Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

1977. MÁJUS 7., SZOMBAT A mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseiről Dr. Romány Pál sajtótájékoztatója, a Parlamentben Pénteken a Parlamentben dr. Romány Pál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter, a termelés, a fejlesztés és a közgazdasági szabályozás idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. Bevezetőben értékelte a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar elmúlt évi termelési ered­ményeit. Kifejtette: bár egész sor területen nőttek a hoza­mok, fokozódtak a teljesítmé­nyek, összességében mégsem sikerült megvalósítani a terve­zett célokat. A terveket köze­pes feltételekre készítették, sajnos, az 1976-os év időjárási tényezői a közepesnél jóval rosszabbak voltak, s ez is megmutatkozott az eredmé­nyekben. A fejlesztés lehetőségei Az élelmiszeriparban tavaly 3,8 százalékos termelésnöveke­dést kellett volna elérni, az alapanyag-termelésben mutat­kozó hiányok miatt azonban ez az ágazat sem érte el a terve­zett szintet. Mindezek ellenére az alapvető élelmiszerekből megfelelő volt az ellátás, igaz viszont, hogy a zöldség-, a bur­gonya- és a gyümölcstermelés­ben mutatkozó kiesések élénken foglalkoztatták a közvéleményt is, annál is inkább, mert ta­valy a szabadföldi zöldségfé­lék ára is a. tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedett Azokkal a véleményekkel kap­csolatban, amelyek szerint sok­ba kerül a mezőgazdaság tá­mogatása, és az eredmény gyakran kétséges, mert például mégsem elég a zöldség, kifej­tette: a mezőgazdaság támoga­tása tény, és ez nem valamifé­le magyar sajátosság, s nem csupán a szocialista országok- 1 ban van így, hanem mindenütt a világon meglévő gyakorlat.. Korszerű mezőgazdaság nem képzelhető el az ilyenfajta sza­bályozott támogatás nélkül. S a támogatás mértékének olyan nyereségszintet kell megalapoz­nia, ami lehetővé teszi az ága­zat mind többe kerülő műsza­ki fejlesztését is. Ha a terme­lést fokozni akarjük — már­pedig ez az életszínvonal-poli­tikánk egyik feltétele — bizto­sítani kell a fejlesztés lehetősé­gét, azaz a termelők megfelelő támogatását. A konkrét célok irányában Ezután a paraszti jövedel­mekkel foglalkozott és leszö­gezte: onnan kell kiindulni, hogy a hagyományos paraszti munka már a múlté. A ma mezőgazdasági dolgozója nem­csak az időjárásnak kitett em­ber, aki sokszor mostoha kö­rülmények között végzi mun­káját, hanem nagy értékű esz­közökkel, veszélyes vegyszerek­kel is dolgozik, és széles kör­zavart okoz a termelésben — kifejtette, hogy a világgazda­sági és a belső körülmények is állandó változásban vannak, és ezek időbeni felismerése, va­lamint a gyors reagálás alap­vető érdeke az országnak. Javult a termelői érdekeltség Foglalkozott a miniszter a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését meghatározó köz- gazdasági feltételekkel is. Ezek megváltoztatásának célja egyrészt a nagyüzemek szer­vező funkciójának érvényesí­tése, másrészt a közvetlen ter­melői érdekeltség javítása volt. Ezek nyomán fokozódott a nagyüzemek szervező és segítő tevékenysége, s nőtt a kisterme­lés értékesítési biztonsága. Szólt arról dr. Romány Pál ben használja Jel a tudományos és műszaki fejlődés eredmé­nyeit. Ennek nyomán éves munkaeredménye, ha csak a termelési értéket vesszük fi­gyelembe, nem ritkán eléri, vagy akár meghaladja a fél­millió forintot. Az, aki arra ké­pes, megérdemli, hogy jövedel­me azonos szinten legyen más, népgazdaságilag fontos ipari ágazatok dolgozóinak jövedel­mével. Hazánkban 1960-ban az aktív keresők 39 százaléka élt a mezőgazdaságból, 10 év el­teltével már csak egynegyede, 1975-ben egyötöde, jelenleg pedig az aktív keresőknek mintegy 15 százaléka dolgo­zik a mezőgazdaságban. A közgazdasági feltétel- rendszerről szólva a miniszter elmondotta, hogy a mezőgaz­dasági termelést az állam, a konkrétan meghatározott cé­loknak megfelelően igyekszik befolyásolni, mert határozott állami ráhatás nélkül nincs korszerű mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés. A köz- gazdasági feltétel-rendszer mó­dosításáról — amelyekről, mint mondotta, a felületes szemlélő azt tarthatja, hogy ezután, hogy a mezőgazdaság kiemelt ágazatainak korszerű­sítésére külön gondot fordíta­nak, ez a gépellátásban is meg­mutatkozik. Különösen ügyel­nek arra, hogy legyen elég zöld­ség-, gyümölcs-, szőlőtermelő gép, berendezés, és -az állatte­nyésztés, valamint a kisterme­lői gazdaságok is hozzájussa­nak a modem felszerelésekhez. A tavalyinál kedvezőbb lesz az alkatrészellátás, a hazai al­katrészek 95 százalékára sike­rült máris szerződést kötni. A mezőgazdaság idei temetésé­hez 1,7 millió tonna műtrágya­hatóanyagot biztosítanak, ami általában megfelel az igények­nek. Előreláthatóan a növény- j'védőszer-ellátás is kedvező lesz. Befejezésül foglalkozott . dr. Romány Pál az élelmiszerex­port különféle kérdéseivel is. Elmondotta, hogy a mezőgaz­daságnak és az élelmiszer- iparnak az idén rubelelszámO-. lású exportkötelezettsége mel­lett csaknem 40 milliárd forint értékű tőkés exporttervet kell teljesítenie, ami mintegy 40 szá­zalékos növekedést jelent az előző évekéhez képest. Ünnepi küldöttközgyűlés dunavarsányi Petőfi Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) A kisvarsányi művelődési ház ajtajában piros nyakken- dős úttörők várták vörös szeg­fűkkel a vendégeket. A te­remben is úttörők sorfala közt haladtak, lelkes tapssal fo­gadták őket a szövetkezet tag­jainak, dolgozóinak képvise­lői. Az ünnepi küldöttközgyű­lésen dr. Tresser Pál jelentet­te be, hogy a tavalyi erőfeszí­tések eredményeiért a MÉM kiváló címmel tüntette ki a szövetkezetét, most negyedik alkalommal. Ismét fölcsattant a taps, az öröm tapsa: a nehéz munká­nak elismeréseként újra meg­érkezett a kitüntetés. Az el­nök elmondta a tényeket is, amelyek alapján döntött a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. A többi között azt, hogy tavaly a vi­szontagságos időjárás ellenére is — igaz, sok áldozattal — tíz százalékkal magasabb volt a növénytermesztési ágazat eredménye, mint a megelőző évben. S ez igen lényeges, kü­lönösen a takarmánynövé­nyek szempontjából. Ugyan­csak a takarmánytermesztés érdekében jelentős erőket mozgósítottak a gyenge mi­nőségű földek javítására. A kistermelők széles körét von­ták be az állattenyésztésbe, 10 ezer nyúl és 1500 sertés neve­lésére kötöttek szerződést. Is­mertette főbb vonalakban dr Tresser Pál az idei. illetve áz ötödik ötéves terv távlatára vonatkozó célokat is. Fokozott érdeklődéssel for­dult minden arc az elnökség felé amikor dr. Szekér Gyula emelkedett szólásra. A nép­gazdaság egészébe illesztve méltatta a dunavarsányi Pe­tőfi Tsz teljesítményét, elis­meréssel szólt a kimagasló eredményekről. Külön is be­szélt arról, az erős akarat szülte bátorságról, amellyel a kollektíva ilyen nagy beruhá­zásba fogott, mint a 110 mil­lió forint értékű nyúltelep Ezután átadta a Kiváló Szö­vetkezet címet tanúsító ok­levelet dr. Tresser Pálnak, aki a tagság nevében köszönetét mondott. Elismerések és jutalmak A Minisztertanács elnökhe­lyettese a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Balázs Ferenc- né bérelszámolási csoportve­zetőnek, Czérna Balázs ra­kodógép-kezelőnek, Doll­mann Béláné gyors-gépírónő­nek, Fényes Kálmán húster­melési főágazatvezetőnek. Gaál Józsefné sertéshizlaló­nak, Igaz Andrásáé bérosz­tályvezetőnek, id. Kerepesi Antalné kertészeti dolgozó­nak, Kovács Antal párttitkár­nak, Kócs Erzsébet fejönő- nek, Kronome Andrásáé se­gédmunkásnak, Kronome Ja- kabné fejőnőnek, Nemes Já­nos gépkocsivezetőnek, Né­meth Árpád szolgáltatási fő­ágazatvezetőnek, Szabó Sán­dor szerelőnek, Száger Fe- rencné sertéshizlalónak, Végh Ferencné szarvasmarha-ete­tőnek, K. Wágner István nyál- telepi dolgozónak, Weinhardi Istvánná könyvelési csoport- vezetőnek. Végül dr. Tresser Pál felol­vasta dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő sorait majd átadta Agócs Istvánnak azt az oklevelet, amit a tej- termelési versenyben elén harmadik helyért kaptak. Azok között, akik a szép helyezé­sért a legtöbbet tették, 60 ezer forint jutalmat osztottak szét. ’B. I. Befejeződött se Tudományos Akadémia közgyűlése Elnökké Szentágothai Jánost, alelnökké Somos Andrási választották A Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése i zett Erdélyi magyar szótörténe- pénteken a Várban lévő díszteremben Pach Zsigmond ti tár, amelynek első kötete Pál elnökletével együttes üléssel, az elnökségi, valamint 1975-ben jelent meg, a máso- a főtitkári beszámoló feletti vitával folytatódott. A ta- | dik kötet sajtó alatt van, a har- nácskozáson részt vett Aczéi György, az MSZMP Poli- j madik köteten is dolgoznak tikad Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet- j már a nyomdában. tese. A kutatások eredményei a gyakorlatban A rendkívül élénk, sokrétű ( zott az egyetemeken folyó ku­tatások és az egyetemi kuta­vitában az egyik központi té­ma az volt, hogy miként hasz­nosíthatók a tudomány ered­ményei a mindennapi gyakor­latban. Számos felszólaló keresett választ arra a kérdésre, hogy hazánkban az elmúlt években születtek-e, illetve elégséges számban születtek-e kiemelke­dő kutatási eredmények. Kife­jezésre jutott az a vélemény, hogy nem lehet egyértelmű nemmel válaszolni, azért sem, mert relatív fogalom a kiemel­kedő. Az agrárkutatás és a mezőgazdaság példája azt mu­tatja, hogy nem csupán a ki­emelkedő, hanem az egyenle­tesen magasabb szintű kutatá­si eredmények is ugrásszerű fejlődést hozhatnak. Hangsúlyt kapott a vitában az a felismerés, hogy a kuta­tási eredmények minősége nemcsak a tudománypolitiká­nak, hanem a gazdaságpoliti­kának is kulcskérdése. Többen szóltak az új tudományos eredmények gyakorlati beve­zetésénél tapasztalható gon­dokról, a kísérleti üzemek; a kutatás, a termelés, a haszno­sítás és értékesítés egységéről. Számos felszólaló foglalko­tók helyzetével. A tudomány iránti megnövekedett igények különösképpen felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a felsőok­tatásnak nem egyszerűen szak­embereket, hanem sokoldalú szakembereket kell képeznie. Szóba került a vitában az alapkutatásokból eredő szaba­dalmak, találmányok sora. Nem kevés szemléleti és bü­rokratikus akadálya van egy- egy találmány szabadalmazta­tásának. A felszólalók egyetértettek azzal is, hogy hatékonyabbá kell tenni az Akadémia tudo­mányszervező tevékenységét, szorosabbra kell fűzni a testü­letek és a szakigazgatás kap­csolatait, erősíteni kell az Akadémia és a tudományos szervezetek együttműködését. Elismeréssel szóltak arról, hogy a tudományszervezők, a tudományos irányításban dol­gozók a magiak tevékenységé­vel a kutatók munkáját segí­tik. A vitában 25-en nyilvánítot­tak véleményt. Az elhangzot­takra Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke és Márta Ferenc, az MTA főtit­kára válaszolt. Ezután Szentágothai Já­nos, az MTA megbízott, elnöke javaslatot tett az Akadémia új tiszteleti tagjainak megválaái- tására. A közgyűlés titkos sza­vazással tiszteleti tagnak vá­lasztotta Hauser Arnoldot, az Angliában élő, nemzetközileg ismert, művészet-szociológust és Szabó T. Attilát, a kolozs­vári Babes—Bolyai Egyetem nyugalmazott professzorát, az újabb magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb személyi­ségét. Hauser Arnold könyvei — mindenekelőtt a számos fordí­tást megért és magyarul is megjelent A művészet és az irodalom társadalomtörténete című — kézikönyvek rangjára emelkedtek, nemzedékeket ta­nítottak. Szabó T. Attila a névtudo­mány történeti ágában ért el kimagasló tudományos ered­ményeket. Kiemelkedő etimo­Ugyancsak titkos szavazással két évi időtartamra megválasz­tották az Akadémia elnökét és alelnökét. Az Akadémia elnöke Szentágothai János akadémi­kus, új alelnöke pedig Somos András akadémikus, az agrár- tudományok osztályának elnö­ke lett. Szentágothai János 1912. ok- tóber 31-én, Budapesten szüle­tett. A fővárosban végezte egyetemi tanulmányait. A bu­dapesti egyetem orvostudomá­nyi karán 1942-ben lett magán­tanár. A pécsi egyetem 194G-fcan hívta meg anatómiai tanszéké­re, tanszékvezetőnek, ott dol­gozott 1963 augusztusáig, a Budapesti Orvostudományi Egyetemre történő áthelyezé­séig, amelynek I-es számú anatómiai intézetét vezeti. A Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja 1948 óta, 1967-ben rendes taggá válasz­tották. Röviddel ezután meg­bízták az MTA biológiai tudo­mányok osztálya vezetésével, majd 1973-ban és 1976-ban új­ra az MTA alelnökévé válasz­tották. Tavaly november óta az Akadémia megbízott elnöke. Az egyensúlyérzékszerv működésével foglalkozó kuta­tásaiért 1950-ben Kossuth-díj- jal, az ideghálózatok működé­sére vonatkozó új elméleteiért 1970-ben az Allami-díj első fo­kozatával tüntették ki. A Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát 1972-ben kapta meg. Szé­les körű oktatói és tudomány­szervezői tevékenységet fejt ki. Több szakkönyv szerzője, és az 50 kiadást megért anató­miai atlasz társszerzője. Kimagasló tudományos ered­ményei alapján számos hazai és külföldi tudományos egye­sület, akadémia — köztük a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája is — tagjává válasz­totta. Az Akadémia elnökének és álelnökének ‘^megválasztása uráli, határozuthíozatalra körűit sor. A határozat A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszá­molóját, majd határozatba fog­lalta az Akadémia előtt álló időszerű feladatokat, állást foglalt a közgyűlésen, az , el­nökség és a főtitkár beszá­molójában felvetett kérdések- oen. Külön határozati pontban emlékeztek meg Erdey-Grúz Tibornak, az MTA volt elnöké­nek érdemeiről. Az eltelt időszakban haté­konyabbá vált az akadémiai kutatóhálózat irányítása, erő­södött az állami és a gazdasá­gi fegyelem. Az intézetek nagy Erősségük az állattenyésztés A Ceglédi Állami Tangazdaság is a kiválók sorában Tavalyi eredményes gazdál­kodása elismeréséül a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter a Kiváló vállalat címmel tüntette ki a Ceglédi Állami Tangazdaságot is. A kitüntetést dokumentáló ok­levél átadására tegnap került sor a gazdaság csemői kerü­letében rendezett ünnepsé­gen, amelyen megjelent dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes, Stadler Jánosr ve­zérőrnagy, a honvédelmi mi­niszter helyettese, Gyigor Jó­zsef, a ceglédi városi, Bállá János, a járási pártbizottság első titkára. Évin Sándor ve­zérőrnagy. dr. Mentényi Mik­lós. az Állami Gazdaságok Országos Központjának ve­zérigazgató-helyettese és Ma­jor Péter, a MEDOSZ Pes* megyei bizottságának titká­ra. A gazdaság dolgozóit s a vendégeket Radeczky László, a tangazdaság pártbizottságá­nak titkára köszöntötte, majd Csonka Tibor igazgató érté­kelte a tavalyi munkát, amely- lyel rászolgáltak a kitüntetés re. Elmondta, hogy az időjá­rás nehéz helyzet elé állította a növénytermesztőket, az ága­zat termelési értéke is alatta maradt a korábbinaik. Szá­mottevően fejlődött viszont az állattenyésztés, e2 az ágazat 210 millió forint termelési ér­téket mutatott fel az elmúlt esztendőben. A tejtermelés több mint 10 százalékkal emelkedett, a tehenenkénti tejátlag 3433 liter volt, ma­gasabb az amúgy sem kevés megyei átlagnál. A gazdaság egyik legjelen­tősebb üzemága: a sertéste­nyésztés. Ebből, származott a nyereség 34 százaléka. Az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt sertéshústermelési versenyé­ben a gazdaság csemői kerü­lete lett az első. Néhány adalék az élenjárók teljesítményéről: tavaly hat­vanezer malac látott napvi­lágot a gazdaságban, egy ko­cára átlagosan 20,1 malac­szaporulat illetve 18 mázsa hús termelése jutott. A ceglédiek pártolják a háztáji gazdálkodást is, az utóbbi esztendőben 100-nál több anyakocát és 1000-nél több hízónak való süldőt jut­tattak a kistermelőknek. A gazdaság tavaly 562 mil­lió forint termelési értéket és 60 millió nyereséget könyvel­hetett el. A jó eredmények­ben nagy részük volt a szocia­lista brigádoknak. A Kiváló vállalat okleve­let dr. Kovács Imre minisz­terhelyettes adta át, melyet a dolgozók nevében Csonka Tibor igazgató vett át. A Pest megyei pártbizottság üdvözlő- levelét dr. Nyemcsók János, a pártbizottság alosztályvezető­je olvasta fel. Kimagasló munkájáért a Mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta: Barte Lajos lakatos. Bodócs Sán- dorné sertésgondozó. Bognár István kocagondozó, Csapó József sertéstenyésztő szak­munkás, Farkas László kerü­leti igazgató. Felföldi Sándor a sertéshústermelő-üzem igaz­gatója, Józsa István karban­tartó-csoportvezető és Szabó Sándorné borjúgondozó. A vál­lalat kiváló dolgozója kitün­tetésben negyvenötén része­sültek. Az ünnepség Gombos Katalin és Vitay Ildikó ze­nés irodalmi műsorával feje­ződött be. T. T. erőket fordítottak az országos távlati tudományos kutatási tervben és más kiemelt felada­tokban megfogalmazott társa, dalmi igények kielégítésére, a gyakorlat segítésére, kutatá­saikkal befolyásolták tudo­mányáguk fejlődését. Szélese­dett és erősödött a kutatóhe­lyek önállósága és belső de­mokratizmusa — állapítja meg a határozat, majd egyebek közt hangsúlyozza: A figyelemre méltó eredmé­nyek ellenére is a jövőben fon­tos feladat, hogy erősödjék az Akadémia testületi szerveinek országos kutatásirányító és el­vi módszertani befolyásoló funkciója. Lényeges a testületi szervek feladatainak a jelenleginél pontosabb meghatározása. Ugyancsak jelentős feladat a tervszerű tudományos után­pótlás, a tudományos minősí­tés a tudományos könyv- és fo­lyóirat kiadás, valamint a nemzetközi tudományos kap­csolatok irányításához koncep­ciók, irányelvek és , javaslatok kidolgozása. Nagyobb gondot kell fordítani a különböző tu­dományos egyesületek, társasá­gok támogatására. Az oktatási, az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériummal és az országos műszaki fejlesztési bizottsággal kialakult együtt­működés mintájára kapcsola­tot kell teremteni más minisz­tériumok és országos hatáskö­rű szervek, valamint az Aka­démia testületéi között. A közgyűlés határozatában döntött tudományirányítást, tudományszervezési kérdések­ről, valamint a testületek és a szakigazgatás együttműködé­sének továbbfejlesztését szol­gáló szervezeti intézkedések­ről. Ezzel a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 137. közgyűlése befejezte munkáját. í k Tiszteleti tagok - tisztségviselők lógiai-szótörténeti, ezen belül is román—magyar ' nyelvi és kulturális kapcsolatokat vizs­gáló 'mtmkásságat- ^' Eegújabb munkája, a 8—10 kötetre terve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom