Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxi. Évfolyam, 95. szám 1977. ÁPRILIS 24., VASARNAP Május elseje ünnepén Kirándulóhely lesz a Putri sarki erdő Felvonulás Alberlirsán Mindig szép a májusi .ünnep, az idén azonban a ceglédiek számára még az eddigieknél is színesebb, változatosabbnak ígérkezik. (Az országos és a megyei ünnepségek programjá­ról lapunk első oldalán adunk tudósítást.) A nemzetközi munkásosztály iinrw*riÁno.lr helv­iparosok közösen vállalták egy kút fúrását. Ez szolgáltatja majd az ivóvizet. Az építőipari vállalatok illemhelyeket állíta­nak fel. Az erdőgazdaság és a talajjavító vállalat erre alkal­mas gépei megkezdték a terep- rendezést és az útegyengetést. Aznap a városgazdálkodási beli előkészítői úgy döntöttek: az idén szakítanak a hagyomá­nyos felvonulással, helyette kinn a természetben rendezik meg a május elsejei megemlé. kezést és az azt követő kultu­rális és sportprogramot. Korunk embere egyre inkább a természet felé fordul, így al­kalmas keretnek kínálkozik egy nagyszabású majális meg­rendezésére a Putrisarki erdő. Ez alkalommal a csemőiek és a ceglédiek együtt ünnepelnek. A minden apró részletre ki­terjedő előkészületek hóna­pokkal ezelőtt megkezdődtek, a pártbizottság, a városi ta­nács, a Hazafias Népfront, a KISZ és a szakmaközi szerve­zet közösen irányítja és szer­vezi a felkészülést. Térképeken jelölték meg a lebonyolítás rendjét. A nagy réten, amelyet alkalmi futballpályának hasz­nálnak. lesz az emelvény. Fél 11-kor Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára mond ünnepi be­szédet, majd változatos kultúrműsor következik és sokféle Sportrendezvény, tréfás játék egészíti ki a nap szórakoztató programját. A rendezők kijelölték az er­dő kockákra osztott négyszö­geit. Táblákkal jelzik melyik vállalatnak hol lesz a helye. Nekik kell előzetesen elvégez­ni a terület rendezését, feldíszí­tését, majd az ünnep befejezté­vel a nagytakarítást. Legalább 7—8 ezer ember közös kirán­dulására számítanak. Ennek megfelelően felkészülnek a községnyi sokaság megfelelő ellátására. A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat és a városbeli kis­vállalat dolga lesz a földutak locsolása, hogy a sok száz jár­mű ne verje fel túlságosan a port. A vállalatok, a kialakult szokásoknak megfelelően, sze­rényen megvendégelik dolgo­zóikat. Emellett természetesen a Cegléd és Környélce Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, a sütő-, hús- és a söripar gondoskodik az ün­neplő ezrek megfelelő ellátásá­ról. Lesznek hideg és meleg ételek, szeszes és alkohol- mentes italok, kapható lesz a fagylalt, léggömb, és játék. A jelenleg a Rákóczi úti ABC- áruház mellett működő kör­hinta. is ideiglenesen Csemő- be települ. A kiszállítást, a forga­lomterelést ugyancsak szer­vezetten oldják meg. A termelőszövetkezetek tagjai és a Ceglédi Állami Tangaz­daság dolgozói a Rákóczi úti gyülekezőhelyről indulnak. A vállalatok járművei a Kossuth Ferenc utca elején várják uta­saikat a városháza és az Ott­hon áruház közti szakaszon. Egyes cégek saját vállalati köz­pontjuktól is szállíthatják a dolgozókat. Azokat, akiket a munkahelyük nem tud — megfelelő jármű híján — ki­juttatni. a Kossuth Művelődési Központ elől, autóbuszokkal és szefnélyszállításra alkalmas más járművekkel viszik ki az erdőbe. Gondoskodnak a diá­kokról is. Velük a Kossuth téri megállóból kétszer fordul a különvonat. A délutáni órák­ban (háromtól este hétig) rendszeresen jönnek vissza a városba az alkalmi járatok. A SZOCIALISTA ÉLETMÓDRÓL Komócsin Zoltán KISZ-alapszervezet A napokban tartott KISZ- taggyűlést a PENOMAH ceg­lédi gyárában a 2-es számú KISZ-alapszervezet. Az 1977/ 78_as mozgalmi évre megvá­lasztott alapszervezeti titkár, Veres Lajos köszöntötte a meg­jelent vendégeket, a gyári KISZ-bizottság új KlSZ-titká- rát, Kovács Józsefnét és az alapszervezetet patronáló 2-es számú pártalapszervezet titká­rát, Bartos Lászlót. Agyárban az alapszervezete­ket eddig számozással jelölték de ezentúl — egy helyes kezde­ményezés nyomán — a mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségeinek nevét fogják vi­selni. Erre a névválasztásra ke­rült sor ezen a KlSZ-taggyűlé- sen. A KISZ-titkár több sze­mély életútját ismertette, első­sorban azokét, akik közeláll­tak az ifjúsági mozgalomhoz. A névadás nyílt szavazással tör­tént. A legtöbben Komócsin Zoltánra szavaztak. Az elkövetkezendő időben felelevenítik élete fontosabb mozzanatait, és ennek alapján megismerhetik politikai pá­lyafutását a gyár fiataljai. A névadó után Veres Lajos vitaindító előadása a szociális_ ta életmódról szólt. A tagság nagy érdeklődést tanúsított, hiszen felkészültek ere a vi­tára. Végül szellemi totóval zárult a taggyűlés. A patro­náló pártalapszervezet titkára megelégedéssel szólt a KISZ- alapszervezet eddigi munkájá­ról. Kérte a fiatalokat, hogy továbbra is lelkesen vegyenek részt a termelésben és a moz­galomban. (dely) Amint a helyszínre érnek a csoportok, berendezkednek sa­ját erdőrészükben, majd zász­lókkal, képekkel és jelszavak­kal sorakoznak fel a tribün előtt, várva az ünnepi megem­lékezés kezdetét. A köszöntő szavak elhangzása után az együttesek veszik birtokukba a pódiumot és szinte megszakí­tás nélkül hangzik a zene és az ének, folyhat a tánc. A honvédség sátrakkal, áram­fejlesztő berendezésekkel, jár­művekkel, a Volán 20-as és 1/ 11-es vállalata autóbuszokkal, teherautókkal járul hozzá az ünnepség zavartalan lebonyolí­tásához. A helyszínen lesznek a rendezők, forgalomirányítók, rendőrök és a tűzoltók. Lesz orvosi ügyelet és egy mentő­autó is készenlétben áll a biz­tonság érdekében. A kiránduló ezrek változatos programjáról, ellátásáról sok­oldalúan gondoskodnak, az azonban már kinek-kinek sa­ját megszívlelendő feladata, hogy az őt körülvevő környe­zetet óvja, vigyázzon, senki se tehessen kárt a növényzetben és tüzet is csak az arra kijelölt helyeken gyújtsanak. Ez a társadalmi összefogás, amely a Putrisarki erdőt ki­rándulásokra, kellemes időtöl­tésre tészi alkalmassá, folyta­tódik. Az erdészet és a válla­latok közreműködésével fokoza­tosan parkerdővé alakítják, ahol a sportra, szórakozásra, ki- kapcsolódásra, a természetben való felüdülésre mindenkinek lesz lehetősége. ★ A járásban — a hagyomá­nyoknak megfelelően — min­den településen megünneplik május elsejét. A központi járási ünnep­ség ezúttal Albertirsán lesz. A felvonulás délelőtt tíz órakor kezdődik. Az egybegyűlteknek Nagy Im­re, a járási párt-végrehajtóbi­zottság tagja mond ünnepi be­szédet. Délután a Romantika étterem melletti erdőben ma­jálist tartanak. T. T. AZ IFJÜSÄG nemzetközi szolidaritási napját ünnepük hétfőn, április 25-én a ceglédi fiatalok. Az ünnepség délután hat ófakor kezdődik a Kossuth Művelődési Központban, a KISZ városi bizottsága rende­zésében. Az ünnepségen mű­sort ad a KISZ KB művész- együttesének folk-pódiuma. AJ kohol (II.) Kapu a józan életbe Felelős a környezet, a szokások A kora hajnalban nyitó ital­boltok környékén már pirka­datkor ott sorakoznak, akik a bolti dolgozóknál is korábban kelnek: az alkoholéhségtől haj­tott emberek. Van, akinek bevett szokása, hogy egy stampedli pálinka nélkül el nem indulna munkába. A gyárkapuban nincsen alko­holszondázás. Határozat szüle­tett arra, hogy a gyár közeli, szeszes italt árusító helyek a munkaidő kezdeténél később nyissanak, fontos a megelőzés Van, aki ezt is kijátssza: ked­vére kortyol otthon. Az iszá- kosság nincsen korhoz, nem­hez, beosztáshoz kötve. Csorbuló személyiség — A ceglédi kórház 1. szá­mú pszichiátriai osztályának felvételi területe a város, a járás, valamint a nagykátai járás egésze — mondta dr. Szendröi Mária főorvos. — Mint az 1975-ös évet összegző tanulmányomban jegyeztem, a kórház két elmeosztályáról ki­került emberek több mint 30 százalékánál a diagnózishoz tartozik az alkoholizmus. Az itt kezelt betegek átlagos élet­kora nem sokkal több mint 44 év. Számuk nem arányos a települések lakóinak számával. Például Ceglédbercelröl egy, Csemőből 16 ilyen beteget ke­zeltünk. Ceglédről 86, Nagykő­rösről 36 személy szerepel a statisztikánkban. A Cegléden gyógyított 300 beteg közül öten egyetemi, fő­iskolai végzettségűek voltak, viszont iskába nem járt 16 és mindössze négy osztályt vég­zett 48 ember. Nagy a szakkép­zetlen mezőgazdasági és ipari munkások, munkahellyel nem rendelkezők, háztartásbeli nők száma. Különböző bűncse­lekmények miatt 45 beteg volt már elítélve, három többszörö­sen. A kezelt betegek közül húsz személy közlekedési dol­gozó volt. Mindez kicsiben iga­zolja azokat az állításokat, amelyek a januári parlamenti ülésen elhangzottak. Az alko­holizmus alapot ad a személyi­ségcsorbulásnak, felelőtlenség­nek, erkölcsi kárt is okoz. Gyakori a szövődmény A gyógyítás tapasztalatairól dr. Szendröi Mária főorvosnő elmondta: — Szívizom és érrendszeri betegségek, gyomor és emésztőrendszeri betegségek, idegrendszeri szövődmények, máj nagyobbodás gyakran jár­nak ezzel a betegséggel. Az al­koholos elmebaj a huzamos fo­gyasztás legsúlyosabb szövőd­ménye. A kórházi kezelést a felmérés időszakában 73 eset­ben az önkéntes alkoholelvo­násra jelentkező kezdeményez­te, 75, kötelező kezelésre be­utalt volt, 1 beteg önkényesen elhagyta a kórházat a kezelés elől. A gyógyítás első fázisa a teljes alkoholmentesség kiala­kítása, de mindén kóreset mas- más gyógyítást igényel. Ehhez ismerni kell az ide került em­Ügyes kezű barkácsolók A közismereti tárgyak oktatása mellett lényeges része a ceglédi kisegítő iskola tan­tervének a munkára nevelés. A diákok az őszi-tavaszi mezőgazdasági munkában min­den évben kiemelkedő eredményt érnek el. A képen: gyakorlati foglalkozás a VIII/b-ben. Apáti-TötU Sándor felvétel« bér személyiségét, környezetét, s az is szükséges, hogy ő is va­lóban gyógyulni akarjon. A kórház osztályán nincsen kü­lön részleg a számukra: itt csak beteg van, akinek a gyó­gyulásáért meg kell tenni min­dent. A kikerülőknél pedig az itt elfogadott józan élet modell­jének a fenntartását kellene segíteni közvetlen környeze­tüknek, családjuknak. Aki al­koholista volt, nem tud mér­tékes ivó lenni: ne fogyasszon semmiféle szeszes italt! Az országos hálózat­részeként A betegságfolyamat gyógyí­tásában — mint a főorvosnő kifejtette — a pszichiátriai osz­tály kezelése csak a súlyos ve­szélyt hárítja el, beállítja az alkoholmentes állapotot. Igazi gyógyulást csak a teljes alko. hoimentesség adhat és ehhez igen fontos az utógondozás. Akik a kórházat elhagyják, azokat bemutatják a gondozó­ban, ott kapják meg gyógyszer­adagjukra a vényt és megbe­szélik az utógondozást. A ceglédi kórházban az el­meosztály közvetlen közelé­ben van a pszichiátriai gondo­zó. Ajtaja jelképes kapu a dolgos, józan élet felé. Az em­ber önmaga megtalálása felé. Dr. Kiss Ferenc ideggyógyász főorvos egy asszisztensnő se­gítségével a járóbetegeket, al­koholelvonó kezelésre beutalta­kat és önként jelentkezetteket látja el. A járóbetegek alko­holelvonó rendeléseinek or­szágosan kiterjedt hálózata 1962-ban kezdett kiépülni. — A ceglédi ambuláns ren­deléseken 1963-tól 1972-ig, vagyis tíz év alatt 1380 férfi és 147 női beteget kezeltünk — mondta dr. Kiss Ferenc ideg- gyógyász főorvos. A betegek 20—30 százaléka teljesen gyó. gyultnak mondható. Azoknál, akik önként jelentkeztek, az 50 százalékot is meghaladja a gyó­gyultak száma. Itt Cegléden a férfiak iszákossága mérhetőbb. A nők amolyan rejtekező ivók Annak, hogy az italozásra rá­szoknak, többnyire családi, lel­ki okai vannak. A gyógyulni akarókban bízni kell: védő bi­zalomra van szükség, amely a kritikus helyezeteken átsegíti őket. Elsősorban a hozzátarto­zóktól, munkatársaktól kell ezt elvárni. Tulajdonképpen a jó szokásokat kell meggyökerez­tetni az alkoholizmus vissza­szorítására, megfékezésére. A részeg ember felelős azért, hogy mivé lett. I>e felelős érte a társadalom, a környezete, fe­lelősek a szokások, amelyek még most is, széles népréteg­ben akkor ismerik el, hogy valaki legény a gáton, ha az italban is versenyre kél. Min­den olyan narkomán szer ve­szélyes, amelynek társadalom­ban romboló a hatása. Nem mondhatjuk, hogy az ital nem ez. Az alkohol: sejtméreg. Az alkoholista, bár lehet, hogy a betűket is alig ismeri, a leg­jobb ügyvéd önmaga ügyében, csak hogy az italt megszerezze, ha rászomjazik. Tavaly 198 beteget vettünk itt gondozásba, 3400 kezelést adtunk, re­méljük, a gyógyulás eredmé­nyével. Ez nem a gyógyszer­től és az orvostól függ csu­pán. Nem tudok olyan család­ról, amelyik a gyógyulni akaró alkoholista családtagot segít­ve, eladta volna a szőlőstelket, a prést, a hordókat, a pincetar­tozékokat, vagyonának eme részét... Gyógyultak klubja ? Régi terv Cegléden, hogy a gyógyult alkoholisták társada­lomba visszailleszkedését, sze­mélyiségük stabilizálását egy klub indításával kellene segí­teni. Ennek a klubnak a létre­hozásán fáradozik szívvel-lé- lekkel, akarással a kórház 2. számú pszichiátriai osztályá­nak főorvosa, dr. Kovács Sán­dor, felvette már a kapcsola­tot a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ igazgatójával. Jó lenne — ha a sok más miatt szűkösen ugyan, de — erre is lenne hely az intézmény falai közt. A gyógyultak további boldogulását hozza, ha a tár­sadalom sem közönyös. Segí­teni kell, hogy célrendszerüket kialakíthassák és erre saját igényük legyen. Eszes Katalin (Vége) Járási labdarúgó-bajnokság! Ceglédbercel és Törtei versenyfutása A járási labdarúgó-bajnok­ság első tavaszi fordulójában Törtei és Ceglédbercel biztos győzelmet aratott, így továbbra is ők harcolnak a legjobb eséllyel a bajnoki címért. A forduló kiemelkedő mérkőzését az Abony—Bem SE II csapatai vívták. Mindkét együttesből egy-egy játékost kiállítottak. Az ifjúságiaknál két véglet a karatetétleniek és a törteitek szereplése. Az előbbiek jól, az utóbbiak gyengén állnak a bajnokságban, pedig a Törtei­nek jó játékerőt képviselő fel­nőtt csapata van. EREDMÉNYEK. FELNŐTTEK: Kecskéscsárda—Nagykőrös II. 1:3 Törtei—Dánszentmiklós 5:0 Abony—Bem SE II. 0:2 Karatetétien—Ceglédbercel 1:6 A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Cegléd­bercel 12 11 — 1 48:15 22 2. Törtei 11 8 2 1 26:11 18 3. Bem SE II. 13 7 2 4 61:17 16 4. Abony 11 6 1 4 29:16 13 IFJÜS AGIAK: Törtei—Dánszentmiklós 1:2 A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA: 1. Karatctét­7 6 — 1 29 : 5 12 5 5 ------ 20 : 0 10 le n 2. Abony 3. Cegléd­bercel 4. Törtei 5 2 — 6 1 — 8:19 5:19 Birkózás: A Ceglédi VSE birkózói or­szágos ifjúsági, „B” kategóriás viadalon, kötöttfogásban verse­nyeztek legutóbb. Közülük ketten értek el helyezést. Kecs­keméti súlycsoportjában a leg­jobbnak bizonyult. 56 kg-ban 1. Kecskeméti István, 70 kg- ban 3. Soltész János. Asztalitenisz: A Budapest ifjúsági „A” baj­nokságban szereplő Ceglédi VSE gárdája megnyerte a BSE elleni összecsapást is, így az eddigi fordulókban csupán két pontot vesztettek. Ceglédi VSE—BSE II ifi 9:1 Győztek: Kottlár (3), Mala (3), Gyura (3). A megyei felnőtt-bajnoksár harmadik fordulójában a szír tén fiatalokat felvonultató ceglédiek elszenvedték első ve­reségüket. Vecsés—Ceglédi VSE II 12:8 Győztek: Gyura (4), Bíró és Papp (2—2). ★ Mala Józsefet meghívták az ország legjobb ifjúsági ver­senyzőinek huszonötödik baj­nokságára. Mala a selejtező csoportjában az utolsó előtti helyen végzett, így a 16—20. helyért játszhatott. Végül a 19. helyet szerezte meg. U. L. Abonyi birkózósikerek Jó híreket hallani az abonyi birkózókról. A Budapesten megrendezett 14—16 évesek or. szágos, szabadfogású, kivá­lasztó birkózóversenyén 42 kg- ban Retkes Zoltán második, 45 kg-ban Retkes József első, 58 kg-ban Grósz Károly ugyan­csak második lett. Ezüstérme: nyert Boda István, az országos Ifjúsági, szabadfogású B kate­góriájú versenyen. Jól szere­peltek Vácott az ifjúsági, Deb­recenben a Kelet-területi fel­nőtt és Hajdúböszörményben az országos, úttörő B kategó­riájú szabadfogású versenye­ken is. Vácott Boda Sándor (52 kg) és Fajka János (85 kg) első lett, Debrecenben Csaba Tibor (74 kg) bronzérmet nyert. Hajdúböszörményből Nyuli György (41 kg) és Lendvai Jó­zsef (58 kg) aranyéremmel, Molnár Zoltán (45 kg), Szűcs Pál (49 kg), Grósz Károly (58 kg) és Káló Gábor (68 kg) ezüstéremmel tért haza. tey) í k

Next

/
Oldalképek
Tartalom