Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

1977. MÁJUS 8., VASARNAP Vöröskereszt-világnap Sikeres kongresszusi Pest megyében Ma, május 8-án 114 éve an­nak, hogy Henri Dunant meg­alapította a Vöröskeresztet. A humanitárius szervezet szel­lemét tükrözi az idiei világ­nap jelszava, Vöröskereszt: Együtt a békéért. Ezt a mondatot olvashat­tuk azoknak az ifjú vöröske­resztes pajtásoknak a sapká­ján is, akik a Magyar Vörös- kereszt ez év októberében megrendezendő kongresszusa tiszteletére tartott Pest me­gyei elsősegélynyújtó verse­nyen mérték össze szakisme­reteiket, s gyakorlati készsé­geiket tegnap Cegléden, a Földvári Károly Általános Is­kola épületében. Elméletben és gyakorlatban is Az ötpróbás vetélkedőn nem volt könnyű helytállniuk az elsősegélyt nyújtó úttörők­nek. Talán olvasóink sem is­merik mindannyian a kérdő­ívre adott válaszokat: ki ala­pozta meg hazánkban a tbc elleni küzdelmet, mikor ala­kult meg Magyarországon az ifjúsági vöröskeresztes moz­galom, s hogy miről szól az 1864 augusztusában született genfi egyezmény. És a gyakorlat? Háztartási balesetek sérültjeit kellett el­látniuk. Az ütőeres vérzés el­állítása nyomókötéssel csak­úgy pontosságot kíván, mint a közlekedési baleset sérültjei­nek, a vegyszermérgezettnek, az áramütéstől eszméletét vesztett fiatalnak, s a torna­termi baleset sebesültjéinek ápolása. A pajtások alaposan felké­szültek: Pest megye minden általános iskolájában megtart tották ebben a tanévben is az ifjú egészségőr ■ tanfolyamo­kat, s az iskolai elődöntők után öt-öt fős csapatok mér­hették össze ügyességüket a járási-városi küzdelemben. A mostani megyei verse­nyen már a tizenhárom leg­jobb csoport vett részt. Helyt­álltak. A jutalmuk sem ma­radt el: a győztesek — akik a Vöröskereszt-világnap jelsza­vát választották fedőnevéül —, a ráckevei Árpád fejede­lem úttörőcsapat tagjai. A Szép kupa, az aranyérem és az elsősegélynyújtó láda mel­lett kéthetes zánkai táboro­zást nyertek, akárcsak a má­sodik helyezett, a Solferino jeligével versenyző váci Dam­janich János úttörőcsapat pajtásai. A társadalmi munkán felül De nemcsak az ifjak vizs­gáztak jól, hanem a felnőttek is. A megye több mint 55 ezer vöröskeresztes aktivistája az elmúlt évben 11 ezer 'liternyi vérrel segített a rászorulókon. Több mint kétezer egészség- ügyi előadást hallgattak meg több mint 95 ezren. Eredményeiket bizonyítják azok a beszámolók is, melyek a napokban minden Vöröske­reszt csúcsvezetőségi és kül­döttválasztó gyűlésen szólnak a magyarországi szervezet IV. kongresszusa óta eltelt négy­éves időszak munkájáról. Megyeszerte lezajlottak már az atapszervi választások, s 715 helyi és 52 középfokú is­kolai szervezetben foglalhat­ta el helyét az új vezetőség; s küldötteket is választottak. A gyűléseken határozati javas­latok, felajánlások születtek, amelyeknek mindegyike tanú­sítja: fejlődik, erősödik me­gyénkben a Vöröskereszt, nö­vekszik a taglétszám. A ja­vaslatok többsége az egész­ségvédelmi, környezetvédel­mi feladatokkal, az alkoholiz­mus elleni küzdelemmel fog­lalkozott. Kiemelkedő felajánlást tet­tek a gödöllői vöröskeresztes szervezetek, melyek ezer­órányi társadalmi munkát vál­laltak a város parkosításá­ban és a gyermekjátszóterek ^építésében. Sok helyütt új kis­mamaklubokat szerveznek, gazdagítják a gondozói tevé­kenységet. r A Mérleg az Óbudából A világnap előtt tartotta csúcsvezetőség- és küldöttvá- lasztó értekezletét az Öbuda Term előszöveíkezet négy vö- rösikeresztes aliapszervezeté- nek harminc képviselője. Mi- kecz Szabolcsúé csúcsititkár beszámolójából kitűnt: a szö­vetkezet 336 aktivistája lel­kesen dolgozott az elmúlt négy évben. A Vöröskereszt taglétszáma itt 1973 óta 180-ról 336-ra emelkedett, s a térítésmente­sen adott vér mennyisége 133 százalékkal nőtt ugyanezen időszak alatt. Harminchatan vettek részt az elsősegélynyúj­tó képzésen, s négyen önkén­tes ápolónői tanfolyamot vé­geztek. Dicséretes a gondoskodás, amellyel a szövetkezet nyug­díjasai iránt viseltetnek: rend­szeresen látogatják őket, segí­tenek a tüzelő felhordásában és az ügyes-bajos apróságok intézésében. Tagjaik 2440 órá­nyi társadalmi munkát vé­geztek a parképítésben, s ez ad sajátos színezetet a szö­vetkezet Vöröskereszt-szerve­zete munkájának. Méltán nyerték el tehát 1974-ben a Minta Vöröske­reszt-szervezet címet, me­lyet azóta őriznek. Az Öbuda Termelőszövet­kezetéhez hasonlóan zajlanak a hónap végéig megyészerte a csiúcsvezetőség- és küldött- vál'asztó értekezletek, majd a járási-városi választásokon dől el, kik képviselik a megye 44 700 felnőtt és 19 ezer ifjú vöröskeresztesét a szeptembe­ri megyei vezetőség- és kül­döttválasztó gyűlésen. Vasvári G. Pál Hajóépítő Pattognak a szikrák, de véd a kesztyű. Jurás András autó- génvágója nyomán alakul a hajó bordája a MAHART du- naharaszti üzemében. Geleta Pál felvétele Hogy több legyen (12.) Megteremteni a termelő, a felvásárló és a feldolgozó érdekazonosságát A közvéleményt hosszabb ideje élénken foglalkoztató kérdés a zöldségtermelés és -ellátás helyzete. A tavalyi kedvezőtlen időjárás külö­nösen előtérbe helyezte a problémát. A kormányzat gyors és hatékony intézkedése­ket tett a keletkezett feszültsé­gek feloldására. Terven felül növelték a hiányzó termékek behozatalát, ami az év máso­dik felében már kedvezőbbé tette a lakosság ellátását. Ugyanakkor számos, a terme­lés fokozását, a felvásárlás, a forgalmazás, az ágazat jöve­delmezőségének javítását szol­gáló rendelkezés született. Szerződéses keretek között A kormányszintű intézkedé­sek — s a területi és üzemi pártszervezetek hatékony gaz­daságpolitikai munkája — a megye zöldségtermesztésében már tavaly éreztették hatásu­kat. A több éve tartó csökke­nési tendencia megváltozott: a zöldségtermőterület 2,7 száza­lékkal nőtt a megyében, elérte a 16 800 hektárt. Ezentúl a gaz­daságok többsége a pártszer­vezetek ösztönzésével kereste az újabb lehetőségeket, 2280 hektáron termeltek másodveté­sű zöldségféléket. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságok, a Pest megyei MÉK és az ÁFÉSZ-ek sokat tettek a kisegítő gazdaságok zöldségtermelésének segítésé­re. Minden községben kiala­kult az a szervezet, amely megfelelő segítséget nyújt a kistermeléshez, biztosítva, hogy az itt megtermelt árut — elsősorban szerződéses keretek között — felvásárolják, növe­kedjék a központi árualap. Ma Milliárdok a közlekedés javítására A beruházások Pest megyei vonatkozásait vizsgálta az SZMT elnöksége Pest megye egész lakossá­gát közvetlenül is érintő kér­désekről' tárgyalt, legutóbbi — pénteken megtartott — ülé­sén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén nem kisebb horderejű kérdés szerepelt, mint a megye közle­kedésének helyzete, különös tekintettel az V. ötéves terv­időszak során várható beru­házásokra és fejlesztésekre. A téma fontosságával kapcso­latosan mindössze annyit illik megjegyeznünk, hogy Pest megye munkaképes korú la­kosainak több mint hatvan százaléka reggelente valami­lyen közlekedési eszköz segít­ségével jut el lakóhelyétől munkahelyére. Eltűnnek a felfagyások Pest megye közlekedési hely­zete azonban nemcsak emiatt különbözik a más megyéké­től. A főváros közelsége és az agglomeráció sajátos felada­tok elé állítja nap mint nap a közlekedési szakembereket, nem is beszélve a legutóbbi télről, amely jelentős károkat okozott úthálózatunkban. Az eddigi felmérések szerint a fagykárok értéke közel jár a 260 millió forinthoz, s tovább súlyosbítja a gondokat, hogy a megyei tanácsnak mindösz- sze 140 millió forint áll ren­delkezésére a rekonstrukció­hoz. Ez indokolja azt, hogy miért éppen a tömegközleke­dés szempontjából legfonto­sabb utak felújításához kezd­tek hozzá halasztást nem tű­rő gyorsasággal. A megyei utak egy része a KPM Buda­pesti Közúti Igazgatósága ke­zelésében van, a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó úthálózat hossza pedig négyezer kilo­méter körül van. Amíg azonban az országos arány szerint a hazai tanácsi utak 33 szá­zaléka szilárd útburkolatú, addig a megyében ez az arány az országos átlagnak csak fe­le. Az idén Pest megyében 70 kilométer hosszban szélesíte­nek, korszerűsítenek utakat, a KPM úthálózatából, a taná­csok, viszont az V. ötéves terv időszakában 72 kilométer hosz- szúságú belterületi úthálózat kiépítését tervezik, 130 millió forint értékben. A Korszerűsít a MÁV és a Volán A megyei személyszállítási forgalomból, friss adatok sze­rint, 52 százalékban részese­dik a vasút. Sajnos, a korsze­rűsítések és a beruházások el­lenére sem csökken a zsúfolt­ság a Budapest—Nagykáta Budapest—Cegléd és Budapest —Dajosmizse vasútvonalakon, ahol naponta — a felmérések szerint — három-négyezer em­bernek kell állva utaznia. A megye vasútvonalain a kocsik kihasználtsága 88 százalék körüli, míg az említett három vasútvonalon olykor a 114 szá­zalékot is eléri. A MÁV Bu­dapesti Igazgatósága pálya­korszerűsítésekre, mintegy há- rommilliárd, automata bizto­sítóberendezésekre 700 mil­lió, a Budapest—Kelebia vas­útvonal villamosítására pedig 390 millió forintot használ fel a tervidőszak során. E fej­lesztések, az ingaforgalomra azonban nem lesznek külö­nösebb hatással. A megyei személyszállítás­ból 1975-ben 28 százalékban részesedett a Volán 20-as szá­mú Vállalat, amely különösen az előző ötéves terv során költött hatalmas összegeket fejlesztésre, beruházásokra. 1970 és 75 között 550 új au­tóbuszt vásároltak. Ennek egy részét selejtpótlás céljából, s csupán 148 szolgálta az állo­mány gyarapodását. Az új jár­művek természetesen nagyban segítették a várakozási idő lerövidítését, s növelték az utazás kényelmét. A vállalat V. ötéves terve szerint az au- j tóbuszállomány 10,7 százalék­kal nő majd. Ez az adat évi 8—10 autóbusz üzembe állítá­sát jelenti. A vállalat úgy próbálja orvosolni az utasok panaszait, hogy korszerű au­tóbuszait a menetrendszerű elővárosi és távolsági, vala­mint idegenforgalmi járatain egyaránt közlekedteti majd. A korszerű buszok a — Skodák, és az Ikarus 20'0-asok — üzembe állításától azt várják, hogy a helykihasználtság a je­lenlegi 42 százalékról 38-ra csökken majd. A vállalat egyébként 1980-ig befejezi ceg­lédi, érdi, monori forgalmi­műszaki telepeinek építését és a BKV fejlesztési program­jához kapcsolódva átad a for­galomnak Szentendrén egy új autóbusz-pályaudvart. Ugyan­akkor megkezdik Cegléden és Gödöllőn egy-egy hasonló pá­lyaudvar építését. Az új szerelvények segítettek A Budapesti Közlekedési Vállalat Pest megye területén négy HÉV-vonal és tíz autó­buszvonal révén elsősorban a közvetlenül a fővárosba irá­nyuló ingaforgalom lebonyo­lításában vesz részt. A HÉV- ek részesedési aránya a sze­mélyforgalomból mintegy tíz százalék, az autóbuszoké tíz és fél százalék. Az elmúlt öt­éves terv során megvalósult HÉV-beruházások főként a fő­város közlekedését korszerű­sítették. Lényeges javulást csak az új szerelvények vá­sárlása jelentett a Pest me­gyeiek számára. Sőt, a BKV — hivatkozva a fővárosban je­lentkező gondjaira — a me­gyét érintő járatain az V. ötéves terv során is csak szin- tentartó beruházásokat ter­vez. Ugyanez mondható el — a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa elnökségének megálla­pítása szerint — az állami közúthálózatról és a vasúthá­lózatról is. B. P. már 166 felvásárlótelep, 440 felvásárlásra kijelölt üzlet, 170 zöldségtermelő szakcsoport működik. Több, mint 800 ezer négyzetméterre nőtt a fólia alatti termesztés. Önmagában kevés a több Az erőfeszítések és az ered­mények jó alapot teremtettek ahhoz, hogy a termelés növe­lését, a gazdaságosságot javító intézkedések valóban hatéko­nyak legyenek. Az e cikksoro­zat keretében eddig bemuta­tott vállalati, üzemi törekvé­sek jelzik, hogy minden terü­leten kialakult és hat az a jó politikai légkör, amelyben eredményes lehet a zöldség- termelés fellendítését előmoz­dító munka. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy önmagában nem elegendő több zöldséget termelni. Gyorsan romló áruféléről lévén szó, időben és zökkenőmentesen kell gondoskodni a termék fel­vásárlásáról, forgalmazásáról, illetve feldolgozásáról. Sok esetben előfordult, hogy a ki­emelkedő termés a felvásárló és feldolgozó kapacitás szűkös­sége miatt ugyanúgy gondot okozott, mint az áruhiány. A helyzetet bonyolította, hogy a termelő és felvásárló érdekei nem minden esetben találkoz­tak. Az említett intézkedések kedvezőbb helyzetet teremtet­tek, s ez a termelés növelésé­ben az ez évi szerződésköté­sekben már lemérhető. Lát­nunk kell azonban, hogy folya­matos munkát kíván az érdek- azonosság megteremtése, hisz több tényező tartós összehan­golása a feladat. Kis veszteséggel — gyorsan A termelési színvonal folya­matos emelkedésének feltéte­le: a mindenkori technikai le­hetőségek hasznosítása. Ennek szükségességét bizonyítja, hogy a zöldségfelvásárlási árak emelését megelőzően is több gazdaság akadt, amely magas szinten szervezte meg a zöld­ség termelését és így nyeresé­get könyvelhetett el. A terme­lési színvonal állandó és foko­zatos javítása nélkül az ösz­tönző intézkedések hatása év­ről évre mérséklődne és így, egy idő után, ismét feszültség keletkezne. Tovább kell javítani a ter­melők és a felvásárló, feldol­gozó vállalatok közötti össz­hangot. A feladat az, hogy a megtermelt áru a lehető leg­kisebb veszteséggel kerüljön fogyasztásra vagy feldolgozás­ra. Az általánossá vált szerző­déses kapcsolatok nagyfokú szervezettséget és rugalmas, pontos ütemezést igényelnek, mind a felvásárló, mind a ter­melő vállalattól. Különösen sok a tennivaló a válogató, előfeldolgozó és tároló kapaci­tások bővítésében. Mindez nem valósulhat meg a forgalmazás­ban érdekelt szervezetek haté­kony anyagi közreműködése nélkül. Hat bázis a megyében A zöldségtermelésben to­vábbra is lesznek olyan termé­nyek, melyeknek előállítása belátható időn belül nem gé­pesíthető, termesztésük kézi­munka-igényű. Ezeknek a ter­mékeknek az előállításáról sem mondhatunk le. A fólia alatt termesztett zöldségfélék mel­lett ilyen az uborka’ a zöld­paprika és részben a friss fo­gyasztású paradicsom. Az üze­meknek szervezetten, több le­hetőség kihasználásával kell megteremteni a feltételeit, hogy a csúcsidőben, a szedés idején elegendő legyen a mun­kaerő. Ez azonban nemcsak a termelő ügye! Keresni kell az együttműködést elsősorban az üzemen belüli munkaerő idő­szakos átcsoportosítására, ta­nulók szervezett fogadására, a térségben működő ipari üze­mekkel való együttműködés lehetőségeire. Az ágazat gyors ütemű, egyenletes fejlődése megkíván­ja, hogy gyorsuljon a műszaki előrehaladás, javuljon a gépe­sítettség és a gépellátás, gon­doskodjanak arról, hogy a tu­dományos eredményeket előbb a gyakorlatban alkalmazzák. A zöldségtermelés fejleszté­sével intenzíven foglalkozó gazdaságokban az elmúlt évek­ben is kiemelkedő eredménye­ket értek el a termelés fejlesz­tésében, a hozamok növelésé­ben és a technológiák korsze­rűsítésében. Elismerésre méltó, hogy a zöldségtermelést Pest megyében öt termelési rend­szer szolgálja, és további ötöt most szerveznek. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium éppen az elért eredmények alapján ez ideig hat üzemet jelölt ki zöldség- termelő bázisgazdaságnak. Tu­catnál is több azoknak a szá­ma. amelyek minden tekintet­ben elérik ezt a színvonalat, termelésszervező tevékenysé­gük a megye számos gazdasá­gában érvényesül. A termelő, felvásárló és fel­dolgozó szervezetek érdekazo­nosságon alapuló hatékony együttműködését szolgálja, hogy a megye legjelentősebb zöldségtermelő gazdaságai, a Zöldért vállalatok és a kon­zervipar zöldségtermelési együttműködést alakított. En­nek programjában szerepelnek mindazok a kérdések, amelyek az ágazat harmonikus fejlődé­séhez szükséges egyeztetést, ezzel együtt a termelés foko­zását, az ellátás javítását, ex­portlehetőségeink jobb kihasz­nálását segítik. A zöldségtermelésben jelen­tős szerepe van a megyében működő tudományos intézmé­nyek és a termelő üzemek ja­vuló együttműködésének és közös munkájának. A gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a Kertészeti Egyetemmel kötött megállapodások egyik alapvető célja a tudományos eredmények átplántálása a gyakorlatba. A kistermelőket is segítve A zöldségtermelésben is hosszú ideig szükség lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban termelt terményekre. In­dokolt tehát, hogy ezek a már kialakult hálózat révén segít­séget kapjanak. A kedvezőbb feltételek megteremtésében egyaránt szerepe van a mező- gazdasági nagyüzemeknek, az ÁFÉSZ-eknek, a Zöldért vál­lalatoknak. A termelés fokozá­sát szolgáló eddigi munka ta­pasztalatai a nagyüzemi és a kistermelést nézve egyaránt kedvező. A felvásárló szervek felada­ta továbbra is, hogy minden fogyasztásra alkalmas árut át­vegyenek. A szervezettség ja­vítása azonban azt is igényli, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek termelésüket szerző­déssel biztosítsák és, hogy az általuk integrált háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­nek mind nagyobb részére is szerződést kössenek a forgal­mazó vállalatokkal. Égy gondoljuk, hogy az in­tézkedések hatásaként vár­ható, hogy a termelő, felvásár­ló és feldolgozó üzemek mun­kájának összehangoltsága ja­vul. Csak ezen az alapon biz­tosítható igen fontos termé­nyekből, termékekből a ki­egyensúlyozott ellátás megte­remtése. Dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom