Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

2 xJCtäiW 1977. MÁJUS 24., KEDD Össznépi vitára bocsátják a Szovjetunió új alkotmánytervezetét A Szovjetunió alkotmányo- zó bizottsága hétfőn a Kreml­ben Leonyid Irrczsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a bizottság elnökének elnökleté­vel ülést tartott és áttekin­tette a Szovjetunió alkotmá­nyának tervezetét. Az alkotmányozó bizottság általánosságban jóváhagyta az alkotmánytervezetet és elha­tározta: javasolja a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, hogy össznépi megvitatás céljából tegye közzé a tervezetet. A szerkesztést végző albi­zottságot és az alkotmányozó bizottság által létrehozott tit­kárságot megbízták azzal, hogy gyűjtse össze azokat a megjegyzéseket és módosító javaslatokat, amelyeket az alkotmánytervezet össznépi megvitatása során tesznek és terjessze őket az alkotmányo­zó bizottság elé. Közlemény Lais magyarországi látogatásáról Május 18 és 23 között hiva­talos baráti látogatást tett ha­zánkban huis Corvalán, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt felesége, Lily Corvalán, a küldöttségben részt vett Gladys Marin, a Politi­kai Bizottság tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára, és Tomas Solis, a Központi Bizottság tagja. Luis Corvalánt fogadta, a küldöttséggel tárgyalást foly­tatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A kiadott közlemény szerint az elvtársi, baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönö­sen tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről, pártjaik te­vékenységéről. Véleménycserét folytattak a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nem­zetközi helyzetről, különös te­kintettel Latin-Amerikára. Az MSZMP képviselői együtt­érzésükről, testvéri szolidari­tásukról biztosították a chilei kommunistákat, demokratákat, minden hazafit a fasiszta jun­ta ellen folytatott harcukban. Tolmácsolták a magyar kom­munisták, a magyar dolgozók osztatlan örömét Luis Corva- lánnak abból az alkalomból, hogy a chilei forradalmárok és a világ haladó erői együttes harcának eredményeként visz. szanyerte. szabadságát. Luis Corvalán köszönetét mondott pártja, valamennyi chilei antifasiszta nevében a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a magyar népnek az internacionalista szolidaritásért. A két testvérpárt képviselői megállapították, hogy a fasisz­ta junta nemzetközi és belső elszigetelődése fokozódik. A Chilei Kommunista Párt képviselői elismeréssel szóltak azokról az eredményekről, ame­lyeket Magyarországon a fej­lett szocialista társadalom épí­tésében elértek, s további si­kereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában. Mindkét párt képviselői ki­fejezték pártjaik szolidaritását Latin-Amerika demokratikus átalakulásáért, az imperializ­mus. a fasizmus ellen küzdő népekkel, a hazafias demokra­tikus erőkkel. Az MSZMP és a Chilei Kommunista Párt internacio­nalista kötelességének tekinti, hogy cselekvőén hozzájáruljon az enyhülési folyamat erősíté­séhez. Elítélik a nemzetközi reakciónak a népek békéje és biztonsága ellen irányuló tá­madásait. a nemzetközi lég­kört mérgező antikommunista. a szocialista országok ellen irányuló propagandakampányt. A két párt nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom akcióegysége erősítésének, a proletár internacionalizmus el­vein alapuló összefogásnak. Méltatták az európai kommu­nista és munkáspártok 1976-ban Berlinben tartott konferenciá­ját és a latin-amerikai kom­munista pártok 1975-ben ren­dezett havannai tanácskozását, amelyek nagy hozzájárulást je­lentenek az imperializmus el­len, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért küz­dő erők közös harcához. A két párt képviselői a meg­beszélések során megelégedés­sel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a ma­gyar és a chilei kommunisták testvéri kapcsolatai a marxiz­mus-leninizmus elvei alapján és jól szolgálják a nemzetközi kommunista mozgalom közös ügyét. Az elvtársi, baráti lég­körben lefolytatott megbeszélé­sek tovább erősítették a két párt közötti szoros együttmű­ködést, a magyar és a chilei nép barátságát, a chilei fasiz­mus elleni közös fellépést. \ Mexikói Kommunista Párt XIII. kongresszusa Mexikóvárosban hétfőn megnyílt a Mexikói Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa. Az ország különböző részéből érkezett mintegy 500 küldött a délelőtti ülésen megválasz­totta a hosszú évek óta első ízben legális kongresszus el­nökségét és elfogadta annak napirendjét TASZSZ-kommentár A szovjet—amerikai kapcsolatoknak az egyenlőségen kell alapulniuk Jurij Kornyilov, a TASZSZ politikai szemleírója Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter Genfben megtartott tár­gyalásaival foglalkozva megál­lapítja: A nemzetközi sajtó számos kommentárt fűz Gromiko és Vance Genfben megtartott találkozójához, amelyen meg­vizsgálták a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról köten­dő újabb, második szovjet— amerikai megállapodás létre­jöttének lehetőségét. Törvény- szerű, hogy a kérdés iránt ilyen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, hiszen e nagy mun­ka eredményes befejezése elvi jelentőséggel bírna a szovjet— amerikai kapcsolatok általános légkörének szempontjából. A Szovjetunió békepolitiká­jához híven, következetesen továbbra is síkraszáll a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, s az általános és teljes leszerelésért. Ez az elvi irányvonal határozta meg a Szovjetunió álláspontját a ha­dászati fegyverzetek korlá­tozásáról kezdett szovjet— amerikai tárgyalások vala­mennyi szakaszában. Ez az elvi irányvonal határozta meg a szovjet álláspontot a genfi szovjet—amerikai talál­kozón is. A találkozón a két fél meg­állapodott abban, hogy meg­beszéléseik szükségesek és hasznosak voltak, és sikerült haladást elérni a további tár­gyalások általános kereteinek meghatározásában. Ennek ellenére, sajnos, még ma seim mondhatjuk el, hogy már sikerült megoldani a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról szóló újabb szov­Ibárruri Bilbaóban Bilbaóban, Baszkföld fővá­rosában vasárnap több ezer ember részvételével nagygyű­lést' tartottak, amelyen felszó­lalt Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. Be­szédében köszönetét mondotta Szovjetuniónak azért, hogy szolidáris a spanyol dolgozók­nak a demokráciáért vívott harcával Felszólította a baszko­kat, hogy folytassák küzdel­müket jogaik kivívásáért. A gyűlésen, amely egyben a Spanyol Kommunista Párt vá­lasztási kampányának nyitánya is volt, az ország északi részén, húszezer ember éltette lelke­sen az emigrációból nemrég hazatért La Pasionariát. JÜNIUS 2-AN folytató Párizsban az Egyesült Álla­mok és Vietnam tárgyalásai a kapcsolatok normalizálásá­ról. A KONGÖI Nemzeti Fei- szabadítási Front (FLNC) Pá­rizsban közzétett nyilatkoza­tában megerősítette, a zaire-i, marokkói csapatok által vég­rehajtott nagy arányú bom­bázásokról szóló híreket a Di- lolo, Sandoa és Kapanga el­leni támadásoknak sok áldo­zata van a polgári lakosság körében. A dokumentum rá­mutat, hogy Zaire-ben véget ért a harc, a felkelők nem menekültek külföldre. KRITIKUS SZAKASZHOZ érkeztek Olaszországban a Kor­mányprogramról május ele­je óta folytatott pártközi tár­gyalások a kereszténydemoK- rata, kommunista és szocia­lista pártvezetők múlt pén­teki újabb hosszú eszmecseré­je után. Bár történt némi kö­zeledés a kormányzó párt es a baloldal állásfoglalásaiban, még mindig jelentősek a fenn­álló nézetkülönbségek — tük­rözik az elhangzott nyilatKo­BRÜSSZELBE érkezett az az öt baszk politikai fogoly, akik a spanyol kormány pén­teki amnesztiarendeletének értelmében beleegyeztek az önkéntes száműzetésbe. Az ETA baszk szeparatista szer­vezet tagjait 1970-ben egy burgoszi katonai bíróság ter­rorista cselekmények vádjá­val halálra ítélte. A széles körű nemzetközi nyomás ha­tására Franco a halálbünte­tést életfogytiglani börtön- büntetésre változtatta. VASÁRNAP ÉJJEL sürgő­sen kórházba szállították és az Intenzív osztályon ápol­ják Manahem Begint, a Li- kud-tömb vezetőjét, az Izraeli kormányfői poszt váromá­nyosát. Számos orvosi vizsgá­latnak vetik alá. s valószínű­leg, néhány napig kórházban marad, de még korai lenne újabb rohamról beszélni. A politikust márciusban három hétig ápolták kórházban szív­rohammal. jet—amerikai megállapodás előkészítésével kapcsolatos fő kérdéseket. Ennek oka első­sorban az, hogy az amerikai fél nem hagyott fel azokkal a kísérleteivel, amelyek célja egyoldalú előnyök szerzése, és olyan egyezmény megkö­tése, amely megkárosítaná a Szovjetunió biztonságát és egyidejűleg előnyhöz juttatná az amerikai felet. A Szovjetunió következete­sen folytatva a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó irányvonalát, továbbra is a tárgyalásokon részt vevő va­lamennyi fél biztonsága ér­dekeinek szigorú tiszteletben tartásával fogalmazza meg ja­vaslatait és kezdeményezéseit. Ez az egyetlen realista meg­közelítési mód, s csupán ezen az alapon számíthatunk köl­csönösen elfogadható megál­lapodás létrejöttére. Ezzel kapcsolatban érdemes emlé­keztetni arra, hogy az 1972- ben legfelsőbb szinten aláírt Nyilatkozat a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alapelveiről című dokumentumban mind­két fél elismerte, hogy az egyoldalú előnyöknek a má­sik fél kárára történő meg­szerzésére tett nyílt vagy bur­kolt kísérletek összeegyeztethe­tetlenek a békés kapcsolatok fenntartására és a nézetelté­rések békés eszközökkel tör­ténő rendezésére irányuló szándékkal. Andrej Gromiko a szovjet— amerikai megbeszélések előző szakaszának eredményéit is­mertető moszkvai sajtóérte­kezletén pontosan megfogal­mazta az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspon­tot: ... Soha nem mondunk le törvényes érdekeink, biz­tonságunk védelméről. Az Egyesült Államokkal fenntar­tott kapcsolatainknak is az egyenlőségen kell alapulniuk. A genfi találkozó részvevői megállapodtak abban, hogy folytatják valamennyi vitás kérdés megtárgyalását. Ez a találkozó ismételten bebizo­nyította: csak akkor jöhet lét­re ésszerű megállapodás, ha Washington felhagy az egy­oldalú előnyök megszerzésé­re tett, semmi eredménnyel nem kecsegtető kísérleteivel, és konstruktív, realista maga­tartást tanúsít a kölcsönösen elfogadható megoldások kér­désének bonyolult munkája során. GAZDASAG ES POLITIKA A műszaki értelmiség (Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Lenin-emlékülésén A nemzetközi és a hazai elemzések azt bizonyítják, hogy a termelés eredményes­sége, irányításának színvona­la feltétlenül összefügg a jó szakemberellátással. Hazánk­ban már az 1950-es évek vé­gére a tízezer aktív keresőre jutó műszaki mérnökök szá­ma az olyan fejlett tőkésor­szágok, mint Anglia és Fran­ciaország, szintjére emelke­dett. Napjainkban mintegy nyolcvanezer felsőfokú vég­zettséggel rendelkező műsza­ki szakember dolgozik ha­zánkban. A MINŐSÉGI IGÉNY FELKELTÉSE Tipikusan értelmiségi fel­adatnak mondhatjuk ma ná­lunk a minőségi igény felkel­tését gazdálkodásunkban. Ter­melési (struktúránkból, a kül­kereskedelemben realizálódó nemzeti jövedelmünk nagy hányadából következik, hogy a külföldi piaci értékesítésre igen érzékeny a magyar gaz­daság. Nem elméleti tétel, ha­nem a gyakorlat figyelmeztet rá. nap nap után, hogy csak, úgy tudjuk elkerülni a na­gyobb meglepetéseket, vissza­eséseket, ha fokozzuk a ver­senyképességet, ha minőségi hitele van a magyar árucik­keknek. Ebben az értelmiség tehet a legtöbbet, a jobbnak, az újnak állandó keresésével. A IV. ötéves terv időszaká­ban nemcsak a szocialista tár­sadalom építésében, hanem a tudományban és a technika fejlesztésében is jelentős fel­adatokat oldottunk meg. A műszaki kutatómunka fejlődé­se, a műszaki kultúra emelke­dése a termelés növekedését eredményezte. Üj alkotásaink a technika embereinek, a tu­dományok művelőinek szakér­telmét, magas színvonalú mun­káját is tanúsítják. Ugyanak­kor szakembereink helytállá­sát nemcsak a közvetlen munkahelyükön elvégzett fel­adatok bizonyítják, hanem társadalmi tevékenységük is. A tudományos egyesületekben tíz- és tízezrek ismerték meg a legkorszerűbb műszaki ered­ményeket, vitatták meg a tu­domány és gyakorlat új mód­szereit és dolgoztak ki értékes javaslatokat gyorsabb előreha­ladásunk érdekében. Általában megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben je­lentősen erősödött az értelmi­ség valamennyi csoportjánál a szocialista elkötelezettség. társadalmi rendünkhöz való ragaszkodás. Egyre reálisabban ítélik meg a szocialista orszá­Ma érkezik hazánkba az Osztrák Köztársaság elnöke Losonczd Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke hivatalos látogatásra hívta meg dr. Rudolf Kirchschlägert, az Oszrtrák Köztársaság szövetségi elnökét. Kirchschläger elnök eleget tesz a meghívásnak, és ma Buda­pestre érkezik. 1915. március 20-án Ober- mühlben született dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke. A bécsi egyetemen 1940-ben jogi dok­tori címet szerzett, majd 1954- ig bíró volt. Ekkor a külügy­minisztérium helyettes jogi tanácsadójává, majd — két évvel később — 1956-ban fő­tanácsadójává nevezték ki. 1962-től a külügyminisztérium főtitkárhelyettese, 1964-től fő­titkára lett. 1970-től 1974-ig a Kreisky- kormány külügyminisztere volt. 1974 májusában — mi­után Kreisky kancellár javas­latára az Osztrák Szocialista Párt Kirchschlägert mint pár- tcmkívülit, saját jelöltjeként fogadta el — általános sza­vazással az Osztrák Köztársa­ság elnökévé választották-. Ezzel megszakadt az a tradí­ció, hogy Ausztria köztársa­sági elnöke az Osztrák Szo­cialista Párt tagja. Dr. Rudolf Kirchschläger- nek külügyminiszter korában is fontos szerepe volt az Ausztria és a szocialista or­szágok közötti, ezen belül a magyar—osztrák kapcsolatok fejlesztésében. Köztársasági elnökként is tevőlegesen mun­kálkodik a nemzetközi bé­kéért, országa — o semleges Ausztria, a Magyarországhoz hasonlóan, 1955 óta ENSZ-tag szomszédállam — belső nyu­galmáért, s híve a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének,. ★ ★ Sokoldalúan fejlődnek a ma­gyar—osztrák kapcsolatok. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy országaink együttmű­ködése az élet megannyi te­rületén jó példája annak, mi­ként élhet egymás mellett bé­kében két állam eltérő társa­dalmi és gazdasági berendez­kedésük ellenére. Az állam- és kormányfői találkozók sora pedig éppen azt jelzi, hogy mindkét országban nagy hang­súlyt helyeznek az eddigi ered­mények megőrzésére és bőví­tésére. S most ismét kedves vendé­get várunk Ausztriából. Az eszmecsere jelentősége nem­csak a hagyományok ápolásá­ban rejlik, hanem abban is, hogy a belgrádi találkozó előtt jön létre. Különösen fon­tos ez a megállapítás, ha hoz­zátesszük, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatai a hel­sinki záróokmány aláírása óta váltak még intenzívebbek­ké. Helsinki szellemének meg­felelő együttműködésre tö­rekszik mindkét fél, vélemé­nyük megegyezik abban, hogy ★ Beugródban építő, alkotó esz­mecserét kell folytatni, a zá­róokmányt egységes egészként kell kezelni. E, mostani látogatás jó al­kalom arra is, hogy összegez­zük eddigi eredményeinket, a magas szintű párbeszédeket Lényeges eleme kapcsola­tainknak, hogy Magyarország második legnagyobb tőkés­partnere az Osztrák Köztár­saság, s az árucsere az utóbbi tíz esztendőben több mint há­romszorosára emelkedett Ter­mészetesen gazdasági terüle­ten még nagyok a lehetőségek mindkét fél számára. Műsza­ki és tudományos együttmű­ködésünket államközi egyez­ményen alapuló munkater­vek segítik. Igen jók kulturális és okta­tásügyi kapcsolataink is. Dr. Rudolf Kirchschläger mostani látogatása újabb lé­pés jószomszédi kapcsola­tainkban. S nem utolsósorban jól szolgálja az európai eny­hülés ügyét. szerepe elhangzott előadás alapján.) gok eredményeit, tudományos és technikai sikereit. A ko­rábban erőteljesen jelentkező kozmopolitizmus csökkenőben van. Az értelmiség döntő több­sége becsületesen dolgozik, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításán. Egy kis réteg viszont még mindig o kispol­gári anyagiasság, a pénzhaj­szolás szellemében él. A mun­kahelyi kollektívákból kivon­ják magukat, elzárkóznak, különböző indokokat keresve nem vállalnak részt a helyi közéletben. Titkolt, de mun­kájukon, magatartásukon át­tetsző anyagiasságukkal, élet­vitelükkel nemcsak az értel­miség egészének ártanak, ha­nem a szocialista közgondol­kodásnak is. A MÉRNÖKI MUNKA HATÉKONYSÁGA Ismeretes, hogy gazdasági építőmunkákat tőlünk, mun­kánktól jórészt független ese­mények hatására, elsősorban a világgazdaságban bekövet­kezett változások következté­ben, közel két év óta az előző időszakhoz képest jóval ked­vezőtlenebb körülmények, ne­hezebb feltételek között kell folytatnunk. Nem várható, hogy e körülmények szá­munkra előnyösebben ala­kulnak majd az elkövetkező esztendőkben. Éppen ezért na­gyon lényeges kérdés, hogy milyen a mérnöki munka ha­tékonysága? A szakemberek hatékony foglalkoztatásának egyik leg­lényegesebb feltétele, hogv képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek. Ez azért is fontos — túl az egyé­ni boldoguláson —, mert a szakemberek képzésére a tár­sadalom igen jelentős összege­ket fordít. Kimutatások szerint a mér­nökök munkaidejük negyven­egy, a technikusok pedig hu­szonöt százalékában egyéni szakképzettségüket el nem érő munkát végeznek! Az Elekt­ronikus ’"érőké szül ékek Gyá­rában végzett vizsgálódás so­rán például kiderült, hogy a mérnökök a fejlesztési labo­ratóriumban sok olyan munkát végeznek, amit alacsonyabb képzettségű szakember — technikus — is megcsinálhat­na. Az okokat kutatva kide­rült: kevés a technikus, s mi­vel a mérnök és a technikus fizetése között nincs lényeges differencia, ezért a vezetők in­kább mérnö'-.öket alkalmaznak technikusi munkakörökbe is. Ennek kettős a negatív hatá­sa: egyrészt növekszik a nem szakképzettségüknek megfelelő munkát végzők száma, más­részt elpazaroljuk a sok pén­zen végzett, felsőfokú végzett­ségű szakembereinket. Az elmúlt évek bebizonyí­tották, hogy a belső tartalékok feltárásának jóval nagyobb lehetőségei vannak, mint amit egyes vállalatok vezetői felté­teleznek. A feladat: megte­CSAK RÖVIDEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom