Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

I SALT-tárgyalások Befejezte munkáját a szovjet-amerikai állandó konzultatív bizottság Genfben szerdán befejezte munkáját a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások állandó konzultatív bizottsága. A bizottságinak az a felada­ta, hogy elősegítse a SALT- megállapodások végrehajtását. Több milliós megtakarítás várható Értékelemzés a Volánnál — Próba Szentendrén és Cegléden Az értékelemzés módszerét hazánkban eddig jobbára az ipari termelő vállalatok alkal­mazták. Célja, hogy olcsóbb anyaggal vagy egyszerűsített munkafolyamatokkal csökkent­sék a gyártási költségekét. A termék minősége és értékesít­hetősége azonban ezzel a leg­kisebb mértékben sem csorbul­hat. Szolgáltató vállalat eddig ezt a rendszert elvétve alkal­mazta. — A végső lökést tulajdon­képpen az Országos Műszaki Függés lyekre az Ikarus épít autó­buszokat, s amelyek döntő része megintcsak exportra kerül. Az arányok érzékel­tetésére: az 1976-ban ké­szített 11 ezer 446 autóbusz­ból 9 ezer 414 külföldön ta­lált vevőre. Még szónoki kérdés­ként is olcsó fogásnak bizo­nyulna ezek ismeretében azt firtatni, vajon valóban oda kell-e figyelnünk a függés­re. Pontosan az okozza a gondokat és zavarokat, hogy a szükségesnél kisebb a fi­gyelem, holott nagyon sok termelőhely, sem az import, sem az export nélkül nem lenne képes fennmaradni. A magyar népgazdaság fej­lődésében — amint azt a párt XI. kongresszusának határozata megállapította — „kiemelkedő szerepet játszik” a nemzetközi együttműködés bővítése, a külkereskedelmi tevékeny­ség hatékonyságának ja­vítása. T úlzás lenne meszeme­nő következtetéseket levonni abból a tény­ből, hogy idén, az év első negyedeben, a megye ipari üzemei a tervezettnél na­gyobb mértékben növelték a kivitelt, de a bizakodás­ra azért van némi alap. Ta­pasztalataink szerint túlju­tottunk a holtponton — legalábbis a kivitel többsé­get előállító nagyüzemek­ben —, s ebben szemléleti változások éppúgy közre­játszottak, mint gazdasági megszorítások. (Ez utóbbiam közül különösen a valuta- árfolyamok módosítása érintette érzékenyen a ter­melőket.) Szó sincs arról, hogy most már egyenes és zöxüenőktől mentes a to. vábbi út — amit igazol, hogy néhány cég, így pél­dául a Forte Fotokémiai Ipar igencsak nehéz napo­kat élt át az első negyed­évben a külföldi vevők óvatos rendelései miatt —, de az kétségtelen, az ala. pok szilárdabbak, mint két vagy három esztendeje. Fontos, figyelmeztető vo­násnak tarthatjuk például a külkereskedelmi munká­ban, hogy tavaly az anyag­jellegű kivitel sokkal gyor­sabban emelkedett, mint a félkész- és késztermékeké. Ez a tény arra int, ez utób­bi áruknál még mindig sok olyasmit kínálunk, ami nem versenyképes, vagy ha el is adható, csak szerény áron. Az átlagos minőségű termékek növelik függősé­günket egy-egy vásárlótól, azaz, ha az import és az export kedvezőbb arányait szorgalmazzuk, akkor ilyes­fajta függőségünket kell csökkenteni, mégpedig bár­hol, bárkinek eladható ki­tűnő árukkal. Ennek beiátása, széles körű elfogadtatása nem megy könnyen. A munkahe­lyeken csupán néhány ve­zetőnők van áttekintése a külkereskedelmi kötelezett­ségekről, a gyár hozzájáru­lásáról a kivitelben, s ré­szesedéséről a behozatal­ban. Jogos föltételezésnek látszik, hogy a közgondol­kozás ilyen állapotának meghatározó szerepe van a magatartásban, a termelői tevékenységben. Amit ugyanis az ember nem is­mer jól, annak fontosságát sem érzékeli. Az csak egy dolog a sok között, tehát megtörténhet, el is feled­kezik róla. Mészáros Ottó Fejlesztési Bizottság pályázata adta — mondta Mentényi Ist­ván, a Volán 20-as Vállalat üzemszervezési osztályának ve­zetője. A mi értékelemzésünk célja volt: oz üzemanyagkölt­ségek csökkentése, megfelelő nyilvántartási, elszámolási rendszer segítségével, A munka tájékozódással kez­dődött, azután került sor a má­sodik — úgynevezett funkció- elemzési — szakaszra. Az ösz- szes fogyasztást növelő ténye­ző vizsgaiata megmutatta, hogy a gépkocsik fogyasztásértéke­lése nem elég operatív, és így a műszaki beavatkozásra álta­lában elég későn kerülhet sor. A másik tényező, hogy a mű­szaki beszabályozás technoló­giai rendszere és műszerezett­sége sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy olyan bizonylatolási és fogyasztásér­tékelési rendszerre van szük­ség, amely a rendellenessége­ket időben és megbízhatóan jel­zi. A 27 javaslatból kiválasztott rendszer lényege röviden: automatikus üzemanyagkutak beállítása, amelyeknél minden autóbusz menetlevelén az üzemanyag kiadásával egyidő- ben a kútba épített kiírómű jegyzi a kiadott üzemanyag mennyiségét és a vétel időpont­ját. Ez lehetővé teszi a hiba­mentes számítógépes feldolgo­zást. így kiküszöbölhetők a té­vedési lehetőségek. A számító­gép egyúttal a túlfogyasztás sorrendjében összesíti a gépko­csik rendszámait, ezáltal a műszaki beavatkozás is rugal­masabbá tehető. A rendszer bevezetése után a várható megtakarítás több mint 9 millió forint évente. To­vábbi előnyök; a bizonylati- és munkafegyelem erősödése, va­lamint a műszaki színvonal emelkedése. A pályamunkát az OMFB is elfogadta (bár értékelésere ta­valy év vége óta még nem ke­rült sor). A rendszert először három telepen, az Andor utcá­ban, Szentendrén és Cegléden vezetik be, kísérletképpen. a. sz. PEST MEGYEI Vilié PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'jr\ A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Szállítanak a bázisgazdaságok Zöldborsó és szamóca a szalagon Megkezdődött a konzervipari szezon Nagykőrösön és Dunakeszin Pest megyében több helyen beérett a korai borsó, megin­dultak a betakarító gépek, s ezzel egy időben megkezdődött a konzervipari szezon. Az in­dulásról és a várható ered­ményről érdeklődtünk a nagy­kőrösi ás a dunakeszi kon­zervgyárban. .. Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója el­mondta, hogy hétfőn kezdték meg a zöldborsó cséplését, kát gazdaságból 50 mázsa bor­sósáéin érkezett feldolgozásra, összesen 3300 hektáron ter­meszt zöldborsót a konzerv­gyár falvásárlási körzetében működő 13 bázisgazdaság, ösz- szesen 53 cséplőgéppel rendel­keznek, melyek részben a konzervgyár, részben a gazda­ságok tulajdonában vannak. Valamennyit kijavították, ké­szen állnak a betakarításra. A héten már napi 10—15 vagon borsószem beérkezésére szá­mít a vállalat. Csúcsidényben a naponta feldolgozandó meny- nyiség eléri majd az 50—60 vagont Összesen mintegy ezer vagon zöldborsó fel­dolgozását tervezték, Korszerűsítik a bolthálózatot A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tervei de az aranyat érő májusi csa­padék nagy része elkerülte a környékbeli gazdaságokat, a legtöbb helyen mindössze 10— 15 milliméter eső esett a hónap közepén, s ezért a tervezettnél 10—15 százalékkal kevesebb nyersanyagra számítanak. A jövő héten, ha más Pest me­gyei gazdaságokban is megkez­dődik a borsó betakarítása, át- állnak a napi három műszak­ra, és ha lesz elég áru, szom­baton, vasárnap is dolgoznak. A konzervgyár állandó kapcso­latot tart a termelő gazdasá­gokkal, s közösen szervezik meg a betakarítást, a szállítás ütemezését, összesen mintegy 1600 vagon készárut állítanak elő, ennek 70 százalékát expor­tálják. A Dunakeszi Konzervgyár­ban szintén hétfőn indultak meg a feldolgozó gépek. A szamóca a szezon első gyümölcse. Naponta 20—40 mázsát szállít belőle a Gödöllő és Vidéke Áfész. A hűvös tavaszi időjá­rás a szamóca érését is késlel­teti, így ebből is a jövő héten várható nagyobb mennyiség. Czukor Bálint főmérnöktől megtudtuk azt is, hogy a jövő hét elején kezdődik a zöldbor­só feldolgozása. A vállalat fel- vásárlási terve 475 vagon, eb­ből mintegy 850 vagon kész­árut állítanak elő, beleértve a bébiételeket is. Az első szállít­mányokat az Agrártudományi Egyetem Gödöllői Tangazdasá­gától, a dányi Magvető és a vérségi Egyesült Barátság tsz- től kapják. Pártvezetek A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat a me­gye 35 településén — a Szob— Nagykőrös—Ráckeve által ha­tárolt területen — összesen 131 iparcikk boltot üzemeltet. A lakosság ellátásának javítása és a munkaerőgondok enyhí­tése érdekében igyekszik a vállalat a bolthálózatot átala­kítani, az elavult üzletek he­lyett újakat építeni, illetve az eladók munkáját gépe­sítéssel. kedvezőbb szociá­lis körülmények megte­remtésével könnyíteni. Közismert már Szentendrén — és környékén is — az eu­rópai színvonalú bevásárló- központ, szakosított eladóteré­vel, ugyancsak korszerű a pomázi 190. számú vas-műsza­ki bolt, de lehetne tovább sorolni a példákat. Ezekben az üzletekben a legnagyobb forgalom idején sincs a gon­doláknál zsúfoltság, a vevők elé kirakott árucikkek lehető­vé teszik a gyors válogatást, s már csak a pénztárakon mú­lik, mennyi idő alatt távoz­hatnak a vásárlók a boltból. A vállalat törekvése: a leg­bőségesebb áruválasztékot nyújtani a lakosságnak. A beszerzők ezért nem egyszer fölkeresik például a Győr-Sop- ron megyei, vagy a deberecen- nyíregyházi nagykereske­delmi vállalatokat is, hogy bizonyos árucikkeket ne hiába kérjenek a vá­sárlók. Fáradozásuk sikerrel jár. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gyakran a fővárosból érkeznek vevők a vállalat üzleteibe, hogy a hiánycikkekhez hozzájussanak. Az üzletek dolgozóinak nagy többsége nő. Nehezíti munká­jukat, hogy a nagykereskedel-, mi vállalatok sűrűn egyetlen rakodóval szállítják, szintén munkaerőhiányra hivatkozva. Az eladónők kénytelenek 30— 40 kilós csomagokat cipelni, le-fölrakni, behordani a rak­tárba. Ezért oly fontos a vál­lalatnál a gépesítési program, a bolthálózat korszerűsítése. Az ötödik ötéves terv ide­jén az elképzelések szerint Dunakeszin, Százhalom­battán, Monoron modern bevásárlóközponot építe­nek több vállalat összefogásával. Az iparcikkboltok mellé ABC , és ruházati áruházakat is nyit- MSZMP Politikai Bizottságá­Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Bé­kés megyébe látogatott. Ked­den a kora esti órákban Békés­csabán a megye vezetői tájé­koztatták a megye gazdaság- politikai helyzetéről, feladatai­ról. Szerdán Németh Károly a Gyulai Húskombinátot kereste fel, s megtekintette a húsüzem szárazáru gyártó részlegét, majd a nagyszabású építke­zést. Másfél napos Békés megyei látogatását a Központi Bizott­ság titkára Békéscsabán fejez­te be. A párt megyei bizottsá­gának székházában a megye ve­zető mezőgazdasági szakembe­reivel folytatott eszmecserét az időszerű országos és megyei feladatokról. ★ Dr. Maróthy László, az nak. D. G. nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szer­Telefonközpont a konténerben Kísérletképpen 600 állomásos félautomata, űn. konténeres kamion kocsiba szerelt telefonközpontot üzemeltet a posta Du­nakeszin. Az NBK-tól vásárolt berendezés lehetővé teszi, hogy kezelőszemélyzet nélkül bonyolítsák le az előfizetők helyi be­szélgetéseiket. dán Tolna megyébe látogatott. Délelőtt aktívaülésen találko­zott a KISZ-bizottság tagjaival, majd megtekintette az új lakó­telepet. Ezt követően Szekszárdra lá­togatott, ahol a megyei párt­székházban a megye vezetőivel folytatott eszmecserét. Délután megnézte a Tolna megyéről szóló színes filmet, felkereste a Babits Mihály megyei műve­lődési központot és az úttörő­házat. Látogatása a dóm bori KISZ-vezetőképző tábor meg­tekintésével fejeződött be. közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Jan Kneppelhout-ot, a Holland Ki­rályság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Dr. Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter tegnap a magyar delegáció elén hazaérkezett Norvégiából, ahol a két ország mezőgazdasá­gi minisztériumainak együtt­működési kérdéseiről folytatott tanácskozást. Marjai József, hazánk rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe moszkvai rezidenciáján baráti találkozót rendezett a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bi­zottság megalakulásának tize­dik évfordulója alkalmából. A találkozón jelen volt Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere is. Ott voltak a szovjet külügymi­nisztérium magas beosztású képviselői, valamint a kulturá­lis és művelődési élet vezető személyiségei. Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomener­gia Bizottságának elnöke Bu­dapestre érkezett. A neves szov­jet tudós tegnap előadást tar­tott magyar kutatóknak és szakembereknek. Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke delegáció élén csütörtökön az NSZK-ba utazott, a magyar kulturális, műszaki-tudomá­nyos és gazdasági napok meg­nyitására. I dén a Csepel Autógyár termelési értéke.' eléri a 8,5 milliárd forintot, s ennek túlnyomó részét — egészen pontosan 82 száza­lékát — olyan árucikkek teszik ki, amelyek előállítá­sát a hetvenes évek máso­dik harmadában kezdte meg a szigethalmi törzsgyár, il­letve a többi gyáregység. Engedjük meg a képtelen­séget, s írjuk le: amennyi­ben egyik napról a másik­ra megszűnnének a kül­kereskedelmi ügyletek, a megye legnagyobb üzemé­nek termelése a jelenlegi­nek 15—20 százalékára csökkenne. Ennyi árut vesz fel ugyanis a belföldi piac, a többi — közvetve vagy közvetlenül — külföl­dön talál vevőre. Minden túlzás nélkül ki­mondhatjuk tehát, hogy a Csepel Autógyár jelene és jövője nagymértékben függ a külkereskedelmi kapcso­latoktól, s helyzetük nem kivétel. Ma hazánkban a nemzeti jövedelem min­den száz forintjából 40—42 a külkereskedelemben rea­lizálódik, s ez az- arány a nyolcvanas éveli elejére, számítások szerint, ötven forint körül lesz. Voltak és vannak viták azon, milyen mértékig egészséges egy-egy nemzetgazdaság nyitottsága, illetve zártsága, az azonban tény, hogy a magyar nép­gazdaság, ha akarna sem tudna a külvilágtól elzár­kózni. Ahogy országosan igaz ez, úgy érvényes a me­gye termelésére is, elsőként az iparra, hiszen a külke­reskedelmi forgalomból na­gyobb arányban részesedik, mint az ipari össztermelés­ből. Meggyőződésünk, nem a függés a gond, hanem az, miként képes gyorsan, ru­galmasan igazodni a füg­gésből származó követel­ményekhez a termelés, a termékszerkezet, a műszaki fejlesztés, az áruk minősé­ge. Ellentmondásnak látszik, de nem az: minél kiseb'b fi­gyelem jut a szóban for­gó követelményeknek, an­nál inkább fokozódik _ a függés, s fordítva, minél jobban megfelelünk a kö­vetelményének, annál na­gyobbak a mozgási lehető­ségeink. V isszatérve az autógyár­hoz, néhány mazsolát kiszemelgetve a nagy kalácsból: a termelési érték 82 százalékát kitevő áruk kivétel nélkül összefügge­nek valami módon a nem­zetközi kooperációval. Kö­zös magyar—szovjet fej­lesztőmunka eredménye­ként született meg az a hidromechanikus sebesség- váltó, amelyhez a Csepel Autógyár harminchét da­rabból álló részegység-gar­nitúrát szállít, aminek fe­jében viszont kész sebesség, váltókat kap a hazai jár­műipar. A lengyel—magyar államközi egyezmény azt írja elő, hogy a szigethal­miak a Fiat 126p kiskoesix- hoz komplett dugattyúkat adjanak. Említhetjük a Vol­vo céggel létrejött kooperá­ciót, aminek látható b:zo- nyítéka a Lapplander típu­sú terepjáró gépkocsi, a ZF céggel kötött licencszerző­dést, ez korszerű, négy- és hatfokozatú szinkronizált sebességváltók előállítását teszi lehetővé. (Ebből egyéb­ként az idén bocsátják ki a null-szériát.) S persze, nem szóltunk az alapról, az ön­járó fenékvázakról, ame-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom