Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

Közösen művelődnek Tavaly ősszel hirdetett köz- művelődési versenyt az Üj Tükör képes hetilap és a Lap­kiadó Vállalat. A felhívásra csaknem százötven Üj Tükör Klub alakult szerte az or­szágban, s működésüket — a verseny befejeztével — tár­sadalmi bizottság értékelte. Tizenegy klub és húsz Jclub- vezető részesült elisfnerés- ben, a díjakat Ortutay Gyula akadémikus adta át. A legjobbak között ott voltak az aszódi Petőfi Sándor könyv­tárban működő Üj Tükör Klub képviselői is. Kulturális esz­közök váisárlására jogosító, 20 ezer forintos vásárlási utal­ványt vehettek át. Mivel érdemelték ki az aszódiak a hasznos ajándékot? Tavaly augusztusban, ala­kultak meg. Rendezvényeik so­rában politikai, művészeti elő­adások, színház-, hangver­seny-, múzeumlátogatások, klubfoglalkozások szerepel­tek. Részt vettek az Üj Tükör klubok sárospataki országos találkozóján, sikeresen szere­peltek az országos rejtvény- íej tő-versenyen. Terveik között író-olvasó ta­lálkozókat találunk, az elsőt május 31-én, a könyvhéten rendezik meg. Júliusban ott lesznek az Üj Tükör szervezte közművelődési táborban, ahol fiatal költőkkel, írókkal, fil­mes szakemberekkel találkoz­nak. Nyáron a klubtagok több­sége külföldi társasutazásra indul, augusztusban szeretné­lek sikerrel szerepelni az or­szágos fotópályázaton. Elő­adássorozatukban társadalmi, politikai, közművelődési té­mákkal foglalkoznak. A, klub eredményes műkö­désében nagy szerepet tölt be a könyvtár és a művelődési ház támogatása is. K. I. GALGAMACSA Kispályás labtSarúgó-bainokság Lankadatlan a galgamácsai tömegsport bizottság községi kispályás labdarúgó-bajnoksá­ga. A hetedik forduló ered­ményei: TAPED SE—Tsz Gé­pész 3—2, Állami Gazdaság MEDOSZ—Vácegres község 2—0, Kultúr SC—SE. öregfiúk 1—1, Váckisújfalu község—Tsz Agronómia 1—1. A tabellát az összefogás SE vezeti, 3 pont előnnyel, az SE öregfiúk előtt. Harmadik a TAPED SE. A serdülők kispályás labda­rúgó-bajnokságának második fordulójában a következő eredmények születtek: Vác- kisújfaíu—Galgamácsa község 1— 3, Váckisújfalu—Galgamá­csa telep 3—4, Galgamácsa község—Galgamácsa telep 2— 0. A Galgamácsa község csajpata vezet, s a bajnokság lebonyolításában az SE. Öreg­fiúk csapata segédkezik, Ki­rály Kálmán vezetésével. IV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1977. MÁJUS 24., KEDD Negyedszázados jubileum A lehetőségek minél jobb kihasználásáért Sikereket tükröző műsor és kiállítás Ünnepelni gyülekeztek tegnap délelőtt a város napközis peda­gógusai a Damjanich általáons iskolában. A műsoros megem­lékezést, amelyen megjelent Plutzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi bizottságának első titkára, Hámori György, a pártbizottság titkára, dr. Ab- rudbányai János, megyei nap­közis vezető szakfelügyelő,^ a gödöllői napközi 25. születés­napján rendezték meg. Lazák Józsefné, a városi munkaközösség vezetője, ün­nepi köszöntőjében, Bán Gézá- né, a Légszesz Utcai általános iskola munkaközösségének ve­zetője, a gödöllői napközi ott­honok /történetéről szóló ismer­tetőjében arról a nagy fejlődés­ről szólt, amit e negyedszázad alatt ért el a napközis oktatás. A felszabadulás után társadal­mi életünk gyökeresen meg­változott. Kiszélesedtek a nők jogai, egyre többen álltak a nők közül is munkába. A felügyelet nélküli gyer­mekek elhelyezése, szabad idejük helyes, tartalmas hasznos eltöltésének meg­szervezése indokolta a napközis osztályok létreho­zását. Gödöllőn, 1951-ben, a Ganz Árammérőgyárban alakult meg az első napközis csoport, mely­ben az üzem dolgozóinak gyer­mekei felett maguk a gyáriak gyakoroltak felügyeletet, majd egy év múlva Gáli lmréné pe­dagógus vette át a vezetést, s 1952-ben, Jeney Lászlónéval, már két pedagógus irányította a napközis munkát; 1953-ban Epress János, az általános is­kola akkori igazgatója vette át a két csoportot, s háromra bő­vítette, hogy a város más mun­kahelyein dolgozó szülők gyermekeit is elhelyezhessék. Az önálló napközi otthon Ko­vács Béla pedagógus vezetésé­vel kezdett el működni, 1956- ban már öt nevelő dolgozott a napköziben, a következő évben pedig megalakították az agrár­napközit, is, azután 1963-ban Edzett ifjúságért A városi sportnap eredményei Ragyogó időben tartották meg szombaton, az Edzett ifjú­ságért mozgalom keretében a városi sportnapot. Az. óvodások bemutatója és a Török Ignác gimnázium növendékeinek lát­ványos gúlaépítése után került sor a négy általános iskola ver­senyére. Az első helyet a Damjanich úti iskola, szerezte meg, második a Petőfi úti, harmadik az Imre úti, negyedik a Lég­szesz úti iskola. újabb két csoportot szerveztek, s ázóta is egyre növekszik a nevelők, illetve a tanulók lét­száma. Jelenleg — a Damjanich János, az Imre utcai, a Légszesz utcai és a Petőfi Sándor általános iskolában — 912 gyermek jár a har­minc napközis csoportba, huszonkilenc nevelő foglal­kozik velük. Eleinte mostoha körülmé­nyek között dolgoztak a taná­rok és a konyhai alkalmazot­tak. A tárgyi feltételek hama­rosan javultak, jelenleg két konyhán főzik az ebédet a ta­nulóknak; 1966-ig nőtt a cso­portok létszáma, 1970-ig csök­kenés volt tapasztalható, azóta ismét emelkedés: harmincöt­negyven diák alkot egy-egy csoportot. A Mátyás király utcai iskolában, az átalakítá­sok folytán, korszerű körül­mények között folyik az okta­tás. de a máriabesnyői napkö­zi régi épülete már csak szük- ségmegoldást nyújt. Minden egység tévékészü­léket kapott, a központi csoportok lemezjátszóval is rendelkeznek. Az Agrár-napközi hosszú stagnálás után indult fejlődés­nek, s az egyetem szocialista brigádjainak 50—60 ezer forint értékű társadalmi munkája já­rult hozzá a korszerűsítéshez. A napközis pedagógusok ma sem lehetnek elégedettek. A nagy távolságok miatt, köz­pontosítani nem lehet, s anya­gi lehetőségek egyelőre nem te­szik lehetővé a gyors ütemű változtatást. A Légszesz utcai általános iskolában hamaro­san új csoportot szerveznek, s a nevelők továbbra is azon munkálkodnak, hogy a napközi szervezeti felépítéséből adódó lehetőségeket mind jobban ki­aknázzák: segítsék a gyerme­kek tanulását, gazdagítsák sze­mélyiségüket, irányítsák őket szabad idejük eltöltásábein. Ezeket a nevelési célokat szolgálja az a kiállítás is, me­lyet a napközis tanulók kis al­kotásaiból állítottak össze. Elő­ször az Imre utcaiák mutatták be bábfiguráikat, rajzaikat és egyéb, az úttörő-, a d5ík- és a napközis életet ábrázoló ké­zimunkáikat május 10-e és 20-a között. Vendégkönyvük nagy érdeklődésről tanúskodik. Re­mélhetőleg, a tegnap megnyi­tott központi kiállítás is sikert arat. Dr. Kottán Ervinné, a járási napközi otthonok szakfelügye­lője, megnyitójában elmondta, hogy a kiállított tárgyak még nem művészi alkotások, csak a mindennapok, s az ünnepek él­ményeiből leszűrt ügyes kézi­munkák, de ezek is tükrlzik. hogy a pedagógusok jól felké­szítik a gyermekeket a ké­sőbbi alkotó feladatokra és jó ötletekkel, okosan fog­lalkoztatják a napközise­ket szabad idejükben. Erre vallott az a műsor is, amit a Damjanich János is­kola napközisei mutattak be: életükről, közösségükről, a ta­nulópárok egymást segítő, paj- tási viszonyáról beszéltek, ze­néltek, s játszottak. Az ünnepséget követően, ba­ráti beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat a napközis ne­velők, akik között ott voltak a meghívott nyugdíjasok, Epress János és Jeney Lászlóné is. A kiállíás május 30-ig, na­ponta 9 és 17 óra között te­kinthető meg. Tűzoltó verseny Veresegyházon g. z. TAPASZTALATCSERE Korszerű iskola, színvonalas oktatás Gyakorlat közben Váraljai János felvétele A kisdiákok még a jelenle­gi tanév utolsó napját élik, de az oktatásügyi vezetők már a következő tanévekre készül­nek. A Központi Bizottság 1972. július 15-i határozata vi­lágosan és egyértelműen utal azokra a feladatokra, ame­lyek az általános iskolák előtt állnak, egyebek között arra, hogy a szemléltető-, kísérleti eszközökkel való ellátottság alacsony szintű, hiányos, a tanszerellátás korszerűtlen, pedig a korszerűség a jelen és a jövő iskolájának alapvető követelménye. A korszerűsítés egyik felté­tele az általános iskolákban meghonosítandó szaktantermi rendszer, amely hatékonyan segíti a tanulást, az új isme­retek tevékeny elsajátítását, a munkáltató órák szervezé­sét. Sajnos, szaktantermeink a követelményeknek még nem felelnek meg teljes mérték­ben, s nem alkalmasak arra, hogy az új ismeretek szerzé­sébe a tanulók tevékenyen be­kapcsolódhassanak. Okvetle­nül szükséges továbbfejlesz­tésük. Ez nemcsak anyagi kér­dés, nagyon sok múlik a pe­dagógusokon is, hiszen az esz­közök egy része üzletben nem kapható, előállításuk csak há­zilag lehetséges, amihez hoz­zájárulhatnak a tanítók is. Járásunk iskolaigazgatói, szakfelügyelői és a járási hi­A járás harmincnégy tűzoltóraja gyülekezett vasárnap a veresegyházi labdarúgópályán, hogy nyolc versenyszámban el­döntsék, kik a legjobbak. Nyolcszázas kismotorfecskendő-ösz- szeszerelésben Erdőkertes, illetve a gödöllői Arammérőgyáj, négyszázasban Kistarcsa és Domony, kocsifecskendő-szerelés- ben Valkó, osztott sugárszerelésben a Humán önkéntes tűzoltó­raja végzett az első helyen. Képünkön: a verseny egyik érde­kes pillanata. Váraljai János felvétele SZOLGALATRA KÉSZÉN így, nyugdíjasán is A gyakorlat, amely az utób­bi időben szinte mindennapos, befejeződött. A csapat tagjai a felszerelést, a 800-as motoros fecskendőt és tartozékait el­raktározták. Vezényszó hallat­szott: oszolj! Felkészültek a május 22-én, Veresegy házon megrendezett tűzoltóver­senyre. A negyedszázados fennállását ünneplő egyetemi létesítményi önkéntes tűzoltó­testület sok, sikeres versenyt tud maga mögött. A tagok, mindennapi munkájuk mellett vállalják mindazt, amit tesz­nek. Az elmúlt télen kiállítást rendeztek, képeken, tablókon mutatták be múltjukat, gya­korlatok és versenyek emlé­keit. Az Agrártudományi Egye­tem tűzrendészeti védelme és a szabályok, rendeletek, betar­tatása a feladatuk. A házon, az egyetemi városon belüli kö­telesség ellátása mellett több esetben érkeztek elsők között, és vettek részt erdőtüzek oltá­sában. Az egyetem önkénteseinek munkájáról, múltjáról és jele­néről beszélgettünk Mukk La­jos, az MSZMP ATE V-ös alapszervezete titkárának, a tűzoltótestület elnökének szo­bájában. A tűzoltók parancs­noka, Bene József, helyettese Lesték István — mondja Berze Lajos, közismert nevén Ricsi bácsi. Ez a név még labdárúgó korában ragadt rá, amikor az UTE-ban elkezdett focizni, majd folytatta Gödöllőn, az IK-ban. Azóta, aki csak isme­ri, Ricsinek szólítja — még hi­vatalos helyeken is. Ö azok közé tartozik, akik ott voltak a tűzoltócsapat megalakulásá­nál. Ma már nyugdíjas, de megmaradt az egyetem létszá­mában, mint raktári dolgozó. Mintha labdarúgócsapat felál­lítását közölné, úgy sorolja azok nevét, akik a megalaku­láskor beléptek, így Somodi László, Somodi József, Páti István, Czinege János, Németh Mátyás, Czimbalek Gyula, He­gedűs István, Krém István, dr. Bokros Béla, Poól László, Lesták István, Lesték János, Varga Sándor ... Berze Ricsi több labdarúgó­bajnokságban volt koronázat­lan király, azaz gólkirály. Amilyen jó futballista volt, olyan rossz katonája Horthy Miklósnak. Katonaszökevény­ként állították katonai tör­vényszék elé. 1943 augusztusa és 1944 novembere között a Margit körúton raboskodott. Zárkájának ablaka a Széna térre nyílott. A kivégzéstől megjátszott elmebaja mentette meg. A felszabadulás után dolgozott a MÁV-nál, majd az egyetemen. Munkája elismeré­séül többször kapott jutalmat, kiváló dolgozó kitüntetést. A tűzoltócsapatban a főtörzsőr­mester*'rendfokozatig vitte. Sokan kiöregedtek már, má­sok elkerültek az alapítók kö­zül, de Berze Lajos, néhány társával most is készen áll a szolgálatra. Csiba József Hangulatos találkozó Kedves összejövetel színhe­lye volt szombaton délelőtt Gödöllőn a KIOSZ székháza: a népfront nőbizottsága ott rendezte meg a városban \ élő nyugdíjasok találkozóját. Szor­gos asszonyok — Kormos Gyu- láné, a nőbizottság elnöke, Nagy Sándorné, az MGI, Swi- derski Béláné, a gépgyár, Ke­lemen Zoltánná, a Humán Ol- íóanyagtermelő és Kutató In­tézet dolgozója, dr. Borszéki Éva, a városi nőbizottság alel- nöke — terítették meg az asz­talokat, igyekeztek minél ba­rátságosabbá, minél jobb han­gulatúvá tenni a találkozót. A nyugdíjasok szórakoztatá­sáról a Szító Mária vezette szadai népi együttes, az MGI amatőr versmondói, Madarász László. Kévés Józsefné és Czi- gány Julianna gondoskodtak. A népviseletbe öltözött sza- daiak énekeltek, táncoltak, a szavalok Jobbágy Károly Jó­zsef Attila, Kiss József, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc és Hel- tai Jenő verseiből adtak íze­lítőt. Vilmos Györgytől, a nép­front városi-járási bizottságá­nak titkárától megtudtuk, ez­után minden évben vendégül látják egy-egy alkalommal a nyugdíjasokat. Cs. Növekszik az érdeklődés a játej iránt Világszerte növekszik az ér­deklődés a juhtej iránt: igen sok biológiailag értékes anya- got tartalmaz. Egyre kereset­tebbek a juhsajtok is. A termelés {okozását most újabb intézkedésekkel segíti a Tejipari Tröszt: ösztönző pré­miumot fizet a termelőknek. Az elmúlt évi mennyiséget alapul véve, a tej 95 százalé­káért változatlan árat, 95—100 százalékos teljesítés esetében hektoliterenként 50 forintos felárat, 110 százalékig terje­dő túlteljesítést elérve, 2 szá­zalékonként, hektoliterenként további 10 forintot, 110 száza­lék felett pedig 150 forintot fi­zet szerződő partnereinek a tröszt, a megfelelő minőségű juhtej után. Hektoliterenként 150 forint prémiumban része­sülnek azok a juhászatok, me­lyek újonnan szervezik meg a juhtejtermelést.. Szövőnőknek \ A zajáilaiom ellen Az országban elsőként a Ke­lenföldi Textilgyárban kezd­tek hozzá a SZOT Munkavé­delmi Kutató Intézetének a zajártalmak kivédését célzó újfajta kísérletsorozatához. A kísérlet lényege: kendőkbe és sapkákba varrt zajszűrő vat­tával kívánják megelőzni a gépzörej okozta halláskáro­sodást. A korszerű eszköz, a Svédországból importált zaj­szűrő vatta használata ugyan már régebben kötelező lenne, de a szövőnők közül sokan ké­nyelmetlennek érzik, nem sze­retik, panaszkodnak, hogy bántja a fülüket. Az új védelmi eljárást nép­szerűsítő kísérletet amolyan házi divatbemutató vezette be. A szövőnők — ízlésüknek meg­felelően — 15 féle, különböző színű, fazonú turbán, sildes sapka, menyecskésen megkö­tött kendő közül választhattak. vatal művelődési osztályának dolgozói a napokban, igazga­tói munkaközösségi kirándu­lás keretében, MiskoLc-Pere- cesre látogattak el, ahol or­szágosan ismert és elismert szaktantermi rendszert sike­rült kialakítani az általános iskolában. A vendégeket Ku- thy István, a perecesi iskola igazgatója fogadta, majd be­mutatta a jól felszerelt ter­meket és az egyéb kiszolgáló helyiségeket. Igazgatóink és oktatásügyi vezetőink elismeréssel nyilat­koztak a látottakról, és most a legfontosabb feladat: a jövő tanévtől alkalmazni azt ások ötletet, melyet a tapasztalat- cséré során megismertek. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom