Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

1977. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK KUBA Megtört az embargó Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága 10 szavazattal 6 ellenében jóváhagyta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az Egyesült Államok gyógyszereket és mezőgazdasá­gi termékeket szállítson Kubá­ba, Georg McGovern demokra- tapárti szenátor a javaslat szer­zője, azt is indítványozta, hogy engedélyezzék a kubai mező- gazdasági termékek Egyesült Államokba történő szállítását. A szenátus külügyi bizottsága a kétórás vita során ezt az in­dítványt elutasította. v A szenátus külügyi bizottsá­ga ugyancsak állást foglalt amellett, hogy hatálytalanítsák azt az 1950-es évek elején ho­zott rendelkezést, amely tilt­ja, hogy külföldi kommunista pártok tagjai az Egyesült Ál­lamokba utazhassanak. A McGovern által előterjesztett javaslatokat jóváhagyás végett a szenátus plénuma elé tér­ti esztik. Veszélyben a portugál demokratikus vívmányok Alvaro Cunhal sajtóértekezlete Lisszabonban Portugáliában egyre több olyan törvény születik, amely jogalapot nyújt a demokrati­kus forradalmi vívmányok fel­számolásához, a monopoltőkés viszonyok helyreállításához — jelentette ki Alvaro Cunhal lisszaboni sajtóértekezletén. A Portugál Kommunista Párt főtitkára pártjának politikai nyilatkozatát ismertetve fel­hívta a figyelmet arra, hogy a nemzetgyűlés szocialista- szociáldemokrata összefogás­sal törvényt hozott az állami szektor körülhatárolásáról a magánszektor javára. Ez a tör­vény jogalapot nyújt az álla­mosítások elleni támadáshoz — mondta. Hozzáfűzte, hogy a nemzetgyűlésben hasonló összefogással igyekeznek ke­resztülvinni az új földreform­törvényt, amely valójában a kisajátított nagy földbirtoko­sok kártalanítását és a föld Szavak, tettek, ellentmondások I Az EURÓPAI biztonsági és együttműködési konferencia aláíróinak belgrádi tanácsko­zásáról is tárgyal a NATO mi­niszteri értekezlete. Mint Jo­seph Luns, az Észak-Atlanti Szövetség főtitkára hétfőn lon­doni sajtókonferenciáján el­mondotta, ez a témakör a ta­nácskozás második napján, szerdán kerül napirendre, a külügyminiszterek megbeszé­lésén. Ugyanekkor Luns Belg­rádiról szólva azt han­goztatta, hogy a szövetség tagállamai el akarják kerül­ni a közvetlen összeütközése­ket. Szavaiból azonban vi­lágosan kitűnt, hogy feltétlenül fel akarnak vetni olyan kérdé­seket, amelyek az utóbbi idő­ben nagy szerepet kaptak a nyugati propagandában, így például az emberi jogok mondvacsinált problémáját. Leszögezte, hogy Belgrádban nincs lehetőség jelentősebb előrelépésre. Ezzel ellentétben a kelet— nyugati kapcsolatok alakulása, az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek küszöbön álló belgrádi tanácskozása állt elő­térben a NATO csúcskonferen­ciájának keddi első napján. Luns ekkor sem mondott azon­ban ellent önmagának, nem­egyszer meglehetősen sajátos hangvétellel szólt, s a szocia­lista országokat igyekezett fe­lelőssé tenni azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban az elmúlt időszakban .nem folyta­tódott a javulás. Vele látszólag polemizálva, Carter amerikai elnök NATO- partnereinek tudomására hoz­ta, hogy az USA Belgrádban — velük együttműködve — hasz­nos és konstruktív találkozót kíván. Az együttműködés, nem pedig a konfrontáció szellemé­ben akarunk részt venni ezen a tanácskozáson — mondotta —, majd kijelentette, hogy Amerikának az emberi jogok­kal kapcsolatban kifejezett ag­godalmai nem arra irányulnak, hogy más országokra saját po­litikai vagy társadalmi rend­szerét kívánná ráerőszakolni. Carter azonban, kétség nem fér hozzá, folytatja eddigi po­litikáját. Az amerikai elnök hiába utalt röviden a hadá­szati fegyverrendszerek korlá­tozásáról folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokra is, hangsú­lyozva, hogy bár a Szovjet­unió elutasította a legutóbbi amerikai elképzeléseket, meg­állapodásra kíván jutni a kér­désről — tettei szavainak el­lentmondanak. AZ SEM MEGLEPŐ, hogy mindezeket megelőzően Paul Warnke, az amerikai SALT- küldöttség vezetője a tegnap kezdődött genfi tárgyalásokról kijelentette: lát ugyan biztató jeleket, óm úgy vélekedik, a megbeszéléseken nem várható drámai áttörés. Szerinte min­denekelőtt Gromiko szovjet és Vance amerikai külügyminisz­terek május 18-án kezdődő tárgyalásaira dolgoznak ki ál­talános kereteket, mintegy ve­zérfonalul. A NATO-csúcsot követően Schmidt nyugatnémet kancel­lár a SALT-tárgyalásokkal kapcsolatban egyik legújabb nyilatkozatában annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy bár jóllehet sokan a legutóbbi moszkvai tárgyalá­sok után kudarcról vagy meg­torpanásról beszéltek, meggyő­ződése szerint mégis ebben az évben jelentős haladást érnek majd el... s ez elősegíti a ha­gyományos fegyveres erők lét­számának csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokat is. Az USA 1 épései egyelőre nem adnak alapot ilyen derű­látásra. A legfrissebb hír- ügynökségi jelentések sze­rint az Egyesült Államok gyor­sított ütemben dolgozza ki a különböző szárnyas rakéta tí­pusokat. A Pentagon a jövő hétre tervezi egy új típusú szárnyas rakétának a víz alól történő felbocsátását. Még az amerikai sajtó is megállapítja, hogy épp a szárnyasrakéta- program a legnagyobb akadá­lya, hogy létrejöjjön a szovjet —amerikai megegyezés. Vlagyimir Mihajlov, a moszkvai Pravda szerdai szá­mában kommentárt közölt ar­ról, hogy Bréma mellett a garlstadti réten lerakták egy új katonai támaszpont alap­körét, az USA csapatai számá­ra. Mindez ellenkezik a biz­tonság és az együttműködés megszilárdításának a helsinki záródokumentumban rögzített alapelveivel. HOGY TISZTÁN LASSÚNK, midőn kedden Genfbe érkezett a SALT-tárgyalásokra a szov­jet küldöttség vezetője, Vla­gyimir Szemjonov külügymi­niszter-helyettes, leszögezte: a tárgyalások alapja, az eddi­giekhez hasonlóan ^továbbra is a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Vlagyivosztok­ban létrejött megegyezés. És azt sem felejthetjük el, hogy a NATO miniszteri taná­csának londoni második nap­ján a külügyminiszterek elfo­gadták Cartemek azt az el­képzelését, hogy az Atlanti Szövetség egy év alatt részle­tes elemzést készít a ke­let—nyugati kapcsolatok vár­ható alakulásáról, s egyben ugyancsak egy év alatt kidol­goz hosszútávú katonai fej­lesztési programot, amely majd meghatározza — a politi­kai döntésektől függően — az Atlanti Szövetség katonai ter­veit és hadseregfejlesztési elgondolásait a nyolcvanas évekre. A külügyminiszterek Belg- rádról szólva — a korábbi amerikai álláspontot módosít­va — hangoztatják, hogy a szö­vetségesek a belgrádi tárgya­lásokon olyan konstruktív eredményekre törekednek majd, amelyek megjavítják a résztvevő államok kapcsolatait és hasznosak népeiknek. FÉLREÉRTHETETLEN azon­ban minden nyilatkozat elle­nére, hogy bár az Észak- Atlanti Szövetség vezetői meg­próbálják tömbjüket kizárólag védelmi szervezetként, kato­nai készülődésének fokozását pedig valamiféle válaszintéz­kedésként feltüntetni, a NATO lényege a korábbi marad — nem védelmi, hanem agresz- szív katonai szövetség. Alacs B. Tamás egy részének magánkézbe tör­ténő visszajuttatását céloz­za. Utalt arra, hogy a kormány törvényt készít elő a szakszer­vezeti mozgalom egységének megbontására és a sztrájkjog korlátozására. A monopol tőkés viszonyok helyreállítására irányuló po­litikát a dolgozókkal szem­beni erőszakos fellépés kísé­ri, fokozódnak a provokációk is — mondta. A PKP a demokratikus al­ternatíva részeként politikai megoldást javasol a gazdasá­gi-társadalmi nehézségek le­küzdésére és a termelés fel­lendítésére. BECS A 12. forduló Szerdán Bécsben hivatalo­san bejelentették, hogy a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat 12. fordulóját csütörtökön tar­tandó plenáris üléssel nyitják meg. A délutáni plenáris ülést követően sajtótájékoztatóra kerül sor. Folytatódtak a SALT-tárgyalások Genfben szerdán felújították a stratégiai támadófegyverek korlátozásával foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalásokat. A Szovjetunió genfi ENSZ-kép- viseletének helyiségében ke­rült sor a két küldöttség veze­tőjének: szovjet részről Vla­gyimir Szemjonov külügymi­niszter-helyettesnek, amerikai részről pedig Paul Warnke. nek, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatójá­nak találkozójára. Jaroszewicz Prágában Piotr Jaroszewicz, lengyel miniszterelnök — Kazimierz Olszewski miniszterelnök-he­lyettes és más vezető lengyel állami személyiségek kíséreté­ben — szerdán egynapos ba­ráti munkalátogatást tett Csehszlovákiában. Megbeszé­léseket tartott vendéglátójával, Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfővel, és fogadta őt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök is. Mint a látogatásról kiadott közös közlemény elmondja, a miniszterelnökök tájékoztat­ták egymást országaik szocia. lista társadalmának építésérő!, és a LEMP, valamint a CSKP kongresszusi határozatainak teljesítéséről. Kedvezően érté­kelték a két ország kapcsola­tainak alakulását és távlatait. CSAK RÖVIDEN... CSEN CSU, a Kínai Nép- köztársaság új ENSZ-nagykö- vete kedden átnyújtotta meg­bízólevelét Kurt Waldheim fő­titkárnak. Elődjét, Huang Huát november 29-én külügyminisz­terré nevezték ki. A JAPÁN PARLAMENT al­sóházának konzervatív többsé­ge megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hftgy újabb öt évre biztosítsák a szükséges földterületeket az Okinawán lévő amerikai és japán katonai bázisok részére. KAYSONE PHOMVIHA- NE, a Laoszi Forradalmi Nép­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke párt- és kor­mányküldöttség élén hivatalos baráti látogatásra az NDK-ba érkezett. Az NDK—laoszi hi­vatalos tárgyalások megkez­dődtek. A PROTESTÁNS ultrák kedden és szerdán újabb ösz- szetűzéseket provokáltak Bel­fastban. Három személy vesz­tette életét a zavargások sou rán, 13-an megsebesültek. HAVANNÁBAN május 14—17. között tartja ötödik or­szágos konferenciáját a kubai egyéni gazdálkodók országos szövetsége. A szervezet jelen­leg közel kétszázötvenezer ta­got számlál. Szerepük a kubai gazdaságban jelentős. HELSINKIBEN benyújtotta lemondását Martti Miettunen finn miniszterelnök kisebbsé­gi kormánya. Urho Kekko- nen köztársasági elnök a le­mondást elfogadta, és Kalevi Sorsát, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnökét, bízta meg az új kormány megalakításá­val. CYRUS VANCE .amerikai külügyminiszter Londonból egynapos látogatásra Madrid­ba érkezett. SZÓFIÁBAN befejeződött a Bolgár Dimitrovi Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség (DKSZM) XIII. kongresszusa. Napirenden a napirend Az ENSZ-rendkívüli leszerelési ülésszakát előkészítő bizottság újabb plenáris ülést tartott New Yorkban megtartották az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakát elő­készítő bizottság újabb ple­náris ülését. Az el nem köte­lezett országok küldöttségei nevében H. S. Ameraszinghe, Sri Lanka állandó képviselő­je az előkészítő bizottság elé terjesztette a rendikívüli ülés­szak napirendjének terveze­tét. A napirendi javaslat rá­mutat, hogy haladást kell el­érni a leszerelésnek, a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésének folyamatában, és alá­húzza azt a szoros kölcsönös kapcsolatot, amely a nemzet­közi béke és biztonság meg­erősítésének kérdései és az ál­lamok gazdasági fejlődésének problémái között fennáll. Az el nem kötelezett orszá­gok ugyancsak állást foglal­tak a leszerelési világkonfe­rencia összehívása mellett, amelyet a Szovjetunió kezde­ményezett. Lengyelország Ro­mánia, Jugoszlávia és Sri Lan­ka képviselői felszólalásuk­ban támogatták a szovjet kez­deményezést­Gromiko a dél-jemeni külügyminiszterrel tárgyalt Szerdán Moszkvában bará­ti hangulatú megbeszélés folyt le Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Muhammed Sza- leh Mutija, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szer­vezete KB Politikai Bizott­ságának tagja között. A megbeszélésen megvitat­ták a Szovjetunió és a demok­ratikus Jemen közötti barát­ság és sokoldalú együttmű­ködés további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit. Részletes eszmecserét foly­tattak a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet időszerű problé­máiról, mindenekelőtt a Kö­zel-Keleten és a Vörös-tenger térségében kialakult helyzet­ről is. Ennek során hangsú­lyozták: szükség van minden haladó erő összefogására az imperializmus és a reakció ar­ra irányuló kísérleteinek megakadályozására, hogy lét­rehozzák a nemzetközi fe­szültség új gócait ebben a tér­ségben. Környezetvédelmi konvenció Szovjet levelek Waldheimhez Az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakán jóváhagyott konven­ciót, amely megtiltja, hogy ka­tonai vagy bármilyen más eUm- séges célokból befolyást gyako­roljanak a természeti környe­zetre és a légkörre, ez év má­jus 18-án aláírásra bocsátják Genfben, az ENSZ európai központjában — közölték hiva­talosan az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Május 31-től New Yorkban, az ENSZ világ­központjában írható majd alá a konvenció. Ennék kapcsán Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője levelet intézett az ENSZ főtitkárához és abban tájékoztatja őt arról, hogy a Szovjetunió kész május 18-án Genfben külügyminisz­teri szinten aláírni a konven­ciót. Ukrajna és Belorusszia állan­dó ENSZ-képviselői azonos szövegű levélben tájékoztatták ugyanerről Kurt Waldheimet. Mint ENSZ-körökben rámu­tatnak, a szóban forgó kon­venció — amelynek megköté­sét a Szovjetunió kezdeményez­te t— nagy elvi jelentőségű a fegyverkezési hajsza megféke­zése és az új hadviselési esz­közök kidolgozásának megtil­tása szempontjából. A SALVADORI KÖZTÁR­SASÁG fővárosában hivatalo. san bejelentették, hogy megta­lálták az ország külügyminisz­tere, *Mauricio Borgonovo Pohl holttestét. Az ország második legbefolyásosabb politikusát egy szélsőséges szervezet — a Népi Felszabadít ási Front — tagjai április 19-én rabolták el. GAZDASAG ES POLITIKA A szocialista integráció hatása (Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Lenin- emlékülésén elhangzott előadás alapján.) A politika és a gazdaság között a szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcso­lataiban is igen szoros a köl­csönhatás. Ez érthető: a szo­cialista gazdasági integráció kibontakoztatása és tovább­fejlesztése csak egységes ideológiai és politikai alapon lehetséges. CÉL: A SZOCIALISTA VILÁGGAZDASÁG Lenin rámutatott arra, hogy a termelőerők fejlődésével párhuzamosan a nemzeti ha­tárok, mint gazdasági határok, fokozatosan megszűnnek és kialakul az egységes, közös tervek alapján irányított szo­cialista világgazdaság. Nap­jainkban már a gyakorlatban is érzékelhető e lenini tanítás igazsága: a termelés társadal- masodásának folyamata mind inkább feszegeti a nemzeti kereteket. Ez természetesen sok bonyolult kérdést vet fel, amelynek tisztázása a tudo­mány fontos és sürgős felada­ta. Napjaink szocialista világ- gazdaságában a termelés még alapvetően és elsősorban nem­zeti formákban valósul meg. Az már ma is feltételezhető, hogy a tulajdon társadalma­sodási folyamata nem áll meg az országhatároknál és előbb- utóbb létrejön a nemzetközi szocialista tulajdon. Jelenleg azonban a termelés társadal- masödásának színvonala még nem követeli meg, hogy a termelési eszközök szocialista tulajdona nemzetiből alapve­tően nemzetközi jellegűvé váljék Még nemzeti keretek között is sok a lehetőség a tu­lajdon társadalmasodásának növelésére. Ugyanakkor látni kell, hogy a termelési eszközök társa­dalmi tulajdonának nemzeti jellege alapján a szocialista világrendszerben — az alap­vető érdekközösségen belül — az egyes szocialista országok elkülönült nemzeti érdekek hordozói is. Hiba lenne, ha nem vennénk számításba eze­ket az elkülönült nemzeti ér­dekeket a munkamegosztás, illetve integráció különböző formáinak fejlesztésénél; ez jelentősen fékezné az integrá­ció fejlődését. A nemzetközi szocialista tu­lajdon kialakulása hosszabb történelmi folyamat. A terme­lőerők további fejlődésével párhuzamosan a termelés for­mái fokozatosan elvesztik alapvetően nemzeti jellegüket és alapvetően nemzetközi jel­legűvé válnak. Ennek nyomán megjelennek a nemzetközi szocialista tulajdonnak megfe­lelő elsajátítás szubjektivumai az államok feletti, illetve nemzetek feletti szervek, szer­vezetek formájában. Az integráció jelenlegi nem­zetközi szervezeteiben az elsa­játítás még alapvetően nem­zeti jellegű, ugyanakkor már feltételezi a nemzeti tulajdonú termelési eszközök közös bir­toklását, használatát és irá­nyítását, például az egyesített energiarendszer vagy a közös tehervagon-park esetében. ÖSSZEHANGOLT TERVEK A szocialista gazdasági in­tegrációban meghatározó sze­repe van a tervezési rendszer­nek. Ezért a komplex prog­ram elfogadása jelentős vál­tozásokat igényelt a KGST tervezési tevékenységében. Ennek hatására a tagországok elhatározták, hogy a nemzeti tervezési periódusok megkez­dése előtt összehangolják a fő gazdaságpolitikai elgondoláso­kat, ami megfelelő támpon­tokat ad a nemzeti tervezés­hez, ugyanakkor elősegíti a népgazdasági tervek egyezte­tését is. A tervezési együttműködés tökéletesítése azonban a várt­nál nehezebbnek bizonyult. Az egyik gond: a kétoldalú tervegyeztetések sok időt igé­nyelnek, s így nem marad ele­gendő idő az egyeztetések so­rán felmerülő problémák megoldására, illetve arra, hogy azok bekerüljenek a nemzeti tervekbe. Az 1976—1980 közötti ötéves tervek összehangolásánál gon­dot okozott az is, hogy a nemzeti tervezési periódusok között nagy az időbeni eltoló­dás, aminek következtében gyakran módosítani kellett a már egyeztetett adatokat. A komplex program hang­súlyozza, hogy a tervegyezte­tés — az újratermelési folya­mat jellegéből adódóan — le­gyen folyamatos. Ezzel szem­ben a gyakorlati tapasztala­tok arról tanúskodnak, hogy a koordináció még mindig szakaszos, s ez nyilvánvalóan csökkenti hatékonyságát. AZ ÁRKÉPZÉS SZEREPE Ma még tapasztalható, hogy a tervezési együttműködés, valamint az áru- és pénzvi­szonyok felhasználása között nincs szerves kapcsolat. Ez elsősorban abból adódik, hogy az áru- és pénzviszonyok szerepét a szocialista gazda­ságban még ma is sokan helytelenül értelmezik. A szo­cializmustól idegen, szükséges rossznak fogják fel s nem te­kintik a jelenlegi szocialista viszonyok szerves részeként. 1 á

Next

/
Oldalképek
Tartalom