Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

<■ risT «IX ITT 2 íihffl 1977. MÁJUS 22., VASARNAP Nyilatkozat a Gromiko—Vance tárgyalásokról Előrehaladás a további SALI-tárgyalások közös keretének kialakításában Erőfeszítések a közel-keleti konferencia őszi újrafelvételére Jószomszédi kapcsolataink Ausztriával Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcsolatai, ame­lyek az utóbbi években is sok­oldalúan és intenzíven fejlőd­tek, hagyományosan jó példá­ját jelentik a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek. Ez az együttműködés megfelel a helsinki záróok­mány szelemének. Magyar részről — az osztrák törekvé­sekhez hasonlóan — azon munkálkodunk, hogy kapcso­latainkat, sokirányú együtt­működésünket ápoljuk, to­vább mélyítsük. Ennek foko­zódó nemzetközi jelentősége van az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt időszakban. A kétoldalú kapcsolatok kró nikájában az utóbbi évek ki­emelkedő jelentőségű esemé­nye volt, hogy Kádár János 1975- ben — a helsinki záró­okmány aláírásakor — Hel­sinkiben, majd 1976 szeptem­berében Magyarországon ta­lálkozott Kreisky osztrák kan­cellárral, 1976 decemberében pedig — Kreisky meghívásá­ra — hivatalos látogatást tett Ausztriában. A szomszéd or­szágban tett államfői hivata­los látogatásra a 70-es évek­ben négy alkalommal került sor. Képviselői küldöttség járt Magyarországon Auszt­riából 1973-ban, Magyaror­szágról Ausztriában pedig 1976- han, mindkét alkalom­mal a Parlament elnökének vezetésével. Ugyanezekben az években látogatott egymás or­szágába a két kormányfő, előbb Kreisky kancellár, majd Lázár György miniszterelnök. Ami a gazdasági együttmű­ködésünket illeti, e kapcsola­tok fontossága — a hagyomá­nyokon és a földrajzi közel­ségen túl — érzékletesen ki­fejezésre jut abban, hogy Ausztria a tőkésországok kö­zül Magyarország második legnagyobb kereskedelmi part­nere; árucserénk az utóbbi tíz évben több mint három­szorosára emelkedett. Mind­két részről jelentős érdekek fűződnek a határ menti terü­letek közvetlen gazdasági kapcsolatai, valamint a har­madik piacokon történő együt­tes felépés fejlesztéséhez. Széleskörűek a kulturálisé» oktatásügyi kapcsolatok. Becs­ben magyar intézet működik, évente 35—40 nagyobb sza­bású rendezvényt szervez kul­túránk népszerűsítése érdeké­ben. Az eddigieknél eredmé­nyesebb együttműködésre van lehetőség az irodalmi kap­csolatok fejlesztésében, a kü­lönféle művészeti ágak közötti érintkezésekben. A műszaki és tudományos együttműködést — államközi egyezményen alapuló — két-két évre alá­írt munkatervek segítik elő. Külpolitikai téren, nemzet­közi témákban egyetértünk a szomszédos Ausztria azon po­zitív tevékenységével, amelyet az európai biztonság és együtt­működés érdekében fejt ki. Fontosnak tartjuk, hogy a nyu­gati államok közül Finnor­szág után leginkább Ausztria támogatta a helsinki értekez­let létrejöttét. Az osztrák kormány aktív kezdeménye­zéseket tesz a belgrádi talál­kozó előkészítése érdekében Is. Egyetértés van közöttünk a tekintetben, hogy a helsin­ki záróokmányt egységes egész­nek kell tekinteni. A sokoldalúan és eredmé­nyesen fejlődő magyar—oszt­rák kapcsolatokban — egyező megítélés szerint — további lehetőségek vannak együtt­működésiünk kiszélesítéséhez, elmélyítéséhez. CSAK RÖVIDEN... Maputói nyilatkozat Az ENSZ Zimbabwe és Na­míbia népeit támogató nem­zetközi konferenciája szom­bation Maputóban, befejezte munkáját. A tanácskozáson 92 ország küldöttsége és a dél­afrikai felszabadító mozgal­mak képviselői vettek részt A konferencia részvevői nyi­latkozatot fogadták al Zim­babwe és Namíbia népei­nek támogatásáról, s jóváhagy­ták a két ország felszabadí­tására vonatkozó akcióter­vet. A tanácskozáson részt ve­vő nyugati küldöttségek a két dokumentummal kapcsolatban bizonyos fenntartásokat han­goztattak, bár az okmányok érintett részleteit nem hatá­rozták meg. Kifejtették ugyan­akkor, hogy a kötelező fegy- verszállítási tilalom, vala­mint a Rhodesiával szemben alkalmazandó postai és táv­közlési embargó elfogadása befolyásolná a békés rende­zésre irányuló erőfeszítése­ket. A nyugjarti hatalmak — Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország, az Egyesült Államok és Kanada — kép­viselői kijelentették, hogy a dokumentumok szövegének nagy része az ő álláspontju­kat is tükrözi. DOLORES IBÁRRURI, a Spanyol Kommunista Párt el­nöke Madridból Bilbaóba ér­kezett. Ibárruri baszkföld legnagyobb városában részt vesz a Spanyol Kommunista Párt egyik politikai nagygyű­lésén, majd különböző baszk­földi helységekbe, köztük szü­lővárosába, Gallartaba láto­gat el. TÍZEZREK tüntettek szom­baton Nyugat-Németország nagyvárosaiban a béke és a leszerelés mellett. az MSZMP és a Belga Mint már jelentettük, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hazaérke­zett Belgiumból az MSZMP Központi Bizottságának kül­döttsége. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Az MSZMP küldöttsége — a kiadott közös közlemény sze­rint — hivatalos megbeszélé­seket folytatott a Belga Szo­cialista Párt tárgyaló csoport­jával. Az őszinte, baráti lég­körben megtartott tárgyaláso­kon a két párt képviselői köl­csönösen tájékoztatást adtak országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és vélemény­cserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről. A két küldöttség elégedetten állapította meg, hogy általá­ban tovább halad előre a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamata és hangsúlyoz­ta, hogy a haladó erőknek to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­niük a nemzetközi feszültség élezésének megakadályozására, a fegyverkezési verseny meg­fékezésére és a leszerelés ügyének előmozdítására. Ebben a szellemben úgy ítél­ték meg, hogy mindent el kell követni az európai biztonság megszilárdítása érdekében, ami a világ békéjének meg­őrzése szempontjából kulcs- fontosságú kérdés. Kifejezték azt a határozott meggyőződé­süket, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlettel megkezdett úton je­lentős állomás lesz a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi tanács­kozása. A tárgyaló felek egyetértet­tek a görög, portugál és spa­nyol helyzet értékelésében, va­lamint a ciprusi kérdésben. A közel-keleti válsággal és az af­rikai kontinens problémáival kapcsolatban is megegyezett álláspontjuk. Támogatásukról biztosították Ázsia és Latin- Amerika népeinek harcát a szabadságért és a nemzeti füg­getlenség megszilárdításáért, valamint a chilei nép küzdel­mét a fasizmus ellen, demok­ratikus rendszer visszaállítá­sáért. Az MSZMP és a BSZP kép­viselői hasznosnak ítélték a párbeszédet a kommunista és a szociáldemokrata pártok kö­Genfben, a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri tárgyalá­sok végeztével a következő közös nyilatkozatot adták ki: Azoknak a megbeszélések­nek folyományaképpen, ame­lyek 1977 március végén zaj­lottak le Moszkvában, egyfelől L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, másfelől Cyrus R. Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere között, A. A. Gromiko és Cyrus R. Vance május 18—20-án Genfben ta­lálkozott. Részletesen megvizsgálták a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozására vonatkozó és a vlagyivosztoki megállapo­dáson alapuló új egyezmény előkészítésének helyzetét, te­kintetbe véve az azóta lezaj­lott megbeszélések eredmé­nyeit. A két fél egyetértett ab­ban, hogy a genfi megbeszé­lések szükségesek és haszno­sak voltak és hogy előrehala­dás történt a további tárgyalá­sok közös keretének kialakítá­sához. A véleménycsere ered­ményeképpen néhány koráb­ban megoldatlan kérdésben a két fél álláspontja közeledett egymáshoz. Egyetértettek to­vábbá abban, hogy folytatni fogják az összes megoldatlan kérdések megvitatását, mégpe­dig azzal a céllal, hogy mi­Szocialista Párt között zött és támogatásukról biztosí­tották azokat az erőfeszítése­ket, amelyek a különböző irányzatú szakszervezetek kö­zötti együttműködésre irányul­nak. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és Belgium közötti kapcsolatok további szélesítése megfelel a két or­szág érdekeinek és hozzájárul az európai biztonság és együtt­működés ügyéhez. Az MSZMP képviselői ma­gyarországi látogatásra hívták meg a Belga Szocialista Párt küdöttségét. A meghívást bel­ga részről elfogadták. Rendkívül mozgalmas, a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából fontos eseményekkel gazdag hét áll mögöttünk, tulajdonképpen nem két, de tizenkét kérdés is fölvetődhetne a történtek után, viszont a nemzetközi közvélemény az események súlya szerint mindenek­előtt a szovjet—amerikai tárgyalásokra figyelt (erről fentebb részletesen beszámo­lunk Pirityi Sándornak, az MTI kiküldött tudósítójának jelentése alapján), az ameri­kai—dél-afrikai alkudozásokra, valamint az izraeli választások utáni új belpolitikai helyzetre tekintett érdeklődéssel, igy ezek a témák szolgáltathatják szá­munkra is a hét kérdéseit. MILYEN KÖVETKEZMÉ­NYEKKEL JÁRHAT AZ IZ­RAELI VÁLASZTÁSOK KI­MENETELE. A LIKUD-TÖMB GYŐZELME? Amikor a múlt év végén kormányválság jelentkezett Izraelben, a közel-keleti szak­értők azt mondták, csak idő­húzásról van szó. A Rabin- kormány úgynevezett ügyveze­tő kormányként a helyén ma­radt, de semmiképpen sem volt felhatalmazása az arab álla­mokkal való tárgyalásra. Már a kormányválság kezdetén kö­zölték, hogy az új választáso­kat május 17-re tűzték ki. Iz­rael és mögötte az Egyesült Államok májusig időt nyert... Hiszen nyilván meg kellett várnia a világnak, míg olyan kormánya nem lesz Izraelnek, amely már bizonyos népi fel­hatalmazásra hivatkozva ül tárgyalóasztalhoz. Ha egyálta­lán akar tárgyalni... előbb megkötésre kerüljön egy új megegyezés, amely felvált­ja a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozását célzó néhány intézkedésre vo­natkozó ideiglenes egyezményt. A. A. Gromiko és Cyrus R. Vance beható eszmecserét folytatott a közel-keleti ren­dezés problémájáról is. Mindkét fél abból indul ki, hogy a béke és a nemzetközi biztonság érdekeit szolgáló legfőbb faladatok egyike az állandósult közel-keleti fe­szültségforrások kiküszöbölé­se. Meggyőződésük, hogy e cél elérésében fontos szerep hárul a genfi közel-keleti békekonfe­renciára, arra a nemzetközi fórumra, amelyet éppen azért hívtak életre, hogy megtár­gyalja a közel-keleti probléma rendezését az összes érintett felek érdekében A felek, megerősítve, hogy a genfi konferencia két társel­nökének, a Szovjetuniónak es az Egyesült Államoknak köl­csönös erőfeszítései alapvető jelentőségűek az igazságos, tartós és szilárd közel-keleti béke szempontjából, meg­egyeztek abban, hogy közös erőfeszítéseiket a konferencia munkájának 1977 őszén való újrafelvételére irányítják, el­ismerve a gondos előkészítés fontosságát. Az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió e cél­ból havonta konzultációkat tart washingtoni, illetve moszkvai nagykövetei szintjén. Megállapodtak továbbá abban, hogy a közel-keleti konfliktus­ban közvetlenül érintett felek­kel való kontaktusaikban is ilyen irányban fognak mun­kálkodni. Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelentése szerint a nyilatkozat egyenlő arányban foglalkozik a megbe­szélések két fő témájával: a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával és a közel-kele­ti rendezés kérdésével. A külügyminiszterek hang­súlyozottan a vlagyivosztoki megállapodáson alapuló újabb SALT-egyezmény előkészüle­teiről tárgyaltak és előrehala­dást értek el a további tárgya­lások közös keretének kialakí­tásában. A közös nyilatkozat egyéb­ként csak azt az óvatos meg­fogalmazást tartalmazza, hogy szűkültek a két fél közötti el­I Likud-tömb viszont a legna­gyobb párttá lépett elő, és a kormányalakítás joga őket il­leti! A Likud pedig arról is­mert, hogy eddigi nyilatkoza­taiban elzárkózott a megszállt területek kiürítése elől. Igaz, most, a választási győzelem után a Likud Damaszkusznak, Ammannak és Kairónak tár­gyalási lehetőséget kínál fel, de ha a megszállt földet nem akarja visszaadni, ha nem akar belemenni egy palesztin állam létrehozásába, akkor a tárgya­lási ajánlat vajmi kétes ér­tékű. Vannak, akik azt mondják, hogy a Likud egymaga nem fogja vállalni a felelősséget akár az engedmények megta­gadásáért, akár azok esetleges kényszerű megadásáért: nem­zeti egységkormányt szeretne létrehozni a Munkapárt bevo­násával, mert így a két nagy párt osztozna az először még népszerűtlen intézkedések, dön­tések politikai terhén. A Mun­kapárt egyelőre nem hajlandó a kormánytöbbségben való részvételre, és így a felelős­ség egy részének átvételére. Sokáig húzódhat az alkudozás. B Persze, ez is időhúzás. Érdekes, hogy Waldheim ENSZ főtitkár már az izraeli választások eredményének is­meretében úgy nyilatkozott: az idén kevésbé valószínű a genfi békekonferencia összehí­vása, ellenben egy fegyveres arab—izraeli konfliktus lehe­tősége növekszik. Gromiko és Vance is megvitatta a közel­térések számos, korábban megoldatlan kérdésben. A közel-keleti témát illetően a közös nyilatkozat leszögezi a genfi közel-keleti békekonfe­rencia fontosságát és jelzi, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek e konferencia munká­jának felújítására még ez év őszén. Ugyanitt hangsúlyt kap a konferencia gondos előkészíté­sének fontossága. A Szovjet­unió washingtoni és az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követe havi rendszerességgel tárgyal most már a közel-ke­leti helyzetről, és a két fél a genfi konferencia felújításának célkitűzését fogja szem előtt tartani azokban a kontaktusai­ban is, amelyeket á közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett felekkel létesít. Két kérdést vitattunk meg itt — mondotta a genfi repü­lőtéren A. A. Gromiko —, a hadászata fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó új megállapodás megkötésének lehetőségét és a közel-keleti rendezés kérdését. Az első kérdéssel kapcsolat­ban egyes problémák vonat­kozásában bizonyos előreha­ladás tapasztalható, ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy kialakult a fő kérdések meg­oldása és ,a megállapodás vég leges elkészítésének útján va­gyunk. Az amerikai fél még nem hagyott fed azokkal a pró­bálkozásaival, hogy egyoldalú előnyökhöz jusson. A máso­dik kérdésiben pedig érdekel­tek ae arab államok, köze van hozzá Izraelinek is. Ily mó­don ennek a kérdésnek a megoldása nemcsak ránk tar­tozik, hanem más államok­ra is. Szeretnénk, ha ezek az államok is a szükséges és ilyen irányú aktivitásit tanú­sítanák. A genfi találkozó a mi né­zőpontunk szerint szükséges volt — mondotta Gromiko. Szeretnénk a problémák ked­vező megoldását. Síkraszál- lunk azért, hogy jó kapcsola­taink legyenek az USÁ-val, ugyanúgy, mint az összes töb­bi más állammal is. Amellett vagyun/k, hogy ne csak fenn­tartsuk a kapcsolatok eddig elért színvonalát, hanem ezt a szintet újabb fokra emel­jük. május 17-i választások után egy nappal ültek össze Genf­ben. Waldheim sötétenlátásá- val ellentétben Gromiko és Vance amellett foglalt állást, hogy még az idén őszön újra kellene kezdeni a közel-keleti békeértekezletet. MIÉRT ALKUDOZIK AZ egyesült Államok a DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSA­SÁGGAL? A hét második felében az USA nem kisebb személyisé­ge, mint Mondale alelnök ült le a bécsi tíofiurg asztalához, hogy Vorster dél-afrikai mi­niszterelnökkel alkudozásokba bocsátkozzék az afrikai konti­nens déli csücskének politikai jövőjéről, arról, hogy a feketej őslakosság sorra-rendre több jogot élvezhessen a Dél-afri­kai Köztársaság, továbbá Na­míbia és Rhodesia, azaz Zim­babwe életének irányításában. Az amerikai aktivitás alig­hanem azzal magyarázható, hogy az USA-nak, de általá­ban az egész nyugati világnak érdekében áll Afrika déli ré­szében a kivívott pozíciókat megőrizni. Gondoljunk csak arra, hogy Simonstown a vi­lág egyik legnagyobb és leg­fontosabb haditengerészeti bá­zisa, ahonnan az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán közötti hajófor­galmat ellenőrizni lehet. Gon­doljunk az óriási amerikai és nyugat-európai tőkebefekteté­sekre, amelyek a dél-afrikai 9 gyémánt- és aranybányákban NICOSIÁBAN felújították a ciprusi görög és török közös­ség tárgyalásait, amelyeknek célja, hogy megkíséreljenek megoldást találni az immár 14 éve elhúzódó válságra. A SPANYOL KABINET döntést hozott arról, hogy 23 baszk politikai fogolynak — köztük öt halálra ítéltnek — engedélyezik az ország elha­gyásét, illetve száműzik őket. TITO jugoszláv államfő Belgrádban fogadta Walter Mondale amerikai alelnököt. A ZAIRE-I—MAROKKÓI egyesített csapatok elfoglalták éppúgy megtalálhatók, mint a helyi ipar más ágaiban, vagy az ültetvényeken. Gondoljunk még arra is, hogy az afrikai földrészen az utóbbi években a haladás erői gyarapodtak, számos országban — Angolától Etiópián át Mozambikig — for­dulat történt az antiimperia- lista törekvések érvényesítésé­re, ez pedig nyugtalanítja mind az Egyesült Államokat, mind szövetségeseit. Attól tartanak, hogy ha Pretóriában vagy Salysburyben az eddigi ma- j kacs, fajgyűlölő politikát foly­tatják a lan Smith-ek és a Vorsterek, akkor egyhamar kenyértörésre kerül a sor a fe­kete őslakosságnak a kevésbé engedékeny, keményebb képvi­selői kerekednek felül. A Mondale-küldetést egy­két szóban úgy lehet összefog­lalni: némi engedmény az ős­lakosságnak, a lényeg azon­ban, hogy Dél-Afrika megma­radjon a nyugati világban. A bécsi tárgyalásokon Vors­ter továbbra is hátvédhgrcot folytatott, nem akart enged­ni. Mondale már magabizto­a Shaba tartományi felkelők által tartott Dilolo várost, az angolai határ mentén. ILLETÉKES CSEHSZLOVÁK szervek a CTK hírügynökség útján a következő közleményt hozták nyilvánosságra: A prá­gai kerületi útlevél- és vízum­osztály a napokban Zdenek Mlynárnak saját kérése alap­ján kivándorló-útlevelet adott ki, amely feljogosítja őt Ausztriába való kiutazásra. Egyidejűleg útlevelet és kül­földi kiutazásra jogosító en­gedélyt adtak feleségének, Irena Dubskának is. san nyilatl-ozott arról, hogy Namíbiában és Rhodesiában nemsokára a Nyugat számára is kedvező változások követ­keznek, s hogy Dél-Afrikában is megindul az amerikaiak ál­tal kívánt fejlődés. Természetesen amerikai bel­politikai célokat is szem előtt tart a Cart zr-kormányzat. amikor az afrikai feketék ügyének védelmszőjeként kí­ván feltűnni: az Egyesült Ál­lamokban ugyanis a néger­kérdés még mindig nem jutott a végső rendezésig. Persze, ma már nagyot változott a helyzet, hiszen tíz-tizenöt éve washingtoni hivatalos helye­ken sem nagyon különbözött a szóhasználat Vorsterék mai dél-afrikai megnyilatkozásai­tól. S látsz”-'’ ugyancsak előrelépés, hogy Amerika ér­dekeit egy fekete diplomata, Young nagykövet képviseli kü­lönböző afrikai küldetésekben. U A választások bizonyos fo- 1 kig váratlan eredményt hoz- tak: a kormányzó munkapárt Í vereséget szenvedett, elvesztet­te első helyét a knesszetben, a parlamentben, a jobboldali keleti helyzetet az izraeli vá­lasztások után, s nem fölös­leges az időzítésre utalni: a Gyümölcsöző kapcsolatok A hét képe és kérdései Izrael és Dél-Afrika Miről kíván tárgyalni a Likud ? Hátvédharc Bécsben Gromiko szovjet külügyminiszter Genfben aláírja a környezeti hadviselés tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Mellette jobbra: dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom