Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
6 Chilian 1977. ÁPRILIS 10., VASARNAP A népművészet ifjú mestere Ismét meghirdették a pályázatot Az idén is versenyre hívták a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésére vállalkozó fiatalokat. A KISZ KB, a Kulturális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanácscsal karöltve hirdette meg az alkotó kedvű fiatalok seregszemléjét. Ezúttal is tizenöt Népművészet ifjú mestere cím talál majd gazdára. Az idén is külön bírálják el a műkedvelő, illetve a hivatásos versenyzők előadásait, alkotásait. Indulhatnak hangszeres népzenében, népdal- előadással, néptáncbemutatóval, népmesemondással. Bemutatkozhatnak a hímzők, a népi szőttesek mesterei, a fafaragók, a fazekasmesterség hagyományainak ifjú őrzői. A zsűri pályamunkákat vár a népi kerámiaművészet reprezentánsaitól, pályázni lehet szövött technikájú szőnyegekkel, kékfestéssel, tojásfestéssel, kovácsoltvas-munkákkal, vagy gyékény- és vesszőfonással. A népi iparművészeti tárgyakat és dolgozatokat június 1 és 5 között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes székházába. TV-FIGYELŐ Csdk Illők... Nem ígért egységes témakört Vitray Tamás a legutóbb, pénteken este közvetített Csak ülök és mesélek... című műsorának, a néző mégis bőven talált benne olyasmit, ami könnyen odasorolható egy címke mögé. Még mindig nem tudunk igazán családi ünnepeket ülni, születőket, házasuló- kat köszönteni, elhunytakat búcsúztatni — ez derült ki a bizarr látványú, ám annál komolyabb mondandójú képsorokból. Születők ünneplése? Kínoskeserves rigmusokkal kísért, kendőlobogtató gyermekjáték — inkább kisdobosoknak, mint újszülötteknek való. összeházasulók köszöntése? Mirtuszos, szmokingos divatbemutató, amit nem ok nélkül vicceltek meg abban a kétvő- legényes nászünnepben április elsején. Elhunytak búcsúztatása? Ott sincs minden rendjén, hiszen — mint azt a Pest megyei Nyomdaipari Vállalat nevén meg nem nevezett igazgató- helyettesétől, e szertartás önkéntes szakértőjétől megtudtuk — nemcsak kevés szó esik, hanem kevés is történik azért, hogy a szerényebben dekorált, bensőséges temetések váljanak népszerűvé. Furcsa mindezt egy efféle szórakoztató műsorról elmondani, ám — s tulajdonképpen Tanuló felnőttek Mind népszerűbb Pest megyében is a felnőttoktatás. Hogy mi az oka ennek? Elsősorban az, hogy a megyei munkahelyen dolgozók tizenhét százalékának, azaz huszon- nyolcezer embernek nincs meg az általános iskolai végzettsége. A fejlődés egyre jelentősebb. * Amíg 1971-ben még csak kétezren vettek részt az alapfokú felnőttoktatásban, jelenleg már négyezer-nyolcszázan tanulnak. A beiratkozottak hetven százaléka fizikai dolgozó. Az ' összes résztvevőnek több mint negyede pedig húsz éven aluli fiatal. Jelenleg a megyében 94 helyen folyik alapfokú felnőtt- oktatás. A műszaki értelmiség bevonásával sok helyen rendszeres korrepetálási lehetőséget nyújtanak a tanulóknak. A vállalatok az új kollektív szerződésekben, esetenként a rendeletekben előírt kedvezményeken felül az oktatási költségek teljes vállalásával, tanszerek vásárlásával, jutalmakkal ösztönzik a műveltség gyarapítását. Az előbbrelépés nemcsak az alapfokú oktatásban jelentkezik. Jelenleg már 45 iskolában folyik középiskolai felnőttoktatás, amelyben több, mint hétezren vesznek részt. Az általános iskolai felnőttoktatáshoz hasonlóan itt is emelkedett a fiatalok aránya és o fizikai dolgozók száma meghaladja az ötven százalékot. És az, oktatásbaij részt vevők száma ezzel korántsem teljes. Ugyanis az említetteken kívül még csaknem hétezren tanulnak a főváros alsó-, illetve középfokú iskoláiban a megyében élő dolgozók közül. A többet tudás igényét bizonyítja az is, hogy a megyében jelenleg már 317' munkahelyen 11 ezer 500-an vesznek részt a szakmunkásképzésben, illetve a különböző továbbképzéseken. ezért tetszik annyira Vitray sorozata — a legbizarrabb helyzetben, a legkülöncebb figurában is rendre talál ő olyasmit, ami megfogja, meggondolkodtatja, egy igen vagy eppen egy nem kimondására készteti a nézőt. Ügy véleményez,^ hogy véleményt kelt. KoiÁCS Judit. Az Ólombetűs vallomások — sajnos igen nagy szünetekkel jelentkező — sorozatának legújabb adása Kovács Juditot, a Magyar Nemzet főmunkatársát mutatta be. Stílusosan; inkább a riportalanyokat, mint magát a riportert fotózva. Aki rendszeresen olvassa Kovács Judit cikkeit, előre tudhatta, miféle ügyek és emberek kerülnek a kéoernyőre. Csecsemővédelem, egészségápolás, a családi közösségek megannyi öröme- gondja, na és az asszonysorsok konfliktusai, amelyeket különös szenvedéllyel szeret föltárni a nőmozgalomban oly kitünően iskolázott, egykori munkatársaihoz máig elszakíthatatlan ul kötődő riporter. Portréja nemcsak a pályatársaknak szolgált példával, miképpen lehet és kell körbejárni, szolgálni — fölvállalni — egy témakört, hanem mindenkinek: igen, valahogy így — ennyi tapintattal, ám ennyi eréllyel — szóljunk bele mások életébe. Kovács Judit eddigi életműve (melyet éppen a hetekben ismertek el Rózsa Ferenc-díjjal) jól mutatja; hányszor, de hányszor szükséges az efféle beleszólás. A cédrus. Az Operaház színpadáról került át Hidas Frigyes és Seregi László balettje a képernyőre. Alighanem a magyar televíziózás történetében A cédrus filmre rögzítése a legnagyobb balettprodukció. A hatalmas vállalkozást bizonyára kellő szakmai elismerés koronázza, ám még e műfajhoz kevéssé értő nézők is azt mondhatták: valami nagyon szépet láttam! Ritka, hogy közönség nélkül ilyen átélt játékra legyenek képesek a táncosok, s az még ritkább, hogy ennyire a tv-re illeszkedjen egy színpadi mű. Horváth Ádám rendező és Sik Igor operatőr jóvoltából most ennek is, annak is örvendhettünk, s a több mint egyórás balettfilm utolsó képe után joggal gondolhattuk: sok-sok tv-adó tűzi majd műsorára ezt a remekbe készült Cédrust. Miképp a táncjáték ihletője, Csontváry, a tánc is bejárja majd a maga diadalútját. Akácz László A családi életre nevelés az aszódi és nagykőrösi gimnáziumban A jövőhöz igazított tapasztalat Az idei tanévben lett kötelező a családi életre nevelés az általános iskolák felső tagozatában és a középfokú tanintézetekben. Az osztályfőnöki órák keretében — a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően — négy, illetve hat órában oktatják az új tantárgyat. A program alapvetően négy témakört foglal magába: a család és társadalom viszonyát, a család funkcióit és ezen belül a gyermeknevelést, a nemek közötti kapcsolatrendszer tartalmát és formáját, illetve a pszichoszexuális fejlődés keretében a szexualitás biológiai, életrendbeli, mentálhigiénés kérdéseit. Szocialista eszmény Csak viszonylagosan tekinthetjük újnak az iskolákban a családi életre nevelést, mert kísérletképpen már 1974-ben bevezették 60 .általános és 30 középiskola 1200 osztályában. Igaz, Dél-Pest megyében csak ebben a tanévben kezdték meg a tantervi rendszerű oktatását. S mint minden újnak, ennek is vannak lelkes támogatói és természetesen megkérdőjelezői is. A családi életre nevelés oktatásának tapasztalatai még elég ellentmondásosak, s nem sikerült egészen megszüntetni! ennek a témának a titokzatosságát. Pedig ezeken az órákon Is a közösségi emberré nevelés a cél, a kollektív ember, kollektív kapcsolatairól esik szó. Azzal a kitétellel, hogy a családi életre nevelésben nagyobb hangsúlyt kap a legkisebb közösség belső funkcionálása, és ezzel természetes összefüggésben a nemek közötti kapcsolat szexuális tartalma. Ez a nevelés automatikusan hat a már meglevő családokra, tehát azokra, amelyekben a tanulók élnek, miközben azt kívánja szolgálni, hogy a felnövekvő nemzedék kapcsolatai tudatosabban alakuljanak, s az általuk alapított család jobban megfeleljen a korszerű, szocialista eszménynek. Vélemények A család szocialista jegyei azonban csak most alakulnak. Az utóbbi évtizedekben sok tekintetben megváltozott a családi élet jellege. Módosult a családtagok közötti kapcsolatok formája, sőt tartalma is. Sokan már-már a családeszmény felbomlásáról beszéltek, s az elbizonytalanodás tapasztalható volt a szülők és a pedagógusok körében is. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta az ifjúság szemléletét — Nincs válságban a család, csak elavult — mondta az aszódi gimnázium egyik harmadikos fiú tanulója. S ezzel, talán öntudatlanul, de reális közérzetet fogalmazott meg. Bár az órát vezető pedagógus igyekezett nyugodtabb vizekre terelni a beszélgetést, ismét szembe találta magát egy kislány érvelésével: meglehetősen sok a felbomlott házasság és családok. Ezt követően tanári kijelentő módban elhangzott: csak a kizsákmányoló társadalmakban létezik a család válsága. Bizonnyal növelte volna a magyarázattal kapcsolatos gondokat egy nagykőrösi negyedikes gimnazista fiú véleménye: A klasszikus értelemben vett család a nők munká- baállása miatt került válságba. Elgondolkodtató az aszódi pedagógus érvelése, s a szavaiból megfogalmazódó eszmény, hogy milyen is legyen az ideális család. — A család ereje a közösségi lényegében van... összetartója a feltétel nélküli szeretet, a szülők iránti tisztelet, az egymás kölcsönös segítése ... korszerűségének záloga a családi munkamegosztás ... és a harmónia kulcsa a kölcsönös bizalom. Nem recepteket A családi életre nevelés egyik alapvető ellentmondását fedezhetjük fel itt. A szülő és a pedagógus csak a saját tapasztalatát adhatja át, ám a gyerekek ezt a tapasztalatot öt—^íz év múlva fogják hasznosítani, már megváltozott körülmények között. A gyerekeknek tehát a jövőhöz igazított tapasztalatokra volna szükségük. Mi lehet a megoldás? Egy korábbi beszélgetésből kívánkozik ide a válasz. Gál Erzsébet, az Országos Pedagógiai Intézet tudományos kutatója így fogalmazott: — A fiaEszményképe: az alkotó ember MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Fél esztendővel ezelőtt arra a kérdésre, hogy miért nem vonzó a népművelői pálya, többen így fogalmaztak: ...a népművelő fizetése, s még inkább a kereseti lehetősége kevesebb, mint egy pedagógusé. Lakás a legtöbb esetben nem várja, s még építési kölcsönt sem kap. A munkakörülményei körülhatárolatlanok, ugyanakkor egy művelődési ház vezetője szakmai, gazdasági, adminisztrációs, szervezési és esztétikai vonatkozásban egyaránt felelősségre vonható... Nem hivatal Urbán László, az érdi művelődési központ igazgatója cáfol. — Esztendővel ezelőtt talán még én is így fogalmaztam volna. Kétezerötszáz forint fizetés, egy év alatt három albérlet, meghatározatlan feladatkör ... Aztán egy nap felhívott telefonon a nagyközség tanácsának elnöke és közölte: április elsején költözhetem. Először azt hittem, áprilisi tréfa c3. egész. Utóbb elnézést kértem tőle ezért a gondolatért. Szóval egy esztendő óta önálló főbérleti lakásban lakom. A fizetésem jelenleg már három- ezerhatszáz forint. A közművelődési törvény pedig segített tisztázni intézményünk feladatkörét. Panaszra tehát semmi okom. Hogy naponta nem nyolc órát dolgozom? Foglaltak a szombatok és a vasárnapok? Ez nem hivatal. Amikor ezt a pályát választottam, számoltam vele... A választás persze nem volt ilyen egyszerű. Annál is inkább nem, mert középiskolai évei alatt az orvosi hivatásra készült. Szeretem az embereket — ez volt legfőbb érve. Aztán mégis tanári szakra iratkozott: magyar—latin tanári diplomát szerzett Debrecenben. A tanári hivatás is az emberekhez kötődik — magyarázza a változást. Aztán még hozzáteszi, erősítendő az indokot: az irodalom mindig is nagyon közel állt hozzám. Ezt mi sem bizonyítja jobban: már egyetemi évei alatt munkásklubot, irodalmi színpadot vezetett a debreceni Nagy Sándor telepen. S hogy jól végezte dolgát: vezetése alatt a klub elnyerte a kiváló címet. • A munkások kérték Tulajdonképpen ez döntötte el további életét: a diploma megszerzése után a népművelői hivatást választotta. A munkás ifjúsági klub vezetésével cserélte fel a katedrát. — Jó gyakorlóév volt. Közel kerültem a munkásemberekhez, megismertem gondjaikat, igényeiket. Ezért is mertem megpályázni a meghirdetett érdi állást. Tudtam, hogy itt is elsősorban munkásokkal lesz dolgom. Azért az első körültekintés után megijedtem. Arra nem gondoltam, hogy ekkora település is létezik, mindöszsze nagyközségi ranggal. Szentendre lakossága például háromszor kitelne az itt élő emberekből. A település nagyságáról már nem is beszélek. Gyalogszerrel bejárni egyik végétől a másikig egy gyakorlott turistának is becsületére válik. Ezt nem panaszként mondom, hiszen magam választottam ezt a munkahelyet. Inkább csak indokaként annak: miért kellett több, mint fél esztendő csak az ismerkedéshez, a lehetőségek felméréséhez. Csak ezután kerülhetett sor az első brigádvetélkedők megrendezésére. Ennek nyomán került a tervek közé a szocialista brigádok klubjának megalakítása. Az ötletet nem Urbán László talál, ta ki. A munkások mondták: jó lenne gyakrabban összejönni egymással és más üzemek brigádjaival, találkozni írókkal, színészekkel, beszélgetni a nagyközség vezetőivel lakóhelyük holnapjáról, esetleg együtt menni színházba, moziba. Szükségét érezzük a társas együttlétnek, mondották, mert hiányolják a jóízű beszélgetések, viták hangulatát. Az üzemben, munka közben arra sincs lehetőség, hogy jobban megismerjék egymást, gondjaikat és örömeiket vagy akárcsak véleményt mondjanak egy filmről, egy tv-játékról, mindarról, ami foglalkoztatja őket. A klub megteremtené a lehetőséget a rendszeres összejövetelekre, egymás jobb megismerésére. A klubot sürgető vélemények jogosságát igazolta, hogy a nagyközség üzemeiben, gazdaságaiban több mint hatvan szocialista brigád dolgozott, ami szerényen számolva is mintegy ezer munkásembert jelentett, Igaz, ez a hatvan brigád harmincnál is több kis- és középüzem között oszlik meg — nagyüzemmel nem rendelkezik az ország legnagyobb, ma már negyvenháromezer lakosú nagyközsége. — A klub életképességére lehetett következtetni abból az egyre növekvő aktivitásból is, ami a szocialista brigádok részére rendezett vetélkedőket jellemezte. Az első, három hónapig tartó vetélkedőre még csak négy vállalat tizenegy szocialista brigádja jelentkezett. Közülük tíz mindvégig kitartott, s rendszeresen látogatta a feltételként kiírt politikai, irodalmi és népzenei előadásokat, kiállításokat. Csupán az érdekesség kedvéért említem, hogy a verseny első négy helyezését a Mezőgép érdi gyárának szocialista brigádjai sze. .rezték meg. A második, 1975. őszén rendezett vetélkedőre már hat vállalat tizennyolc brigádja nevezett, s közülük tizenhét mindvégig versenyben maradt. Nemcsak névlegesen Ilyen előzmények után került sor több mint egy esztendeje a szocialista brigádok klubjának megalakítására. Aki beiratkozott, nemcsak névlegesen tette, hogy ezzel is pontokat szerezzen brigádjának, hanem a maga hasznára és szórakoztatására rendszeres résztvevői is a mind sokszínűbb programoknak. Éppen egy ilyen brigádklubprogram talán egy életre emlékezetes marad az igazgató számára. — Százhetvenhatan mentünk el a Thália Színházba, hogy megnézzük László-Bencsik Sándor: Történelem alulnézetben című darabját. Ez tavaly májusban volt. Akkor ismertem meg azt a kislányt, akivel szeptemberben házasságot kötöttem. Az eltelt év bizonyít: a klub bevált. Fórummá vált, ahol a tagság fehér asztal mellett találkozhat országgyűlési képviselőjével, a nagyközség párt- és tanácsi vezetőivel, az üzemek, gazdaságok igazgatóival, elnökeivel. Az ilyen jellegű beszélgetések közelebb hozzák egymáshoz az embereket, jobban megismerik a közösség holnapjának terveit, s megértik gondjait. A klub ezzel a közélet iskolájává is válik, — A közművelődés eszményképe nem általában a művelt ember, hanem a műveltségét a köz és önmaga javára felhasználó, alkotó ember — fogalmazza meg búcsúzóul hivatásának tiszteletreméltó ars poeticáját a fiatal igazgató. Prukner Pál tatoknak nem szabad kész recepteket adni. Gondolkodtató összefüggéseket, megfelelő értékrendet kell adni az életre. Hogy mi a fontos, vagy kevésbé fontos, hogyan lehet a munkahelyen is helytállni és köz ben harmonikus családi életet teremteni, hogyan lehet a család nyitott és mégis intim közösség? A végső választ ezekre a kérdésekre a fiataloknak kell majd megadniuk, saját élethelyzetükhöz alkalmazkodva. A családi életre nevelés célja éppen az, hogy segítse az olyan személyiségek formálódását; akik társadalmi hivatásukban és a másik nemmel kialakított kapcsolatukban házastársi, szülőd szerepkörükben szabadon, felelősséggel tudnak dönteni. Érzelmi érettség A családi életre nevelés negyedik nagy témaköre a nemi felvilágosítás, a szexuális élettel kapcsolatos egészségügyi tudnivalók. Ez adja a már említett titokzatosságot, amely prüdentériát, álszemérmességet és tilalomfák erdejét is jelenti. S amikor hangsúlyozni kell a családi életre nevelés komplexitását, nem szabad háttérbe szorítani, kényes témaként kezelni a szexuális felvilágosítást. Erre figyelmeztet az az évi húszezer abortusz is (14—18 évesekre vonatkozó országos adat), melyről az egészségügyi szervek tudomást szereznek. Éppen a védettség megteremtése, a döntés előtti szükséges gondolkodás kifejlesztése érdekében helyes, hogy a program szerint már az általános iskolák 7—8. osztályában beszélni kell a születésszabályozásról. Természetesen azt is hangsúlyozva, hogy hatékony, hormonális fogamzásgátlókhoz csak 18 éves koruktól juthatnak a fiatalok. Érdekes és vonzóan megfontolt válaszokat kaptam a nagykőrösi gimfiázísíákíSl arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a 16—17 éves korban kialakított szexuális kapcsolatokról. Többségük nem helyeselte, mert időszerűtlennek tartja, s nem a biológiai, hanem az érzelmi érettség szempontjából. Ugyanakkor nem érzik feltétlenül elítélendőnek sem, ha valaki megfelelő igényességgel választja ki partnerét, s ha a kapcsolat érzelmileg is megalapozott. A válaszokban leggyakrabban a felelősség szó hangzott el, mint felelősség a partner iránt és felelősség a társadalom iránt. Az egyik negyedikes fiú úgy is felbontotta a kérdést, hogy dölgozik-e, vagy tanul még az érintett fiatal, mint mondta, a középiskolások sterilebb közegben élnek, így kevesebb élettapasztalatuk kétségessé teszi a megalapozott és harmonikus kapcsolat kialakítását. Közös felelősség A családi életre nevelés körüli legtöbb vita oka az a kérdés, hogy az egyes életkorokhoz mely témakörök kapcsolhatók leghatékonyabban. A vitát aligha lehetne ma még eldönteni, hiszen további részletes pszichológiai és szociológiai kutatásokra van szükség. Ezért hasznos, hogy az iskoláknak módjuk van rugalmasan összeállítani a fő kérdés- csoportokon belüli tematikát, hogy figyelembe vehetik az adott osztály érzelmi fejlettségi szintjét, érdeklődését és a helyileg jelentkező konkrét problémákat. A családi életre nevelés hatékonyságát mérni csak hosszabb idő perspektívájában lehet. S az eredményeket sem várhatjuk egyik napról a másikra, hiszen az osztályfőnöknek is el kell mélyíteni ennek a témakörnek a sajátos pedagógiáját, ki kell próbálniuk a központilag ajánlott módszereket és mérlegelni kell saját tapasztalataikat. S ami nagyon fontos: az iskolában folyó családi életre neveiét nem veszi le a szülők válláról a terhet és a felelősséget, sől fokozottabb együttműködést, intenzívebb kavesolat kialaki» tását kíváni'i a gyerekekkel és az iskolával. Kriszt György 4 4
