Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
«sr «EG«» 1977. MÁJUS 14., SZOMBAT Savanyú a meggy? Csonthéjasok termőtája Hat gazdaság telepíti 1200 hektáron a ceglédi járásban Felmegy a legény a fára, A meggyfa tetejére, Lerázza a meggyet, Te meg babám szedjed, Bózsás kötényedbe. Valószínűleg a felelős és hozzáértő szakemberek a közkedvelt dalocska vázolta szituációt is figyelembe vették, amikor országos és megyei méretekben töprengtek. A gyümölcstermés — a gyümölcstermelés — csökkenésének egyik Okát valóban abban látták, hogy az a „legény” mostanában már nem nagyon megy fel a fára, következésképpen a leányzó is egyre kevésbé sze- di-kapkodja. Vagyis kevés a munkaerő, és ezért lesz egyre kevesebb a gyümölcs a piacon. Ezért is — mondta Főző József tsz-elnök, akivel a napokban Dánszen tm iklóson beszélgettem a kérdésről. Ahol a 300 hektáros gyümölcsösben a fára mászó legény helyett — közmegelégedésre — a Schaumann típusú gépegység rázza a fákat. (Már útban van a téeszbe egy másik ilyen típusú gép is.) A gyümölcstermesztés gondja azonban nemcsak a gép „vállán” nyugszik. összetett és részleteiben pontosan egymáshoz kapcsolódó folyamat eredményeképpen érhető el, hogy a piacon is bőven és folyamatosan legyen gyümölcs. Program gyümölcsre , Ehhez járul hozzá az idén induló megyei vállalkozás, amit szakkörökben csonthéjas programként emlegetnek• Hat tsz fogott össze egy 1200 hektáros gyümölcsös telepítésére, név szerint: a dánszentmikló- si Micsurin, a pilisi Arany Kalász, az albertirsai Szabadság, az albertirsai Dimitrov, a ceglédi Magyar—Szovjet és a ceglédberoeli Egyetértés. És hogy megvalósult, vagy pontosabban, ki csiszolódott — az egyetértés bizonyítja: a napokban írták alá az alapító okmányokat. Aki nyomon követte — vagy aki visszapergeti — a vállalkozás történetét, megállapíthatja, hogy igen alapos munka előzte meg a vállalkozás létrejöttét. Felelős megyei emberek, szakemberek tucatjai tervezték, mérlegelték az ültetvény telepítésének részleteit. És végül úgy döntöttek, hogy a legmegfelelőbb hely a gödöllői dombhát délnyugati nyúlványa lesz, a Ceg- lédbercel, Pilis és Albertinsa községek által határolt területen. (Az előkészítő munka részletes ismertetése helyett itt csak annyit jegyzek meg, hogy ha valóban sok is volt a bába, a gyerek nem veszett el.) A sorrend A kiválasztott területnek számos előnye között a legfontosabb az, hogy itt a legkisebb a fagyveszély: az országosnak csak tört hányada. (Bizonyítja ezt a ceglédiberceliek tapasztalata is: az Egyetértésnek ezen a részen levő kajsziültetvényét — ellentétben a más vidéken levő telepükkel —, általában kikerülik még a gyengébb fagyok is.) Ezenkívül a talajviszonyok is jók és talán megfelelő lesz a vízellátás is. A telepítés az idén kezdődik. Előreláthatóan ebben az évben 200 hektáron ültetnek cseresznyét, meggyet, és kajszit. Azért először ezt a háromfajta gyümölcsöt, mert a faiskolákban jelenleg ezekből áll rendelkezésre a megfelelő fajtaválaszték. Az elkövetkező négy évben kerülnek a földbe a megfelelő őszibarackéi szilvacsemeték. Az ültetvény megtervezésében, de az élőmunkák megszervezésében is a tsz-emberek mellett fontos munkát végeztek a gyümölcstermesztés kutatói, élükön dr. Vig Péterrel. akikről az egyik tsz-ben azt mondták, hogy ő a program mostohaapja, de akivel a bu- datétényi kutatóintézetben beszélgetve meggyőződhettem róla, hogy az édesapa gondoskodásával és szeretedével szólt a programról. — Az első termés az ültetvényen 1981-ben jelentkezik majd. 1986—87-re várható a teljes termőre fordulás, amikor innét több mint ezer vagon gyümölcsöt szállítanak évente; egy harmadát friss fogyasztásra, a többit pedig a konzervgyárakba. A friss fogyasztásra szánt gyümölcsöt természetesen túlnyomórészt kézzel kell szedni. És akármilyen gondosan is válogatják össze a telepítésre szánt fajtákat — figyelembe véve az érési idő megkívánt léncsőzetességét is — a szedési csúcs idején csak nagyszámú idénymunkás alkalmazására lesz szükség. Erre már gondoltaik az ültetvény megtervezésénél is, és a termőre- fordulás idejére korszerű ifjúsági tábort építenek a telepre. A termés egyharmadát tehát m,ajd ezek a legények és leányók szedik. A látási viszonyokról És végül a teljesség és az igazság érdekében azt is el kell mondani, hogy néhány illetékes és érintett- emberrel beszélgetve — igen kevesen voltak ezek — úgy tűnt, hogy nekik ez a közös telepítésű meggy még egy kicsit savanyú. Aminek az okai valószínűleg igen sokfélék. De egyet világosan láttam: idő, türelem kell ahhoz, hogy az emberek többsége kilásson — és túl lásson — a saját kerítésén. Ennek a látóhatárnak a bővítéséhez az .állam éppen a gyümölcsösök telepítésének támogatásával is rendesen hozzájárul. A céltudatos munka pedig a következő öt évben, ott, a gödöllői dombháton csak javítja ezt a távolbalátást. És akkor 'mindenkinek édesebb lesz a meggy. De úgy. hogy megőrzi kellemes és hozzá illő savanykás zamatét.. Bóday Pál Az MSZBT-ben Az ünnepre készülnek Pénteken a Barátság Házában Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnöksége. Az ülésen többek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésével, az ünnepi rendezvénysorozat előkészítésével kapcsolatos feladatokat vitatták meg. Békedelegációk A békeépítők világközgyűlésén Varsóban járt delegációk- közül több nemzeti békemozgalmi küldöttséget magyarországi látogatásra hívott meg az Országos Béketanács. Pénteken — a meghívásnak eleget téve — Budapestre érkezett az Argentínában, Mexikóban, Kolumbiában és Panamában működő békemozgalom küldöttsége. A DCM VALLALTA Iskola, védnökséggel Vácot országszerte úgy is emlegetik, mint a védnökségmozgalom első színhelyét, hiszen 1957-ben a KISZ kezdeményezésére a fiatalok segítségével építették meg a Dunai Cement- és Mészművet. Hagyománya van a társadalmi munka más formáinak is, hiszen az ipari üzemek támogatták a város iskoláit, segítségükkel épült fel például a Szőnyi Tibor Kórház vagy a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ. A DCM és a város ismét úttörőként próbálkozik egy új társadalmi akcióval. Tegnap a városi tanács dísztermében a DCM, valamint a városi pártbizottság és a tanács vezetői arról írtak alá szocialista szerződést, hogy a gyár védnökséget vállal a Gombási úti lakótelep új, 12 tantermes általános iskolájának építése felett. Mint Papp József, a városi pártbizottság első titkára, Weisz György tanácselnök és Kottái Imre igazgató elmondta, a gyár szocialista brigádjai, építész szakemberei a már elkezdett építkezést egészen a befejezésig, 1978. augusztus 20-ig patronálják. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a kivitelező csak úgy vállalhatta rekordidőre — alig több mint egy évre — a 30 millió forintos építkezést, hogy a DCM segíti az anyagbeszerzésben, gépeket kölcsönöz, a gyárban Ezen tulajdonságok nélkül a nagyobb szakmai tudás önmagában keveset ér. A MUNKAHELY SZEREPE A párt állásfoglalásai, valamint az országos szervek intézkedései világosan meghatározzák: a munkahelyi művelődés a munka és a személyiség fejlődésének egyaránt kulcsfontosságú területe. Ez megköveteli módszereinek, formáinak kidolgozását és továbbfejlesztételen szemlélet, amely csak a szakismeretek bővítését kívánja meg. Az üzem, a termelés, de az egyén érdekeit sem szolgálja, ha művelődési törekvéseink túlzottan csak a szakemberek képzésére irányulnak, elhanyagolva az ember általános és politikai műveltségének fejlesztését. A szakismeretek gyakorlati nélkülözhetetlensége nem jelentheti, hogy csak annak megszerzésére van szükség. Ellenkezőleg, olyan művelt emberek kellenek, akikre az új iránti nyitottság jellemző, akik vállalják a folyamatos tanulást, képesek tudásuk állandó megújítására s ha szükséges, akár egy másik szakma elsajátítására is. Társadalmi céljaink elérését is lassítja, ha csak a szakmai ismeretek állandó bővítését tartjuk fontosnak. A műveltség különböző összetevőit nem lehet mereven szétválasztani, fontossági sorrendben egyiket a másik elé állítani. Igaz ugyan,- hogy feltételesen és viszonylagosan szétválaszthatok, s az is igaz, hogy az általános és . politikai műveltség gazdasági haszna sem mérhető. A műveltség hasznát csak számokban mérni nem csupán helytelen, hanem téves szemlélet is. Ugyanis az általános és az ideológiai-politikai műveltség nélkülözhetetlen feltétele a szakmai tevékenység és a műveltség fejlesztésének, a tulajdonosi tudat és a munkafegyelem, a munkához való szocialista viszony erősítésének. sét, tartalmának, irányításának korszerűsítését. E feladatok megoldásában a gazdasági vezetőkre szintén fontos feladat hárul. Megállapíthatjuk, hogy egyre inkább csökken a szűk látókörű vezetők és szakemberek száma, s növekszik azoké, akik a termelés objektív tényezői mellett jelentőségének megfelelően foglalkoznak annak szubjektív oldalával, az emberrel is. Állandó és közvetlen biztatással, személyes példa- mutatással és anyagi eszközökkel is segítik dolgozóik tanulását, műveltségének gyarapítását. Szólni kell arról is, hogy a művelődésben milyen nagy szerepe van a munkahelyi közösségeknek, elsősorban a szocialista brigádoknak. Jelentősége abban van, hogy e mozgalomban társult először a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni hármas követelménye. Jelszavuk társadalmi szükségletet fejez ki, mert az élet minden területén segítik, gyorsítják a szocialista életmód és erkölcs, a szocialista érdekek általánossá válását. Ez, a dolgozók öntevékenységére épülő, szervezett társadalmi erő a termelési feladatok végrehajtását, a korszerű technika alkalmazását politikai és kulturális aktivitással ötvözi, s ezért élenjár nagy társadalmi feladataink teljesítésében is. TÖBB SZABAD IDŐ A társadalom és a technika fejlődése nemcsak az emberek munkáját könnyíti, hanem csökkenti a munkára fordított idő mennyiségét is. Objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszanak abban, hogy ma még az emberek többsége nem tudja értelmesen eltölteni szabad idejét. Az értelmes, kulturált élet igénylésére, a különböző értékű lehetőségek közötti helyes válogatásra azonban nevelni kell az embereket. Ahogyan a munka alkotótevékenységgé alakul, úgy lesz a munkaidő helyett egyre inkább a szabad idő a társadalom tényleges gazdagságának mértéke: az a szabad idő, amely ténylegesen az ember rendelkezésére álló, az ember fejlődésének és képességei sokoldalú kibontakoztatásának céljaira felszabadított idő lesz. Nagy Sándor az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanára nem használható, selejtezésre ítélt anyagokkal támogatja, szakértőket és társadalmi munkásokat bocsát rendelkezésére. Mint Fordán Tibor, a DCM pártbizottságának titkára szerint tulajdonképpen saját maguknak építik az iskolát, hiszen dolgozóik többsége Deákvárról, a Gombási út környékéről jár munkába. Ezért vállalják szívesen, hogy segítik az építkezést, hiszen így gyerekeiknek nem kell a város más részeiben iskolába járni. Cs. A. Győri Imre látogatása Fejér megyében szocialista város életéről, gazdaságpolitikai feladatairól. Ezt követően a Központi Bizottság titkára a Dunai Vasművet kereste fel. Délután a Központi Bizottság titkára a városi tanácsháza dísztermében mintegy százötven pártaktivistának tájékoztatót adott az időszerű bsl- és külpolitikai kérdésekről. Katonai küldöttségünk Lenlngráőban Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter, aki magyar katonai küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, pénteken Leningrádban koszorút helyezett el a piszkar- jevói temetőben. Czinege Lajos és a delegáció tagjai kegyelettel adóztak a második világháborúban a hitlerista betolakodókkal vívott harcban elesett leningrádi hősök emlékének. A magas rangú látogatók vendégkönyvébe tett bejegyzésében Czinege Lajos kiemelte a szovjet nép, a le- ningrádiak hősiességét. A magyar katonai küldöttséget fogadta Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. A Czinege Lajos vezette magyar katonai küldöttség pénteken délben Minszkbe utazott. A delegáció a győzelem terén megkoszorúzta a fasiszták elleni harcban elesett szovjet katonák és partizánok emlékművét. A magyar honvédelmi miniszter találkozott Mihail Zajcev páncélos vezérezredessel, a belorusz katonai körzet főparancsnokával, majd ellátogatott a minszki légvédelmi rakétamérnöki főiskolára. A küldöttség este visszautazott Moszkvába. Vízi közlekedési KGST-tárjyalások A KGST közlekedési állandó bizottságának vízi közlekedési szekciója Haino Waip- recht, NDK közlekedési államtitkár elnöki eitével május 9—13 között Siófokon tartotta 31. ülését. A napirenden hajózási, gazdasági, műszaki és együttműködési kérdések szerepeltek. Tárgyaltak többek között a nemzetközi hajózási környezetvédelmi követelményeiről és egyeztették a KGST- tagországok vízi útjainak távlati fejlesztési terveit. Megállapodtak, hogy a következő ülést 1978-ban Kubában tartják. Felhívás aföldhas A Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pest megyei Földhivatal társadalmi összefogásra hív Népgazdaságunk tervszerű fejlődése a mezőgazdasággal szemben is nagyobb igényeket támaszt. E népgazdasági érdekék — a lakosság mezőgazda- sági terményekkel és termékekkel való ellátása színvonalának növelése — szükségessé teszik, hogy nemzeti kincsünket, a földet megfelelően hasznosítsuk. Célkitűzéseinket csak úgy érhetjük el, a növekvő igényeket — a terméshozamok állandó emelése mellett — csak akkor lehet kielégíteni, ha minden mezőgazdaságilag hasznosítható terület a termelés célját szolgálja, és maradéktalanul gondoskodunk földjeink rendeltetésszerű megműveléséről. Ezért felhívással fordulunk a megye valamennyi földhasználójához — állami, szövetkezeti, és közületi szervhez, az állampolgárok közösségeihez és az egyéni földhasználókhoz — gondoskodjanak a mezőgazda- sági rendeltetésű, használatukban álló földeken az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzéséről. Vonják be a mezőgazdasági termelésbe és hasznosítsák az eddig meg nem művelt parlagtcrületeket. Tekintse mindenki — legyen az gazdasági vezető, munkás, tsz-elnök, tsz-tag vagy magán- személy — állampolgári kötelességének a használatában levő földek megművelését. Felhívjuk a kiskert-tulajdonosokat, kertbarátokat, földet használó állampolgári közösségeket, hogy földjeik rendeltetésszerű megművelésével segítsék elő a lakosság ellátását. Felhívjuk a beruházókat, hogy a mezőgazdasági művelés alól kivont területek hasznosításáról a beruházás megvalósításáig is megfelelően gondoskodjanak. Kérjük az állampolgárokat, a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy az észlelt parlagterületeket jelentsék be az illetékes helyi tanácsnál. Bízunk abban, hogy társadalmi összefogással, az állam- polgári kötelezettségek teljesítésével, minden mezőgazdaságilag megművelhető talpalatnyi föld egész társadalmunk hasznát szolgálja. Érdekünkben áll! A mezőgazdasági földterületek maradéktalan hasznosítása — a parlagterületek mezőgazdasági művelésbe vonása — egész társadalmunk érdeke, és sok tekintetben ettől is függ életszínvonalunk, jó ellátásunk. Ezt az össztársadalmi érdeket juttatják kifejezésre a földvédelmi jogszabályok, amelyek egyrészt kötelezően előírják az állami gazdaságok, más állami szervek, szövetkezetek, egyéni termelők és fölidihaszinálók számára, hogy a tulajdonukban (használatukban) lévő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötelesek termelni —, a művelési ágnak megfelelően —. az ehhez szükséges munkákat kellő időre befejezni, másrészt pedig lehetővé teszik a földügyi igazgatás szerveinek, hogy e kötelezettséget elmulasztó földhasználókkal szemben megfelelő szankciót alkalmazzanak. A művelődési kötelezettség teljesítését a községekben a helyi tanácsok, a városokban pedig a földhivatalok évenként határszemléken ellenőrzik. Pest megyében a tavalyi határszemlék során műveletlenül találtak 4630 hektár területet: 3735 hektár szántót és 895 hektár szőlőt. A határszemlék után az egyes községek tanácsának elnöke azokat a földhasználókat (tulajdonosokat), akik az időszerű mezőgazdasági munkákat nem végezték el, határozatban szólítja fel 30 napos határidőt megjelölve, a munkák haladéktalan elvégzésére. Ennek eredményeként az elmúlt évben 686 hektár szántó és 195 hektár szőlő megműveléséről gondoskodtak. Ha az egyéni földtulajdonos a felszólítás ellenére sem tesz eleget művelési kötelezettségének, a községi tanács javaslatot tesz ingatlanuk (földjük) kártalanítás nélküli állami tulajdonbavételére. E javaslatok alapján tavaly 604 hektár terület állami tulajdonbavételére került sor Pest megyében. Állami gazdaság más állami szerv, termelőszövetkezet, szakszövetkezet esetében a határszemlékről készített jegyzőkönyvet az illetékes felügyeleti szervnek kell megküldeni és javaslatot kell tenni a mulasztásért felelős személy felelősségre vonására, esetenként bírság kiszabására. Nagyobb összegű bírság kiszabására az elmúlt évben négy helyen került sor. Ebből három esetben 1000—1000 Ft, egy esetben pedig 3000 Ft volt a büntetés. Az új jogszabályok értelmében termelőszövetkezet és szakszövetkezet művelési kötelezettségének elmulasztása esetén ott is sor kerülhet a tulajdonukban levő föld kártalanítás nélküli állami tulajdonbavételére. Az idén a megyében az I. határszemlét május 25-ig, a II. ha tár szemlét pedig június 25-ig bonyolítják le. Ezek eredményétől függően kerül sor a már említett jogkövetelmények, szankciók alkalmazására. A földhivatalok eddig is nagy gondot fordítottak a határszemlék lebonyolítására. A jövőben ez a munka még körültekintőbb lesz, hogy a parlagterületek a megyében egyre inkább csökkenjenek. i i i Győri Imre, az MSZMP Köz- | ponti Bizottságának titkára ' pénteken Fejér megyébe látogatott. Székesfehérvárott tájékoztatták a megye társadalmi, politikai és gazdasági életéről, feladatairól. Ezt követően Győri Imre Dunaújvárosba utazott, ahol a város vezetői számoltak be neki a
