Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

M xMdait 19TJ. ÁPRILIS 3., VASARNAP A hét kérdései így nem lehet előbbre jutni Vanceszületcsnap Moszkvában - Csodaszer helyett második védvonal — A genfi szünet 1250-ik napja Nagyfokú diplomáciai aktivitás jellemezte a múlt napokat. Moszkvában sor került az első részletesebb szovjet—amerikai véleménycserére a Carter-kormányzat hivatalba lépését kőve­tően; Becsben megkezdődött a ciprusi népközösségek képvise­lőinek párbeszéde; a Biztonsági Tanács a közel-keleti problé­mával foglalkozott; előtérbe kerültek az afrikai ügyek is, külö­nösképpen Nyikolaj Podgornij és Fidel Castro látogatása kap­csán. Miután véget értek a Közös Piac megalakításának hu­szadik évfordulóján tartott jubileumi ünnepségek, a kilencek többsége saját sebeivel foglalatoskodik. Üj kormány Francia- országban, választási előkészületek Belgiumban és Hollandiában, bizonytalanság az NSZK-ban s a pótválasztások után meggyen­gült kabinet Londonban ... HOGYAN FOLYTATÓDHAT A SZOVJET AMERIKAI PÁRBESZÉD? Az új amerikai külügymi­niszter, Cyrus Vance történe­tesen hatvanadik születésnap­ját ünnepelte hétfőn, a moszk­vai megbeszélések nyitónapján, s a figyelmes házigazdák, köz­tük Leonyid Brezsnyev is, gra­tuláltak az alkalomhoz illően. Saját kormányától azonban nem kapott kedvező ajándékot az amerikai diplomácia veze­tője, hiszen olyan álláspontot kellett képviselnie a szovjet tárgyalópartnerekkel szemben, amely eleve nem adott lehe­tőséget az érdemi továbblépés­re. Ez tűnik ki a nyugati, s különösen az amerikai vissz­hangból, amely csak határo- zottabbá vált Gromiko sajtó- értekezletét követően. Befolyá­sos amerikai újságírók figyel­meztetik Washingtont: így nem lehet előbbre jutni. Az Egyesült Államok ugyan­is a szovjet—amerikai viszony legérzékenyebb területén, a ké­szülő SAJLT-egyezmény vonat­kozásában túltette magát a nagy erőfeszítéssel kidolgozott keretmegállapodásokon, s olyan terveket terjesztett elő, ame­lyektől egyoldalú előnyöket remél. Ezeket a próbálkozáso­kat csak terheli, hogy közben az emberi jogok védelmének ürügyén változatlanul a szov­jet belső ügyekbe való beavat­kozással kísérletezik, ami ter­mészetesen kedvezőtlenül hat a tárgyalásokra, rontja a lég­kört. Ügy tűnik, s a józan ameri­kai nyilatkozatok is ezen a vé­leményen vannak, hogy az új adminisztráció valamiféle erő­próbára törekedett, ilyen meg­gondolatlan lépéseket néhány­szor már feljegyzett a két nagyhatalom tárgyalásainak krónikája. Ezek a módszerek nem vezethettek eredményre eddig sem, s ez még inkább érvényes a jelenre és a jövőre. A kapuk ugyanakkor nem zá­rultak be, sőt jelentették, hogy a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter öt hét múlva is­mét találkozik Genfben, ahol a SALT-szakértők állandó esz­mecseréje folyik. Most Wa­shingtonon a sor, mennyiben lesz képes felhasználni ezt a gondolkodási szünetet arra, hogy valóban elgondolkozzék a moszkvai tanulságokon... MIÉRT ALAKÍTOTTAK HAR­CI KORMÁNYT PÁRIZSBAN? A francia kormánytöbbség a helyi választások óta egy másik többség árnyékában kormányoz. Amit eddig csak a közvélemény-kutatók jelez­tek, bizonyítható valóság lett a baloldali erők 52 százalékos eredményével. S miközben kérlelhetetlenül közeledik a jövő tavasszal esedékes nem­zetgyűlési választások dátuma, a jelenlegi kormánykoalíció egyszerre vékonyodik a külső morzsolódás és a belső torzsal­kodás miatt. A hét eseményei: Giscard té­vényilatkozata, az elnök talál­kozója a nagy vetélytársával, az immár párizsi polgármester­ként szereplő Chirac-kal, a ka­binet lemondása, majd Barre új csapatának kijelölése — a mozgás látszata mögött főleg kapkodást rejt és a sorokat rendezni kívánja. Barre meg is alakította harci kormányát, tekintetét a következő válasz­tásokra irányítja, de a csatába hívó trombitaszó eléggé halk­nak és hamisnak tűnik. Jófor­mán nincsenek igazán új ar­cok, még a helyi választáso­kon bukott miniszterek egy része is megmaradt a bársony­székekben. Talán a legérdeke­sebb fejlemény, hogy az ál­lamminiszterek, akik tulajdon­képpen a giscardista szövetség három pártját képviselték, kí­vül maradtak a kabineten, s a jövőben elsősorban sa­ját politikai csoportosulásuk gépezetében tevékenykednek majd. A párizsi sajtó a kissé bo- hyolult átalakításokkal kap­csolatban megjegyzi, hogy a cél második védvonalak ki­építése lehet. Mintha bizonyos jobboldali erők tartalékban lennének, sőt vannak feltéte­lezések, amelyek szerint a jobboldali pártok viszálykodá­sa lehetőséget adna a válasz­tók elégedetlenségének leveze­tésére anélkül, hogy a balol­dalhoz fordulnának. Igaz, en­nek ellentmond, hogy a bel- harc a jelenlegi kormánykoa­líció minden alakulatát meg­gyengítette. A harci kormány tehát alig­ha kínál csodaszert, s közben a baloldal sem tétlen. A kom­munisták javaslata szerint újabb tárgyalásokat kell kez­deni a közös baloldali kor­mányprogram kiegészítésére, mindenekelőtt az időközben bekövetkezett változások fi­gyelembevételével. Hiszen nincs is messze az idő, amikor a következő választásokon ez­zel a programmal egy balol­dali kormány reális lehetősé­gével hívják majd az urnák elé a francia szavazópolgáro­kat MI VÄRHATÖ A KÖZEL­KELETEN? Üjra kiéleződött a libanoni helyzet: pedig Szárkisz elnök csupán egy szerény lépést tett a jobboldal visszaszorítására, s néhány személycserét haj­tott végre az ország katonai veztésében. Dzsumblatt meg­gyilkolása, a politikai merény­letek sorozata, a dél-libanoni harcok után az újabb feszült­séghullám is bizonyítja, mi­lden ingatag állapotok ural­kodnak továbbra is a sokat szenvedett országban és álta­lában a Közel-Keleten. Ilyen körülmények között ült össze a Biztonsági Tanács, hogy egyiptomi kérésre, a PFSZ tanácskozási jogú kép­viselőinek jelenlétében meg­kezdje közel-keleti vitáját. A legnagyobb figyelmet Troja- novszkij szovjet ENSZ-nagy- követ felszólalása keltette, aki nyomatékosan sürgette a gen­Leonyid brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Cyrus Vance amerikai külügymi­nisztert. fi békeértekezlet összehívását, A Szovjetunió a rendezést an­nak a hétpontos, ésszerűen kompromisszumos, a különbö­ző érdekeket figyelembe vevő elgondolás alapján képzeli el, amelyet Leonyid Brezsnyev fo­galmazott meg a szakszerveze­ti kongresszuson. Genf azonban várat magá­ra. Szadat elnök egyelőre Nyu- gat-Európa fővárosait és Wa­shingtont keresi fel, minded­dig több ígéretet és kevesebb tényleges gazdasági segítséget könyvelve. Rövidesen más arab veztők washingtoni útja is várható; szó van Carter— Asszad európai találkozójáról; egyes közel-keleti politikusok Moszkvába készülnek; Izrael­ben a május 17-i választások finise közeleg, s a már emlí­tett genfi Gromiko—Vance megbeszélésen ez a válságtér­ség is napirenden lesz. A kö­zel-keleti diplomáciai mezőny így meglehetősen széthúzott. A közeli hetekben változatlanul a kétoldalú érintkezések lesz­nek előtérben, de előbb-utóbb vissza kell kanyarodni a béke- értekezlethez. Hiszen a genfi konferencia mindössze három napig tanácskozott, s az elna­polás óta holnap írjuk a szü­net 1250. napját... Réti Ervin Castro Berlinben Berlin lakóinak tízezrei szí­vélyes testvéri fogadtatásban részesítették szombat délután Fidel Castrót, aki — több af­rikai és arab országban tett látogatása után, Algériából jö­vet — kubai párt- és állami küldöttség élén érkezett a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Fidel Castro érkezése­kor a schönefeldi repülőtéren Erich Honeckerrel az élen ott voltak az NDK párt- és álla­mi vezetői. Castro — Ho- necker társaságában — nyi­tott gépkocsin haladt végig Berlin feldíszített főútvona­lain. Kuba és a Német De­mokratikus Köztársaság veze­tői a következő két napon megbeszéléseket tartanak. Spanyol rendeletek A spanyol kormány pénte­ken a fráneóista párt és a saj­tócenzúra kérdésében hozott döntéseket. A péntek esti ka­binetülés után kiadott közle­mény bejelenti, hogy királyi rendelettel feloszlatják az úgy­nevezett nemzeti mozgalom­nak, a franeóista idők egyet­len hivatalos pártjának politi­kai sziervezeteit. A kabinet ál­tal jóváhagyott másik rende­let korlátozza a kormánynak azt a jogát, hogy lapokat tilt­son be, vagy pénzbírságot ró­jon ki rájuk. Ugyanakkor a kormánynak a jövőben is joga lesz közbeavatkozni, amennyi­ben a sajtó a monarchiát, a fegyveres erőket, vagy az or­szág egységét támadja. Madridban a legfelsőbb bíró­ság szombaton hivatalosan be­jelentette, nem tekinti magát illetékesnek arra, hogy dönt­sön a Spanyol Kommunista Párt legalizálásának kérdésé­ben. Az ügyet a legfelső bíró­ság visszautalta a belügymi­nisztérium elé. Vendégünk: Vo Nguyen Giap Miként már jelentettük, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására a közeli napokban hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a VKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere vezette katonai küldöttség. Vo Nguyen Giap 1911-ben született. 1927-ben csatlako­zott a Vietnami Forradalmi Ifjúság Ligájához. 1930-ban 4 kommunista párt tagja. Letar­tóztatják, kétévi börtönre íté­lik. 1934-ben a hanoi egyete­men filozófiai diplomát sze­rez, történelem-földrajz sza­kos tanár lesz. A párt legális lapjaiban cikkeket ír. 1936- ban részt vesz Indokína De­mokratikus Frontjának alakí­tásában. 1938-ban a hanoi egyetemen jogi diplomát is szerez. 1940-ben Kínában ka­tonai kiképzésben részesük 1941-ben Közreműködik a Viet Minh alapításában. 1944-ben megszervezi az első partizán alakulatokat. 1945-ben a Köz­ponti Bizottság tagja lesz és beválasztják a Nemzeti Fel­szabadító Bizottságba. Az augusztusi forradalom után az ideiglenes kormány belügymi­nisztere, 1946-tól a honvédel­mi bizottság elnöke, honvé­delmi miniszter. 1954-ben ne­véhez fűződik a francia meg­szállók felett Dien Bien Phu- nál aratott győzelem. 1951-től a politikai bizottság tagja, 1955-től miniszterelnök-he­lyettes és honvédelmi minisz­ter. A népi háború neves teo­retikusa és döntő módon já­rult hozzá az amerikaiak fe­letti győzelemhez, Dél-Viet- nam felszabadításához. PORTUGÁLIA Alkotmány-évforduló A portugál köztársasági nemzetgyűlés szombaton ün­nepi ülésszakon emlékezett meg a demokratikus alkot­mány megalkotásának első év­fordulójáról. Az ülésen meg­jelentek Soares miniszterelnök és kormányának tagjai, a leg­felsőbb forradalmi tanácsban helyet foglaló katonatisztek és Szovjet—mozambiki közös nyilatkozat Maputóban szombaton szov­jet—mozambiki közös nyilat­kozatot hoztak nyilvánosságra Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mozambiki látogatásá­ról és Samora Machel-lel, a FRELIMO elnökével, a Mo­zambiki Népi Köztársaság el­nökével folytatott tárgyalásai­ról, mely szerint a kölcsönös megértés, a szívélyes barátság és az internacionalista szoli­daritás légkörében lefolyt tár­gyalásokon áttekintették a két ország közötti baráti kapcso­latok és együttműködés ala­kulását, valamint a nemzet­közi helyzetet, különös tekin­tettel Afrika déli részére. Évszázadokat érő esztendők Magyarország ,, . ..-----—-------------s felszabadulásá­nak évfordulója ünnep1 a magya­rok és ünnep a szovjet emberek szá­mára egyaránt. Két évvel ezelőtt a Felszabadult Magyarország jubileu­mi kiállításon a moszkvaiak nagy ér­deklődéssel ismerkedtek meg a Har­mincévesek klubjával. A klub tagjai azok a vendégek voltak, akik 1945 áprilisában születtek. Ezek a har­mincévesek budapesti munkások és egri szőlőtermesztők, dunai hajósok és pécsi bányászok voltak, s arról be­széltek, hogy mit holott számukra az elmúlt három évtized. M a a harmincévesek klubjának tagjai harminckét esztendősek. Föl­det művelnek, acélt gyártanak, vegyi termékeket állítanak elő. Építik a fejlett szocialista társadalmat. Immár harminckét ejtendő telt el azóta, hogy a szovjet kato­nák porral lepett zubbonyban és sap­kában, bevonultak a hitleristák alól felszabadított Magyarország utolsó falucskájába — Nemesmedvesre. A harang kondulása április negyedikén országos ünnepet jelzett. Magyaror­szágért a harc 1944. szeptember 26-án kezdődött, amikor a vörös csillagos tankok elérték Battonya térségét. Egy alkalomnjal innen Győr-Sopron me­gyéig utaztam, ahová a felszabadítók csupán 1945. március-áprilisában ér­tek el. Ez alkalommal az út mindösz. sze fél napig tartott. Nehezen tudtam elképzelni, hogy annak idején erre az útra félesztendő kellett. Hosszú hat hónap és több száz ezer szov­jet katona élete. De nem hiába áztatta a felszabadí­tók vére a magyar Nagyalföldet. A megtépázott földön a hősök nagysze­rű emlékműve létesült: idáig érke­zett a Barátság-kőolajvezeték, az eti­lénvezeték az ukrajnai Kalus városá­ból. Itt készítik a kecskeméti fém­munkások az acélszerkezeteket a tá­voli szibériai Uszty-Ilimszk, részére, ahol 300 magyar építőmunkás dolgo­zik a hatalmas faipari komplexum, a cellulózgyár építésén. Más képet mutat----------------------------- ma a Duna­pa rt is. Ahol az átkelés napjaiban gazdátalan matrózsapkák úsztak a folyam hátán, most szovjet szakér­tők részvételével épül a magyar atomenergia elsőszülöttje, a Paksi Atomerőmű. A Balaton-vidékén, aíhol 1945-ben szörnyű harcok dúltak, szorgosan te­vékenykednek a veszprémi és a szé­kesfehérvári rádiótechnikusok, akik­nek termékeit még a messzi bajkáli vasútépítésen is ismerik. Az egész út, amelyet a szovjet katonák 32 év­vel ezelőtt megtettek, napjainkban az integráció, a testvéri együttműkö­dés útja lett. A Szovjetuniót és Magyarországot igen rövid, mindössze néhány kilo­méternyi vasút köti össze Csap és Záhony között. Ezen a vonalon éven­te annyi áru megy keresztül, ami Magyarország egész külkereskedelmi forgalmának körülbelül a felét teszi ki. Magyarország az első három olyan európai ország között van, amely az exportból és az importból realizálja a nemzeti össztermék mintegy felét. Ez a tény támasztja alá, hogy mennyire szimbolikus és jellemző a Csap—Záhony vasútsza­kasz elnevezése: a Barátság Icapuja. Ezen a vonalon--------------------------ezer es ezer em. bé r utazik. Mind nagyobb a lehető­ség a tömeges turisztikára, a testvér­népek vívmányainak megismerésére. Tavaly több mint 400 000 szovjet, va­lamint magyar állampolgár utazott Magyarországra, illetve a Szovjet­unióba. 1977. kiemelkedő szerepet tölt be a két ország közötti testvéri kapcso­latokban. A közelgő nagy ünnep ra­gyogja be. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója a mi ünnepünk is — mondotta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A Szovjetunióban jól ismerik a Vörös Csepel dolgozóinak kezdemé­nyezését, akik elhatározták, hogy ki­váló munkával, fokozottabb vállalá­sok teljesítésével fogadják az évfor­dulót Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központig Bizottságának főtitkára megállapította, a csepeliek kezdemé­nyezése azt tanúsítja, hogy a szocia­lista országok népeit összefonó test­véri kapcsolatok gyökerei, milyen erősek és életképesek. 1919-ben a Vörös Csepel rádióállo­mása elsőnek vette Lenin táviratát a hatalomra került magyar munkások­hoz. Ennek hatvanadik évfordulóját két év múlva ünnepeljük.. Kétségte­len, hogy akkor, 1979-ben, a szovjet- magyar és a magyar—szovjet baráti társaságok tagcsoportvállalatai újabb munkasikerekkel emlékeznek meg a jubileumról. A Szovjetunió Magyarország az egykori alkotmányozó nem­zetgyűlés képviselőd. A demokratikus erők pénte­ken és szombaton országszerte megemlékeztek az évforduló­ról. Lisszabonban az Egységes Népi Front (FEPU) szervezte gyűléshez csatlakozott a kom­munista párt, a Portugál De­mokratikus Mozgalom '(MDP), a PKP és a PSZP között elhe­lyezkedő Szocialista Interven­ciós Csoport (GIS) nevű szer­vezet és a lisszaboni városi ta­nács szocialista párti elnöke. Pato, a PKP PB tagja, a KB titkára felszólalásában, han­goztatta: aiz alkotmány fegy­ver a portugál nép kezében azokkal szemben, akik fel akarják számolni demokrati­kus forradalmának vívmá­nyait, próbakő, hogy ki, mi­ként viszonyul a demokratikus rendszerhez. Egy másik lisszaboni gyűlés szónokaként Soares kormány­fő, ismét támadta a kommu­nistákat. Közölte, hogy az al­kotmány negatív vonatkozásai ellenére hasznos eszköz. Azt mondta, hogy az alapokmány érinthetetlen a következő há­rom évben, de engedett követ­keztetni arra, hogy pártja az­után nem fog ragaszkodni hozzá. CSAK RÖVIDEN... ÁPRILIS talos baráti jet katonai az NDK-ba. KÖZEPÉN hiva- látogatásra szov- delegáció látogat A küldöttséget és barátsága, együttműködése szakadat­lanul fejlődik és erősödik, az élet újabb területeit öleli fel. És jellem­ző, hogy az élet rejtelmeibe, titkai­ba közösen hatolnak be a két testvé­ri ország tudósai. Alekszandr Bajev akadémikus, neves szovjet biológus, akit 1977-ben a Magyar Tudományos Akadémia dísztagjává választottak, így beszél a magyar kollégákkal va­ló kontaktusairól: — Tudományos kapcsolataink programja a biológiai organizmusok mozgásának kutatására épül. Ez az együttműködés nagy jövő előtt áll. ...Perspektíva. _ .,. „-----------­-------------Jovobetekintés. E sz avak mindennél jobban jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság, az SZKP és az MSZMP és a két nép közötti kapcsolatokat. A szovjet emberek szívük mélyéből üd- vözlik magyar barátaikat nemzeti ünnepük — április 4-e alkalmából. Pavel Bogomolov Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere vezeti. CYRUS VANCE, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re Párizsból hazautazott Vance a francia fővárosban megbeszélést folytatott Gui- ringaud külügyminiszterrel és fogadta őt Giscard d’Estaing köztársasági elnök is. ANVAR SZADAT egyiptomi államfő Bonnban tett kétna­pos látogatásának befejezté­vel Párizsba utazott. A CIPRUS jövőjéről tár­gyaló bécsi konferencián szombaton csak a délelőtti munkaülést tartották meg. A délutánra tervezett tanácsko­zást lemondták és a sajtóköz­pontban közölték: a legköze­lebbi tárgyalást hétfőn dél­előtt rendezik. AZ FKP Központi Bizottsá­ga pénteken befejeződött ülé­sén elfogadta Georges Mar­chais beszámolóját, amelyet Egy demokratikus változás fe­lé címmel terjesztett elő a párt főtitkára, és helyesléséről biztosította a beszámolóban foglalt javaslatokat. JOBBOLDALI milicisták iz­raeli támogatással hatalmuk­ba kerítettek négy dél-libano­ni települést, s ezzel szinte az egész határ menti körzetet ellenőrzésük alá vonták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom