Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
A munka ünnepén Hangulatos felvonulások, majálisok Tízezren Gödöllőn Gödöllőn már reggel fél kilenckor megkezdődött május elseje eseménysorozata. Ekkor avatták fel Kobzi János malomipari munkás, a Tanács- köztársaság idején a Pest megyei munkástanács és a gödöllői direktórium tagja emléktábláját. Néhány méterre attól a háztól, ahol egykor élt, egy négyemeletes épületen helyezték el a pártbizottság és a Kobzi János járási-városi mun- kásőregység javaslatára az emléktáblát egyik unokája jelenlétében. Kovács János, a munkásőr- egység parancsnoka köszöntötte az avatáson egybegyűlteket, majd Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára emlékezett a magyar munkásosztály jeles alakjára. Fél tíz tájban már sűrű sorokban gyülekeztek a Szabadság tér környékén a felvonulásra készülő vállalatok, intézmények, szövetkezetek dolgozói. Két perccel tíz óra előtt megszólal talc a harsonák, jelezve, hogy kezdődik az ünnepség. A Himnusz hangjai után Fábri Erzsébet, a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző tanulója mondta el Földeák János, A mi májusaink című versét, majd PlutzeT Miklós köszöntötte a felvonulás résztvevőit. Ezután dr. Lő- kös Zoltán, a Pest megyei pártbizottság tagja, lapunk fő- szerkesztője mondott ünnepi beszédet. A díszemelvényen a város állami és politikai vezetőin kívül, helyet foglaltak a társadalmi szervezetek, a kitüntetett vállalatok és szövetkezetek vezetői, szovjet vendégeink. Ott láthattuk a tavalyi kiemelkedő munkájukért kitüntetésben részesült szocialista brigád képviselőit, Nagy Jánost, a gépgyár ágazati kiváló címet elért Torziós brigád vezetőjét, az árammérő- gyári Béke brigád képviseletében Fekete Lászlót; a Szocialista Hazáért érdemérem tulajdonosát, Czabán Dánielnét, a Humán Oltóanyag és Kutató Intézet személyzeti osztályvezetőjét és jó néhány munkás- mozgalmi' veteránt. Dr. Lőkös Zoltánnak, az ünnep, a munkásszolidaritás jelentőségét méltató beszédét követően, az Intemacionálé hangjai után megkezdődött a körülbelül egyórás felvonulás. Becslések szerint 8—10 ezer ember vonult el a 3-as számú főút mentén, felállított ■emelvény előtt. Az élen a munkában legjobb eredményt elért, és így kitüntetésben részesült vállalatok, üzemek, szövetkezetek dolgozói haladtak. , A menetet az Árammérő- gyár kollektívája, szocialista brigádjai: a vállalati kiváló Béke, az aranyplaketttes Petőfi ifjúsági nyitotta meg. A gyár tavaly nagyszerű eredményeket ért el, melyekért másodszor kapta meg az élüzem címet. Három pici és egy nagyobbacska, népviseletbe öltözött leány, vidám asszonyok, lányok, színes májusfák közeledtek: a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ eladói, boltvezetői, felvásárlói, akik egy nappal előbb vehették át a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének vörös vándor- zászlaját, abból az alkalomból, hogy harmadszor nyerték el a kiváló szövetkezet címet. Három Ikarus-busz fordult be a térre; a tizennyolc- szoros kiváló 20-as Volán vállalat gödöllői üzemegységének dolgozói. Az üzem másodszor nyerte el az élüzem címet, amelyhez nagyban hozzájárult az aranyjelvényes Bánki Do- nát műszaki és az ezüstjelvényes Szabadság gépkocsivezető-brigád. A gépgyári menet élén a tavalyi munkájáért az ágazat kiváló brigádja címet elért Torziós lakatosai, esztergályosai, csiszolói haladtak. A gyár múlt évi tervét mindig 100 százalék fölött teljesítette. Egy kis erdőt varázsoltak a teherautókra, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság incsői fafeldolgozó üzemének dolgozói. Kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak, hogy az erdőgazdaság a fatermesztésben és -feldolgozásban, vad- gazdálkodásban elérhette a 300 millió forintos termelési értéket. Kiváló brigádja a Rákóczi, május elseje előestéjén kapta meg a kiváló elmet. Ütemes taps fogadta az általános iskolák, a körzeti zeneiskola, a kisegítő iskola tanulóit és tanárait, akik az úttörő-zenekar pattogó indulójára közeledtek. Lobogtak, vilióztak a piros nyakkendők, amiket egy láthatatlan kéz intésére oldottak le nyakukról a gyerekek. Zöld és piros melegítőben meneteltek a sportolók. Korukhoz illő komolysággal jöttek a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző sötétbe öltözött legényei és matróz- blúzos leányok. A leendő óvónők egy-egy babát vittek a karjukon. Kilencszeres kiváló vállalat következett ezután, a Tangazdaság. Kollektívája tavaly ezerháromszáz vagon kenyér- gabonát, kétszáz vagon húst, huszonnégymillió tojást termelt. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet után következtek a 202-es Szakmunkásképző Intézet leendő szakmunkásai, akik foglalkozásuk jelképeként hatalmas szerszámokat, kalapácsot, villás- és framciakulcsQt tartottak a magasba. Még sokáig sorolhatnánk a vállalatok, intézmények nevét, melyek dolgozói egy-egy érdekes színfoltot jelentettek a felvonulási forgatagban. Az Agrártudományi Egyetem lovasai, az óriás pereceket, kenyeret osztogató sütőipari munkások, a Háziipari Szövetkezet szocialista brigádjai, amelyek 21 millió forintos exportterv határidőre való teljesítését vállalták, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és mind a többi. A menet vége még a dísztribün előtt volt, amikor az élen haladtak már megkezdték a vidám majálist az Alsóparkban felállított sátrak körül, s késő estig tartott a hangulatos szórakozás. K. P. A járási ünnepség: Aszódon Kilenc órakor indult az aszódi kiemelt járási ünnepség felvonuló menete a Szabadság tértől a 3-as úton, a sportpályára. A zászlókat lobogtató transzparenseket, üdvözlő feliratokat magasba emelő tömeg élén ott haladtak a vendégek, a járás és a község vezetői: Galbicsek Károly, a Pest megyei pártbizottság tagja, az SZMT elnöke, Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára, Dicse János, a nagyközségi pártbizottság megbízott titkára, Kiss Károly, a nagyközségi tanács elnöke, a nagyközségi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Ott voltak az ünneplők között a három község, Aszód, Iklad és Domony üzemeinek, intézményeinek, társadalmi és politikai szervezeteinek vezetői és részt vettek a szovjet vendégek is. A menet elején az ikladi műszergyár kollektívájának népes küldöttsége haladt. Sokan hozták el magukkal gyermekeiket is, a jókedvű, derűs sokadalom felett színes léggömbök, kendők repkedtek. A gyáriakat a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola diákjai és tanárai követték. Az egyenruhás ifjúgárdisták mögött kékmelegítős diáklányok piros karikákkal mutattak be gyakorlatokat. Az általános iskolások csoportja után sorra vonultak a község üzemeinek, intézményeinek dolgozói. Ott voltak a sorban a Galgamenti Tsz képviselői, Aszód, Iklad, Domony község lakói, a Galgamenti Víztársulat, a Vegyes Ktsz, az egészségügyi intézmények dolgozói. Küldöttséggel képviseltette magát a fiúnevelő intézet, felvonultak a Galgavidéke ÁFÉSZ konfekcióüzemének, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat aszódi körzete, a malom és a kenyérgyár, a PVCSV és a kereskedelem dolgozói is. A sportpályán az ikladi fúvószenekar ütemére foglalták el helyüket az ünneplők. Háromnegyed tízre az egész pályát betöltötte a színes sokaság, s a Galga felől fújó hűsítő tavaszi szélben viliódzva lobogtak a vörös-kék és nemzetiszínű zászlók. A Himnusz elhangzása után Garami Katalin, a gimnázium tanulója elszavalta Hollós Korvin Lajos Óda május elsejéhez című versét. Dicse János üdvözlő szavai után Galbicsek Károly tartott ünnepi beszé det, méltatva a munkásosztály nemzetközi ünnepének jelentőségét. A községi nagykórus hangversenye után néptáncbemuta tó következett. Sorra léptek a színpadra a domonyi, az ikladi együttesek, a gimnázium táncosai. A legnagyobb sikert az aszódi művelődési ház egy- szál fiúval és öt lánnyal fellépő együttesének jókedvű, fergeteges pántlikázója aratta. Túrán is nagyszerű hagyományai vannak a felvonulásnak és a majálisnak. Tegnapelőtt több mint ezerkétszázan indultak el reggel kilenc órakor a kastélykertbe. A község két legnagyobb gazdálkodó szerve, a Galga menti Rákóczi Termelőszövetkezet és a Galga vidéke ÁFÉSZ dolgozóin kívül, a község lakossága és a hatalmas gesztenyefáktól körülölelt hangulatos szabadtéri színpad felé tartott. A felvonulás legkedvesebb színfoltja az idén is az általános iskolások vidám menete volt. Az ünnepségen, amelyre ellátogatott Fehér Béla és dr. Süpek Zoltán, részt vettek a község vezetői, Szilágyi Péter, a községi pártbizottság titkára, Takács Gyula, a nagyközségi tanács elnöke, Varga László, a Galga vidéke ÁFÉSZ elnöke Lévai Ferenc, a Galga menti Termelőszövetkezet elnöke Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke mondott ünnepi beszé det A gazdag műsort a Galga vidéke ÁFÉSZ és a bagi művelődési ház Muharay népi együttese nyitotta meg. G. Z. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1977. MÁJUS 3., KEDD Vetésellenőrző műszer Figyel a monitor, nem marad üres sor Hamar megtérül a belek tetés Bizonyára sokan emlékeznek még arra, miképpen vetették eleink a gabonát lófo- gatos géppel. A hajtó — ez többnyire maga a gazdá volt — biztatta a lovakat, s irányította a fogatos vetőgép első két kerekét, hogy megteremtse a csatlakozást az előző menetben elvetett szélső sorra. Aztán kellett még egy fontos személy — a faros. Feladata az volt, hogy a sor elején leengedje, a sor végén pedig felemelje a vetőgép saroglyáit. De nem unatkozott a tábla közepén sem, mert azt kellett figyelnie, adagolja-e a gabonaszemeket minden vetőelem, hogy nem tömődött»e el földdel, gazzal, valamelyik csőrös zlya. A faros még a traktor vontatta vetőgépek első példányainál is ott munkálkodott, s a vetőgépre szerelt deszkapallón járkálva felügyelt, a gép 32, 37, vagy 48 sorára. Ma már hetvenkét, sőt, kilencvenhat soros, óránként 8 —10 kilométeres sebességgel haladó vetőgép sem ritka. Nem kell már fürkésző ember. A gépek megbízható üzemeléséhez egyre újabb és korszerűbb műszereket használnak. Ezeknek kifejlesztéséből nagy részt vállalt a Gödöllői Gépkísérleti Intézet is. Itt készült el először a kukoricavető gépek ellenőrző monitora. Nemrég pedig kidolgozták az MGI—A—1001 típusjelű új ve- tésellenőrző műszer prototípusát, amely az AGROMA- SEXPO ’77 nemzetközi kiállításon aranyérmet kapott. A műszer létrehozói Samu Mihály, Balogh Barnabás és Rusz Vazul olyan berendezést készítettek, amely — részegységekből összeállítva — a 24, a 48, a 72, a 96 soros, vagy más sorszámú vetőgépekre egyaránt felszerelhető. A műszer lényege az, hogy minden vetőelemnél egy-egy érzékelő „figyeli”: adagol-e a vetöszer- kezet? Ha a vetés folyamatos, a műszer nem jelez hibát. Ha viszont egyetlen vetőelem Is eltömődik, akkor — mivel nem hullik mag az érzékelőre —, azonnal jelzés megy a traktoros előtt elhelyezett monitorra. A traktor vezetője ezután már elháríthatja a hibát, s Úttörők Gödöllőn, a felvonuláson Barcza Zsolt és Váraljai János felvételei nem vet száz métereken hiányosan. Az MGI—A—1001 gabonavetés-ellenőrző műszerben az is újdonság, hogy egyszerre kimutatja, hány sor marad vetetlenül, hány vetőelem tö- mődött el az adott pillanatban. Az már á gép kezelőjének dolga, hogy a hibát elhárítsa, nemcsak azért, mert munkájának minőségét a kikelés után szokás megítélni, s aszerint premizálni —, de azért is, hogy amelyik földet kenyérgabonának szántuk, mindenütt teremjen is benne. Az új műszer ugyancsak jó segítőtársa lesz ebben. A mondottakhoz tartozik, hogy — mind a korábban gyártott, mind a most útjára indított — műszerfajták természetesen némiképpen növelik a termelés költségeit. Ám a sokéves külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a rájuk fordított pénz egykét vetési idényben bőven megtérül. Árukat meghozzák azok a sorok, amelyek e műszerek nélkül vetetlenek maradnának. Fehér István Ne közterületen! Nagyszerű dolog, hogy szerte az országban egyre többen építkeznek. Gomba módra szaporodnak a családi házak. Az építkezésekhez persze építőanyagra van szükség, amit tárolni is kell valahol. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a valahol többségében közterület, út, járda, tér. Kétségtelen, hogy a téglát, a homokot, a bányakavicsot és egyebeket hozzáférhető helyen, fel- használásukig néha az utcán kell tartani. Erre hivatalosan is kapható engedély a tanácsoknál előzetes bejelentés és a közterület-foglalási djj lefizetése után. Az engedély nem jelenti azt, hogy az anyagokkal elzárják a vízelvezető árkokat, akadályozzák vagy lehetetlenné tegyék a közlekedést. Járásunk községeiben széttekinve, gyakran látni begazosodott építőanyaghalmokat. S bár a tanácsok nem a közterület-foglalási díjból élnek, de ha a rég sorsukra hagyott törmelékkupacok, szemétdombok után következetesen behajtanák a pénzt, bizony drágábbak lennének az építkezések. Már az sem ritka, hogy a . keményburkolatú utakon is felbukkannak az akadályok, s vannak, akik egyszerűen szeméttárolónak tekintik a közterületet. A takarékosság, a forgalom biztonsága és községeink-esztétikai képe is intézkedéseket sürget. K. I. TERÜLETI VERSENY Az elsők kerültek a megyei döntőbe Területi sportversenyt tartottak Gödöllőn, a MÉSZÖV és a KPVDSZ szervezésében szövetkezeti és állami kereskedelmi boltoknak. Tizenhat férfi- és négy női kispályás futballcsapat, négy-négy férfi- és női kézilabda-együttes versengett a megyei döntőbe való jutásért. Eredmények: női kézilabda: 1. Skála Áruház. Női labdarúgás: 1. Dabasi ÁFÉSZ. Férfi labdarúgás: 1. Gödöllői ÁFÉSZ. Férfi kézilabda: 1. Galga vidéke ÁFÉSZ. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, mely házigazdája volt a sporteseménynek, tárgyjutalmakat adott a helyezetteknek. Minden csoportból az elsők kerültek a Pest megyei döntőbe. KÉT FIATAL BEMUTATKOZOTT Versek és festmények Április 30-án a szadai művelődési házban mutatkozott be Mondok Sándor verseivel és Bánkúti Péter olajfestményeivel. A rendezvény után kérdeztünk életükről, terveikről. — Már jó néhány éve — munka után — írok novellákat, verseket — mondta Mondok Sándor. — Még eddig sehol nem volt a nagyközönség előtt bemutatkozásom. Most nyílt rá először alkalom, hogy a kiválasztott 14 versemet a szadai irodalmi szakkör tagjai és három barátom tolmácsolásában bemutathattam. A sok kérdésből arra következtetek, hogy verseim egy-egy mondata, életem főbb állomásai érdekelték a hallgatóságot. Az elhangzottak nekem is sokat adtak, hiszen először hallottam verseimet — a szadaiak gondos rendezésében — publikum előtt. — Nekem már voltak részkiállításaim — kapcsolódik a beszélgetésbe Bánkúti Péter. — A Remsei Iván vezette körbe jártam, ahol rajzoltam, festettem. Annak, aki kifejezésmódját nem az iskolában tanulta, fontos műhely a szakkör, művészeti kör. Zebegényben a nyáron megrendezett művész- telepnek is 10 napig a lakója voltam. Több olyan kiállításon vettem részt, ahol az én műveimből is bemutattak néhányat. Jólesett, hogy önálló kiállításomat éppen Szadán rendezhettem meg, ahol lakom, és Papp Gáborné — volt tanítónőm — mondta a megnyitó szavakat. A szadai művelődési ház jól választott, amikor lehetőséget biztosít amatőr fiatal művészek bemutatkozására. Udvari Gábor HELYREIGAZÍTÁS Május 1-i lapunk 5. oldalán, a nyomda hibájából, oldalcsc- re folytán kimaradt első oldalas szobi tudósításunk jelzett folytatása. Olvasóinktól ezúton kérUnk elnézést. Közöljük, hogy a Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Cegléd fiókja feliratú 2-es sorszámú bélyegző elvezett. Használata 1977. április 29-tól kezdődően érvénytelen.
