges fémalkatrészeket gyártja; sarokvasakat, pántokat. kilincseket. Itt sajtolják a villanymotorokhoz szükséges kollektorlemezeket is, termelési értékük 20—25 millió forint évente. Az asztalosok exportra is termelnek. Tőkés exporttervük az idén 6 millió forint, az ARTEX külkereskedelmi vállalat közreműködésével Belgiumba, Svájcba, Hollandiába és az NSZK-ba szállítanak székeket, asztalokat A szövetkezetiek tervezett termelési értéke 75 millió forint, az első félévben előreláthatóan 35 millió forintig jutnak. Eddig a szigorú, a bemutató felsorolás. Az ismertető adatai, számai, hírei mögül még hiányzik az ember. Nélküle nincs értelme asztalnak, szélinek, darufülkének, termelési értéknek, ő találja ki és formálja a tárgyakat, ő alakítja a munka viszonyait és ő alakul ezekben a viszonyokban. A szövetkezetben pedig olyan emberek dolgoznak, akik akarnak és tudnak alkotni. Szakértelemmel, fegyelmezetten. Ez a véleménye Várhelyi Antalnak, a szövetkezet új elnökének, aki három hete került a vegyesipariak élére. Ismerkedése az új munkahelyen rövidebb ideig tartott, mintsem gondolta, e röpke idő ugyan kevés a teljes azonosuláshoz, de elég a lényeges dolgok szemrevételezéséhez. S ahhoz is, hogy a tervek, elképzelések, a munkáskollektíva tartalékaiban rejlő lehetőségek megfogalmazódjanak. Például. Az export fokozása a régi módszerekkel és termékekkel egyre nehezebb. Módot kell tehát találni újakra. Nem teljesen újakra, hanem az eddigi eljárásokban, termékekben felhalmozódott tapasztalatok adta jobbra, kelendőbbre. Olyan technológiára, ami az alacsonyabb minőségi osztályba tartozó faanyagot is alkalmassá teszi az export magasabb követelményeire. Olyan új termékekre, amelyek nagyobb eséllyel versenghetnek a világpiacon. Eddig is rusztikus garnitúrákat gyárOklevelek a szarvasagancson Nyugdíjba megy az erdész AZ EGYKORI RÄDAY- BIRTOKON kétszáz éves tölgyek árnyékában hallgatom Szilárdi Józsefet, a Budavidé- ki Állami Erdő- és Vadgazdaság isaszegi erdészetének vezetőjét. A mindig nyugodt, megfontolt, napbarnított ember most ideges. Jobb kezével szíve tájékát dörzsöli, miközben munkájáról beszél, a megvalósításra váró tervekről, a hosszú évtizedek óta együtt dolgozó munkatársairól, újításairól, no meg arról, hogy korkedvezménnyel kérte nyugdíjazását. Azt hinnénk, az erdőben élő és dolgozó emberek a legegészségesebbek. Mégis, Szilárdi József idő előtt pihenőre kényszerül. Azok közé tartozik, akik nemcsak állásnak, hanem. hivatásnak érzik munkájukat, akik tevékenysége túlnő a szűkebb környezeten. Talán árra a legbüszkébb, hogy a fővárosunkat körülvevő erdősáv ültetésében, nevelésében nagy részt vállalhatott. Munkájának állomásai: a róla elnevezett 40 hektáros Szilárdi-akácos, a Pécelt védő erdősáv, az általa kidolgozott és nagy sikerrel alkalmazott csemetenevelési módszer, a sok-sok újítás, a munkaver- senvben elért sikerek. 1936-ban, egész fiatalon kezdett dolgozni az erdészetben. A felszabadulás előtt t.asia egy oartizáncsonortnak. 1945-től erdész, majd kerület- vezető. utána műszaki vezető, 1968-tól az egész erdészet vezetője. Nem kevesebb, mint ezerötszáz hektár erdő telepítése és íelúiítása fűződik nevéhez.. Isy hát nem véletlenül kapta meg a nagy kitüntetést, a Bedő-díjat. A vezetésével dolgozó erdészetben évente 10—12 ezer köbméter főleg keményfát termelnek ki, melynek nagy részét fel is dolgozzák. Idei terveik között szerepel másfél millió facsemete iskolázása, kétmillió fe- nyőcsemete nevelése, van hektár új erdő telepítése, negyvenöt hektár felújítása és mintegy tizennyolc milliós terv teljesítése. IRODÁJA FALAT szinte teljes egészében oklevelek borítják be, stílusosan egy szarvasagancsra akasztva sok versenyzászló. A szocialista munka műhelye címért folyó versenyben 9 éve első helyezést érnek el. Többször végeztek az élen az országos fakitermelési versenyben. Éves tervüket minden esetben túlteljesítik, nyereségük állandóan nő. Termelőüzemükben rakodólapokat készítenek exportra, s mintegy százezer darabot az új őrbottyáni téglagyárnak. Hazánk állami gazdaságainak az idén négy- százötven köbméter szőlőkarót szállítanak. Tavaly a pilisi vadgazdaságban harminchárom kilométernyi kerítést építettek. Az alig öthektáros csemetekertjükre a legbüszkébbek. Itt. részben fólia alatt, négyzetméterenként kétezer apró fenyőcsemetét keltetnek. Ebből a fafajtáből az idén százhúszezret visznek faiskolába. illetve ültetnek ki. Vegyszert, növényvédő szert Szébe. Az egyáltalán nem alkalmaznak, vezetője, Rájöttek arra, hogy az évszázados öreg tölgyek alól kiemelt föld a legalkalmasabb keltetésre. Az erdészet a vetőmagot is összegyűjti. A begyűjtött akácmagból nevelt csemetéket a következő évben már kiültetik. Választ kaptam arra is, hogyan győzik a temérdek munkát. Szilárdi József bronzjelvénnyel kitüntetett újító, több olyan újítást és ésszerűsítést vezetett be, amelyek nélkül ilyen eredményekről aligha számolhatnánk be. Magbegyűjtő gépet szerkesztett, amellyel a magas fákról is leszedhetik a magvakat. Tányérozó gödörfúró gépet készített, amellyel percenként 12 csemetét ültetnek el.. A saját kis műhelyében összeállított magvető géppel naponta három hektáron ültetik el a magot. Az iskolázógéppel és az ápolókultivátor- ral sok-sok emberi munkát takarítanak meg. Igen ötletes a szögvezető szerszám, amellyel könnyűszerrel beverik a szögeket a keményfába. CSAK ÜGY MELLÉKESEN említi a motoros fűrészen levő újítását, ami bizony nemcsak a gazdaságnak, hanem az országnak is értékes. Arról van szó, hogy az NSZK-ból importált Skiel motoros fűrészek rövid idő alatt megrongálódtak, négy-ötezer forintos kár keletkezett esetenként. Az újító szerkesztett egy apró alkatrészt, amely szinte teljesen kizárja a hibalehetőséget. Erről a német cég is tudomást szerzett, fel is keresték Szilárdít, néhány ilyen alkatrészt elvittek tőle, s a legutóbbi ipari kiállításon már a módosított kivitelben szállítja a cég a motoros fűrészeket a világ minden ré- isaszegi erdészet Szilárdi József, nyugalomba vonul, munkáját fia folytatja. Ács István tottak, ám ilyet más is tud csinálni, esetleg még jobbat is. De az, hogy a székekre Galga menti mintákat fessenek, az aszódiaknak jutott eszébe. Már keresik az ügyes kezű asszonyokat. A termelékenység emelése • minden részlegben kívánatos. Az anyagmozgatás gépesítéséhez nem elég pusztán a jószándék. Olyan termékek is kellenek, amiket gépek szállíthatnák, amiket megéri géppel szállítani. A lakatos, a sajtoló és az elektromos részlegekben is a munkaigényesebb, komplett termékek gyártására akarnak figyelni, összességében tisztább profilra, szervezhetőbb, irányíthatóbb termékszerkezetre törekednek. A szolgáltatások fejlesztését sem tévesztik szem elől, és szívesen közreműködnének a kiemelt beruházásokon is. Ehhez persze az kellene, hogy megkeressék őket, hogy tudomást szerezzenek róla: hol lehet rájuk szükség. Az elképzelések valóra váltása nemcsak technikai feladat. Megint csak az ember az, aki céljait elérni igyekszik. Kollektívában, együtt. Abban a bizonyos munkahelyi légkörben, amit állandóan alakítani, formálni kell. S ez sem megy magától. Az üzemi demokrácia tartalma bontakozik ki az elemzésből, ha végigzongoráz- zuk a feltételeket: demokratikus és szakértő irányítás, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, a műhelyek alkotó, közösségi légköre, a korszerű, az emberre is figyelő munkaszervezési elvek gyakorlatba való átültetése... Ars poeticája ruemucsáik a költőknek lehet, mindenkinek. S a különböző hitvallások hair- móríiájárói beszélni egy ipari szövetkezetben sem fellengzős dolog. Ellenkezőleg: szükséges. Az aszódiak új elnöke s az új elnök irányításával a régi gárda erre törekszik. Sokra vihetik. G. Z. Rendkívüli állapot a Klapka utcában Már harmadik hete tart az a hadiállapot egy autóbusz- megállót jelző tábla meg- táncóltatása miatt. Nem mindennapi eset történt május 23-ára virradóra Gödöllőn. A Kinizsi utca és a környékének lakói, egy innen távolabbi tanácstag hozzájárulásává] úgy döntöttek, hogy a Klapka utcába torkolló Katona József utca sarkáról odébb kellene vinni a MÁV AÜT - táblát. Mondjuk 80—100 méterrel. A Kinizsi utca sarkára. Igen ám, csakhogy a tanácsot osztogató tanácstag véleményét még sem merték készpénznek venni, illetve hivatalos álláspontnak elfogadni, ezért némi erőszakhoz folyamodtak. Ügy gondolván, hogy az ellentáborban, a Katona József utca és környékén lakók még tiltakozásra is restek. Eszerint cselekedtek. Ama nevezetes éjszakán a kérdéses táblának lába nőtt. S mint az egy járni tudó jelzőtáblához illik, áttáncolt a Kinizsi utca sarkára. Vagy áttáncoltatták? Erre mind a mai napig nem derült fény. Három napig tartott a válságos helyzet. Az utasok sehogy se tudtak eligazodni. A nagy tanácstalanságban mind a két megállóban, a hivatalosban és a nem hivatalosban vártak ér, méltatlankodtak az utasok. Aztán elfogyott a türelem a Katona József utca tájékán is. Visszatáncoltatták a táblát az eredeti helyére. Amit aztán a Volán-főnökség — rendőri segédlettel — szentesített. A Kinizsi utcaiak tábora nem hagyta annyiban a dolgot. Sistergő indulataik hevében panaszbeadványt szerkesztettek, megtűzdelve sanyarú helyzetük kibírhatatlanságával, amit azután a legilletékesebb fórumhoz juttattak el. Elegük van a rengeteg gyaloglásból. Elvégre a tisztelt városi tanács minden kiskapu elé tehetne autóbusz- megállót. Ez lenne az igazi egyenlőség. Legalábbis a felderíthetetlen táblatán. coltatók szerint. És a lábak így minden fáradságtól meg- kíméltetnének. P. M. Önkéntes véradás Véradónapot tartottak e héten a Hazai Fésűsfonó és ézö- vőgyár kistarcsai gyárában és a Szilasmenti Termelőszövetkezetben. Kistarcsán 88 dolgozó adott önkéntesen vért, ösz- szesen huszonkilenc litert. A Szilasmenti Termelőszövetkezetben, ahol a legutóbbi két alkalommal harminchetan vettek részt a véradáson, most száznégyen adtak, összesen haéminchárom litert. Muskátli a parkokba Gödöllőn, a Szabadság téren, az Ady Endre sétányon és a város még számos pontján lévő virágoskertbe több ezer tő muskátlit ültetnek ki a városgazdálkodási vállalat dolgozói. Szabó Borbála és Lipták Pálné az elültetésre váró virágokat locsolja. v Ifj, Fekete József felvétele' i
