Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
<■ risT «IX ITT 2 íihffl 1977. MÁJUS 22., VASARNAP Nyilatkozat a Gromiko—Vance tárgyalásokról Előrehaladás a további SALI-tárgyalások közös keretének kialakításában Erőfeszítések a közel-keleti konferencia őszi újrafelvételére Jószomszédi kapcsolataink Ausztriával Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcsolatai, amelyek az utóbbi években is sokoldalúan és intenzíven fejlődtek, hagyományosan jó példáját jelentik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. Ez az együttműködés megfelel a helsinki záróokmány szelemének. Magyar részről — az osztrák törekvésekhez hasonlóan — azon munkálkodunk, hogy kapcsolatainkat, sokirányú együttműködésünket ápoljuk, tovább mélyítsük. Ennek fokozódó nemzetközi jelentősége van az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt időszakban. A kétoldalú kapcsolatok kró nikájában az utóbbi évek kiemelkedő jelentőségű eseménye volt, hogy Kádár János 1975- ben — a helsinki záróokmány aláírásakor — Helsinkiben, majd 1976 szeptemberében Magyarországon találkozott Kreisky osztrák kancellárral, 1976 decemberében pedig — Kreisky meghívására — hivatalos látogatást tett Ausztriában. A szomszéd országban tett államfői hivatalos látogatásra a 70-es években négy alkalommal került sor. Képviselői küldöttség járt Magyarországon Ausztriából 1973-ban, Magyarországról Ausztriában pedig 1976- han, mindkét alkalommal a Parlament elnökének vezetésével. Ugyanezekben az években látogatott egymás országába a két kormányfő, előbb Kreisky kancellár, majd Lázár György miniszterelnök. Ami a gazdasági együttműködésünket illeti, e kapcsolatok fontossága — a hagyományokon és a földrajzi közelségen túl — érzékletesen kifejezésre jut abban, hogy Ausztria a tőkésországok közül Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere; árucserénk az utóbbi tíz évben több mint háromszorosára emelkedett. Mindkét részről jelentős érdekek fűződnek a határ menti területek közvetlen gazdasági kapcsolatai, valamint a harmadik piacokon történő együttes felépés fejlesztéséhez. Széleskörűek a kulturálisé» oktatásügyi kapcsolatok. Becsben magyar intézet működik, évente 35—40 nagyobb szabású rendezvényt szervez kultúránk népszerűsítése érdekében. Az eddigieknél eredményesebb együttműködésre van lehetőség az irodalmi kapcsolatok fejlesztésében, a különféle művészeti ágak közötti érintkezésekben. A műszaki és tudományos együttműködést — államközi egyezményen alapuló — két-két évre aláírt munkatervek segítik elő. Külpolitikai téren, nemzetközi témákban egyetértünk a szomszédos Ausztria azon pozitív tevékenységével, amelyet az európai biztonság és együttműködés érdekében fejt ki. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugati államok közül Finnország után leginkább Ausztria támogatta a helsinki értekezlet létrejöttét. Az osztrák kormány aktív kezdeményezéseket tesz a belgrádi találkozó előkészítése érdekében Is. Egyetértés van közöttünk a tekintetben, hogy a helsinki záróokmányt egységes egésznek kell tekinteni. A sokoldalúan és eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatokban — egyező megítélés szerint — további lehetőségek vannak együttműködésiünk kiszélesítéséhez, elmélyítéséhez. CSAK RÖVIDEN... Maputói nyilatkozat Az ENSZ Zimbabwe és Namíbia népeit támogató nemzetközi konferenciája szombation Maputóban, befejezte munkáját. A tanácskozáson 92 ország küldöttsége és a délafrikai felszabadító mozgalmak képviselői vettek részt A konferencia részvevői nyilatkozatot fogadták al Zimbabwe és Namíbia népeinek támogatásáról, s jóváhagyták a két ország felszabadítására vonatkozó akciótervet. A tanácskozáson részt vevő nyugati küldöttségek a két dokumentummal kapcsolatban bizonyos fenntartásokat hangoztattak, bár az okmányok érintett részleteit nem határozták meg. Kifejtették ugyanakkor, hogy a kötelező fegy- verszállítási tilalom, valamint a Rhodesiával szemben alkalmazandó postai és távközlési embargó elfogadása befolyásolná a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket. A nyugjarti hatalmak — Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország, az Egyesült Államok és Kanada — képviselői kijelentették, hogy a dokumentumok szövegének nagy része az ő álláspontjukat is tükrözi. DOLORES IBÁRRURI, a Spanyol Kommunista Párt elnöke Madridból Bilbaóba érkezett. Ibárruri baszkföld legnagyobb városában részt vesz a Spanyol Kommunista Párt egyik politikai nagygyűlésén, majd különböző baszkföldi helységekbe, köztük szülővárosába, Gallartaba látogat el. TÍZEZREK tüntettek szombaton Nyugat-Németország nagyvárosaiban a béke és a leszerelés mellett. az MSZMP és a Belga Mint már jelentettük, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hazaérkezett Belgiumból az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Az MSZMP küldöttsége — a kiadott közös közlemény szerint — hivatalos megbeszéléseket folytatott a Belga Szocialista Párt tárgyaló csoportjával. Az őszinte, baráti légkörben megtartott tárgyalásokon a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatást adtak országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A két küldöttség elégedetten állapította meg, hogy általában tovább halad előre a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata és hangsúlyozta, hogy a haladó erőknek további erőfeszítéseket kell tenniük a nemzetközi feszültség élezésének megakadályozására, a fegyverkezési verseny megfékezésére és a leszerelés ügyének előmozdítására. Ebben a szellemben úgy ítélték meg, hogy mindent el kell követni az európai biztonság megszilárdítása érdekében, ami a világ békéjének megőrzése szempontjából kulcs- fontosságú kérdés. Kifejezték azt a határozott meggyőződésüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel megkezdett úton jelentős állomás lesz a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi tanácskozása. A tárgyaló felek egyetértettek a görög, portugál és spanyol helyzet értékelésében, valamint a ciprusi kérdésben. A közel-keleti válsággal és az afrikai kontinens problémáival kapcsolatban is megegyezett álláspontjuk. Támogatásukról biztosították Ázsia és Latin- Amerika népeinek harcát a szabadságért és a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, valamint a chilei nép küzdelmét a fasizmus ellen, demokratikus rendszer visszaállításáért. Az MSZMP és a BSZP képviselői hasznosnak ítélték a párbeszédet a kommunista és a szociáldemokrata pártok köGenfben, a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások végeztével a következő közös nyilatkozatot adták ki: Azoknak a megbeszéléseknek folyományaképpen, amelyek 1977 március végén zajlottak le Moszkvában, egyfelől L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, másfelől Cyrus R. Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere között, A. A. Gromiko és Cyrus R. Vance május 18—20-án Genfben találkozott. Részletesen megvizsgálták a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó és a vlagyivosztoki megállapodáson alapuló új egyezmény előkészítésének helyzetét, tekintetbe véve az azóta lezajlott megbeszélések eredményeit. A két fél egyetértett abban, hogy a genfi megbeszélések szükségesek és hasznosak voltak és hogy előrehaladás történt a további tárgyalások közös keretének kialakításához. A véleménycsere eredményeképpen néhány korábban megoldatlan kérdésben a két fél álláspontja közeledett egymáshoz. Egyetértettek továbbá abban, hogy folytatni fogják az összes megoldatlan kérdések megvitatását, mégpedig azzal a céllal, hogy miSzocialista Párt között zött és támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek a különböző irányzatú szakszervezetek közötti együttműködésre irányulnak. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és Belgium közötti kapcsolatok további szélesítése megfelel a két ország érdekeinek és hozzájárul az európai biztonság és együttműködés ügyéhez. Az MSZMP képviselői magyarországi látogatásra hívták meg a Belga Szocialista Párt küdöttségét. A meghívást belga részről elfogadták. Rendkívül mozgalmas, a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából fontos eseményekkel gazdag hét áll mögöttünk, tulajdonképpen nem két, de tizenkét kérdés is fölvetődhetne a történtek után, viszont a nemzetközi közvélemény az események súlya szerint mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalásokra figyelt (erről fentebb részletesen beszámolunk Pirityi Sándornak, az MTI kiküldött tudósítójának jelentése alapján), az amerikai—dél-afrikai alkudozásokra, valamint az izraeli választások utáni új belpolitikai helyzetre tekintett érdeklődéssel, igy ezek a témák szolgáltathatják számunkra is a hét kérdéseit. MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRHAT AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOK KIMENETELE. A LIKUD-TÖMB GYŐZELME? Amikor a múlt év végén kormányválság jelentkezett Izraelben, a közel-keleti szakértők azt mondták, csak időhúzásról van szó. A Rabin- kormány úgynevezett ügyvezető kormányként a helyén maradt, de semmiképpen sem volt felhatalmazása az arab államokkal való tárgyalásra. Már a kormányválság kezdetén közölték, hogy az új választásokat május 17-re tűzték ki. Izrael és mögötte az Egyesült Államok májusig időt nyert... Hiszen nyilván meg kellett várnia a világnak, míg olyan kormánya nem lesz Izraelnek, amely már bizonyos népi felhatalmazásra hivatkozva ül tárgyalóasztalhoz. Ha egyáltalán akar tárgyalni... előbb megkötésre kerüljön egy új megegyezés, amely felváltja a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozását célzó néhány intézkedésre vonatkozó ideiglenes egyezményt. A. A. Gromiko és Cyrus R. Vance beható eszmecserét folytatott a közel-keleti rendezés problémájáról is. Mindkét fél abból indul ki, hogy a béke és a nemzetközi biztonság érdekeit szolgáló legfőbb faladatok egyike az állandósult közel-keleti feszültségforrások kiküszöbölése. Meggyőződésük, hogy e cél elérésében fontos szerep hárul a genfi közel-keleti békekonferenciára, arra a nemzetközi fórumra, amelyet éppen azért hívtak életre, hogy megtárgyalja a közel-keleti probléma rendezését az összes érintett felek érdekében A felek, megerősítve, hogy a genfi konferencia két társelnökének, a Szovjetuniónak es az Egyesült Államoknak kölcsönös erőfeszítései alapvető jelentőségűek az igazságos, tartós és szilárd közel-keleti béke szempontjából, megegyeztek abban, hogy közös erőfeszítéseiket a konferencia munkájának 1977 őszén való újrafelvételére irányítják, elismerve a gondos előkészítés fontosságát. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió e célból havonta konzultációkat tart washingtoni, illetve moszkvai nagykövetei szintjén. Megállapodtak továbbá abban, hogy a közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett felekkel való kontaktusaikban is ilyen irányban fognak munkálkodni. Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelentése szerint a nyilatkozat egyenlő arányban foglalkozik a megbeszélések két fő témájával: a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával és a közel-keleti rendezés kérdésével. A külügyminiszterek hangsúlyozottan a vlagyivosztoki megállapodáson alapuló újabb SALT-egyezmény előkészületeiről tárgyaltak és előrehaladást értek el a további tárgyalások közös keretének kialakításában. A közös nyilatkozat egyébként csak azt az óvatos megfogalmazást tartalmazza, hogy szűkültek a két fél közötti elI Likud-tömb viszont a legnagyobb párttá lépett elő, és a kormányalakítás joga őket illeti! A Likud pedig arról ismert, hogy eddigi nyilatkozataiban elzárkózott a megszállt területek kiürítése elől. Igaz, most, a választási győzelem után a Likud Damaszkusznak, Ammannak és Kairónak tárgyalási lehetőséget kínál fel, de ha a megszállt földet nem akarja visszaadni, ha nem akar belemenni egy palesztin állam létrehozásába, akkor a tárgyalási ajánlat vajmi kétes értékű. Vannak, akik azt mondják, hogy a Likud egymaga nem fogja vállalni a felelősséget akár az engedmények megtagadásáért, akár azok esetleges kényszerű megadásáért: nemzeti egységkormányt szeretne létrehozni a Munkapárt bevonásával, mert így a két nagy párt osztozna az először még népszerűtlen intézkedések, döntések politikai terhén. A Munkapárt egyelőre nem hajlandó a kormánytöbbségben való részvételre, és így a felelősség egy részének átvételére. Sokáig húzódhat az alkudozás. B Persze, ez is időhúzás. Érdekes, hogy Waldheim ENSZ főtitkár már az izraeli választások eredményének ismeretében úgy nyilatkozott: az idén kevésbé valószínű a genfi békekonferencia összehívása, ellenben egy fegyveres arab—izraeli konfliktus lehetősége növekszik. Gromiko és Vance is megvitatta a közeltérések számos, korábban megoldatlan kérdésben. A közel-keleti témát illetően a közös nyilatkozat leszögezi a genfi közel-keleti békekonferencia fontosságát és jelzi, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek e konferencia munkájának felújítására még ez év őszén. Ugyanitt hangsúlyt kap a konferencia gondos előkészítésének fontossága. A Szovjetunió washingtoni és az Egyesült Államok moszkvai nagykövete havi rendszerességgel tárgyal most már a közel-keleti helyzetről, és a két fél a genfi konferencia felújításának célkitűzését fogja szem előtt tartani azokban a kontaktusaiban is, amelyeket á közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett felekkel létesít. Két kérdést vitattunk meg itt — mondotta a genfi repülőtéren A. A. Gromiko —, a hadászata fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó új megállapodás megkötésének lehetőségét és a közel-keleti rendezés kérdését. Az első kérdéssel kapcsolatban egyes problémák vonatkozásában bizonyos előrehaladás tapasztalható, ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy kialakult a fő kérdések megoldása és ,a megállapodás vég leges elkészítésének útján vagyunk. Az amerikai fél még nem hagyott fed azokkal a próbálkozásaival, hogy egyoldalú előnyökhöz jusson. A második kérdésiben pedig érdekeltek ae arab államok, köze van hozzá Izraelinek is. Ily módon ennek a kérdésnek a megoldása nemcsak ránk tartozik, hanem más államokra is. Szeretnénk, ha ezek az államok is a szükséges és ilyen irányú aktivitásit tanúsítanák. A genfi találkozó a mi nézőpontunk szerint szükséges volt — mondotta Gromiko. Szeretnénk a problémák kedvező megoldását. Síkraszál- lunk azért, hogy jó kapcsolataink legyenek az USÁ-val, ugyanúgy, mint az összes többi más állammal is. Amellett vagyun/k, hogy ne csak fenntartsuk a kapcsolatok eddig elért színvonalát, hanem ezt a szintet újabb fokra emeljük. május 17-i választások után egy nappal ültek össze Genfben. Waldheim sötétenlátásá- val ellentétben Gromiko és Vance amellett foglalt állást, hogy még az idén őszön újra kellene kezdeni a közel-keleti békeértekezletet. MIÉRT ALKUDOZIK AZ egyesült Államok a DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGGAL? A hét második felében az USA nem kisebb személyisége, mint Mondale alelnök ült le a bécsi tíofiurg asztalához, hogy Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel alkudozásokba bocsátkozzék az afrikai kontinens déli csücskének politikai jövőjéről, arról, hogy a feketej őslakosság sorra-rendre több jogot élvezhessen a Dél-afrikai Köztársaság, továbbá Namíbia és Rhodesia, azaz Zimbabwe életének irányításában. Az amerikai aktivitás alighanem azzal magyarázható, hogy az USA-nak, de általában az egész nyugati világnak érdekében áll Afrika déli részében a kivívott pozíciókat megőrizni. Gondoljunk csak arra, hogy Simonstown a világ egyik legnagyobb és legfontosabb haditengerészeti bázisa, ahonnan az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán közötti hajóforgalmat ellenőrizni lehet. Gondoljunk az óriási amerikai és nyugat-európai tőkebefektetésekre, amelyek a dél-afrikai 9 gyémánt- és aranybányákban NICOSIÁBAN felújították a ciprusi görög és török közösség tárgyalásait, amelyeknek célja, hogy megkíséreljenek megoldást találni az immár 14 éve elhúzódó válságra. A SPANYOL KABINET döntést hozott arról, hogy 23 baszk politikai fogolynak — köztük öt halálra ítéltnek — engedélyezik az ország elhagyásét, illetve száműzik őket. TITO jugoszláv államfő Belgrádban fogadta Walter Mondale amerikai alelnököt. A ZAIRE-I—MAROKKÓI egyesített csapatok elfoglalták éppúgy megtalálhatók, mint a helyi ipar más ágaiban, vagy az ültetvényeken. Gondoljunk még arra is, hogy az afrikai földrészen az utóbbi években a haladás erői gyarapodtak, számos országban — Angolától Etiópián át Mozambikig — fordulat történt az antiimperia- lista törekvések érvényesítésére, ez pedig nyugtalanítja mind az Egyesült Államokat, mind szövetségeseit. Attól tartanak, hogy ha Pretóriában vagy Salysburyben az eddigi ma- j kacs, fajgyűlölő politikát folytatják a lan Smith-ek és a Vorsterek, akkor egyhamar kenyértörésre kerül a sor a fekete őslakosságnak a kevésbé engedékeny, keményebb képviselői kerekednek felül. A Mondale-küldetést egykét szóban úgy lehet összefoglalni: némi engedmény az őslakosságnak, a lényeg azonban, hogy Dél-Afrika megmaradjon a nyugati világban. A bécsi tárgyalásokon Vorster továbbra is hátvédhgrcot folytatott, nem akart engedni. Mondale már magabiztoa Shaba tartományi felkelők által tartott Dilolo várost, az angolai határ mentén. ILLETÉKES CSEHSZLOVÁK szervek a CTK hírügynökség útján a következő közleményt hozták nyilvánosságra: A prágai kerületi útlevél- és vízumosztály a napokban Zdenek Mlynárnak saját kérése alapján kivándorló-útlevelet adott ki, amely feljogosítja őt Ausztriába való kiutazásra. Egyidejűleg útlevelet és külföldi kiutazásra jogosító engedélyt adtak feleségének, Irena Dubskának is. san nyilatl-ozott arról, hogy Namíbiában és Rhodesiában nemsokára a Nyugat számára is kedvező változások következnek, s hogy Dél-Afrikában is megindul az amerikaiak által kívánt fejlődés. Természetesen amerikai belpolitikai célokat is szem előtt tart a Cart zr-kormányzat. amikor az afrikai feketék ügyének védelmszőjeként kíván feltűnni: az Egyesült Államokban ugyanis a négerkérdés még mindig nem jutott a végső rendezésig. Persze, ma már nagyot változott a helyzet, hiszen tíz-tizenöt éve washingtoni hivatalos helyeken sem nagyon különbözött a szóhasználat Vorsterék mai dél-afrikai megnyilatkozásaitól. S látsz”-'’ ugyancsak előrelépés, hogy Amerika érdekeit egy fekete diplomata, Young nagykövet képviseli különböző afrikai küldetésekben. U A választások bizonyos fo- 1 kig váratlan eredményt hoz- tak: a kormányzó munkapárt Í vereséget szenvedett, elvesztette első helyét a knesszetben, a parlamentben, a jobboldali keleti helyzetet az izraeli választások után, s nem fölösleges az időzítésre utalni: a Gyümölcsöző kapcsolatok A hét képe és kérdései Izrael és Dél-Afrika Miről kíván tárgyalni a Likud ? Hátvédharc Bécsben Gromiko szovjet külügyminiszter Genfben aláírja a környezeti hadviselés tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Mellette jobbra: dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár.
