Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

I 2______________________________________________ Etiópia a múltból a jövőbe lép... SALZBURG A magyar nukleáris program A Nemzetközi Atomenergia ügynökség által szervezett salzburgi kongresszuson — amely az atomenergiával és annak üzemanyagciklusával foglalkozik — csütörtökön ismertették a magyar nukleáris programot. A délutáni plenáris ülésen a magyar küldöttség vezetője, Szili Géza nehézipari miniszter- helyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöksé­gének tagja tartott előadást. 1977. MÁJUS 6., FENTEK BUDAPEST-OSLO Közeli hullámhosszon Carter Londonban kozottabban irányítja külke­reskedelmünk figyelmét a tá­voli ország bizonyára sok le­hetőségeit kínáló piacára. An­nál is inkább, mert hazánk és Norvégia — közgazdasá­gi szaknyelven szólva —egy­aránt erősen külgazdasági orientációjú, ami sok tekin­tetben. megkönnyíti az együtt­működés bővítését Figyelemreméltóan nagy ter­jedelmet szentel a látogatás után kiadott közös közlemény az európai biztonságnak és a leszerelés témaköréinek. Bu­dapest és Oslo véleménye megegyezik abban, hogy 'az enyhülés folyamatát konkrét leszerelési és fegyverkorláto­zási intézkedésekkel kell ki­egészíteni. Mind a SALT—2, mind pedig a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről Bécsben folytatott tárgyalások sikeré­hez nagy reményt fűz a két ország. A közlemény hangsú­lyozza: a helsinki záróok­mányt aláírt 35 ország mind­egyike hajtsa végre a doku­mentum valamennyi ajánlását. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Odvar Nordli norvég minisz­terelnököt. Kormányfőnk és kíséretének oslói látogatása új fejezetet nyitott a két or­szág kapcsolatainak történeté­ben, s hozzájárul a kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködés fejlesztéséhez. Gyapay Dénes zett Londonba, James Cal­laghan brit miniszterelnök fogadta a Heathrow repülőté­ren. A HÍRÜGYNÖKSÉGEK je­lentése szerint összeomlott az észak-írországi protestáns szélsőségesek által meghirde­tett háromnapos sztrájk. CISZ JORDÁNIA északi ré­szében változatlanul feszült a helyzet MOSZKVAI hivatalos beje­lentés szerint ez év május 3-án és 4-én a szovjet fővárosban az ENSZ tengerjogi konferen­ciájával foglalkozó szovjet— amerikai konzultációkat tar­tottak. A konferencia soron következő ülésszaka május 23-án kezdődik New Yorkban. Szovjet—etiöpiai dokumentu­mok egyeztetésével értek véget csütörtökön a tárgyalások Nyikolaj Podgornij szovjet ál­lamfő és Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, illetve Mengisztu Haile Mariam etiöpiai állam- és kormányfő között Moszkvá­ban. A barátság és szívélyes­ség légkörében lezajlott csütör­töki eszmecsere alkalmával folytattak a két ország kapcso­latainak és a nemzetközi kérdé­seknek a megvitatását. Moszk­vai hivatalos közlemény sze- | rint mindkét fél elégedettségét | nyilvánította a tárgyalások ered­ményeivel és kifejezte készsé­gét a barátság és együttműkö­dés szilárdítására. Ugyancsak csütörtökön az etiö­piai delegáció, élén Mariam al­ezredessel, az ideiglenes kato­nai kormányzó tanács és a minisztertanács elnökével, ko­szorút helyezett el a Lenin- mauzüleumnál és az ismeret- i len katona sírjánál, a Kreml falai alatt. évszázados, sőt nyugod­tan mondhatjuk, évezredes el­maradottság felszámolásával küzd Etiópia. A császári hata­lom megdöntését követően egyre inkább kirajzolódnak az új Etiópia jövőjének perspek­tívái. Miként Mengisztu Haile Ma­riam, az etióp ideiglenes kato­nai kormányzó tanács elnöke május 1-én állapította meg egy Addisz Abeba-i tömeg­gyűlésen: ébereknek kell len­nünk, hisz a Vörös-tenger tér­ségében folyó imperialista ösz- szeesküvés nemcsak az etióp forradalom ellen irányul, ha­nem — egy átfogó terv része­ként — az afrikai kontinens imperialistaellenes mozgalmai­nak aláaknázását célozza. Országa belső helyzetéről szólva a kormányzó tanács el­nöke megemlékezett arról a vezető szerepről, amelyet az etióp munkásosztály az 1974. szeptembere óta folyó népi forradalomban játszik, és fel­tétlenül szükségesnek mondta egy proletár párt megszervezé­sét. Az elmúlt három évben Etiópia népe nagy sikereket ért el a feudalizmus, a kapitaliz­mus és az imperializmus elle­ni harobari.'^Jeleiílies, amikor az etióp forradalom nehéz na­pokat él át, különösen megnő a munkásosztály szerepének jelentősége. Etiópiát nemcsak a belső ellenforradalmi erők fenyegetik, hanem fennáll a reakcjós erők kívülről jövő fegyveres agressziójának ve­szélye is. A győzelem megszi­lárdítása csak az egység meg­teremtése, a forradalmi éber­ség fokozása, a termelékeny­ség és a termelés növelése ré­vén érhető el. A Hailé Szelasszié császár rendszerének megdöntése óta eltelt három évben a politikai erők polarizálódása ment vég­be Etiópiában. A reakciós ol­dalhoz tartozik az úgynevezett monarchista Etiópiái Demok­ratikus Szövetség és a marxis­ta tógába öltözött Etiópiái Népi Forradalmi Párt, amely valójá­ban bérgyilkosok anarchista csoportja. Retrográd erő az Eritreai Felszabadítási Front is, amely a reakciós arab uralko­dó osztályoktól kapott pénz se­gítségével Eritrea elszakítására törekszik. Mindezeknek az erőknek a külföldi támogatója­ként léptek fel az amerikai imperializmus és egyes arab országok, elsősorban Szudán reakciós uralkodó körei, ame­lyek a Vörös-tenger feletti uralom megszerzésére törek­szenek. Az etiöpiai nép széles tömegei szembeszállnak ezzel az összeesküvéssel, és a sza­badságért, békéért, demokrá­ciáért és a szocializmusért ví­vott küzdelemben maguk mel­lett érzik a világ haladó erőit, mindenekelőtt a szovjet népet. A JELENLEGI szovjet— etióp tárgyalásokon a politi­kai kérdések mellett fontos helyet kapott a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése is. A két ország áruforgalma tavaly 4,3 millió rubel volt, ezen belül a Szovjetunió ex­portja 3,6 millió rubelt ért el, elsősorban gépekből és beren­dezésekből, valamint fogyasz­tási cikkekből. Az etióp kivi­tel legfontosabb tétele a sze- zámmag. Etiópiában szovjet segítség­gel épült fel egy évi 600 ezer tonna kapacitású kőolaj fino­mító, amely jelenleg kielégíti az ország kőolajtermék-szük­ségletét, és a számítások szerint évente legalább 30 mil­lió dolláros importmegtakarí­tást jelent az etióp gazdaság­nak. Egy másik megállapodás értelmében a Szovjetunió kész részt venni egy növényvédő intézet létesítésében. AZ ETIÓP nemzetgazdaság kulcspozícióinak állami ellen­őrzése alá vétele óta jelentős sikereket ért el az ország ipa­ra. Az államosítás óta a tex­tilgyárak évi termelése 81—84 millió méterrel növekedett, a bőripari vállalatok pedig az elmúlt két évben másfélszere­sére növelték termelékenysé­güket. A legfontosabb ipari és ke­reskedelmi vállalatok, a ban­kok és a biztosító társaságok állami tulajdonba való vétele kedvező lehetőséget teremtett az emberi, természeti és pénz­ügyi erőforrások ésszerű ki­használásához. A vállalatok- nál munkásbizottságok tevé­kenykednek, lehetővé téve, hogy a dolgozók bekapcsolód­hassanak a termelés irányítá­sába. Az Etiópiában hozott új in­tézkedések minden állampol­gár számára szavatolják a munkához való jogot, vala­mint a nyolcórás munkanapot és fokozzák a szakszervezetek jelentőségét. Az országban folyó haladó jellegű átalakulás nagyfokú érdeklődést és támogatást vál­tott ki a tömegek részéről. A nép életében új jelenség a szombati és a vasárnapi ön­kéntes műszak. Az etióp dol­gozók felajánlása azt a törek­vést tükrözi, hogy mielőbb felszámolják a feudál-monar- chikus rezsim örökségét. AZ 1974-BEN végrehajtott nemzeti-demokratikus forra­dalom új lehetőségeket nyi­tott a Szovjetunió és Etiópia kapcsolatainak fejlesztésére, az eddiginél szilárdabb és (széle­sebb alapokon. Ez törvény- szerű jelenségnek tekinthető, minthogy a szocializmus or­szágai és a nemzeti felszaba­dítás erői természetes és meg­bízható szövetségesek az anti- imperialista harcban. Az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségéinek csü­törtökön átnyújtották a szovjet külügyminisztérium jegyzé­két, amely ismét felhívja a fi­gyelmet az amerikai hatósá­gok aura irányuló tevékeny­ségére, hogy akadályozzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kontaktusok és cserék fejlődését. Egyebek között folytatódik az a diszkri­minációs gyakorlat, amellyé! következetesen megtagadják a beutazási engedélyt az ameri­kai szakszervezetek által hi­vatalosan meghívott szovjet szakszervezeti küldöttségek­től. A szovjet fél miár nem egy íz­ben rámutatott az amerikai fél ilyenfajta cselekedeteinek jo­gosulatlanságára. Nemrégiben a nagykövetség ismét megta­gadta a beutazási engedélyt a szovjet tengeri és folyami flotta dolgozói szakszerveze­tének küldöttségétől, amelyet meghívtak az Egyesült Álla­mok nyugati partvidékén mű­ködő dokkmunkások és raktári dolgozók nemzetközi szakszer­vezetének kongresszusára. A szovjet külügyminiszté­rium jegyzékében megálla­pítja: ez a gyakorlat szöges ellentétben áll a kontaktusok­ról, cserékről és együttműkö­désről megkötött szovjet— amerikai megállapodás betű­jével és szellemével, továbbá nyilvánvalóan megsérti az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyánál a humanitárius és egyéb területeken való együtt­működésre vonatkozó ajánlá­sait. A szakszervezeti cserék meghiúsítására irányuló tevé­kenység semmiképpen sem egyeztethető össze az Egye­sült Államok hivatalos szemé­lyiségeinek az emberek közöt­ti kontaktusok kiszélesítésé­re vonatkozó, széles körben reklámozott nyilatkozataival. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az amerikai félnek fe­lül kell vizsgálnia az e kér­A nagy érdeklődést keltett előadásában Szili Géza szólt arról, hogy Magyarországon az energiafejlesztésre vonatkozó felmérések és vizsgálatok az ezredfordulóig tekintenek elő­re. Ennek során ismertette, hogy hazánkban a villamos energia fejlesztésének bázisa az 1960-as évek közepéig kizá­rólag a szén volt. Mintegy 10— 15 évvel ezelőtt a hazai terme­lési lehetőségekkel és a világ­szerte kialakult energiahely­zettel összhangban, a magyar energiagazdálkodás is a szén- hidrogének fokozott felhasz­nálását tekintette a fejlődés alapvető útjának. Ennek az elvnek érvényesülése indokol­ta, hogy 1975 helyett csak 1980-ban helyezzék üzembe az első reaiktorblokkot. Bejelen­tette: Magyarországon jelenleg az erőművek 50 százaléka szénhidrogén tüzelésű, s az arány az elkövetkezendő öt év távlatában nem változik. Hosszabb távon viszont a vi­lágpiacon az elmúlt években A kommunista és keresz­ténydemokrata pártvezetők ta­lálkozójával csütörtökön meg­kezdődtek a konkrét tárgyalá­sok közös kormányprogram kidolgozására az olasz pártok között. A három és fél órás megbeszélésen az OKP részé­ről Luigi Longo, a párt elnöke, Enrico Berlinguer főtitkár, Chiaromonte és Pajetta, a tit­désiben elfoglalt negatív ál­láspontját és Intézkedéseket kell foganatosítania a szovjet és az amerikai szakszerveze­tek normális érintkezésének útjában támasztott mestersé­ges akadályok elhárítására. A gazdaság pártirányítása a pártszervek és pártszerveze­tek olyan politikai tevékeny­sége, melynek során a mun­kásosztály, illetve a társada­lom érdekeinek megfelelő gaz­daságpolitikai célokat és fel­adatokat tűznek ki; a gazdál­kodás területén dolgozó em­berek és, szervezetek tevé­kenységét e célok érdekében szervezik, koordinálják; a gaz­daságpolitikai feladatok vég­rehajtását ellenőrzik, illetve politikai, eszközökkel biztosít­ják. HÁRMAS EGYSÉGBEN E meghatározás leglényege­sebb elemei: a célkitűzés, a szervezés és az ellenőrzés. Ez azt is mutatja, hogy a gazda­ság pártirányítása csak akkor teljes és hatékony, ha a párt- szervezetek mindhárom tevé­kenységben részt vesznek. Természetesen a párt szerve­zeti felépítésén belül a rész­vétel aránya változik. Lefelé haladva csökken a koncepció­alkotó, ugyanakkor nő a szer­vező. végrehajtó, mozgósító és ellenőrző tevékenység. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a vállalati pártszervezeteknek és alapszervezeteknek csak vég­rehajtó. mozgósító szerepük lehet. Minden pártszerv és tapasztalt döntő változások miatt a villamosenergia-terme- lés fő bázisa az atomenergia és a hazai széntermelés inten­zív fejlesztésére épül. 1980-tól az atomerőművek teljesítményének részaránya rohamosan növekszik és 2000- ben az országos energiarend­szer mintegy 50 százalékát atomerőművek alkotják. A továbbiakban tájékozta­tást adott arról, hogy Pakson épül az első magyar atomerő­mű, amelynek előkészítő mun­kálatait 1973-ban kezdték. A magyar nukleáris park irány­elveinek megfelelően az első atomerőmű 1980—84 közötti teljes megvalósítása után, 1986—90 között az atomerőmű második kiépítésében, további 2000 megawatt teljesítmény lé­tesítését tervezzük. A kormány döntése értelmé­ben még ebben a tervperiódus­ban megkezdik az atomener­gia-törvény előkészítését és megalkotását. csoportok vezetői, Natta es Perna vettek részt. Hasonló volt a kereszténydemokrata tárgyalóküldöttség összetétele: Aldo Moro pártelnök, Benigno Zaccagnini főtitkár, Gallont és Gaspari főtitkárhelyettesek, valamint a szenátusi és képvi­selőházi csoportelnök, Bartolo­mei és Piccoli. Harminc év, a népfrontkormány felbomlása óta először fordult előj hogy az OKP és a KPD vezetői a kor­mányt és programját érintő kérdésekről hivatalos formá­ban tárgyaltak egymással. A megbeszélés után Berlin­guer kijelentette: Nem köny- nyü a nézetek összeegyezteté­se, ami ma megkezdődött. Az első találkozót, mindent egybe­vetve, mi hasznosnak és pozi­tívnak ítéljük. Megállapíthat­tuk: vannak kérdések és terü­letek, ahol lehetséges közös megoldásokat találnunk, (és vannak mások, ahol nézeteink eltérnek. pártszervezet felelős politikai irányítója működési területé­nek, s a demokratikus centra­lizmus elvét betartva a helyi kérdésekben önállóan dönt, célokat és feladatokat határoz meg, s ezek végrehajtását szervezi és ellenőrzi is. Az üzemi pártszervezetek és a vállalati, gazdasági veze­tés együttműködésének tartal­mát a közös célok és felada­tok alkotják. A vállalat, mint gazdasági és termelés-tech­nikai alapegység a rendelke­zésére bocsátott eszközökkel és a foglalkoztatott munka- vállalókkal az újratermelési folyamatból reá háruló fel­adatokat olyan gazdálkodással oldja meg, amely biztosítja a társadalom szükségleteinek szélesebb körű kielégítését. A vállalat egyben társadalmi-po­litikai egység is, s az itt tevé­kenykedő pártszervezetek legfontosabb feladata a politi­ka, illetve a gazdaságpolitika érvényesülésének helyi bizto­sítása. Mivel a munkásosztály, illetve a társadalom érdekeit a politika, s ezen belül a gaz­daságpolitika fogalmazza meg, ezek helyi érvényesülése vég­ső soron a társadalom szük­ségleteinek szélesebb körű ki­elégítését is eredményezik. A vállalatoknál tevékenyke­dő gazdasági, párt- és tömeg­Mí tagadás, hazánkban ke­veset tudnak Norvégiáról. Leg­feljebb annyit, hogy a NATO tagja,- s gazdag olaj kincse ré­véin az ezredfordulóra tán a világ egyik leggazdagabb or­szága lesz. Nos, Lázár György minisz­terelnök látogatása az elmúlt naplókban ráirányította köz­véleményünk figyelmét a kon­tinensünk északi felén hazán­kénál csaknem négyszerié ak­kora területen fekvő király­ságra. A magyar—norvég kap­csolóitokról, az időszerű nem­zetközi kérdésekről — min­denekelőtt az európai bizton­ságról — a kiadott közös köz­lemény tanúsága szerint szí­vélyes légkörben folytattak eszmecserét a kormányfők. Két különböző adottságú, társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű ország között a magas szintű találkozók min­dig hangsúlyt kapnak konti­nensünkön. Ezért érdemel kü­lönös figyelmet Lázár György oslói tárgyalássorozata is, amelytől joggal várhatjuk a két ország gazdasági, Ipari és műszaki együttműködésének kiszélesedését. Olyan országban vendéges­kedett kormányfőnk, amely, népszavazáson utasította el csatlakozását a Közös Piachoz. Közvetve ebben a döntésben is kifejezésre jutott, hogy Nor­végia nem híve a diszkrimi­nációs megkötöttségeken ala­puló kereskedelemnek. Ép­pen ez a körülmény még fo­Carter amerikai elnök csü­törtökön Európába utazott, hogy részit vegyen a londoni gazdasági csúcstalálkozón és tárgyalásokat folytasson a NA- TO-tagállamok vezetőivel. Bár elnökségének első három hónapjában Carter számos külföldi vezetőt..látott vendé­gül Washingtonban, most el­ső ízben indult külföldi útra. Az elnök derűlátóan nyilat­kozott európai tárgyalásai­nak kilátásairól és kifejezte azt a reményét, hogy sikerül fontos lépést tenni a világ problémáinak megoldására. Elmondta azt is, hogy a gaz­dasági tárgyalásokat követően katonai kéi'désekről, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok­ról tanácskozik az Atlanti­szövetség képviselőivel. Cartert, aki késő este érke­szervezeti szervek a közös fel­adatokat eltérő, sajátos eszkö­zökkel és módszerekkel oldják meg. A gazdaságvezetés, főleg gazdasági-műszaki, jogi-admi­nisztratív eszközökkel bizto­sítja a népgazdasági érdekek érvényesítését. A pártszervek pedig — az elvi-politikai irá­nyításnak megfelelően — fő­leg a meggyőződés, a mozgósí­tás, a koordinálás eszközeivel segítik, illetve biztosítják a gazdaságpolitikai célok eléré­sét. KÖZÖS FELADAT Az általános gazdaságpoliti­kától, mint egységes egésztől eltérő, függésén, különálló gazdaságpolitika nincs, nem lehet, de lennie kell — az egészen belül, mint résznek — az általános gazdaságpolitiká­val összehangolt, viszonylago­san önálló helyi gazdaságpoli­tikának is. Ennek érvényesíté­se, végrehajtásának biztosítása, az üzemi pártszervek és gazda­sági véaetők közös feladata. Ez teszi szükségessé a vállalaton belül egy olyan szervezeti ke­ret létrehozását — üzemi négyszög —, amely elősegíti a politikai, társadalmi és gaz­dasági szervek együttműködé­sét. Az üzemi négyszög se­gítségével egyértelműbbé és rendezettebbé válik az együtt­működés, a partnerségi vi­szony, a kapcsolattartás és a közös feladatok körének pon­tosabb meghatározása is. Ami helyenként és időnként gondot okoz: a párt- és gaz­dasági vezetés információi mereven szétválnak. A párt- szervezetek nem ismerik elég­gé a minisztériumi, alágazati koncepciókat, ezeket gyakran meg sem kapják. A gazdasági vezetés pedig a tervezőmunka során a megyei, járási, gazda­ságpolitikai cselekvési progra­mokat hagyja figyelmen kí­vül. Éppen ezért szükségessé ' válik, hogy a vállalati gazda­ságpolitikai célokat, feladato­kat és eszközöket tartalmazó cselekvési programjavaslatot közös — párt- és gazdasági vezetőkből álló — munkabi­zottság dolgozza ki. Az össze­gyűjtött javaslatokat és véle­ményeket is figyelembe véve, széles körű vita alapján első­ként a vállalati pártbizottság alakítsa ki állásfoglalását, s ezt kövesse a vállalat vezető­jének egyszemélyi döntése, melynek tartalma azonos a pártbizottság állásfoglalásával. Csak így válhatnak a helyi gazdaságpolitikai célok és fel­adatok általános jellegű vál­lalati tervcélokká. A TÁJÉKOZTATÁS FONTOSSÁGA A vállalati gazdaságpoliti­kai koncepciók egységes, kö­zös meghatározása után az egyik _ legfontosabb feladat a mozgósítás. Ezért a vállalati A. B. T. SZOVJET JEGYZÉK Az Egyesült Államok akadályozza a kontaktusok és cserék fejlődését Harminc év után először Itáliában Kommunista—kereszténydemokrata hivatalos tárgyalás a kormány programjáról kársáig tagjai és a parlamenti GAZDASÁG ÉS POLITIKA ki üzemi pártszervezetek szerepe (Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Lenin- emlékülésén elhangzott előadás alapján.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom