Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

A pénz nem minden Közös munkával gazdagítják a községet Sportcsarnok épül Veresegyházon Minden változik, s a válto­zásokkal lépést kell tartani. Állandóan keresni kell az új lehetőségeket, s meg kell te­remteni az újabb változások feltételeit. ★ Bejelentés nélkül, váratla­nul érkeztem Pásztor Bélához. Irodájában hiába keresem, ott munkásokat találok, a bú­torok egymás hegyén-hátán, fűrészporral felszórva az egész szoba. Ajtóról ajtóra kutatok: vajon hová költözött? A fo­só végén két néni várako- s egy fiatalasszony. Be- élgetnek. Hamarosan fel- yelnek rám, hogy keresek nit, valakit. Rendreuta- ^sítóan szól hozzám egyikük: Az elnök elvtársat kere­si? Mert akkor csali sorban, utánunk. Megvilágosodik a dolog, a bejáratnál olvastam: az elnök fogad szerdán kettőtől hatig. Téblábolok hát, s várom, hogy kijöjjön. Egy telefonhívás se­gít ki a bajból: őt hívják. Bemutatkozom sebtiben, s ha­mar megállapodunk; vissza­jövök később, az ügyfeleket nem szabad megvárakoztatni. S ha addig másra is kíváncsi vagyok, elmehetek például a művelődési házba, annak igaz­gatója is ügyeletet tart. Ha itt valakinek a művelődéssel támad ügye, azonnal intézhe­tő legyen. Új áruház épül — Mióta dolgozik a veres- egyházi tanács élén? — Tizenkét éve. — Örömei? — Mindig annak örülök a legjobban, amivel éppen elké­szültünk. Nincs idő sokat ör­vendezni, az új gondok meg­oldásán kell törni a fejünket. — Most min törik? — Űj ABC-áruházat épí­tünk a főtéren, a tavaly elké­szült benzinkúttal szemben. Három épületet szanálunk. Boltokban nincs hiány a köz­ségben, a külterületi üzletek megfelelnek a céloknak. A benti helyiségek azonban szű­kösek, elavultak. Az új áru­házzal, amelyet a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ épít, nemcsak koncentráljunk a kereskedelmi hálózatot, hanem felszabadít­juk a magánosok lakásait is. — 1980-ra készülünk el a sportkombináttal. A szabad­idő-parkban a futball-, kézi- és röplabdapályán kívül egy huszonnégyszer negyvennyolc méter alapterületű sport csar­nok is helyet kap. A csarnok vázát Dunaújvárosból kapjuk, a kombinátot a Budapesti Mű­szaki Egyetem tervezte. Ve­resegyházon szeretik a spor­tot. Á művelődési ház nagy­termében gyakran délután öt­től este tízig rúgják a labdát a felnőttek, az új pályákon, s a csarnokban remek lehetősé­geink lesznek. — A napokban tartottunk határszemlét. Sok olyan terü­letünk van, amit azért nem tudnak megművelni, mert nagyobb gépekkel lehetetlen megközelíteni. Soron követ­kező bizottsági ülésünkön vég­leges megoldást kell talál­nunk. Számíthatnak a lakosságra — Milyen a község általá­nos ellátottsága? — Közvilágításunk, egész­ségügyi hálózatunk rendben. Jók a közművelődés feltéte­lei is. Óvodai ellátásunk, ha nem is a legkorszerűbb, de megfelelő: a rászorulókat nem kell visszautasítanunk. A fia­tal pedagógusok gondjain szolgálati lakásokkal igyek­szünk enyhíteni, négy lakás épül. Az egyéb kommunális munkáink már rutinszámba mennek. Járdáink többsége szilárd burkolatú, de építünk még, akárcsak utat és vil­lanyt. Tovább szeretnénk emel­ni üdülőövezetünk színvona­lát. Két új tavat alakítunk ki. Az egyik csónakázásra szol­gál majd, a másik a horgá­szoknak készül. Növeljük a strand területét. Ha az igé­nyek elé menni nem is tu­dunk, igyekszünk lépést tar­tani velük — minden téren. — Égető gondok? — Gondjaink vannak, ége­tő gondunik most csak egy akad: a vízhiány. Körbefúr- tuk az egész települést, de sehol sem találtunk jó vizet. A Duna menti Regionális Vízmű segíthetne, saját erőnk­ből ebben előrelépni nem tu­dunk. — Veresegyház mutatós fa­lu: járdák, üzletek, művelő­dési központ, ifjúsági ház, benzinkút, sportkombinát, strand, egészségügyi ház... Miből? Honnét a pénz? Kirándulások külföldre — Pénz nélkül valóban nem megy, de a pénz sem minden. A községnek hatezer lakosa van. Üdülési idényben szin­te megduplázódunk. Az em­berek készségesek, s mint min­denütt, bennük van a munka szeretete — az értelmes mun­káé. Itt Veresegyházon min­denben számíthatunk egymás­ra. Célok kellenek: jó szerve­zés, demokratikus ösztönzés, figyelem. Ismeretes KISZ-ak- ciónk, a Dolgozz velünk, utazz velünk. Az idén 100 ezer fo­rint jut arra, hogy a legjob­ban dolgozók ingyenes kül­földi kiránduláson vegyenek részt. S hogy mennyi a társa­dalmi munka értéke? Ennek többszöröse! Ha valami elké­szül, mindenki jó érzéssel te­kinthet vissza: érdemes volt. Bevételeink a szokásosak: költ­ségvetés, fejlesztési alap, vál­lalatok befizetései és társa­dalmi segítsége, a költségve­tési üzem gazdálkodása, a te­lekbevételek, s a lakosság tár­sadalmi munkája. Segítséget persze, mi is kérünk, kapunk is. Olyat azonban, hogy vala­mibe belekezdenénk, s miu­tán elfogyott a pénzünk, má­sok nyakába varrjuk a befe­jezés költségeit, nem csiná­lunk. Ki kell használni a jog­szabály adta lehetőségeket, él­ni kell a kínálkozó alkalmak­kal. ár A dolgokhoz kétféleképpen lehet hozzáállni. Vagy úgy, hogy azt mondjuk: ezért és ezért nem megy. Vagy úgy — s ez a helyes: így és így sike­rülhet. Ezt, s a bevezetőként idé­zett mondatot a tanácselnök mondta, aki beszélgetésünk napján is hajnali ötkor kezdte a munkát, s hogy hatkor be­fejezte — szinte kivételnek számít. Gáti Zoltán Csengersimaiak Veresegyházon A csengersimai népi együt­tes mutatkozott be tegnap es­te 7 órakor Veresegyházon, a művelődési központban. Ma délelőtt járási kisdobos­vetélkedőt rendeznek, s hol­nap lesz a VI. veresegyházi ifjúsági találkozó versemondói- nak előversenye is. A zsűri hatvan jelentkező közül válo­gatja ki a júniusi fesztivál harminc szavalóját. KISMAMÁKNAK A természet és a művészet kapcsolata Gyurkó Gizella, a Természet- tudományi Múzeum munkatár­sa tart előadást A természet és a művészet kapcsolata cím­mel a gödöllői Kismamaklub­ban. A rendezvény a művelő­dési ház nagytermében lesz 16-án, hétfőn délután három órakor. Kiemelő ekék, eltókésziilékek Rákasvöígyébűl ÖNETETŐKET, ÖNITATÓKAT GYÁRTANAK Mintegy 24 millió forintos termelési értéket terveznek a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet péceli üzemegységében. Ebből 9 millió forint a szántó­földi termelésre, a többi a la­katos-, a forgácsoló- és a gu­mi üzem re jut. Az ipari tevékenységnek fontos szerepe van a szövetke­zet gazdálkodásában. Önete­tőket, önitatókat gyártanak, az árammérőkhöz szükséges gu­migyűrűk előállításában or­szágos viszonylatban is élen­járnak. Tavaly több mint 40 millió forint értékű munká­val járultak hozzá a beremen- di cementgyár építéséhez. Ké­szítenek egyedi gyártású fa­csemetekiemelő ekéket és ol­tókészülékeket is. A szövetkezet idei tervei között szerepel a zöldségter­A biztonságot szolgálja Vetélkedő, volánotoknak mesztés növelése. Szükség van az árura, Pécel ellátásán kí­vül a budapesti piacok kíná­latát is bővítik. Az elkövetke­ző években több sertést hizlal­nak — jelenleg 8 ezer állatot nevelnek évente — újabb to­jóházakat állítanak be. A termelőszövetkezet, illetve a péceli üzemegység lehetősé­geihez mérten segíti a oéce.i nagyközségi tanácsot, így a falu lakosságát. K. IV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM •IkMLUillJi' 1977. MÁJUS 15., VASÁRNAP A Dunából — az otthonokba Á városi vízellátás tervei A néhány napos májusi ká­nikula ismét figyelmeztetett Gödöllő egyik visszatérő gondjára: a vízhiányra. A ma­gasabb fekvésű utcákba késő délután nem jutott víz. Ta­valy nyáron is vízkorlátozást rendeltek el, így lesz az idén is. Mit tesznek az illetékesek e gond végleges megoldására, mi várható a város vízellátá­sában a közeli és távolabbi jövőben? Erről tájékozódtunk a Duna menti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat gödöllői üzemfőmérnöksé­gén Ritecz Györgytől, a fő­mérnökség vezetőjétől. Gö­döllőn kívül hozzájuk tartozik Csömör és Mogyoród is. Elő­ször a városi helyzetet és ter­veket vettük sorra. Minőség Gödöllő lakossága igen jó minőségű, 13—14 fokos, esz­ményi hőmérsékletű vizet ihat. Ügynevezett mélységi vízről van szó, amely sem­milyen kezelést nem kíván. Sajnos, a menyiségről koránt­sem mondhatunk ennyi jót. A város és közvetlen környéke rendkívül vízszegény. A ku­tak 80—120 méter mélyek, hozamuk percenként 50 és 560 liter között váltakozik, összehasonlításul: A parti szűrésű és az alföldi artézi kutak .800—1000. litert termel­nek percenként. Á város kör­nyékén elhelyezkedő harminc- három kút maximális napi teljesítménye 8 ezer 200 köb­méter. A napi átlagos szük­séglet 5 ezer 400, 5 ezer 600 köbméter. Szembeszökő a két szám közötti különbség. Ha ezek megfelelnek a valóság­nak, miért léphet fel víz­hiány? Egyszerű a magyará­zat: májusban kívánja a nedvességet a földieper, a paradicsom-, káposzta-, papri­kapalántákat is elekor ültetik ki. Arra gondolni sem lehel, hogy rábírjuk a lakókat: ne használják az ivóvizet öntö­zésre. A mélyebben fekvő kertek tulajdonosai nem so­kat törődnek a domboldalon lakó társaikkal. Kézenfekvő volna pedig a megoldás: ön­tözésre kiválóan alkalmas a talajvíz, amihez persze kutat kellene ásatni, vagy furatni, esetleg a régit felújítani. E téren a vízmű vajmi ke­veset tehet. Nézzük, hogyan igyekeznek a növekvő igénye­ket kielégíteni. Kapacitás Folyamatosan fejlesztik a víztermelő kapacitást. Jelen­leg a déli vízmű bővítése van napirenden. Tavaly megkezd­ték az 1975—76-ban fúrt öt új kút bekötését. Néggyel e hónap végéig elkészülnek. Ezek hozama egyenként há­romszáz liter percenként. Vagyis körülbelül napi ezer­kétszáz köbméter. Az ötödik ezeknél szerényebb teljesít­ményű: mindössze száz litert ad percenként. Bekötéséhez — a halastavak megkerülése miatt — igen hosszú vezeték szükséges, ezért csak később köthetik rá a városi hálózat­ra. Déli irányban ezután már nem terjeszkedhetnek; az utolsó kút közel van Isaszeg- hez. Továbbiak fúrása az ő kútjaik hozamát csökkentené. A feltáratlan Máriabesnyőn az első próbafúrások sikerte­lenek voltak. Százhúsz méter mélységben nem találtak vi­zet. Azóta megfúrtak három, 200—230 méter mélységű ku­tat. Innen szintén háromszáz litert nyernek percenként. Ekkora mélység persze jócs­kán megnöveli a kivitelezési és üzemi költségeket. Besnyő fenyvesi részén jövőre tervez­nek három új kutat. Ezeket 1979-ben kötik rá a hálózatra. Északi irányban, Szada tér­ségében fúrnak újabb kuta­kat, amelyek várhatóan 1980- ra adnak vizet a lakosságnak. Gödöllő minden bizonnyal tovább terebélyesedik, ami JÁRÁS! LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Fegyelmi határozatok, új kezdési időpontok A sportfelügyelőség határo­zatot hozott Mihály Barna, a kerepesi KSE játékosa kettős igazolása ügyében. A játékost Tavasszal is sáskában a cnkerrépaszedű gép A járási-városi közlekedés- biztonsági tanács és a 20-as Volán gödöllői főnöksége KRESZ-vetélkedőt renaez. A május 18-án, szerdán a MÁV kultúrtermében tartandó szel­lemi versenyen a Volán busz­vezetői ülnek az asztalok és a táblák mellé. öttagú brigádok nevezhet­nek, s a legjobbak tárgyjuta­lomban részesülnek. Az egyé­ni verseny legjobbja egy So­kol rádiót nyer. Az igazi nyertes azonban — minden bizonnyal — ezúttal is a közlekedés biztonsága lesz. hiszen az évek óta megrende­zett vetélkedőre a gépkocsi vezetők mindig lelkiismerete­sen készülnek s felfrissített tudásuk a volán mögött biz­tonságérzetüket növeli. A KRESZ-vetélkedő jól szolgálja a továbbképzést is. Cs. Váraljai János felvétele, gépre szerelt permetezővel napi 80 hektáron végzik el a gyomirtást. együttjár a nagyobb vízfel­használással. A jelenlegi öt­éves terv végére a helyi fej­lesztés befejeződik. Mi vár­ható ezután? Tervek Első hallásra talán meg­hökkentő, de 1982-re megér­kezik a városba a Duna-víz. Félmilliárdos költséggel épül a Dunakanyar Balpart Regio­nális Vízmű, melynek vezeté­ke Gödön, Sződligeten, Duna­keszin és Foton keresztül szállítja Gödöllőre a legna­gyobb magyar folyó vizét. Na­ponta majdnem annyit — hatezer köbmétert —, mint amennyi a jelenlegi harminc­három kút csúcsteljesítménye. Problematikus az 1980 és 1982 közötti két év lesz. A vízzel való takarékoskodásra való­színűleg — ha közben történ­nek is intézkedések — szük­ség lesz, miként az idén nyá­ron is. Mire számíthatnak a csö­möriek és a mogyoródiak? Kistarcsa, Kerepes és Csö­mör körzete szintén igen sze­gény vízben. Ezért a Foton rö­videsen bekötendő kutakról látják el a két községet. A fő­mérnökség egyik fóti dolgozó­ja újítást adott be, amelynek az a lényege, hogy Foton át­emelőt építenek, ennek segít­ségével jut el a via Mogyoród­ra. Az építkezést június-jú­liusra tervezik. Addig itt is takarékoskodni kell a vízzel, hiszen csak két kút működik. A csömöriek még ebben a hónapban vizet kapnak Fót- ról; május 30-ára bekötik az új kutakat. Kör Pál 1978. március 31-ig minden­nemű szerepléstől eltiltotta, így nem vehet részt sem a bajnokságban, sem a kupa- mérkőzésben. Az intéző bizottság a ko­rábban elhalasztott GEAC— Bag bajnoki mérkőzés új idő­pontját is kitűzte. A találko­zót a két fél közös megegyezé­se alapján, 1977. május 25-én, szerdán 16.30 órakor Gödöllőn játsszák le. Több mérkőzés kezdési idő­pontját módosították: A Do- mony—Nagytarcsa felnőtt­mérkőzést Domonyban, május 15-én, ma délután két órakor kezdik, előtte 12 óra­kor az ifik találkoznak. A GSC II.—Erdőkertes össze­csapás május 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik Gödöllőn. A szövetség fegyelmi bi­zottsága Zlatnik Imrét (Kere­pes), Pintér Tibort (Hévíz- györk), Réb Pált (Domony) és Mogyorósi Józsefet (Túra) dorgálásban részesítette. A Szada—Nagytarcsa elma­radt ifjúsági mérkőzés ered­ményét 3:0-ás gólaránnyal Szada javára igazolták. Cs. J. PECEL Ki a pecázó gazdája? Bosszantó, hogy néha mennyire nem tudjuk ki­használni a természet adta lehetőségeket. Itt van pél­dául a péceli pecázó esete. Gyakran látni, amint fia­talabb, idősebb emberek, vállukon horgászfelszere­léssel igyekeznek a tóra. Halastónak nem nevezhető, léte a horgászatot kedve­lő, maroknyi lelkes em­bernek köszönhető, akik évenként többször erősítik a gátakat, s vigyáznak arra, hogy az alig pár száz négyzetméter vízfelület el ne apadjon. Évente sokat áldoznak a halak utánpót­lására, pedig a horgász­szerencse nem gyakori vendég a kis tó partján. Ez a terület — mint ar­ról korábban is elmélked­tünk már — kiválóan al­kalmas lenne pihenőnek, kirándulóhelynek, vagy akár hétvégi telkek építé­sére. Itt a villany, a víz­vezeték, újabb gátak építé­sével, az elhanyagolt for­rások kitisztításával. Kelle­messé varázsolhatnánk a környéket. Annál is in­kább, mert egyébként me­zőgazdasági termelésre sem alkalmas. Ügy hírlik, hogy a terü­lettel a termelőszövetkezet, az erdőgazdaság s még né­hány szerv rendelkezik. Csak éppen a tanácsnak ne lenne hozzá köze? Ez a té­ma megérdemelne egy in­terpellációt. K. I. i A vácszentlászlói Egyesült i Zöldmező Termelőszövetke­zetben önjáró cukorrépaszedő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom