Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

\ I A PEST MEGYEIT í'Rlap kl ILÓNKIADASA | IV. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1 1977. MÁJUS 20., PENTEK A marxista-leninistaismeretek terjesztéséért alkotó alkalmazásáért Tervszerűen továfobképezik a propagandistákat Az MSZMP városi bizott­sága tegnap délután ülést tar­tott. Plutzer Miklósnak, a pártbizottság első titkárának előterjesztésében és szóbeli kiegészítőjével, megtárgyal­ták és elfogadták A párt-pro­paganda to-vábbfejlesztésé- nek soron levő feladatai cí­mű jelentést és az ezzel kap­csolatos feladattervet. Az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés részle­tesen elemzi a propaganda mai szerepét, a propagandis­tákkal szemben támasztott követelményeket, a város üze­meiben, intézményeiben el­ért eredményeket és felada­tokat. Rendszeresen Társadalmunk fejlődése — hangsúlyozza a határozat —, állandóan új követelmények elé állítja pártunkat, a párt tagságát, s ezeknek csak úgy felelhetünk meg, ha alapos el­méleti felkészültségre teszünk szert, ha erősítjük ideológiai egységünket. Lényeges előrehaladás, hogy a pártszervek testületi ülései­ken rendszeresen megtárgyal­ják a -pártoktatás helyzetét. HV”y hogy gyakran elmarad a p^rtoktatási év eszmei, tar­talmi tapasztalatainak elem­zése, értékelése. A városban kifejtett pro­pagandamunkában a legna­gyobb helyet a politikai okta­tás foglalja el. Évről évre nő a politikai-ideológiai képzés­ben részt vevők száma. A je­lenlegi oktatási évben hétez­ren képezik magukat, közülük ezerötszáz párttag: a körzeti alapszervezetekkel együtt, a párttagság 75, őket nem szá­mítva, 85 százaléka. A párt­tagok a káderképzés, a tömeg­politikai és tömegszervezeti oktatás keretében bővítik tu­dásukat. — A kialakult arányok jók, a párt tagjainak részvétele megfelel a követelményeknek — állapította meg a pártbi­zottság. Az üzemi, intézményi alap­Ez a módja ? Bárcsak örökre bezár­nák! — sóhajt fel szomorú­dühösen sok feleség, mikor este tántorogva a szobába lép férje, aki többnyire nemcsak férj, de családapa is. Megértem érzésüket, in- dulataikat. Még mélyebben azonosulok velük, mióta tudom, hogy X községünk­ben tavaly 5 ezer forintot költöttek italra személyen­ként. És egyáltalán nem biztos, hogy e téren épp mi járunk az élen. Megértésem döbbenettel párosul, ha belegondolok, hogy 14 éves korig nem fogyasztanak szeszes italt, sok felnőtt ritkán, vagy egyáltalán nem látogatja a kocsmákat, amiből az kö­vetkezik, hogy a rendszeres fogyasztók, a törzsvendé­gek lényegesen több pénzt hagynak -a vendéglők, bisztrók, presszók kasszá­jában, mint az említett át­lag. Lehetne folytatni: utánaszámolni, összevetni a havi keresettel... De va­jon be kell-e zárni az ital­boltokat? Naponta történnek halá­los kimenetelű közlekedési balesetek. Talán az volna a megoldás, hogy ne hoz­zon forgalomba több sze­mélygépkocsit a Merkur? Más: ahol a bálok vereke­déssel járnak, ne rendez­zenek több zenés összejö­vetelt? Sorolhatnánk to­vább, de fölösleges. Törölni a programból a bálokat, bezárni az italmérőket — ez a legegyszerűbb megol­dás. Kézenfekvő, látványos. — de kivihetetlen. Ha ez lenne az útja, már rég fölszámoltuk volna ezt a problémát. A szeszfogyasz­tást sem lehet egyoldalúan bírálni, csak a notórius ivók hozzátartozóinak szemszögéből. Aki betér az italboltba, nem okvetlenül alkoholis­ta, a többséget nem a meg­rögzött italozás hajtja ilyen helyekre és < nem hagyják ott a keresetüket. S ha valaki bemegy, attól még lehet jó férj, példás családapa. Az ilyenek van­nak túlsúlyban. És ez na­gyon is lényeges a kérdés­re adandó válasz szem­pontjából. Nem azért, mert a többség akarata a döntő, hanem* azért, mert a kisebbséget más eszkö­zökkel, más módon .kellene féken tartani. Ehhez azon­ban a többség szemléletén is változtatni kellene. B. M. mének történetet, a testvér­pártok, elsősorban az SZKP tapasztalatait, a nemzetközi munkásmozgalom eszmecse­réinek tanulságait. Az ideoló­giai együttműködés eredmé­nyeit az oktató munka szer­ves részévé kell tenni. Ki­emelten kell foglalkozni a fej­lett szocialista társadalom problematikájával, azon belül is elsősorban a gazdasági épí­tés és a szocialista életmód kérdéseivel. A legfontosabb A határozatból adódó fel­adatok szükségessé teszik a pártoktatás rendszerének fej­lesztését, a propaganda for­máinak korszerűsítését. a szervezeti és tartalmi munka javítását. A pártöktatásba a pértonkívüliek közül elsősor­ban a társadalmi szerveze­tek tisztségviselőit, szocialis­ta brigádveze tőket, munká­sokat, leendő párttagokat kell bevonni. A termelőüzemekben to­vábbra is a gazdaságpolitikai tanfolyamok a legfontosabbak, de nagyobb számban kell szer­vezni kulturális és ideológiai kérdésekkel foglalkozó sze­mináriumokat. A, vallásos vi­lágnézet visszaszorult váro­sunkban, de a bejáró dolgo­zók nagy száma indokolja a valláskritikai tanfolyamok bővítését. Szerepel a tervek között A marxista—leninista világné­zet alapjai és A magyar mun­kásmozgalom rövid történe­te című tanfolyam, 20—20 hallgatóval, valamint mun­kások, fizikai állományú dol­gozóknak öthónapos pártisko­lára való küldése. K. P. AZ ELOSZTÁS GONDJAI Lakásokat adtak át PéceSen Nagycsaládosok előnyben A péceli tanács építőipari és költségvetési üzeme kis késés­sel átadott a Baross utcában 6 két-, illetve másfélszobás ta­nácsi bérlakást. Ezek a laká­sok a volt mozihelyiség épüle­tében vannak. Az építést sok huzavona, áttervezés akadá­lyozta. Az összkomfortos lakások el­osztása még tavaly megtör­tént. Ezekre is sokan tartottak igényt. Pécelen körülbelül száz lakáskérelmet tartanak nyil­ván, bizony nem könnyű dön­teni, kik kapják az új otthono­kat. Egy biztos: aki megkapta, örül neki, aki nem, igazságta­lannak tartja. Nem véletlen, hogy lakás- problémákkal a tanács szinte naponta foglalkozik. Rendsze­resen megjelennek az igény­lők, hosszan és ismételten el­mondják, áldatlan helyzetüket, a házsártos házigazdát, az om­ladozó házat, nemegyszer fe­nyegetőznek, levélmásolatokat lobogtatnak, melyek eredetijét a legkülönbözőbb felső szer­veknek küldték, s azok egyet­értenek kérésük jogosultságá­val. Nem könnyű tehát a soro­lás sem. Társadalmunk messzemenően figyelembe veszi a nagycsaládosok ér­dekeit, jogszabályok hatá­rozzák meg, az elosztható lakások hány százalékát kell három vagy annál több gyermekeseknek ki­utalni. Vannak azután jogos közérde­kek. Egészségtelen, vagy élet- veszélyes épületben lakókat is el kell helyezni. Néha az jelent problémát, hogy az új lakások utáni hozzájárulást nem tud­ják megfizetni. Az említett hat lakásba gázkonvektorokat sze­reltek, a tervben azonban nem szerepeltek, így azokat a bér­lőknek kell megvásárolniuk. Egy másik anyagi természetű kérdés: a régi lakások bére minimális, az újaké jóval több.-Ott, ahol csak a családfő ke­res, van néhány gyerek, eset­leg nagyszülő, képtelenek vál­lalni az ilyen lakással járó költségeket. Pécelen az elmúlt néhány évben huszonkét lakást adtak át. A tanács ezenfelül igyeke­zett más megoldásokat is találni. Például megvásá­rolt két családi házat, ezekben pedagógusoknak alakítottak ki szolgálati lakást. Sátorkiállítás a téren Május 21-ig, holnapig tart nyitva a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a Triál közös campingkiállítása, a gödöllői áruház melletti téren. Az első napon 25 ezer forint értékben vásároltad sátrakat és felszereléseket az emberek. Barcza Zsolt felvétele Az idén megkezdik tíz, úgyne­vezett Cs lakás építését. Mind­ez enyhít a lakásgondon, de még nem teszi lehetővé a köz­ségben kialakult egészségtelen telepek felszámolását. Az új lakásokba a napokban költöznek be a boldog tulajdo­nosok. De várhatóan ismét megindul a panaszáradat a ta­nács különböző szerveihez; ki­vizsgálásuk hónapokig elhú­zódhat. Ennek kívánta elejét venni a végrehajtó bizottság legutóbbi rendkívüli ülése. Ta­lán nem érdektelen az elosztás főbb elveiről, irányvonaláról szót ejteni. Először is vannak olyan igénylők, akik a most újjáépített házból kerültek szükséglakásokba évekkel ez­előtt. őket vissza kell költöz­tetni. Másodszor dönteni kel­lett a nagycsaládosokról. Ta­lán ez a legnehezebb, mivel ők szinte kivétel nélkül mostoha körülmények között élnek. Politikailag sem mindegy, hogy a lakásokat kik kapják. Még mindig hullámzanak az indulatok a múlt évben átadott lakások körül. Kétségtelenül vitatható, hogy ki és miért ka­pott új otthont, jogos volt-e az igénye, nem volt-e nála rászo­rultába Ezért is helyeselhető a végrehajtó bizottságnak az az állásfoglalása, hogy az elosz­tásnál kikérték a felsőbb taná­csi szervek véleményét is. Ettől persze nem lett több lakás. Vitatható az úgyne­vezett minőségi csere is, habár meg kell jegyezni, hogy így újabb lakások szabadulnak föl. Az már nehezebben kérdője­lezhető meg, hogy egy-egy te­lepülésnek szüksége van-e szolgálati lakásokra. Rossz fényt vet községünkre az a tény, hogy nyolcvankét család szövetkezeti lakása hosszú évek óta csak épülget, egy-két ház alapozásáig jutot­tak el. A türelmetlen családok nem véletlenül ostromolják a tanácsot. Befejezésül néhány szám­adat. Megyénkben a negyedik ötéves tervben 39 ezer 700 la­kást adtak át. Az ötödik ötéves terv során 42 ezer 800-at épí­tenek. Ezekből minden bizony­nyal az eddiginél több jut a gödöllői járás településeinek, így Pécelnek is. Ács István Hej, ha olyan keverőnh volna!..: Magnósklub Hévízgyörkön Elő marad a hagyomány A Magyar Rádió ifjúsági főosztálya és a Népművelési Intézet műsorversenyt hirdet — így kezdődött az a levél, amit a rendező szervek az el­múlt év szeptemberének ele­jén írtak az országban mű­ködő több száz magnósklub­nak. A pályázati felhívás — ki tudja, kinek a mulasztásából, vagy egyszerűen csak azért, mert a hévízgyörki magnóso­kat sehol nem jegyezték — bizony megkésve, idén ja­nuárban került a hévízgyörki magnósklub vezetőjének, Varga Mihálynak a kezébe. Ötletek zuhataga — A megkésett értesülés miatt nem nyolc, hanem csak négy kötelező versenyfelada­tot tudtunk elkészíteni, s ez­zel ötvenegy pontot sikerült szereznünk. Ezután három szabadon választott témából állítottunk össze műsort. Ezekben a műsorokban inter­jút készítettünk Szaszkó Jó­zsef citerással az életéről, a zeneszeretetéről, azt kutatva, hogyan teszi a népdal, a mu­zsika többé, nemesebbé és igazabbá a művelőjét. Kovács Pál párttitkár az 1974-es má­jus elseje emlékeit idézte. A harmadik szalagon a múlt év novemberében rendezett Ki mit tud? vetélkedő anyagából állítottunk össze zenei mon­tázst. — Izgatottan vártuk az eredményhirdetést — tájé­koztat a klub vezetője. — Az izgalom nem volt alaptalan, hiszen több mint kétszázötven klub vetélkedett, igaz, hogy az utolsó előtti fordulóra már csak huszonketten marad­tunk. — A huszonkét, még ver­senyben levő csapat közt olyan nevek voltak, mint a Pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem magnósklubja, az Egri Pallas Stúdió stb. — Sokszor tettük fel a kér­dést, Lukes Jánossal, Sápi Istvánnal és több más tár­sammal egymásnak, mit kere­sünk mi, hévízgyörkiek, ilyen mezőnyben? ' — Voltak is pillanatnyi megtorpanásaink, de utólag úgy látom, csak azért, hogy még szívósabban délgozzunk. Űjabbnál újabb ötletek szü­lettek s haltak el. Nem túl­zók, ha azt állítom, előfor­dult, hogy a háromperces kö­tött idejű műsort kétszer hat órán át .készítettük. És mi­lyen munkával! r>­Uj sikerek felé — Május 12-én hirdettek eredményt. Az ország mag­nósklubjainak versenyében a hévízgyörki November 21. Művelődési Ház magnósklub­ja a tizedik lett. Nem jutot­tunk dobogóra, mondhatná valaki, de nekünk ez a hely nagyon megtisztelő. Persze, nem vagyunk elégedettek, bár­mennyire is szépnek tartjuk a helyezésünket. Üjabb sike­rek elérésére törekszünk. És erre lehetőséget ad az a ve­télkedő, amelyet a Százéves a hangrögzítés címmel hirdetett meg a KISZ, a Népművelési Intézet és a Magyar Rádió. — A pályamunkák már el is készültek. Kincsörzők a Galga völgyében címmel Gal- gamácsától Túráig bemutat­juk az itt élő emberek gaz­dag népzene- és népdalvilá­gát. Másik pályamunkánk a Hévízgyörkön gyűjtött népi gyermekjátékok ezerszínű anyagából ad áttekintést. A műsort úgy szerkesztettük meg, hogy abból nyomon kö­vethető legyen, miként marad a tegnap hagyománya ma is élő, ha olyan értő kézzel nyúlnak hozzá, mint a mi fa­lunkban élő ár. Balázs Jó- zsefné, a gyermek népi cso­port vezetője — Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy klubunk első­sorban a Galga-völgy hagyo­mányainak gyűjtésével és őr­zésével foglalkozik. Úgy érez­zük, ez a kötelességünk, leg­főbb feladatunk. A Fonotéka pályamunkáit is ebben a szel­lemben készítettük, s ma már, a pályázat egész anyagát is­merve, joggal mondhatjuk, hogy tudomásunk szerint rajtunk kívül az országban nincs még egy hasonló pro­filú magnósklub. További tervek — A Népművelési Intézet május 18—20 között konfe­renciát rendez a Fonotéka pályázaton legjobban szere­pelt klubok vezetőinek. Ott szeretném elmondani klubunk javaslatát: a különböző stú­diók és klubok vállaljanak szerepet szűkebb hazájuk ha­gyományainak gyűjtésében, megőrzésében és terjesztésé­ben. — Még valamit a terveink­ről, melyek elsősorban a stú­dió felszerelésének korszerű­sítésével kapcsolatosak, s mint ilyenek, elsősorban anyagi jellegűek. Eddig is sok támogatást kaptunk a gödöllői járási hivatal műve­lődésügyi osztályától, a nagy­községi közös tanács végre- haitó bizottságától, de ha előbbre akarunk lépni, már­pedig nagyon akarunk, akkor további támogatásra van szükségünk. — A tizedik hely sokra kötelez bennünket, s mi a várakozásnak nagyon szeret­nénk megfelelni. Az utolsó mondatokat már úgy mondja Varga Mihály, hogy közben indítja a mag­nót, s aztán felsóhajt: — Ha nekünk egy igazi ri­portermagnónk lehetne, meg egy olyan keverőnk, mint az egri Pallas Stúdiónak van, haj, haj!... F. M. « i szervezetek mmdegyikeben fo­lyik partoktatás. 'A részt­vevők fele párttag. A foglal­kozás szerinti megoszlás ál­talában tükrözi az üzem, in­tézmény arányait. Elismerésre méltóan A párttagok elméleti, poli­tikai felkészültsége gyarapo­dott, ismereteiket mind töb­ben képesek alkalmazni a gya­korlatban. A hiányosságok­ról szólva, a határozat rámu­tat: csökkenő mértékben ugyan, de szinte valamennyi pártszervezetben a tanfolyam­ra beiratkozottak egy része .időközben kimarad. Olyan is előfordul, hogy nem a helyi politikai szükségletnek meg­felelően válogatják ki és is­kolázzák be a hallgatókat. — A párttagság eszmei-po­litikai fejlődésének alakulá­sa nagy mértékben függ a propagandistáktól — hangsú­lyozza a városi pártbizottság határozata. , A kétszáztizenöt párttag propagandista jelentős része egy-két évtizede végzi mun­káját elismerésre méltóan. Fel- készültségük, politikai tájé­kozottságuk, pedagógiai ér­zékük elősegíti a marxista— leninista ismeretek terjeszté­sét, alkotó alkalmazását. A propagandisták java része ká­derképzőkön és tanfolyamo­kon szerezte ismereteit. Ilyen iskolákat végzett egyébként a városban élő és dolgozó párt­tagok negyvenkét százaléka. Biztosított a propagandis­ták tervszerű és folyamatos továbbképzése. A pártszer­vezetek rendszeresen értéke­lik tevékenységüket. Tájékoz­tatásuk is megfelelő. A még elmélyültebb tudás elérésére fejleszteni kell a párttagság dialektikus gon­dolkodási képességét, törté­neti szemléletét. El kell érni, hogy az eddigieknél többen és alaposabban tanulmányoz­zák a marxizmus—leninizmus klasszikusait. Szélesebb kör­ben kell közkinccsé tenni a párt munkájának és küzdel­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom