Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

1977. ÁPRILIS 2., SZOMBAT »sr MF.errt Magi 5 Elvetették a tavaszi árpát a tíunabogdányi Úttörőben — Jól teleltek a kalászosok az idén — közli érdeklődé­sünkre Horváth Antal, a duna- bogdányi Üttörő Tsz elnöke. — Százhetven hektáron vetettünk búzát az ősszel. Hatvan hektá­ron nem tudtunk végezni az őszi szántással, az esőzések miatt, mert az alacsonyabban fekvő területeken megállt a víz. Most már lehúzódott a csapadék. A márciusi szél, a napsütés jelszárította a földe­ket. — A tavaszi munkák már nálunk is elkezdődtek; 41 hek­táron vetettünk tavaszi árpát. A gépek teljes erővel dolgoz­nak a földeken, halad a gyom­irtás, a fejtrágyázás és körül­belül két hét múlva, ha az időjárás engedi, megkezdjük a silókukorica vetését. Bár eb­ben a szeszélyes időjárásban előre semmit nem lehet tudni. — Szövetkezetünk évek óta öntözéses gazdálkodást is foly­tat, szakembereink már el­kezdték az öntözőberendezések átvizsgálását, az elromlott gé­pek, szivattyúk, vezetékek ja­vítását. Kertészetünk részére vásároltunk különböző palán­tákat. elsősorban paradicsomot, paprikát. A szövetkezetben ter­mesztett zöldségfélékkel, pri­mőrárukkal mindenekelőtt a község jobb ellátását akarjuk szolgálni, tehát a helyi piac igényeit kielégíteni — mondot­ta befejezésül az elnök. Re­méljük, sikerül. Gemkapcsok teljesítménye percenként 180 darab. A Pomázi Írószer Szövetke­zetben a gemkapcsokat au­tomaták gyártják. A gépek Sok száz gyerek várf’a Szentendrén a Felszabadulás lakótelep kommunális építke­zéseinek sorában fontos helyet foglal el az iskola. Mindezek tudatában fogott össze a városi pártbizottság és a tanács. Kö­zösen készítették el a beosz­tást arra, hogy az üzemek és intézmények által felajánlott társadalmi munkát mikor, me­lyik részleg építésével vegye igénybe a PÁÉV, amely az is­kola mielőbbi elkészítéséért fe­lelős. A társadalmi munkák ilyen irányítási rendszere be­vált. A napokban már befeje­zik a 16 tantermes általános iskola alapozását és az év vé­géig elkészül az épületszerke­zet. Az építők és a város veze­tői arra számítanak, hogy 1978 szeptemberében a kisiskolások már itt kezdhetik meg, lakóhe­lyükhöz közel, a tanévet. Csobáakai üzletekben Sok a hiánycikk — Intézkedésre várnak — Kérek tíz deka császár­szalonnát. — Nincs. — Akkor gyulai kolbászt. — Az sincs. — Mirelit csirkeaprólék? — Hetek óta nem számta­naik. — Akkor a gyereknek tíz deka savanyú cukrot, vagy húsvéti csokinyuszdt. — Azzal sem tudok * szol­gálná. A párbeszédet Csobánkán folytatták a járási ÁFÉSZ 204-es számú vegyesboltjá­ban. Aki kérdez: a kíváncsi újságíró, aki válaszol: Kmety- kó Pálné boltvezető. Múlt szombaton, lapunk szentendrei oldalán beszámol­tunk arról, hogy a járási hi­vatal összegezte a községi ta­nácsok tavalyi munkáját, Roz- gonyi Ernöné dr., a hivatal el­nöke az idei tennivalók kö­zött említette: sürgősen javí­tani kell Csobánkán a lakos­ság ellátását. Ellátogattunk néhány csobánkai üzletbe, hogy a helyszínen győződjünk meg a gondokról. Az alapélelmiszer elegendő — Minden alkalommal 130 —140 kiló hentesárut rende­lünk a központunktól, de jó, ha 50—60 kilót kapunk — mondja az üzletvezető. Alapvető élelmiszerekből nincs hiány, tej, kenyér, liszt, cukor van bőven, az üzlet ha­vonta félmilliós forgalmat bo­nyolít le, de azért akadozik az eiilátás. Az üzletben négyen dolgoznak, mindnyájan nők, s a telerakott polcok láttán nem lehet könnyű dolguk. Má­zsákat emelnek naponta. Kü­lönösen az üvegvisszaváltós jelent gondot. Kevés a hely a tárolásra, ám a kirándulók, a hétvégi hazak tulajdonosai szorgalmasan hordják az üres üvegeket. — Hónapokiig nincs sör ná­lunk. Az üdülők Pesten meg­veszik az itaiiokiat és az üres üvegeket nekünk kell vissza­váltani. Ezért nem kapunk semmi jutalékot, nem számít bele a forgalomba, pedig ren­geteget bajlódunk velük — panaszkodik az üzletvezető. Valóban, szinte a mennye­zetig tornyosulnak ládákban az üres üvegek, ezeket emel­getni napjában többször is, fárasztó. — Van még egy gondunk — mondja Kmetykó Pálné —, ja­nuártól nem árusíthatunk mosógépet centri fugát, hűtő­szekrényt.. oedig vásárolnák, s nem kellene Pomázról, Szentendréről, Pestről haza­szállítaniuk a csobánkaiiak- nak. Kávédarálót, hajszárí­tót lehet nálunk kapni. Igaz, a nagyobb háztartási gépek­ből nem fogyott sok, de ké­nyelmesebb volt vevőinknek itthon beszerezni. A zöldséges nagy forgalma A járási ÁFÉSZ 176-os Sízá- mú zöldségboltjában Tarsoly Sándor már bizakodóbban nyi­latkozik: — Állandóan megfelelő rak­tárkészlettel rendelkezünk, márciusi forgalmunk 130 ezer forint volt. Nézzen körül, van itt minden: zöldhagyma, re­tek, uborka', káposzta, hatfé­le tápot árusítunk, és külön­böző vetőmagokat. Hiánycikk viszont a szemes kukorica. A polcokon a zöldségfélé­ken kívül különböző konzer- vek, lekvárok, befőttek sora­koznak. A boít kicsiny, zsú­folt és bizonyára a KÖJAL- nak is lenne néhány gondola­ta a rendetlenség láttán. — Nagyobb és szebb áru- választék kéne és nagyobb üzlethelyiség — mondja Tar­soly Sándor. Hiába rendelnek Somogyi László, a szemben lévő trafik tulajdonosa, de a boltjában árusít könyveket, gyerekjátékot, mosószereket, cukorkákat, csokoládét. — A Pest—Nógrád—Ko­márom megyei FÜSZÉRT-től 18 ezer forintért rendeltem húsvéti csokinyuszit, tojás­cukrot, különböző cukorká­kat. Kétezer forint értékben kaptam tőlük árut. Én még jobb helyzetben vagyok, mint az ÁFÉSZ-bolitok, mert ma­szektól is vásárolhatok. Csak az is nagyon körülményes. Bejön egy kisfiú a trafik­ba, két forintért cukorkát kér. — Nincsen, kisfiam — hang­zik a válasz. — Látja — szól nekem —, hetek óta nincs egy csomag savanyú cukrom sem, pedig állandóan keresik. Egy asszony papírzsebken­dőt meg szalvétát akar ver. ni. Az sincs. — Hát ez van, uram — mondja a tulajdonos. — Na­gyon rossz az ellátás a falu ban. Ne haragudjon, hogy ilyet is mondok, de hónapok óta még WC-papírt sem árulnak Csobánkán. Valóban nehéz lenne ősz- szeg zésként bármit is monda­ni. Nem is ez volt a szándé­kunk, csupán helyzetképet igvekeztünk adni. Ez pedig egy kissé lehango­ló. Rendezik d csomópont környéket A Kossuth Lajos utca és a Bükkös-patak találkozása fon­tos csomópont Szentendrén. A kidolgozás alatt álló belváro­si rendelkezési terv különös gonddal foglalkozik ezzel a te­rülettel, miután kettős célt kell szem előtt tartani: észté-' tikus, művészi megoldású le­gyen, s ugyanakkor továbbra is megmaradjanak a lakosság kényelmét szolgáló üzletek. A végleges rendezésig kü­lönböző átmeneti részintézke­désekre lesz szükség. A városi tanács az év végéig a pecsenyesütő közterületfog- :alási engedélyét meghosszab­bította. Fennmaradása azért szükséges, mert a Kossuth La- ios utca elején — a HÉV-meg- illóval szemközti olcsó meleg ételt főző Betérő kisvendéglőt -zanálják. Szó volt arról, is, hogy ugyanott a Dunakanyar Tsz üzletházát meg kellene na- gyobbítani. Sajnos, ezt a meg­oldást a vízjogi törvény kizár­ja, a paiakmenti épületet nem lehet tovább bővíteni. A ter- melés-ellátásfelügyeleti osztály javasolta a tsz-nek, hogy szün­tessék meg a borkimérést, s ily módon legyen nagyobb alapterületű a hentesbolt. A javaslatra a szövetkezet még nem válaszolt, azonban a szak- igazgatás sürgeti a mielőbbi érdemi döntést. Javult a gyermek- cs ifjúságvédelmi munka Mérlegen négy esztendő tevékenysége Az ifjúság neveléséhez, szo­cialista emberré formálásához szükség van a család, az isko­la, a munkahely, a különböző állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek összehan­golt tevékenységére, hatékony együttműködésére. Megkülön­böztetett figyelmet követel a hátrányos vagy veszélyeztetett körülmények között élő, a csonka családban fejlődő vagy család nélkül maradt, illetve az állami gondoskodásban ré­szesülő fiatalokkal való törő­dés. Összehangoltan A szentendrei járásban a lakosság sajátos összetétele, az agglomeráció, a folyamatos betelepülés sok olyan gond és probléma forrása, amelyet csak a gyermek- és ifjúságvé­delem sajátos eszközeivel le­het és kell megoldani. A járási párt-végrehajtóbi­zottság 1973-ban tárgyalta e fontos kérdést s a hozott ha­tározatok végrehajtása során javult az ifjúságvédő munka, összehangoltabb lett az állami és társadalmi szervek tevé­kenysége, szélesedett a társa­dalmi aktivisták hálózata, tar­talmasabbá vált a megelőzés, az utógondozás. A községi al­bizottságok mindenütt meg­alakultak, jobb az iskolák gyermekvédelmi munkája és együttműködése az illetékes szakigazgatási szervekkel. A járási-városi rendőrkapitány­ság is hathatós segítséget nyújt; támogatja és figye­lemmel kíséri — a községi al­bizottságokkal, a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézet­tel karöltve — a fiatalok, kü­lönösen az állami gondozottak helyes irányú fejlődését, az iskolai gyermekvédelmet, a nevelőszülői hálózat tevékeny­ségét. Egyes üzemek is — köz­tük a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára, a Dunakanyar Tsz, a BVM szent­endrei gyára — többet törőd­nek az állami gondozott fia­talok nevelésével, szakmai to­vábbtanulásukról, elhelyezé­sükről is gondoskodnak. A termelőszövetkezet Pomázon nemcsak munkásszállást léte­sített ezeknek a fiataloknak, hanem nevelőt is adott mellé­jük. Megelőzés A járási párt-végrehajtóbi­zottság most ismét napirendre tűzte a gyermek- és ifjúságvé­delmi munkát, és értékelte az 1973 óta eltelt időszak ered­ményeit. 1973-ban 74 hátrányos hely­zetben levő és 112 veszélyez­tetett gyermek volt a járás­Nyitás előtt a szentendrei skanzen ban. Ez a szám — összesen 186 — napjainkban már csak 158, tehát csökkenő tendenciát mutat a statisztika. Ha figye­lembe vészük a főváros kö­zelségének, az idegenforgalom növekedésének hatását, a tá­voli vidékekről eléggé rende­zetlen körülmények közé be­települő családok növekvő számát, akkor ezek az adatok már’ jóval többet mondanak, hiszen az iskolába járó gyere­keknek mindössze 4,4 százalé­káról van szó. Az ifjúságvédelmi munká­ban a legnagyobb és legnehe­zebb feladat továbbra is a ha­tékony megelőzés, a veszélyez­tetettség elhárítása. Az okta­tási intézmények ilyen irányú tevékenysége az ifjúsági tör­vény életbelépése óta fokozó­dott, jobb lett, az 1974 őszén megjelent új rendtartások is külön fejezetben rögzítik az iskolák tennivalóit. Ennek eredményeként a gyermekvé­delmi megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak a gyám­hatóságokkal, és az osztályfő­nökök is sokat segítenek. Egyik legfontosabb feladat a tankötelezettségi törvény végrehajtása, amely a járás­ban a lakosság elég nagy moz­gása miatt az átlagosnál több gondot okoz és az ellenőrzés nehezebb. A meggyőzés, a felvilágosító munka mellett az iskolák súlyosabb esetekben fel is jelentik a szülőt, de az adminisztratív eljárások szi­gorítása mellett elsősorban a társadalmi hatás erejét kell az elkövetkező időszakban növel­ni. Utógondozás A járásból 111 gyermek van állami gondozásban, közöttük igén sok olyan (84), akik környezeti, családi okok miatt kerültek intézetbe. A nevelő­szülőkhöz kihelyezett gondo­zottak száma a járásban elég alacsony, 20—30 között mozog. Gondot jelent a nevelőszülői hálózat kiszélesítésénél, hogy a szülők inkább az idősebb korosztályokból kerülnek ki, a fiatalok nem szívesen vál­lalkoznak ilyen feladatra, mert a gyerekekről való gon­doskodás nem jelent munka- viszonyt, csupán havi tiszte­letdíjat, nem beszélve a neve­lésben nélkülözhetetlen ta­pasztalatokról. Ezért is szerepel a feladatok között a nevelőszülői hálózat szélesítése és fiatalítása. Ezen­kívül fokozottabb figyelmet kell szentelni az ifjúsági bű­nözés visszaszorítására és az utógondozásra is. Az eddig kialakult jó kapcsolatok alap­ján erősíteni kell a különböző állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek tevékenysé­gét, az iskolák és gyámhatósá­gok együttműködését. A pat­ronáló mozgalom társadalmi bázisát is erősíteni kell annak érdekében, hogy az ifjúságvé­delmi munka még hatéko­nyabb és eredményesebb le­gyen a szentendrei járásban. A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban Szent­endrén április 3- tól fogadják a lá­togatókat. A ka­punyitás előké­szítéseként most kerülnek a há­zakba a télen raktárban tar­tott berendezési tárgyak. Az új idényben több néprajzi újdon­ságot láthat majd a közönség. Az ünnepélyes megnyitón, dél­előtt 11 órakor, fellép a Muzsi­kás együttes, a Vujicsics Együt­tes és a pomrzi nemzetiségi tánc- együttes. Ä lakosság segítségével A városi tanács és a Hazafias Népfront együttműködése A TANÁCSTÖRVÉNY ki- a segítség, amit a népfront a mondja: a tanácsok feladataik I tanácstagok testületi és válasz­eredményes ellátása érdekében j tókerületi munkájához ad. A segítségnyújtás formái és mód­szerei egyre gazdagabbak. Kü­lönösen azóta, hogy megala­kultak és működnek a körzeti népfrontbizottságok és a kör­zetekhez tartozó tanácstagi csoportok. Hagyománnyá vál­tak a tanácstagi klubfoglalko­zások és üzemlátogatások, a fontosabb létesítmények hely­színi bejárásai. Segítik a közös munkát a különböző ankétok, rétegtalálkozók, fórumok is. Az együttműködés fontos feladata a lakóbizottságok te­vékenységének támogatása. Meg kell mondani, itt még nem tettünk meg mindent. Ezárt került be az új megálla­podásba, hogy a népfront na­gyobb gondot fordít az új la­kótelepek közéletére, a lakó­helyi demokrácia továbbfej­lesztésére. Az államigazgatási munká­ban, a törvényes, bürokrácia­mentes ügyintézésben fontos­nak tartjuk a lakosságtól be­érkező véleményeket, észrevé­teleket, javaslatokat. Az eddi­gieknél jobban kell segíteni ezt a folyamatot. A TÁRSADALMI MUNKA egyik fokmérője a dolgozók politikai, közéleti aktivitásá­nak, formája és eszköze a szo­cialista demokráciának. Állan­dóan feladat az együttműködés során a településfejlesztést szolgáló társadalmi munka szervezése, a felajánlások kez­deményezése, támogatása. Az elmúlt négy évben teljesített, több mint 20 millió forint ér­tékű társadalmi munka, a me­gyei versenyben kétszer is el­ért első helyezés bizonyítja, hogy városunkban szép ered­ményeket értünk el a lakosság bevonásával. A tanács és a népfront együttműködésének csupán né­hány fontos példáját villan­tottam fel. De ez is érzékelteti: a megújított megállapodás va­lóra váltásáért a jövőben is lesz még tennivaló. Dr. Bertalan Ferenc, a városi tanács vb-tit!:ára különösen a lakossággal való szoros kapcsolat fenntar­tása, a szükségletek, az igé­nyek megismerése, a tanácsi felvilágosító és nevelő munka, valamint a társadalmi ellen­őrzés hatékonyságának növelé­se végett — rendszeresen és sokoldalúan együttműködnek a Hazafias Népfront bizottsá­gaival. Nagy jelentősége van tehát az együttműködésnek, és nem véletlenül, hiszen a népfront­bizottságok a tanácsok tömeg- politikai bázisai. Ezt az elvet felismerve, a szentendrei vá­rosi tanács még 1972-ben meg­állapodást kötött a népfront városi bizottságával, és most, az elmúlt héten megtartott ta­nácsülésen közösen áttekintet­ték és értékelték az együttmű­ködés eddigi módozatait, ered-, ményeit. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy az elmúlt időszakban szép eredmények születtek a gyümölcsöző kapcsolat során. Nagyon lényeges és hasznos az i I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom