Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Alkohol!. Rossz szellem, zöld palackban Gyógyítandó betegség Befejezéséhez közeledő épít­kezésnél jártam a télen. Az építésvezető, miközben bemu­tatta a területet, a sürgető fel­adatok egész sorát említette, a határidőket, a vállalásokat, a minőséget, pontosságot. Hang­súlyozta, hogy mindenki keze munkájára szükség van. Néze­lődés közben akaratlanul is felfigyeltem az itt-ott felbuk­kanó zöld borosüvegekre. Többnyire üresek voltak. Literes üvegek — Van, aki ebben hozza ki a teát, azután osztoznak rajta —, mentette a helyzetet kísérőm, s hittem is volna, ha észre nem veszem, hogy az egyik, épp a közelünkben levő be­tonkeverő mellett egy ember fekszik. Nem messze a keze- ügyétől ott a zöld üveg. — Biztosan rosszul lett, ké­rem, fájni szokott nagyon a fo­ga. Hej, komám, állj fel már, megfázol, vége az ebédidőnek! — rázta közben az építésveze­tő a munkást. — Egészen biz­tos, hogy a foga fájt neki, — mentegetőzött a heverő nevé­ben is, és gyógyszereket elő­szedve saját zsebéből, kínálta a morogva ébredezőnek. — Csillapító, no. Edd meg, job- bulást hoz. Mondani sem kell, tudtuk mind a ketten, hogy nem fog­fájásról és nem alvásról volt ott szó, a dermesztő hidegben, hanem egészen más állapotról. — Nincs mit tenni kérem, az építőiparban — mentegetőzött kísérőm. — Intő szó, ígéret, keveset használ. Nekem ezer. egy dolgom van, nem dédelget­hetem, leshetem az embereket Ráadásul aki megorrol a szóért, odébb áll. Felveszik más mun­kahelyre. De szétnézhet má­sutt is, ott is fogy az ital. Küzdeni ellene Fogy az ital. Egy statisztikai adat azt tanúsítja, hogy 1975- ben az ország lakossága fejen, ként 2500 forintot költött sze­szes italra és a zugfőzéseket nem számítva az ország min­den lakosára 10 liter abszolut\ alkohol jutott. Vajon ebből mennyi fogyott Dél-Pest me­gye bortermő és más gyü­mölcstermő vidékén, beleért­ve Ceglédet és a ceglédi járást? A saját termelésben készült és megivott borokról sem szól a krónika. A túlzott alkoholfo­gyasztást erkölcsi, népgazda­sági és politikai kérdésként ítélte meg az MSZMP Politikai Bizottsága, már az 1960 őszén hozott határozatában, össze­egyeztethetetlennek tartja a szocialista erkölccsel, káros, nak a társadalomra. Célul tűz­te ki az ellene való küzdelmet és a megelőzés fontosságát rangra emelte. Most januárban az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint keres­kedelmi bizottsága tárgyalt az alkoholizmusról és kimondta: legyen következetesebb ellene a küzdelem, hiszen sok kárt okoz, ez a népbetegség. Az al­kohol sok igazolatlan mulasz­tás oka, alapja. Erkölcsi kárát dokumentálják az ittasan el­követett bűntettek, szabálysér­tések. testi sértések, melyek­nek egész sorát találni Ceglé­den és a járásban is. Rendőrsé­gi, bírósági polcokon tornyo­sulnak miatta az aktacsomók. A szülők alkoholéhsége veszé­lyezteti a családi légkört, a fel­növekvő gyereket. -t Emberek, veszélyben — Az alkoholizmus társadal­munk nyűge — fejtette ki vé­leményét az egyik zárszámadó közgyűlésen a tél végén egy tsz-tag. < — Az idült alkoholistát min­den tudományos csoportosítás gyógyítandó betegnek minősí­ti. Nem minden iszákos króni­kus alkoholista, de mindenki veszélyben van, aki rendszere­sen, mértéktelenül iszik — fo­galmazta meg a gyógyító szak­ember, dr. Várady Géza az Al­kohol és alkoholizmus című ismeretterjesztő. felvilágosító kiadványban, melyet felmérő munkámhoz segítségül a ceg­lédi kórház 1. számú pszichiát­riai osztálya főorvosa, dr. Szendrői Mária adott a kezem­be. Egy tudományos tanácsko­zásra a főorvosnő maga is ta­nulmányt készített. A ceglédi kórház elmeosztályairól 1975- ben 875 beteget bocsátottak el. Az ápolás fő oka, vagy a mel­lékdiagnózishoz tartozó ok 300 esetben az alkoholizmus voit — vagyis a betegek több mint 30 százalékánál. — Az országos adatokban az elmeosztályok kezeltjeinek 20 százaléka szerepel alkoholos diagnózissal —, jegyezte meg a főorvosnő. — A ceglédi be­teganyagban az alkoholos be­tegségfolyamat minden fázi­sát, következményeit és szö­vődményeit mutató esetek megtalálhatók. Eszes Katalin (Folytatjuk) Dolgoznak, tanulnak, szórakoznak A tavaszi ünnepségeknek legtöbb helyen a helybeli KISZ-esek a szervezői. Így van ez Kocséron is, ahol mél­tóképpen emlékeztek meg a KISZ újjászervezésének 20. évfordulójáról. — Milyen a KISZ-élet Ko­cséron? — kérdeztük a KISZ községi bizottságának titkárát, Holi Jánosáét. — Jelenleg három alapszér- vezet tevékenykedik a köz­ségben, ebből kettő az Üj Élet Termelőszövetkezet fia­taljaiból, a harmadik pedig főként a nagykőrösi gimná­ziumba járó kocséri diákokból alakúit. A tsz két alapszerve­zete elsősorban a gazdasági munkák' elvégzését segíti, a gimnazisták KISZ-szervezete pedig a kulturális rendezvé­nyeken jeleskedik. Tavaly a Váci Mihály alapszervezet ér­te el a legjobb eredményt, s ezért kitüntető oklevelet ka­pott a KISZ járási bizottságá­tól. — Milyen rendezvényekre került sor tavaly? — Sokan részt vettek a for­radalmi ifjúsági napok járási megnyitóján, amelyet Kocsé­ron tartottak. Politikai és irodalmi vetélkedőkön mér­hették össze tudásukat, s ta­valy tartotta névadóját a Váci Mihály alapszervezet. Ez alka­lomból a költőre emlékező műsort állítottak össze. — Hogy működik az ifjúsági klub? — A művelődési ház Pablo Neruda nevét viselő ifjúsági klubja hétvégeken várja a fiatalokat. Itt tartjuk meg az ismeretterjesztő előadásokat, de a klub ad otthont más ren­dezvényeknek is, például a taggyűléseknek. — Kétnapos kirándulást szerveztünk Pécsre, Harkány­ba és Siklósra, az ősszel pe­dig társadalmi munkával segí­tettük a termelőszövetkezetet: tíz napig segédkezett a nyár­végi paradicsomszedésben a szövetkezet két alapszerveze­te. De segített a diákok alap­szervezete is. tavasszal a sző­lőben dolgoztak, munkájuk ellenértékével a börzsönyi út­törővasút építéséhez járultak hozzá. — Idei terveik? — kérdez­zük Kara Ilonától, az I. alap­szervezet titkárától. — Nemrég zajlott le egy szavalóverseny a mi szervezé­sünkben, s már a következő eseményre készülünk. Alap­szervezetünk József Attila ne­vét veszi fel és műsorral ké­szülünk erre az alkalomra. Hús?: tagunk közül hárman ifi­vezetőként tevékenykednek. Az általános iskola úttörőivel találkoznak kéthetenként. Most tervezzük a nyári közös aka­A HÉT VEGE SPORTJA KÖZGÉP—Csömör kézilabda-mérkőzés Szombaton: Skeetlövöverseny: Délelőtt kilenc órakor a vásártéren le­vő pályán rendezik meg a Szé­chenyi Zsigmond skeetlövő- versenyt. Vasárnap: Torna: A Vasutas sportcsar­nokban 10 órai kezdettel ifjú­sági, II. osztályú területi csa­patbajnokság. Kézilabda: A gerjei sportte­lepen fél 11 órától KÖZGÉP SE—Csömör NB I/B-s össze­csapás. Az eddigi három fordulóban dályversenyt az ifjúkommu­nisták és az úttörők között. — Felkutatjuk a termelő- szövetkezet múltját, és ha megfelelő anyag áll majd rendelkezésünkre, vetélkedőt tartunk a tsz szocialista bri­gádjai között arról, hogy ki ismeri a legjobban a helyi szövetkezetei? — Hogyan készülnek a má­jus 8-án Nagykőrösön meg­rendezendő megyei ifjúsági találkozóra ? — A KISZ-tagokon kívül igyekszünk minél több fiatalt is meginvitálni a nagyszabású eseményre. A külpolitikai kér­désekről szóló előadáson és az azt követő beszélgetésen pél­dául tíz kocséri fiatal is részt vesz. —k —r Remekek, közönség előtt Kisiparosok kiállítása két nagyközségben A KIOSZ abonyi és albert- irsai székházában kiállítás nyí­lik szombaton, április 23-án délelőtt 10 órakor. A kiállítás anyaga a kisiparosok szolgál­tató tevékenységét mutatja be, és egyben felhívja a figyelmet a szakmák fontosságára, szép­ségére. A bemutatóval egyben az általános iskolát befejező tanulók figyelmét is fel akar­ják kelteni, egy-egy szép fog­lalkozásira. Szeretnék, ha ez­zel a pályaválasztásban segí­tenének sok gyereknek. Csemő—Hant háza Méreg a sínek men tén A MÁV a Cegléd és Hant­háza közötti vasútvonal men­tén április 25. és június 3. kö­zött vegyszeres gyomirtást vé­gez. A gyomirtószer mérgező, ezért a kiiocsolásától számított harminc napig a vasút terüle­tén az állatok legeltetése, illet­ve a fű kaszálása tilos. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , A CEGLÉD XXI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1977. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Helyzetkép a határból Időben felkészülnek az öntözésre Kárt okozott a fagy és a belvíz Ahol a szántás felszívta a csapadékot, vetőgépek járják a határt. A város és a járás föld­jein, termelőszövetkezeteket, háztáji és egyéni kisgazdaságo­kat belevéve, összesen 22 ezer hektáron kerül földbe a mag. Ebből eddig, valamivel több mint 3 ezer hektáron végezték el ezt a fontos tavaszi munkát. Ez azt jelenti, hogy a terület 14 százalékát járták be a gé­pek. A zöldborsó 564 hektáros vetésterve teljesítve. A ta­vaszi árpa 232 hektáron került a földbe. Lucernát összesen 1245 hek­táron számítanak telepíteni, ebből 739 hektárral már végez­tek. A burgonya 630 hektárjá­ból eddig 478 hektáron ültették ki a gumókat. A cukorrépából még 60—70 hektár híja van a célul tűzött 650 hektárnak. En­nek az az oka, hogy a jászka- rajenői Árpád Termelőszövet­kezet erre kijelölt földjeinek egy jelentős részét belvíz bo­rítja. Ez a gazdaság sínyli meg a legjobban a nem kívánt csa­padékbőséget. A zöldség területe több mint 2 ezer 200 hektárt ölel fel. A hideg időjárás miatt késik a munka, eddig 574 hektáron vetették el a magot. A palán­ták zöme már kiültetésre kész, ám az éjszakai fagyok miatt várni kell a kezdéssel. Hasonló a helyzet a kuko­ricával is, amelyet^ ugyancsak vetni lehetne, ha a naptárt nézzük, ám az ehhez szükséges 12 Celsius fokos, talajhőmér­sékletre még várni kell. A kikelt zöldség szenved a hidegtől, a nyársapáti és a törteli határban a homok­verés okozott károkat. Másféle pusztítást is számon tartanak a járási hivatal élel­miszer-gazdasági és kereske­delmi osztályán. A gyümölcsö­sökben elsősorban a csonthéja­sok, a kajszi és az őszibarack sínylette meg a fagyokat. Az abonyi József Attila, a ceglédi Lenin, a Magyar—Szovjet Ba­rátság, a ceglédberceli Egyetér­tés és a dánszentmiklósi Mi­csurin tsz földjein együttesen mintegy 130 hektár gyümöl­csöst támadott meg a fagy, 30— 60 százalékod pusztítást okoz­va. A korai szőlőfajták is meg­érették a tavaszi fagyokat. A nyársapáti Haladás, a dán­szentmiklósi Micsurin és a Magyar—Szovjet Barátság tsz- ből érkezett bejelentés. A belvíz a már bevetett, il­letve vetésre váró területekből 1 ezer 700 hektárt borít. Ebből 528 hektáron kalászos növé­nyek állnak vízben. A legje­lentősebb a baj a jászkarajenői Árpád TsZ-ben, ahol 150 hek­tár búzát érint ez a csapás, ami a vetésterület több mint tíz százalékát jelenti. A járásban a vetésterület 4 százaléka pusztult ki a bel­vizek miatt. Miután a táblákon foltokban áll a víz, megnehezíti ezeknek a területeknek a későbbi hasz­nosítását is. Igaz, hogy jelenleg a földek egy részén még a belvíz veszé­lyezteti a termést, de a szak­emberek és a felügyeleti szer­vek már a száraz, aszályos nyár lehetőségére is gondol­nak, amikor jól jönne a növé­nyeknek minden csepp víz. Ép­pen ezért a járási hivatal, a vízügyi igazgatóság és a víz­gazdálkodási társulat meg­kezdte a termelőszövetkezetek­ben a műszaki szemléket. Azt vizsgálják ezekben a napok­ban: milyen a víznyerési lehe­tőség az öntözendő táblák kö­zelében, megfelelő-e az öntöző- berendezések műszaki állapo­ta, maradéktalanul hasznosít­hatok-e, ha szükség lesz rájuk. A tavalyi példán okulva, most időben megtesznek minden elő­készületet, hogy sehol se ér­hesse a gazdaságokat kellemet­len meglepetés. T. T. Kitüntetés a legjobbaknak MUNKASZERETŐ NYUGDÍJASOK A nyársapáti vöröskereszte­sek lelkesen készülnek az ok­tóberi, V. kongresszusra. A vezetőség- és küldöítválosztó értekezletet már megtartot­ták. Dr. Gyárfás Sándor köz­ségi orvos, a nyársapáti Vö­röskereszt szervezet elnöke a mozgalom lényegéről, tár­sadalmi fontosságú feladatairól tartott előadást. Benkó János- né titkár a legutóbbi küldött­választó tanácskozás óta el­telt időszakot, az eredménye­ket méltatta. Szót kért Szabó Veronika, a Haladás Tsz párt­titkára, Labancz Árpád, a községi tanács elnöke. Az értekezlet alkalmával Horváth Józsefné, a Vöröske­reszt ceglédi járási titkára az aktivisták és az önkéntes vér­adók legjobbjait dicsérte és jutalmazta meg. Az ünnepei­teket az ifjúsági vörös&eresz­tesek köszöntötték dallal, vers­sel. A szépen felújított nyárs­apáti művelődési otthonban bensőséges ünnepség zajlott a napokban: a helybeli Vörös- kereszt szervezet vezetősége és a termelőszövetkezet nőbi­zottsága megrendezte a nyug­díjasok napját. Tóth Sándor tsz-elnök köszöntő szavait az ünnepeltek örömmel -hallgat­ták. A nyugdíjasok Nyársapá­ton fiatalos kedvűek, munka­szeretők. Legtöbben ma is ak­tív munkaerőt képviselnek. Az ünnepségen ismét felléptek a kis egészségőrök, jó hangula­tot teremtett Benkó János pe­dagógus népi táncegyüttese, akik csővári viseletben ropták a, táncot. Egyhangú volt a vé­lemény: most megint munkák serege kerekedik, de ilyet máskor is kell tartani. (takácsné) A szolnoki rádió műsora Április 2ü-í»I mújus 1-ig Hétfő: 16.30—17.00: Szlovák műsor. 17.00: Műsorismertetés, Hírek. 17.05: Hétfői hullám­hosszunk — zenés aktuális mű­sor. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Sporthírek. Kedvelt me­lódiák, pepita tánclemezek. Hírösszefoglaló. Lap- és mű­sorelőzetes. Kedd: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: Frank Sinatra felvételeiből. 17.10: Tizedes­vessző. 17.25: Könnyű hang­Szebb környezetben a ceglédieknek egy győzelmet sikerült elérniük, itthon verték meg az MTK-VM-et. Az NB I/B erős mezőnyének egyik legjobbját fogadják most. Labdarúgás: A Bem SE lab­darúgói folytathatják felzárkó­zásukat az első 10 helyezett közé a labdarúgó NB III. dél­keleti csoportjában. A Bem SE hat hete veretlen, s most, a gerjei sporttelepen 16 órakor kezdődő Nagyszénás elleni ta­lálkozón ennek a szép sorozat­nak a folytatása várható. Parkosítják Cegléden az Árpád utcai szolgáltatóház előtti területet. A Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói. termőföldet terítenek az épület elé. Apáti-Tóth Sándor felvétele szerszólók. 17.40: Űttörőhíradó. 17.50: Bemutatkozik a Jászbe­rényi Szakmunkásképző Inté­zet kórusa. 13.00—18.30: Alföl­di krónika. A Hollies együttes slágereiből. Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. A Turner házaspár énekel. 17.10: Aktuális jegyzet. 17.15: Népdalkörök tiszafüredi találkozója. 17.30: Farmer és nyakkendő — ifjúsági maga­zin. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Örökzöld melódiák. Hír­összefoglaló. Lap- és műsor­előzetes. Csütörtök: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Hétköz­ben — zenés riportösszeállí- tós. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Beatparádé. Hírössze­foglaló. Műsorismertetés. Péntek: 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. Tíz perc Orlay Je­nő szerzeményeiből. 17.15: Többet exportra. 17.35: Inter­mezzo — összefoglaló a hónap eseményeiből. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Délutáni mini­koktél. Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. / Szombat: 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. 17.05: Ritmus ro­deo. 18.00—18.30: Hétvégi ka­leidoszkóp. A tartalomból: Az ünnep előestjén. Körkép az al­földi megyeszékhelyekről. Sporthírek, lapszemle. Vasárnap: 16.30—17.00: Szlo­vák műsor. A tartalomból: A munka ünnepén. Köszöntünk, május. Zenés riportműsor. Kassa jelene. Hírek. Lapszem. le. 17.00—18.00: Májusi zászlók alatt... — Hangképek a má­jus 1-i nagygyűlésről, felvonu­lásokról. 18.00—18.30: Sport és muzsika, összefoglaló a hét­vége alföldi eseményeiről. Az adások mindennap a 223 méteres középhullámon hang­zanak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom