Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM. 124. SZÁM 1977. MÁJUS 28., SZOMBAT Nagyobb piaci igények [ Teljesíti tervét az Árammérőgyár — Az év első négy hónapjának teljesítménye azt mutatja, hogy a meglevő gondok ellenére is teljesíthető, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny-felajánlá- sunk, s ha a gyár valamennyi vezetője jobban megszervezi a munkát, jól összefogja a dolgozókat, a pótlólagos célt is elérhetjük — mondotta Szabó István, az Árammérőgyár igazgatója, a tegnap délutáni brigádvezetői értekezleten. Export A szokásoknak megfelelően, a gyár vezetősége a brigádvezetőkkel együtt értékelte a válla. 3ás eddigi teljesítését és a további teendőket. Az árammérőgyáriak az év elején tartott munkásgyűlésen, csatlakozva a csepeliek felhívásához, vállalták, hogy a belföldi ellátásban mutatkozó feszültségek csökkentésére, harminckétmillió forinttal nagyobb termelési értéket produ. kálnak, ami 20 ezer egyfázisú- és 5 ezer háromfázisú fogyasztásmérővel többet jelent az eredeti tervnél. Kapcsolóórából is 8 és fél ezerrel többet készítenek. Exportra szintén jóval többet gyártanak a tervezettnél. Vállalásukat időarányosan teljesítették az első négy hónapban. Teljesítményük értékét növeli, hogy akadozott az anyagellátás, létszámuk is kisebb volt a kelleténél és a szerszámellátás sem javult a szükséges mértékben. Túlóra- felhasználásuk mégis kisebb, mint tavaly volt az azonos időszakban. Sok olyan mérőóra található a szereidében és a próbateremben, amelyeket egy-két alkatrész hiányában, nem szerelhettek készre. Az igazgató önkritikusan azt is elmondotta, hogy azokból a szerszámokból is hiány mutatkozik, amelyeket ők maguk készítenek: ez szervezési hiányosságokra vezethető vissza, a szerszámjavítási rendszer is túl bü_ rokratikus és néha gondatlanul kezelik az eszközöket. A nehézségek felszámolásá- már eddig is hoztak intézéseket, például a szerszárn- ésben, az anyagkésztet is figyelemmel kísérik, rt most előfordul, hogy ak- :or derül ki a hiány, amikor nár kellene az alkatrész. A zerszámok javítási idejét is hökkenteni kell. Létkérdés A feszített tervek teljesítése ■sak úgy képzelhető el, ha topább javul a gyártás, a gyárt- nányok minősége, hiszen a ja- következményeként a zteségek is csökkenthetők. Az igazgató az értékesítés, a aci helyzetről is tájékoztatta szocialista brigádok vezetőit, gyarázatából világossá vált, ;y a feladatok azért nőttek, rt mind belföldön. mind földön nagy az igény a fo- ztásmérők iránt. A hazai használók kétszer annyi tpcsolóórát vásárolnának, int amennyit az Árammérőár kínál. Ugyanakkor az ex- jrtkötelezettségnek is eleget ell tenniük. Voltaképpen a másik gond is >zitív, ha szabad ezt a kife- zést használnunk, hiszen a >rábban rendelt fogyasztásérőkön felül, újabb igény je- ntkezett külföldről. Nagyon érthető, ha az Árammérőár dolgozói és vezetői min- :nt elkövetnek teljesítésükre, isképp aligha tarthatnák meg sszabb ideig a külhoni piaco t. És ez már a gyár jövőjét érintő kérdés. Mondhatjuk létkérdésnek is. Közölte az igazgató azt is. hogy a jövő évi teljes meny- nyiségre megérkezett a rendelés. Óvoda A gyár politikai, társadalmi és gazdasági vezetősége újabb versenyfelhívással fordult a kollektívához. A felhívást a 4-es üzemegység dolgozói megtárgyalták. Vállalták, hogy 10 ezer darabbal többet gyártanak, ugyanakkor a többi dolgozót is felszólították, csatlakozzék felajánlásukhoz. Az üzemfenntartás, a szerszám, üzem és az előkészítő, műszaki szervek ezt meg is tették. Műszála fejlesztésre tett vállalásuknak az első négy hónapra eső részét szintén teljesítették. Kiemelkedő eredményt értek el a normaóra- és anyagmegtakarításban. Fontosnak tartotta megemlíteni az igazgató a szociálpolitikai eredményeket, közülük kiemelve az óvodabővítést, amelyet április 4-re befejeztek. Most a régi óvoda felújítását végzik, valószínűleg szeptemberre elkészül, s akkor további százhuszonöttel több gyermeket vehetnek fel. Az Árammérőgyár dolgozói eddig Is sokat tettek azért, hogy a gyár feladatait a nép- gazdasági igények szerint teljesítse: ez az összefogás, tettre- készség a biztosítéka annak, hogy teljesítik a mostani megnövekedett feladatokat. K. P. Hangverseny az Imre utcai iskolában Év végi hangversenyét május 29-én, holnap délután négy órakor tartja meg az Imre utcai általános iskola. Közreműködnek az iskola énekés zenetagozatos növendékei, Űjváriné Balogh Zsuzsa és Üjvári Géza vezetésével. A bemutatón mindenkit szívesen lát az iskola vezetősége és énekkara. Vendéglátás, ajándékozás Tetszett a bábjáték Hatvan gyermeket láttak vendégül a közeledő gyermeknap alkalmából a városi tanács dolgozói. A tanácsi KISZ- és szaikszer- vezeti alapiszervezet megvendégelte az intézmény dolgozóinak gyermekeit és ajándékkal is kedveskedtek nekik: a nagyobbak ugrókötelet, a kisebbek hajót, a legkisebbek homokozó játékot kaptak. A Damjanich János általános iskola növendékei nagy tetszést aratott bábjátékkal szórakoztatták őket. Munkásőrök vetélkedője SZEPTEMBERBEN FOLYTATJÁK A jubileumi év jegyében rendezték meg a járási-városi munkásőregység háromnapos vetélkedősorozatát. Csütörtökön Ikladon kezdték, tegnap az Árammérőgyárban folytatták, ma a gépgyári munkásőrök adnak számot politikai, szakmai ismereteikről. A munkásőrök három tárgykörben mérik össze tudásukat. Az elsőben a Szovjetunióról való politikai tájékozottság kérdései, a másodikban a munkásőrséggel kapcsolatos szakmai kérdések szerepelnek, a harmadikban arról számolnak be, hogy ki, milyen eredményeket ért el a gazdasági munkában, hogyan teljesítette versenyvállalását? A vetélkedő kétfordulós. A másodikra szeptemberben kerül sor: akkor dől el, kik jutnak be a meovei döntőbe? JofeMgy Károly Túrán Az ünnepi könyvhét alkalmából Jobbágy Károly költő látogat Túrára: holnap, május 29-én, délután három órakor, a nagyközségi pártbizottság épületében találkozik olvasóival. A névadó: Teleki Blanka Ünnepi taggyűlés a KISZ (urai pedagógus alapszervezetében A tizenkilenc tagú túrái pedagógus KlSZ-aíapszervezet életkora mindössze két év. A pedagógus pártalapszervezet kezdeményezésére alakult KISZ-alapszervezetbe csupa fiatal, hat óvónő és tizenhárom pedagógus tartozik. Legfőbb feladatuknak a kezdő és képesítés nélküli nevelők támogatását tekintették, mind szakmailag, mind a beilleszkedésben. Két éve az alapszervezet nagyobbik fele képesítés nélküli volt, Vállalt feladatukat jó! oldották mag, amit az is bizonyít, hogy az általános Iskolában már csak négy képesítés nélküli fiatal dolgozik, ők is tanulnak. Az alap szervezet a szabad idő hasznos eltöltésére vonzó és érdekes programokat is szervez: kirándulásokat, színházlátogatásokat, sportversenyeket. Hétfői napokon, az új iskola tornatermében, testnevelő tanár irányításával, sportolnak. A napokban ünnepi névadó taggyűlésre gyűltek össze a pedagógus KISZ-alapszervezet tagjai a kastélyparkban: Köles Gabriella óvónő javaslatára, Teleki Blankának, a múlt század nagy nevelőjének nevét vették fel. Vidám majális következett a névadó taggyűlés után, szalonnasütéssel és egy nagy elhatározással : közös társadalmi munkával, gyermekjátszóteret alakítanak ki a Tabáni úti iskola udvarán az alsótagozatos tanulóknak. T. P. A taggyűlés után vidám majális következett... Takács Pál felvétele Visszapillantó tükör k kísáüattenyésztési intézet első évei /. A Gödöllői Kisállattenyész- tési Kutató Intézet 1952- ben alakult meg, a múlt század végén létesült, s azóta itt működő kísérleti intézményekből. Mai, korszerű szervezetével, felszereltségével a baromfi-, méh- és prémesál- lat-tenyésztés időszerű kutatási kérdéseivel foglalkozik. Munkálkodásának eredményei a gyakorlatban, a lakosság ellátásában és az exportban is jelentősek. Aki az intézetbe látogat, ma már nem gondolhat arra, hogy itt három évtizeddel ezelőtt pusztulás és rom volt mindenütt. Ez a természetes. A fejlődést azonban akkor értékelhetjük igazán, ha .látjuk, honnan indultunk, és hová jutottunk. Az intézmény a második világháború utolsó napjaiban teljesen megsemmisült, berendezése, az értékes tenyészállat-állomány elveszett, létesítményei használhatatlanok voltak, vagy romokban hevertek. A burgonyatermelési kísérleti telep teljesen megsemmisült. Nézzük az időrendi történéseket. Az intézmény központja 1944 végén, 1945 elején fogolytábor. Itt voltak a gödöllői Premontrei Gimnáziumban lévő nagy méretű fogolytáborból kihozott fertőző (tífusz, vérhas stb.) betegségben szenvedők. Mintegy háromezren. * Részletek a Kisállattenyésztési Kutatóintézet című krónikából, amely díjat nyert a gödöllői heb'történetírók tavalyi pályázatán. Tavasz végén a fogolytábor helyére katonai kórház települt. L"1 zerkilencsizáznegyvenöt J-í februárjában az Állami Telepek vasútállomáson kirakodás közben felrobbant 9 vagon lőszer. A robbanás ereje elsöpörte a méhészet legnagyobb épületét, a kaptárkészítő üzemet, megrongálta, ösz- szedöntötte jóformán az ösz- szes meglévő, amúgy is romos létesítményt. A tavak túlsó partján vasútkerekek, ütközők, teherkocsi-alkatrészek hevertek. Az emberek azért menekültek meg, mert a robbanás napján fakitermelésre mentek, nem nagy kedvvel ugyan, de így életük megmaradt. A Baromfitenyésztési Tangazdaság — intézményünket akkor így hívták — Gödöllőn egy hivatali helyiségben végezte munkáját. Az újjáépítés az összeszokott, kiváló szakemberekből álló gárdával óriási lelkesedéssel indult meg. Egyelőre kísérleti telepünkre még nem térhettünk vissza, a tábor környékén lévő kertjeinket azonban mér művelni kezdtük. Első ténykedésünk egy romos, tízezer darab tojás befogadóképességű Ger- sre!j/-kel.tetőgép kijavítása és a községi villanytelepen való felállítása volt, ahol a lakosság részére az általuk hozott tojásokat keltettük ki. Nyár elején visszakaptuk telepünket. A Földművelésügyi Minisztérium kiutalt négy háborús sérült lovat, de az üres kocsit is alig tudták vonszolni. Intézetünkhöz csatolták a korábbi Koronauradalom Uka-ma- jorjának azt a részét, melyet a földhöz jutitatottak ruem igényeltek, továbbá a fennmaradó szántóterületet és 45 holdas tógazdaságot. A major egyik felébén földhöz juttatott kisgazdák laktak, ők voltak a mezs.gyeszomszédaink is. Tangazdaságunkhoz csatolták a Szada közelében lévő Szent Jakab nevű tavacskát, a körzetében található néhány épülettel együtt. Ezt a területet hamarosan kacsaszaporító telepként hasznosítottuk. Átmenetileg hozzánk került a babati tógazdaság. lVIintegy másfél évig a Nyu1 . gátról visszakerült lipicai törzskancák gyűjtőállomása volt telepünk. Első teendőnk: a területen betemettük a mindenütt található lövészárkokat, tűzszerészek hatástalanították az ösz- szegyűjtött, szerte heverő lőszereket. Kaptunk egy sérült Hofherr- traktort, kijavítottuk, s már két vassal, szántani is tudtunk! Az első búzavetőmagot az ősz folyamán, kiutalással, Alcsútról, a volt főhercegi gazdaságból kaptuk, csupán érte kellett mennünk, sérült lovainkkal az út oda-vissza egy hetet igényelt. Mire felszántottunk és vetni tudtunk, már december volt, a frissen szántott föld teteje reggelre fagyos lett. Egy 14 soros vető- gép. melyet használtunk, már csak úgy tudta a búzát megfelelő mélységre bevetni, ha a csöroszlyákiat kettős vasnehezékkel terheltük. De elvetettünk. Dolgozóink, akár baromfi-, akár nyúlszakosok, minden munkát együtt végeztek. Az összefogás, a hangulat kiváló volt. Élelmezési nehézségeink enyhítésére a Földművelési Minisztérium díjmentesen kiutalt egy vagon burgonyát Szabolcsból és így vagon kukoricát Mezőhegyesről. Külön regény, ahogy ezek a termények Gödöllőre kerültek. Mezőhegyesről elhoztunk, még nekünk is jelentős mennyiségű, napraforgómagot, abból olajat üttettünk. Dolgozóink, vagyis mindnyájunk burgonya-, kukorica- olajellátása díjmentesen biztosított volt. Az ideiglenesen kijavított, legnagyobb tavunkat benépesítettük. A következő évben már szaporítottunk, további vízfelületeket helyeztünk üzembe, egynyaras ivadékokat már más tógazdaságok részére is átadtunk. Emlékezetes volt a szolnoki hajóhídon való átkelésünk, ahol a szovjet katonák, akik a forgalmat irányították, megtudták, hogy ribát szállítunk, s a kilométer hosszú átkelésre váró kocsisorban elsőbbséget adtak. Megkezdtük a romos, de házilag felújítható baromfiistállók saját erőből való rendbehozatalát: a tavasz folyamén tenyészbaromfiakkal kívántuk benépesíteni. Sok gondot okoztak Ilka- major felújítási munkálatai. Sürgősen felszámoltuk a még mindig közös-konyhás cselédlakásokat: különválasztottuk a konyhákat, a szobákat padlóburkolattal láttuk el, a mennyezetet minden lakásban kijavítottuk, hogy a homok ne csorogjon a dolgozók tányérjába ... Lacza Béla (Folytatjuk) .Szombati jegyzet Hakni Ki ne ismerné a szó jelentését? Pongyola átírásban körülbelül ennyit tesz: polgári foglalkozásukra néz ve művész bejegyzésűek vidékre utaznak, s olt az ámu- ló közönségnek, kulturális prográm gyanánt, produkciókat mutatnak be. Többnyire éltes vagy fiatal, esetleg középkorú, de mindenkor harsány és cm- dolált frizuráid humorista kiáll a színpad legelejire, úgy, ahogy ilyen helyen, időben ki kell állni. Ám, ha csak állna! De beszélni is kezd. Írva vagyon a nagy álmoskönyv ben, hogy rosszat jelent a nagyérdeműt nem köszönteni. Köszöntés következik tehát, amúgy istenigazából, többszörösen, ismételve, legalább ~háromszor-négy szer. Aki először ül ilyen előadáson, \az is gyanakodni kezd, hát még ha közbecsúszik egy-két baki is. Például az ipari üzem ebédlőjében már harmadszor fejezi ki odaadó és soha el nem múló szeretetét a gyengédségétől megittasult szpíker a halig atóságifak imigyen: „Testvéreim, szorgos tsz-ta. gok!” No, még ezt is lenyeli az ember, hiszen szövetségi politikánk szilárd, s dolgozunk mindahány an. Akárcsak emberünk, aki — hisz ezért fizetik, s hogy mennyivel, erről most ne essék szó színién nem rest: vicceket mesél, hosszú, tömött sorokban. Aktuális, teljesen üdezöld vicceket, bevallása szerint, a legidősebbje is csak éppen a minap esett meg vele a kanizsai gyorson. Ez már aztán jobban gondolkodóba ejti a nyitott szí- vű-lelkű nézőt, különösen azért mert az újszülött poént már Karinthy egyik humo reszkjében is olvasta, nevezetesen egy pazar középkori történetében az egyik várúr meséli a másiknak. Miután — nyomokban fel. lelhető, ízléses szellemességgel — végére ér a remek történetek sora, kkkövvvet- kezzik a következő műsorszám. Előtte megtudjuk: „Most pedig olyasvalakit mutathatok be önöknek, repeső.boldogsággal, s utánozhatatlan tisztelettel, akit önök nagyon jól ismernek á rádióból, a tévéből, a filmekről, s ha netán jártak már színházban, onnan is (aztán ezek a fórumok fordított sorrendben, majd összekeverve, hiába, no, a rangot meg kell adni) és akit önök annyira, de any- nyira szeretnek és tisztelnek, és oly repesve vártak már, (csak a szervező tudta, hogy ki jön, vagy tán még ő sem), de nem hiába, mert itt van ő, ö, akivel önök is végre személyesen találkozhatnak, hadd mutassam be tehát önöknek öt magát, aki önök jól ismernek a tévéből...) s a végén kiböki, mit kiböki, kiordítja a nevet) .. .X. Y. Aztán a szeretve várt X. első énekszámát, aki akarja se hallja, mert a teremben sugdolózás támad: Hogy hívják, nem éltettem rendesen a közepét? ... És így tovább, egészen a hakni végéig. S hogy közben valóban elhangzik egy- egy jó vicc, tényleg felcsen- ül egy-egy tiszta dallamsor, s meghallgathatunk egy-egy jó költeményt? Igaz. S hogy vannak jó haknik is? Ez is igaz. Persze, azok már nem haknik. S hogy lehetne esetleg nívósabb műsort szervezni, teszem azt a helyi általános iskola énekkarával, a citerazene- karral, s a többivel? Ez is igaz. Hogy a községi amatőrök hangja többször bicsaklana meg? Ez is igaz. De legalább hittel csinálnák, amit csinálnak. Mint valamikor az ekliós szekéren érkezők. S hogy a Galgatej él- üzemünnepségén nem min. den így zajlott le, ahogy elmeséltem? Ez is igaz. No, de hiszen haknizunk, haknizga_ tunk, nemdebár? Gáti Zoltán
