Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1977. ÁPRILIS 6., SZERDA Elismerő oklevelek Április 4-e alkalmából, a munkásőrség országos pa­rancsnoka dicsérő oklevelet adományozott Molnár János­nak, a monori járási Bata Fe­renc munkásőregység tagjá­nak, a Finommechanikai Vál­lalat monori üzeme vezetőjé­nek és Péteri József nyugdíjas­nak. Hárman megyei, tizennégyen századparancsnoki dicséretben részesültek jó munkájuk elis­meréseként. Szakaszgyűlések után Munkásőrök társadalmi munkái / Óvodákat, iskolákat patronálnak A monori járási Bata Ferenc mumkásőregységben a közel­múltban fejeződtek be a sza­kaszgyűlések. Amint Rá- gyánszki Páltól, az egység parancsnokától megtudtuk, valamennyi gyűlés nyílt és őszinte légkörben zaj­lott le, érződött a han­gulaton, hogy minden munkás­őr jól.tudja, egyre nagyobb fel­adat hárul rá munkahelyén és a közéletben egyaránt. Ma már csaknem vala­Egyenletes ellátás Elegendő a növényvédőszer A vásárlók szívesen felkeresik Szokatlan kívánsággal áll elő a vásárló Üllőn, az ÁFÉSZ háztartási boltjában: új házat épít, valami olyan szer kellene neki, amely megakadályozza a tetőszerkezet szuvasodását. Kun János, a forgalmas üz­let udvarias vezetője pár pil­lanat türelmet kér, aztán el­tűnik a raktár irányában, s valóban csupán néhány pilla­nat telik el, máris hozza a fényes zománcozott dobozban a „szert”. — Nincs ezen csodálkozni­való — jegyzi meg a fürge mozgású üzletvezető —, a há­zakat általában nem néhány évre építik, hát konzerválják a faanyagot a tetőn is, a pad­lózatban is. A félmilliós kész­letben sok olyan korszerű áru található, amilyet néhány év­vel ezelőtt még nem is ismer­tünk, az ezerféle hagyomá­nyos háztartási cikken kívül, korszerű tisztító-, mosó- és különleges testápolószerek, zománc- és porfestékkülönle­gességek. Az árukészlet na­gyobb részét most inkább a műtrágyák, vetőmagvak, nö­vényvédő- és gyomirtószerek teszik ki. Eddig több mint 500 mázsa vegyes műtrágyát ad­tunk el. Az ellátás még egyet­len évben sem volt olyan egyenletes, mint az idén, a nagykereskedelmi vállalatok szinte korlátlanul szállítják a megrendelt mennyiséget. A ve­tőmagellátásról ugyanezt mondhatjuk el, némi zavart okozott ugyan néhány napig az igények, a kereslet ugrásszerű növekedése, a vetőmagtermel­tető vállalat ugyanis nem győzte a csomagolást. Az em­berek már nem a kapát kere­sik, hanem a gyomirtószereket. A kétkedő érdeklődésre az üzletvezető tüstént ajánlja a hatásos szereket a szőlőterüle­tek, a burgonya-, sárgarépa­földek testi erőt kímélő gyom­irtására. Permetezőszerekből is min­den igényt ki tud elégíteni az egyszemélyes bolt, amelynek havi forgalma meghaladja a 200 ezer forintot, pedig a vá­sárlóknak még sorban sem kell állniuk. (kiss) A nap kulturális i programja MOZIK Maglód: A fehér csuklya. Monor: Szombat este, vasárnap reggel. Nyáregyháza: Szépek és bolondok. Vecsés: Duroc, a katona. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Maglódon, 18 órától: bélyeg- szakkör foglalkozása (a 2. szá­mú iskolában), gimnáziumi előkészítő matematikából (az 1. számú iskolában). Mendén 18- tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron, 18-tól: a kertbarát­kor összejövetele, a színházba­rátok körének tagjai a József Atila színházba mennek, ahol megnézik a Buborékok című színművet. SPORTJEGYZET • • _ Összefogásra van szükség — Gyengén, szétesően ját­szott a monori csapat Pilisen, a rangadón — írta a helyi tu­dósító. Nem szépített. Sőt én még hozzáteszem: fegyelme­zetlenül és lélek nélkül ját­szott. Szurkolók kerestek fel mun­kahelyemen. Elkeseredett, fel­háborodott szavakkal mond­ták el: tenni kellene valamit, mert a csapat teljesen széteső­ben. Petries nem játszott, Já­róink is szinte az utolsó perc­ben mondta le a játékot. Egyes monori szurkolók elíté­lendő módon szidták a monori edzőt, s nem akadt egy vezető, aki rájuk szólt volna, aki el­ítélte volna magatartásukat. Knul Károly, Szabó Károly, Balázs József kérték, írjam meg, hogy ők és a hűséges, sportszerető szurkolók elítélik az ilyen magatartást, nem. kí­vánják látni a garázda egyéne­ket a pályán, mert rontják a lassan kialakuló sportszelle­met. közösségi munkát. Elmond ták azt is, kár volt Petricset betenni a csapatba, s főleg megdicsérni játékát. O az. aki nem állhatatos és nem fegyelmezett. Hiába játszik a hazai pályán jól, ha cserben­hagyja csapatát, játékostársait és edzőjét is, aki bízott benne. Visszatért ugyan, de újból azokat igazolta, akik aggályo­sain fogadták visszatérését. Az edzőt szidni könnyű. Mi sem kell hozzá, csak egy-két játékos leállása akkor, amikor tudvalevő, hogy nincs váloga­tási lehetőség. Vasárnap Pili­sen csak egy tartalékjátékos volt, az is a sérült Spenger, a kapuvédő. Később őt mégis beküldte az edző a pólyára, Búzás helyett, akit balszeren­cse ért. Keményfi sem volt jelj esen rendben, de a távol­maradt játékosok miatt csata­sorba kellet állnia. Elmondták a szurkolók, hogy a szakosztály munkáját sem látják egységesnek, sokan illetéktelenül beleszólnak a csapatfelkészítésbe, nehezítve az edző amúgy is felelősség- teljes munkáját. Megnyugtató helyzetet kellene teremteni, hogy a hátralevő időben olyan légkör alakuljon ki, melyben bizalommal dolgozhat min­denki, aki a monori csapat bentmaradását szívből akarja. A pilisi vereség és annak ta­nulsága legyen figyelmeztető: összefogásra van szükség. H. J. mennyi munkásőr szocia­lista brigádban dolgozik. A gazdasági vezetők is egyre több támogatást nyújtanak a munkásőröknek, rangot jelent egyenruhájukat viselni. A szakaszgyűléseken vala­mennyi munkásőr társadalmi munkafelajánlást tett a 22 munkahelyes monori rendelő- intézet építésének segítésére. Vállalták azt is, hogy egy tel­jes napot dolgoznak, s a mun­kabért az üllői 16 tantermes új általános iskola rendelkezésére bocsátják, felszerelések vásárlá­sára. Még ebben az évben harminc tagú, csoport részt vesz a kistar- csai megyei kórház építésében is. Az egység első szakaszának első raja, amelynek pa­rancsnoka Brindza István, szocialista szerződést kö­tött a monori Dózsa György utcai óvodával, amelyben vállalta, hogy a karbantartási munkákat elvég­zi a gyermekintézményben. A raj tagjai a közelmúltban kicsi­nosították, megszépítették, rendbe tették az óvoda udvarát, megjavították a kilincseket, amiért az óvoda vezetői köszö- netüket fejezték ki nekik. A jövőben több raj is felveszi a kapcsolatot az óvodákkal, is­kolákkal, a szocialista verseny­mozgalom tehát még élőbbé vá­lik a járási Bata Ferenc mun­kásőregységben. G. J. Ismeretterjesztő előadás Barangolás az NDK-ban címmel, ismeretterjesztő elő­adást tart a Monori Építők Ipari Szövetkezetében április 6-án, ma, 15 órakor Dallos Kornél, a monori-erdei általá­nos iskola igazgatója. A tanács végrehajtó bizottságának napirendjén Jó! dolgozik a peteri tú'zoltóogyesüíet Készülnek a járási versenyre Péteriben a községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Kalina János tanácsel­nök számolt be a helyi tűzoltó­egyesület munkájáról. Elmon­dotta, hogy az önkéntes egye­sületnek jelenleg 27 tagja van. Tavaly a járási veresenyeken két felnőtt és egy-egy ifjúsági leány, illetve fiú raj képviselte a község színeit. — Péteriben — állapította meg a beszámoló — hosszú évek óta nem fordult elő tűz­eset. Az önkéntes tüzoltóegye­sület a községet területek­re osztotta, és felelősöket jelölt ki, akik felvilágosító tevékenysé­get folytattak a lakosság kö­rében. Megfelelőek voltak az ellenőrzések is,. Gondot okoz, hogy a felsze­relések eléggé elhasználódtak, a jövőben ki kell őket cserél­ni. v A tűzoltóság három fecsken­dővel rendelkezik, egy kocsi, egy targonca és egy 400-as kis­motorfecskendő van a tulaj­donukban, ez utóbbi ma is üzemképtelen. A tűzoltóegyesület következő feladata a nyári tűzvédelemre való felkészülés. A cél: a nyári kalászosok, termények ne szenvedje­nek tűzkárt. A Maglódon sorra kerülő járá­si tűzoltóversenyre benevezve, a napokban megkezdik a gya­korlatozást, hogy eredménye­sen szerepelhessenek. (g.) Az Állami Bábszínház vendégjátéka A monori művelődési ház­ban április 12-én, kedden, dél­előtt fél 11 órakor az Állami Bábszínház bemutatja a Fa- nyűvő és társai című bábjáté­kot. SZOCIALISTA SZERZŐDÉS Az építőkön a sor Dr. Zimányi Gyula ismerteti az aláírókkal a szocialista együttműködési szerződés szövegét. Múlt pénteki számunkban •már beszámoltunk arról, hogy szocialista együttműködési szerződést kötöttek az új 22 munkahelyes monori szakor­vosi rendelőintézet építői, va­lamint a járási és a nagyköz­ségben politikai, társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői. Az ünnepi jelentőségű ese­mény programjából ezúttal csak néhány jellemző momen­tumot ragadunk ki. Nem tet­tünk említést például a monori úttörők és a társadalmi ünnep­ségeket szervező iroda közös műsoráról, amelyből nem csu­pán az építők, hanem az álta­lány emberi munka dicsérete Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első titkára alá­írja a szerződést. Péter László felvételei is kicsendült. Idéznünk kell egy-két mondatot dr. Zimányi Gyula tanácselnök részletes tájékoztatójából is: — Kicsi és zsúfolt a rendelő, kevés a szakorvosi óraszám. Csak a monori rendelőintézetet naponta 420—450 beteg keresi fel, a járás területéről, szintén naponta, a megyei rendelőinté­zetbe csaknem háromszázan járnak. Az engedélyokirat sze­rint, a beruházási előirányzat 35 millió 300 ezer forint, ami az. átárazás és az egyéb költ­ségnövelő tényező miatt, a tartalékalappal együtt, várha­tóan 40 millió forintra emel­kedhet. Szólt dr. Zimányi Gyula azokról az akadályokról is, amelyek az építkezés megkez­dése előtt sok álmatlan éjsza­kát okoztak a tanács vezetői­nek. r Cselényi Dezső, á járási párt- bizottság első titkára, rövid be­szédében válaszolt egy kimon­datlan, de rendkívül fontos kérdésre: — A járási pártbizottság, él­vezve a megyei pártbizottság bizalmát és támogatását, biz­tosítja önöket, hogy a felada­tok végrehajtásának pénzügyi akadálya nem lesz. Most már valóban a szerző­dést aláíró vállalatokon, üze­meken, szövetkezeteken, a Ceg­lédi Építőipari Vállalaton és alvállalkozóin múlik, hogy 1978. augusztus 1-én új szak­orvosi rendelőintézetet kapjon a járás csaknem 106 ezer és Monor 18 ezer lakója: V. J. Negyed század — egy munkahelyen A két alapító tag Soha nem vágytak máshova Eredményes gazdasági évet zárt a megalakulásának 25. évfordulójára emlékező Mag- lódi Vas- ós Fémipari Szö­vetkezet. A jubileumi mér­legzáró gyűlésen-vette át a 25 évi törzsgárdaitagságért ado­mányozott jelvényt és pénz­jutalmat a szövetkezetben dolgozó Fejes-házaspár. A férjjel és feleséggel Mag­lódon, Rákóczi utcai családi házukban beszélgettünk. Egy nagy bűn Ifjúkori éveire .így emléke­zett Fejes István: — Bakonybél mellett, egy kicsiny településen születtem, s hogy ne kelljen a távoli is­kolába gyalogolnom, alig hat­évesen kerültem föl Buda­pestre, a nővéremékhez. Az elemi és a négy polgári isko­la elvégzése után választot­tam az általános műszerész­szakmát, 1925-ben szereztem meg a szakmunkás-bizonyít­ványt, jó tíz évvel később a mesterlevelet. Mint fiatalember, különbö­ző budapesti gyárakban dol­gozott, rokonszakmákkal is­merkedett, olykor szerszám­készítőként, de legszívesebben a választott szakmában, te­lefon-. később pedig rádió­szerelőként dolgozott — Nem, nem voltam a mai kifejezést használva, vándor­madár. Szerettem a foglal­kozásomat, a mostahi Beloian­nisz Híradástechnikai Válla­lat elődjénél több mint 10 évet dolgoztam fiatal éveim­ben. A mind nagyobb méretű munkanélküliség miatt kel­lett megválnom, majd az Ö utca 14. számú házban lévő, rádióalkatrészeket gyártó ki­csiny műhelyben találtam munkát. — Azt mondta, két évet dol­gozott ott mindössze. — Igen, p>edig elismert szak­ember voltam, megtaláltam a számításom, csakhogy, az akkori főnökeim szavait Idéz­ve, „volt egy nagy bűnöm”. Minit szervezett dolgozó, fő­bizalmi, mások érdekében szóltam, sztrájkra buzdítot­tam. A kicsiny műhelyekben ugyanis mind rosszabbakká váltak a munkakörülmények, egy sötét, széngázos szuterén- ban asszonyok dolgoztak. Ér­dekükben is szóltam. A tár­saimmal több E>énzt kértem, s ez elég nagy bűn volt ah­hoz, hogy kitehessenek az ut­cára. Harminchét éve, 1940-ben, az általános műszerészszak­mában kapott iparengedélyt. — Különféle elektromos részegységeket, töltőtoll-al­katrészeket készítettem, job­bára budapesti cégeknek, üze­meknek. A gazdasági válság majd a háború éveiben lehe­tetlenné vált a munka, apró gyermekeinkkel az ország egy távoli csücskébe sodródott a családunk. Otthon maradt A felszabadulást követő ha­zatérés, otthonalapítás után, egy jelentős évszám: 1951. — Két fodrászt és néhány cipészt összefogó vegyesipari ktsz alakult Maglódon. A szö­vetkezet akkori vezetője azt mondta, a fodrászikodás, ci­pészkedés nem éppen jöve­delmező, olyan iparággal sze­retnénk bővülni, ami pénzt hoz a házhoz. A Maglódon jól ismert, ügyes kezű, sokféle szakmá­ban jártas, Pesten dolgozó Fejes Istvánt arra kérték, ma­radjon otthon. — Akkor alakítottuk meg a vegyesipari ktsz vasipari rész­legét, sógoromék lakásának verandáján kezdtünk el dol­gozni. öten lehettünk talán. — Mi volt az első termé­kük? — A E>osta megrendelésére, műseerdugót, egy. gyár ré­szére töltőtoll-aikatrészeket készítettünk. Az új telephely létrejötté­vel, nemcsak a dolgozók lét­száma emelkedett, bővült a vasipari részleg termékskálá­ja is. A műszerdugó egyetlen típusa egész családdá gyara­podott, sokféle híradástech­nikai termékével, majd kon­zervipari, később baromfifel­dolgozó részegységek gyártá­sát meghonosítva vált ismert­té a Maglódi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet. Ma már több mint kétszázan dolgoz­nak a szövetkezetben, termé­keik az országhatáron túlra, a Szovjetunióba, az NDK-ba. Vietnamba is eljutnak. A szövetkezet boldogulá­siáért sokat tett Fejes István is. hosszú időn át fizikai mun­kásként dolgozott, újított, egy szakmai iskola elvégzésié után, 1960-tól — hét éven át — a szövetkezet műszaki vezetője volt, majd ismét a műhelyben dolgozott, néhány év óta pe­dig normatechnológus. — A huszonöt év alatt egy­szer sem gondolt arra, hogy megválik munkahelyétől? — Voltak nehéz évek, oly­kor személyi problémáit is akadtak. Mint alapító tag, lát­va az előrehaladást, boldogu­lásunk közös eredményeit, nem, sehová sem vágytam el. Ellcpholellen szálak Közéleti emberként is is­mert. Korábban, éveken át né­pi ülnökként, a községi nép­frontbizottság elnökeként vég­zett társadalmi munkát. Ti­zenhárom éve' közlekedési ön­kéntes rendőr, járási népi el­lenőr. — Most hetvenéves. Nem fáradt? — Még, ha nem szeretném is tudomásul venni, ebben a korban, bizony, érzem az év­tizedek súlyát. Rövidesen nyugdíjba megyek. Az újabb kérdést meg sem várva, hozzáteszi: — Azért nem szakadok el teljesen a munkahelyemtől, szívesen vállalok kisebb, köny- nyebb munkát a jövőben is. A munkahellyel kapcsolat­ban marad felesége révén is, aki betanított munkásként dolgozik, és szintén alapító tag. Amíg beszélgettünk, ő a lakásban foglalatoskodott. — Nyugdíjjogosult vagyok én is, egy évet ráhúztam már, s még egy esztendőt sze­retnék dolgozni — mondja Fe- jesné. Amikor 25 éves törzsgárda­tagságáról esik szó, csak ezt jegyzi meg: — Mindig is szerettem a munkámat, munkatársaimat. Miért is mentem volna más­hová dolgozni? Jandó István t » 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom