Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
1977. április 33., szombat w”r> rt V sJímHav Atyevőtelep lesz A Kék-Buna Szakszövetkezet építöbrigádja Tathitőtfalun a szentendrei-szigeti eperország: gyümölcsátvevő telepét építi. Képünk az alapozási munkákról készült. > -: ^ w. ■ w t ................................. SssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSJrSSSSSSSSSSSSSS* Elismerés a Volán-kollektívának A mélypontról indultak Levél egy kocsitulajdonoshoz Bár levelet csak akkor szoktam írni, ha közeli hozzátartozóimat, barátai, mat szándékozom megtisztelni, de most az On esetében kivételt teszek. Bizonyára azon is csodálkozik, hogy a nagy nyilvánosság előtt írok Önnek, de ha szabad ezt a kifejezést használni, isten látja lelkem, nem én vagyok az oka. Az előzményekről csak annyit, hogy évekig ott éktelenkedett Pomáz és Budakalász között egy szeméttelep, amelyről mi is sokat cikkeztünk, kértük, szüntessék meg, nem jó helyen van, az arra utazó hazai és külföldi turistáknak sem nyújt lenyűgöző látványt. Nos, a szeméttelepet bezárták, most földet hordanak rá, egyengetik a talajt, rendbe akarják tenni véglegesen. Táblák is hirdetik: „A szeméttelep megszűnt. Szemetet lerakni tilos!” Sőt, olyan tábla is van, amely mutatja az új telep felé vezető utat. Az új szemétlerakóhely a község túlsó oldalán van, a tanácsnak eddig egymillió forintjába került annak a bejárati útnak a megépítése, amely oda vezet. Felelőtlen emberek azért még továbbra is a régi lerakóhelyre hordták a szemetet, ezért a tanács két mezőőrt állított oda, hogy vigyázzanak a rendre és ne engedjék ledobálni a hulladékot. ön a közelmúltban IL 45—12 rendszámú piros színű személygépkocsijával megállt a szeméttelep mellett. Cseh József mezőőr hiába figyelmeztette, hogy itt tilos szemetet lerakni. „Dobd csak ki nyugodtan!” — biztatta Ont a kocsiban ülő nő és On így is cselekedett. Három hatalmas nylonzsák hulladékot kilökött az útmenti árokba, aztán a jól végzett munka örömével beült a kocsijába és elrobogott. A mezőőr nem tehetett mást, felírta a kocsi rendszámát és a szemetes zsákokat behúzgálta a gödörbe. A községi tanácsnál láttam a KPM illetékeseihez írt levelet, amelyben keresik a kocsi tulajdonosát. Ont. Ha megtudják a nevét, lakcímét — márpedig megtudják — köztisztasági szabálysértés miatt eljárást indítanak. Magyarán szólva megbüntetik, Meg is érdemli.' Négyéves megfeszített munka eredménye az az elismerés, amelyben a Volán 20-as Vállalat szentendrei önálló főnöksége az elmúlt héten részesült: a vállalat vezetői ünnepélyes keretek között adták át a 180 tagú kollektívának az élüzem kitüntetést, és az 1976. évi szocialista munkaversenyben első helyezést elért gazdálkodó egységnek járó oklevelet, vándorzászlót. Hogyan érték el az élüzem szintet? Érről beszélgetünk Major Pállal, a főnökség vezetőjével és Sárvári József párttitkárral. — 1973 januárjában, amikor ide kerültünk, sok bajjal küszködtünk — mondja Major Páll. — A járatok állandóan késtek, kimaradtak, az emberek sorra kiléptek. máshová mentek dolgozni, rossz volt a hangulat, a légkör a főnökségen. Első feladatként a személyi feltételeket, a megfelelő munkáslétszámot kellett biztosítani; mintegy 40 embert vettünk fel, többségük gépkocsivezető, szerelő, jegykezelő volt. A vállalatvezetés 1974- ben úgy határozott, hogy az autóbuszokat Almex típusú svéd jegykiadó géppel szerelik fel, ezáltal lehetőség nyílt az egyszemélyes kiszolgálási rendszer bevezetésére. Levelet írtunk azoknak a gépkocsi- vezetőknek, akik kiléptek tőlünk: kértük, jöjjenek vissza, megfelelő munkakörülményekről gondoskodunk. Sokan visz- sza is jöttek. — 1975-ben Ikarus—226-os Asszony a tanácselnöki székben típusú panoráma-autóbuszokat kaptunk. Huszonöt ilyen kocsink van. Ezeken a modern buszokon jobb munkakörülmények között dolgoznak gépkocsivezetőink. A vállalat vezetői megígérték, őszre lecserélik azt a tíz elavult, csuklós autóbuszt is, amely még üzemben van. Ikarus 280-as típust kapunk helyettük. Az idén, év elején már állandósult a munkáslétszám. Ma már az üzemi demokrácia kérdései, a szocialista brigádmozgalom szélesítése, a munkaerkölcs, a munkafegyelem javítása adják nálunk a legfontosabb tennivalókat. Tavaly a brigádok például már 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek: raktársor, felújítóműhely épült, parkosítottak, kitatarozták a nagy műhelyt. — Az előző évekhez képest mi is többet adtunk dolgozóinknak. Az elővárosi forgalomban részt vevő gépkocsi- vezetők évi ötezer forint forgalmi jutalékot kapnak, a kilométerpénz összege is magasabb. A forgalmi szolgálattevők prémiumrendszerben dolgoznak. Tavaly 200 ezer forint jutalmat osztottunk szét, 24,2 nap nyereséget, a védett kort elért, nyugdíj előtt álló dolgozóinknak magasabb fizetést adtunk, és a Pintér László vezette aranykoszorús brigád a vállalat kiváló brigádja címet nyerte el. — A tizennyolc kommunistát magába foglaló pártszervezet elkészítette idei cselekvési programját, melyben fontos helyen szerepel az anyag- és energiatakarékosság. Április elsejétől kísérletképpen úgynevezett zártrendszerű üzemanyag-gazdálkodásra tértünk át, melynek során a túlfogyasztó gépkocsikat naponta ki tudjuk szűrni, nemcsak egy- egy termelési ciklus végén. Ez a kísérlet egyelőre a vállalatnak csak néhány üzemében folyik, köztük nálunk, Szentendrén. Jól dolgoizik a KISZ- szervezet és a szakszervezet is. A korábbi 25—30 százalékos szervezettséghez viszonyítva, ma már dolgozóink 95 százaléka szakszervezeti tag. A DH munkarendszer bevezetésén pedig most fáradozunk. Minden igyekezetünk: kulturált autóbusz-közlekedéssel szolgálni az utazóközönséget. Telek és engedély Két rendelet nyomában Az utóbbi időben, amióta rendeletben rögzítették, hogy állami tulajdonban lévő telkeket nem lehet vásárolni, az ország különböző részeiből személyesen, illetve levélben, kérvényben sokan fordulnak a városi tanácshoz: lakásépítés, hétvégi ház építése céljából szívesen bérelnének telket Szentendrén. Felkerestük Száva Pált, a városi tanács műszaki osztályának vezető főmérnökét, adjon tájékoztatást e sokakat foglalkoztató kérdésről. — Valóban sokan kérték tőlünk — mondja a vezető főmérnök —, hogy adjunk tartöß használatba telkeket. Nem ért felkészületlenül bennünket ez az óhaj. Az eddig írásban beérkezett kérelmekre természetesen válaszolunk, de őszintén meg kell mondani, felméréseink alapján jelenleg nincsenek erre a célra alkalmas telkek Szentendrén. Köznyelven szólva, szó sincs arról, hogy ismét parcellázunk, vagy valamilyen bértelekakciót indítunk. — Az ÉVM-nek az építési eljárásokról megjelent módosító rendelete is bizonyos zavart, félreértést keltett egyesekben. Nem ismerik a rendelet teljes szövegét és csak azt jegyezték meg, hogy nem minden építkezéshez kell engedélyt kérni. Viszont a rendelet kiemelten foglalkozik a műemlék jellegű városrészek, városok építkezési feltételeivel. Szentendrén, a belső körút mentén van a műemlék jellegű városmag. Ebben a belvárosi részbén bontáshoz, bővítéshez, felújításhoz minden esetben tanácsi engedély szükséges. Ezért célszerű, ha az építkezni szándékozók, mielőtt munkához látnak, felkeresik a városi tanács műszaki osztályát, ahol pontos felvilágosítást adnak nekik az ügyintézők. Így sok vitának, félreértésnek, esetleges hivatalos intézkedésnek, bírságolásnak is elejét veszik. Fontos a belső ellenőrzés Egy vizsgálat tanulságai Mostanában sokat cikkeznem, vitatkoznak a hivatásukat, páiyájuKat elhagyó pedagógusomról. A sors véletlenje loiyian egyikük most itt ül velem szemoen. Gyorsan hozzá keli tenni, az iiie.ó nem a rossz mura.iamórüimanyek, az anyagi es erkölcsi megoecsülés hiánya, vagy a túlterhelés miatt van meg a pedagógiától. O maga is úgy érzi: nagy megtiszteltetés erte. Húgai hoor- né, a puisszentlászloi általános ískoia voit magyar—orosz szakos tanára, igazgatóhelyettese január elsejétől Visegrud tanácselnöke. így kezdődött — Sokat gondolkoztam rajba, vállaijam-e ezt a nenez tisztségei. Kerestem azokat a hasonlóságomat, ame.y-am mindmet pátyán megvannak és úgy érzem, a humanitás, az emberekkel való' foglalkozás, törődés mindkét hivatás jenemzöje es ebben is sok hasznát ve- i pedagógiai ismereteirn- oát így kezdődött... életútját szerényen, rövid tőmondatokban fogalmazza. 1970-ben végzett a szegedi tanárképző foismolán. Tanított Túrkevén, egy évig városi úttörőtitkár is volt, 1974-ben került Pilisszentlászlóra. A férjé ugyancsak magyar—orosz szakos tanár. Már ő is itt tanít Visegrádon. Egy gyermekük van. Gyors beilleszkedés Húgai Tiborné akkor válik beszédessé, amikor a munkájáról esik szó. Meglepő biztonsággal ismeri a község eddigi életét, eredményeit, a rideg statisztikákba szorított elképzeléseket, számadatokat, utcaneveket fejből mondja, magyarázza hibátlanul. Aztán a tájékozottság titka is kiderül : — Sorra felkerestem a helyi vállalatokat, intézményeket — mondja. — Ezek nemcsak bemutatkozó látogatások voltak, a közös tennivalókról, az együttműködés további lehetőségeiről is beszélgettünk. Aztán minden tanácstaggal bejárom a körzeteket. Ismerkedem az emberekkel, a körzet gondjaival. kiemelt feladataival. Ügy érzem, tartalmasabb kapcsolatokat lehet így kiépíteni a tanácstagokkal és az ott élő emberekkel is. A beilleszkedést természetesen segítették a tanács dolgozói is, a munkatársak, a nyugdíjba vonult tanácselnök és a községi pártvezetőségtől is sok támogatást kapok a munkámhoz. Egyhónapos, a kezdő tanácselnökök részére rendezett továbbképzésen voltam Pécelen, ott is rengeteget tanultam. Milyen gondok, tennivalók foglalkoztatják az új tanácselnököt? Erről is szívesen beszél. Járási összefogással épül a KRESZ-park. A gyermeknapon szeretnék átadni. A hegyoldalakon a leomló sziklafalak sok veszélyt rejtenek magukban. Végre találtak kivitelezőt, júniusban, júliusban konzerválják a falakat, megszüntetik az omlást. Fel kellene újítani a művelődési házat, de csak a helyi vállalatok és A vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzésnek fontos szerepe van a társadalmi tulajdon védelmében, a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem erősítésében, ugyanakkor a gazdasági vezetők munkájukban, intézkedéseikben kamatoztatni tudják a belső ellenőrzés elemzéseit, javaslatait. A szentendrei járási-városi népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban több gazdasági egységnél, így a Szentendrei Ipari Szövetkezetnél, a pomázi Egyesült Dunakanyar Xsz-nél, a Kö- zép-Dunamenti Vlzgadálkodási Társulatnál, valamint a budakalászi tanács költségvetési üzeménél szc.es körű vizsgalattal merte tel a belső ellenőrzés rendszerének, működésének vállalati sajátosságait, az ellenőrző munka hatékonyságát és hiányosságait. A tapasztalatokról Pesti István, a NEB járási-városi elnöke tájékoztatta lapunkat: Hogyan hasznosítják a lehetőségeket ? intézmények segítségével tudják megoldani. Legnagyobb gondjuk egyike a szemétszállítás. A szeméttelep a Duna-par- tan van, viszont nincs olyan terület Visegrádon, amely alkalmasabb lenne tárolásra. Ügy néz ki, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság leveszi a tanács válláról ezt a gondot. Csatornázni is kéne. Dolgozni jöttem ... Azt mondják, hogy ha új vezető kerül egy vállalat, intézmény élére, már az első perctől kezdve igyekszik „saját képére”. átformálni mindent. Kicseréli a bútorokat, esetleg falat bontat, átalakít, rendezkedik. Az új elnöknő irodájában nem változott semmi, minden úgy van, ahogyan elődje idejében volt. Amikor tréfásan megemlítem neki, hogy semmi „újat” nem hozott ebbe az irodába, nagyon komolyan válaszol: — Ezek formaságok, ilyenekre nem is gondolok. Én dolgozni jöttem ide ... — Elsősorban azt vizsgáltuk: a gazdasági egységek milyen ellenőrzési rendszert hoztak létre, alkalmaznak-e függetlenített belső ellenőrt, esetleg ellenőrzési csoport vagy osztály működik. Van-e ügyrendje, belső szabályzata, ellenőrzési terve a vállalatnak, melyik gazdasági vezető irányítja ezt a munkát, hogyan hasznosítják a belső ellenőrzés tapasztalatait, milyen intézkedéseket tesznek a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A vizsgált időszak az 1976-os gazdasági év volt. — A tapasztalatok szerint a budakalászi költségvetési üzemben a könyvelési csoportvezetőt bízták meg a belső ellenőrzéssel, s 1976. decemberétől függetlenített ellenőre is van az üzemnek, aki azonban tényleges munkát nem végzett, feladatait sem ismeri. A többi gazdasági egységben van függetlenített belső ellenőr és közvetlenül az elnök, az igazgató hatáskörébe tartozik. Csak a Szentendrei Ipari Szövetkezet rendelkezik belső ellenőri szabályzattal. a vízgazdálkodási társulat idei, módosított ügyrendje már szabályozza a belső ellenőr tennivalóit is, viszont a szabályzatok hiányosak, csak az ellenőr jogait tennivalóit rögzítik, de hiányzik belőlük a munkakör betöltéséhez szükséges személyi feltételek meghatározása. A Dunakanyar Tsz-ben és a költség- vetési üzemben nem volt működési szabályzat. A vizsgálat után az utóbbi két gazdasági egység vezetői is elhatározták, hogy elkészítik a szabályzatot. — A költségvetési üzem kivételével mindenütt készítenek éves ellenőrzési tervet. — A vizsgált egységek vezetői a belső ellenőrök munkáját fontosnak tartják, javaslataik többségét elfogadják. A hibák elkövetőit felelősségre vonják: a Dunakanyar Tsz-ben 12 esetben indítottak fegyelmit és 381 ezer forint kártérítésre kötelezték a vétkeseket. A vízgazdálkodási társulatnál hét fegyelmi volt, közülük háromnak egész évi prémiumát megvonták. Tapasztalataink szerint különösen az utóbbi gazdasági egység vezetői törekednek arra, hogy fokozzák a belső ellenőrzés hatékonyságát. A vizsgálat olyan sok érdekes, általánosítható kérdést vetett fel, hogy a város és a járás gazdasági egységeinek írásos tájékoztatót küldünk, ezenkívül a járási pártbizottságon a párttitkároknak is beszámolunk a vizsgálatról. Célunk, hogy a társadalmi tulajdon védelmében, a belső ellenőrzés hatékonyságának növelésében még többet tegyenek az elkövetkező időszakban a gazdasá. gi egységek felelős vezetői. — Azt is hangsúlyozni kell, hogy vizsgálatunk eredményeit látva, a gazdasági egységek vezetői azonnal hozzáfogtak a .feltárt hiányosságok megszüntetéséhez és intézkedéseikről tájékoztatnak bennünket. Járási versenyek Tűzoltó, kertészkedő úttörők Vasárnap, április 24-én, Vácott tűzoltóversenyt rendeznek Szentendre, a szentendrei járás, valamint a vendéglátó Vác és a váci járás úttörőinek. A szentendrei járásból 18 úttörőcsapat nevezett be, a város mindhárom általános iskolájából is részt vesznek pajtások a vetélkedőn. A staféta- és szerelési versenyen nyolc tagból álló csapatok képviselik a város és a járás úttörőit. Hétfőn, április 25-én a pomázi 1. számú általános iskolában kerül sor az úttörő- mezőgazdászok járási vetélkedőjére. A szentendrei járásban először rendeznek úttörőknek ilyen versenyt. A versenyzők az elméleti feladatlap kitöltése mellett háztartási ismeretekből és gyakorlatból vizsgáznak, különböző mezőgazdasági eszközöket készítenek, ásnak, gereblyéznek, ágyásokat készítenek a verseny során. Az e'so helyezést elérő csapat a megyei vetélkedőn vesz, részt, amelyet május elején Halásztelken rendeznek. A helyezetteket értékes tárgy- és könyvjutalomban részesítik a járás termelőszövetkezetei. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Halm agyi Péter
