Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

ABONYI KRÓNIKA József Atiila Tsz Kikelt a petrezselyem és a mák Ahhoz, hogy a mezőgazdasá­gi üzelmek jó eredményt tudja­nak elérni, és a feladataikat idftben hajtsák,végre, nélkülöz­hetetlenek a jól karbantartott, üzemképes pépek. Különösen fontos ez az idei tavaszon, ami­kor a közös gazdaságoknak gondot okoz a szeszélyes idő­járás és a belvíz. így van ez az abonyi József Attila Tsz-ben is, ahol főleg a gépeknek kö­szönhetik, hogy a tavaszi mun­kákkal viszonylag jól halad­nak, A tsz-ben eddig 130 hektár napraforgót elvetettek és földbe került a nyolcszáz hektárra tervezett kukorica fele. Két gép dolgozik azon a 350 hektárnyi területen, ahová a háztáji és a silókukorica ke­rül. Petrezselyemből és pasz­ternákból 30—30 hektárt, mák­ból 10 hektárt ültettek. Mind­három növény kikelt és szépen fejlődik. Borsó felülvetéssel földbe került 116 hektár lucer­na, befejezték az őszi búza, ár­pa, a lucerna és legelő fej trá­gyázását, de túl vannak a sár­gabarack-ültetvény, a petrezse­lyem, a paszternák és a kalá­szosok vegyszerezésén is. A ga­bonaterületből ezer hektáron repülőgéppel végezték ezt a munkát. A tsz 9 ezer négyzetméter területen nevel fóliasátor­ban különféle palántákat. A káposzta- és karalábtö- vecskék értékesítését már megkezdték. A gazdaság földjein még 20 hektár búzát, 8 hektár őszi ár­pát, 33 hektár legelőt és 160 hektár szántóföldet borít a bel­víz. Ha ez a földterület alkal­massá válik művelésre, silóku­koricát vetnek bele. Nagy vesz­teséget jelent a szövetkezet­nek, hogy az 52 hektár terüle­tű kajszibarack zöme a napok­ban lefagyott, így a tervezett 50 vagon gyümölcs helyett sok­kal kevesebbre számíthatnak. (gy) Tisztelet a névadónak BIHARI JÁNOS EMLÉKMŰSOR A Rajkó-zenekar muzsikál Gyuráki Ferenc felvétele Százötven éve halt meg Bihari János, a cigány szár­mazású zeneszerző és hege­dűművész. Az abonyi zeneis­kola a napokban névadója tiszteletére — a községi ta­náccsal és a KlSZ-bizottság- gal közösen — emlékünnepsé­get rendezett a Somogyi Imre általános iskola tornacsarno­kában. A közönséget Szabó Sándor, a zeneiskola igazga­tója köszöntötte, majd az iskola vonószenekara, Szűcs Antal vezényletével, elját­szotta Vári Ferenc: Hommage á Bihari című szerzeményét. A nagy magyar zenész élet­útját és munkásságát Sárosi Bálint népzenekutató ismer­tette. Egyesek szerint Bihari a szerzője a Rákóczi-indulónak, amelyet ez alkalommal Var­sányi László zongoraművész játszott el, majd a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara és a Rajkó-zenekar adott színvonalas műsort. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1977. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Jé szándékú segiíségnyújiás Revizori vizsgálat a szövetkezetekben A Dél-Pest megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö- vetségz sokoldalú segítséget, hasznos szakmai támogatást nyújt a tagszövetkezeteknek. Ilyen például az agrokémiai laboratórium, amely megvizs­gálja a talaj- és takarmány- mintákat, s azok alapján ad szaktanácsokat, hozzájárul­va a tudományos eredmények elterjesztéséhez a gazdálko­dásban. A termelőszövetkezetek számviteli munkáját vizsgálja — a gazdaságok felkérése alapján — a tsz-szövetség re­vizori irodája. Tavaly feladata középponjában a pénzügyi, számviteli, va­gyonvédelmi elemző vizs­gálatok álltak. Ezzel elősegítette, hogy a gaz­daságok vezetősége, ellenőrző bizottsága hatékonyabb mun­kát fejthessen ki, hozzájárult a belső ellenőrzések tökéle­tesítéséhez. Az ötödik ötéves terv kez­detét követően a tagszövet­kezetek számviteli szakem­berei számára tájértekezletet tartottak, amelyek a megvál­tozott közgazdasági szabály­zókkal foglalkoztak. Jelen­tős segítséget nyújtottak a zárszámadások elkészítéséhez, a mérlegeket összefüggéseiben vizsgálták meg. 1976-ban 23 általános vizs­gálatot végeztek, ezek kiter­jedtek a vagyonvédelem, a pénz- és hitelgazdálkodásra is. A beosztott könyvelőknek tar­tott tanfolyamon sokan részt vettek, a képesített könyvelői képzés befejeztével negyvenen kaptak képesítést nyújtó okle­velet. A vizsgálatok tapasztala­tai szerint a termelőszö­vetkezetekben javult az ügyvitel. A számviteli rend nemcsak a közös tulajdon védelmének eszköze, hanem a termelés folyamatának szervezett meg­figyelése. Általános tapaszta­lat, hogy a műszaki és a ter­melési szakemberek körében még nem érvényesül kellően az adatszolgáltatás jelentősé­ge. A leltárkészítés még nem mindenhol megnyugtató. Több helyen nem folyamatosan, hanem az év utolsó hónapjá­ban akarják elvégezni. Van, ahol elmulasztják az indokolt selejtezéseket. A revizori iro­da munkatársai a vizsgálatok­ról jelentést készítenek, amely a megállapítások mellett ja­vaslatokat tartalmaz a feltárt hibák megszüntetésére. Írás­beli tájékoztatást kap tőlük a termelőszövetkezet vezetősége és az ellenőrző bizottság. Ezeket a testületi üléseken is­mertetik, megvitatják — a szükséges tennivalókkal együtt. Az ott elhangzó kér­Hattyú a lakótelepen Kék mezőben fehér hattyú a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Patyolat­üzleteinek emblémája. A Ká­rolyi lakótelepen gyakran lát­ni, amint „hattyús papírba” csomagolt pakkot visznek ha­zafelé. Könnyebbséget jelent mindenképpen a mosatás le­hetősége, hiszen a kis laká­sokban, az épületek szárító- szobáiban kevés a hely. Otthon inkább a kismosásra vállal­koznak. A városban két fel­vevőhely van, a Kozma Sán­dor utcában és a Szolnoki úton, egy gyorstisztító szalon pedig a Szabadság téren mű­ködik. Szőnyegtisztítást a Kozma Sándor utcában és a Szabadság téren vállalnak, ágyneműkölcsönzéssel a Sza­badság téren foglalkoznak. Ez utóbbit sok nyugdíjas igény-, be veszi. SZOMBATON Fiatalok muzsikája A Szabari-diszkót várják szombat estére a törteti Dó­zsa György művelődési házba, a 8 órakor kezdődő zenés­táncos rendezvényre. A disz­kóestek a helybeli fiatalok kedvelt szórakozásai, s szíve­sen látják a közeli községbe­lieket is. Holnap már emlék a ma Honismereti klub Törteién Képek, tárgyak, írások gyűjteménye Munkásőrök Látogatóban a kiképzésen Amíg él, ragaszkodik a fegyverhez A Mészáros János nevét vi­selő abonyi munkásőregység a közelmúltban háromnapos kiképzést tartott. A munkás­őröket a kiképzés második napján felkereste Tarkó Sán­dor, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Ter­melőszövetkezet elnöke és Győré Pál vb-titkár. — Pihenj! Ülj le! — hang­zott a parancs. — Elvtársak! — lépett a kékruhások elé Földi Sándor alegységparancsnok. — Húsz­éves múltunkat fogom fel­eleveníteni. — És ezzel a pa­rancsnok megkezdte egyórás előadását. Beszédéből kiraj­zolódott, hogyan alakult meg annak idején az első alegység Abonyban, majd arról szólt, miként sikerült megolda­ni azokat a feladatokat, amelyeket a párt jelölt ki a munkásőrök számára. Sápi Lajos egységparancsnok az állomány tagjaihoz intézett szavaiban jónak ítélte az abonyi munkásőrök munká­ját és a jelenlegi kiképzést. A munkásőrök kettős felada­tát ismertetve elmondta, hogy a fegyveres szolgálat mellett élenjártak a gazdasági építő­munkában is. Győré Sándor a munkásőrök fontos pártmeg­bízatását és a termelőmunká­ban való példamutató helyt­állását hangsúlyozta. Az ebédszünetben munkás­őrökkel beszélgettünk. Földi Sándor parancsnok: — A délelőtti program alaki kiképzéssel kezdődött, ezt kö­vette az előadásom. Délután újabb feladatok várnak min­denkire. Nagyon örülünk a helyi pártbizottság és a ta­nács támogatásának; amely lehetővé tette, hogy az elmé­leti és a gyakorlati foglalko­zások egy részét megfelelő körülmények közt tarthassuk meg a jövőben. Vikurtóczki János, az egyik parancsnok, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének dolgozója. Tizenhárom éve párttag és azóta munkásőr. 1972-ben végezte a parancs­noki iskolát. — A sorkatonai szolgálat után nyomban munkásőr let­tem. Szeretem a katonás fe­gyelmet és mindazt, amit itt tennem kell, szívesen csiná­lom. Ügy érzem, hosszú évek­re eljegyeztem magam a munkásőrséggel. Sosem gon­doltam még arra, hogy nehéz, pedig gyakran sok mindenről le kell mondani. Több esetben előfordult, hogy szombaton délelőtt dolgoztam a munka­helyemen, délután pedig meg­bízatásomnak tettem eleget. Ezek a napok és órák a csa­ládommal való együttlétet rö­vidítik meg, de megértő fele­ségem van. — ön mit csinált volna ma? — kérdeztük Rimóczi Istvánt, aki „civilben” áz ÁFÉSZ gépkocsivezetője. — Szabad szombatos len­nék ma, és otthon töltöttem volna a délelőttöt a kertem­ben. Délután Pestre megyek, hivatalos fuvarba. Az alegység legidősebb tag­ja Skultéti Béla, 74 éves. 1931-től tagja a pártnak, részt vett annak idején az abonyi illegális kommunista pártsejt megalakításában. Bujkált a háború előtt, a német meg­szállás ideje alatt börtönbe zárták. Munkásmozgalmi te­vékenységéért tüntették ki a Szocialista Hazáért Érdem­renddel. A helyi munkásőr­ség alapító tagjai közé tarto­zik, és bár beteges, a foglal­kozásokról ritkán marad tá­vol," és a szolgálatot is ponto­san ellátja. Ügy mondja: míg él, ragaszkodik a fegyverhez. Az ebédidő végén felhar­sant a vezényszó: — Sorako­zó! — Dicsérni való rend és fegyelmezettség. Az alegység oilanatok alatt az előírt rend­ben állt. és folytatódott a foglalkozás. Gy. F. Hivatásos kereskedők, ván­dor zugárusok és lelkes ama­tőrök gyakran fordulnak meg az ország falvaiban azzal a céllal, hogy felkutassák, meg­vásárolják azokat a tetszetős tárgyakat, holmikat, amelyek valamikor szervesen hozzátar­toztak a falusi nép életéhez, háza tájához, munkájához. Van, aki gyűjtő, van, aki ke­reskedő szándékkal érkezik, és legtöbbször nem hiába kopog­tat a házaknál. A néprajzi, népművészeti, népi iparművé­szeti dolgok gyűjtése évek óta divat. Ami jó benne, az az őr­ző-mentő szándék. Ami rossz, az a hozzá nem értés, az üz­letelés elharapódzása. Múlnak az évek, és mire a falu ráéb­red, hogy olcsó pénzre vál­totta emlékeit, annyi tárgyi anyag sem marad, amiből egy valamirevaló helytörténeti ki­állítást összehozna. Menteni, amit még lehet Törteién Mentsük, ami menthető! jelszóval szervező­dött a honismereti klub. Ed­dig helytörténeti szakkörként működött, és tevékenysége írásbeli munkára korlátozó­dott. Fel tudja mutatni Stricz- ky György tanár monográfia­gyűjteményét, Krista László is­kolaigazgató krónikáját, e cikk írójának Helyi szokások című gyűjteményét. Sajnos, a tár­gyi emlékek gyűjtése az anya­gi lehetőségek és a közömbös­ség miatt elakadt. Nincs a köz­ségben olyan épület sem, ahol a már feltárt, megőrzésre ér­demes tárgyi emlékek helyet kaphatnának, pedig megérde- r- cinék. A törteli honismereti klub tagja, Szláv* Józsefné áldoza­tos lelkesedéssel őrizte eddig az évszázados, egyetlen meg­maradt szabadkéményes há­zat benne a régi használati eszközökkel. Korszerű lakó­épületének felépítése miatt a szabadkéményest el kellett bontani. Pásztor József egy nyolcvanesztendős törteli asz- szony kellemes énekét, nehéz életútjának történetét örökítet­te meg magnetofonszalagon, a néni halála előtt két héttel A másik magnetofonfelvételt az úttörők készítették Szabó József szabómesterrel, aki szemtanúja volt, amikor te­metkezésre felnyitották azt a sírboltot, amelyben Helmeczi ihály hamvai is nyugodtak A koporsó két oldalán saját szemével olvasta Helmeczi ne­vét. (A nyelvújító Helmeczi Mihál' nevét viseli az iskola úttörőcsapata.) Az általános is­kola folyosóján azokat az érté­kes leleteiét tárolják, ame­lyek Domonyi Frigyes tanár mentőmunkáját dicsérik. Szin­te egyedüli példány az ország­ban az a kőből faragott ökör­fej, amely a helybeli mészár­széket évtizedeken át hirdette. Emlékszoba: az iroda A fotoszakkör Pásztor József vezetésével honismereti gyűj­tőmunkát végez, a múlt ma­radéka mellett megörökiti a jelenkor eseményeit, ne tűn­jenek el nyomtalanul. Az is­kola és a konzervgyári előké­szítő telep Írásban összefog­lalja a jelen eseményeit, éle­tük mozzanatait. Pető Etelka tanítónő az irodalmi művekből gyűjtötte össze mindazt, ami Törteire vonatkozik. Öröm­mel lehet üdvözölni a Fodor Imre tanácselnök által közzé­tett Községi Híradót, valamint azt is, hogy a községi tanács­házán fényképes tabló mutatja be Törtei életének egy-egy mozzanatát. Baranyai János művelődésiház-igazgató is tag­ja a honismereti klubnak. Se­gítségével a művelődési cent­rum irodahelyisége vált em­lékszobává. Ide kerültek Cse- miczky Tihamér festményei, az első oklevél Törtei település­ről, fénykép az utolsó szél­malomról, valamint arról a bronzkori üstről, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz törteli leletként. Látható tabló a köz­ségről, itt van Kazinczy Fe­renc, Rideg Sándor, Déryné arcképe, s további neves sze­mélyeké, akiknek a neve a községhez is kapcsolódik. Nem zárkóznak el A honismereti klub tagjai tudják: sürget az idő. Sok szemtanú már nincs közöttünk, aki mesélni tudna rég volt időkről, tehát az élőket kell okvetlen meghallgatni! Sok emléktárgyat megsemmisítet­te1' már, mint hasznavehetet­len kacatot. Nem szabad hagy­ni hogy minden az enyészeté legyen! Ez a gondolat szabja meg a tizenöt törteli klubtag lelkes munkáját, s foglalkozá­saikon bárki érdeklődőt szíve­sen fogadnak. Határ Ilona Járási labdarúgás Nagy csatában nyertek az éllovasok A járási labdarúgó-bajnok­ság tavaszi második fordulójá­ban újra győztek az éllova­sok, igen jó mérkőzéseken. A Ceglédbercel—Abony rangadó 'élénk iramot, s kemény, nagy küzdelmet hozott, míg a Tör­tei is színvonalas, sportszerű összecsapást vívott a Bem SE II. csapatával. Az ifjúságiak között a ceglédberceliek ottho­nukban szenvedtek vereséget a még pontvesztés nélkül álló Ahánytól. Dicséretes az Abony szereplése, de ugyanakkor Törteinek, Ceglédbercelnek többet kell foglalkoznia után­pótlásával. ekedmEnyek: Felnőttek: Knratetétlen—Albertirsa TI. 8:2 Dánszcntmiklós—Kecskéscsárda 8:0 Törtei—Bem SE II. 2:1 Ceglédbeirce!—Abony 3:2 az élcsoport Állasa: 1. Ceglédbercel 2. Törtei 3. Bem SE II. 4. Abony 13 12 — 1 51:17 24 12 9 2 1 28:12 20 14 7 2 5 62:19 16 12 6 1 5 30:18 13 IFJÚSÁGIAK: Abony—Ceglédbercel 2:1 AZ ÉLCSOPORT ÄLLASA: 1. Abony 6 6 ------ 22: 1 12 2. Karatetétien 7 6 — 1 29: 5 12 3. Ceglédbercel 6 2 — 4 9:21 4 Torna: Békéscsabán rendezték meg a serdülők területi csapatbaj­nokságát, ahol rajthoz álltak a ceglédi lányok is. A Ceglédi VSE II. osztályú csapata az el­ső helyen végzett, így tovább­jutott az országos döntőre. A Vasutasban Fejér Éva, Szabó Ildikó és Gyarmati Erika nyúj­totta a legjobb teljesítményt. Városi sakkcsapatbajnokság: Megkezdődött a tíz csapat körmérkőzése a városi sakk­csapatbajnokságon. Az első fordulóban a tavalyi első, a já­rási földhivatal együttese csak szoros csatában nyerte találko­zóját, míg a nagy vetélytárs, a Vasipari Szövetkezet mind az öt pontot megszerezte ellenfe­létől. Eredmények: Vasipari Szövetkezet—Sütő­ipari Vállalat 5:0, Földhivatal —ÉVIG 3:2, Lenin Tsz—Volán 20. számú Vállalat 4:1, PENO- MAH—KÖZGÉP 3,5:1,5. A Ci­pőipari—Volán 1/11. összecsa­pást május 11-re halasztották. U. L. Hálá? szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik drága ha­lottunk özv. Lócskai Sándomé temetésén megjelentek, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait elhelyezték. — Külön köszönetét mondunk körzeti kezelőorvosá­nak. valamint a ceglédi kórház II. Belgyógyászati osztály orvo­sainak, ápolóinak áldozatkész fá­radságot nem ismerő gondoskodá­sukért. A gyászoló család. 1 1 1 I dések, hozzászólások bizonyít­ják, hogy általában komolyan ve­szik a vizsgálati ered­ményt, és hatékony intéz­kedéseket hoznak a rend­ellenességek megszünte­tésére. A revizori munka célja nem a mindenáron való hibake­resés, hanem a jó szándékú segítségnyújtás. E felismerés alapján szoros és jó kapcsola­tokat építettek ki a termelő­szövetkezeti vezetőkkel, vá­lasztott tisztségviselőkkel. Az idén az elemzésekkel az üzem- és munkaszervezés, a munkaerő- és bérgazdálkodás javítását, a tervszerűség és a hatékonyság növelését kíván­ják elősegíteni. T. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom