Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
I 1977. MÁJUS 85., SZERDA V/iJff Cl fi 7 Rendezik a tulajdonjogot Tájékoztató az új ingatlan-nyilvántartásról Heti jogi tanácsok « ______________________________________________________ Tö bb olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy az április 1-én hatályba lépett építési engedélyezési eljárásokról adjunk ismertetést. Teljességre nem törekedhetünk, de azért a leglényegesebb kérdésekről igyekszünk tájékoztatást adni. • Milyen munkákhoz nem kell építési engedély, illetve bejelentés. Mik esnek csupán bejelentési kötelezettség alá? Az építésügyi miniszter 2/1977. (I. 18.) ÉVM. számú rendeletével egyszerűsítette az építési eljárást. A jogszabály felsorolja, melyek az építési engedélyhez kötött munkák, s mikor kell csupán bejelentést tennie az építtetőnek, és melyek az építési engedély és bejelentés nélküliek. Mivel az építési engedélyhez kötött munkák felsorolása terjedelmes, ezért inkább a bejelentés alapján, valamint az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákat ismertetjük. Az Országos Építésügyi Szabályzat szerint csupán bejelentés után megkezdhető olyan melléképület és melléképítmény építése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, melynek következtében nem jön létre lakás vagy üdülőegység, vagy tulajdon- szerzési korlátozás alá eső más helyiség. Tulajdonszerzési korlátozás alá eső helyiség alatt értendők a kiskereskeAz automatizálás a modern gépi nagyüzemi termelés legfejlettebb formája. A termelési folyamat automatizálásakor a fizikai munka teljes gépesítése mellett a gyártási folyamat irányítását és ellenőrzését is gépesítik. Az automatizálásnak három fokozata különböztethető meg. A kis automatizálás csak egyes munkafolyamatokra terjed ki, és a vezérlés egy részét ember végzi. A részleges automatizálás azt jelenti, hogy a munkafolyamat vezérlését is gép végzi, de még emberi munkával történik az anyag egy részének adagolása, valamint a késztermék elszállítása. A teljes, a komplex automatizálás esetében az adott üzem CEGLÉD, Szabadság 26—27: Sztrogof Mihály 25— 29: Egészséges házasélet 30— 1: Lucky lady* CEGLÉD, Kamara 26— 29: Uzslcel Köztársaság I—II. 30— 1: Özönvíz II. GÖDÖLLŐ 26—29: indiánkaland Ontarió- ban 30— 1: Jeremy SZENTENDRE. Terem 26—29: Jeremy 30— 1: Indiánkaland Ontarió- ban SZENTENDRE. Kert 26—29: A kém nyomában 30— 1: Lázadás a buszon VÁC, Madách Imre 26—29: Duroc, a katona 30— 1: Budapesti mesék ABONY 26—29: A második utca foglyai 30— 1: Zorro BUDAÖRS 26—29: Különös ügynök 30— 1: Vigyázat, vadnyugat DABAS, Kossuth 27: Egy pikoló világos 28—29: Nem adom a lányom 30— 1: A rivális DUNAHARASZTI 26—29: Ludas Matyi 30—31: Az utazás DUNAKESZI, Vörös Csillag 26—27: A taxi utasai 28—29: Budapesti mesék 30— 1: Duroc, a katona DUNAKESZI, Rákóczi 26—27: Szállnak a darvak 28—29: A Strucc kávéház vendégei • Csak 16 éven felülieknek? delmi, kisipari, illetve szolgáltató helyiségek, orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi- és motorkerékpár-tároló. Ha az építtető állampolgár — tehát nem közület —, akkor elegendő csak bejelentés, ha az épület közterületről látható homlokzatán emléktáblát, domborművet, szobrot vagy más feldíszítményt akar elhelyezni. Csupán bejelentési kötelezettség alá tartozik üzlethomlokzat, kirakatszek- rény-védőtető vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatán vagy a kerítésen 1 négyzetméternél nagyobb cégvagy címtábla elhelyezése, a telek homlokvonalán kerítés építése, pöcegödör, szemét- gyűjtő, trágya- vagy trágyalé- tároló, a szenyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény létesítése. • Egyik olvasónk családi háza homlokzatát, a másik a tetőzetét akarja felújítani, ismét más egy válaszfalat akar lebontani. Megtehetik-e engedély nélkül? Építési engedély és bejelentés nélkül újítható fel az épület homlokzata vagy a tetőzet. Ha az épületben válaszfalat vagy osztófalat akar valaki építeni vagy lebontani, akkor teheti meg építési engedély és bejelentés nélkül, ha az épület rendeltetése, valamennyi munkafolyamatát gépek végzik, és az emberi tevékenység a gépek működésének felügyeletére, karbantartására korlátozódik. Az automatizálás a műszaki fejlettség legmagasabb színvonalát testesíti meg, s a társadalmi munka termelékenységét ugrásszerűen növeli. A komplex automatizálásnak — ami rendkívül költséges — a termelés tömegmérete nélkülözhetetlen feltétele. Bizonyos esetekben az alkalmazott technológia — legfőképpen a vegyiparban — a termelés méreteitől függetlenül megköveteli az automatizálást. Forgács Katalin közgazdász ÉRD 24—26: A cigánytábor az égbe tnegy 29—30: Fehér farkasok 31— 2: A második utca foglyai FÓT 26— 27: Budapesti mesék 28— 31: Kincses sziget GYAL 26: Fekete város I—II. 27— 28: Düh* 29— 30: Kard, avagy én vagyok a falu rossza KISTARCSA 26—27: Menyasszony a zsákban 28— 29: A királylány zsámolya 30— 31: A különös ügynök LEÁNYFALU. Kert 26—27: Talpuk alatt fütyül a szél 28—29: Rejtelmes sziget 30—31: Szöktetés* NAGYKATA 26— 1: Fekete gyémántok I—n. PILISVOROSVÁR 27— 29: Járvány 30— l: Olaszok hihetetlen kalandjai ... POMAZ 26—29: Különben dühbe jövünk 30—31: Uzsicei Köztársaság I—II. RÁCKEVE 26— 27: A királylány zsámolya 28— 29: Szöktetés* 30—31: Ludas Matyi SZIGETSZENTMIKLÓS 26: Azonosítás 27— 29: Szeress engem Lily 30—31: Neveletlenek* vagy használatának módja, illetőleg az épületben levő lakások vagy a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiségek száma és nagysága (aiapterülete és szobaszáma) nem változik meg. Nem kell sem építési engedély, sem bejelentés az 1,5 m- nél alacsonyabb kerti növényház építéséhez, vagy ha valaki a rendes háztartási szükséglet kielégítését szolgáló húsfüstölőt kíván építeni, vagy nem lakás céljára szolgáló épületet, bármilyen felvonulási épületet akar lebontani, feltéve, ha ez a szomszédok érdekeit nem sérti. A tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület (építmény, helyiség) szerkezeti változtatással járó felújításához, helyreállításához, átalakításához, ha annak következtében a rendeltetése vagy használatának módja nem változik meg, szintén nem kell sem engedély, sem bejelentés, ha az építtető ilyen esetben is magánszemély. Fentebb ismertetést adtunk arról, hogy melyek a bejelentés alapján elvégezhető egyes munkák. Az ott felsorolt építési munkálatokat, ha az állampolgár községben, de nem üdülőterületen akarja elvégezni, nem szükséges még bejelenteni sem. Építési engedély és bejelentés nélkül megkezdhető minden olyan munka, amelyet az említett jogszabály nem sorol fel az engedélyhez, illetve a bejelentéshez kötött munkák között. • Hol kell kérni az építési engedélyt, és mit kell csatolni? Az ingatlan fekvése szerint illetékes tanács építési osztályától kell kérni írásban, a tanácstól beszerezhető nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a tulajdon, illetve az építési jogosultságot igazoló okiratot (3 hónapnál nem régebbi telekkönyvi szemlét, vagy jogerős hagyatéki végzést, illetve bírósági vagy államigazgatási határozatot vagy szerződést, illetve idegen vagy lcőzös tulajdon esetén a tulajdonos, illetve társtulajdonos beleegyező nyilatkozatát is. Ezenkívül az illetékes földhivatalnál készített helyszínrajzot 2 példányban, a műszaki terveket 2—2 példányban, a tervező nyilatkozatát, hogy a terveket egyeztette a közművekkel és a műszaki megoldás előírás- szerű, és végül a közművek nyilatkozatát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az építési engedély és bejelentés nélküli építési munkákat is ' csak a városi (községi) rendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (pl. a KÖJÁL, tűzvédelmi stb.) előírások megtartásával, valamint műemlék, ilyen jellegű vagy városképi jelentőségű épület vagy műemléki környezetben a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával lehet megkezdeni. Az építési osztály 30 napon belül köteles határozni. Típusterv vagy hatósági engedéllyel gyártott és forgalomba hozott építmény (pL hétvégi faházat akar elhelyezni) esetében 15 napon belül dönt a tanács. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus végzettségűek főiskolai továbbtanulásáról kiadott 4/1977. (V. 7.) OM. számú rendeletet a Tanácsok Közlönye 21. száma közli. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú tvr., a végrehajtásukra kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. számú és a 47/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendeletek, valamint az ezeket módosító jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 'ájus 17-én megielent Tanácsok Közlönyének 22. száma tartalmazza. A vásárlók könyvéről a 11/1977. (V. 18.) BKM. rendeA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1972. évi 31 számú törvényerejű rendeleté alapján a járási földhivatalok az ingatlanokról új nyilvántartást készítenek. Ennek során az állami földnyilvántartás és a telekkönyv felülvizsgálatával — megállapítja az ingatlanok érvényes nyilvántartási adatait (terület, művelési ág stb.) az ingatlanok tulajdonosait, valamint az ingatlanokra vonatkozó egyéb jogokat és tényeket (haszonélvezeti jog, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.). Ellenőrzés, egyeztetés A nyilvántartási adatokat a földhivatalok helyszínen ellenőrzik, a jogokat és tényeket pedig a tulajdonos-\ sál — szükség szerint minden érdekelttel — egyeztetik. Az egyeztetés célja annak megállapítása, hogy a nyilvántartási bejegyzések megfelelnek-e a valóságos állapotnak. Az egyeztetés időpontjáról minden ingatlantulajdonos névre szóló értesítést kap. Kérjük az ingatlantulajdonost, hogy amikor értesítést kap, a megjelölt helyen és időben megjelenni és az ingatlanaira vonatkozó iratokat (szerződés, telekkönyvi végzés, betétmásolat, hatósági határozat, hagyatékátadó végzés stb.), va. lamint — személyi adatainak egyeztetése céljából — a személyi igazolványát magával hozni szíveskedjék. Az ingatlantulajdonos érdeke is, hogy az új ingatlan-nyilAz egyik Pest megyei járásbíróságon benyújtott keresetében egy asszony házassága felbontását, kiskorú gyermekeinek nála való elhelyezését és a lakás olyan megosztását kérte, hogy két szoba kizárólag az 6 használatába kerüljön, míg a férj elégedjen meg a konyhával, a kamrával és a többi mellék-, helyiséggel. A férj maga is kérte a házasság felbontását, de a gyerekek nála történő elhelyezése, valamint a közös lakás megosztott használata iránt viszontkeresetet terjesztett elő. A járásbíróság a házasságot felbontotta, a gyerekeket a férjnél helyezte el, az asszonyt gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, a közös lakást pedig úgy osztotta meg, hogy az asszony kizárólagos használatába kerüljön a konyha és a kamra, a férjébe pedig a két lakószoba. A mellékhelyiségeket közösen jogosultak használni. A Pest megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az asszony keresetének helyt adva, a gyerekeket az asszonylet intézkedik. (Magyar Közlöny 39. száma.) A gépjárművezetők munka- feltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról szóló 16/1971. (VII. 7.) Mü. M.—KPM. számú együttes rendelet módosítását — a 7/1977. (V. 18.) Mü. M.—KPM. rendeletet — ugyancsak a Magyar Közlöny 39. számában találjuk. A szállítási szerződésekre vonatkozó hatályos jogszabályok és a KGM. szállítási alap- feltételek szövege egységes szerkezetben jelent meg a Kohó- és Gépipari Közlöny 14. számában. Telephely létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségről ugyanitt jelent meg fontos közlemény. vántartásba a valóságnak megfelelően jegyezzék be ingatlanát. Személyes megjelenése és segítő közreműködése azonban feltétlenül szükséges ingatlana tényleges állapotának tisztázásához. Ezért jó alkalom ez arra, hogy ingatlana tulajdonjogát rendezzék. A munka befejezése után ugyanis csak az új ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok és jogok lesznek érvényesek; a hatóságok is csak azt fogadják el. A telekkönyvezés feltételei Az említett törvényerejű rendelet lehetőséget ad arra, hogy a járási földhivatalok rendezzék azokat a korábbi (esetleg évtizedek előtti) tulajdonátruházási ügyeket is, amelyek telekkönyvi átírásának ez ideig valamilyen akadálya volt. Meghatározott feltételek mellett rendezhető a tulajdonjog, többek között: — ha a tulajdonátruházásról nem készült szabályszerű szerződés, vagy az elveszett és utólag nem készíthető el; — ha a telekkönyvi tulajdonos meghalt és a hagyatéki eljárást még nem folytatták le; — ha a telekkönyvi tulaj do. nos vagy örököse ismeretlen helyen tartózkodik; — ha a tulajdonközösséget a természetben már korábban megszüntették stb. nál helyezte el, a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte, egyben az ítéletet megküldte a községi tanács vb gyámhatóságának, hogy a gyerekek nevelését, gondozását kísérje figyelemmel, s szükség esetén védő- és óvintézkedést tegyen. A jogerős ítéletnek a közös lakás használatával kapcsolatos rendelkezése ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A határozat indoklása szerint a lakás a házastársak közös tulajdona. Ilyen esetben — családvédelmi érdekekre tekintettel — az egyik házastársat tulajdoni hányadát meghaladó értékű használatra is fel lehet jogosítani. Családvédelmi érdekek szempontjából különösen a kiskorú gyermekek nevelését, megfelelő elhelyezését kell figyelembe venni. A Pest meEgy asszony gyermekével együtt férjét elhagyta, majd egy férfivel közös háztartásra lépett, s később attól gyermeke született. A férj indította válóperben közös kérvényben bejelentették: az egy szoba, konyhás lakás a férjé marad, s az asszony onnan harminc napon belül kiköltözik. A következő tárgyaláson azonban az asszony kijelentette: a megállapodást megtévesztés hatása alatt: írta alá, azt hitte, hogy sikerül másik lakást szereznie, ez a törekvése azonban nem járt eredménnyel. A járásbíróság a házasságot felbontotta, a gyermeket az asszonynál helyezte el, a volt közös lakás kizárólagos használójául a férjet jelölte ki, de 13 ezer forint kárpótlás fizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy az asszony élettársi viszonyt létesített, s így lehetősége nyílik arra, hogy élettársával másik közös lakást szerezzen. Ehhez a volt férje által fizetendő kárpótlás A tulajdonjog és az egyéb eltérések rendezéséhez szükséges okiratokra és igazolásokra illetékbélyeget ragasztani nem kelli A tulajdonjog rendezésének módját és feltételeit az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet 35—43. §-ai szabályozzák (megjelent a Magyar Közlöny 1972. évi december 31-i számában). A rendezés feltételeiről részletes tájékoztatást adnak a községben (városban) működő földhivatali dolgozók is. A megjelenés kötelező Az új ingatlan-nyilvántartáEit elkészítése után a tanácsházán 30 napon át mindenki megtekintheti. Ennek idejéről a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást. A munka befejezése után személyesen is meggyőződhet tehát arról, hogy ingatlanát milyen adatokkal jegyezték be az új ingatlan-nyilvántartásba. Akinek ingatlanügye rendezetlen és az egyeztetésen a kijelölt időben indokolatlanul nem jelenik meg, azt a járási földhivatal 5000 Ft-ig terjedő bírsággal kötelezheti a rendezésre. A mulasztó tulajdonos nem részesíthető továbbá azokban a kedvezményekben sem (eljárási és okirati illetékmentesség), amelyeket a törvény- erejű rendelet kizárólag az új ingatlan-nyilvántartás készítése alatt biztosít. Pest Megyei Földhivatal A Legfelsőbb Bíróság döntései Elvált házasok lakásperében A családvédelem érdekében Gondoskodik a lakásügyi hatóság gyei bíróság mindezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyta, amikor bár a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezte el, azonban a lakás megosztott használatra vonatkozó járásbírósági ítéletet nem változtatta meg. A megyei bíróságnak az asszony fellebbezését úgy kellett volna tekinteni, hogy a lakáskérdésben hozott döntést is sérelmezi. — Az asszonynak a gyermekelhelyezés és a lakáshasználat iránti kérelmei összefüggnek egymással — hangzik a határozat. — A család- védelmi érdekeknek is az felel meg, hogy ha a bíróság a gyermekeket nála helyezte el, a két lakószoba kizárólagos használatára is öt jogosítsa fel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek találta és kötelezte, hogy a volt közös lakás használatával kapcsolatban új határozatot hozzon. is hozzásegíti. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság jogerőre emelte, a legfőbb ügyész azonban törvényességi óvást emelt ellene, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, kimondva: a közös lakásra vonatkozó bérlőtársi viszonyt megszünteti, de a kárpótlás összegét 23 ezer forintra felemeli. Az. asszony elhelyezéséről a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. A döntés indoklása szerint az alsófokú bíróságoknak az a döntése, amellyel a lakás kizárólagos használatát a férjnek juttatta, helyes, viszont alacsonynak találta a férj által fizetendő kárpótlás összegét. A férj ugyanis maga adta elő, hogy a közös lakást 46 ezer forintért szerezték meg. Ez az érték természetesen mindkettőjüké, mert ahhoz az asszony is azonos mértékben hozzájárult, ezért indokolt, hogy megfelelő összegű kárpótlást kapjon. H. E. í VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár MOZIMŰSOR MÁJUS 26 TÓLJÜNIUS 1-IG Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből *1
