Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
um. MÁJUS 14., SZOMBAT Már az aratásra készülnek Kétszázmilliós beruházás — zöldségtermesztésre- '• A mezőgazdasági kombinát kifejezés is nyugodtan ráillik az Óbuda Termelőszövetkezetre, olyan sokféle tevékenységet folytatnak a különböző mezőgazdasági és ipari ágasatokban, hogy a részletes felsorolás hosszú időt verme Igénybe. A budakalászi határban, a szeptendrei műút bal oldalán már kinőttek a földből annak a 200 milliós beruházásnak az épületelemei, amelyek- iből még az idén a zöldség- programot szolgáló növényházak lesznek. Építésük a terveknek megfelelő ütemben halad, eddig 112 millió forint értéket ruháztak be, az elkészültség foka 60 százalékos. A szövetkezet az idei első negyedévi árbevételi tervét sikeresen teljesítette, fél százalékkal jobban, mint tavaly az év hasonló időszakában. A növényházak építése mellett serény munka folyik ezekben a napokban a virágker- ; tészetben, a gyümölcsösökben és a határban is. A nagymértékű beruházás adatain kívül elsősorban a növényter- . mesztés eddigi munkáiról kértünk információt. — Üjítást vezettünk be a vegyszeres gyomirtásban — mondja Bene Mihály, a termelőszövetkezet ágazatvezetője. — Eddig naponta 20—25 kilométert gyalogoltak a gyomirtók. Most ülőkét szereltünk a permetezőgépre, így nem kell gyalogolni és másfélszeresére növeltük a teljesítményt. — Megkezdtük a felkészülést az aratásra is. Kedvezményes feltételekkel vásároltunk egy SZK—6-os kombájnt, egyet pedig kiselejteztünk, mert már kiöregedett. A 164 hektáron elvetett kenyérgabona jól telelt, a növényápolási munkákat, a műtrágyázást, gyomirtást a szeszélyes időjárás és a gyakori belvizek ellenére időben elvégeztük. Először vetettünk a szövetkezetben Kavkáz, Auróra és Ljubljana elnevezésű szovjet búzafajtákát, és a műtrágya mennyiségét is hektáronként két és fél mázsára növeltük. — Bár kevés a szakmunkásunk, a gyümölcsösökben is időben, jó minőségben végeztünk a metszéssel, a permetezéssel és a gyomirtással. A 84 hektárnyi területen levő őszi- barackosunkban egyes fajtáknál sajnos, 30—40 százalékos, a 26 hektárnyi ribizlitáblákon pedig 40—50 százalékos fagykár keletkezett. Burgonyafölden A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet az idén mintegy 110 hektáros területen termel burgonyát. A növényápolási munkáról Szűcs Dániel, a szakszövetkezet egyik legjobb traktorosa egymaga gondoskodik. Végrendelet, hagyaték Mit csinál a közjegyző? Gyermekkori emlékem: a Fő utcán, a szemben levő oldalon tekintélyt, tiszteletet parancsoló ház. A kerten át betonozott út vezetett a bejárathoz. Legtöbbször fekete ünneplőbe öltözött férfiak, nők, egész családok kopogtak az ajtón, mely fölött ott díszelgett a tábla: állami közjegyző. Éveken át figyeltem az oda zarándoklókat. Eleinte csak annyit tudtam a ház- tulajdonos foglalkozásáról, hogy végrendeleteket ír, vagyonokat oszt el. Ma már jóval többet tudok, mégis meg- illetődve kopogtatok a szentendrei , járásbíróságon dr. Kormány Zoltán állami közjegyző szobájának ajtaján. Nem akarok végrendelkezni, hagyatéki ügyem sincs, csupán a munkája iránt érdeklődöm : mit csinál az állami közjegyző? Az utolsó az érvényes — Egyre több embernek van háza, telke, gépkocsija, szépen berendezett lakása, és sokan még életükben elosztják a hagyatékot — hallorh a választ. — Statisztikánk szerint az örökhagyók 10 százaléka végrendelkezik különböző módon. — Hát nemcsak egyféleképpen lehet? — Nem. Végrendelkezni lehet közjegyzői jogiratban, ügyvédnél, és maga az örökhagyó is készíthet ilyen iratot. Ha elejétől végig sajátkezűleg írja, tanú sem kell. Viszont az analfabéták, béna kezűek és vakok csak közjegyző előtt végrendelkezhetnek. — És ha valaki több végrendeletet készít, készítteti? — Mindig az utolsó számít. A törvény szerint, ha az örökhagyó rendkívüli, életét fenyegető helyzetben van, és már nincs módja írásbeli végrendeletet alkotni, szóbelileg is megteheti. Például valakit szívinfarktussal kórházba szállítanak, néhány óra már csak az élete, amit ott, tanúk előtt mond, az a végrendelet. Csak azt is tudni kell, hogy a szóbeli végrendelet három hónap után hatályát veszti. — Mit csinál a közjegyző, ha az örökös külföldön él? — Megkeressük az illetőt. Felkutattunk mi már örökösöket Fokvárosban,' Buenos Airesben, Kanadában és Dél- Afrikában is. — És ha nincs pontos cím? — Ügygondnokot rendelünk ki. Ö képviseli az ismeretlen helyen levő örökös érdekeit. Joggyakorlat és köztudat A beszélgetés során dr. Kormány Zoltán gyakran szó szerint idézi a törvények, rendeletek szövegét, mégsem hagyatkozik csak a memóriájára, vaskos rendeletkötegek- ben lapoz. Nem kis munka eligazodni bennük. Közben eseteket sorol, érdekes sztorikat, fonák helyzeteket említ. — Egy példát arra, hogy a joggyakorlat és a köztudatban elterjedt erkölcsi felfogás is eltérhet egymástól. Egy fiatalember baleset következtében meghalt. Az Állami Biztosító több tízezer forintot tartozott kifizetni az örökösöknek. Mivel felesége, gyereke még nem volt, a szülők lettek az örökösök. Igen dm, csakhogy a fiatalembert az édesanya nevelte, az apa külön élt, régen tartásdíjat is fizetett, de semmiféle kapcsolatot nem tartott a fiával. Az anya sérelmesnek tartotta, hogy a gyerekével nem törődő apáé a fele örökség. Perben próbálta bizonyítani: az apa érdemtelen a pénzre. A törvény csak rendkívül súlyos okok — például életre törés — alapján állapít meg érdemtelenséget. Ebben az esetben ilyen nem volt és az apa is örökölt. Az élet megy tovább Amikor kijöttem a közjegyzőtől, az ajtó előtt fekete ünneplőbe öltözött férfiak, nők álldogáltak csendben. A férfiak levett kalappal, meg- illetődve kopogtak az ajtón. Nekem . úgy tűnt, semmi sem változott a gyermekkori élmények óta, pedig az élet megy tovább: kezdődik a fogadóóra. Innen—onnan 0 Ballagó középiskolások. Ma, szombaton fél egykor kezdődik a ballagás a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A nappali és a levelező tagozat 123 végzős diákja búcsúzik az alma matertől. 0 Turistacsoportok Tahitót- faiun. A tahitótfalui Egyesült Kék-Duna Szakszövetkezet idegenforgalmi pincéjében megkezdődött a szezon. Külföldi IBUSZ-csoportokat, főleg nyugati turistákat vendégelnek meg saját készítésű hidegtálakkal és italokkal. Az idén háromezer külföldi látogatására számítanak, a belföldi turistacsoportok számát is szeretnék növelni. 0 Patakrendezés. A Közép- Dunamenti Vízgazdálkodási Társulat a Dera-patak mentén két helyen is dolgozik: a torkolati szakaszt rendezik a Nádas tóhoz vezető csatornával együtt, a patakpart csobánkai szakaszát pedig burkolják. 0 Művelődéstörténeti előadás. A pomázi szerb nemzetiségi napok rendezvénysorozatában, ma, szombaton este hét órakor a művelődési házban Lásztity Ljubomir, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára a magyarországi délszlávok művelődéstörténetének kérdéseiről tart előadást. Szerződés társadalmi munkára Vállalatok a városért Jő hagyományai vannak Szentendrén a város szépítéséért, fejlesztéséért vállait társadalmi munkának. A lakosság, az üzemek, vállalatok és intézmények az elmúlt évek során sokat fáradoztak azért, hogy gyorsabban épüljenek bölcsődék, óvodák, új tantermek, szebbek, rendezettebbek legyeinek az utcák. Virágokat, fákat ültettek, játszótereket, parkokat, utakat építettek. Tavaly például 4 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak a szentendreiek, az egy lakosra jutó érték 322 forint Volt. A hagyományokat folytatva a városi tanács az idén 25 vállalattal, intézménnyel kötött együttműködési szerződést a városfejlesztés célját szolgáló társadalmi munkára. Hosszadalmas lenne felsorolni, melyik vállalat milyen munkákra szerződött, hiszen a vállalások nagysága, a vállalatok lehetőségei sem egyformák. Mindegyik a saját termékszerkezetének legjobban megfelelő munkákat vállalja. Kiemelt feladatként szerepel a lakótelepi 16 tantermes iskola építésének segítése. A Hazafias Népfront városi bizottsága pedig a hétvégeken a lakosságot szervezd és mozgósítja társadalmi munkára. A vállalatok, intézmények felajánlásai közt szerepel még játsizóterek felújítása, karbantartása, beton pinpongaeztal és egyéb műtárgyak, játékok készítése. Fémvázas autóbusz- várókat terveznek és építenek a város különböző pontjaira. Felszerelési tárgyakat gyártanak bölcsődéknek, óvodáknak, iskoláknak, a vízisport- . telepet teszik rendbe. A feladatok megoldásában természetesen jelentős szerep hárul a szocialista brigádokra is. A szerződésben aláírt vállalások értéke az idén is 4 millió forint körül mozog. Útra kél a kiállítás A munkásőrélct képei Munkásőrök. úttörők rakták fel tablókra, falitáblákra a kiállítás nagy-nagy szorgalommal és lelkesedéssel összegyűjtött anyagát. Ma még látogatók sem nézhetik végig — ott húzódik meg szerényen a munkásőrség járási, városi egységének társalgójában — de nemsokára útra kél: a város és a járás iskoláiban mutatják majd be a közeljövőben. Annak a pályázatnak az eredményei, összegyűjtött dokumentumai adják a kiállítás anyagát, amelyet az úttörőknek hirdettek meg a járásban, városban, a munkásőrség fennállásának 20. évfordulójára. Felkutatni, összegyűjteni a húszesztendős történet járási, városi epizódjait, eseményeit — ez volt a feladat. Harminchat úttörőőrs, mintegy 400 szentendrei, pomázi, budakalászi, dunabogdányi, csobánkai, pilisszentlászlói pajtás nevezett be és vett részt a kutatásban. A gyerekek számos olyan dokumentumot, eseményt, epizódot kutattak fel, ami eddig ismeretlen volt. Történeteket dolgoztak fel, különböző tárgyakat — sapkákat, jelvényeket, fényképeket — gyűjtöttek össze, riportokat készítettek. Hogy tetszett munkásőr lenni? — kérdezték az egyik munkásőrtől, és ez a kedves, de kissé naív fogalmazás még sok-sok feltett kérdésben meg. található a kivágott újságcikkekkel, fényképekkel tarkított riportokban. A kiállítás anyagából valószínűleg nem lesz kortörténeti dokumentumgyűjtemény. A pályázatnak nem is ez volt a célja. Inkább az, hogy találkozzanak és beszélgessenek egymással úttörők és munkásőrök, a jövő generáció tagjai, a múltunkat, eredményeinket, a jelenünket védelmezők. A kiállítás anyaga a bizonyíték: a találkozó jól sikerült. TAHITÓTFALUI TERVEK Lakás, út, közvilágítás — Egyik legégetőbb gondunk a közvilágítás — mondja Horváth Istvánná, a tahitótfalui tanács gazdálkodási előadója. — Tavaly kaptunk erre a célra a megyétől 1,6 millió forintot, nekünk is volt 200 ezer forintunk, de mindössze 244 ezret használtunk fel. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat anyaghiány miatt nem tudta a megrendeléseket teljesíteni. Bár egész évre 850 ezer forint értékű munkát vállaltak, csak a negyedét teljesítették. Reméljük, az idén több szerencsénk lesz. Útépítésre tavaly háromnegyed millió forintot fordítottunk. A Gombaszögi és a Semmelweis utcát aszfaltozták, több helyen, így az Ady Endre, a Gyöngyvirág, a Rózsa, a Mező Imre utcában a lakosság is segített társadalmi munkában. A tanács csak az anyagot, a kőzúzalékot adta. A községben a vízelvezető árkok is elkészültek, a körzeti orvosi rendelő átalakítására 200 ezer foi'intot fordítottunk. A 16 lakásos KISZ- lakótelep építési területének kisajátításához pedig 300 ezer forint OTP-kölcsönt vettünk fel az építkezés meggyorsítására. — Az idei községfejlesztési tervek közül elsősorban a megyei támogatással épülő lakásokat kell említeni. Az idén négy tanácsi lakás épül, elsősorban nagycsaládosoknak. Szeretnénk a tavalyról megmaradt pénzösszeggel tovább bővíteni a közvilágítást, elsősorban a Marx, a Gyöngyvirág és az Akácfa utcákban. Ütépítésre 1,2 millió forintunk van. A Lenin utcát aszfaltozzák és vízelvezető árkokat építenek. A művelődési ház belső tatarozására 100 ezer forintot fordítunk. CIKKEINK VISSZHANGJA Járt-e Mária Terézia a népművész házban? Nem ünneprontási szándékkal írom e sorokat, amikor örömmel köszöntőm a nagyszerűen remekbe sikeredett új kis múzeumot Szentendrén, a Rákóczi Ferenc 1. szám alatti Népművészetek házát. Ezeket a sorokat nem vetettem volna papírra, ha a Pest megyei Hírlap május 7-i számában nem olvastam volna az alábbi sorokat: „A hagyomány szerint — mint a város egyik rangos házában — Mária Terézia is megszállt falai között az 1770-es években” Ez a kijelentés a megnyitón is elhangzott. Már ott a körülöttem állókkal megbeszéltük e feltevés „lehetetlenségét”. Most azonban, hogy a lapban is megjelent, röviden ide jegyzem: miért nem járhatott Mária Terézia az egykori harangozóházban. Sorolom kifogásaim sorát: Először is Mária Terézia hű emberei, . bizalmasai a dúsgazdag szerbek voltak, tehát ha megszáll a császárnő-kiA díjazott 6 tonnás A szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat a tavaszi Agromasexpón bronzérmet szerzett a kiállított újszerű trágyaszóró, egytengelyes 6 tonnás járművével. A bemutatott és díjazott mezögazdasági berendezésből. illetve szállítójárműből I V'i 200 darabot ren- : W0M delt a kercskédc- j lem. 1 rálynő, akkor bizalmasai házát keresi fel, s bőven válogathatott volna az emeletes, kocsibehajtással bíró, szép, új, valóban rangos házakban. Másodszor ennél is nyomó, sabb, hogy minden bizonnyal nem egy kis kofferral és far- mernaorágban utazott. Hogy az őt kísérő tisztviselőknek, személyét biztosító testőröknek és őt ellátó személyzetnek helyre, tágasabb helyre volt szük- sége. A harangozóházikó lépcsőjén — az abroncsszoknyás, nem éppen betegesen sovány nagyasszony csak üggyel-baj- jal erőszakolhatta volna fel magát a lépcsőn. Valós és szavahihető azonban az a tény, amit egyszer Onody Béla'' festőművész felesége, a Ferenczy Múzeum igazgatónője egy látogatásomkor elmesélt. A gyönyörű emeletes ház, Ónody Béla első feleségének családjáé volt, az Alkotmány utcában az egykori Szofrics ház. A tágas fedett kocsibejáróból félíves kőlépcső vezet az emeletre, ahol három szoba, előszoba, található és a „korabeli komfort” fogadta a látogatót. A Szofricsok jelentős, gazdag szerb kereskedők és udvari tisztséget viselő emberek voltak. Ügy vélem, hogy reális, családi hagyományukat elfogadni. A kutatást is megérdemelné e téma, de tudománytála- nul is úgy vélem, csak itt éjjelezhetett Szentendrén jártában Mária Terézia, s nem a szobakonyhás, szűköcske harangozó lakásban. Szánthó Imre Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Koppány György i i i
