Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

PEST MEGYEI vnic PROLETÁRJAI. ttYISŰUETHt! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ára 1 forint 1977. MÁJUS 8., VASÁRNAP r Hajtás M indenütt azt hallom, hogy nálunk, nagy a hajtás, rengeteg a munka, túlterheltek a dol­gozók. Mindenütt azt hal­lom, hogy nálunk rengeteg a tartalék, sok a lógós, az olyan, aki szinte semmiért kapja a bért. Ugyanazoktól az emberektől hallom ezt. Az első megítélés a hivata­los, az újságírónak, s általa a nyilvánosságnak szól. A másik megítélés az ismerős, a már-már barát fölvilágo- sítása, persze kizárva a közhírrétételt, olyan ma­gunk között maradjon ala­pon folyó beszélgetésként. Két pártbizottság, a váci városi és a budai járási ta­pasztalataira támaszkodva érdekes mozzanatra kell felfigyelnünk: a termelő­üzemekben sokan úgy ér­telmezik a termelékenység növelésének feladatát, mint a munkálkodó ember na­gyobb fizikai igénybevéte­lét. Egyszerűbben fogal­mazva: akár normáról, akár másfajta teljesítményköve­telményről essék szó, a dol­gozók úgy vélik, többet raknak a vállukra. Amire cáfolatként egy, később ki­fejtendő példát: az Ikladi Ipari Műszergyárban bizo­nyos technológia területe­ken rendezték a normákat. A munkásnők igénybevéte­le csökkent, teljesítményük viszont 20—30 százalékkal növekedett. Visszatérve a két pártbi­zottság gyűjtötte tapaszta­latokhoz: míg a munkások egyik része szívesen teljesí­tene többet a jelenleginél, a másik, s kétségtelenül na­gyobb rész ódzkodik a kö­vetelmények félreérthetet, len meghatározázásától, jól megfelel számukra az óra­bér, vagy az órabérrel kom­binált, nagyon is idézőjeles teljesítménybér. V an akkor hajtás vagy nincsen hajtás? Mint mindenben, ebben is tévútra vihet az általánosí­tás. Az ipar bizonyos terü­letein van hajtás, azaz szi­gorúan megkövetelt telje­sítmény. így egyebek kö­zött a megyei textilüzemei­nek pontosan megjelölhető munkahelyein — például a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat SZTB-jelű szövőgé­peinél, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyáregysége fonodájában —, a híradás- és vákuum- technikai, a műszeripari üzemekben, vagy, még min. dig a megyében maradva, a Dunai Kőolajipari Vállalat egyes munkaköreiben. Ál­talában tehát nem igaz, hogy mindenütt kevesebbet dolgoznak, mint amennyit lehetne, kellene. Ahogy az sem igaz általában: a fog­lalkoztatottak örömmel üd­vözölnék a teljesítménnyel szorosan összekötött java­dalmazást. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára a szocialista bri­gádvezetők V. országos ta­nácskozásán a többi között ezt mondotta: Mi a teljesít­mény szerinti, szocialista bérezés elvének hívei ^o- gyunk. Minél több terüle­ten teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol lehető­ség van rá, ott normát kell alkalmazni. A teljesítményt mérni kell, mert ha elmu. lasztjuk, akkor nem alkal­mazhatjuk reálisan a tel­jesítmény szerinti bérezést sem. És a normákat karban is kell tartani, mindig hoz­zá kell igazítani a rendelke­zésre álló új technikához. A megye iparában a legutóbbi évtizedben csök­kent a teljesítménybérben dolgozók aránya. Amíg a munkások minden száz munkaórájából — ip árte­rületenként természetesen nagyok az eltérések — 6i-et teljesítményben számoltak el egy évtizeddel ezelőtt, ma ez az arány nem éri el az 59-et! S nehogy elfeled­jük: csupán 1970. és 1975. között a munkások havi át­lagbére a megye szocialista iparában 1870 forintról 2573 forintra nőtt, azaz va­lami zavar van a forint és a forintért nyújtott teljesít­mény között. S persze, nem­csak a munkások esetében, sőt! Hiszen több az alkal­mazott, nagyobb a fizeté­sük, mint öt vagy tíz év­vel ezelőtt, ám változatla­nul ismeretlen az alkalma­zotti teljesítménybérezés, akárcsak egy évtizede. G azdasági vezetőkkel, így például a Forte Fotókémiai Ipar irá­nyítóival beszélgetve, újra meg újra előkerül, milyen nagy gond elfogadtatni az igazságos, azaz a teljesít­ménytől függően differen­ciált bérezést. Mert a Forté­ban ragaszkodnak a jó el­vekhez, ám ehhez kétoldalú belátás szükséges! Amit nem könnyű elérni, mert a foglalkoztatottak többsége nem munkát, hanem bért hasonlít, össze, gyáron be­lül is, azon kívül is! Keserves ügy ez, mivel sok mindent rosszul csinál­tunk hosszú időn át. Hiszen az órabér növekvő szerepé­ben nemcsak annak volt része, hogy kényelmesebb, hanem az anyagellátási, szerszámbiztosítási zava­roknak ugyancsak, mert így legalább órabért kapott az, aki önhibáján kívül tén- fergésre kényszerült. Ha­sonló módon vehetnénk sor­ra sokfélé tényezőt, azaz riasztó hiba lenne a mai helyzetért a gazdasági veze.- tők gondolkodásmódját, szemléletét kárhoztatni c lu­pán, s figyelmen kívül hagyni, hogy a bérezésben is megmutatkoztak a gaz­dasági fejlődés ellentmon­dásai. Ikladon, ahogy korábban utaltunk rá, nem úgy ren­dezték a normát, hogy azt mondták, holnaptól ennyi­vel kell több. Mozdulatokra bontották a műveleteket, s kiderítették, mi a fölösle­ges, hol kell változtatni a berendezéseken, a kiszolgá­ló eszközökön stb. Mindeze. két követően lett nagyobb a norma, nagyobb, de — ki­sebb igénybevétellel telje­síthető. Valahol itt rejlik a megoldás, valahogy így le­hetne, kellene csinálni minden munkahelyen, nem­csak a fizikai munkakörök­ben. Amire erőfeszítések kétségtelenül tapasztalha­tók. Csakhogy amíg az egyik vállalatnál van, a másiknál nincs követel­ményrendszer, addig érthe­tően nehéz, sőt, szinte le­hetetlen érvényt szerezni a jó elveknek. Mert akinek nem ízlik a követelt több, egyszerűen átsétál a szom­szédba, s folytatja a sétát — órabérben. Mészáros Ottó Növényvédő repülősök Százhuszonöt óra repülés után időszakos felülvizsgálat­ra és karbantartásra érkeznek Budaörsre a MÉM Repülőgé­pes Szolgálat helikopterei és repülőgépei. Képünkön: Szűcs János és Valkal János a heli­kopter lapátjait szerelik. Celeta Pál felvétele A béke építőinek varsái világközgyűlésén Tanácskozás — bizottságokban Magyar felszólalások A béke építőinek varsói vi­lágközgyűlése szombaton dél­előtt folytatta munkáját. Az első nap késő esti órákba nyúló plenáris tanácskozása után a közgyűlés szombaton bizottságokban folytatta a vi­tát. A bizottsági munkákat minden témában két személy irányítja, az elnök és a be­számoló előterjesztője. Vala­mennyi csoport munkájában részt vesznek a magyar kül­döttek is. A szombaton ülése­ző 8 bizottság a következő té­mákkal foglalkozott: a fegy­verkezési verseny megállítása és a leszerelés, fejlődés, az új nemzetközi gazdasági rend, az európai biztonsági együttmű­ködés, és a helsinki záró­okmány világméretű hatása, béke és igazságosság a Közel- Keleten, szolidaritás a nemze­ti függetlenségért, a gyarmati rendszer és az apartheid ellen küzdőkkel, az el nem kötele­zettség, mint a békéért és a függetlenségért folytatott küz­delem tényezője, az emberi jo­gok kérdései, küzdelem a fa­sizmus és a neofasizmus ellen. A bizottsági ülések a késő es­ti órákig tartottak. Délután a küldöttségek egy része szo­lidaritási nagygyűléseken ta­lálkozott varsói nagyüzemek dolgozóival. Drámai beszámolók színhe­lye volt szombaton a varsói Kultúra és Tudomány Palotá­jának az a terme, ahol az em­beri jogok kérdéseivel foglal­kozó bizottság ülésezett. A bi­zottságban részt vevő chilei küldött felszólalásában arról számolt be, hogy bár a rezsim hivatalosan felszámolta a kon­centrációs táborokat, csupán az utóbbi hónapokban 400 em­ber tűnt el az országban — még a holttestét is csak né­hánynak sikerült megtalálni. A nyugatnémet küldött an­nak veszélyére figyelmeztetett, hogy az a törvény, amely le­hetetlenné teszi a haladó szel­lemű emberek foglalkoztatását, azzal a veszéllyel jár, hogy a reakció szellemében nevelnek fel egy egész generációt. Az észak-írországi küldött beszámolóját két tanú vallo­másával támasztotta alá. A bizottság megismerkedhetett egy 22 éves fiatalemberrel, akit hamis vád alapján vettek őrizetbe, és hónapokon ke­resztül vetették alá fizikai kínzásnak, és meghallgattak egy asszonyt, akinek 17 éves fiát lőtték agyon azzal az in­dokolással, hogy fegyvert vi­selt. Csupán a világközgyűlés megkezdése előtt egy héttel rehabilitálták a halottat, be­ismerve a tévedést, de gyilko­sát nem vonták felelősségre. (Folytatás a 2. oldalon.) A béke és barátság hátlapja A Pest megyei eseménysorozat megnyitójára ma kerül sor Törökmezőn A fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján, május 9-én kezdődik békemozgal­munk hagyományos tavaszi demonstrációja, o béke és ba­rátság hónapja. Az országos program első eseményeként hétfőn megnyit­ják A béke negyedik évtizede című fotódokumentációs kiál­lítást Budapesten, a Volán Tröszt Andor utcai üzemében. Á tárlatot azután két autó­buszon az ország minden me­gyéjében is bemutatják. A programsorozat kiemel­Harmadszor is kiválók Ünnepség a Pest megyei IV. sz. Sütőipari Vállalatnál A Pest megyei Tanács IV- es számú Sütőipari Vállalata tavalyi kiemelkedő gazdasá­gi eredményei alapján har­madszor érdemelte ki a Ki­váló Vállalat címet.-Az erről tanúskodó oklevelet tegnap adták át a vállalat közösségé­nek. A Csepel Autógyár mű­velődési házában, rendezett ünnepségen megjelent Jónás Zoltán, a ráckevei járási párt- bizottság első titkára, és Raf- fay Béla, a Ráckevei Járási Hivatal elnöke is. Eiisnurések és jutalmak Az MSZMP Pest megyei Bizottságának köszöntőlevelét Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa ol­vasta fel, majd Balogh Ká- rolyné, az ÉDOSZ központi vezetőségének titkára, a Szak­szervezeti munkáért kitünte­tő oklevelet nyújtotta át Fa­gyai Józsefnek, a szakszerve­zeti bizottság ifjúsági sport­felelősének, Kövér Ferenc­nek, a zsámbéki 109-es üzem szakszervezeti bizalmijának, Nagy Zoltánnak, a szakszer­vezett bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelőjének és Sülé Pálné gazdasági fe­lelősnek. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Bi- ezó János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese adta át Bakró Károly, Családi Fe- rencné, Csatári László, Kor­mos László, Kovács Lajosné és Princz János sütőipari szakmunkásoknak, Lencsik Ferencné betanított sütőipari munkásnak, Horváth László­nak, a tmk-műhely villany­szerelő-csoportvezetőjének és Vadál Gyula gépkocsivezető- . nek. Eredményes tavalyi mun­kájukkal negyvenhetén szol­gáltak rá a Vállalat Kiváló Dolgozója címre. A Vállalat kiváló brigádja kitüntetést ítélték oda a budaörsi Előre, a dabasi Petőfi, a ráckevei Du­gonics brigádnak, hét brigá­dot pedig aranyéremmel tün­tettek ki. Sikeres esztendő A kitüntetések átadása után Polgárdi József igazgató szá­molt be a vállalat munkéjá- ró: fejlődéséről, eredmé nyeiről. Elmondta, hogy a ráckevei, a budai és a dabasi tési kölcsönt, az V. ötéves tervben másfél millió forint­tal növelik a lakásépítési ala­pot. A vállalat dolgozói közül sokan tanulnak, művelődnek. A harminc brigádja közül ed­dig huszonhat érdemelte ki a szocialista címet. kedő eseménye lesz május 18­án az Országos Béketanács ülése, amelyen a magyar kül­döttség beszámol a Varsóban most folyó tanácskozásokról. ★ A békehónap Pest megyei megnyitójára ma, a váci já­rásban, Törökmezőn kerül sor. A nagygyűlésen Kiss La­jos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, az Országos Béke- tanács tagja mond ünnepi be­szédet. Az egész napos majá­list sok érdekes kulturális és sportműsor tarkítja. A megyei programok egyik jelentős eseménye május 16- án, Cegléden lesz, a Ruhagyár­ban, ahol munkásnők részvé­telével fórumot rendeznek az európai biztonsági és leszere­lési hét keretében. Nagy érdeklődéssel várt ese­mény a május 24-én Szent­endrén sorra kerülő író- és művésztalálkozó, amelynek előadója Pozsgay Imre kultu­rális miniszter lesz. A megye szinte minden vá­rosában, községében és tele­pülésén sokrétű programmal készülnek a békehónapra, melynek zárónagygyűlését Gödöllőn tartják június 13- án. Hétezren a gyermekekért Kommunista szombat a szentendrei járásban A szentendrei járási párt­bizottság a közelmúltban — a tavalyihoz hasonlóan — isimét felhívással fordult az ipari és mezőgazda- sági üzemekhez, a ke­reskedelmi és szolgáltatóipa­ri egységek kollektíváihoz, s a hagyományokhoz híven az idei kommunista szombat is az óvodákért, iskolákért mozga­lom céljait szolgálja. A felhí­vás nyomán tegnap a szent­endrei járás valamennyi ipari, mezőgazdasági üzemében, ke­reskedelmi és szolgáltató egy­ségében kommunista szomba­tot tartottak a dolgozók. Csat­lakoztak a felhíváshoz az óvo­dák, bölcsődék, üdülők alkal­mazottai, a tanácsi dolgozók is. A nap folyamán összegyűj­tött adatok szerint a járás tíz­ezer dolgozója közül mintegy hétezer állt munkába. Kitérő — kisvasúinak A börzsönyi úttörő-vasút vonalán kitérőt építenek a Kisdobos és Morgó megálló között a vasút Petőfi brigád­jának tagjak Geleta Pál felvétele A tahitótfalui Kék-Duna Szakszövetkezetben, több mint háromszázötvenen dolgoztak. Velük tartott Matók Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára, valamint a községi pártszervezet tizenöt kommu­nistája is. A Hazai Fésűsfonö- és Szö­vőgyár pomázi gyárának öt-* száztagú kollektívájából négy­százan álltak a gépek mellé. A Pomázi Háziipari Szövetkezet­ben tegnap nem volt szabad szombat: a betegeket, a sza­badságon lévőket leszámítva valamenyien dolgoztak. A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat gyárának nyolcszáz dolgo­zójából ötszázan szorgoskod­tak. A járás legnagyobb nagy­üzemi gazdaságában, az Óbuda Termelőszövetkezetben három­ezer emlber termelt. A legtöbb munkahelyen az adminisztratív dolgozók is a termelőmunkában segédkez­tek. K. Gy. M. KÖZÉLET L Dr. Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével magyar küldöttség utazott tegnap a Kubai Köztársaságba, ahol részt vesz a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának 46. ülésén. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész vezetésével szombaton hazaérkezett az NDK-ból az ügyészi delegáció. Dr. Fekete Károly elnökhe­lyettes vezette a Legfelsőbb Bí­róság küldöttségét, amely a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állandó döntő- bizottságnál tett látogatást. A delegáció tegnap érkezett haza a magyar fővárosba. _ járásban, mintegy 330 ezer embert lát el kenyérrel, pék­süteménnyel a vállalat. Nagy részük — számuk meghalad­ja a 200 ezret —, a főváros agglomerációs övezetében él. Nyaranta azonban 400 ezer ember sízámára kell kenyeret sütniük, mert a Duna-menti községekben olyankor leg­alább félszáz ezren üdülnek — jórészt budapestiek —, hét­végeken pedig megközelítően ugyanennyi a kirándulók szá­ma. A jó kenyérellátást szolgál­ja a vállalatnál kikísérletezett — a kis- és középüzemeiben is bevezetett — citopán-eljá- rás. Ezzel megrövidítik a ké­szítési időt, s a kenyér tartó- sabb, lassabban szárad ki. A vállalat üzemei 1976 fo­lyamán 27 805 tonna kenye­ret és 91 millió 777 ezer da­rab péksüteményt sütöttek. Harminc brigád szocialista A vállalat igazgatója szólt arról, hogy a dolgozók kötőd­nek munkahelyükhöz, . ami­hez élet- és munkakörülmé­nyeiknek javulása sokban hozzájárul. Ügyszólván vala­mennyi üzemükben megjele­lő szociális helyiségek, öltö- zők-fürdők állnak a dolgozók rendelkezésére. Az albérlet­ben lakók bérleti díjához hoz­zájárul a vállalat és, hogy mi­nél többnek juttathasson épí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom