Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

VECSES Lakóház — nagycsa'ádosübiak A vecsési tanács költségveté­si üzeme még ebben az évben építeni kezd a Toldi Ferenc utcában egy két lakásból álló házat, amelyet két sokgyerme­kes család vehet majd birto­kába. Sopronba kirándulnak ' A Közalkalmazottak Szak- szervezetének természetjáró szakosztálya május 14-én és 15-én Sopronba szervez kirán­dulást. A szakszervezet járási bizottsága is meghirdette a tú­rát, amelyen 46 járásbeli ta­nácsi dolgozó vesz részt. Segí! a szakszövetkezet Egyre többen tenyésztenek, hizlalnak szarvasmarhát Hiányolják a rakodókat A Vasad Községi Köz.s Ta­nács legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén egyebek között a háztáji és kisegítő gazdasá­gok állattenyésztési és jelvá­sárlási helyzetéről hangzott el jelentés. Gazdálkodási céljaiból ere­dően is, sajátos feladat hárul a járás egyetlen szövetkezeté­re a háztáji állattenyésztési kedv fellendítésében, népsze­rűsítésében. A szakszövetke­zet központilag biztosítja a kihelyezett állatok takarmá­nyozását, KOMMUNISTA MŰSZAK A járási rendélőintézetért dolgoztak A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pest Vidéki Központjában, Monoron, nyolcvanan vettek részt a kommu­nista műszakban: a munka után járó pénzt az épülő járási ren­delőintézet számlájára utalják át, hogy elősegítsék az intézmény mielőbbi elkészültét. A dolgozók raktárrendezést, parkosítást végeztek. A beérkezett vagonok is gyorsan kiürültek. Egy kis csoport az országos targonca verseny pályáját tette használha­tóvá. Vámos Géza, a vállalat igazgatója, egy vagon import cirok­mag kirakásában segít. A raktárak előtt is nagyobb lett a rend. A KISZ-esek sár­garépa- és pctrezselyemmagokkal teli zsákokat készítettek elő elszállításra. Kép és szöveg: Péter László gondoskodik a szerződést kötöttek hízóállatainak el­szállításáról, értékesítésé­ről. Magda Gyula, a Kossuth Szakszövetkezet főmezőgazdá­sza jelentésében elmondotta, hogy fellendülőben az állat- tartási kedv Vasadon: 1976- ban, az úgynevezett anyako­ca-kihelyezési akció kereté­ben, 59 koca került az egyéni állattartókhoz. A szövetkezet tagjai közül mind többen fog­lalkoznak szarvasmarha-te­nyésztéssel, -hizlalással, a köz­ségben összesen 106 fejőste­hén és 192 egyéb szarvasmar­ha található az állattartók is­tállóiban. A szakszövetkezet által értékesített, átadott 80 hí­zómarha csaknem mind­egyike export minőségű volt tavaly. Üj ágazatnak számít a kis­állattenyésztés, jóllehet, 1976- ban már mintegy 15 és fél ezer nyulat adott át, értékesí­tett a szakszövetkezet. A tap­sifülesek kihelyezéséről, ta­karmányozásáról, illetve a jó­szágok felvásárlásáról a szak- szövetkezet gondoskodik. Malik Károly végrehajtó bi­zottsági tag bejelentette, hogy az erdészetnek is lesz olyan területe, melyet egyelőre nem erdősít, ezért egy részét — hosszabb időre — bérbe adják állattenyésztőknek. Megjegyez­te, hogy az idén is külön engedély nélkül lehet az erdőkben kaszálni, lábaserdőben le­geltetni. Benke Sándor vb-titkár el­mondotta, hogy az állatte­nyésztéssel, hizlalással foglal­kozók megelégedéssel fogadták a hízósertések helybeni felvá­sárlását, azonban panaszként hangzott el részükről: az utóbbi időben a szállítások­hoz nem adnak nekik rakodó- munkásokat. Hasonlóan fogalmazott Vida György, a közös tanács elnöke is, megjegyezve, gondoskodjék továbbra is rakodómunkások­ról vagy készíttessen állatfel- hajtót a szakszövetkezet, melyről összességében megál­lapítható, hogy vezetősége mindent megtett, megtesz a háztáji és kisegítő gazdaságok állatállományának növeléséért. J. I. M0N0B>vnm IÁ ÜP E S T M E G Y E í • H Í R LAP K Ü L Ö N K I A D Á;5 A XIX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1977. ÁPRILIS 26., KEDD Kiiöltött jelentkezési lupék Főleg fővárosi vállalatok hívják a tamilokat R szukmunkás uiénpótlás helyzete Monoron ebben az évben 198 általános iskolás és 114 gimnazista töltötte ki tovább­tanulási jelentkezési lapját. A pályaválasztásra jellemző: túl­jelentkezés a szakközépisko­lákban, kevesebben mennek gimnáziumba, mint néhány éve, de még kevesebben a szakmun­kásképző fontos hiányszakmáit elsajátítani. A miértekről, az okokról s a változás lehetősé­geiről tárgyalt a napokban az MSZMP monori nagyközségi végrehajtó bizottsága. Az általános iskolákban a pályaválasztási munka már az ötödik osztályban meg­kezdődik. Az osztályfőnökök a szakta­nárok segítségével, úgyneve­zett személyiségfelmérést vé­geznek, a képességek és kész­ségek kibontakoztatásával fog­lalkoznak. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy a hetedik osztályo­sok körében válik céltudato­sabbá a választás, részint a rendszeres üzemlátogatások következtében, ősszel az isko­lákat elárasztják a prospektu­sok. Főleg fővárosi vállalatok hívják a tanulókat, a helyiek — furcsa módon — nem ke­rülnek közelebbi kapcsolatba velük a budapesti üzemek több­sége pedig nem a szakmák, munkaterületek szépségét ecse­teli, hanem a kereseti lehető­séget, a kedvezményeket sorol­ja fel. öt év alatt Monoron a jelé­re csökkent a tovább nem ta­nulók száma. Növekszik a szak- középiskolák és a szakmunkás- képzők iránti érdeklődés. A gimnáziumba jelentkező fia­talok, akik az érettségi után nem tanulnak tovább, segéd­éi betanított munkásként he­lyezkednek el. Az idén a monori gimná­ziumban száztizennegyen érettségiznek, közülük öt- venen kívánnak továbbta­nulni, pedagógusnak har­mincegyen készülnek. A legtöbb gondjuk a tovább tanulni nem szándékozó, érett­ségizett fiataloknak s persze, Nyilvános közzététel Sokba került a verekedés Hárman megsérültek Tavaly július 15-én F. Ka­rolj/ és K. Józsej monori la­kosok a 4-es számú fő közleke­dési út mellett lévő Husi Fala­tozóban szórakoztak. Ismerték egymást, régebben közös mun­kahelyük volt, s ott sem fér­tek meg békében egymással, K. József kihívta az udvarra F. Károlyt, ahol ököllel feléje csapott, de ütése célt tévesz­tett. Ekkor F. Károly vissza­futott a vendéglőbe, de K. Jó­zsef az ajtóban utolérte és el­gáncsolta, majd a földön dula­kodtak, amíg a vendégek szét nem választották őket. Később F. Károly, mintegy megtorlásként, üres söröskor­sóval jejbe vágta haragosát, akinek felrepedt a fejbőre, sőt N. A. monori lakos is könnyű sérülést szenvedett a szilán­koktól. A verekedés során tehát hárman sérültek meg köny- nyebben, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedve. A Monori Járási Rendőrka­pitányság, mint első fokú sza­bálysértési hatóság, a napok­ban tárgyalta a két ember ügyét. F. Károlyt és K. Józse­fet is vétkesnek mondta ki, s három-háromezer jorint pénz­bírsággal sújtotta őket; egyben elrendelte a határozat egy példányának nyilvános kifüg­gesztését, közzétételét is a Hüsi Falatozóban, az 1968. évi I. tör­vény 94. paragrafusa szerint. <—rj—) szüleiknek van. Az érettségi után álláskereséssel foglalkoz­nak. ám az állás még nem pá­lya. A szakmunkásképző iskola a nagyközségben a 203. számú, ceglédi Bem József Szakmun­kásképző Intézet kihelyezett ta­gozataként működik: kőműve­seket, villanyszerelőket, vas- és fémszerkezeti lakatosokat, géplakatosokat, férfiszabókat, autószerelőket képez. Az idén 91 gyerek jelentkezett szak­munkásképzőbe, közülük a mo- noriban csak huszonkilencen kívánnak tanulni. A szám bi­zonyítja: megmutatkozik a fő­városi üzemek tájékoztatásá­nak eredménye s a helyiek kel­lő tájékoztatásának hiánya. A monori szakmunkásképzőben pedig megfelelő számú jelent­kező esetén, a meglévő neve­lőkkel, új szakmák képzésére is lenne lehetőség. A tanulólétszám két-há- romszorosára növelése sem jelentene gondot az új épületrész elkészültével pedig, az oktatás is korsze­rűsödik. A népgazdaság, a járás, a nagyközség igénye, hogy mi­nél több jól képzett szakmun­kás kerüljön az üzemekbe. A járás vállalatai pillanatnyilag 342 ipari tanulót igényelnének, különféle szakmákban. hu­szonkilenc van. A végrehajtó bizottsági ülé­sen több olyan határozat szü­letett, amely a pályaválasztás, a pályairányítás tervszerűsé­gét segítheti. (k. zs.) Ecser Találkozás Baranyi Ferenccel Az eredeti időponttól elté­rően, a költészet napi megem­lékezést április 26-án, ma 18 órakor tartják meg az ecseri művelődési házban, ahol Ba­ranyi Ferenc költő találkozik olvasóival. Részt vesz az író—olvasó ta­lálkozón Farkas László, az Üj írás irodalmi folyóirat munka­társa is. Levelesládánkból Tavasz Mendén Kellemes tavasz ígérkezett, majd hó lepte el a fák virá­gait, fagyos éjszakák is voltak, reggelre jéglapocskák fedték a tócsákat. Az emberek azon­ban nem törődtek az időjárás szeszélyeivel, s megkezdték a tavaszi munkát Mendén is. A lakosság legnagyobb ré­sze pesti vállalatoknál, gyá­rakban dolgozik, kisebb része a helyi téglagyárban és a ter­melőszövetkezetben. A falu szemmel láthatóan fejlődik, szép, új házai ma már bát­ran hasonlíthatók az üdülő­városok házaihoz. A kis ker­tek gondosan megmunkálva, hiszen a mendeiek mindig szerették a virágot. A falu közepén épül a köz­ségi tűzoltóház, a tűzoltószer­tár mellett. Hamarosan befe­jezik a munkát, hogy az ön­kéntes tűzoltók össze is jö­hessenek, megbeszélhessék a teendőket. Vecserik János tűzoltópa­rancsnok vezetésével, tavasz- sz.al indulnak a helybeli fiata­lok versenyre,, hogy sokan láthassák, mit tudnak a men- dei fiúk és lányok. Az alapos felkészülés, remélik, meghozza a várt eredményt. Ott, ahol tavaly még lóhere termett, az idén már házak éoülnek. Megkezdték a kút­fúrást is, az Üjtelep hamaro­san benépesedik a parcellá­kon dolgozó kőművesekkel, ácsokkal, és tető alá kerülnek az. új lakások, a gyereksereg pedig birtokba veszi a napfé­nyes, szép udvarokat. Nyilván sok-sok vidámság, öröm vár rájuk. Egyelőre azonban az oko2 gondot, hogy az Üjtelep már felépült házaiban még mindig nincs közvilágítás, nincs vil­lany, az iskolások ma is pet­róleumlámpa mellett írják a leckéiket, a fiatal édesanyák a mosáshoz nem tudnak mo­sógépet és centrifugát hasz­nálni. Az ott lakó családok szeretnének tévékészüléket is vásárolni, de a villanyhálózat elkészültéig nem tudnának mit kezdeni vele. Kővári Józset Tovább javuló munkafeltételek A gyömrői tanács tavaly is gondot fordított az ügyintézők munkájának megkönnyítésére. Több mint tízezer forintba került a villanyírógép, ugyan­annyiért vásároltak számoló­gépet a pénzügyi dolgozóknak. Az építési főelőadó felszerelési tárgyait is bővítették. 4 ezer 300 forint ráfordítással. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: A fehér csuklya. Maglód: A kard, avagy én va­gyok a falurossza. Mende: Az utolsó szolgálat. Monor: Ludas Matyi. Pilis: Paulina, 1880. Ül­lő: Csizmás Kandúr. Vecsés: Budapesti mesék. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Maglódon, 14-től: a fotó­szakkör összejövetele, 19-től: az irodalmi színpad próbája (az ISG helyiségében). Men­dén, 18-tól: a népi tánccso­port próbája. Monoron, 15-től: az új párttagok szemináriu­ma, 19-től: társastánc-tanfo­lyam, Monori erdőn, 14-től 16-ig: a kézimunka szakkör foglalkozása. Sakkjátszmák Gyomron A Gyömrői Sportegyesül et május elseje tiszteletére vil- lámsakkversenyt rendez ápri­lis 30-án és május 1-én. A verseny április 30-án, szombaton, 17 órakor kezdő­dik, a szakmaközi bizottság Steinmetz kapitány utcai szék­házában. Nevezni a helyszínen lehet. A győztesek és helyezettek értékes tárgyjutalomban része­sülnek. 1 I dei dolgozók, valamint az ön­kéntes rendőrök, akik a rendfenntartók voltak, min­dent megtettek az országos targoncaverseny sikeréért. ★ A pálya előkészítése, a ver­seny lebonyolítása során za­vartalanul követték egymást az események, s délután már eredményt hirdethettek. Az első helyen Németh Pál szombathelyi, a rpásodikon Farkas László győri, a har- 1 madikon Molnár Sándor dombóvári versenyző végzett. A monoriak a 10—11. helyet szerezték meg, jó felkészült­ségről adva számot. A 23 ver­senyzőt figyelembe véve, ran­gos a helyezésük. A győztes 2 ezer, a második 1500, a harmadik ezer forint jutalmat kapott, a 4—5—6. helyezett értékes tárgyj uta­lómban részesült. Hörömpő Jenő ha valamelyik versenyző hi­bázott, vagy a dudajelzést el­mulasztotta. Ez utóbbiért például két pontot vontak le, A villástargoncásoknak 1976-ban a versenyszabály: az egy mázsára eső költség csökkentését, a balesetmentes közlekedést, a munkavédelmi szabályok megtartását írta elő, valamint azt, hogy a tar­goncás hibájából ne kelljen gépnek vesztegelnie. fc Az évente megrendezendő verseny célja az, hogy mind­inkább elsajátítsák a villás­targoncás dolgozók a korsze­rű anyagmozgatás és tárolás módszereit, s hatékony pro­pagandát fejtsen ki a szakma népszerűsítésére. A nagyvállalat vezetői és tá-sadalmi képviselői elisme­rő hangon nyilatkoztak a ver­seny rendezőiről. Valóban, Mo- noron az egyenruhás tűzoltók, a vöröskeresztesek, az étkez­Hatodszor rendezte meg a Vetömagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat az egyéni villás­targonca-versenyt — az idén Monoron. Tíz termelési köz­pont 23 dolgozója állt rajt­hoz a nagy gondossággal elő­készített terepen. Az egyik pályán 67 méteres távolságról a vagonba, majd a vagonból a raktárba kellett szállítani a vetőmagot,! a .má­sikon 84 méteres távon kel­lett a belső anyagmozgatást elvégezni. A kijelölt útvona­lon sok volt az éles kanyar, s pontozóbírák figyelték árgus szemekkel a teljesítményt. ★ A szabályok szerint a ver­senyzők ezer pontot érhettek el: négyszázat tavalyi mun­kájuk alapján hozhattak ma­gukkal, 600 pontot a helyszí­nen, az ügyességi verseny­ben szere ;hettek. Időre kel­lett meg'enni a távolságot, s a bírák szigorúan jegyezték. Éles kanyarok nehezítették Targoncások versenye Elismerés a gondos rendezésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom