Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

■ 1977. MÄJUS 13., PÉNTEK vÁÍÍiJíii» Bolgár-magyar történelmi kapcsolaté Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Csütörtökön a Budavári Pa­lotában levő Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban megnyi­tották a Bolgár—magyar törté­nelmi kapcsolatok című kiállí­tást, amelyet a HNF Országos Tanácsa a múzeummal és a Budaipesten működő Bolgár Kulturális Központtal kö­zösen rendezett. Nagy szá­mú érdeklődő jelenlétéiben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának fő­titkára mondott köszöntőt, majd Pencso Kubadinszki. a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front elnöke nyitotta meg a bemutatót. Äz eseményen jelen volt Vladi­mír Videnov, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete is. A kiállítás — amely a mun­kásmozgalmi múzeum idő­szakos bemutatójaként kerül a közönség elé — sokszáz tárgyi emléket, dokumentációs anya­got felsorakoztatva érzékelte­ti a két nép közös múltját, hosszú időre visszanyúló kap­csolatát, testvéri együttműkö­dését napjainkban. Nemes Dezső a főváros XSV. kerületében Nemes Dezső, az MSZMP 1 látogatott s találkozott a kerü- Politikai Bizottságának tagja, let vezetőivel. Készt vett a lá- a Népszabadság főszerkesztője togatáson Somogyi Sándor, a csütörtökön a XIV? kerületbe I budapesti pártbizottság titkára. Moszkva, Leningrád A magyar katonai küldöttség látogatásai A magyar katonai küldött­ség, amely Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével hivatalos baráti látogatáson van a Szovjetunióban, csütörtökön felkereste a moszkvai katonai körzet egyik repülőegységét. A vendégek megismerkedtek a modern repülőtechnikával, a repülők életével és munká­jával. Tegnap Moszkvából Lenin- grádba érkezett a magyar katonai küldöttség. A repülő­téren Mihail Szorokin vezér- ezredes, a íeningrádi katonai körzet parancsnoka és más hivatalos személyiségek fo­gadták' a küldöttséget. A Győ­zelem terén a vendégek meg­koszorúzták Leningrad hős védőinek emlékművét. Nyitott és zárt kapuk Megkérdeztem, esztendők alatt akadt-e valaki, aki fog­ta magát, s hivatla'nul beállí­tott a megyei tanács ülésére, hogy végighallgassa az ott tár­gyaltakat? Nem volt ilyen kí­váncsi állampolgár. Megkér­deztem különböző települése­ken embereket, részt vettek-e már a tanács ülésén bármikor is, a tanácsok megalakítása .óta? Csakis tagadó válaszokat kaptam, s értetlenkedést, ho­gyan vehettek volna részt, hi­szen nem tagjai a tanácsnak?! A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény 29. paragrafusa (3) be­kezdésében ez áll: A tanács ülése nyilvános. A tanács zárt ülést is elrendelhet. ítélet, látatlanul Hasznos, eredményes mód­szernek bizonyult Vácott, hogy a tanácsi vezetők a vállalatok­nál tartanak fórumszerű be­szélgetéseket, s tanácstagi be­számolókra sem csak a meg­szokott formában, a lakóhe­lyen kerül sor. Ezeknek a ta­lálkozásoknak fontos tanulsá­ga, hogy az állampolgárok többsége nem ismeri a tény­leges tanácsi, testületi munkál, még kevésbé a tanácsi gaz­dálkodás mechanizmusát, s bár ítélkezik, látatlanul teszi ezt. Hasonló (következtetésekre jutottak Cegléden is, azaz alig­ha egyedi, könnyen körülhatá­rolható vonásról van szó. Sok­kal inkább beszélhetünk olyan általános jellemzőről, amely­nek érdemes az okait, eredőit, kutatni, mivel ezek elvezethet­nek a hogyan tovább nagyon fontos kérdésére adandó vá­laszhoz. Az állami élet demok­ratizmusának továbbfejlesz­tése — amit a párt XI. kong­resszusának határozata „o legfőbb feladatok egyike”-ként jelölt meg — csak akkor nyu­godhat reális alapokon, ha az állampolgár nem csupán egy- egy feladatsor végeredményét látja, ismeri meg, hanem azt a folyamatot is, amelyben ez a végeredmény kialakult. Az űt kezdete Érdekes gondolatot fogal­mazott meg ehhez kötődve há­rom település, Dunabogdány, Leányfalu és Visegrád megyei tanácstagja. Mint mondotta, sok esetben még azt is csak nagy erőfeszítésekkel sikerül elérni, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények egy- egy községen belül együttmű­ködjenek, szót értsenek a ta­náccsal, megszüntessék a pár­huzamosságot tervezésben, végrehajtásban, célok elérésé­ben. Még inkább igaz mindez, ha olyan feladatokat kellene egyeztetni, amelyek több tele­pülést érintenek. (Márpedig egyre több az ilyen ügy, gon­doljunk csak a regionális víz­művekre, csatornarendszerék­re, a környezetvédelemre, a termelőszövetkezetekre!) Visegrádon e fölismeréstől ve­zettetve, s a kényszerűségtől sarkallva alakítottak koordiná­ciós bizottságot, s ennek eddigi működése reményekre jogosít. Rögtön felötlik a gondolat: ha az állami, szövetkezeti szer­• Csak a végeredmény • Ráhagyja másokra • Ötletek súlya veket nem, vagy csak nehezen sikerül rávenni arra, hogy a rész mellett az egészet is lás­sák, mérlegeljék, miért kíván­juk ezt az egyéntől, az állam­polgártól, s kívánhatjuk-e egyáltalán? Nem alaptalan így gondolkodni, Valóban az le­hetne az út kezdete, hogy elő­ször a szervek, szervezetek mű­ködésének összhangját alakít­sák ki, mert hiszen ezen a mó­don állampolgárok nagy cso­portja is aktív részese lesz az előkészítés, a döntéshozatal, s nem kevésbé a végrehajtás folyamatának. A szerződés jő A már említett 1977. évi I. törvény világosain megszabja a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködését — a III. fejezetben —, több esetben a lehetőséget, más dolgokban o kötelezettséget mondva ki. A dőlt betűs szedéssel a kötele­zettséget azért hangsúlyozzuk, mert a törvény 22. paragrafu­sának (1) bekezdése így hang­zik: „A terület- és település- fejlesztést, a lakosság szükség­leteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában a ta­nácsi és a nem tanácsi szer­veknek kölcsönösen együtt kell működniük.” A kell félreérthe­tetlen, nem ki-ki kedvére, be­látására bízza a törvény a cse­lekvés ilyen vagy olyan irá­nyát, hanem kijelöli azit. Kétségtelen, a megyében sokféle együttműködési szer­ződést kötöttek a tanácsok és a nem tanácsi szervek, s ezek egy része — például a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa közötti együtt­működési szerződés — hatáso­san szolgálja a képletes kapuk nyitását. Ami a baj: ezeknek a szerződéseknek a gyakorla­ti, napi végrehajtása megre­kedt néhány vezető dolgánál, kötelezettségénél, a munka apróbb, kisebb részterületein már-már észrevehetetlenné válik. így azután nem ritka­ság, hogy a megyei tanács és a nem tanácsi szerv me­gyei központja között gyü­mölcsöző az együttműködés, csak éppen „odalent” fordul minden a visszájára. Amikor egy helyi tanácsnak éveket kell vesztegetnie arra, hogy rábírja a tanácsi irányítás alatt álló kereskedelmi válla­latot egy tűrhetetlen állapotú üzlet bezárására és rendbeho­zatalára, amikor öt tanácsi ha­tározat ellenére sem oldják meg az érintettek a helyi zöld­ségellátást, nos, akkor jogosan véljük úgy, hogy először ezeket a dolgokat kell rendbe rakni, s utána következhet az állam­polgár személy szerinti biz- tatgatása. Ne feledjük: egy jó példa többet ér száz leckénél, azaz az állampolgári tapasztalat esetek, példák sűrítménye. Ha e sűrítményben túl sok a ke­serű csepp, akkor érthetően a tapasztalatok következménye is az engem nem érdekel, a rá­hagyom másokra magatartás kialakulása lesz. Visszatérve a Vácott és Ceg­léden szerzett ismeretekhez, , jellemzőnek tarthatjuk azt a tényt, hogy az ötödik ötéves tervjavaslat előzetes társadal­mi megvitatásakor annyi fej­lesztési ötlet gyűlt össze, amennyinek a megvalósításá­hoz a ténylegesen rendelkezésre álló pénz tízszerese (!) kelle­ne. Ami azt mutatja, hogy a jószándékú javaslattevők nem tudták, vagy nem akarták föl­mérni ötleteik súlyát, s azért nem, mert ismeretlen előttük a végrehajtási folyamat, ők csak a végeredményre kíváncsiak. Ez a végeredmény legtöbbször valamilyen beruházás, s ha valahol sok a beruházás, akkor jól dolgozik a tanács. Holott meglehet, éppen ezért dolgozik gyengén, erejét szétforgácsol­va, lehetőségeit veszni hagyva. Tényleges és képletes nyi­tott és zárt kapukról szóltunk, s persze, nem gondoljuk, hogy bárki is azért vegyen ki egy nap szabadságot, mert ott akar lenni a megyei tanács ülésén. A példa azonban érzékelteti a tájékozottság alacsony szintjét, pedig a zárt kapuk akkor nyíl­nak meg, ha mindkét oldalon akarják ezt. Máskülönben csak betörni lehetne a kapukat, s betört kapukon át milyen út vezetne? A tanácsoknak adott tanácsokból most már jó ideje nincs hiány, s ezt pozitívnak tartjuk. Azt már kevésbé, hogy még mindig sokan vannak azok, akik pusztán bedobok egy ötletet alapon vesznek részt a tanácsok feladatainak kialakításában, s véletlenül sem bukkannak fel e feladatok végrehajtásakor. Állnak a zárt kapuk mögött, s nem veszik észre, hogy onnan csak a ki­lincset, s nem az utcát lehet látni. Mészáros Ottó Az első negyedév eredményei A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának jelentése az 1977. I. negyedévének eredményeiről BERUHÁZÁSOK Az idén Pest megyében két állami nagyberuházás van fo­lyamatban. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalat beruházása lé­nyegében már 1976-ban befe­jeződött és teljes kapacitással üzemel, azonban a próbaüzemi tapasztalatok és a hatósági elő­írások alapján pótmunkák szükségesek. A Vinnyica—Albertirsa közöt­ti 750 kV-os távvezeték és a kapcsolódó beruházásainak építésére az év első három hó­napjában 83 millió Ft-ot fordí­tottak. A beruházás készültsé­gi foka az I. negyedév végén 11 százalékos volt. A KGST- kooperációban épülő távveze­ték magyarországi szakasza várhatóan az 1979. év végéig készül el. IPAR Az ipari rendelések állomá­nya ez évre a tavalyinál gyor­sabb termelésnövekedést je­lez. Az érdeklődés termékeink iránt különösen határainkon túl élénkült meg: az export rendelésállomány közel 80 szá­zalékkal emelkedett. A köz­vetlenül külföldi vevőtől érke­zett rendelés nagyobb része nem rubel relációjú. A tava­lyinál kedvezőbbnek látszik a piaci helyzet. A külföldi igé­nyek meghaladták a tervet, de a hazai rendelések értéke nem sokkal alacsonyabb az ér­tékesítési előirányzatnál. A gépipar biztosította legnagyobb mértékben piacait, értékesíté­si tervük több mint 90 százalé­kára fogadtak el már rende­lést. A vegyiparban viszont az előirányzat egynegyedére sem volt még bejelentett igény. Az év eddig eltelt időszakában a jelek szerint a szükségletek és a lehetőségek találkozása sze­rencsésebb volt; a visszautasí­tott rendelések értéke az egy évvel korábbinak alig több mint egyharmada. Pest megye szocialista ipa­ra 9,3 százalékkal növelte ter­melését; ez az emelkedés az országos átlagot meghaladó, s gyorsabb, mint az utóbbi évek első három hónapjában bármi­kor. A foglalkoztatottak száma alig emelkedett, így a termelés növekedése 95 százalékban a termelékenység javulásának az eredménye. A minisztériumi ipar — az elmúlt évinél ala­csonyabb létszámmal — 8 szá­zalékkal emelte a termelést. A leggyorsabban a nehézipar fej­lődött. Az élelmiszeriparban 6, a könnyűiparban — az évek óta tartó csökkenés után — 4 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A tanácsi ipar termelése 9 százalékkal haladta meg az 1976. I. negyedévi szintet. Leg­nagyobb ütemben az élelmi­szeripar nőtt; a nehézipar némileg elmaradt az utóbbi évek növekedési ütemétől. A szövetkezeti ipar az idén is gyorsabban növelte terme­Évi ezerkétszáz köbméter É' 1200 köbméter fát dolgoznak fel a Kemence—Berne- cebaráti Egyesült Tsz fafeldolgozó telepén, ahol ipari szerfát és tűzifát készítenek. Geleta Pál felvétele lését, mint az állami szektor; az emelkedés mintegy 70 szá­zalékát a termelékenység javu­lása eredményezte. A megyei székhelyű szocia­lista ipar értékesítése tovább­ra is emelkedő tendenciát mutat. A nehézipar értékesíté­se nőtt leggyorsabban, míg az élelmiszeriparé alig haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelem részére törté­nő értékesítés növekedési üte­me a legintenzívebb — 49 szá­zalékkal emelkedett — míg a nagy- és kiskereskedelem ré­szére átadott termékek meny- nyisége csökkent az előző év I. negyedévéhez viszonyítva. A külföldi piacon eladott termé­kek között tovább növekedett a nehézipari termékek részará­nya; legnagyobb volument a kőolajfeldolgozó ipar és a köz­lekedési eszközöket gyártó ipar termékei adják. ÉPÍTŐIPAR A szocialista építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke valamelyest csökkent az elmúlt év I. negyedévéhez vi­szonyítva. Az állami vállalatok több mint 3 százalékkal nö­velték termelésüket, tehát a csökkenés teljes egészében a szövetkezeti építőipar terme­lésvisszaeséséből adódott. A vizsgált időszakban az építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma 0,6 százalékkal nőtt, így a kivitelező építőipar termelé­kenysége elmaradt az egy év­vel korábbi szinttől. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák érté­ke az építőipari szövetkezetek­nél 9, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek önálló építő­ipari közös vállalkozásainál 7 százalékkal csökkent. Ugyan­akkor a minisztériumi és a ta­nácsi építőipári vállalatok ter­melékenysége 6 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG A korai kitavaszodás előnyt jelentett az idén a mezőgazda­ságnak. Április közepéig az előirányzott tavaszi vetésnek egynegyedét teljesítették a me­gye gazdaságai, lemaradás csu­pán a cukorrépa vetésénél volt. A tavaszi fagyok nagy ká­rokat okoztak a gyümölcs- és a szőlőültetvényekben. A felmé­rések szerint mind a szőlőben, mind a gyümölcsösökben je­lentős terméskiesés várható, különösen a kajszibarackter­mésnél. A megye szarvasmarhaállo­mánya ez év március 31-én 4,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az emelkedés az állami gazdaságokban a leg­nagyobb, a háztáji és egyéb gazdaságok alig növelték állo­mányukat. A sertésállomány a negyedév végén 15,9 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A növekedés min­den szektorra jellemző; legna­gyobb mértékben a kisgazda­ságokban tartott sertések szá­ma emelkedett. Az I. negyedévben a megye gazdaságai 59 százalékkal több vágósertést értékesítettek, mint az előző év azonos időszaká­ban. A legnagyobb növekedés a kisüzemek értékesítésénél mutatkozott. A vágómarha-fel­vásárlás 3,6 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A tejfelvásárlás növekedése tovább folytató­dott; ezt a nagyobb tehénállo­mány mellett az egy tehén évi tej hozamának emelkedése biz­tosította. A vágóbaromfi és a tyúktojásfelvásárlás elmaradt az előző év azonos időszakától. FOGLALKOZTATOTTSÁG, JÖVEDELMEK FOGYASZTÁS Az év I. negyedében a nép- gazdasági ágakban együttesen az összes foglalkoztatott 0,7 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A fizikai fog­lalkozásúak létszáma ennél mérsékeltebb ütemben emel­kedett. . A lakosság készpénzbevéte­leinek növekedési üteme — az országoshoz hasonlóan — erő­teljesebb volt, mint 1976-ban: ez év első három hónapjában 12 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Az átlagot meghaladóan növe­kedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek; ebben nagy szerepe volt a felvásárlá­si tevékenység megélénkülésé­nek. A megyében a teljes munka­időben foglalkoztatott fizikai munkások havi átlagbére vala­mennyi népgazdaság» ágban tovább emelkedett; ezen belül legnagyobb ütemben, 10 szá­zalékkal az építőiparban és 8 százalékkal az iparban nőtt. A takarékpénztáraknál és a takarékszövetkezeteknél elhe- helyezett lakossági betétállo­mány az I. negyedév végén 14 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időpontjában. Egyre elterjedtebb a lakosság körében a pénz- és gépkocsi­nyeremény betéti elhelyezési forma: a takarékszövetkeze­teknél á tavalyi azonos idő­ponthoz viszonyítva összegük 36 százalékkal emelkedett. A hitelek állománya 20 százalék­kal haladta meg az előző év március 31-i összegét. Az át­lagnál gyorsabb ütemben nö­vekedett az építési kölcsönök állománya. A megye kiskereskedelmi egységei — a tavalyi forga­lomnövekedést meghaladóan — az idén, összehasonlítható áron, 6 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A korábbi évekhez képest meg­élénkült a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Ennek hatá­sára legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a vegyes iparcik­kek értékesítése emelkedett. Az élelmiszerek és a vendég­látás forgalma 3, illetve 4 szá­zalékkal haladta meg az égy évvel korábbi szintet, ruházati cikkekből viszont a lakosság valamivel kevesebbet' vásárolt. Az első három hónapban az idényáras cikkek közül jelen­tősen emelkedett a baromfi és a burgonya árindexe. Ez utób­binál januárban 31, február­ban 39, márciusban pedig 37 százalékkal volt magasabb az ár, mint az előző év azonos időszakában. Az árak növeke­dése a piacokon jóval nagyobb volt, mint a boltokban. A zöldség- és gyümölcsfélék árai ugyanakkor jelentősen mér­séklődtek; márciusban már több mint 20 százalékkal, s ennek hatására az idényáras cikkek március havi együttes árindexe 99,5 százalék volt. A szentendrei járási pártbizottság üléséről Csütörtökön ülést tartott a szentendrei járási pártbizott­ság. Az ülésen részt vett Ko­máromi János, a Pest megyei pártbizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályának veze­tője is. Matók Lajos, a pártbizottság első titkára mondott tájékoz­tatót az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi, 1977. ápri­lis 13-i üléséről, majd Pákolitz Mihály, a járási pártbizottság propaganda és művelődésügy: reszortvezetője előterjesztésé­ben megvitattam az MSZMP KB 1976. október 26-i határozata alapján a járásban folyó pro­pagandamunka helyzetét és feladatait. Harmadik napirendként sze­mélyi ügyben döntöttek. Elfo­gadták a járási párt-végrehaj- tóbizottság javaslatát a járási pártbizottság korábban meg­üresedett titkári funkciójának betöltésére, s egyhangúan megválasztották e tisztségbe, valamint a végrehajtó bizott­ság tagjai sorába Németh La- josnét, a járási pártbizottság korábbi reszortvezetőjét, aki most fejezi be tanulmányait a Politikai Főiskolán. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom