Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

1977. Április 29., fentek Uj ifjúgsrdaszakasz Szentendrén Tavaly hosszú szervező nunka után a szentendrei Mó- •icz Zsigmond Gimnáziumban negalakult a város második fjúgárdaszakasza. Első bemutatkozásuk egy negyei versenyen volt', ahol íegyedik helyezést értek el. A Kossuth Lajos Katonai Főisko- a KlSZ-aktivisrai jó munkát végeztek, így az elmúlt na- jokban megalakulhatott Szent­sedre második középfokú tan- ntézetének ifjúgárdaszakasza ,s, a Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetben. A 24 fős ifjúgárdacsoport vezetésével Bartós Géza hall­gatót bízták meg. A fiatalok sok segítséget kapnak az intő­iét vezetőitől és pártalapszer- izezetétől is. A foglalkozásokat megfelelő kiképzési terv alap­ján pénteki napokon tartják. A Eőiskola KISZ-bizottsága a vá­rosi KTSZ-szervezettel együtt­működve azt tervezi, hogy a jövő évi forradalmi ifjúsági napokon a meglevő három szakaszból megalakítják a vá­ros ifjúgárdaszázadát. Géczi Sándor A világ legszebb könyvei A Corvina Kun Béla kötettel késsül ötévenként rendezik meg Lipcsében a nemzetközi könyvművészeti kiállítást, az IBA-t. Idén május 5—6-án ál­lítják ki a világ legszebb köny­veit. A Corvina Kiadó erre az al­kalomra készítette el német nyelven Kun Béla beszédeiből és írásaiból válogatott kötetét. A könyv érdekessége, hogy er­re a kiadványra tervezett új betűtípussal szedték. A repre­zentatív mű az IBA egyik leg­jelentősebb rendezvényén, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának tiszteletére rendezendő politi­kai könyvkiállításon látható majd. Kötődnek az üzemekhez A nagykátai járás 20 ezer ingázója Pest megye úgyszólván az ingázók megyéje. Érthető hát, ha járásaiban most minden eddigi vizsgálódásnál átfo­góbban tanulmányozzák a be­járó ' dolgozók életkörülmé­nyeit. Erről beszélgetünk Keszi Józseffel, a járási hiva­tal elnökével Nagykátán. A lakosság egyharmada — Mindenekelőtt le kell szögeznem — mondja —, hogy járásunkban a pártbizottság, a Hazafias Népfront, a járási hivatal és községeinkben a pártszervezetek meg a taná­csok rendszeresen figyelem­mel kísérték mostanáig is az ingázók helyzetét. Ezt már csak azért is kötelességüknek érzik, mert a lakosságnak csaknem egyharmada dolgozik a lakóhelyétől távol. A járás 66 500 lakosából kereken 35 ezer az aktív kereső és közü­lük 20 600 fő ingázik, vagy csak hét végén tér haza csa­ládjához. Természetesen az utóbbiak vannak kevesebben, a többség naponta megteszi oda-vissza az utat. — Sokan ingáznak azonban máshonnan is a nagykátai já­rásba. — Számuk meghaladja az ezerkétszázat és így a mun­kaerő-kiáramlás tényleges nagyságrendje 19 500 főre be­csülhető. Túlnyomó többsé­gük, 18 200 dolgozik Budapes­ten, azok száma pedig, akik más, főleg Szolnok megyében dolgoznak, ezeregyszáz. To­vábbi ezerháromszáz a járá­son kívül, de Pest megyében talált munkát. — Néhány éve a járás leg­több községében nagy volt az elvándorlás, csökkent a lakos­ság száma. — Akkor sem valamennyi községben fogyatkoztak meg az emberek. Például Tápiö- szecsőn azóta is növekszik, vannak bevándorlók is. Két­ségtelen azonban, hogy egye­sek ma is igyekeznek munka­helyükhöz közelebb költözni, de a tömeges elvándorlás Újabb 19 ezer közlekedési dolgozó munkaideje csökkent A közúti, a városi, a légi és a vízi közlekedésiben — ahol az ipari jellegű munkakörök­ben már korábban bevezették a heti 44 órás munkaidőt — 1975-ben dolgoztak ki progra­mot 74 ezer forgalmi-utazó dolgozó munkaidejének csök­kentésére. A szükséges feltéte­leket megteremtve a múlt év végéig a Hungarocamion, a Mahart, a Malév, több Volán-, valamint négy megyei és váro­si közlekedési vállalat össze­sen 48 ezer forgalmi dQlgozó- jának biztosították az előírt több szabad időt. A tapasztalatok szerint az intézkedést a keresetek válto­zatlan szinten tartásával, illet­ve a tervezett éves bérfejlesz­tés mellett hajtották végre. A program szerint — a BKV és a Közlekedési Műszaki Vál­lalat kivételével — az első fél év végéig az egész szakmában 44 órás munkahét érvényesül, újabb 19 ezer közlekedési, for­galmi dolgozó munkaideje csökken. Az érvényes kormány- határozat értelmében decem­ber 31-ig mindenütt be kell fe­jezni a munkaidő-csökkentést, így erre a szakma említett két vállalatánál is sor kerül. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók szakszervezetének el­nöksége is áttekintette a szak­mában a munkaidő-csökkentés helyzetét, hátralevő tenniva­lóit. Az elnökség az érintett vállalatok szakszervezeti szer­veit felhívta, hogy segítsék a munkaidő-csökkentés végre­hajtását. EZÖNYVGYŰJTŰK! A MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT esztergomi antikváriuma (2500 Esztergom, Kossuth u. 5.) ANTIKVÁR KÖNYVVÁSÁRT BEKBEZ Cegléden, május 3-án és 4-én, kedden és szerdán, a könyvesboltban. VÉTEL ÉS ELSUEÉS Készpénzzel fizetünk. Natj/obb könyvtárért a helyszínre megyünk.. Előjegyzési szolgálat. megszűnt. Az ingázás okát nem-lehet egyedül a közeli Budapest vonzó hatásában keresni, járásunk foglalkozási viszonyai is indokolják. A fő­városban betölthető munka­körök változatossága, a ked­vező munkakörülmények já­rulnak mégis hozzá legjobban az ingázók nagy számához. Az emberek vállalják a bejárás fáradságát, különösen a járá­sunkból ingázó szakmunká­sok túlnyomó többsége kötő­dik munkahelyéhez, legna­gyobb részük évtizedekig dol­gozik ugyanott. A betanított és segédmunkások között sincs sok vándormadár. — Milyen a lakóterület és a munkahely kapcsolata? — Ennek is utánanéztünk, mert gazdasági, szociális és kul­turális téren egyformán na­gyon fontos a bejárók prob­lémáinak megoldása. Ez pedig a lakóhely és a munkahely együttműködése nélkül nem lehet tökéletes. Csak kiraga­dott példaképpen említem meg, hogy a 21. sz. Építőipari Vállalatra, az Ikarusra, a Fővárosi Patyolatra, a Ganz- MÁVAG-ra mindig számíthat az a község, ahonnan sok a dolgozójuk. Ellenkező példá­kat is mondhatnék, de el­hallgatom, mert remélem, meg lesz a hatása a községek kez­deményezésének a kapcsola­tok elmélyítésére. A bejáró dolgozók életmódbeli és mű­velődési hátrányát enyhíteni kell. Közművelődés — A munkás-közművelődés valóban elsőrendűen fontos feladat. Hogyan vesznek részt abban az ingázók? — Nagy gondot fordítunk a felnőttoktatásra, melybe ta­valy tíz községben 399 embert vontunk be. Nyolcvan száza­lékuk bejáró volt, aminek az a magyarázata, hogy sokan azért igyekeznek elvégezni az általános iskolát, mért szak­munkások akarnak lenni. A bejárók politikai és szakmai továbbképzésére több üzemen belül komolyan odafigyelnek, de mivel nem mindenütt, ezt is a lakóhelyen kell megolda­ni. Tavaly öt községben szer­veztek munkásakadémiát. A negyven előadás 1300 részve­vője közül 740 volt a bejáró fizikai dolgozó. — Az utazástól fáradtan érkeznek haza __ — Tagadhatatlan, de ott a szabad szombat meg a vasár­nap. Igaz, hogy sok bejáró a kistermelők számát is gyara­pítja és kertjeiben sokat fog­lalatoskodik. Az is igaz, hogy oda-vissza naponta 3—4 órát utaznak, gyakran túlzsúfolt vonatokon. Ennek ellenére egyre többen igyekeznek az utazás idejét hasznosan, mű­velődésre felhasználni. Ta­valy a járásban 3 millió 159 ezer újság fogyott, 905 ezer Pest megyei Hírlap és 665 ezer Népszabadság. Tehát a felnőtt lakosságból minden ötödik ember rendszeres új­ságolvasó. Ez az arány még kedvezőbb a bejáróknál, meg­állapíthatjuk, hogy közülük minden második, harmadik vásárol újságot. Saját házat \ minden községében legyen felnőttoktatás, továbbá, hogy a könyvtárak az eddiginél jobban igazodjanak a bejárók igényeihez, mind nagyobb há­nyadukat tegyék könyvolva­sóvá. Több munkásakadémiát is keli szervezni, s a népfront helyi szervei a közművelődési intézményekkel együtt ren­dezzenek mindenütt ankétot a bejárók életkörülményeiről. — A bejárók lakáskörülmé­nyeiből jól lehet következtetni életkörülményeikre is. — Erre vonatkozólag is mondhatok adatokat. Mintegy 90 százalékuknak van saját lakása és tavaly az új házak építtetőinek is több mint 90 százaléka került ki soraikból. Mondanom is felesleges, ház­tartásuk gépesített és laká­suk többnyire nagyon ízlése­sen berendezett. Nemcsak a házukat, udvarukat is gondoz­zák. — Többször esett szó la­punk hasábjain is a vonato­kon utazó zugitalmérőkröl... — Sajnos ilyenek vannak. A rendőrség ugyan erélyesen üldözi, le is leplezi őket, mégis fokozni kellene az el­lenőrzést minden egyes vona­ton. — Várható-e a közeljövő­ben, hogy csökken a járásból ingázók száma? — Aligha. Szüksége van rájuk a budapesti iparnak, kereskedelemnek és mint em­lítettem, a bejárók zöme szí­vesen vállalja az utazás fára­dalmait. Szokoly Endre Talajtan — agrokémia A Magyar Tudományos Aka­démia Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézete a talaj­tan és agrokémia hazai tudo­mányos központja. A kutatók jelentős sikereket értek el a homoktalajok javí­tása terén, a szikesek tanul­mányozásában. A vegyipar, a műtrágyázás és a mezőgazdasági technoló­gia nagyarányú fejlődése fon­tos feladatokat rótt az intézet­re. Az itt kidolgozott módsze­rek szolgálnak alapul a kor­szerű műtrágyázási szakta­nácsadáshoz. A kutatók azonban nemcsak a mezőgazdaságot segítik, ha­nem eredményeik nélkülözhe­tetlenek a modem környezet­védelem szempontjából is. Munkásságát folytatják Baktay Ervin nyomában a dunaharaszti gimnazisták — Egyes fővárosi vállalatok különautóbuszon viszik-hoz- zák munkásaikat. — Körülbelül 2500 dolgozó így ingázik, kényelmesebben és rövidebb idő alatt. Vissza­kanyarodva azonban a köz- művelődés kérdésére, elmon­danám azt is, hogy a járás vezetői szeretnék, ha a mű­velődési házak követnék a nagykátai művelődési köz­pont és a tápiószecsői műve­lődési ház példáját. Előbbi a kőbányai Pataky István Mű­velődési Központtal, a szecsői pedig több üzemmel kötött együttműködési megállanodást. És ez nagyon , gyümölcsöző. Említésre méltó az is, hogy a tóalamási művelődési ház a bejárókat szállító autóbuszo­kon magnetofonról műsort ad. — Van-e a járásban bejá­rók klubja? — Még nincs, de Szentmár- tonkátán remélhetőleg rövide­sen megnyílik az első. Kívá­natos lenne, ha máshol is kö­vetnék a példát. Egyébkén* azon vagyunk, hogy a járás Dunaharaszti — mint annyi más község az Alföld belsejé­ben, vagy a Duna mentén — megőrizte kertes jellegét. A zöldben álló házak sűrűjéből a modem több szintes iskola emelkedik ki, a Baktay Ervin Gimnázium. Az iskola országos viszonylatban is egyedül álló munkára vállalkozott néhány évvel ezelőtt. Dicséretes mó­don egy orientalisztikával fog­lalkozó szakkört alakítottak. Közelebb az emberekhez A Kelet-kutatás neves ma­gyar úttörője Baktay Ervin fiatal korában gyakran tartóz­kodott rokonainál, Gottesz- mannéknál, Dunaharasztiban. A háború után itt töltött évei alatt igyekezett az indiai mű­vészetet közelebb vinni a hely­beliekhez. Ö volt az, aki erő­sen támogatta a Magyarorszá­gon élő Amrita Ser Gil hindu festőnő művészetének megis­mertetését a nagyközönséggel. Élete végén, amikor is a Ke­let-ázsiai Múzeum igazgatója volt, Budapesten lakott, de nem szakadt el a községtől. Halála után a község lakói, mintha kezdték volna elfeled­ni Baktay Ervin és Dunaha­raszti kapcsolatát. Ezért is volt jelentős esemény, amikor 1971- ben megalakult a Baktay Er­vin Emlékbizottság. Két évvel később a dunaharaszti új gim­názium felvette a kutató nevét.. Ettől kezdve az iskola falain belül és az itt rendezett ün­nepségek keretében mindig megemlékeznek a neves ma­gyar orientalistáról. Az ünnep­ségeket minden évben az indiai függetlenségi naphoz (január 26.) közel álló hetekben ren­dezik. Tanulmányok és dolgozatok — Megalakult a gimnázium­ban a Baktay szakkör — tájé­koztat Cul József történelem- és művészettörténet szakos ta­nár. A cél az volt, hogy fel­kutassuk és feldolgozzuk Bak­tay élettörténetét, aki 1933- ban halt meg, 73 éves korában. Éveken át foglalkozott India történetével és életével. Az ő nevéhez fűződik az indiai tör­ténelem és művészet népsze­rűsítése. Több mint 20 művet írt e keleti ország művésze­téről és irodalmáról. A fiatalok megkeresték azo­kat a személyeket, akik is­A gimnáziumnak ajándéko­zott Baktay-szobor merték, vagy közeli kapcsolat­ban voltak Baktayval. Igyekez­tek, hogy hozzáférhetőbbé te­gyék a többi tanuló számára Baktay élettörténetét. Az ér­deklődőkkel megismertették a távoli világ történetét, föld­rajzát, képzőművészetét és iro­dalmát. Tanulmányok és dol­gozatok sora készült az előbbi témakörökben, az ismeretter­jesztés szándékával: India hin­du vallásának alapja, India harca a nemzeti független­ségért, Baktay Ervin Rádzspu- tánában és Gudzsárát földjén, Baktay Körösi Csorna Sándor nyomában. Ami talán sajnála­tos, hogy még nem volt az el­múlt években olyan fiatal, aki később tovább folytathatta volna ezeket a kutatásokat egyetemi szinten az orienta­lisztika területén. Évfordulóra készülve Amikor Indira Gandhi Ma­gyarországon járt, szobrot ado­mányozott annak az iskolának, amelynek legtöbb köze van Indiához. A Művelődésügyi Minisztériumban akkor úgy döntöttek, hogy ez a szobor a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnáziumot illeti. — Jövőre lesz 15 éve, hogy Baktay Ervin meghalt — mondja Virágh József iskola- igazgató. — Szeretnénk egy, az eddigieknél is nagyobb szabá­sú műsoros estet rendezni. Az emlékműsorokra a gimnázium tanárai és diákjai minden év­ben színvonalas programmal készülne':. Az .előadásokkal párhuzamosan rendszeresen nyílik képzőművészeti kiállítás is. — Most a jubileumi ünnep­ségek alkalmából szeretnénk bemutatni Amrita Ser Gil al­kotásait — tette hozzá Cul József. Liszkai László A ráckevei járásbíróság Ho­zott Ítéletet Bai Gábor 21 éves budapesti lakos, a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat felvásárlója ügyé­ben. A dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai sertés­hizlalására kötöttek szerződést az állatforgalmi vállalattal. A szövetkezet útján került sor a hízott sertések átadására. Nagy Gábor és Kupecz József termelőszövetkezeti tagok is az átadók között voltak, akiktől Bai Gábor több sertést vett át, mint amennyit azok valójában vittek. A felvásárló ezt úgy ol­dotta meg, hogy a tényleges súly helyett 30—50 kilogramm többletsúlyról állította ki az át­vételi jegyet. A tulajdonosokat félrehívta és közölte velük, hogy a sertésár kézhezvétele után a súlykülönbözet pénzér­tékét adják át neki. A két ter­melőszövetkezeti tag megkeres­te dr. Tisza András elnökhe­lyettest, aki a bejelentés után közölte a történteket a vállalat központjával. Bai Gábor a szembesítéskor beismerő val­lomást tett. A ráckevei járásbíróság ma­gánokirat-hamisításban és foly­tatólagosan elkövetett csalás bűntettének kísérletében talál­ta bűnösnek. A tanács — alkal­mazva az enyhítés lehetősé­gét — négyezer forint pénz- büntetésre ítélte Bai Gábort. A bírósági döntés jogerős. Asztalos Imre i 4 Csalt a felvásárlási legyekkel PÓRULJÁRT AZ ÁLLAT FELVÁSÁRLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom