Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

MT». ÁPRILIS 3., VASARNAP Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Mi nisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, a szovjet nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyaror szág nemzeti ünnepe, a fasiszta iga alóli felszabadulás 32. év­fordulója alkalmából. 1945. áprilisában a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként a magyar nép előtt széles távlatok nyíltak egy új, valóban demokratikus, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától mentes társadalom felépítésére. Az elmúlt évtizedek alatt a magyar dolgozók, a munkás­osztály pártjának vezetésével, gyökeres társadalmi-gazdasági átalakításokat hajtottak végre országukban és jelenleg si­keresen dolgoznak a fejlett szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának teljesítésén. A Magyar Népköztársaság nagymértékben hozzájárul a szocialista közösség erejének és egységének megszilárdításá­hoz, termékenyen részt vesz a Varsói Szerződés Szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében, a testvéri országokkal együtt következetesen harcol a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, a népek biztonságáért és egyenjogú együttműködéséért. A népi Magyarország külpo­litikája, az európai és a világbéke megszilárdításáért tett konstruktív erőfeszítései méltán vívtak ki hazájuknak nagy nemzetközi elismerést. A szovjet kommunisták, országunk dolgozód őszintén örülnek a testvéri magyar nép békés építőmunkában elért ki­emelkedő sikereinek, nagyra értékelik a Szovjetunió és Ma­gyarország sokoldalú és gyümölcsöző együttműködését, amely korunk valamennyi elvi kérdésében, amint azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusa ismét meggyőzően megerősítette, a nézetek és az álláspontok teljes egységén alapuL Együtt ünne­pelve Önökkel Magyarország felszabadulásának napját, a szov­jet emberek kifejezik eltökéltségüket, hogy még szorosabbra fűzzék a pártjaink, országaink és népeink közötti internacio­nalista testvéri barátság szálait. Kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság valamennyi dolgo­zójának újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építé­sében, a marxizmus—leninizmus magasztos eszméinek diada Iáért vívott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága! L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L. 1. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! Moszkva A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük a hazánk fel- szabadulásának 32. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üd­vözletüket és baráti jókívánságaikat. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg történelmi küldetését teljesítve felszabadította hazánk egész területét, or­szágunk és népünk történetében új, nagyszerű korszak vette kezdetét. A magyar dolgozók — a munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezetésével — létrehozták saját ha­talmukat és kezükbe vették sorsuk irányítását Népünk az elmúlt 32 év alatt nagy utat tett meg: lerakta és megszilárdí­totta a szocializmus alapjait és áldozatkész munkával szünte­lenül gyarapította az ország anyagi és szellemi javait. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfoga­dott határozatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A magyar nép ismeri és nagyra becsüli a Szovjetunió ön­zetlen, testvéri segítségét; ez az egyik legfontosabb tényezője azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdaságunk és kultú­ránk fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának növelésében, valamint a nemzetközi életben elértünk. A Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri barátságunk ápolása és erősítése pártunk és kormányunk, egész társadalmunk közös ügye. Méltó példája ennek a csepeli munkások nagyszerű szocialista munkaver- seny-kezdeményezése a Nagy, Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. Meggyőződésünk, hogy párt­jaink, országaink és népeink megbonthatatlan szövetsége és gyümölcsöző együttműködése a jövőben tovább mélyül és erő­södik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján. A Magyar Népköztársaság, pártunk XI. _ kongresszusa út­mutatásainak megfelelően, "tevékenyen részt 'vesz a szocialista országok együttműködésének fejlesztéséért, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom sorainak tömörítéséért, egységé­nek erősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének következetes valóra váltá­sáért, a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért folytatott harcban. Nemzeti ünnepünkön a magunk és egész népünk nevében a tisztelet és az elvtársi megbecsülés érzésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet Pártunk és népünk magasra értékeli azokat a kiemel­kedő eredményeket, amelyeket a Szovjetunió népei a belső építőmunkában elértek, és azt a világméretű küzdelmet ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya oly sike­resen folytat a nemzetközi színtéren. Kívánjuk önöknek és az Önök személyén keresztül a testvéri szovjet népnek, hogy újabb nagy sikereket érjenek el az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harcban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. DUNAKESZIN ÜNNEPELT A MEGYE FOCK JENŐ: Pest megyében is gyökeresen megváltozott az emberek — Pest megye, Dunakeszi lakossága kettős ünnepet ül ma: hazánk valamennyi állam­polgárával együtt ünnepli az ország felszabadulásának év­fordulóját, önmaga pedig Du­nakeszi várossá nyilvánítását köszönti — kezdte nagy figye­lem közepette ünnepi beszédét Fock Jenő, majd arra utalt, hogy a felszabadulás terem­tette meg a társadalmi, gaz­dasági, politikai, átalakulás alapvető feltételeit. A gazdagabb, boldog élei lehetőségei — A szovjet hősök soha nem felejthető véráldozata nem volt hiábavaló — mondotta. — Harminckét éve elnyert nem­zeti függetlenségünk tette le­hetővé hazánk társadalmi át­alakulását, igaz értelemben vett nemzetté válásunkat, s az emberi jogok mindenki által történő birtoklását. Népünk meglelte honját e hazában. Több mint három évtized alatt maradandót alkotott. A 32 esztendővel ezelőtti április 4-e nyitotta meg az utat Pest me­gye fejlődése, gazdasági, kul­turális előrehaladása, urbani­zációja, településeinek váro­siasodása felé is. Az eredmé­nyeik mindenütt nyilvánvaló­ak. Pest megyében is, ahol más tájegységekhez, me­gyékhez hasonlóan, gyökere­sen megváltozott az embe­rek élete, a vidék, a tele­pülések arculata. E koráb­ban agrár jellegű megye erőteljesen iparosodott, társa­dalmi szerkezete átalakult és változott, fejlődött az emberek élete, gondolkodása, magatar­tása. A megyében ma minde­nütt fejlődő falvakat, városo­kat és az alkotó embert di­csérő új, nagy ipari létesítmé­nyeket látunk. Utalt a továbbiakban a me­gye fejlődésének számos ki­emelkedő eredményére, így például arra, hogy a harmadik ötéves tervben 25 ezer lakás épült, az elmúlt tervidőszak­ban már csaknem 40 ezer ott­hon került tető alá, a mostani tervciklusban pedig már 42 ezer lakás megépítésével szá­molunk. E kétségtelenül kira­gadott példa érinti leginkább a kommunális fejlődést, s ez az, ami az embereket a legjob­ban foglalíkoztatja. Hasonló jó eredmények mutatkoznak a gazdaság, a kultúra, a szocia­lista építés más területeit szemlélve is. Mindezek elége­detté teszik a Pest megyében élőket is, és biztató távlatokat nyitnak számukra. — A megye az országos szin­tű politikai döntésekre, tör­vényhozási és kormányzati tervekre alapozva alakította ki településhálózat-fejlesztési, lakásépítési, közlekedésfejlesz­tési, lakossági szolgáltatási, művelődésügyi, egészségügyi fejlesztési és számos más táv­lati elgondolását. Mindezek szervesen illeszkednek az or­szágé« programba, megvalósí­tásuk Pest megye lakosságán múlik — jelentette ki Fock Jenő, majd arról szólt, hogy a felszabadulás gazdagabb, emberibb élet lehetőségét biz­tosította Dunakeszin is. Dunakeszi város Az Elnöki Tanács határozata A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 6/1977. számú határozatával elrendelte Dunakeszi várossá nyilvánítását. Ezentúl Dunakeszi várost megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biz­tosítanak. A városi tanács vezetői Tanácselnök: Török Sándor. Vb-titkár: dr. Jancskár Sándor. A végrehajtó bizottság tagjai: Gedai Sándor, Jávor Béla, Markó István, Tóth Imréné, Újhelyi Istvánná, Villási László, dr. Monori Balázsné, Antal János és Börzsönyi Károlyné. A szakbizottságok elnökei: Az ügyrendi bizottság elnöke: Tamás Gábor. A számviteli bizottság elnöke: Kiss György. Az oktatási és kulturális bizottság elnöke: Keresztes Mihály. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnöke: dr. Földesy Iván. Az ipari és kereskelelmi bizottság elnöke: Gellérfi Jenő. Az építési és városfejlesztési bizottság elnöke: Bitter Antal. Dunakeszi tükre hazánk fejlődésének is — Dunakeszi városi rangra emelése annak elismerése, hogy a megye, valamint a tele­pülés lakói a szocialista viszo­nyok biztosította fejlődés útját eredményesen járták be, jól dolgoznak. E város egyben a megye, sőt, az ország fejlődé­sének is tükre. Történelmé­ben, számos vihart megélt his­tóriájában 1945. április 4-e ho­zott gyökeres változást. Az iparosodás, a település- fejlődés, a kulturális és egész­ségügyi ellátás gazdag példa­tárával támasztotta alá ünne­pi beszédében Fock Jenő, hogy Dunakeszi valóban várossá érett. — Bebizonyosodott — mon­dotta —, hogy a főváros köz­vetlen közelében levő települé­seknek, ha úgy tetszik, perem­városoknak nemcsak létjogo­sultságuk van, hanem sajátos funkciókat megvalósító nagy fejlődési lehetőségük is. E vá­rosok szüntelen fejlesztése ma már a főváros életéhez is kap­csolódó döntő fontosságú kér­dés. A továbbiakban arra fi­gyelmeztetett, hogy a várossá alakulás azonban nem hozhat egyik napról a másikra ugrás­szerű változásokat, de lelkesí­tőén szép az eddigiekben is kidolgozott, megvalósítható fejlesztési terv. Ezek között legnagyobb je­lentőségűnek mondotta a lakó­telepi építkezések előkészíté­sét, továbbfolytatását és a te­lepen az 1182 új lakást, amely a tervidőszakban különböző lakásépítési formákban készül eL Jelentős az a 22 millió fo­rint is, amelyet az úthálózat fejlesztésére fordítanak, s elis­merésre méltó törekvés, hogy 1980 végére a belterületi utak­nak legalább a felét kiépítsék. A kereskedelmi hálózat, az ok­tatási és gyermekintézmények bővítése, a személyi és gazda­sági szolgáltatások, a kommu­nális ellátás terve mind-mind arról tanúskodik, hogy Duna­keszin egyre inkább városi kö­rülmények uralkodnak. Ké­nyelmesebben, jobban élhet­nek majd az emberek. Rámutatott ezek kapcsán ar­ra is az ünnepi előadó, hogy jelenleg mindezeknek a fel­adatoknak Dunakeszi még nem tud maradéktalanul ele­get tenni. A tervek valóravál- tása azonban garanciát nyújt a gondok felszámolásához. Az új elképzelések már egy város terveit formázzák, biztosítékot nyújtanak a lakosság életkö­rülményeinek javítására, a te­lepülés külső képének meg­változtatására. Megnovekedett szerep a főváros szomszédságában Elismeréssel szólt mindezek­kel összefüggésben arról, hogy a lakosság az üzemek dolgozói­nak támogatása, együttműkö­dése nélkül ma nem ünnepel­hetné Dunakeszi várossá nyil­vánítását. — Csak elismerés illetheti mindazokat a társadalmi ak­ciódat és megmozdulásokat, amelyeket a lakosság a város­sá nyilvánítás érdekében ki­fejtett. Ebben a munkában élenjártak, példát mutattak az üzemek dolgozói, a szocialista brigádok tagjai. A városi rang megadása a széles körű társa­dalmi összefogásnak is elis­merése, az itt élő és dolgozó emberek megbecsülése. Duna­keszi eddigi eredményei és tervei tanúsítják, hogy itt fel­ismerték: a közösségért vég­zett társadalmi munka min­den ember, valamennyi család számára jobb életkörülménye­ket biztosít. Sokra becsülik az állam erejét, támogatását, de az eredményekhez vezető utat saját munkájuk hozzájárulá­sával kívánják rövidíteni. Az ünnepi beszéd tovább! részében szélesebb történelmi, társadalmi áttekintést nyújtott Fock Jenő, hogy miként ala­kul ki hazánkban új — az or­szág egész területének meg­felelő szintű ellátására képes — városszerkezet, amelyre bízvást alapozhatjuk az ipar­ral összefüggő vagy akár az ipartól független városfejlesz­tést. A főváros mellett — és Dunakeszi szó szerint ott van — megnövekedett a régi és az új vidéki városaink jelentősé­ge. A városok fejlesztésében — mint hangoztatta — sok részletkérdésben lehet vitat­kozni, de abban egyetérthe­tünk, hogy — mint társadal­munkban mindenütt — fő szempont az ember jó közér­zete, boldogsága. Az, hogy szeressen ott élni, ahol lakik, s mindenki tevőleges formáló­ja legyen környezetének. A közös munka a szép fövő biztosítéka Ennek elérésére hasznos ta­nácsokkal, útravalókkal szol­gált az előadó a városi életbe induló Dunakeszinek. Rámu­tatott, hogy nagyon sok múlik a városvezetésen, de igazi eredményeket továbbra is csak a lakossággal együtt, tá­mogatását élvezve érhet el. Fock Jenő átadja Törők Sándornak a Tárossá nyilvánító okmányt. — Azt kívánom a városnak mai kettős ünnepén, hogy si­keresen, alkotó kedvvel, a közös összefogás számos örö­mét, élvezve haladjon tovább és boldoguljon a megye, az ország dolgos lakosságával együtt. Az ünnepet hétközna­pok követik, amelyek soha­sem szürkék, ha életteli jó tervek alapján munkálkodunk. Önök eddig is szép példáit ad­ták városszeretetüknek, tett­vágyuknak. őrizzék, ápolják, gazdagítsák és tegyék még ál­talánosabbá ezt a magatar­tást! — A társadalom éé a kisebb közösség számára végzett be­csületes munka a szép jövő biztosítéka, legfőbb garanciá­ja. Ne lépjenek túl azonban lehetőségeiken, de igyekezze­nek azon, hogy azok mind lát­ványosabb tervekre jogosítsa­nak. Továbbhaladni csak a lehetőségek józan mérlegelé­sével lehet. Törekedjenek vá­rosuk szépítésére, de igyekez­zenek a remélhetőleg egyre több újat a megőrzésre méltó régivel harmóniába ötvözni. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom