Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Köszöntiük a munkában élen gárókaff, a szocialista munkaverseny résztvevőit! Kedvezően alakul a felvásárlás Az 1977. évi zöldség-gyü­mölcs felvásárlással kapcso­latos szerződéskötések ta­pasztalatait is értékelte ked­di ülésén a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége. A Szövetkezeti Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Köz­pont (a Zöldker) vállalatainak a tervek szerint az idén 130 ezer vagon árut kell felvásá­rolniuk, és ez ideig a szövet­kezeti felvásárló szervek a termelőkkel a tervezettnél 21,8 százalékkal több termék érté­kesítésére kötöttek szerző­dést. Az elnökség a továbbiakban megvitatta és jóváhagyta az V. ötéves tervidőszakban épü­lő kereskedelmi létesítmé­nyekhez nyújtandó szövetke­zeti közös fejlesztési alap fel- használására vonatkozó elő­terjesztést. Eszerint az idén közös fejlesztési alapból 31 ÁBC-áruház, illetve napi cik­ket árusító üzlet építésére mintegy 148 millió forint köz­ponti támogatást nyújtanak. Nemzetközi konferencia előkészítő megbeszélései A közalkalmazotti szakmák nemzetközi szövetségének egészségügyi munkabizottsága Budapesten tartja ülését. A háromnapos tanácskozáson — amely kedden kezdődött a SZOT Szállóban — a júniusi genfi nemzetközi munkaügyi konferencia 63. ülésének előké­szítéseként javaslatokat és ajánlásokat dolgoznak ki a betegápoló személyzet foglal­koztatására, élet- és munkakö­rülményeinek javítására. A gépek nem állhatnak Ifjúsági brigád alakult Kistarcsán szermegoldásként azt javasol­ták neki, próbálja meg az élelmiszer-eladói pályát. Ezt azonban nem vállalta. Vajon miért? — Szerintem csak olyan szakmát választhat magának egy fiatal, amelyet kedvel, szívesen csinál. Én pedig nem akartam élelmiszer-eladó len­ni... Egy ismerőse azt tanácsol­ta : próbálkozzon állás után nézni a kistarcsai fésűsfonó­ban. Szala Anna nyomban megtette ezt, s 1975 januárja óta minden szál ehhez az üzemhez köti. Jelenleg még ő is betanított munkásként dolgozik a fonodában és — Kocsis Margithoz hasonlóan — rövidesen szeretné elkez­deni a szakmunkásképző-tan- folyamot. Erre minden bi­zonnyal sor kerül, hiszen a szakképzett munkaerőre ége­tően szükség van most a fo­nodában. — Egyébként olyan a mi üzemünk, mint egy nagy csa­lád — mondta Szala Anna. — Nagyon sok kerepesi dolgozik itt, akiket ismerősként üdvö­zöl az ember. Brigádunk pe dig olyan fiatalokból áll, akik nem fecsegnek feleslegesen, hanem mindig elvégzik a rá­juk bízott munkát. Szerin­tem ez a biztosítéka annak, hogy egyre jobban összeková- csolódjon a mi kollektívánk. A Március 21. brigádról tud­ni kell azt is, hogy tagjai há­rom műszakban keresik ke­nyerüket: a gépek nem áll­hatnak, folyamatosan termel­ni kell. Így gyakran előfor­dul, hogy rendszerint csak az öltözőben tudnak néhány szót váltani egymással. Brigádgyű­lésen azonban mindent meg­beszélnek. S közérzetüket találóan fe­jezte ki búcsúzóul Ivanics Il­dikó, aki röviden csak ennyit mondott: — Mi már szeretnénk in nen nyugdíjba menni.. . Ügy legyen. Falus Gábor — Számítunk a fiatalokra i a tervteljesítésnél. A mai kö­rülmények között fel kell ku- \ tatnunk minden lehetséges erőforrást. Most alakult meg üzemünkben a második ifjú­sági brigád: a fonodában olyan fiatalok kerültek e kollektí­vába, akik eddig még nem dolgoztak közösségben, hanem többnyire önállóan. Helyze­tükből adódott az is, hogy el­sősorban gyakorlatlanságuk következtében nemigen érték el a száz százalékot. Megmon­dom őszintén, mi nagyon bí­zunk az új társaság összetartó erejében. A fonodában olasz gépek üzemelnek, e berende­zéseket maximálisan ki kel! használnunk. Nagy várakozással Szekfü Teréz, a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kistar­csai gyárában a KlSZ-bizott- ság titkára így magyarázta el a Március 21. ifjúsági brigád megalakulását. A számadatok is bizonyítanak: megnöveke­dett feladatoknak kell eleget tenni — nehéz körülmények között, súlyos létszámhiánnyal küzdve. A fonodában például naponta több mint ötezer ki­logramm jó minőségű fonalat állítanak elő. Ilyen körülmé­nyek mellett pedig különös jelentősége lehet az új kollek­tíva életre hívásának. Az ifjúsági brigád vezetője a 18 esztendős Tokaji Zsuzsa lett: társai egyhangúlag őt vá­lasztották erre a posztra, mert munkája alapján közmegbe­csülésnek örvend az üzemben. S ebből már következtetni le­het arra is, hogy közöttük a legidősebb is mindössze csak 24 esztendős, a legfiatalabb pedig 15 éves. Három fiatallal beszélgettünk. Jó érzés volt hallani a gyár iránt érzett fe­lelősségüket, s nyugodtan le­írhatjuk: munkájukra bízvást számíthatnak Kistarcsán, hi­szen ismerik a nehézségeket. Az igazsághoz hozzátartozik még, hogy három riportala­nyunk sorsát a véletlen is nagymértékben irányította. Segítenek a régiek A 17 esztendős Ivanics Il­dikó kerepesi, ott végezte az általános iskolát. Műszerész­tanulónak jelentkezett, de nem vették fel, s mivel Kistarcsán ott volt a szövőüzem, nyom­ban felvételét kérte. — Mindenekelőtt azért vá­lasztottam ezt a gyárat, mert közel van, nem kell sokat utazgatnom. Ma már nyugod­tan mondhatom, örülök, hogy idekerültem. Remek a közös­ségünk, s ami számomra a legnagyobb örömet szerezte: az idősebb munkatársak szí­vesen segítenek a fiatalab­baknak. Tudom, hogy ez így természetes, de mégis jólesik róla beszélni... Ivanics Ildikó már meg­szerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt: fonó lett. A Már­cius 21. brigád első gyűlésé­ről szólva megemlítette: vál­lalták, hogy részt vesznek a termelést segítő akciókban, s mindent elkövetnek azért is, hogy ne legyen egyetlen iga­zolatlan mulasztó sem közöt­tük. — Ha igazán odafigyelünk egymásra, s csak egy kicsit törődünk a társunk problé­máival, gondjaival is, úgy hi­szem. igazán jó kollektíva vá­lik a brigádunkból. S akkor nemcsak a termelésben fogjuk megállni a helyünket! Ez utóbbi mondatot hallva egyetértőén bólintott a 17 esz­tendős Kocsis Margit is. Szin­tén Kerepesről jár Kistarcsá- ra. pályaválasztását tudato­san irányította. Csak rajtunk múlik — Még az általános iskola nyolcadik osztályába jártam, amikor üzemlátogatásra jöt­tünk a kistarcsai gyárba. Na­gyon megfigyeltem, hogyan kötözik az asszonyok a szála­kat a gépek melilett, s már akkor annyira megtetszett ez a munka, hogy elhatároztam: ha végzek, a fonodába jövök dolgozni. Szerencsére, nem is csalódtam ... Kocsis Margit jelenleg be­tanított munkásként keresi ke­nyerét, s azt tervezi — erre nyilván a brigádban alkalma is lesz —, hogy elvégzi majd a gyári szakmunkásképző-tan- folyamot. E vágya mellett őis elismeréssel szólt idősebb mun­katársainak segítőkészségé- rőL — A tapasztaltabb fonónők útbaigazítása nélkül nehezen boldogulnánk, így pedig a brigádunkban gyorsabban emelkednek majd a termelé­si eredmények. Remek kollek­tíva a miénk, szerintem csak rajtunk múlik, milyen siker­rel teljesítjük vállalásainkat! Ivanics Ildikó és Kocsis Mar­git szabad idejében gyakran ellátogat a kerepesi könyv­tárba. s a hétvégeken szíve­sen eljárnak táncolni. De most már az új brigádban lehető­ség nyílik arra is, hogy közös programokat szervezzenek. Csak kedvvel, szívesen A harmadik brigádtag, Sza­la Anna, szintén 17 eszten­dős és két társához hasonlóan kerepesi. Az általános iskola elvégzése után úgy tervezte, hogy áruházi eladó lesz, de túljelentkezés miatt elutasí­tották felvételi kérelmét. Kény­A mozgalmi munka tartalékai A párt és mozgalmi szer­veink politikai munkája soha­sem maradhatott meg az egy­síkúság, az egyoldalúság, a szűk reszortszemlélet alapján, hiszen a szocialista építőmuji. ka eddigi feladatai is az erők összefogását, a politikai mun­ka változatos módszereinek sokszor összetett alkalmazását tették szükségessé. Legfeljebb a szervezeti organizmus vál­toztatása, vagy bizonyos kam­pányfeladatok elvégzése taszí­totta a szemléletet és a gya­korlatot is a nem kívánatos irányba. Mégis, amikor arról beszélünk, hogy a mai idők természetes követelménye a politikai munka korszerűsítése, akkor többek között azt kell önvizsgálat tárgyává tenni, hogy vajon kihasználtunk-e már minden olyan lehetőséget, mely az egész politikai szerve. zeti rendszerünkben, a kollek­tív tapasztalat és tudás kiak­názásában, munkánk kölcsö­nös kapcsolódásában van je­len? Az utóbbi időben a politikai munkások, aktivistáink egyre határozottabban felismerik, hogy ma az dolgozik korsze­rűen, aki többet lát saját szűk területénél, aki megfelelő poli­tikai érzékenységgel viseltetik olyan probléma iránt is, amely — úgymond — nem az ő aszta_ la. Honnan ez az igény — mert igenis az! — a párt- és a moz­galmi szervek munkája iránt? Akár a társadalmi, a politi­kai, akár a gazdasági életünk mai helyzetét vizsgáljuk, egy­aránt érzékelhetjük, hogy a fejlődésnek bizonyos tenden­ciái, az ezzel együtt járó el­lentmondások, a megoldandó feladatok az eddiginél sokkal összetettebben, sokrétűbben, árnyaltabban jelentkeznek. Azt mondhatjuk tehát, hogy felis­merésük, helyes megválaszolá­suk a célravezető feladatok ki. jelölése és megoldása az eddi­ginél egybefogottabb, koordi- náltabb, szélesebb skálában mozgó politikai tevékenységet igényel. A politikai munkával szemben olyan igények is tá­madnak, mint a szakszerűség javítása, mely semmiképpen sem azonos azzal, hogy min­denhez szakszerűen értő poli­tikai munkásokat, aktivistákat neveljünk. Ugyancsak nagy fontosságú a politikai munka eszközeinek alkalomhoz illő megválasztása és sokoldalú alkalmazása. Az sem szorul különösebb bizonyí­tásra, hogy ma mennyire fon­tos az egy nyelven való beszó­lás, az tudniillik, hogy a poli­tikai munka bármely részterü­letén dolgozzék is valaki, ugyanazt értse, mint a másik. (Természetesen enek alapfel­Verőce: búforlécek exportra Cser, tölgy,bükk és íűrésiper A királyréti, a nagymarosi és a váci erdészetekből évente valamivel több mint 11 és fél­ezer köbméter rönkfát fogad az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság verőcei fűrész­üzeme. A telephelyre érkező szállítmányok között sokféle fafajta található. A leggyako­ribb a tölgy, a cser és a bükk, de szép számban érkezik fenyő, juhar és kőrisfa is. Berkenyéi András, a nyolc­van dolgozót foglalkoztató kis­üzem vezetője elmondta, hogy a három évvel ezelőtti kétmil­lió forinthoz képest idén már várhatóan tízmilliós forgalmat bonyolítanak le a náluk készü­lő legkülönfélébb késztermé­kek forgalmazásával. Az üze­met többfajta fűrészáru, par- ketta-frizek, exportra és hazai felhasználásra készülő bútor­lécek és talpfák hagyják el. A 11 és félezer köb­méter rönkfából 5 és fél­ezer köbméter készárut gyár­tanak, a fennmaradó mennyi­séget pedig hulladékfaként ér­tékesítik. A gyártás során ke­letkező melléktermék a fűrész­por legnagyobb vásárlója a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatósága, amely a téli hónapok­ban — homok helyett — az 1 utóbbi években már fűrészport kever sóval a fagyott utak karbantartására. A verőcei fafeldolgozó üzem­ben a termelés hatékonyságá­nak növelésére az elkövetkező években nagyszabású rekonst­rukcióra került sor, amikor is új gépeket kap a telep az ósdi masinák helyett. B. P. tétele, hogy az irányítás, az információadás egységes le­gyen.) A választ keresve arra a kérdésre, hogy mivel tudunk a követelményeknek megfelel­ni, röviden így válaszolhatunk: együtt a közös célokért. A kö­zelmúlt időkben olyan jelen­tős politikai akciókat hajtot­tunk végre, mint a párttagsá­gi könyvek cseréje, az idei gazdasági cselekvési program kialakítása, a KISZ-, a Haza­fias Népfront, a szakszerveze­tek kongresszusának politikai előkészítése, az ott hozott ha­tározatok végrehajtásának megszervezése, az időközi ta­nácstagi választások stb. E feladatok sikeres megoldásá­nak magyarázata nagyrészt abban rejlik, hogy a párt poli­tikájának platformján párt­szerveink, tömegszerveink és mozgalmi szerveink szorosan együtt munkálkodtak úgy, hogy mindenki megoldotta a saját feladatát, pontosan látta, hogy mi az általános cél és ebből reá milyen tennivalók hárulnak. Ez a helyes gyakorlat is an­nak igazolásául szolgál, hogy amikor az együttműködés, a munka jobb összhangjának megteremtésére ösztönzünk, nem arra irányul a biztatás, hogy egyes szerveink mecha­nikusan, általánosságokban sa­játos munkájuk és lehetősé­geik elvetésével dolgozza­nak, hanem arra, hogy minden szervünk pontosan értelmezve és látva az általános célt, ta­lálja meg helyét, szerepét an­nak konkrét és helyi megvaló- sításábah. Egyszóval: végezze el saját feladatát, amit csak ő képes vagy ő jogosult ellátni. E politikai akciók más Irá­nyú tanulsággal is szolgálnak. Ugyanis nemcsak oldalirány­ban, vagyis az azonos szintű párt- és tömegszervek, és tö­megmozgalmak munkájának pontos egyeztetését, koordinált irányításának szükségességét vetették fel, hanem az irányí­tó és irányított szervek cselek­vésének, összehangolását is. Az e téren is elért eredmé­nyeink mellett szólni kell ar­ról, hogy ma is több alkalom­mal tapasztalhatjuk, hogy egyes szerveinken belül a szin­teket illetően időpontokban, az egyes témák megfelelő formá­ban és időben való megtárgya­lásában hiányzik az összhang, az egymásra épültség, mely jelentős zavarokat okoz, ront­ja az egész akció sikerét. Tér­A fűrészgép elCtt römk&k sorakoznak az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság verőcei fűrésztelepének üzemében. Bozsán Péter felvétele mészetesen nemcsak arról van szó, hogy például alapszerveze. teink olyan kérdésekben is döntenek, amelyekhez nélkü­lözhetetlen lenne az irányító szerv állásfoglalása, vagy for­dítva, hanem arról is, hogy elég gyakori a felesleges várakozás, az intézkedések elhalasztása, abból kiindulva, hogy várjuk meg, lépjen előbb a másik, így nagyobb hibát nem tudunk el­követni. Az eddigiekből iS nyilván­való, hogy az elvi alapokon való együttműködés kialakítá­sában, milyen fontos szerepük van a függetlenített apparátus tagjainak. A politikai munka korszerűsítése, szakszerűségé­nek fejlesztése nemcsak a sze­mélyi ismeretek gyarapításá­nak jelentőségét veti fel, ha­nem az egyes részlegek együtt­működésének szorosabbá téte­lét is. Csak egy példát erre a pártmunka gyakorlatából: ami­kor hozzáfogtunk az 1977. évi cselekvési programok kidol­gozásához, teljesen egyértel­művé vált, hogy az nem lehet csak a gazdaságpolitika terüle­tén dolgozó munkatársak fel­adata, hanem részt kell vállal­nia abban a párt- és tömeg­szervezeti, az agitációs-propa- ganda munka területén dolgo­zó apparátusnak is. Egyre tart­hatatlanabb tehát az a szemlé­let, amely elkülönül a másik munkaterülettől mondván, hogy a feladat gazdasági ter­mészetű, foglalkozzék azzal a másik apparátus. Bizonyos gyakorlati tapasztalatok miatt arról is szót kell ejteni, hogy a korszerűség fejlesztése a po­litikai munkában sem zárja ki azt, hogy mások által, vagy korábban kipróbált jó módsze­reket alkalmazzunk. Egyszóval: ha nem szükséges, ne talál­junk fel újat; ha egyszer a dolog bevált és alkalmazható az adott körülmények között is. Az együttműködésben, a politikai munka összehan­golásában rejlő lehetőségek­ről, tartalékokról szólottunk abból a meggondolásból, hogy társadalmi rendszerünkben a párt-, állami, társadalmi szer­vek és apparátusaik előtt egy a cél: a szocialista építőmunka erősítése abban az irányban, ahogy ezt a párt XI. kongresz- szusa meghatározta. És közös a felelősségük is. DR. LÄTOS ISTVÁN, az MSZMP Központi Bizottságának alosztály vezető j e Főként a mezőgazdaság gépesítéséről Magyar-szovjet szakembertalálkozó Dányban A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a dányi Magvető Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoportjának meghívására a közös gazdaságba látogatott Jurij Ivanovics Fagyejev mezőgazdasági gépészmérnök, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza műszaki tudományos-információs osz­tályának vezetője. A kitűnő szovjet szakember a szövetkezet szakvezető gár­dájával, állattenyésztőkkel, növénytermesztőkkel, kerté­szekkel folytatott értékes ta­pasztalatcsere-beszélgetést. A három községet — Isaszeget, Kákát, Dányt — magában foglaló egyesült termelőszö­vetkezet munkájáról, eredmé­nyeiről, terveiről Gádor Já­nos tsz-elnök nyújtott tájé­koztatást. Elmondotta ennek kapcsán azt is, hogy közvet­len, személyes jó tapasztala­taik vannak a szovjet mező- gazdasági technikáról, mivel gépeiknek mintegy 90 százalé­ka onnan származik. A szov­jet vendégek pedig — akár szakemberek, akár turisták — mindig szívesen látott vendé­geik: a Cooptourist szervezésé­ben hazánkban járó turista- csoportok és ipari vagy me­zőgazdasági dolgozók egyaránt rendszeresen fölkeresik őket és ismerkednek szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermeszté­sükkel, baromfitenyészetükkel, szarvasmarhatelepükkel. A tájékoztatót követően J. I. Fagyejev a Szovjetunió je­lenlegi X. ötéves tervének mezőgazdasági kérdéseiről, különösen a mezőgazdaság gé­pesítéséről tartott gazdag is­mereteket nyújtó előadást. Szá­mos kérdés is hangzott el eh­hez, többen érdeklődtek a tudományos-technikai forra­dalom eredményeinek jelent­kezéséről a gyakorlatban, a géppark fejlesztésében vagy a növénynemesítésben és más területeken. A jelenlevők több órás igen bensőséges és őszinte beszélgetést folytattak, amely — mint a találkozón részt vett Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának titkára megállapította — mindkét részről nemcsak hasznos ta­pasztalatcseréül, hanem mara­dandó emlékül is szolgált. Telcfonzsinór Orcnburgnak A Zsámbéki medence Le­nin Tsz biatorbágyi te­rületén működő kábelüzem 1977-ben 150 ezer kilométer­nyi telefonvezetéket készít. A termékek nagy részét az orenburgi vezeték telefon­hálózatának kiépítéséhe* használják majd fel. I i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom