Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
MT». ÁPRILIS 3., VASARNAP Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Mi nisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, a szovjet nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyaror szág nemzeti ünnepe, a fasiszta iga alóli felszabadulás 32. évfordulója alkalmából. 1945. áprilisában a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként a magyar nép előtt széles távlatok nyíltak egy új, valóban demokratikus, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától mentes társadalom felépítésére. Az elmúlt évtizedek alatt a magyar dolgozók, a munkásosztály pártjának vezetésével, gyökeres társadalmi-gazdasági átalakításokat hajtottak végre országukban és jelenleg sikeresen dolgoznak a fejlett szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának teljesítésén. A Magyar Népköztársaság nagymértékben hozzájárul a szocialista közösség erejének és egységének megszilárdításához, termékenyen részt vesz a Varsói Szerződés Szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében, a testvéri országokkal együtt következetesen harcol a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, a népek biztonságáért és egyenjogú együttműködéséért. A népi Magyarország külpolitikája, az európai és a világbéke megszilárdításáért tett konstruktív erőfeszítései méltán vívtak ki hazájuknak nagy nemzetközi elismerést. A szovjet kommunisták, országunk dolgozód őszintén örülnek a testvéri magyar nép békés építőmunkában elért kiemelkedő sikereinek, nagyra értékelik a Szovjetunió és Magyarország sokoldalú és gyümölcsöző együttműködését, amely korunk valamennyi elvi kérdésében, amint azt a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa ismét meggyőzően megerősítette, a nézetek és az álláspontok teljes egységén alapuL Együtt ünnepelve Önökkel Magyarország felszabadulásának napját, a szovjet emberek kifejezik eltökéltségüket, hogy még szorosabbra fűzzék a pártjaink, országaink és népeink közötti internacionalista testvéri barátság szálait. Kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság valamennyi dolgozójának újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, a marxizmus—leninizmus magasztos eszméinek diada Iáért vívott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága! L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L. 1. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! Moszkva A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük a hazánk fel- szabadulásának 32. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üdvözletüket és baráti jókívánságaikat. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg történelmi küldetését teljesítve felszabadította hazánk egész területét, országunk és népünk történetében új, nagyszerű korszak vette kezdetét. A magyar dolgozók — a munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezetésével — létrehozták saját hatalmukat és kezükbe vették sorsuk irányítását Népünk az elmúlt 32 év alatt nagy utat tett meg: lerakta és megszilárdította a szocializmus alapjait és áldozatkész munkával szüntelenül gyarapította az ország anyagi és szellemi javait. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A magyar nép ismeri és nagyra becsüli a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségét; ez az egyik legfontosabb tényezője azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdaságunk és kultúránk fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának növelésében, valamint a nemzetközi életben elértünk. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságunk ápolása és erősítése pártunk és kormányunk, egész társadalmunk közös ügye. Méltó példája ennek a csepeli munkások nagyszerű szocialista munkaver- seny-kezdeményezése a Nagy, Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, országaink és népeink megbonthatatlan szövetsége és gyümölcsöző együttműködése a jövőben tovább mélyül és erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A Magyar Népköztársaság, pártunk XI. _ kongresszusa útmutatásainak megfelelően, "tevékenyen részt 'vesz a szocialista országok együttműködésének fejlesztéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak tömörítéséért, egységének erősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének következetes valóra váltásáért, a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért folytatott harcban. Nemzeti ünnepünkön a magunk és egész népünk nevében a tisztelet és az elvtársi megbecsülés érzésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet Pártunk és népünk magasra értékeli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a Szovjetunió népei a belső építőmunkában elértek, és azt a világméretű küzdelmet amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya oly sikeresen folytat a nemzetközi színtéren. Kívánjuk önöknek és az Önök személyén keresztül a testvéri szovjet népnek, hogy újabb nagy sikereket érjenek el az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harcban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. DUNAKESZIN ÜNNEPELT A MEGYE FOCK JENŐ: Pest megyében is gyökeresen megváltozott az emberek — Pest megye, Dunakeszi lakossága kettős ünnepet ül ma: hazánk valamennyi állampolgárával együtt ünnepli az ország felszabadulásának évfordulóját, önmaga pedig Dunakeszi várossá nyilvánítását köszönti — kezdte nagy figyelem közepette ünnepi beszédét Fock Jenő, majd arra utalt, hogy a felszabadulás teremtette meg a társadalmi, gazdasági, politikai, átalakulás alapvető feltételeit. A gazdagabb, boldog élei lehetőségei — A szovjet hősök soha nem felejthető véráldozata nem volt hiábavaló — mondotta. — Harminckét éve elnyert nemzeti függetlenségünk tette lehetővé hazánk társadalmi átalakulását, igaz értelemben vett nemzetté válásunkat, s az emberi jogok mindenki által történő birtoklását. Népünk meglelte honját e hazában. Több mint három évtized alatt maradandót alkotott. A 32 esztendővel ezelőtti április 4-e nyitotta meg az utat Pest megye fejlődése, gazdasági, kulturális előrehaladása, urbanizációja, településeinek városiasodása felé is. Az eredményeik mindenütt nyilvánvalóak. Pest megyében is, ahol más tájegységekhez, megyékhez hasonlóan, gyökeresen megváltozott az emberek élete, a vidék, a települések arculata. E korábban agrár jellegű megye erőteljesen iparosodott, társadalmi szerkezete átalakult és változott, fejlődött az emberek élete, gondolkodása, magatartása. A megyében ma mindenütt fejlődő falvakat, városokat és az alkotó embert dicsérő új, nagy ipari létesítményeket látunk. Utalt a továbbiakban a megye fejlődésének számos kiemelkedő eredményére, így például arra, hogy a harmadik ötéves tervben 25 ezer lakás épült, az elmúlt tervidőszakban már csaknem 40 ezer otthon került tető alá, a mostani tervciklusban pedig már 42 ezer lakás megépítésével számolunk. E kétségtelenül kiragadott példa érinti leginkább a kommunális fejlődést, s ez az, ami az embereket a legjobban foglalíkoztatja. Hasonló jó eredmények mutatkoznak a gazdaság, a kultúra, a szocialista építés más területeit szemlélve is. Mindezek elégedetté teszik a Pest megyében élőket is, és biztató távlatokat nyitnak számukra. — A megye az országos szintű politikai döntésekre, törvényhozási és kormányzati tervekre alapozva alakította ki településhálózat-fejlesztési, lakásépítési, közlekedésfejlesztési, lakossági szolgáltatási, művelődésügyi, egészségügyi fejlesztési és számos más távlati elgondolását. Mindezek szervesen illeszkednek az országé« programba, megvalósításuk Pest megye lakosságán múlik — jelentette ki Fock Jenő, majd arról szólt, hogy a felszabadulás gazdagabb, emberibb élet lehetőségét biztosította Dunakeszin is. Dunakeszi város Az Elnöki Tanács határozata A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 6/1977. számú határozatával elrendelte Dunakeszi várossá nyilvánítását. Ezentúl Dunakeszi várost megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak. A városi tanács vezetői Tanácselnök: Török Sándor. Vb-titkár: dr. Jancskár Sándor. A végrehajtó bizottság tagjai: Gedai Sándor, Jávor Béla, Markó István, Tóth Imréné, Újhelyi Istvánná, Villási László, dr. Monori Balázsné, Antal János és Börzsönyi Károlyné. A szakbizottságok elnökei: Az ügyrendi bizottság elnöke: Tamás Gábor. A számviteli bizottság elnöke: Kiss György. Az oktatási és kulturális bizottság elnöke: Keresztes Mihály. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnöke: dr. Földesy Iván. Az ipari és kereskelelmi bizottság elnöke: Gellérfi Jenő. Az építési és városfejlesztési bizottság elnöke: Bitter Antal. Dunakeszi tükre hazánk fejlődésének is — Dunakeszi városi rangra emelése annak elismerése, hogy a megye, valamint a település lakói a szocialista viszonyok biztosította fejlődés útját eredményesen járták be, jól dolgoznak. E város egyben a megye, sőt, az ország fejlődésének is tükre. Történelmében, számos vihart megélt históriájában 1945. április 4-e hozott gyökeres változást. Az iparosodás, a település- fejlődés, a kulturális és egészségügyi ellátás gazdag példatárával támasztotta alá ünnepi beszédében Fock Jenő, hogy Dunakeszi valóban várossá érett. — Bebizonyosodott — mondotta —, hogy a főváros közvetlen közelében levő településeknek, ha úgy tetszik, peremvárosoknak nemcsak létjogosultságuk van, hanem sajátos funkciókat megvalósító nagy fejlődési lehetőségük is. E városok szüntelen fejlesztése ma már a főváros életéhez is kapcsolódó döntő fontosságú kérdés. A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy a várossá alakulás azonban nem hozhat egyik napról a másikra ugrásszerű változásokat, de lelkesítőén szép az eddigiekben is kidolgozott, megvalósítható fejlesztési terv. Ezek között legnagyobb jelentőségűnek mondotta a lakótelepi építkezések előkészítését, továbbfolytatását és a telepen az 1182 új lakást, amely a tervidőszakban különböző lakásépítési formákban készül eL Jelentős az a 22 millió forint is, amelyet az úthálózat fejlesztésére fordítanak, s elismerésre méltó törekvés, hogy 1980 végére a belterületi utaknak legalább a felét kiépítsék. A kereskedelmi hálózat, az oktatási és gyermekintézmények bővítése, a személyi és gazdasági szolgáltatások, a kommunális ellátás terve mind-mind arról tanúskodik, hogy Dunakeszin egyre inkább városi körülmények uralkodnak. Kényelmesebben, jobban élhetnek majd az emberek. Rámutatott ezek kapcsán arra is az ünnepi előadó, hogy jelenleg mindezeknek a feladatoknak Dunakeszi még nem tud maradéktalanul eleget tenni. A tervek valóravál- tása azonban garanciát nyújt a gondok felszámolásához. Az új elképzelések már egy város terveit formázzák, biztosítékot nyújtanak a lakosság életkörülményeinek javítására, a település külső képének megváltoztatására. Megnovekedett szerep a főváros szomszédságában Elismeréssel szólt mindezekkel összefüggésben arról, hogy a lakosság az üzemek dolgozóinak támogatása, együttműködése nélkül ma nem ünnepelhetné Dunakeszi várossá nyilvánítását. — Csak elismerés illetheti mindazokat a társadalmi akciódat és megmozdulásokat, amelyeket a lakosság a várossá nyilvánítás érdekében kifejtett. Ebben a munkában élenjártak, példát mutattak az üzemek dolgozói, a szocialista brigádok tagjai. A városi rang megadása a széles körű társadalmi összefogásnak is elismerése, az itt élő és dolgozó emberek megbecsülése. Dunakeszi eddigi eredményei és tervei tanúsítják, hogy itt felismerték: a közösségért végzett társadalmi munka minden ember, valamennyi család számára jobb életkörülményeket biztosít. Sokra becsülik az állam erejét, támogatását, de az eredményekhez vezető utat saját munkájuk hozzájárulásával kívánják rövidíteni. Az ünnepi beszéd tovább! részében szélesebb történelmi, társadalmi áttekintést nyújtott Fock Jenő, hogy miként alakul ki hazánkban új — az ország egész területének megfelelő szintű ellátására képes — városszerkezet, amelyre bízvást alapozhatjuk az iparral összefüggő vagy akár az ipartól független városfejlesztést. A főváros mellett — és Dunakeszi szó szerint ott van — megnövekedett a régi és az új vidéki városaink jelentősége. A városok fejlesztésében — mint hangoztatta — sok részletkérdésben lehet vitatkozni, de abban egyetérthetünk, hogy — mint társadalmunkban mindenütt — fő szempont az ember jó közérzete, boldogsága. Az, hogy szeressen ott élni, ahol lakik, s mindenki tevőleges formálója legyen környezetének. A közös munka a szép fövő biztosítéka Ennek elérésére hasznos tanácsokkal, útravalókkal szolgált az előadó a városi életbe induló Dunakeszinek. Rámutatott, hogy nagyon sok múlik a városvezetésen, de igazi eredményeket továbbra is csak a lakossággal együtt, támogatását élvezve érhet el. Fock Jenő átadja Törők Sándornak a Tárossá nyilvánító okmányt. — Azt kívánom a városnak mai kettős ünnepén, hogy sikeresen, alkotó kedvvel, a közös összefogás számos örömét, élvezve haladjon tovább és boldoguljon a megye, az ország dolgos lakosságával együtt. Az ünnepet hétköznapok követik, amelyek sohasem szürkék, ha életteli jó tervek alapján munkálkodunk. Önök eddig is szép példáit adták városszeretetüknek, tettvágyuknak. őrizzék, ápolják, gazdagítsák és tegyék még általánosabbá ezt a magatartást! — A társadalom éé a kisebb közösség számára végzett becsületes munka a szép jövő biztosítéka, legfőbb garanciája. Ne lépjenek túl azonban lehetőségeiken, de igyekezzenek azon, hogy azok mind látványosabb tervekre jogosítsanak. Továbbhaladni csak a lehetőségek józan mérlegelésével lehet. Törekedjenek városuk szépítésére, de igyekezzenek a remélhetőleg egyre több újat a megőrzésre méltó régivel harmóniába ötvözni. (Folytatás a 4. oldalon)
