Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
1977. ÁPRILIS 27., SZERDA mícm W x/unav 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései Az alkalmazottak felmondásáról Gazdaságpolitikai kisszótár pihenőnapon végzett munka utáni pótlék nem jár. ^ Személyi alapbér? Mivei a munkajogi szabályok esetében a személyi alapbért kell figyelembe venni, egyes kifizetéseknél, ezért nem egységes több kifizetőhelyen a személyi alapbér értelmezése. Elsősorban itt van az a munkajogi rendelkezés, hogy a mun- kaszerződésben meg kell határozni a dolgozó személyi alapbérét. Ha a jogszabály rendelkezésénél fogva a munka- szerződést nem foglalják írásba, akkor pedig a munkába lépéstől 3 napon belül kell írásban értesíteni a dolgozót a személyi alapbéréről. Isimért az a rendelkezés is, hogy a jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. Ezenkívül egyes munkakörökben, ha a vállalat veszteségesen gazdálkodik, bizonyos ideig csökkentett személyi alapbér jár a dolgozónak. Ezért van különösen nagy jelentősége, hogy mit kell érteni a személyi alapbér alatt. Tehát a személyi alapbér: a) az órabéres dolgozóknál (mind teljesítménybér, mind időbér^ alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér, ahol pedig személyi órabért nem állapítottak meg, a munkakategória szerint megállapított órabér: b) a napibéres dolgozóknál a megállapított napi bér (műszakbér) ; c) a havidíjas dolgozóknál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a megállapított havibér, személyi fizetésben részesülő dolgozóknál a személyi fizetés; d) a MÁV és a Magyar Pos - ta dolgozóinál — ha jogszabály másként nem rendelkezne — a munkaköri bér- es rang- fokozati bér együttes összege; e) a rokkant vájároknál — a részükre megállapított — úgynevezett rokkanitvájárbér; f) a jutalékos bérrendszerben foglalkoztatott dolgozó tekintetében a megállapított biztosított bér- vagy jogszabály által meghatározott személyi alapbér. A felsoroltakon kívül semmiféle egyéb juttatás nem minősül alapbérnek, kivéve az alapbér jellegűnek minősített bérpótlékokat. Az alapbér egy órára, egy napra, vagy hónapra való kiszámításánál a dolgozó munkakörére meghatározott törvényes munkaidőt kell alapul venni. Dr. M. J. Egy Pest megyei községben lévő vállalat alkalmazottjának igazolatlan mulasztásai miatt felmondtak és munkakönyvét Kilépett bejegyzéssel kiadták. Az illető előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, majd amikor elutasították, a Pest megyei munkaügyi bíróságon a felmondás hatálytalanításáért pert indított. A bíróság végzésével a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, mert —tárgyalási jegyzőkönyv hiányában — a bizottság szabályszerű megalakítását nem tudta megállapítani. Ez pedig olyan pótolhatatlan mulasztás, ami az érdemi tárgyalás megítélését teszi szükségessé. A legfőbb ügyész a végzés ellen törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a Pest megyei munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint a munkaügyi bíróság a megtámadott döntőbizottsági határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezheti és a bizottságot (szolgálati felettest) új eljárásra utasíthatja, ha nem szabályszerűen alakult meg, vagy abban kizárt személy vett részt Amennyiben a bizottság hatáskörét túllépve járt el, vagy annak hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatnak ezt a részét a munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezi. Ha ezek az okok nem állanak fenn, a bíróság a bizottságot újabb eljárásra nem utasíthatja, hanem érdemben kell döntenie. Olyan esetben, amikor sérelmes határozatot hozó döntő- bizottság a bíróság felhívásának nem tett eleget, és az eljárásra vonatkozó iratokat hiányosan terjeszti fel, (például elmulasztja a tárgyalási jegyzőkönyv továbbítását), ez nem járhat azzal a következménynyel, hogy a bíróság nem hoz érdemi határozatot, hanem a bizottságot új eljárásra utasítja. — A munkaügyi bíróságnak — hangzik tovább a határozat — kötelessége, hogy a perek gyors és alapos tárgyalásáról hivatalból gondoskodjék és az igazság kiderítésére törekedjék. Ennek csak akkor tehet maradéktalanul eleget, ha a hiányzó irat beszerzéséről gondoskodik, vagy a döntőbizottTíz nap rendeletéiből • Egyenlőtlen munkaidő-beosztást időben kell közölni a dolgozóval. Egyik olvasónk, sérelmezte, hogy máról holnapra közölték vele munkaidő-beosztásának megváltoztatását. Egy másik olvasónk pedig azt sérelmezte, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, és nem helyesen fizették ki távolléte miatt a csökkentett munkabért. Mi a helyes eljárás? — kérdezik olvasóink. Mivel másokat is érdekel ez a probléma, ismertetjük az ezzel kapcsolatos joggyakorlatot. A Munka Törvénykönyve szerint, a munkaidő-beosztast a dolgozóval két héttel e'őbb és legalább két heti időtartamra kell közölni. E szabálv alól a kollektív szerződés k-.vételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó következő heti muakridő- beosztását lehetőleg 3 nappal előbb kell közölni. Az előbbiekből következik, hogy ha a dolgozót egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatják, ilyenkor is meg kell határozni és közölni kell vele a munkaidő-beosztást. Az a rendelkezés, hogy a munkaidő-beosztást lehetőleg 3 nappal előbb közölni kell nem mentesíti a vállalatot a munkaidő-beosztás közlésének kötelezettsége alól, csak a határidőt rövidíti meg. A szabály helyes értelme, az, hogy legkésőbb az adott munkaidőszakot megelőző utolsó munkanapon kell a beosztást meghatározni, és a vállalatnál szokásos módon közölni. A vállalat e kötelezettsége akkor is fennáll, ha a munkás ezen az utolsó napon, nem dolgozik vagy nem tartózkodik az üzemben. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztású havidíjasoknak a nem fizetett távolléte (fizetésnélküli szabadság, betegség, igazolatlan mulasztás stb.) esetén a munkaidő-beosztás szerint mulasztott munkaidővel arányos bért kell a havi munkabéréből levonni. . Ha a.vállalat az előrelátható hosszabb távoliét miatt' vagy pedig a jogszabály ellenére nem határozta meg és nem közölte a munkaidő-beosztást, ilyen esetben a távollévő dolgozó munkaidejét a részleg többi, hasonló munkán dolgozó munkaidejével kell elszámolni. Ha ilyen nincs (pl. mint jelen esetben olvasónknál, aki karbantartó lakatos, és egyedül VÁLASZOL AZ ILLETÉKES kemizálás A kemizálás vegyi termékek alkalmazását, felhasználását jelenti a termelésben s ma mar a fogyasztásban is. A vegyi termékek széles körű alkalmazása társadalminépgazdasági méretekben növeli a munka termelékenységét, tehát jelentős mennyiségű munka megtakarítását teszi lehetővé. (Pl. gyomirtó vegyszerezés.) A kemizálás fokának fő mutatója a vegyi anyagok felhasználásának aránya. Ez mérhető az egyes ágazatokban — ipar, mezőgazdaság, építőipar — és népgazdasági vetületben. A kemizálás különösen a mezőgazdaságban (műtrágyák, növényvédő szerek) nagy jelentőségű. A terméshozamok növelésével és a különféle műanyagok termelésével, térhódításával számottevően függetleníteni lehet a társadalmat a földrajzi és a nyersanyagadottságoktól. A kemizálás folyamata tuvégez ilyen jellegű munkát), akkor a korábbi időszakra vonatkozó munkaidő-beosztását kell alapul venni. Más a helyzet azoknál a dolgozóknál, akiknek munkaidejét a napi feladatok szabják meg (pl. üzletszerző, házfelügyelő). Ilyen munkakörben nincs munkaidő-beosztás, tehát eleve kizárt annak meghatározása és közlése. Ilyen esetében a kiesett munkaidőt a rájuk vonatkozó átlagos napi munkaidő alapján kell meghatározni. ■ • A túlórapótlék szempont- jából a rendes napi munka előtti és utáni túlmunkák, egyfolytában végzett túlmunkának számítanak. Többször panaszolták már félfogadási napon olvasóink, hogy ha munkakezdés előtt és ugyanaz nap egyfolytában, a munka befejezése után is dolgoznak a túlóra elszámolásánál külön számítják: a kezdést és a napi munka utáni túlórákat, és ezért anyagilag károsodnak. Helyes-e ez? — kérdezik olvasóink. Nem helyes. A 6A967. (X. 8) Mü.M számú rendelet 4. §-á_ nak (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, a dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék illeti meg. Az idézett szabály az egy napi minden túlmunkára vonatkozik, amiből következik, hogy egyaránt alkalmazni kell a munkaidő előtt és után végzettre. Így például, ha a dolgozó rendes munkaideje 8-tól 16 óráig tart. és túlmunkán dolgozik reggel 7 órától 8 óráig, majd délután 16 és 18 óra között, tehát három óra túlmunkát végzett (1 + 2), az idézett jogszabály alapján két órát 25%-os, egy órát pedig 50%-os pótlékkal kell elszámolni. A dolgozónak nemcsak a rendes munkaideje alatt, hanem minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezés lehetőségét (Mt. V. 47. § (3) bekezdés). Az ezt szolgáló munkaközi szünet idejére azonban sem túlórapótlék, sem heti lajdonképpen még a múlt század végén — a vegyipar létrejöttével — megkezdődött, de csak az utóbbi évtizedekben vált világméretűvé s lett a műszaki-technikai haladás egyik jellemzője. A kemizálás műszaki-gazdasági szerepe minden országot a vegyipar gyors ütemű fejlesztésére késztet. A világ ipari termelésének ma már több mint egytizedét — á fejlett tőkésországokban kb. egyhatodát — vegyipari termékek alkotják. Az utóbbi egy-másfél évtizedben a magyar gazdaságban is gyorsan haladt a kemizálás folyamata, amit egyrészt a vegyipar növekvő termelési aránya — ez jelenleg kb. 12 százalék — és az évről évre emelkedő vegyitermék-import is bizonyít. Nemzetközi ösz- szehasonlításban a magyar gazdaság kemizáltsága közepes fokú, a vegyipart továbbra is erőteljesen kell fejlesztenünk. Forgács Katalin A kollektív szerződések egyes rendelkezéseinek 1977. évi mozgósítására, az alapbért szabályozó új rendelitek végrehajtására irányelvek jelentek meg a Kereskedelmi Értesítő 10. számában A kiskereskedelem egyes munkaköreinek létszámnorma- tíváiról — ugyanitt — jelent meg fontos közlemény. Az üzemegészségügyi szak- rendelések normatíváiról és a tanköteles korú tanulók orvosi vizsgálatáról az Egészség- ügyi Közlöny 10. számában jelent meg közlemény. Az adminisztratív ügyviteli dolgozók idényjellegű foglalkoztatásáról ■ szóló 8/1976. (V. 12.) Bk. M. számú rendelet módosítását a 9/1977. (IV. 22.) Bk. M. rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 33. száma.) Az építő- és szerelőipari kivitelezői szabályzat módosításáról is ugyanitt jelent meg a 19/1977. (IV. 22.) ÉVM— KGM—NIM—KPM. rendelet. A lakosság vízfogyasztása átalánymennyiségének megállapításáról és a vízdijak számlázásáról a 3/1977. (IV. 22.) OVH. rendelet intézkedik, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 33. számában jelent meg. Az amortizációs normákról szóló 3/1975. (XI. 22.) OT— PM. számú együttes rendeletet a 2/1977. (IV. 6.) PT—PM. rendedet módosította, amely a Tanácsok Közlönye 16. számában is megjelent. A gázenergiáról szóló törvény végrehajtásáról az 1/1977. NIM. rendedet és a FEOR módosítását és kiegészítését az 1/1977. KSH. tartalmazza, szintén a Tanácsok Közlönye 16. számában. sági felterjesztés esetleges akadályának közlésére a bizottságot felhívja. Egymagában a bizottság ügyviteli mulasztása a határozat hatályon kívül helyezésére és az érdemi döntés elodázásra nem adhat alapot. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a bizottságot a tárgyalási jegyzőkönyv fel- terjesztésére vagy az esetleges akadály közlésére felszólítja, s amennyiben a hiány nem pótolható, a bizottságot új eljárásra utasítja. Minthogy a munkaügyi bíróság mindezeket figyelmen kívül hagyta, ezért végzése jogszabály- sértő. ★ Egy vállalat főosztályvezetőjének átszervezés címén felmondtak. Ennek hatálytalanításáért az illető, a munkaügyi bíróságon pert indított. Előadta: a munkaviszony megszüntetésére felhozott indok nem helytálló, mert a vállalatnál lényeges szervezeti változás nem történt, csupán any- nyi, hogy az ő helyébe felvett dolgozót igazgatóhelyettesként alkalmazták. Arra is hivatkozott, hogy az elbocsátást megtorlásként alkalmazták vele szemben, ezért az a joggal való visszaélésnek minősül. Állításai igazolására tanúk meghallgatását kérte. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, mert a felmondási okot a valóságnak megfelelőnek találta. Az átszervezésre azért volt szükség, mert a főtisztviselő feladatát nem megfelelően látta el. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság és jogszabálysértés címén emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A jogvita eldöntésének alapkérdése, hogy a főosztály- vezetővel közölt felmondási ok megfelel-e. a valóságnak, és az átszervezés az illető munkáját szükségtelenné tette-e. A felmondási oknak ugyanis a valóságnak nemcsak meg kell felelnie, hanem egyúttal alaposnak is kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a felmondásra irányuló jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni. A felmondás indoklásának lényeges kelléke az is, hogy a vállalat a dolgozó munkájának szükségtelenné válását elfogadhatóan bizonyítsa. Feltéve tehát, hogy az átszervezés valóban megtörtént és az új szervezeti rendszer működik is, ez még nem jelenti azt, hogy a munkáltató a felmondási jogát rendeltetésszerűen gyakorolta. A rendelkezésre álló adatok szerint a felmondás indokolásában ellentmondások mutatkoznak, aminek feloldására további bizonyítás szükséges. Ezt a munkaügyi bíróságnak kell lefolytatnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. ★ Három termelőszövetkezet egyesült. Ennek következtében elrendelték a raktárak összevonását és a raktárosi munkakörök számának csökkentését. Így történt, hogy az egyik raktárosnak átszervezés címén felmondtak. Az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a bizonyítási eljárás lefolytatása után o felmondást hatályon kívül helyezte, elrendelte a munkaviszony helyreállítását és a szövetkezetét 40 napra a dolgozó kiesett átlagkeresetének megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a raktáros munkakörét egy másik alkalmazottal töltötték be. tehát a felmondás indoklása nem felelt meg a valóságnak, mert raktárosra szükség volt. Az ítéletnek a kiesett időre járó munkabérre vonatkozó rendelkezése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. A szövetkezetét terhelő fizetési kötelezettség megállapításánál a munkaügyi bíróság nem vette figyelembe, hogy a dolgozót kárenyhítési kötelezettség terheli — hangzik a határozat indokolása. — Nem követelheti munkabérének és egyéb járandóságának, valamint kárának azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. Ezért tisztázni kell, hogy az elbocsátott embert mikortól kezdve terhelte elhelyezkedési kötelezettség, s ennek menynyiben tehetett eleget. Ezt elsősorban a szövetkezetnek kell bizonyítania, vagyis, hogy megfelelő munkahely (munkakör) volt, ahol elbocsátott alkalmazottja elhelyezkedhetett volna. Tájékoztatás hiányában a bíróságnak a tényleges helyzetet hivatalból kell tisztáznia. Ennek hiányában az ítéletnek a kiesett idő teljes tartamára a szövetkezetét munkabérfizetésre kötelező rendelkezése megalapozatlan. Harminc napot meghaladó időre a dolgozó átlagkeresetét az utolsó négy negyedévben kifizetett összegek figyelembevételével kell megállapítani. Ettől csak akkor kell eltérni, ha az illető ennél rövidebb idő óta áll alkalmazásban. A munkaügyi bíróság azonban kizárólag az utolsó két naptári negyedév alapján számította ki az átlag- keresetet, tehát a marasztalás összegének megállapítása nem a jogszabályoknak megfelelő számításon alapult. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróságnak a kiesett időre járó munkabér megtérítésére vonatkozó ítéleti rendelkezését hatályon kívül helyezte, s ebben a vonatkozásban új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. H. E. _ __ PIBr 20-30^0. f ÁRENGEDMÉNY IYEI HETEK AMÍG A KÉSZLET TART, ON IS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT íMi ''■'Hm'.*''* O lakásvilágítási testeket. ® asztali rádiókat® csapokat, csaptelepeket, O víz-, gáz- és gőzszerelvényeket ® kávéfőzőket ® lapradiátorokat már csak 5 napig, O rozsdamentes evőeszközöket. Q mosogatókat, A PIK SZAKÜZLETEKBEN. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat
