Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

A propagandamunka fejlesztéséről tárgyait a megyei pártbizottság Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről Pénteken Budapesten, a megyei pártszékház, ban ülést tartott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsága. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság tit­kárának elnökletével lezajlott ülésen tájékoz­tató hangzott el az MSZMP Központi Bizott­ságának 1977. április 13-i üléséről. Második napirendként a párttagság marxista—leninista Jelkészültségéről, a propagandamunka Jobb Pest megyei tapasztalatairól, a párt Központi Bizottsága 1976. október 26-i határozatából adódó jeladatokról szóló előterjesztést tárgyal­ta meg a megyei pártbizottság. Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára ismertette a Központi Bizottság ülésén elhangzott tájékoztatót az időszerű nem­zetközi kérdésekről és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója megünneplé­séről elfogadott határozatot. Beszámolt az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének első ne­gyedévi tapasztalataival foglalkozó tájékozta­tóról, valamint a 15 éves lakásépítési program megvalósítását összegező jelentésről és az' új hosszú távú lakásépítési terv kidolgozásának irányelveiről. Mindezekkel a kérdésekkel kap­csolatban ismertette a rájuk vonatkozó állás- foglalásokat, s megyei alkalmazásuk fontossá­gát. A tájékoztatókat a megyei pártbizottság egyhangúan elfogadta. Barinkat Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítővel terjesztette elő a megyei párt-végrehajtóbizottság jeladattervét. Ez a Központi Bizottság 1976. október 26-i. „A pártpropaganda soron lévő Jeladatairól, to­vábbfejlesztéséről” szóló határozatának gya­korlati megvalósítására készült. A feladatterv I. fejezete a pártpropaganda helyzetével, fejlesztésének tartalmi irányával foglalkozik, a II. fejezet a pártoktatás rend­szerének fejlesztésében szükséges feladatokat határozza meg, a III. fejezet pedig a pártszer­vek feladatairól intézkedik a pártpropaganda irányításában. Mindezeket a tennivalókat — az elfogadott feladattervnek megfelelően — a já­rási, a városi, a nagyüzemi, és az intézményi pártbizottságok 1977. május 31-ig üléseiken, az alapszervezetek pedig taggyűlésükön június 30- ig megtárgyalják, s kidolgozzák a megfelelő he­lyi feladatokat, összességében alapvető köve­telménynek szabja meg — a Központi Bizott­ság határozatának szellemében — az oktatás minőségének javítását, valamint azt, hogy a párt vezető testületéi minden szinten rendsze­resen foglalkozzanak ideológiai kérdésekkel. A pártpropaganda előtt álló tartalmi feladatok megoldására sok tekintetben korszerűsödnek a propaganda formái, amint erről mind a szó­beli, mind az írásos anyag számot adott. Sokoldalúan érinti a pártszerveket PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP.PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Ára ttO fillér 1977. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a társas­ház intézményéről alkotott tör­vényerejű rendeletet, amely a társadalom mai igényeinek megfelelően szabályozza a tár­sasház viszonyait, hatályon kí­vül helyezve az 1924. évi XII. törvényt. Átfogóan újra szabályozna az Elnöki Tanács a lakásszövetke­zeteket. A törvényerejű rende­let hatálya egyaránt kiterjed a lakásépítő és a lakásfenntartó, továbbá az üdülő- és garázs­szövetkezetekre. A jogszabály pontosan meghatározza az egyes szövetkezeti formák sa­játosságait, a lakásszövetkeze­tek tagjainak jogait és törvé­nyes érdekeit. Mindkét tör­vényerejű rendelet 1977. jú­lius 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács dr. Gellert Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét — saját kéré­sére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésé­vel tisztségéből felmentette és dr. Csiky Ottót, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé meg­választotta. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, vé­gül egyéb ügyeket tárgyalt. Eskütétel és kitüntetés Dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese pénte­ken délben letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gellért Györgynek, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökhelyettesének, nyug­állományba vonulása alkalmá­val, eredményes munkássága elismeréseként a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eskütételen és a kitün­tetés átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Hazaérkezett Prágáitól az MSZMP küldöttsége A tanácskozásról közleményt adtak ki Pénteken hazaérkezett Prá­gából az MSZMP küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Béke és Szocializmus című elméleti és tájékoztatási folyóirat tevé­kenységét megvitató tanácsko­záson. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. (A tanácskozásról kiadott közleményt a 2. oldalon közöl­jük.) Kiváló Pest megyei vállalatok és szövetkezetek Tavalyi kiemelkedő gazdasági eredményeik alapján a köz­lekedés- és postaügyi miniszter — az illetékes szakszerveze­tek elnökségével egyetértésben 29 vállalatnak adományozta a kiváló címet, közöttük a Volán 20-as Vállalatának, amelynek átadási ünnepségéről lapunkban már hírt adtunk. A szobi vasúti csomópont a miniszter dicsérő oklevelét kapta. A Külkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ vándor­zászlaját, valamint a kiváló vállalat címet két vállalatnak ítélték oda, három vállalatnak adományozták a kiváló válla­lat címet. Tartósan jó munka Vándorzászlót is kapott a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Ünnepelni gyűlt egybe teg­nap délután a Gödöllő és Vi­déke ÁFÉSZ 660 dolgozója az Agrártudományi Egyetem aulá­jában. Tavalyi kiemelkedő munkájukkal elnyerték a bel­kereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének Vörös Vándorzászlaját. A szocialista versenymozgalom nagyszerű eredményeként harmadszor kapták meg a Kiváló Szövet­kezet címet. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Kre- kács György, a SZOT elnöksé­gének tagja, a KPVDSZ főtit­kára, Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára, Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Fehér Magyaróvár! Pál, a vörös vándorzászlóval, a képen baloldalt dr Molnár Frigyes. Halnvágyi Péter felvétele Béla, az MSZMP Gödöllő já­rási Bizottságának első titkára, Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára, Tuza Sándorrté dr., a MÉSZÖV el­nöke, Benedek János, Gödöllő város tanácsának elnöke, dr. Süpek Zoltán, a Járási Hivatal elnöke és dr. Lőkös László, az Agrártudományi Egyetem rek­torhelyettese. Magyaróvári Pál, a szövetke­zet igazgatóságának elnöke ünnepi beszédében elmondotta, hogy dolgozóik több mint fe­le 35 brigádban dolgozik, az el­látás javításáért, a tervek tel­jesítéséért. Nagyszerű munká­jukat példázza néhány adat: a szövetkezet teljes forgalmának 63, a kiskereskedelmi forgalom 73, a vendéglátóipar 15, a szol­gáltatóipar 74 százaléka nevük­höz fűződik. A továbbiakban hangsúlyozta: a háztáji gazda­ságok és szakcsoportok termé­keinek felvásárlását a mai tár­sadalmi igényeknek megfelelő rangra emelték. Kétezer család­dal kötöttek szerződést, ellát­ták őket vetőmaggal, műtrá­gyával, fóliával, permetezőgép­pel. Szadán a termelők gyü­mölcsöseinek felújítására 15 ezer forint értékben ingyen ad­tak facsemetét, az állattenyész­tő szakcsoportnak 400 darab tenyésznyulat. A háztáji gazda­ságok által felkínált zöldséget és gyümölcsöt központi tele­peik és élelmiszerboltjaik vá­sárolják fel. Végezetül kije­lentette, idei évük jól indult, első negyedévi áruforgalmuk 117, nyereségük 122 százalék volt a tavalyi hasonló időszak­hoz képest. Ezt követően dr. Molnár Fri­gyes üdvözölte a Gödöllői ÁFÉSZ ünneplő kollektíváját. A mai nap nemcsak a gödöl- lőieknek, hanem az egész szö­vetkezeti mozgalomnak ünnep — mondotta. — Növeli örö­münket, hogy a kilenc, ván­dorzászlóval kitüntetett válla­lt közül öt szövetkezet. A so­ron levő feladatokról szólva hangsúlyozta: erősíteni kell a szövetkezetek szocialista tar- ta.mát, szocialista vonásait. Nem kevésbé jelentős a szö­vetkezeti demokratizmus szé­lesítése, erősítése. Kiemelte, hogy a szövetkezetek nagysze­rű hivatása szolgálni a párt életszínvonal-politikáját. Em­lítésre méltó a Gödöllő és V" déke ÁFÉSZ tevékenysége zöldségellátásban. A napokban tanácskozt.' szocialista országok szöv zeti vezetői, ahol, a sz dolgokon kívül szó eset is, hogy ki hogyan k Nagy Októberi SzociaT radalom évfordulójár (Folytatás a 3. ol Biszku Béla látogatása Szabolcs i >en Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának, tagja, a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Szabolcs- Szatmár megyében. Csütörtö­kön Nyíregyházán tájékoztat­ták a megye politikai, gazda­sági és kulturális helyzetéről. Ezután két községben — Nap­koron és Nyírmadán — határ­szemlén vett részt. Délután megjelent és fel­szólalt a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában a kiváló cím átadása alkalmából ren­dezett ünnepségén, majd a ítke­gyár termelőüz zéseit kereste/ titká- . „.. nyíregy- A Kozpon^[^]kozoj.£ ra pen tekenanacs házi városi űtt Nyír. a városi Tterve meg­tagjaivalaasztaiatairól &>!«■«>«- , Kai kerdesek- es es; ^ , „ a 36-as számú *faszán épült fe­főút5i ünnePsé§én és 1?, új létesítményt. fé k * 4 A megyei pártbizottság tit­kára szóbeli előterjesztésében utalt arra, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága 1965 márciu­sában —■ a szocializmus alap­jainak lerakása után, a gazda- , ságirányítás reformjának elő­készítése idején — már átfo­góan foglalkozott az ideológiai elet időszerű kérdéseivel. Ek­kor a gazdaság és az ideológia; a szocialista demokrácia és a munkásosztály vezető szerepe; a szocialista hazafiság és nem­zetköziség kérdéseire irányítot­ta a fő figyelmet. Most az 1976 októberi határozat így össze­gez: „Az elmélet és a gyakor­lat egységének további erősíté­se érdekében különösen a fej­lett szocialista társadalom épí­tésével; a hatalom jellegével és a szocialista demokráciával; a proletár internacionalizmus­sal és a szocialista hazafisággal összefüggő elméleti kérdések sokrétű tanulmányozására szükséges a fő figyelmet fordí­tani.” ,. Elemzőén vetette egybe Ba­ri nkai Oszkárné részleteiben is a két határozatban foglaltakat, majd megállapította, hogy nincs ellentét a mostani és a korábban megfogalmazott fel­adatok között. Az 1976-ban megjelölt tennivalók azonban már nem egyszerűen a kétfron- tos harc jegyében nyertek meg­fogalmazást, hanem most már érezhetően ,,az összes fő terür letek összehangolt fejlesztését, kölcsönös meghatározottsággal írják elő”. — Pártunk a fejlett szocia­lista társadalom építésén mun­kálkodva — mondotta — fon­tosnak tartotta, hogy hosz- szabb távon a fejlődés komp­lexitásának szükségességét hangsúlyozza. Abból a felisme­résből kiindulva, hogy a fej­lett szocialista társadalom fő vonásai a mai társadalomban bontakoznak ki, a mi életünk­ben teremtődnek meg feltéte­lei. A Központi Bizottság hatá­rozatában kiemelt kérdések tu­dományos elemzésének kiin­dulópontját a marxizmus-le- ninizmus általános érvényű ta­nításai képezik, amelyek a for­radalom, a szocialista építés egyetemes törvényszerűségeit tükrözik. A fejlődés általános törvényei azonban mindig konkrét módon, sajátos feltéte­lek között érvényesülnek. Ezért a marxizmus-leninizmus klasszikus tanításait alkotó módon kell megközelíteni és alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy ma sok kérdés más módon ve­tődik fel, mint fél évszázaddal, vagy akár két három évtized­del ezelőtt. Lenin a konkrét helyzet konkrét elemzése alap­ján fejlesztette tovább a marxizmus tanításait, alkal­mazta azokat a változó viszo­nyokra. Ezt tétté és teszi pár­tunk is, amikor hűen a marxiz­mus-leninizmus alapvető el­veihez, hazánk konkrét viszo­nyaira alkalmazza Marx, En­gels, Lenin útmutatásait. Szólt a továbbiakban a me­gyei pártbizottság titkára ar­ról, hogy a KB határozatát az elmúlt hónapokban párttagsá­gunk egésze megismerte, és — A határozat jelentőségét érezzük abban, hogy érinti a pártszervek ideológiai munká­jának egészét — jelentette ki. Hozzátette, hogy igényeket tá­maszt a pártszervek irányító munkájával, munkastílusával szemben, amikor hangsúlyozza: az ideológiai munka erősítése megyei, vagy járási szinten éppúgy indokolt, mint az alap­szervezetekben. — Hivatottaknak érezzük a pártszerveket arra, hogy a szo­cialista építőmunkában szer­zett gazdag gyakorlati tapasz­talataikat a maguk területén megfelelő alapossággal, elmé­leti igényességgel elrendezzék és általánosítsák. Ehhez azon­ban kétségtelenül változtatni kell a szemléleten is. Ne kezel­jük az ilyen irányú feladatokat úgy, mintha ez nem a mi „asz­talunk”, hanem a hivatásos ideológusoké, kutatóké lenne. Ne gondoljuk azt, hogy az ideo­lógiai osztály harc valami olyan« elvont dolog, aminek megví­vása nem igényli a tömegek részvételét, hanem azt csak az ideológusok, az elméleti zsenik feladatává teszi. Rámutatott a továbbiakban, hogy ma már lényeges előreha­ladást jelent: a pártszervek rendszeresen megtárgyalják testületi üléseken a pártokta­tás helyzetét, évente egyszer- kétszer napirenden szerepel. Hiba azonban, hogy az előter­jesztésekből gyakran hiányzik a pártoktatási év eszmei, tar­talmi tapasztalatainak, nézetei­nek, állásfoglalásoknak az ér­tékelése. Számos gyakorlati kérdés megemlítése után kiemelte: a KB határozata abban erősít bennünket, hogy több ideoló­giai témát tárgyaljunk válasz­tott testületek ülésein, taggyű­léseken. Folytassuk tovább azt a gyakorlatot, hogy megyei ak­tíváink részére elméleti kon­ferenciákat tartunk olyan fon­tos, időszerű témákról, ame­lyekben sok kérdés, vagy meg nem értés tapasztalható. Lenin- évfordulók alkalmából — most már a Propagandisták Napján — vitassunk meg olyan lényeges ideológiai kérdéseket, amely a politika gyakorlatát jól szolgálják. Igényeljük: a Pest megyei Hírlap vigye to­vább, bontakoztassa ki azt a helyes kezdeményezést, hogy jól megválogatott témákban adjon elméleti konzultációt a lap hasábjain. — A Központi Bizottság ha­tározata főképpen abban erő­sít meg bennünket — mon­dotta —, hogy az ideológiai munkát úgy értelmezzük: a különböző gazdasági, politikai, kérdések tárgyalásával, az ideológiai összefüggések és a gyakorlat elmélet: igényű, ál­talános jellegű tapasztalatai kapják meg az ertekelesnel, az elemzésnél a megfelelő he­lyet. — A Központi Bizottság azt várja el tőlünk, hogy a hatá­rozatban megjelölt feladato­kat megyénk adottságainak, helyzetének figyelembevéte­lével valósítsuk meg. Pártok­tatásunkban továbbra is el­sődlegesen a párttagság kép­zését, továbbképzését akar­juk szolgálni. Minőségi változásokkal — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a párt politikája és megvalósítása olyan szín­vonalon áll, amilyen a párt­tagság eszmei, politikai fel- készültsége, fejlettsége. Szük­ségesnek látjuk a szervezett oktatás megerősítését az épí­tőiparban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a szétszórt kisebb munkahe­lyeken. Továbbra is indokolt­nak látjuk a mintegy 8—IC ezer pártonkívüli tanulásá­nak biztosítását. Mindenek­előtt a tömegkapcsolat továb­bi erősítése szempontjából, de azért is, mert közülük töb­ben olyan fontos állami, gaz­dasági poszton dolgoznak hogy politikai érdekeink kí­vánják meg képzésüket. Ha­sonlóképpen fontosak a pe­dagógusok, akik közül az ed­digiek során is pártállásra va­ló tekintet nélkül sokat ok­tattunk, s az új nemzedék vi­lágnézeti nevelése a továb­biakban még az eddigieknél is jobban követeli meg ideoló­giai képzésüket. (Folytatás a 2. oldalon.) egyértelmű helyesléssel fogad­ta. A figyelmet, az érdeklődést elsősorban a pártpropaganda ragadta meg. Érthető és he­lyénvaló is, hogy a figyelem központjában a pártoktatás áll. Mégsem lenne kívánatos, ha a határozat értelmezése, a vég­rehajtás csak erre korlátozód­na. A határozat sokoldalú gya­korlati megvalósítása szüksé­ges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom