Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

Farmering Vecsésrői Nagyobb teljesítmény, több keresőt Elégedett a megrendelő A vecsési VERUSZÖV a leg­régibb szövetkezetek közé tar­tozik, a felszabadulás utáni hónapokban alakult. Első fel­szerelései a szövetkezeti tagolt lábbal hajtható varrógépei vol­tak, a fanyeles kézi vasalókat faszénnel hevitették, mint haj­danán. nagyanyáink. — A mai modern nagyüzem szakmunkásainak a kezdet már történelem — mondja Kiss Ti- borné, a szövetkezet elnöke és Lakatos Éándorné főkönyvelő, akikkel az irodában beszélge­tünk. Változatos színekben — Szövetkezetünk csak egy­féle terméket állít elő — tájé­koztat Kiss Tiborné. — Éven­ként általában 220 ezer férfiin­get készítünk, különböző mé­retekben és változatosabbnál változatosabb színekben. A belkereskedelemnek 160 ezret szállítottunk 1976-ban, a töb­bit külföldre, a nálunk is jól ismert belga Levis cégnek ad­tuk el, ez utóbbiak férfi far­meringek voltak. A cég bizo­nyosan elégedett, mert megren­delését állandóan növeli. Mi sem panaszkodhatunk, jól ke­resünk az üzleten. Lakatos Sóndorné főkönyve­lő iratokat hoz be a szomszé­dos szobából és beléjük lapoz. — Tavalyi árbevételünk 22 millió 160 ezer forint volt, a nyereségünk pedig 1 millió 790 ezer forint, az előző 5,4, az utóbbi 7 százalékkal több, mint 1975-ben. — És a nyereségrészesedés? — Általában 6 napnak meg­felelő összeget fizettünk, de nem egyöntetűen, ugyanis differenciáltunk az 5—20 éve nálunk dolgozó tagok között, az itt töltött évek számának meg­felelően, a nyereségrészesedés összegét is emeltük. Ar és minőség A szövetkezetben jelenleg 45 varrónő dolgozik, havi kerese­tük 2 ezer 400 forint körül mo­zog. Amikor arról esik szó. hány­féle típusú férfiinget készíte­Emberbaráti kötelesség Donorok a járási székhelyen Harmincon most jelentkeztek először Megkezdődött a tavaszi szü­net az általános és középisko­lákban. A monori József Atti­la Gimnázium és Szakközép- iskola földszinti tantermei most nem a diákok diskurálá- sától hangosak:- felnőttek áll­nak sorban, csendben, önkén­tes véradónap a mai a járási székhelyen. Már - hagyomány­nak számít, hogy a véradás helye a gimnázium. ★ A véradás utáni szendvics és sör fogyasztása közben beszél­gettünk a Monori Építők Ipa­ri Szövetkezetéből jelentkezet­tekkel. Őri József kőműves, az I. számú főépítésvezetőség dolgo­zója: — Harmincötén jöttünk el. A vecsési OTP-lakótelepen dolgozunk, erre a napra mun­kaidő-kedvezményt is kaptunk. Már délben eltávoztunk Ve- csésről. önként ajánlottuk fel a segítséget, hiszen úgy érez­zük, a véradás emberbaráti kötelesség. Ha kell, máskor is szívesen odatartjuk a karun­kat.. A FÜSZÉRT monori fiókjá­nak dolgozói Décsy Nándor szakszervezeti titkár vezetésé­vel jöttek el vért adni. Gazda Lászlóné férjével együtt je­lentkezett. — Laci a Március 21. arany­koszorús szocialista brigád ve­zetője. ő minden évben ad vért, én hosszabb szünetet tar­tottam. Két kisgyermekemmel ugyanis gyermekgondozási sza­badságon voltam. Jövőre ismét eljövünk, hiszen jól tudjuk, hogy a segítség nagyon jólesik azoknak, akik rászorulnak. ★ Sírkő Sándor és Sirkó János testvérek. Mindketten a VII. kerületi Ingatlankezelő Válla­lat, dolgozói, az előbbi most adott tizenötödször vért. — A Gödöllői Vérellátó Köz­ponttól ’ rendszeresen kapunk meghívót az önkéntes véradó­napra. Szívesen megjelenünk mindig, a vállalatnál rende­zett véradónapon is részt ve­szünk. ir Szép számban jelentkeztek a kefegyárból, az állami gazda­ságból, a maggyárból, a ME- ZÖGÉP-től és a többi üzemből egyaránt. Délután négy órakor már is mértté vált az eredmény is: kétszázhatvanhárman jöttek el, 237 ember adhatott vért, melyből összesen 86 liter gyűlt össze. Ami külön örvendetes, harmincán először jelentkeztek véradásra, harminccal nőtt te­hát ezen a napon az önkéntes donorok száma. (gér) nap kulturális programja MOZIK Monor: Mr. McKinley szö­kése, I—II. Éjszakai előadá­son: A madárijesztő. Pilis: Kí­sértet Lublón. Vecsés: Egy lány Chicagóban. MŰVELŐDÉSI HAZAK Magiadon, 16 órától: a hon­ismereti szakkör foglalkozása, 18-tól: az irodalmi színpad pró_ bája (az ISG helyiségében). Mondén, 13-tól: az irodalmi szakkör próbája, 17-től: könyv­tári órák. Monoron, 14.30-tól 16-ig: a kézim inka szakkör foglalkozása (a Kossuth iskolá­ban). Monori-erdőn, 14-től 16- ig: a gyermekszakkör foglal­kozása. Emlékkiállítás Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban rendezték meg Gammel József, nemrégiben elhunyt vecsési festőművész Emlékkiállítását. A tárlat képei e hó 12-ig tekinthetők meg ltj. Fekete József felvétele nek, Kiss Tiborné veszi át a szót: — Nem tudom pontosan meg­mondani, de 20—30 félét egé­szen bizonyosan. — Ennyire szeretnek divato­san öltözködni a férfiak is? Nevetnek. —Sokkal kényesebbek, mint a nők — és sorolják, hányféle gallérfazont varrnak, hányféle színből és milyen anyagból készül a férfiing. Kissné hozzáteszi: — Ha látná a raktárunkat, el sem hinné, hogy az ott tá­rolt anyagokból nem női blú­zokat készítünk. — Persze — teszi hozzá —, csinálunk mi olcsó ingeket is. — A fazon folytán lesz drá­gább vagy olcsóbb az ing? — Szó sincs róla. Nekünk gyakorlatilag ugyanannyiba ke­rül az egyszerű ing előállítása, mint az úgynevezett divatingé. Az anyag minősége szabja meg az árat. T ermelékenyebben Amikor az idei tervek kerül­nek szóba, Lakatosné újra az irataiba lapoz. — Az árbevételt 23 millió 920 ezer forintra emeljük, de több lesz a tőkés bérmunka is, értékét összesen 2 millió 800 ezer forintra tervezzük. — A nyereségrészesedést 10 —15 százalékkal akarjuk emel­ni, az 1976-os esztendőhöz ké­pest a dolgozók bérét pedig 6 százalékkal, de úgy, hogy a többlet a termelékenység eme­léséből származzon. Kovács György Minden szerdán Szaktanácsadás — kiskerttuíajdonosoknak A monori művelődési ház­ban működő kertbarátok kö­rében minden szerdán este, 18 órától ingyenes növényvédel­mi, veteményezési, palántázá- si szaktanácsadást tartanak, szívesen látva az összes kis­kerttulaj donost. A P E S T M'E.G Y El ,-.H I R L A P KÜLÖN K I A DA S'A XIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1977. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Folyamatos az áruellátás Új üzleteket, olajk adnak át Az Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ küldöttgyűlése Az Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ a sülysápi művelődési házban tartotta meg mérlegzáró kül­döttgyűlését, melyen Spa- nits Gyula igazgatósági elnök értékelte az 1976. évi gazdálko­dás eredményeit, ismertette a fejlesztési terveket, feladato­kat. — Az előző gazdasági év egyesült szövetkezetünk első teljes, egyben az V. ötéves tervidőszak kezdő éve volt. El­mondhatjuk, eredményeink el­lenére, munkánkat számos ne­gatív jelenség, hiányosság is jellemezte, részben ezzel ma­gyarázható, hogy a részköz­gyűlések által jóváhagyott 1976. évi árbevételi ter­vünket mindössze 96 szá­zalékra teljesítettük — mondotta bevezetőjében az igazgatósági elnök. Az árbevétel-elmaradás bi­zonyos üzletek profilváltozásá­nak, illetve a tüzelő- és építő­anyagtelepek tranzitforgalom­csökkenésének következmé­nye. Spanits Gyula példaként említette meg a gyömrői ipar­cikkboltot, melyet élelmiszer- üzletté alakítottak át, ily mó­don árbevétele nyolcmillió fo­rinttal lett kevesebb a terve­zettnél, míg a sülysápi TÜ- ZÉP-telepen, a közületi ellá­tást leszűkítve kilencmillió fo­rinttal csökkent az árbevétel. — Az említett problémák el­lenére, a bolti üzemágban ked­vezően alakult az élelmiszer- áru-forgalom, mely csaknem 13, a ruházati forgalom pedig 9 százalékkal növekedett, a ko­rábbi évihez képest. Az alap­vető cikkekből, mindenek­előtt az élelmiszerekből egyen­letes, folyamatos volt az el­látás, és év közben tett intéz­kedéseink eredményeként, ja­vulás tapasztalható a sütőipari termékek ellátásában. Vala­melyest javult a hús- és töl­telékáru-kínálat, önálló felvá­sárlási-értékesítési tevékeny­séggel segítettük a lakosság jobb zöldség-, gyümiölcsellátá- sát. Az igazgatósági elnök el­mondotta, arra törekedett az ] ÁFÉSZ, hogy kicsiny ruházati üzleteiben elsősorban az úgy­nevezett napi cikkekben jelent­kező igényeket elégítse ki. Jól­lehet három nagy kereskedel­mi vállalattal tart közvetlen kapcsolatot a szövetkezet, még­is gondot jelentett a tüzelő- és építőanyagellátás. Túl azon, hogy például a szilárd tüzelő hiányos, késői szállítása gon­dot okozott a lakosságnak, kedvezőtlenül hatott a szö­vetkezet múlt évi árbevételére is. Jól alakult a vendéglátó üzemág árbevétele, örvendetes, hogy különö­sen az ételforgalom-növe- kedés a szembetűnő. A beszámoló értékelte a ter­meltetési és felvásárlási tevé­kenységet, az ipari és szolgál­tatási üzemág eredményeit, megjegyezve, a lakossági igé­nyeket figyelembe véve, a jö­vőben bővíteni, fejleszteni kí­vánja szolgáltató tevékenysé­gét az ÁFÉSZ. — Kedvezőtlenül alakult nyereségtervünk, az előirány­zott 8 millió 950 ezer forinttal szemben, mindössze 6 millió 267 ezer forint nyereséget ér­tünk el — folytatta az igaz­gatósági elnök. Az üzlethálózat leromlott ál­lapota miatt tatarozásra, fel­újításra a korábbi esztendő összegének dupláját, mintegy hárommillió forintot -használt fel az ÁFÉSZ. / A beruházásban jelentős hiányokat' kell pótolni az idén: átadásra kerül a 600 négy­zetméternyi alapterületű maglódi ABC áruház, For- l’a elemekből élelmiszer- üzlet épül Ecseren, a na­pokban lezajlott a men­üéi és a maglódi olajkút műszaki átvétele. Egy-egy, elemekből összeállí­tandó vendéglátóipari pavilont kap Sülysáp es Űri, jelentős összeget fordít az idén is az ÁFÉSZ a vendéglátóegységek, a boltok berendezéseinek kor­szerűsítésére, hűtővitrinek, pultok beszerzésére. Az Ecse- reh épülő fűtőolajkút — a megyei tanács utólagos pénz­ügyi támogatásával^— ' üzem­anyagtöltő állomássá bővül. Központi támogatással, Magló­don, 1978-ban, a volt központi iroda épületében cukrászüze­met alakítanak ki, s a község­ben* tervezett eszpresszóbőví­tés — építői kapacitás hiányá­ban — valószínű, hogy csak 1978-ban kezdődhet el. Spanits Gyula beszámolójá­ban elismerően beszélt a szo­cialista brigádmozgalom ered­ményeiről, tájékoztatást adott a vagyonvédelem helyzetéről, a szövetkezet választott testü­letének munkájáról, majd is­mertette az ÁFÉSZ intéz­kedési tervét, célul kitűzött feladatait, melyek teljesítése alapja az‘idei eredményesebb gazdálkodásnak. (jandú) Alinak a falak Jó ütemben épül az üllői iskola Az üllői új, 16 tantermes is­kola építéséről gyakran esik szó lapunk hasábjain. Ezúttal olyan eseményről tudósítha­tunk, amely nyilván piros be­tűkkel kerül be a Pest közeli nagyközség krónikájába. E hét elején ünnepeltek az Visszapillantó tükör Ä mencfeiek sem siratták meg WERBÖCZI ISTVÁN, mi­után 1507-ben megvásárolta Kusalyi Jakcsi János özvegyé­től a mendei birtokot, a men- deiek földesura lett. A magyar feudális jog megalkotója, aki kisnemesi családból szárma­zott, a feudális kizsákmányo­lás és népelnyomás megteste­sítője. II. Ulászló megbízta őt, az 1498. évi törvény alapján, jogkönyvek (Tripartitum) megírásával. Közvetlen gya­korlati tapasztalatait a föld­művelő jobbágysággal kapcso­latban minden valószínűség szerint a mendei és rákoscsa- bai birtokán szerezte. Eddig még nem találtunk adatot arra, hogy a mendei jobbágyság az 1514. évi ese­ményekben milyen szerepet töltött be, de nem lehetetlen, hogy a mendei, biliéi parasz­tok is épp úgy harcosai voltak az 1514. évi Dózsa György-féle parasztfelkelésnek, mint a szomszédos falvak lakói. Temesvári Bodó Mihály ne­mes, pesti polgár, borkereske­dő (1472—1510) felesége, ne­mes Törösdi Kónya Potencia - na (?—1519) újból férjhez ment a Mende szomszédságá­ban lakó Sülyi Ethele Mihály­hoz, 1512-ben, aki tekintélyes Pest megyei birtokos nemes­nek számított. Sülyi Ethele Mihály 1516-ban készítette el végrendeletét és abban Kónya Potenciától született lánya gyámjául megbízta Werbőczi Istvánt, Glésán Miklóst, Tor- nallyai Jakabot és Kenderessy Mihályt, akikről azt tudjuk, hogy a Jagelló kor legtekinté­lyesebb köznemesi pártvezérei voltak. (Kubinyi András: Bu­dai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló kor­ban, 1966. évi Lvtk. 267.). II. ULÁSZLÓ KIRÁLY ült a trónon, amikor 1523. február 7-én, a váci káptalan által ki­állított oklevél szerint, Wer­bőczi István királyi helytartót és fiát, Imrét, a király ado­mánylevele alapján, Mende és Tápiószentmárton Pest megyei birtokba bevezették. A beiktatáson jelen voltak a király emberei, Sam'ooki Thar- nok (Zsámboki Tárnok) Fe­renc, továbbá Rozgonyi István Oszlárról, Kátai Mihály Nagy­kőrösről és az óbudai apácák ceglédi jobbágyai közül is többen részt vettek, továbbá jelen volt Kovács József Thwrtelről (Törtei), Demsei N. Nagykátáról, Zywch (Szőcs vagy Szűcs) Mátyás Abonyból, Zeep (Szép) György Tószegről, Wry (Úri) Albert Bényéről, Nagy Albert (Belye) Bittérről, Takács Márton Farkasdról, More László Wry (Űri)-ból. Nyilvánvaló, Mendén ekkor azért gyűltek össze a közeli és távoli földbirtokosok, hogy a királyi helytartó előtt tiszte­legjenek, vagy hogy megismer­jék gyermekeiket, azért, hogy főleg fiaikat bemutassák, hi­szen annak idején nagyon fontos volt az ismeretség, a rokoni kapcsolatok kiépítése. Másrészt azért jelentek meg a szomszédos falvakból az em­berek, akik ismerték a hely­színt, hogy hites tanúként bi­zonyítsák: valóban melyik birtok is volt az, amelyet a ki­rályi kegy folytán, a helytartó adományként kapott.' Werbő- czivel ugyan nem sokra men­tek az emberek, sőt nevéhez sok olyan esemény kapcsoló­dik, ami paraszti szemmel nézve nem tekinthető dicső­ségnek, a történész szemével pedig számos tette elítélendő, királyi helytartói szerepe nem nyit fényes fejezetet a magyar történelemben. AZ IDŐ HOMOKÓRÁJÁN gyorsan peregtek a szemek, és hamarosan bekövetkezett a gyászos emlékezetű 1526. au­gusztus 29-i mohácsi csata, majd 1541-ben, a mohácsi csa­ta évfordulóján, a törökök be­vették Buda várát, és Werbő­czi Istvánt Buda város főbírá- jává tették, de rövidesen meg­halt. Halálának idejét 1541 — 42-re teszik. Valószínűleg a törökök mérgezték meg. — Hamut rá! — mondták az egykori magyarok, s a men- deiek sem siratták meg egy­kori földesurukat. Kővári József — Nagy Mihály építők, és velük ünnepeltek az üllőiek is. Szaknyelven szól­va ugyanis, elkészült a fal­egyen, vagyis állnak a falak, most már a födém, illetve a te­tőszerkezetnek kell a helyére kerülnie, és elkezdődhetnek, il­letve folytatódhatnak a belső munkálatok. Az új iskola majdani széles folyosóján rendezett rövid ün­nepségen jelen volt Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első titkára, Horsik József, a járási hivatal elnökhelyettese, Szewczyk Ede, a fővállalkozó gyömrői TÖVÁL igazgatója és tei’mészetesen részt vettek a nagyközség tanácsi, gazdasági és politikai vezetői, valamint a pedagógusok és a szülők közül is számosán. Az építőket Cselényi Dezső és Erdei Gábor tanácselnök kö­szöntötte, továbbra is gyors, eredményes munkát kérve tő­lük. Az iskola építésén dolgozók nevében, Szewczyk Ede beje­lentette, hogy a brigádok,, a csepeli felhíváshoz csatlakoz­va, vállalják: egyik szabad szombat jukon, társadalmi mun­kában dolgoznak az új létesít­ményen. A falak egyébként az előze­tes ütemtervben meghatározott időpontban készültek el, jog­gal kerültek tehát a magasba — szintén a szokásoknak meg­felelően — a feldíszített nyár­faágak. V. J. ÜGYELET: REGGEL HÉT ÓRÁIG Április 7-i, csütörtöki szá­munkban, Mikor rendelnek a körzeti orvosok? címmel jelen­tettünk " meg tájékoztatást, melyben, sajnálatos elírás folytán, tévesen szerepel a hét­köznapi orvosi ügyelet idő­pontja. A helyes szöveg: min­den hétköznapon 17-től más­nap reggel 7 óráig fogadják az ügyeletes orvosok a hozzájuk fordulókat. \ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom