Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

IW. MÄJTTS 5., CSÜTÖRTÖK 3 A tudatformálás, a közművelés szorosan kapcsolódik a gazdaságpolitika feladataihoz Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése ? Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia vári kong- ! resszusi teremében megkezdődött az Akadémia 137. köz- ! gyűlése. Tudományos életünk e jelentős eseményén | megjelentek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhe- I lyettese, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, Óvári | Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az | MSZMP Poiltikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben | foglalt helyet Szentágothai János akadémikus, az MTA = megbízott elnöke, Márta Ferenc akadémikus, az'MTA I főtitkára, Csáki Frigyes és Pach Zsigmond Pál, az Aka­ii démia alelnökei, Köpeczi Béla és Láng István, az Aka- ! démia főtitkárhelyettesei. Nagy számban voltak jelen 1 az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és | a tudományos élet ismert személyiségei. | Szentágothai János megnyitó beszédében megemléke- 1 aett az Akadémia előző közgyűlése óta elhunyt tagjairól, | külön méltatva Erdey-Grúz Tibornak, az Akadémia volt | elnökének érdemeit. A résztvevők néma felállással adóz- I tak az elhunyt tagok emlékének. Aranyérem és díjak Ezt követően Szentágothai János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1977. évi Akadémiai Aranyérmet Friss István akadémikusnak, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanács­adójának adományozta, a köz­gazdaság-tudományi kutatá­sokban kifejtett alkotó tevé­kenységéért és az Akadémia vezető testületéiben hosszú idő óta végzett tudománypoliti­kai, tudományszervezői és tudományos irányító munká­jáért. Az Akadémiai díjat kapta: Hutterer Miklós, a nyelv- tudományok doktora a ger­mán nyelvek kialakulását az indo-európai közösségtől nap­jainkig bemutató összefogla­ló kézikönyvéért; Juhász Gyula, a történe­lemtudományok kandidátusa, az MTA Történelemitudomá- nyi Intézete tudományos fő­munkatársa, a Magyarország külpolitikája 1915—1945 című munkájáért; Kardos Lajos, a pszichológiai tudományok doktora, nyugal­mazott egyetemi tanár A neu- ropszichikus információ erede­te című művéért; Zawadowski Alfréd, a fizikai tudományok doktora, a Szi­lárdtestkutatási Intézet tudo­mányos tanácsadója a szilárd­test kutatásban nemzetközi el­ismerést kiváltó eredményeiért; Bocsa Iván, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem kutatóintézetének igazgató- helyettese a növénynemesítés­ben kifejtett eredményes mun­kásságáért és a tudományterü­let fejlesztéséért; Dr. Tariska István, az or­vostudományok kandidátusa, az Orvostovábbképző Intézet ideg- és elmekórtani tanszéké­nek egyetemi tanára, az inté­zet igazgatója a járványtant, klinikai és kórszövettani kuta­tásokban elért eredményekért; Megosztott díjjal jutalmaz­ták néhai Gruber Józsefet, a műszaki tudományok doktorát, a BME áramlástani tanszéké­nek volt egyetemi tanárát, Blahó Miklóst, Füzy Olivért, Nyíri Andrást, Szentmártony Tibort, Vájná Zoltánt, a műsza­ki tudományok kandidátusait az áramlástani gépek működé­sével kapcsolatos kiemelkedő tudományos teljesítményükért; Tamás József, az MTA Köz­ponti Kémiai Kutató Intézeté­nek tudományos osztályvezető­je a molekulaszerkezet kuta­tásában kifejtett kimagasló te­vékenységéért kapott díjat. Bíró Endrének, a biológiai tudományok doktorának, az ELTE biokémiai tanszéke tan­székvezető egyetemi tanárának az izomfehérjék makromole- kuláris szerkezetének és funk­ciójának kutatásában elért út­törő eredményeiért ítélték oda az akadémiai díjat. Megosztott díjat kaptak Fe­hér Ottó és Wollemann Mária, az orvostudományok doktorai, az agyi elektromos tevékeny­ség keletkezési mechanizmusá­nak feltárásában elért eredmé­nyeikért. Fogyasztás és ár című mun­kájáért tüntették ki Hoch Ró­bertét, a közgazdaságtudomá­nyok doktorát, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadóját. Asszonyt Csaba, Kapolyi László, a műszaki tudományok doktorai és Richter Richárd, a műszaki tudományok kandi­dátusa megosztott díjat kapott a kőzetmechanikai elmélettel összefüggő tudományos ered­ményekért, és az elmélet gya­korlati alkalmazásában kifej­tett munkásságáért. A vitaindító előadás A kitüntetések átadása után á közgyűlés Berend T. Iván akadémikus vitaindító előadá­sával folytatódott. Berend T. Iván akadémikus Mai gazdaságpolitikánk — tör­ténelmi összefüggésben cím­mel tartott vitaindító előadást. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy mai gazdaságoolitikánk sajátos korszakváltás idejére esik. Egyidejűleg játszódik le a világgazdaság válságjelensé­gekkel, árarányátrendeződéssel és ebből eredően strukturá­lis válsággal járó korszakvál­tása és a magyar gazdaság ma­gasabb fejlettségi szintre, in­tenzív fejlődési szakaszba lépé­se. Ezek határozzák meg a gazdaságpolitika feladatait, de a feltételekből eredő rövid és hosszútávú követelmények részben ellentétesek. Az 1976-ban megindult V. ötéves tervben választ kellett találni a világpiaci változások által feltett kérdésekre. A terv ezt sikeresen oldotta meg, di­namikus gazdaságfejlődést és további életszínvonal-emelke­dést tudott előirányozni, ha mérsékeltebb ütemben is. Kü­lönösen jelentős a külkereske­delmi egyensúly helyreállításá­ra, s az energiaellátás megol­dására kidolgozott koncepció, ami a terv központi magvát al­kotja. Ez utóbbival fű©? össze, hogy az ipari beruházások 40 százaléka a bányászatban, a kohászatban és a villamos­energia iparban összpontosul, s ez — a tervidőszakon túlmu­tatva is — lehetőséget teremt az energia- és nyersanyagellá­tás megoldására. A belső gazdasági korszak- váltás az értékrendek bizonyos átalakulását is eredményezi. A leggyorsabb, extenzív források­ra alapozott iparfejlesztés he­lyett a korszerű technikára és a termelékenység növelésére épített intenzív iparfejlesztés került előtérbe. A fejlődő ipar­hoz mindinkább felzárkózik a fejlett mezőgazdaság és kiala­kul a magas fejlettségű háttér- ágazat. Ezért lényeges tehát a korszakváltás idején a nagy­fokú gazdasági rugalmasság. Rendkívül fontos az infra­struktúra megfelelő fejlesztése. A gazdasági feltételek mellett azonban különleges szerepet játszanak az úgynevezett nem gazdasági tényezők. Ezek kö­zül is elsősorban az emberi tényező a döntő, ami részben az oktatási rendszer fejlettsé­gével függ össze. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az országok, ame­lyeknek oktatási színvonala előbb járt, mint a gazdasági fejlettség hasonló szintjén álló országokban, azok a fontos korszakváltásokban is jóval eredményesebben tudtak elő­retörni. A magyar oktatási rendszer jelenlegi helyzete azonban nem biztosit kellő hátteret a korszakváltáshoz. Pedig a gazdaságpolitika és az oktatáspolitika a legszorosabb összefüggésben állnak, mégpe­dig nem úgy, hogy jobb gaz­dasági eredmények esetén a gazdaságpolitika többet tud adni az oktatásnak. A jelen helyzetben mintegy megfor­dul a helyzet, mert a jövő gazdasági eredményei, a lét- fontosságú gazdasági rugal­masság függ az oktatási felté­telek megfelelő kiépítésétől. Mindez szorosan összefügg a bérpolitikai tennivalókkal és az új célokat szolgáló bérará­nyok kialakításával. Berend T. Iván végül hang­súlyozta: az oktatás mellett a tudatformálás, a közművelés is szorosan kapcsolódik a gazda­ságpolitika feladataihoz. A szé­lesebb értelemben vett tudat- formálás maga is elsődleges gazdasági feltételek megterem­tőjévé, a közművelés az aktuá­lis gazdaságpolitika döntő esz­közévé válik. Ezeknek az ösz- szefüggéseknek a feltárása, ki­munkálása komplex társada­lomtudományi kutatásra vár. Osztályiilcsek Délután osztói yülé&ekkel folytatódott a közgyűlés. Elsőként a kémiai tudomá­nyok osztályának kétnapos ülése kezdődött meg. Beck Mihály akadémikus, osztály- elnök az elmúlt éveben kifej­tett tudományos, illetve tu­dományszervező tevékenysé­get elemezte. Ezt követően HoUó János akadémikus bevezetőjével megkezdődött a kémiai tudo­mányok osztályának szimpó­ziuma. ötvös László, a kémiai tudo­mányok doktora előadásában egyes kémiai szerkezetek és a kis — főleg gyógyszer — molekulák kölcsönhatásainak törvényszerűségeit ismertette. Friedrich Péter; a biológiai tudományok kandidátusa a Szerkezet és funkció kapcso­lata az enzimek működésé­ben címmel tartott előadást. Knoll József akadémikus ku­tatási eredményeiről tartott beszámolót. Ezek kipróbálásá­ról adtak számot Medzihradsz- ky Kálmán, a kémiai tudo­mányok doktora, Bognár Re­zső akadémikus, Makiéit Sán­dor, a kémiai tudományok doktora és Rétsági György, az orvostudományok kandidá­tusa. A nyelv- és irodalomtudo­mányok osztályának ülésén Harmatta János akadémikus, a magyarországi középkori la- tinság szótárának munkála­tairól adott áttekintést. XJjfalussy József akadémi­kus a magyar népzene tárá­nak és a magyar zenetörté­netnek a szerkesztéséről be­szélt. Nagy Péter akadémikus, a kritikai kiadások helyzetével és problémáival foglalkozott előadásában. Az agrártudományok osztá­lyának ülésén Somos András akadémikus, osztályelnök adott helyzetképet mezőgazdasági kutatásunk időszerű felada­tairól és problémáiról. A műszaki tudományok osz­tályának beszámolóját Bog­nár Géza akadémikus, osz­tályelnök terjesztette elő. Ezt követően Gillemot László akadémikus, tartott előadást A gépipari technológiai ku­tatás jelen helyzete és jövője, feladatai címmel. A gazdaság- és jogtudomá­nyok osztályának ülésén Bog­nár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója A vi­lággazdasági korszakváltás és a magyarországi társadalom­tudományok feladatai címmel tartott előadást. Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek igazgatója, Osztrovszki György, akadémikus és Szalai Sándor akadémikus tartott korreferátumot ezután. Minden erőnkkel támogatjuk az európai biztonság megszilárdítását Május 9-én kezdődik a béke és barátság hónapja Szerdán — az Országház Vadász-termében — ülést tar­tott a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a tanács­kozást, amelynek két napiren­di témája volt: Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára a belpolitikai élet időszerű té­máiról, majd Púja Frigyes külügyminiszter a nemzetkö­zi helyzet legfontosabb kérdé­séiről tartott tájékoztatót. A két napirendi téma együt­tes vitájában felszólalt Ker­tész Lászióné általános iskolai igazgatóhelyettes, dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszö­vetségének főtitkára, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője, Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács főtitkára és Bíró Imre római katolikus plébános. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalása A vitát követően az ülés résztvevői egyhangúlag elfo­gadták a következő állásfog­lalást: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megelégedés­sel állapítja meg, hogy to­vábbra is az enyhülés a nem­zetközi kapcsolatok meghatá­rozó tényezője. A nemzetközi viszonyokban tovább hatnak azok a kedvező tendenciák, amelyek jobb feltételeket te­remtenek a szocializmus épí­téséhez, a tőkésországok mun­kásmozgalmának a demokra­tikus átalakulásért vívott har­cához, valamint a nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak az imperializmus és a gyarmato­sítás elleni küzdelméhez. Az enyhülés és a békés egy­más mellett élés alapvető fel­tétele Európa békéjének és biztonságának megszilárdítá­sában. Ezért várakozással te­kintünk a közeljövőben sorra kerülő belgrádi találkozó elé, amelynek feladata a helsinki záróokmány ajánlásainak ér­vényesítése érdekében tett in­tézkedések kollektív számba­vétele, s mind teljesebb vég­rehajtásának elősegítése lesz. — Hangzik a nyilatkozat, amely egyebek közt leszöge­zi: Meggyőződéssel valljuk, hogy a záróokmány célkitűzé­seinek érvényesítése csak a szocialista és a tőkésországok együttes erőfeszítései útján lehetséges. Mélységesen elítél­jük egyes tőkés politikai cso­portosulások magatartását — amiért a helsinki ajánlások teljesítése helyett rágalmazó hadjáratot indítottak a szo­cialista országok ellen. Az or­szágos tanács visszautasítja a helsinki záróokmány szelle­mét, és betűjét egyaránt sértő beavatkozási törekvéseket. Minden erejével támogatja a szocialista országok kormá­nyainak az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a záróokmány maradéktalan végrehajtásáért folytatott erő­feszítéseit. Kifejezzük azt a reményünket, hogy a belgrá­di találkozó olyan alkotó szel­lemű fórum lesz, amelyen a részt vevő országok képvise­lői — mint ahogy a záróok­mány előírja — eszmecserét folytatnak az európai bizton­ság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről, továbbá az enyhülés folya­matának jövőbeni továbbfej­lesztéséről. Az európai helyzet kedvező irányú fejlődésével egy idő­ben, a világ más térségeiben a békét és biztonságot veszé­lyeztető feszültségek kelet­keztek. A magyar közvéle­mény megütközve és felhá­borodással tapasztalja, hogy az imperialista körök semmi­be veszik más népek legalap­vetőbb jogát a függetlenség­re, a szabadságra, az önálló állami létre, és akcióikegyet­len célja: a neokolonialista érdekek szolgálata. Elítéljük e köröknek a legembertele­nebb fasiszta rendszereket nyíltan támogató magatartá­sát. Különösen nyugtalanítónak tartjuk egyes hatalmak durva beavatkozását Zaire-ben, a nép felszabadító mozgalmá­nak elfojtására. Az országos tanács mélysé­ges rokonszenvéről és szoli­daritásáról biztosítja a nem­zeti felszabadulásukért és em­beri jogaikért küzdő afrikai népeket. A haladó emberek az egész világon lelkesedéssel készül­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójára. A világ első szocialis­ta forradalma gyökeres for­dulatot hozott az emberiség történelmében, új irányt sza­bott a történelem menetének, és megnyitotta az utat a dol­gozó osztályok felszabadulá­sa, anyagi és szellemi fel- emelkedése előtt. A magyar dolgozó nép, amelynek különböző osztá­lyai és rétegei tömörülnek a Hazafias Népfrontba, egység­ben készül a forradalom ün­nepére. örömmel üdvözöljük és támogatjuk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról való meg­emlékezést szolgáló kezde­ményezéseket. Az évforduló tiszteletére Csepelen indított munkaverseny tükrözi azt a mélységes tiszteletet és meg­becsülést, amelyet hazánk la­kossága táplál a Szovjetunió iránt. Népünk tudja, hogy ma a béke és haladás legfőbb le­téteményese a hatvan év for­radalmi tapasztalatát meg­testesítő szovjet nép. E nagy ünnep alkalmából'az országos tanács felhív min­den, a szocializmust, a hala­dásit, a békét szerető állam­polgárt, hogy a Nagy Októbe­rt Szocialista Forradalom szel­lemében tegyen hitet hazánk forradalmi útja, szocialista jö­vője, a szocialista világ egy­ségének további erősítése és minden, a haladásért, sza­badságért küzdő nép, nemzet mellett. Az országos tanács őszinte rokonszenvvel köszönti a Var­sóban május 6-án összeülő bé­keépítők világközgyűlését, amely újabb jelentős állomá­sa a béke és biztonság nemes ügyén munkálkodók összefo­gásának, s új lehetőségeket tár fel_ a békeszerető emberek szá­mára a béke és biztonság vi­lágának felépítésére, hegyen a május 9-én kezdődő béke és barátság hónapja a magyar nép újabb nagyszerű hitval­lása a tartós béke magasztos ügyének megteremtése és vé- delmezése mellett Termékváltás a Mezőgép bagi üzemében PARADICSOMSOROK EXPORTRA A második negyedév a ter­mékváltás jegyében telik majd Bagón, a Mezőgép Vállalat gyárában. Az esztendő első három hónapját az eredeti ter­veknek megfelelő teljesítmény mellett jól zártáik az üzem­ben. A legnagyobb forgalmat két gyártmányukból: a zárt- rendszerű paradicsomtermesz­tő gépsor talajművelő gépei­ből, illetőleg az LK—10/20-as libakeltető ' berendezésekből bonyolítják le immár évek óta. A Mezőgép Vállalatot meg­fiatalító átszervezés a bagi üzemegységet sem hagyta érin­tetlenül. Elsősorban ennek kö­szönhető, hogy a második ne­gyedévben új feladatokat kap­nak. A budapesti üzem látja el ugyanis a vállalat többi gyár­egységét, különféle mezőgaz­dasági gépalkatrészekkel. Ezeknek a durva megmunká­lása vár az elkövetkező hóna­poktól a bagiakra. A termékváltás új felada­tok elé állítja a bagi gyár­egység dolgozóit. Lakatosaik közül néhányan reggelente mikrobusszal a fővárosba Befejezték a kukorica vetését A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezetben jól megszer­vezték a kukorica vetését. Az 1000 hektáron két traktoros, szo­cialista brigád vetette e fontos takarmánynövényt. A képen az utolsó fordulókat látjuk. Már befejezték a vetést. utaznak, hogy ellessék az új­fajta munka fogásait, megta­nulják az új gépek kezelését. Nem járnak rosszul, mivel a második fél évtől . bevezetik a gyáregységben a teljesít­ménybérezést és az új gépe­ken dolgozó lakatosok idővel akár szakmunkásvizsgát is tehetnek és attól kezdve új beosztásban dolgozhatnak to­vább. Az átállással egyidőben a harmadik negyed év során megszűnik Bagón a libakelte­tők gyártása. A termékeket a jövőben a vállalat monori gyáregysége készíti majd, fel­tehetően ugyanolyan jó minő­ségben, mint tették azt a ba- giak. Természetesen, megmarad néhány a régi termékeik kö­zül is. Például továbbra Is Ba­gón készülnek majd a paradi­csomtermesztő gépsor darab­jai. A berendezéseket a Mező­gép Fejlesztő Intézet kísérle­tezte ki. B. P. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom