Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

19T7. MÁJUS 30., PENTEK ^Míhm A vásárlók igénye szerint Szeptemberben les? egy éve, hogy megnyílt Nagykátán, a Jászberényi úton a négyes számú ABC-áruház. Az üzlet eddig egy műszakban, reggel héttől délután négy óráig tartott nyitva, de a vásárlók kérésére májustól új rend lépett életbe. Az egy­millió forint havi árbevételű élelmiszerbolt most 6 órától 13 óráig fogadja a lakosságot. Nagy Iván felvétele Május 28—június 4, Ócsai kulturális napok Sok számi kulturális ese­ménysorozat kezdődik a hónap végén a dalhasi járás műem­lékeiről nevezetes községében, Öcsén. Az ünnepélyes meg­nyitó 28-án délután fél négy­kor lesz a művelődési házban, s utána nyílik meg a járási ünnepi könyvhét is. A részt­vevők ez alkalomból talál­koznak majd Bella István köl­tővel, s megtekinthetik a HVDSZ irodalmi színpadának műsorát. Mozart- és Vivaldí- műveket ad elő a műemlék- templomban este hat órától a Musica Humana együttes. A többi napon is érdekes programmal várja Öcsa a vendégeit. A műsorokban köz­reműködik többek közt Mén- sáros László, Meggyesi Má­ria, Dőry Virág, a Sprint- együttes, Béres Ferenc, a Ma­gyar Rádió gyermekkórusa, Csányi László és Botka Valé­ria vezényletével. Két járás társulata Víztárolót, fővezetéket, csatornát építenek A Közép-Dunamenti Vízgaz­dálkodási Társulat munkaterü­lete a szentendrei és a budai járás. 1975-ben két társulat egyesítésével jött létre és az évi termelési érték ma már 40 millió forint körül mozog. 1980-ra szeretnék elérni az 50 milliót. A társulat profiljába vízrendezés, a belvízcsatornáit karbantartása, valamint csator­názás, vízhálózat-építés tarto­zik. Rasztovics Gyula főmér­nökkel az idei tennivalókról beszélgettünk. — A Kertészeti Egyetem bu­dakeszi tangazdaságában burkolt árkokat készítünk belvízvédelmi célokra. Ez 10 millió forintos kivitele­zés, amit tavaly kezdtünk el és az idén fejezünk be. Ugyan­csak Budakeszin építjük át a községi belvízcsatornát. A szentendrei járásban a Dera- patak mentén két helyen is dolgozunk: a torkolati szaka­szát rendezzük a Nádas-tó­hoz vezető csatornával együtt, a patakpart csobánlcai szaka­szát pedig burkoljuk. — Az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek társulási dijat fizetnek. A közcélú mun­kák költségeinek mintegy 30 százalékát ebből az összegből fedezzük. A többit az állam adja. — Vízhálózatot és csatorna­rendszereket építünk egy idő­ben — több helyen is. 1975-ben kezdtük el a budakalászi ivó- vízelosztó-hálózat építését, jö­vőre fejezzük be, viszont a csobánkai hálózatot már az idén átadjuk. A Szentendre és Leányfalu szomszédságában lévő Boldog tanya közti több mint három kilométer hosszú fővezetéket is mi építjük; ez a regionális vízműhöz kap­csolódó vezeték is elkészül az idén, az első félévben Párnázom két és fél kilométer hosszúságban vízhálózatot bővítünk. Egyik legnagyobb munkánk Solymá­ron a 18 millió forint költség­gel épülő szennyvíztisztító te­lep, ahol négy víztároló me­dence is készül. Zsámbékon a PEMÜ új gyáregységet létesít, a gyártelep külső és belső csa­tornázása, a hűtővíztároló vas­beton medence és az olajtáro­ló tartály megépítése a mi fel­adatunk. Szentendrén pedig az idén készítjük elő a Pannónia- telep szennyvízcsatorna-háló­zatának építését. — Régebben sok gondot oko­zott a munkaerőhiány. — Azt lehet mondani, tavaly már ál­landósult a munlkáslétszám, kisebb lett a munkaerőván­dorlás. A munkásszállásokon is jobb körülményeket terem­tettünk. Könyvekkel, rádióval, televízióval szereltük fel és na­ponta egyszer meleg étkezést is biztosítunk, ami sokszor je­lentős szervezési feladatot je­lent a vándorló munkahelyek miatt. Mintegy 150 dolgozónk la­kik a zsámbéki, a budaka­lászi, a budakeszi, a cso­bánkai, a pomázi munkás- szállásainkon, 70 százalékuk nem Pest me­gyei, az ország különböző vi­dékeiről jöttek hozzánk dolgoz­ni. Tizenegy szocialista brigá­dunk van, a brigádok szép eredményekkel büszkélkednek. Sok társadalmi munkát végez­nek. Az idén már félmillió fo­rint érték fölött járnak. K. Gy. M. A bázis: Budaörsön Műtrágyával, gyomirtóval szállnak fel a gépek Karcsú testükön megcsillan a napfény, szárnyukkal oly­kor-olykor mintha incselkedve integetnének a' lentről bá­mészkodóknak. A repülőgép­zúgással terhes levegő csak az idegennek szokatlan, az itt dol­gozók szerint az volna furcsa, ha egyszer csönd lenne. A budaörsi repülőtéren va­gyunk. Itt albérlő ugyanis a MÉM Repülőgépes Szolgálata is, ám ez a név, valószínűleg, sem sokat mond a tájékozat­lanoknak. Múltjukról, jelenük­ről és, ha futólag is, jövőjük­ről beszélgetünk a bázis két irányítójával. Védelem, nagyban — öt géppel hozták létre 1959-ben az ország első repü­lőgépes növényvédő állomá­sát — magyarázza dr. Bajcsy László termelésvezető —, je­len pillanatban százötven he­likopterünk és repülőgépünk van. — Az 1970-es évek elejétől forradalmi változás ment vég­be a mezőgazdaságban, hiszen a különféle összevonásokkal több száz hektáros táblák ala­kultak, megteremtődtek a me­zőgazdaság iparszerű fejlesz­tésének lehetőségei. Az új, nagy teljesítményű talajmeg­munkáló gépek alkalmazása mellett a növényvédelem fel­adatai is megsokszorozódtak. Érthető is, hiszen nagyobb lett Rakodják a növényvédőszert a helikopterbe A PVCSV kezelésében a ráckevei strand Hivatalosan kedden dél­után adta át — a már előzőerx aláírt szerződést jóváhagyva — Ráckeve nagyközségi közös tanácsának végrehajtó bi­zottsága a Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalatnak a két éve megnyílt és azóta nemcsak helyben, meg a környező községekben, de a fővárosban is népszerű me­leg vizű strandot. A strand mostanáig tanácsi kezelés­ben működött, de üzemel­tetői sem megfelelő szakérte­lemmel, sem gyakorlattal nem rendelkeztek a dunai szabadstrandtól eltérő für­dőhöz. Szükséges volt tehát, hogy szakvállalat vegye keze. lésbe. A meleg vizű fürdő ere­detileg két hektárnál valami­vel nagyobb területen épült. Három nyitott és egy fedett medencéje, vala­mint háromszáz személyes öl­tözősora van. A strandot kétezer ember befogadására kívánták bővíteni, megfe­lelő öltözőhelyiségek és me­dencék építésével, amihez természetesen nagyobb te­rület kell. Földcsere útján az Aranykalász Tsz át is enge­dett a tanácsnak csaknem 11 hektár területet. A szerződés szerint a PVCSV, a tanács által át­adott tervek alapján tarto­KERTBARAT MAGAZIN A kertészkedök, kertbarátok kíván­ságának eleget téve, május végére megjelenik a KERTBARÁT MAGAZIN A Kertészet és Szőlészet e 68 olda­las alkalmi kiadványa kizárólag a , szabad idejükben kertészkedökhöz szól Terjedelmének fele színes olda­lakból áll, ez lehetővé teszi, hogy az olvasók megismerkedjenek töb­bek között sok új rózsafajtával, a nyár legszebb virágaival, a rodo­dendronokkal. A ■ KERTBARÁT MAGAZIN tanácsokat ad a növényvédelemhez, a lombtrágyázáshoz, a zöldségfélék másodvetéséhez, a szőlő zöldmun­káihoz, és ismét közti a permetező- szerek keverési táblázatát. Hogyan lehet rönkből kerti bútoQ. készíteni? Tarthatunk-e kutyát, V macskát a kertben? Hogyan rendez­zük be a kerti házat? Megtelepíthet- jük-e a kertben az énekes madara­kat? Ezekre és még sok más kérdés­re ad választ, szórakoztató és hasz­nos olvasmányokat kínál a KERTBARÁT MAGAZIN zik fejleszteni és beépíteni a fürdő céljára átvett terüle­tet, amit addig rendeznie és parkosítania kell. A tanács a meglévő fürdőt és annak fejlesztési terveit térítés nél­kül bocsátotta a vállalat rendelkezésére. A strand bő­vítése nem egyszerre, hanem folyamatosan történik. A Ráckevei Duna Intéző Bizott­ság a fejlesztést anyagilag tovább is támogatja és a vállalat legalább ugyan­annyi összeggel járul a für­dő költségeihez. — A tanács a szerződés­ben nem kötötte ugyan ki, de szeretné, ha a meleg vizű für­dőtelep új kezelője minél előbb téliesítené a fedett me­dencét — mondotta Pfendert Mihályné tanácselnök. — Gondoskodjon az öltözők fű­téséről, páramentesítéséről is. Nemcsak a ráckevei pedagó­gusok, hanem a járás többi községének általános és kö­zépiskolái is azt kívánják, hogy úszásra itt oktathassák növendékeiket. A nyári nagy vakáció nem alkalmas erre, viszont télen, a tanév alatt hiába fedett a medence, hi­deg a csarnok és az öltözők. Mégsem mehetnek vízbe a gyerekek. Annál sürgetőbb a téliesítés megoldása, mert az edzett ifjúságért mozgalom keretében az iskoláknak így lehetőségük nyílna úszástaní­tásra. Sz. E. a fertőzés potenciális veszélye, a védekezést sokkal rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint korábban. Jelenleg csaknem száz álla­mi gazdasággal és termelőszö­vetkezettel tartanak fenn szer­ződéses kapcsolatot, sőt, az utóbbi években a különféle agrokémiai társulásoknak is dolgoznak. A népgazdasági szinten jelentkező igénynek csak mintegy hetven százalé­kát tudják kielégíteni. Vagyis 3,2 millió hektár növény vé­delmét biztosítja. Ez ugyan nagy mennyiség, mégis az ösz- szes megművelt területnek csak a fele. Partnereinkkel éves szerződéseket kötünk, amelyekben vállaljuk a mun­ka elvégzését határidőre. A gépek vásárlásához a gazda­ságok is hozzájárulnak, és ter­mészetesen tőlük kapjuk a fel­használandó növényvédő sze­reket, műtrágyát, vizet. A legkorszerűbb technikát és technológiát, a még oly fej­lett mezőgazdasági nagyüzemi termelést is nagymértékben befolyásolja az időjárás. Mint elmondja dr. Bajcsy László, a növényvédelmet is ugyancsak hátráltatja a rossz idő. Az áp­rilis első felének kedvezőtlen időjárása például nagyon le­csökkentette a brigádok telje­sítményét, egyes országrésze­ken két hétig szinte teljesen lehetetlenné vált a merev szárnyú gépek munkába állí­tása. Pedig, olyan fontos ten­nivaló, mint a kalászosok vegyszeres gyomirtása, éppen áprilisra esett. Így aztán, ami­kor már lehetett, még a nyír­egyházi Z—37-es, egyébként oktatási célokat szolgáló, re­pülőgépek is csatasorba áll­tak. Kalászosoktól a szőlőig — Az év elejétől április kö­zepéig a kalászosok és egyéb kultúrák fejtrágyázása a fő feladatunk — teszi hozzá a ter­melésvezető. Ezután 2—3 he­tes időszakban a vegyszeres gyomirtás, a levél-, vagy lombtrágyázás. Május közepé­től bevetjük a helikoptereket. A szőlők, gyümölcsösök per­metezésére ugyanis már alkal­matlanok a merev szárnyú gé­pek. Ez a munka augusztus közepéig, végéig tart, helikop­tereink eztán ismét búcsút KERESSE A SARGA, A KEK ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZŐLŐ KUPAKOT! 50. 100 és 500 Ft-OS ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6. ajándék­utalványt nyer, Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi A Z—37 repülőgép motorját sze­reli Huszár Gábor a MÉM Repülő­gépes Szolgálat nagyjavító telepén. Geleta Pál felvétele mondanak á levegőnek. Hek­táronként 5—10 q műtrágya szórására már nem használ­hatók. A műtrágyázás szinte egészen az év végéig tart. A helikoptereket, amelyek mozgékonyak, fordulékonyák, gyorsak, a helyi körülmények­hez jól alkalmazkodnak, 120— 125 munkaóra után visszahív­ják, úgynevezett teljes nagy­javításra, felújításra. Mind­ezt Megyery Miklós javítási főmérnöktől tudjuk meg. — Az első helikoptert 1970- ben vásároltuk — folytatja a tájékoztatást —. jelenleg 50 van állományunkban. Lehet, hogy laikusok számára talán kevésnek'tűnik a 120 üzemel­tetési óra, pedig ez nálunk egy- másfél hónapi munkának fe­lel meg. Biztonságosan ennyi időn túl már nem működtet­hető egy gép. Szerződéseink szerint három napon belül kell útnak indítanunk a csere­gépet, mi azonban, azonnal küldjük. Újjászülető helikopterek A budaörsi nagyjavító bázi­son minden gyáriiag előírt munkát elvégeznek a helikop­teren, teljesen újszerű állapot­ban kerülnek vissza a gépek — a szolgálatba. Mintegy há­romszázan javítják a gépe­ket, lelkiismeretességükön, igyekezetükön múlik társaik biztonsága. — Merev szárnyú gépeinket két vidéki javítóbázisunkon Nyíregyházán és Kaposváron javítjuk — folytatja a főmér­nök. — Budaörsön egyáltalán nem. Az itteni javítóappará­tusunkat már eddig is igény­be vette az MHSZ, a vizügv 1970 óta sikerült bővíteni a nagyjavító-kapacitást, s ennek célszerű kihasználása jelen­tős népgazdasági érdek is Ezért, 1978-tól a KGST-n be­lül hazánkat, azaz bennünket jelöltek ki a helikopterek ja­vítására. 1982-ig — terveink szerint — évente 50—60 'gépet fogunk teljesen felújítani. Szép. jövő áll tehát a MÉM Repülőgépes Szolgálata előtt, azt azonban mindkét vezető hangsúlyozza, főtevékenységük a növényvédelem, fő feladatuk minden eszközzel és energiá.- val hozzájárulni a jó termés biztosításához. Nem is csodál­kozunk, hogy Megyery Miklós sietve elköszön, amikor tele­fonon jelentik neki: útra kész az egyik helikon+er ... Do dó Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom