Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

A béke építőinek varsói határozatai a plenáris ülés előtt Üzenet a Szovjetunió népeihez Luis Corvalán kitüntetése XXI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ára 80 íillér 197*. MÁJUS 11., SZERDA Dij kiosztó ünnepség Apa jón Országosan kimagasló a megye tejtermelése Ibárruri hazatérhet A spanyol kormány engedé­lyezte Dolores Ibárruri haza­térését és utasította Spanyol- ország moszkvai nagykövetsé­gét az útlevél kiadására — jelentette kormánykörökből származó értesülésekre hivat­kozva az AP amerikai hír- ügynökség. A Spanyol Kommunista Párt 82 éves elnöke, a legen­dás hírű La Passionaria a spanyol polgárháború befeje­ződése óta él emigrációban. A Spanyol Kommunista Párt központjából származó érte­sülések szerint várható, hogy Dolores Ibárruri a közeli na­pokban hazatér szülőföldjére. Varsóban kedden plenáris ülésen folytatta munkáját a béke építőinek világközgyűlé­se. A megnyitás után a részt­vevők egyperces néma felál­lással adóztak Kamal Dzsumb- latt, a libanoni haladó erők vezetője és Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság el­nöke emlékének. Ezután be­számolók hangzottak el a bi­zottságok, fórumok, kerékasz­talok, munkacsoportok mun­kájáról. A csaknem 30 mun­kaszerv tevékenységének in­tenzitására jellemző, hogy ta­nácskozásaik két napja alatt számos — csupán a bizottsá­gokban több mint 20 — hatá­rozatot, felhívást, illetve je­lentést fogadtak el, amelyeket a plénum elé terjesztettek. A bizottságokban a többi között határozat született a fegyver­kezési verseny megállításáról és a leszerelésről, az új nem­zetközi gazdasági rendről, az európai biztonságról, a közel- keleti helyzetről, a kolonializ- musról és a neokolonializmus- ról, az el nem kötelezettek politikájáról. Ugyancsak a keddi plenáris ülésen számoltak be a nem­zeti békemozgalmak képvise­lői arról, hogy mit tettek or­szágaikban a második stock­holmi békefelhívás megismer­tetéséért és milyen aláírást gyűjtő kampányokat szervez­tek a felhívás támogatására. A plenáris ülés keretében nyújtotta át Romesh Chandra, a BVT főtitkára, a világköz­gyűlés elnöke Luis Corvalán- nak a Joliot-Curie aranyér­met. (Az átadásról részletes tu­dósításunk a 2. oldalon.) A közgyűlés üzenetet inté­zett a Szovjetunió népeihez és kormányához, valamennyi szovjet békeharcoshoz a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60. évfordulója alkalmából. (Az üzenetet a 2. oldalon ismertetjük.) Borbély Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden küldöttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bi­zottságának képviseletében részt vegyen a szocialista or­szágok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak tanács­kozásán. A küldöttség tagjai: Jakab A fölmérés után : terv késsül as öntösésre A tavaszi hideg után ismét melegszik az idő. Kibontották szirmaikat a gyümölcsfák és orgonák, virágzik a korai bor­só, messziről sárgulnak a rep­cetáblák. Pest megyében össze­sen kétezer hektáron vetettek repcét — többsége állami gazdasági földbe került —, a borsó 2300 hektáron zöldéi 1. összesen 134 ezer hektáron kellett, illetve kell elvégezni a tavasziak vetését Pest megye közös és háztáji gazdaságai­ban. Eddig csaknem 100 ezer hektáron került földbe a mag. A belvíz 9 ezer hektár vetést pusztított ki, ebből eddig 5 ezer hektárt pótoltak tavaszi növényekkel. Van ahol még mindig vizes, mély a talaj. Kukoricával pótolják a gaz­daságok a kipusztult növénye­ket. Ez a fontos takarmánynö­vény a világpiacon is keresett cikk. Az idén 64 ezer hektár kukorica vetését tervezték a szövetkezeti és a háztáji gaz­daságok, s a terület háromne­gyedén már a földbe került a mag. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy május végéig mindenütt befejeződjék ez a munka, hiszen igazán jó termést csak az időben elve­tett növényektől lehet várni. Vetik már a silónak való ku­koricát is, 13 ezer hektáron. A burgonyát 7000 hektáron ültették el Pest megyében, a cukorrépa 3500, a tavaszi árpa 4900 hektáron zöldül a megyei tsz-ek határában. A tervezett 4000 hektár napraforgóból 3000 elvetettek. Pest megye kis- és nagy- gazdaságaiban egyaránt meg­nőtt tavaly a tejtermelési kedv. Ezt bizonyítja egyebek között az is, hogy 62 termelő­szövetkezet és állami gazda­ság és 935 kistermelő neve­zett be a tejtermelési ver­seny különböző kategóriái­ba, s az országosan kiadott 32 verseny- és 6 különdíj kö­zül 9 versenydíjat és 1 kü- löndíjat nyertek a Pest me­gyei mezőgazdasági üzemek. Mivel a versenyszabályzat szerint mindenki csak egy dí­jat nyerhet, az országos he­lyezést elérteket már nem díjazták külön a megyei ver­senyben. Apajon, a Kiskunsági Álla­mi Gazdaság ebédlőjében hallottuk ezt tegnap délelőtt dr. Hadházy Józseftől, a Pest megyei Állattenyésztés: Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a KB osz­tályvezetője és Nagy Tibor, a KB osztályvezető-helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. Jelen volt Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete. Kaszára, s a betakarító­gépre vár a lucerna. Nem azért, mintha a gyors nö­vekedés miatt kellene előre­hozni az első kaszálást, hanem azért, hogy a másodikra töb­bet fizessen. Az átlagosnál ki­sebb hozam várható az első növed ékből, de a kiesést né­mileg kárpótolni lehet a beta­karítási veszteség csökkentésé­vel. Bár még csak május elején tartunk, ideje felkészülni az aratásra. Ha a gazdaságok bejelentik alkatrészigényüket, a kombájnok megindulásáig még a hiánycikkeket is be le­het szerezni, aminek két hó­nap múlva már kisebb az esé­lye. A dűlőutakat járva nem egy­szer arra kényszerül az em. bér, hogy visszaforduljon, vagy gyalog közelítse meg úticélját. Helyenként még traktorral is nehéz közlekedni. Nem véletlen, hogy eltörik a pótkocsik tengelye, alváza, s a gépek is előbb tönkremennek, mint amennyi időt a gyári Felügyelőség igazgatójától, a Pest megyei gazdaságok tej- termelésá versenyének érté­kelése alkalmából. (A háztáji és kisgazdaságok versenyé­nek eredményhirdetését szom­baton délután 2 órakor tart­ják az üllői vásárban.) A díj­kiosztó ünnepségen megje­lent Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyet­tese és dr. Monostori Ernő, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja Pest—Nógrád megyei főosztályának helyet­tes vezetője is. Tavaly nemcsak a gazda­ságokban, hanem a megyé­ben is országos rekord szüle­tett; 12 literrel nőtt az egy la­kosra jutó tejtermelés. Az or­szág mezőgazdasági üzemei­ben összesen 70 millió liter tejet fejtek, ebből 8,5 millió li­ter Pest megyéből került ki. A termelőszövetkezetekben át­lagosan 3050 liter tejet adott egy tehén, az állami gazdasá­gokban 3584-et. Az idei első negyedév újabb jó eredmé­nyeket sejtet, * A díjakat Lakatos Tibor adta át. Az egy tehénre jutó legmagasabb laktációs átlag­termelés alapján első díjat nyert az abonyi József Attila Tsz 3964 kilogrammos ered­ményével. Második a fóti Bé­ke Tsz 3826 kilogrammal, harmadik a Herceghalmi Ki­szakemberek szántak nekik. Pedig így tavasszal egy tárcsa cs egy simító­henger megoldhatná ezt a gondot, s nem kényszerülnének arra a gépjárművezetők, hogy — a közös gazdaságnak tetemes kárt okozva ezzel — új utat vágjanak a vetésen keresztül. Nem kell hozzá más, csak egy kis szakmaszeretet és figye­lem. Lassan megkezdődik az ön­tözési szezon. Befejezte mun­káját az a megyei és járási szakemberekből álló bizottság is, melynek az öntözés helyze­tének felmérése volt a felada­ta. A tapasztalatok szerint Pest megyében korántsem használják ki a gazdaságok a magye vízfolyásaiból adódó lehetőségeket. A megye öntö­zéses gazdálkodása elmaradt az országos átlagtól. A tervek szarint elsőként a Csepel-Sziget öntözési elképzeléseiről készül tanulmányterv. T. A. L. sérleti Gazdaság 3726 és a farmost Tápiómente Tsz 3714 kilogrammal. E kategóriában különdíjat kapott az Alagi Állami Gazdaság, mely hol­land fekete-tarka lapály te­heneitől 4031, s az alsónéme- di Közös Üt Szakszövetkezet, mely hungaroíríz teheneitől évi átlagban 3771 kilogramm tejet fejt. A 100 hektár mezőgazdasá­gi területre jutó tejértékesí­tésben első a törteti Dózsa Tsz 64 ezer 585 literes, má­sodik, a Soroksári Kertészeti Egyetem Tangazdasága 64 ezer 079 literes, harmadik a Felsö- babádi Állami Gazdaság 59 ezer 991 literes, a püspökhat­vani Galgavölgye Tsz 50 ezer 370 literes és az üllői Űj fa- 'vasz Tsz 34 ezer 235 literes eredményével. Az előző évi értékesítés­hez viszonyított növekedés­ben első a ceglédi Lenin Tsz 24,2, második a ceglédberceli Egyetértés Tsz 18,1 százalé­kos eredményével. Különdí­jat kapott még a jászkaraje- női Árpád Tsz, mely 800 da­rabos tehénállományával min­den kategóriában az első 10 helyezett között szerepel. Balogh László az MSZMP Pest megyei Bizottsága nevé­ben gratulált a nyerteseknek, s elmondta többi között, hogy a múlt év elején fogalmazód­tak meg azok a feladatok, me­lyeknek most az eredményes végrehajtását ünnepük a je­lenlévők. Elsősorban szemlé­let változásra volt szükség, helyre kellett állítani az ál­lattenyésztési ágazat becsüle­tét. S az eredmény; az előző 20 év alatt 200 literrel emel­kedett a megyében az egy te­hénre jutó éves tejtermelés, most egy év alatt 360 literrel. Az ünnepség után a vendé­gek Paukovits István igaz­gató kíséretében megtekin­tették a Kiskunsági Állami Gazdlaság közelmúltban át­adott 704 férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telepét, T. Á. L. Katonai delegációnk Moszkvában Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter vezetésével hivatalos baráti látogatásra kedden délelőtt magyar katonai küldöttség ér­kezett Moszkvába, Dmitrij Vsztyinovnak, a Szovjetunió marsall jártak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének meghívásá­ra. Dmitrij Usztyinov mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszterhelyettesek és Marjai József, a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövete fogadták a küldöttséget a re­pülőtéren. A nap folyamán Dmitrij Usztyinov és Czinege Lajos baráti megbeszélést tartott. A találkozón kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdése­ket vitattak meg, és elégedet­ten állapították meg, hogy sokoldalúan fejlődik a két or­szág népének és hadseregé­nek együttműködése és test­véri barátsága. A Szovjetunió honvédelmi minisztere a találkozót köve­tően vacsorát adott Czinege Lajos tiszteletére. A Czinege Lajos vezette magyar küldöttség tegnap ko­szorút helyezett el a Lenin- mauzóleumnál‘és az ismeret­len katona emlékművénél. Nyerni L egkedvesebb tulajdon­ságaink közül való a játékosság, a hajlam a nyerés és a vesztés izgal­mának megkóstolására. A játékos persze soha nem választhatja alapállásként a vesztés elkerülhetetlen­ségét. Azaz nyerni akar, s bár ez az akarat sem mel­lékes, valójában az dönt nyertes és vesztes között — az úgynevezett szerencse- játékokat persze leszámít­va —, hogy ki mit tett célja elérése érdekében, azaz hogyan készült fel a játékra. Szabad-e a játék könnyed izgalmait átplán­tálni a gazdaság szigorú terepére, s ott vizsgálódni, ki nyer, ki veszít? A nem­zetközi kereskedelemnek sok olyan vonása van, amely rokon a játékkal; nyerni és veszíteni egyaránt lehet. Nagy hagyományai van­nak annak, hogy egy-egy jelentősebb megrendelés esetén a vásárló versenyez­teti az eladókat, azaz ösz- szeveti a termék műszaki jellemzőit, árát, a szállítá­si határidőt s így tovább. Végül dönt, a számára leg­kedvezőbb ajánlat mellett, így nyert versenytárgya­lást Algériában a Ganz Műszer Művek, s ennek eredményeként 1979 végéig összesen hárommillió dol­lár értékben szállítanak egyfázisú fogyasztásmérő­ket a gödöllői árammérő- gyárból. Hosszú felsorolás kere­kednék abból, ha hűen a valósághoz, mindenfajta nyerési tényezőt megemlí­tenénk. Egy valamit, s nyersen megfogalmazva: a döntést hozók tudták, hogy a Ganz Műszer Művek — hasonlatunknál maradva — nem szerencsejátékos. Tud­ták, mert a cég jó ideje jelen van az algériai pia­con, szerződéseit megfele­lően teljesítette, terméké­nek műszaki színvonala összhangban áll az árral, azaz nem játszik dupla vagy semmire, s még ke­vésbé tisztességtelenül. M egbízhatóság, mint nyerési tényező? Igen. Rendkívül fon­tos eleme ez a versenytár­gyalásoknak, s hozzátehet­jük: elég egy rossz lépés, egy szerencsétlen húzás, s máris oda a bizalom, a cég kezdhet mindent elölről, akár árammérőket, akár textíliát kínál, akár gépe­ket gyárt. Persze, nem egészen úgy nézett ki ez az algériai versenytárgya­lás, mint ismerősök időtöl­tő játszadozása. A Ganz Műszer Művek kockázta­tott is, azaz bátorságról tett tanúbizonyságot, mert az algériai rendelés zavar­talan és folyamatos telje­sítése a mai állapotok mellett megoldhatatlan lenne. Azaz fejleszteni kell — persze, nemcsak az al­gériai rendelés, hanem ál­talában a kivitel bővítése miatt —, gyorsan és célra­törően. Így kerül sor egyebek mellett a szerelés termelékenységének növe­lésére, -az alkatrészgyártás gépesítésének fokozására, hitelesítő mérőpadok üzem­be állítására. Kiragadott pontok egy cselekvési fo­lyamatból, aminek eredmé­nyeként a Ganz Műszer Művek 1980-ban már nyolcmillió dollár értékű tőkésexportot kíván lebo­nyolítani. Kisebb és nagyobb buk­tatók ma is vannak, hol­nap is lesznek az árammé­rőgyár kollektívájának út­ján, s felelősséggel senki sem állíthatja, hogy döcce- nők nélkül haladnak majd a fejlesztések végrehajtá­sában, s a termelési tervek teljesítésében, e kettő együttes magvalósításában. Ami munkájukat sok te­kintetben követendővé te­szi, az a bátorság, a vál­lalkozói készség, a nyerési feltételek józan számbavé­tele. Az a magatartás te­hát, amelyet sajnos koránt­sem tarthatunk általában jellemzőnek, az ipar min­den vállalatánál meglelhe- tőnek. Előfordult persze, hogy kockáztattak és vesz­tettéit, de ha nyerések és vesztések mennyiségét, ér­tékét vetjük össze, akkor nem kétséges a válasz, a bátorság busásan kifizető­dő. S ok szó esik napjaink­ban a kivitel gyors növelésének szüksé­gességéről, s biztatóan gya­rapodik azoknak a cégek­nek a köre, amelyek meg­hallják ezt a társadalmi követelményt. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat pél­dául kezdeti, nem bátorta­lan, de körültekintően óva­tos lépések után az idén már félmillió dollár érték­ben szállít műszaki szöve­teket Spanyolországba. Akár be is érhetnék ezzel, ám mertek kockázatot vál­lalni, s egy több évre szóló keretmegállapodás alapján lehetőségük nyílik arra, hogy 1978-ban és 1979-ben a félmillió dolláros kivitelt e partner esetében a há­romszorosára növeljék. Akárcsak az árammérő­gyáriak, a lenfonósok sem azt keresték, nekik mi a kényelmesebb, hanem azt, hogyan közeledik minél jobban egymáshoz a válla­lati és a népgazdasági ér­dek, s e közeledés elősegí­téséért nekik mit kell ten­niük. Pedig nem lett volna abból sem nagy baj, ha mindkét cég veszni hagy­ja a szóbanforgó üzleteket; ettől még nem csukják be a gyárkapukat. Az sem biztos, hogy a megrendelé­sek teljesítése valamennyi érintett zsebébe több fo­rintot tesz, de — amint ezt munkájuk bizonyítja — nem erről az oldalról kell kiindulni. A kiindulópont csakis az lehet, hogy hol találkozik a népgazdasági és a vállalati érdekeltség hosszú távú vonulata, s majd e találkozási pont részletes elemzése után következhet az egyéni ha­szon, s abból a forint. Idealizmus ez a sorrend? Az említett, s az ezekhez hasonló példák bizonyítják, nem idealizmus, olyannyi­ra nem, hogy vállalatok tisztes létszámú csapata dolgozik, cselekszik így. Napról napra adják tanú­ságát annak, hogy a játék­ra, a nyerésre nemcsak le­hetséges, hanem egyenesen szükséges felkészülni, hogy szeretnek nyerni, de elő­ször tesznek érte, s csak utána söprik be a nyeresé­get. Talán illetlenül hang­zik, de igaz: az ilyen játé­kosok láttán tűnik fel iga­zán, milyen sokan vannak a kibicek. Mészáros Ottó _______________________Z—J Ma gyar pártküldöttség utazott Varsóba Befejezéséhez közeledik a kukoricavetés Csaknem 260 hektáron termesztenek az idén kukoricát a bagi Petőfi Termelőszövetkezetben. Jelenleg a vetés után hengerelnek. Nagy Iván felvétele i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom