Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-10 / 135. szám
jMlap 1977. JÜNIÜS 10., PÉNTEK Gyakorlati példa a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésére Kódtár János nemzetközi snjtóiálékoztatója Rómában (Folytatás az 1. oldalról) NÉPSZAB ADSÄG: Hivatalé« látogatásának befejeztével hogyan értékeli a tárgyalások eredményeit, s ezek alapján milyen lehetőségeket lát a magyar—olasz kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztésére? Látogatásomat eredményesnek értékelem. A rendelkezésre állt rövid idő alatt az Olasz Köztársaság politikai életének számos vezetőjével találkoztam, és olyan benyomást éreztem, hogy kölcsönös a szándék a magyar— olasz kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Vonatkozik ez áz államközi, a politikai kapcsolatokra, a gazdasági együttműködésre, a kultúra területére, a lakosság legszélesebb körű érintkezésére, a turizmusra és más hasonló területekre. Kölcsönösen azt állapítottuk meg, hogy nagyon jól lehetőségünk van a sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a jó lehetőségek kiaknázása megfelel mindkét nép, mindkét ország érdekeinek. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy bár két különböző szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó, mégis igen jó együttműködésre van lehetőség. Tudvalevő, hogy Olaszország a NATO- hoz, illetve a Közös Piachoz, a Magyar Népköztársaság viszont a Varsói Szerződéshez, illetve a KGST-hez tartozik. Ennek ellenére együttműködésünk jó gyakorlati példája a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésének, békés egymás mellett élésének. A CORRIERE EUROPEO (olasz gazdasági hírügynökség) tudósítója arról érdeklődött, hogy várhatóak-e konkrét eredményele a gazdasági együttműködésben? Az ilyen jellegű tárgyalásoknak, amilyeneket tegnap, tegnapelőtt az Olasz Köztársaság vezetőivel folytattunk, általában nem lehet feladatuk a gazdasági együttműködés egyes kérdéseinek konkrét és részletes megvitatása. A fő területekkel és témákkal foglalkoztunk azokat ajánlottuk kölcsönösen egymás figyelmébe. A többi a végrehajtás embereinek a dolga. Az olasz vezetők megígérték, hogy az együttműködésre fogják ösztönözni az olasz gazdasági élet tényezőit. Jómagam is találkoztam a gazdasági élet egyes vezetőivel. Tapasztalatom szerint megvan a készség bennük, hogy fejlesszük a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatokat. Egyetértő volt a fogadtatása annak a véleménynek is, hogy nem korlátozzuk a magyar—olasz kapcsolatokat egyszerűen az árucsere-forgalomra, tehát az adok-vsszek- re, hanem a tudományos kutatástól kezdve minden lépcsőt járjunk végig és keressük meg a fejlettebb gazdasági együttműködés lehetőségeit. Ezek közé tartozik például a termelési kooperáció vagy akár a harmadik piacon megvalósítandó magyar— olasz gazdasági együttműködés. Az állam és az egyházak viszonyáról AZ OSSERVATORE BO- MAN ON Ali, a, Vatikán lapjának tudósítója a VI. Pál pápánál tett látogatásra utalva azt kérdezte Kádár Jánostól, miként ítéli meg a magyar állam és az egyház viszonyát, és várható-e, hogy a látogatás nyomán a kapcsotok tovább fejlődnek? Mint az ismert, ma délelőtt felkerestem a Vatikánban VI. Pál pápát, akivel hasznos eszmecserét folytattam az időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és az egyház viszonyáról, továbbá a Magyar Népköztársaság és Vatikán kapcsolatairól. Azt hiszem, világnézetemet ismerik, tehát objektívnak fogadják el véleményemet: a római katolikus egyház jelentős erkölcsi tényező. A Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van. Illőnek tartottam, hogy Rómába jőve felkeressem VI. Pál pápát. Elmondhatom, hogy rendkívül jó benyomásokat szereztem a Vatikánban töltött néhány óra alatt. Megengedhetőnek és jogosnak ítéltem meg, hogy megköszönjem a pápa, a Vatikán erőfeszítéseit, amelyeket a béke ügye, a békés egymás mellett élés, az enyhülés és különösen a helsinki megállapodás érdekében tett. Kértem, hogy Belgrád- ra is hasonló szellemben készüljünk. Arra a közismert tényre gondoltam, hogy a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány állampolgára van a Vatikánnak. VI. Pál pápa a mai találkozót úgy értékelte, hogy kapcsolatainkat illetően jelentős esemény: lezárja a katolikus egyház és a magyar állam viszonya rendezésének folyamatát, és ez üdvözölhető. Nekem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak. Kötelességünknek tartjuk — érdekünk is fűződik hozzá —, hogy az állam és az egyház viszonya rendeződjék. Olyan műszert még nem találtak föl, amely megmutatná: ki igazi hivő, ki nem. Szám szerint nem lehet megmondani, hogy A CORRIERE DELLA SERA tudósítója a Magyarországion működő többi egyház helyzetéről érdeklődött. Amit az állam és az egyház viszonyának rendezettségéről mondtam, az a Magyarországon működő összes egyházakra vonatkozik. A felszabadulás óta eltelt harminc óv alatt egymáshoz való viszonyunk rendeződött. Az elvi alap ugyanaz: az egyházak tiszteletben tartják az állam alaptörvényét, mi tiszteletben tartjuk az egyházak autonómiáját és biztosítjuk a vallásszabadságot. Magyarországon a protestáns egyházakkal már korábban rendeztük viszonyunkat. Nem vagyok illetékes arra, hogy egyházi személyiségeket minősítsek. Abban, hogy a magyar állam és a magyarországi római katolikus egyház viszonya bonyolult és nehéz volt, nagy szerepe volt Mindszenty érseknek. Alighanem ezért került legutoljára sor a katolikus egyházhoz fűződő viszonyunk rendezésére. Körülbelül két éve azonban normalizálódott a viszonyunk, és ez számunkra rendkívül fontos és jó. Egyik egyházzal sincsenek napirenden különösebb viták —■ jelentette ki. A FIRENZEI LA NAZIONE ÉS A BOLOGNAI IL RESTO DEL CARLINO című lap tudósítói arra kértek választ, hogy a szocialista országok összehangolják-e politikájukat egyházi ügyekben? Nem állítanám, hogy ösz- szehangolják, de tapasztalataikat időnként kicserélik, hiszen fontos társadalmi kérdésről van szó. A szocialista országok általában érdeklődnek a magyarországi tapasztalatok iránit, és ezeket készséggel rendelkezésükre bocsátjuk. De az egyházakat érintő kérdéseket minden ország maga intézi. Az emberi jogokról, az eurokomiminizmus fogalmáról Magyarországon hány hivő van. De bizonyos, hogy vannak hivő emberek. Az állam és az egyház éles konfrontációja őket feloldhatatlan lelkiismereti problémák elé állítaná. Kijelenthetem, hogy Magyarországon ilyen probléma nincs. Igaz, sok éven át dolgoztunk a Vatikán megbízottjaival, míg rendezni tudtuk az állam és a római katolikus egyház viszonyát Magyarországon. De hazánkban a hivő embereknek nincs lelkiismereti problémájuk. A vallás szabad gyakorlásába, az egyházak életébe nem avatkozunk be. Ki-ki belátása szerint, ha akar vasárnap elmegy a misére, az isten- tiszteletre — az állammal nem kerül szembe. A római kátolikus egyház magyar szóvivői hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos törvényeit betartják és a maguk eszközeivel támogatják a magyar nép építő terveit. Többet mi az egyház embereitől nem kívánunk. Megköszöntem a pápa képviselőinek és természetesen magának a pápának a fáradozást, viszonyaink rendezéséért. Kölcsönösen elégedetten szóltunk jelenlegi viszonyunkról. Persze, a tárgyalásokon néha bonyolult kérdések kerülnek szóba, sokáig tart a tárgyalás, lassan születik meg a megegyezés. De örömmel szólhattam arról is, hogy mindkét fél korrekten végrehajtja azt, amiben megegyeztünk. Mindketten elégedetten állapíthattuk meg, hogy szándékaink találkoznak: a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kormányzata kölcsönösen arra törekszik a jövőben is, hogy ez a kedvező folyamat tovább folytatódjék. Hallgassuk meg egymást, vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben a másik fél érdekeit. Magyarországon az állam és az egyház viszonya tartósan rendeződött. Bizonyára megértik, hogy az állam szempontjából sokszor súlyos kérdésekről van szó. Jómagam megértem, hogy olykor az egyház oldaláról nézve sem egyszerű a dolog. De távolabbra kell előre néznünk és az általános érdekeket kell figyelembe vennünk. Abban a meggyőződésben jöttem el a Vatikánból, hogy ezt az utat járjuk. AZ OLASZ TV-HIRADÖ munkatársa azzal vezette be kérdését, hogy jól ismerik a Magyarországon húsz esztendő alatt végzett nagy munkát, tudják, hogy Magyarországon igen komolyan veszik az emberi jogokat és tudják azt is, hogy Magyarország önálló ország. Ezek előrebocsátásával kérdezte meg: Továbbra is ideiglenes jellegűnek tekinthető-e, hogy szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon ? Volt már szerencsém ezzel a kérdéssel találkozni. Megismétlem, amit már többször is kijelentettem, hogy a szovjet csapatok ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon. Az időpontot, hogy meddig, most nem tudom megmondani. Ez a nemzetközi enyhülés, a nemzetközi helyzet alakulásának függvénye, összefügg a NATO létezésével. De senki nem számolhat azzal, hogy az ideiglenesen Magyarországon. tartózkodó szovjet csapatok kivonása után a népi hatalom veszélybe kerül Magyarországon. A szocialista rendszer megalapozott, élvezi az egész nép támogatását. Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia további fejlesztése. Mostanában nagyon divatosak az emberi jogokról hangöztatott szólamok. Magam is hosszan tudnám sorolni az alapvető emberi jogokat, például az élethez, a munkához való jogot, a nők és a fiatalok egyenlő bérhez való jogát, azután a minden állampolgárnak járó ingyenes orvosi kezelés, az üdülés jogát, és számos más jogot, amelyek nálunk nem papíron, hanem a gyakorlatban is biztosítottak. Más országok talán más emberi jogokra tudnak hivatkozni. / A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszélyeztetett^gi érzése. Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek véleményétől, sőt, azt minden lehetséges alkalommal kikérjük. Az emberi jogok kérdése nem jelent belső problémát. De ha ezeket a belügyeinkbe való beavatkozásra akarják felhasználni az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visszautasítani. Azt tartjuk: aki az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének a híve, támogassa az enyhülést, a leszerelést, a biztonságot. Akkor simábban, jobban, könnyebben és gyorsabban tudjuk megoldani az előttünk álló kérdéseket. A NEWSWEEK tudósítója azt kérdezte, hogy azok az újságírók, akik az 1956-os magyarországi eseményekről tudósítottak, bármikor— akár egyszerű turistaként is — visszatérhetnek-e Magyarországra? A történelem tanulságait emlékezetben kell tartani és figyelembe kell venni. Mi ezt tesszük. Minthogy a Vatikánban jártam, kézenfekvő, hogy Lót feleségének bibliai legendája jut eszmbe, amely mély emberi bölcsességet fejez ki. Azt . tudniillik, hogy aki élni akar, előre akar menni, az előre nézzen, ne hátra. Mert Lót felesége is visszafordult és sóbálvánnyá változott. A külföldi újságírók, akik 1956-ban Magyarországról tudósítottak, elvileg és általában Visszatérhetnek . az országba. 1956. drámai napjaiban a magyar újságírók közül is többen nem csupán olyasmit írtak, amit mondjuk egy év múlva is vállaltak volna. Jómagam azt tartom, hogy akár a magyar, akár a külföldi sajtó munkatársairól van szó, nem érdemes azt keresgélni, hogy ki mit írt 10—20 évvel ezelőtt. Az a fontos, hogy ma mit ír, segíti-e a haladás ügyét. Emberi emlékezetünk van, de feketelistánk külföldi újságírókról nincsen. AZ IL MESSAGGERO tudósítója azt kérdezte Kádár Jánostól, hogy változatlanul fenntartja-e a bécsi sajtókonferencián tett kijelentését, miszerint nem ért egyet azzal, hogy az eurokommuniz- mus fogalma egyúttal kommunistaellenes fogalom. Ami az eurokommunizmus- ról alkotott véleményemet illeti: régen jártam iskolába, akkor földrajzból azt tanultuk^ hogy nyugatról tekintve Európa az Atlanti óceán partjaitól az Ural hegységig terjed. Az európai kommunista mozgalomnak tehát a Szovjetunió Kommunista Pártja éppen úgy alkotóeleme és része, mint mondjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Né- ' met Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt és így tovább, azaz valamennyi európai kommunista és mun- kásnárt. Ezt a tényt figyelmükbe ajánlom. Az eurok-ommunizmus kifejezést mostanában gyakran használják bizonyos nyugateurópai pártokra vonatkoztatva. A mi véleményünk szerint az azonos helyzet bizo- rivos pártok között hasonlóságot. teremt. E pártok a kapitalizmus, a monopoltőke diktatúrájának viszonvai között küzdenek a szocialista jövőért. Az adott, viszonyok között ez természetes. Akárcsak az. hogy országuk történelmi múltjának, társadalmuk adottságainak megfelelően saját útjukat keresik a társadalmi felszabadítás érdekében. Nemcsak joguk, hanem kötelességük is ez, nem vitatkozunk róla. ebbe nem is tudunk beleszólni. Mert, hogy úgy mondjam, az saját hatáskörbe tartozik, hogy m'kénpen és milyen utat' keresnek a dolgozó mjtr 9 9 r Közös közlemény A Kádár János olaszországi látogatásáról kiadott közös közlemény a bevezetőben hangsúlyozza a magyar—olasz kapcsolatok eredményes fejlődését, majd megállapítja, hogy a mostani tárgyalások során mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben elért eredményeket. A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott bővítésére, oly módon, hogy lehetővé teszik az árucsere magasabb szintre emelését. A két fél hangoztatta, hogy a fenti célok elérésében fontos szerepe van a két ország gazdasági kapcsolatainak ösztönzésére 1974-ben létrehozott vegyes bizottság tevékenységének. A felek ezúttal is megerősítették készségüket, hogy megvizsgálják kulturális, tudományos, művészeti, oktatási és egészségügyi együttműködésük fejlesztésének lehetőségét. A magyar—olasz közös nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően elősegítik a két ország állampolgárainak rendszeres érintkezését és látogatását. Elégedetten állapították meg, hogy a kétoldalú együttműködés legfontosabb területeit szabályozó államközi egyezményeik gyakorlati alkalmazása eredményes. Kinyilvánították készségüket, hogy ahol kölcsönös az érdek, új egyezményeket kötnek a két ország együttműködésének fejlesztéséért. A közlemény a továbbiakban a nemzetközi helyzetről folytatott eszmecserével foglalkozik és egyebek között megállapít j a: a felek kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzájárulnak az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséhez, az országok együttműködésének kiszélesítéséhez, függetlenül azok társadalmi és gazdasági rendszerétől. Véleményük szerint az európai .biztonság . és . együttműködés megszilárdításának fontos feltételé á helsinki Záróokmány ajánlásainak maradéktalan végrehajtása. Hangsúlyozták az ez évi belgrádi találkozó fontosságát. A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló- erőfeszítések folytatásának, olyan intézkedések révén, amelyek kiegészítik a politikai enyhülést, és megerősítik a biztonságot Európában és az egész világon. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb sikeresek lesznek. A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és a kapcsolódó intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások fontosságát. Kiemelték annak szükségességét, hogy olyan konkrét és hatásos intézkedések történjenek, amelyek lehetővé teszik az előrehaladást az általános és teljes leszerelés irányában, beleértve mind a hagyományos, mind a nukleáris leszerelést, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. E célok elérését a genfi leszerelési bizottságban való részvételükkel is elő kívánják segíteni. A felek meg vannak győződve arról, hogy az ENSZ- közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka és — megfelelő előkészítés után — a valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező ország részvételével megrendezendő leszerelési világértekezlet elősegítené a leszerelés problémájának megoldását. Egyetértettek abban, hogy az enyhülés megszilárdítása nem korlátozódhat az európai földrészre. Ismételten megerősítették, hogy Magyarország és Olaszország álláspontja a közel- keleti helyzet békés rendezését illetően közeláll egymáshoz, ahogy ezt az 1975. november 12-én aláírt magyar— olasz közös nyilatkozat megállapította. A felek véleménycserét folytattak az Afrika déli részén kialakult helyzetről, majd a ciprusi helyzettel kapcsolatban a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy a görög és a török népközösség képviselői közvetlen tárgyalásokat kezdtek az ENSZ főtitkárának égisze alatt. . Ismét kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják az ENSZ céljait és elveit, valamint szerepének és hatékonyságának erősítését a béke, a nemzetközi biztonság és igazságosság megszilárdításában, továbbá a társadalmi és gazdasági haladás előmozdításában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy nézetük számos kétoldalú és nemzetközi kérdésben hasonló vagy közel áll egymáshoz. A közlemény befejező részében megállapítja, hogy Kádár János olaszországi látogatása a két ország viszonyának fontos eseménye volt, jelentős mértékben hozzájárult Magyarország és Olaszország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János megújította Giovanni Leone közitársasági elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívását. Az Olasz Köztársaság elnöke és az olasz minisztertanács elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja. nép szabadságának kivívására. A kommunista világmozgalomban persze, visszhangot váltott ki egyes pártok állás- foglalása a proletárdiktatúrát, valamint a pluralista szocializmust illetően. A marxista—leninista elmélet a társadalom fejlődésének útját világosan megmutatja. Egyértelműen kimondja, hogy a társadalmi törvényeknek megfelelően minden nép szükségszerűen a szocializmus útjára lép. A belgrádi találkozó előtt A MAGYAR TELEVÍZIÓ munkatársa azt kérdezte, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében milyen akadályokat kell elhárítani a KGST és a Közös Piac tagországainak gazdasági kapcsolataiban? Válaszában arra utalt Kádár János, nogy folytatni* kell a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok építését. Kívánatos volna olyan megállapodásokat kidolgozni és megkötni a két gazdasági tömörülés között, amelyek nem fékezik, hanem megkönnyítik és elősegítik a tagországok gazdasági együttműködését és a forgalom bővítését. Ez egybevág a népek egyetemes érdekeivel. A békés egymás mellett élés azt követeli, hogy gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok épüljenek ki a különböző országok között. Magyarország, a kis országok közé tartozik. Gazdasági adottságaink nagymértékben ráutalnak bennünket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. amit külön, olasz viszonylatban is szorgalmazni fogunk. A PAESE SERA tudósítója arról érdeklődött, hogy Olaszország és Magyarország együttesen mivel járulhat hozzá a belgrádi találkozó eredményességéhez. — Most a mi megbeszéléseink alapján az a benyomásom, hogy magyar és olasz részről hasonlóan közelitjük meg a kérdéseket. Felelős olasz tényezők jelentették ki: az olasz nép, az Olasz Köztársaság abban érdekelt, hogy folytatódjék az enyhülés. Azt is megállapítottuk: annak hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozó, nak a helsinki ajánlások további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie. Ez azonban nagyon sokféle módon mehet végbe — mondotta a többi között, majd meggyőződését fejezte ki, hogy Európa valamennyi kommunista és munkáspártja között teljes szolidaritásnak kell érvényesülnie és fog is érvényesülni, ezt senki nem fogja tudni megbontani. 4 K.