Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

1977. JÚNIUS 11., SZOMBAT Belgrádiján a békestaféta Előkészítő találkozó: június 15-én Április 17-én Finnországból indult és több mint 10 000 ki­•j lométeres út megtétele után I Belgrádba érkezett a nemzet­közi békestaíéta. A japán, a nyugatnémet, brit, francia és svéd békeharcosokból álló sta- • íéta június 15*én a leszerelést támogató békeüzenetet nyújt át a helsinki záróokmányt alá­író 35 ország képviselőinek. Miként Mirko Kalezics, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője csütörtökön bejelen­tette: a belgrádi találkozó elő­készítő szakasza június 15-én kezdi meg munkáját. CSAK RÖVIDEN... A KÖZTÁRSASÁG padotá- I jában megtartott nagygyűlés-- ! sei befejeződött a Nicolae 1 Ceausescu vezette román | párt- és állami küldöttség há- I romnapos hivatalos baráti lá­togatása a Német Demokra­tikus Köztársaságban. ADDISZ ABEBÄBAN az etiópiai ideiglenes katonai kor­- irányzó tanács bejelentette. | hogy amnesztiában részesít 780 ’foglyot, akiket korábban ille- j gális, ellenforradalmi csopor­tokhoz való tartozás vádjával < börtönöztek be. A biztonsági erők és a népi milicia egysé- i gei jelenleg is több taríomány- s ban fegyveres harcot vívnak, ' hogy felszámolják a kormány- ellenes, ellen forradalmi cso­portokat. Gondar tartomány- 1 ban sikerült megsemmisíteni egy ellenforradalmi. bandát. Harrar, Bale és Sidamo tarto­mányokban több ellenförra- dalmár ügynököt likvidáltak. ARNALDO FORLANI olasz- külügyminiszter vasárnap hét- : tagú küldöttség élén hatnapos hivatalos látogatásra Peking- be érkezik. i TÖBB TÍZEZER ember kí­sérte utolsó útjára Reims-ben Pierre Maitre 37 éves fran­cia üveggyári munkást, akit a vasárnapra virradó éjszaka te­rített le egy fasiszta komman­dó golyója. * l LeonyidBrezsnyev fogadta az egyiptomi külügyminisztert Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi. Bizottságának főtitkárával és Andrej Gro- miko szovjet külügyminisz­terrel tárgyalt pénteken a moszkvai Kremlben Iszmail Fahmi egyiptomi külügymi­niszter. Délelőtt Fahmi Andrej Gro- mikóval tartott újabb eszme­cserét. Ennek során tárgysze­rű légkörben folytatták a Szovjet—egyiptomi kapcsola­tok megvizsgálását és idősze­rű nemzetközi kérdésekkel is foglalkoztak, és megkülönböz­tetett figyelmet szentelve a közelrkeleti helyzet elemzésé­nek, valamint a közel-keleti rendezéssel foglalkozó genfi békekonferencia problémájá­nak. Külügyminiszteri tárgyalá­sok lezárása után Leonyid Brezsnyev a Kremlben fogad­ta az egyiptomi miniszterel­nök-helyettest és külügymi­nisztert. Hivatalos közlés sze­rint a találkozón, amelyen Andrej Gromiko is részt vett, hasznos eszmecserére került sor a szovjet—egyiptomi kap­csolatok helyzetéről és távla­tairól és a közel-keleti hely­zetről, továbbá más, kölcsö­nösen érdeklődésre számot- tartó nemzetközi kérdésekről. Mindkét fél kifejezte tö­rekvését a Szovjetunió és Egyiptom közötti baráti kap­csolatok és együttműködés helyreállítására, és konkrét intézkedéseket vizsgáltak meg, amelyek hosszú távon elvi alapot alkothatnának a két ország közötti kapcsolatok rendezéséhez. » A szovjet és az egyiptomi vezetők megállapították, hogy a közel-keleti rendezés prob­lémáját illetően a két ország álláspontja azonos, illetve közel áll egymáshoz. Megerősítették, hogy min­den módon aktivizálni kell az erőfeszítéseket a genfi érte­kezlet 1977. őszére történő összehívása érdekében. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió el­vi álláspontja a közel-keleti rendezés kérdésében változat­lan: következetesen támogatja az arab népek igazságos küz­delmét a szabadságért, a füg­getlenségért, a társadalmi haladásért Az egyiptomi fél a maga részéről aláhúzta a Szovjetunió fontos szerepét a közel-keleti ügyekben, illetve a genfi békekonferencia társ­elnökének minőségéhen vég­zett munkája jelentőségét a közel-keleti átfogó rendezés szempontjából. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken fo­gadást adott Iszmail Fah'mi tiszteletére. Mindkét külügy­miniszter beszédet mondott. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy az eszmecserék célja a két ország közötti jó­viszony helyreállításához ve­zető utak keresése. Tavaly no­vemberi találkozásunk alkal­mával á szovjet vezetés és személyesen Leonyid Brezs­nyev nevében közöltem, hogy a Szovjetunió kész fenntarta­ni és aktívan fejlesztem a jó kapcsolatokat Egyiptommal, szilárd és elvi alapon —mon­dotta a szovjet külügymi­niszter, majd rámutatott, hogy a Szovjetunió szándéka azóta sem változott. A szovjet külügyminiszter beszélt a kölcsönös bizalom szerepéről, amely megkövete­li a szavak és tettek egysé­gét. A bizalmon alapuló ba­rátságnak pedig szilárd fun­damentumra kell épülnie, mely biztosítja stabilitását, meghatározza a kapcsolatok alapelveit és tekintetbe veszi mindkét fél törvényes érde­keit. A közel-keleti helyzet meg­vitatásának eredményeiről szólva a szovjet külügymi­niszter kijelentette, hogy sok azonos tényező mutatkozott az álláspontokban a problé­ma lényegét és annak egyes vonatkozásait illetően. A két fél egyetért abban, hogy a genfi konferenciát nem később, mint 1977 őszén össze kell hívni. — Szeretnék aláhúzni még egy gondolatot — fejezte be beszédét Andrej Gromiko —, amely ugyan magától értető­dik, de nem mindig érvénye­sül a politilcában. A bizalom szálait eltépni könnyű. Néha nem eléggé átgondolt, néha nem elég alaposan mérlegelt politikával. Mindezt aztán ne­héz helyrehozni. Azt hiszem, megértik, mit akarok ezzel mondani. Iszmail Fahmi beszédében kijelentette, hogy az eszmecse­re folytatása lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seinek megvitatását és az idő­szerű nemzetközi problémák megvizsgálását. Fahmi alá­húzta Egyiptom törekvését a kontaktusok és az együttmű­ködés hídjainak megőrzésé­re a Szovjetunióval. Egyip­tom — mondotta — változat­lanul nagyra becsüli kapcso­latait a Szovjetunióval és ma­gasra értékeli pozitív állás- foglalását a közel-keleti prob­lémához. A világvallások képviselőinek felhívása a világ országainak kormányaihoz Moszkvában június 6 és 10 között megrendezték a világ­vallások képviselőinek béke- konferenciáját, amelyen 107 ország képviseletében több mint hétszázan vettek részt. A tanácskozás befejeztével a résztvevők üzenetet intéztek a világ országainak kormányai­hoz, s ebben leszögezték: tá­mogatják a leszerelési világ- konferencia megrendezésére és az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rend­kívüli ülésszakának 1978-ban történő összehívására irányuló kezdeményezést. A vallási vezetők megelége­désüket fejezték ki, hogy foly­tatódnak Becsben a közép­európai fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentésével fog­lalkozó tárgyalások, s felhívták az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányát, hogy folytassák és eredményesen fe­jezzék be a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokat. A konferencia résztvevői fel­A brit nemzetközösség csúcsértekezletén Akcióterv Rhodesia elszigetelésére A brit nemzetközösségi lon­doni csúcsértekezlet második napján az afrikai kérdés vitá­jánál egyszerre felizzott a légkör a csúcsértekezleten. Kenneth Kaunda zambiai el­nök drámai hangú beszédé­ben rámutatott, hogy Afrika egész déli térsége lőporos hor­dó és ebben a helyzetben már alig van remény a rhodesiai válság békés rendezésére, a brit—amerikai diplomácia ma- nővenezgetéseinek sikerére. Az afrikai frontállamok szószólója, mint késő este ki­adott beszédéből nyilvános­ságra került, hétpontos akció­tervet terjesztett a csúcsérte­kezlet elé a rhodesiai rezsim elszigetelésére. Callaghan brit miniszterel­nök: és dr. Owen külügymi­1 Az elmúlt időszakban sok­oldalúan és intenzíven fej­lődtek Magyarország és Finn­ország kapcsolatai. Kontak­tusaink — jellegükben és tar­talmukban egyaránt — össz­hangban vannak az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányá­ban foglaltakkal, és jó példá­ját adják a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének. Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos, vagy egy­máshoz közeli nézeteket vall. Finn részről kedvező fogadta­tásban részesültek azok a ma­gyar javaslatok, amelyeket a helsinki záróokmányban fog­laltak magyar—finn viszony- latú végrehajtása érdekében tettünk. Kapcsolatainkban je­lentős szerepet játszik a nyelvrokonságon is alapuló, hagyományosan. baráti vi­szony, amelyet egyre inkább a kor követelményeinek meg­felelő tartalommal töltünk meg; s ez érdekében áll nem­csak hazánknak, hanem az egész szocialista közösségnek is. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt azonos nézeteket vall a nemzetközi helyzet, va­lamint a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű kér­déseiben. Az MSZMP a szo­ciáldemokrata pártok közül elsőként a Finn Szociáldemok­rata Párttal alakított ki in­tenzív kapcsolatokat. Az államférfiak találkozói Kétoldalú kapcsolataink ked­vező irányú fejlődését nagy­ban befolyásolták a magyar és a finn vezetők gyakori sze­mélyes találkozói. E kapcsola­tok krónikájába tartozik Ur- ho Kekkonen 1963-as, nem hi­vatalos és 1969-es hivatalos látogatása Magyarországon, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének 1971-es finn­országi útja. Kiemelkedő je­lentőségű volt Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának Urhc Kekkonen elnök meghívására 1973-ban Finnországban tett látogatása. Közvetlen talál­kozójukra került sor 1975-ber is, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának aláírásakoi Helsinkiben. 1975 tavaszár Kekkonen elnök jugoszlávia: útja alkalmával oda- és visz- szautaztában is megszakította útját Budapesten, és ismét hasznos eszmecserét folytatva találkozott Kádár Jánossal és Losonczi Pállal. 1976 novem­berében Kekkonen elnök — Kádár János és Losonczi Pál meghívására — hivatalos lá­togatást tett hazánkban. Közvetlen magas szintű ta­lálkozóra került sor a ma­gyar miniszterelnök 1971-es finnországi és a finn minisz­terelnök 1974-es magyaror­Egyezmények, barátsági hetek Számos egyezmény megkö­tésében is kifejeződött kap­csolataink fejlődése. így 1959- ben kulturális, 1969-ben lég­ügyi, 1969-ben a vízumkény­szer eltörléséről szó'ló, 1971- ben konzuli egyezmény, 1974- ben a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodás született. A kapcsolatok sajátos for­máját jelenti a barátsági he­tek ismétlődően egyidejű megrendezése a két ország­ban. Eddig' négy alkalommal — 1968-ban, 1970-ben, 1973­ban és 1976-ban — volt ilyen barátsági hét; s a népi dip­lomácia ezen eseménye a po­litikai delegációk mellett 200 —300 tagú csoportok kölcsö­nös látogatásai kapcsán is sor került. A barátsági hetek fő­védnöke mindegyik esetben Losonczi Pál és Urho Kekko­nen volt. Élénk kapcsolatok alakultak ki 11—11 finn, illet­ve magyar testvérváros, vala­mint a két főváros között is. 1950 óta végzi sokrétű tevé­kenységét a Finn—Magyar Társaság. Kulturális együttműködésünk jelenti a két ország kapcso­latainak hagyományosan leg­élénkebb területét. Az állam­közi kulturális egyezmény ke­retében — kétéves munkater­vek alapján — vegyes bizott­ság irányítja e kapcsolatok alakulását. A két fél évente egyetemi hallgatókat fogad teljes képzésre a küldő fél ál­tal megjelölt területeken. Széles körű és színvonalas színházi és zenei kapcsolatok is kialakultak. A magyar szín­darabok a legtöbbet játszott, külföldi művek közé tartoz­nak a finn színházakban. A gazdasági kapcsolatok terén is — a hatvanas évek felétől kezdődően — számot­tevő a fejlődés, amely külö­nösen az utóbbi esztendőkben vált dinamikussá. A magyar —finn kereskedelmi forga­lom például 1975-ben csaknem hatszorosa volt az 1968. évi­nek. Jelentősen fejlődik a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés is. Az 1975. január elsején élet­be lépett, a kereskedelmi aka­dályok kölcsönös megszünte­téséről szóló magyar—finn megállapodás keretében mindkét fél meghatározott ütemben csökkenti, végül el­törli a partnerországból szár­mazó árukra kivetett vámot, és megszünteti az egyéb ke­reskedelmi akadályokat. Az 1970-ben életibe lépett vízummentességi megállapo­dás nagymértékben elősegítet­te a turistaforgalom fejlődé­sét. Például 1974-ben a finn beutazók száma öt és félszer nagyobb volt, mint 1969-foen, a Finnországba látogató ma­gyar turisták száma mintegy 50 százalékkal növekedett; 1976-ban már több mint 22 ezer finn állampolgár járt Magyarországon, illetve két és fél ezernél több magyar Finnországban, A finn külpolitikáról Magyarországon nagyra be­csülik Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, bé­kepolitikáját. 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény alapján példamutató, jószom­szédi viszonyt és baráti együtt­működést alakított ki Finn-, ország a Szovjetunióval. A finn aktív semlegességi poli­tikát a finn társadalom döntő többsége támogatja. Ismertek és elismertek Finn­országnak az európai béke és biztonság feltételeinek kiala­kításában vállalt kezdemé­nyezései és szerepe, az euró­pai értekezlet előkészítésé­ben és lebonyolításában vég­zett nagy jelentőségű tevé­kenysége. A finn vezetők hangoztat­ják, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Kekkonen elnök a nyugati vezetőik közül első­ként üdvözölte a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületének javaslatát: az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értkezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem al­kalmaznak atomfegyvert egy­más ellen. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcso­latai teljes összhangban van­nak a helsinki értekezlet zá­róokmányában foglaltakkal, és több tekintetben azokon túl­menően is érvényesülnek. niszter nem reagált ércemben Kaunda akciótervére,/s csu­pán . vonakodva ismerte el _a felszabadító háború jogossá­gát. Az afrikai tagállamok vi­szont élőinken támogatták Kaunda javaslatait a szank­ciók megszigorítására. szólították a világ országainak kormányait: számolják fel a külföldön létesített katonai tá­maszpontokat, kössenek nem. zetközi egyezményt az erő­szakról való lemondásról, hoz­zanak létre a tömegpusztító fegyverektől mentes övezete­ket. A felhívás hangsúlyozza, hogy a népeknek joguk van harcolni a fasiszta diktátori rezsimek ellen: felszólítja a kormányokat, hogy ne támo­gassák a dél-afrikai és a dél- rhodesiai fasiszta, fajvédő rendszereket. tij.-is Antal kalocsai érsek, a világkonterericia elnökségének tagja a keresztény egyházak szekciójában elhangzott csü­törtöki latin nyelvű be­szédében köszönetét mon­dott az orosz pravoszláv egyháznak a kongresszusra való meghívásért, és méltatta az enyhülés jelentőségét az európai népek életében. Egye­bek között rámutatott, hogy a magyar katolikus egyház aggo­dalommal figyeli a belgrádi ta­nácskozás sikerét fenyegető, zavar^eltési kísérleteket. Ijjas érsek’kifejezte reményét, hogy a béke erőinek fáradozásai el­oszlatják az envhülés felett megjelent felhőket. A tanácskozáson részt vett vallási vezetők megelégedésü­ket fejezték ki a helsinki zá­róokmányban foglalt tíz alap­elv felett, s felszólították a kormányokat a bennük fog­laltak megvalósítására. Kife­jezték reményüket, hogy a kü­szöbönálló belgrádi találkozó az enyhülési folyamat mélyü­léséhez és kiszélesedéséhez, valamint az egész emberiség érdekeit szolgáló gyümölcsöző együttműködéshez vezet. A MEGKULONBOZTETES MIATT A Szovjetunió csökkenti importját az USA-ból A Szovjetunió jelentősen csökkenti vásárlásait! az Egye­sült Államokban, amely mind­máig nem tesz eleget annak az 1972-ben vállalt kötelezett­ségének, hogy normális ke­reskedelmi és hitelfeltétele­ket biztosít a Szovjetunió szá­mára. Washingtonban pénteken ért véget a szovjet—amerikai ke­reskedelmi bizottság ülése. Juanita Krepp, amerikai ke­reskedelmi miniszter a jegy­zőkönyv aláírását követő saj­tóértekezleten közölte: szov­jet részről tájékoztatták az amerikai felet, hogy a Szov­jetunió a korábbi, évi 800 mil­lió dolláros értéknél lényege­sen kisebb összegben vásárol idén, és jövőre nem, mező- gazdasági termékeket. (A me­zőgazdasági termékek vásár­lását hosszú lejáratú egyez­mény szabályozza.) Micheál Blumenthal pénz­ügyminiszter, az amerikai kül­döttség vezetője elismerte: szovjet részről' újólag* sürget­ték a legnagyobb kedvezmény megadását, illetve a korábban ugyancsak ígért hitelfeltéte­lek biztosítását. Az amerikai kormány ez idő szerint nem készít javaslatot a kongresz- szusnak az ígéretek teljesíté­sére — közölte Blumenthal. Amerikai részről annak el­lenére, hogy Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereskedel­mi miniszter és munkatársai nem kívántak részt venni a sajtóértekezleten derűlátást hangoztattak a Szovjetunió­val való gazdasági kapcsola­tokat illetően. Amint az MTI tudósítója a szovjet küldöttséghez közel­álló forrásból értesült: az amerikai hátrányos megkü­lönböztetések eltörléséig szov­jet részről nem látnak módot a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatok javulására. Ezt tükrözi az idézett döntés a Szovjetunió amerikai vásár­lásainak csökkentéséről. Ä második apartheideSlenes szakszervezeti világkonferencia TIMMER JÓZSEF FELSZÓLALÁSA Pénteken délután a Nemze­tek Palotájának közgyűlési termében megkezdődött a II. apartheidellanes szakszerve­zeti világkonferencia. A világ 130 országából több mint 143 szakszervezet küldöttei gyűl­tek össze Genfben, a világ negyedmilliárd szervezett dol­gozójának képviseletében. Kurt W aldheim üzenetét Abdulrahim A. Farah, az ENSZ főtitkárának személyes képviselője olvasta fel. Az üze­net hangsúlyozza, hogy az ENSZ is minden erejével küzd a faji megkülönböztetés, az apartheid politika felszámo­lásáért, amihez nagy segítsé­get nyújtanak a szervezett dol­gozókat tömörítő szakszerve­zetek is. A világkonferencia első nap­ján szólalt fel Timmer József. a SZOT titkára is. Elmondta, hogy a szakszervezetek a töb­bi magyar társadalmi szer­vezettel összefogva szolidari­tási akciókat szerveznek, ösz­töndíjakat adományoznak a dél-afrikai felszabadítási moz gaimak tagjainak, sebesült szabadságharcosokat gyógy­kezelésben részesítenek. A jövőben is minden erővel segítenünk kell — kollektíván és nemzeti alapon egyaránt — a fajüldözők ellen küzdő felm szabadító mozgalmakat. Kon­ferenciánknak olyan határőr zatot kell hoznia, amely moz­gósítja a világ szakszervezeti mozgalmát a fajüldözők ellen — jelentette ki Timmer Jó­zsef, végezetül felhívta azok­nak az országoknak szakszer-, vezeteit, amelyek hivatalos kapcsolatot tartanak fenn a fajüldöző rendszerekkel, hogy kényszerítsék ki ezeknek a kapcsolatoknak a megszakítá­sát. A világkonferencia ma ple­náris tanácskozással fejezi be munkáját és határozatot hoz az apartheid politika ellen folyó küzdelem fokozására. t 4 Hazánk és Finnország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom