Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

emi £0/ A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1977. JÜNIUS 12., VASÁRNAP Hogyan használják ki a sokat tudó gépeket? Korszerűsítik az anyagmozgatást - Bér - teljesítmény szerint A közelmúltban egy hasz­nos felmérés figyelemre mél­tó tapasztalatairól adott szá­mot a városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabi­zottsága. A pártbizottság idei cselekvési programját vették alapul, amikor munkához lát­tak. Ez a dokumentum ugyanis leszögezi, hogy váro­sunk üzemeiben is szorgal­mazni kell a nagy teljesítmé­nyű — és értékű — gépek, berendezések jobb kihaszná­lását. Az üzemen belüli szál­lításokat, az anyagmozgatást gépesíteni kell, s az ezáltal felszabaduló munkaerőt haté­konyabban lehet felhasználni a termelésben. Az élőmunka eredményesebb hasznosítása elengedhetetlen alapkövetel­mény. A teljesítménybérezés széles körű elterjesztése to­vábbra is fontos, és szigorí­tásra szorul a táppénzfegye­lem. Ezeket a törekvéseket vizs­gálta meg a munkabizottság a város tizenöt ipari vállala­tánál, szövetkezetében és két építővállalatnál, illetve szö­vetkezetnél. A nagy teljesít­ményű félautomaták, automa­ták, gyártósorok, szalagok gyakran a többszörösét képe­sek termelni a korábbi, ha­gyományos berendezéseknél. A tizenhét munkahelyen szer­zett tapasztalat szerint a gépeket és berendezé­seket általában napi 1,5 műszakban, a nagy tel­jesítményű eszközöket 1,76 műszakban üzemel­tetik. Száztíz ilyen drága gépet, gépsort tartanak számon, dolgozik is valamennyi. Eze­ket elsősorban az EVIG-ben, a konzervgyárban, a hordó­gyárban, a húsipari vállalat­nál és a KÖZGÉP-ben al­kalmazzák. A KÖZGÉP-et, MEZÖGÉP-et, talajjavító vál­lalatot, cipőgyárat, a Ceglédi Építőipari Vállalatot és a Ní­vó Ruházati Szövetkezetét kivéve, két-, illetve három­műszakos rajtuk a termelés. A KÖZGÉP-nél a jobb ki­használás gátja egy előre jel­zett nagy rendelés elmaradá­sa a Volvo-kanál gyártásban, illetve a szakmunkáshiány. A talajjavítóknál a munka jel­legéből adódik, hogy a föld- munkagépeket csak egy mű­szakban üzemeltethetik. A cipőiparban főleg nőket fog­lalkoztatnak, s körükben ne­hézségekbe ütközik teljes lét­számú második műszak bein­dítása. A Ceglédi Építőipari Vállalatnál a technológia sa­játosságából fakad az átlagos napi 1,5 műszakszám. A Nívó Szövetkezetben ugyancsak a foglalkoztatott nők magas aránya teszi gonddá a máso­dik műszak bevezetését. Az értékelés szerint a város ipa­rában a nagy teljesítményű gépek részaránya számotte­vő, több műszakos kihaszná­lása megfelelő, ám további erőfeszítéseket kell tenni, hogy ahol le­het. legalább a napi két- műszakos használatot el­érjék. Az előzetes tervek szerint 1980-ig a technológia és az anyagmozgatás korszerűsíté­sére 164 millió forintot fordí­tanak. Az új létesítményeknél elő­térbe kerülnek a munka ter­melékenységét növelő és az anyagmozgatást korszerűsítő Aratás előtt Kémlelik a gazdák az eget, mert jó ugyan a végre nyá- riasra fordult idő, sokat szá­mít a növények fejlődésében, erősödésében, de a kiadós, egyenletes csapadékra is nagy szükség volna. Szomjas a föld, nehezen cseperedik a kukori­ca, a napraforgó. A zöldség- termesztő termelőszövetkeze­tekben szerte a ceglédi járás­ban igyekeznek intenzíven öntözni. Nem késlekednek a megfelelő levéltrágyázással sem. Május végéig a ceglédi já­rás és a város termelőszövet­kezeteiben 2250 hektáron ke­rült földbe zöldségmag, vagy palánta. Amit előirányoztak, jórészt teljesítették is. A leg­nagyobb zöldségtermelő terü­leten, 605 hektárnyin, az abo- nyi Űj Világ Termelőszövet­kezet gazdálkodik. A munkák közül, amit le­het, géppel végeznek, de két­kezi munkára is szükség lesz. A terület nagyobb részén, 300 hektáron paradicsom terem. A fogyasztásra és konzerv- gyártásra szánt zöldborsó sze­dése is elkezdődött, ahol fog­lalkoznak vele. A ceglédi já­rásban a legnagyobb zöld- borsós tsz a törteli Dózsa. Több mint 200 hektárról sze­dik a termést, gép segít a be­takarításban. A közös gazda­ságok magborsót 500 hektá­ron vetettek, ebből jó ter­mésre számít a ceglédi Lenin Tsz is. A paprika és paradi­csomfélék kiültetését késlel­tette a tavaszi hideg, és ez a növények fejlettségén meg­látszik. A határban június 8- tól megkezdődött a kötelező védekezés a burgonyabogár és a kártékony amerikai szövő­lepke ellen — remélhetően eredményes lesz ez a vegy­szeres hadjárat. A gyümölcstermésre is rá­nyomja bélyegét az időjárás. Csonthéjasakat, így cseresz­nyét, meggyet, barackot in­kább kertekből lehet várni. Az almatermő gyümölcsösök­ben egyelőre nincsen nagyobb baj, rendszeresen törődnek a növényvédelemmel. Szépen fejlődtek a kalászo­sok járásszerte. Búzából több mint 9800 hektár területről várnak termést, az előzetes járási becslés szerint 40,5 má­zsás hektáronkénti átlagot ér­hetnek el. A legtöbb búza az abonyi Ságvári Tsz-ben te­rem. Rozsot 1682 hektárról, őszi árpát 1252 hektárról arat­nak ezen a nyáron a ceglédi járásban. A gépszemlék már megkezdődtek, s várhatóan június végén indulhatnak a kombájnok. E. K. berendezések. Ez utóbbit az ÉVIG kismotorüzemében és a hordógyárban már kezdetben megoldották. A KÖZGÉP be­ruházási hitelpályázatot nyúj­tott be, amely során a vagon­kirakást' és a vaskohászati termékek belső mozgatását kívánja megkönnyíteni. Ha ez megvalósul, tizenkét embert irányíthatnak termelékenyebb munkára, és felszabadul öt hagyományos szállítóeszköz. A Ceglédi Építőipari Válla­latnál a konténeres belső szállítás bevezetését tervezik, a MEZÖGÉP-nél az ily mó­don végzett anyagmozgatás már megvalósult. A terme­lés és az anyagmozgatás kor­szerű szervezése a jövőben lehetőséget ad a számító gé­pes termelésirányítás beveze­tésére. Még ebben a tervidő­szakban sor kerülhet erre az EVIG-ben, de foglalkoznak a gondolattal a KÖZGÉP-ben és a hordógyárban is. A felmérés alapjául szol­gáló tizenhét üzemben, vál­lalatnál összesen 6 ezer 414 fizikai dolgozó van. Közülük nagy teljesítményű berende­zés mellett dolgozik ezer. anyagmozgató 470. Tavaly a kilépők száma 2 ezer 57, a belépőké 1 ezer 964 volt. Ez azt jelenti, hogy az iparban foglalkoztatott fizikai munká­sok száma 93-mal csökkent. A KÖZGÉP, az ÉVIG, a Ceglédi Építőipari Vállalat és a hordógyár idén 184-gyel kí­vánja emelni a teljesítmény- bérben dolgozók számát. Az idén az ipari üzemek 122 ezer óra megtakarí­tást szeretnének elérni a normakarbantartással. Ez 62 dolgozó munkaide­jének felel meg. A táppénzes állomány ellen­őrzésére tavaly tavasszal az ÉVIG hatékony módszert ve­zetett be. 1976-ban a sütő­iparnál 19, az EVIG-ben négy esetben került sor táppénz­letiltásra. A Május 1. Ruha­gyárban évente négyszer me­gyei főorvosi felülvizsgálatot tartanak. Alapvető cél a meg­levő munkaerő megtartása. A cipőgyár példája máshol is hasznos lehet, ott a felmondó- levél hátlapján feltüntetik a kilépés kivizsgált okát. A ta­pasztalatok szerint általában nemcsak a jobb kereseti le­hetőség készteti távozásra a dolgozókat, s erre a vezetők­nek jobban oda kell figyel­niük. T. T. Módszertani központ lesz Alkotó fiatalok Tartalmas esték a Dózsa klubban CEGLÉDEN HOSSZÉ IDEIG a vendéglőkön kívül a mozi volt a fiatalok egyetlen állan­dó szórakozási lehetősége. A hetvenes évekre a középisko­lák sorra megnyitották klub­jaikat, ám a gyárakban, hiva­talokban, intézményekben dol­gozó tizen- és huszonévesek szamára mindössze egy, szű­kös ifjúsági klub működött, a Kossuth Művelődési Központ­ban. Három esztendővel ezelőtt — több vállalat és KlSZ-szer. vezet összefogásával — meg­épült a Dózsa György munkás ifjúsági klub. A megnyitástól kezdve arra törekedtek, hogy a fiatalok sa­ját kedvükre, érdeklődésüknek megfelelően, alakítsák ki a kü­lönböző programokat. Havon­ta megjelenő híradójukban, a Vadonat Újságban rendszere­sen tájékoztatják egymást a várható eseményekről, és véle­ményt mondanak az elmúlt időszak rendezvényeiről. A klub vezetője Kovács' István és a vezetőség mindig közvéle­mény-kutatás alapján állítja össze a műsortervet. Fő céljuk, hogy egyre igényesebb művé­szeti programokkal töltsék ki a klubtagok szabad idejét. Jól bevált formája náluk a festé­szet, szobrászat, irodalom és zene megszerettetésének, hogy az alkotókat, szerzőket vita­estre vagy előadásra hívják. GYAKORIAK az író—olvasó találkozók. Legutóbb Asperján György járt náluk a könyvhé­ten. Nagy sikere volt Hurtos Mária akvarellkiállításának, a nyáron egy fiatal iparművész, Széles Józsefné mutatkozik be alkotásaival. Mind gyakrabban elviszik kamarakiállításaikat a fenntartó vállalatok ifjúsági klubjai. Balog Beatrix festő­művész képeit a KÖZGÉP helybeli gyára, a PENOMAH, és a talajjavító vállalat dolgo_ zói is megismerték. Szívesen látott vendégük Múzsái András népénekes, aki tavasszal itt mutatta be új műsorát Köller Zsolt pantomimművésszel kö­zösen. Sikeresek a dzsesszkon- certek, és többször tartott hangversenyt a klubban a ze­neiskola kamaraegyüttese. A fiatalok szeretik a vetélke­dőket, amelyeket egy-egy klub­tag állít össze. Az aktuális po_ litikai eseményekről „Az én fa­lam” címmel, szellemi totót rendeznek minden hónapban. Jó a kapcsolatuk a környező ifjúsági klubokkal, és találko­zókat szerveznek az ország más városainak fiataljaival is. Jár­tak már a sárospataki, győri, és az egri ifjúsági klubban, nyáron Sopronba utaznak, a Pataki Ferenc Ifjúsági Ház meghívására. A klub megalakulása óta nagy gondot fordítanak az al­kotó fiatalokra. Több csoport­ban, szakképzett művészek ve­zetésével tartják foglalkozá­saikat. A fotó- és filmkör ve­zetője Raffay Anna, a neves szakember. Az alkotók körét Dohnál Tibor festőművész Borjak a vásáron AUatvásár volt Cegléden. A környék háztáji gazdaságaiból nagy számban hoztak eladásra szánt malacot, borjút, tehenet. Választási malacból nyolcszáznál több, sül­dőből fele annyi, és borjúból nyolcvan talált gazdára. Az, hogy valaki csikót hozzon a vásárra, még mindig nagyon ritka. Apáti-Xóth Sándor felvétele irányítja. A kör tagjainak réz­domborításai, grafikái, intar. ziái és festményei sok kiállítá­son arattak sikert. Alig tud ele­get tenni a meghívásoknak a kedvelt Kaláris kisegyüttes. Az irodalombarátok kisszínpada őszre két egyfelvonásos darab bemutatóját tervezi, a szín- művészeti főiskolásokkal közö­sen. Városunknak szinte min­den óvodájában és általános is­kolájában vendégszerepeit már a Figurák bábcsoport. A könyvbarátok társaságának két tagja — a mindennapi munka mellett — önszorgalom, ból alapfokú könyvtárosi tan­folyamot végzett. PEZSGŐ ÉLETÉVEL, színes, sokrétű programjaival országos hírre tett szert a klub. Ennek is köszönhető, hogy ettől az évtől kezdve külön anyagi tá­mogatást kapnak az OKISZ-tól, és ott rendezik be a Pest me- gyei szövetkezeti klubok mód­szertani központját. K. D. JUNIUS 30-IG Adófizetési kötelezettség Hamarosan vége az év első felének, s így június 30. után lejár az 1: félévre meghatá­rozott gépjárműadó fizetési kötelezettségének határideje. A rendeletek értelmében azok­nak a gépjármű-tulajdono­soknak, akiknék 1977. január 1-től június 30-ig adóköteles gépjármű volt és van a tu­lajdonában, a fenti dátumig be kell fizetniük az esedékes adót. Ha a jármű az elmúlt hónapokban gazdát cserélt, úgy a rendőrhatósági átírás hónapjának utolsó napjáig az előző tulajdonosnak, az át­írást követő hónap első nap­jától az új tulajdonosnak kell befizetnie az előírt ösz- szeget, a lakóhely szerint il­letékes tanács adóbeszedési számlájára, a gépjármű rend­számát feltüntetve, a csekken. A gépjárműadóval kapcso­latban felvilágosítást a Ceglédi Városi Tanács pénzügyi osz­tálya a 31. számú szobában ad, a félfogadási idő alatt. A határidő túlléoése bírságot vonhat maga után. Mézillata van ennek a jászkara- jenői szerda dél­utánnak. Lagyma­tag szél hozza va­lahonnan, s köz­vetlen közelből, ha jól sejtem, a művelődési ház emeletéről pedig a méltatlankodó pá­lyás zokogását. Ugyan miért ez a sírás? Már duett lett, hüppög egy másik baba is, majd elcsitulnak. Amikor kíván­Ccrnahangok csian bekopogok a szoba ajtaján, ahonnan a hango­kat sejtem, érdek­lődő tekintetek tüze fogad, s megbékélt gőgi- csélés. A szoba fa­la mellett rácsos gyerekágyak sora­koznak. — Ide költözött a bölcsőde talán? — Jaj, nem, csak ma kisma­maklub van ná­lunk — mondja a csöppekre vigyázó fiatal lány, Pen- czer Erika, az óvoda dolgozója. — Az anyukák a földszinti terem­ben most a helyes testápolásról hal­lanak előadást. A legkisebbekre én vigyázok, a másik szobában pedig Tamasi Erika ügyel a nagyob­bakra. Szívesen vállaltuk, szeret­jük a gyerekeket. Veszettség elleni kötelező pótoltás A ceglédi városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy június 15-én, szerdán, 8 —11 óráig, a Körösi úti vá­sártéren tartják meg az ebek veszettség elleni, kötelező ol­tásának pótoltását. Kérik azo­kat az ebtulajdonosokat, akik eddig még nem oltatták be kutyájukat, s a jószág a há­romhónapos kort már betöltöt­te, hozzák el pórázon vezetve, esetleg szájkosárral ellátva. A veszettség súlyos kór, az állatról emberre is terjed, ha meg nem előzik időben. El­kerülése érdekében fontos, hogy a ház körül tartott ked­vencek, legyenek törzsköny­vezettek, vagy anélküliek, vé­dőoltásban részesüljenek. A szabálysértőket a tanács pénz­bírsággal büntetheti, az oltat­lan ebet a hatóság befogathat­ja, és megsemmisítheti. A vásártéri pótoltásra az eb­tulajdonosok hozzák maguk­kal a tavalyi adóívüket, vagy az idei adó befizetését igazoló csekket is. Sportszerűségből jeles Kézilabda: A Nagykőrösi DSK női csapata sűrítve játsz- sza bajnoki mérkőzéseit, így hét közben volt a CVSE elle­ni, őszre kisorsolt találkozó­ja. A megyei mezőnyt vezető nagykőrösiek nagy küzdelem­ben nyertek. Nagykőrösi Toldi DSK— Ceglédi VSE 12:11 (6:5). CVSE: Steffner — Vígh, Katona (2), Hódos (5), Csen­des Józsefné (1), Molnár (3), Lengyel. Csere: Farkas. Fej-fej mellett vívtak a csa­patok, a hajrában a ceglédiek 11:9-ről egyenlítettek, de újra a Nagykőrös szerzett gólt, ami két bajnoki pontot jelentett számára. A játékvezetőknek rosszul járt az órájuk, az el­ső játékrészt öt perccel ha­marabb fújták le, ugyanez történt a második félidőben is, még három és fél perc volt hátra a hármas sípszó után. Ekkor döntetlen volt az ered­mény, az edzők közbenjárá­sára folytatódott a játék. A Ceglédi VSE sportszerűség­ből jelesre vizsgázott, hiszen jó lett volna a döntetlen ered­mény. .. Jók: Katona, Hódos, Len­gyel. Ifjúsági eredmény: 18:15 a nagykőrösiek javára. Góllövők: Kemencés (4), Bencsik (3), Bíró (3), Miklósi (1), Gyöngyösi (1), Dancsó (1). B. Kovács (1), Kiss (1). Ceglédi VSE—Gödöllő 26:10 (9:3) CVSE: Steffner — Vígh (2), Katona (4), Csendesné (5), Hódos (9), Lengyel (1), Mol­nár (5). Csere: Magyar, Far­kas. A Vasutas végig vezetve, biztos győzelmet aratott, több­ször is gyors indítás után vet­ték be a Gödöllő kapuját. A fegyelmezett játék eredmé­nyezte a nagy arányú győzel­met. Jók: Hódos (a mezőny leg­jobbja), Lengyel, Molnár, Csendesné, Steffner. Ifjúsági eredmény: 13:5, a Gödöllő javára. Góllövők: Bencsik (2), Dan­csó (2), B. Kovács (1). Teke: Az NB II. utolsó for­dulójában: Salgótarján—KÖZGÉP SE 6:2 2684—2517 A kitűnő fát ütő hazaiak­kal csak Tornyost és Varga tartotta a versenyt. Jók: Tornyosi (471), Varga (456). Járási öregl'iúk bajnoksága: A Bem SE-pályán színvona­las küzdelmet vívtak a járás öregfiúi. Az első két helyet a KÖZGÉP képviselői, a har­madikat a Bem SE játéko­sai szerezték meg. 1. Arany­vári (450), 2. Bujdosó (418), 3. Tarjányi (412 fa). Birkózás: Dunaújvárosban a junior magyar bajnokságon a ceglédi színeket képviselő Sípos Győző 52 kg-ban a ha­todik lett. Nagykátán orszá­gos kötöttfogású, úttörő „B” kategóriájú versenyen a Vas­utas sportolói közül hárman értek el helyezést. 35 kg-ban I. Schaffanberger Csaba, 49 kg-ban 1. Tokaji Sándor, 53 kg-ban 3. Gyurika Róbert. Asztalitenisz: A megyei fel­nőttbajnokságban szereplő fiatalokat felvonultató CVSE II. csapata a hetedik fordu­lóban, idegenben megszerez­te ötödik győzelmét. CVSE II.—Galgamácsa 15:5 Győztek: Mala, Kottlár (4 —4), Gyura (2), Kiss (1) és a Mala—Kottlár, Gyura—Kiss páros (2—2). U. L. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom