Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1977. .ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK A korszerű oktatással ismerkedtek Vendégek tizenegy ázsiai és afrikai országból A naipctobain városunkban járt a budapesti Nemzetközi Üjságíró Iskola 18 diákja. A fejlődő országok hazánkban tanuló fiataljait dr. Lénárd Ferenc egyetemi tanár, Tímár András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese, Csorna Gyula, az OPI felnőttoktatási osztályvezetője és Lux Alfrédné, az OPI Arany János kísérleti iskolájának igazgatója is elkísérte. Az Arany János iskola hire ' — A nagykőrösi látogatás szerves része oktatási programunknak — mondta Oláh János, a Nemzetközi Üjságíró Iskola igazgatója. Diákjainknak az a feladata, hogy megismerkedjenek a magyar oktatásügy helyzetével és eredményeivel. Tapasztalataikról írásban is számot kell adniuk. Természetesen jelenlegi tanulmányaiktól függetlenül is hasznukra válik, ha megismerkednek a korszerű oktatási módszerekkel, hiszen hazájukban nekik is ezek elterjesztésén, az írástudatlanság leküzdésén kell munkálkodniuk. — Miért éppen a nagykőrösi Arany János Általános Iskolát keresték fel? — Ez az iskola közismerten jó eredményeket ért el a korszerű oktatási módszerek i alkalmazásában — veszi át a szót dr. Lénárd Ferenc. Ügy gondoltuk, hogy itt nemcsak oktatási rendszerünk mai valóságát, hanem a magyar pedagógia korszerű törekvéseit is megismerhetik külföldi vendégeink. Az óralátogatások közötti szünetben Sadekin, a mindent lefényképező bangladesi újságíró-hallgató átöleli dr. Kovács Gábor igazgató vállát. — Beautiful! Jó, nagyon jó! — mondja lelkendezve, s míg a tolmács segítségére nem siet, angol—magyar keveréknyelven dicséri az első osztályban megtekintett számtanórát. — Nagyon jó eredménynek tartom, hogy a 6—7 éves gyerekek már ilyen magas szintű matematikai gondolkodásra is képesek — mondja Thokozile Ushe zimbabwei diáklány. Módszertani szempontból engem különösen az ragadott meg, hogy a gyerekek milyen pontosan tudták követni a tanár, Papp Lászlóné szavait. Nagyon jó az órák előkészítése — mi is megkaptuk angolra — Nagyszerű matematllca óra volt — mondja Thokozile Ushe a tolmácsnak. — Kérem, moiKíja meg ezt a tanárnőnek Is. . . Botocska Péter felvétele A legjobb tejtermelők Az idei első negyed eredményei kai tevékenység és az oktatásnevelés itt teljes összhangban van. Hogyan lehet ezt elérni? A tanári szoba hosszú .asztalainál 11 afrikai és ázsiai ország leendő újságírói jegyzik fel szorgalmasan a válaszokat. Lehet, hogy most még csak a megírandó újságcikkre gondolnak, ám az is bizonyos, hogy hazatérve a nagykőrösi minta segítségével építik, bírálják majd az oktatás rendjét. Indiában, Ghánában, Nigériában, Irakban... Kőrösre is emlékeznek Az is előfordulhat, hogy nemcsak az Arany iskolát, hanem magát a várost is megemlítik majd: a tanácsházát, a Cifrakert öreg fáit, a jó étvággyal elfogyasztott kunsági húslevest és a szám adópecsenyét, ám mindez csak ráadás lesz. A cikkek elsősorban minden bizonnyal a pedagógiában rejlő lehetőségek rőil szólnák majd, s arról, hogy nehéz körülmények között is lehet nagyszerűt alkotni. (farkas) A tejtermelési verseny első negyedévi eredményei, ha nem is érik el az országos átlagokat, biztató fejlődésről tanúskodnak. Az állami gazdaság csaknem 3 ezer hektoliter tejet adott át a tejüzemnek, 11,6, a Mészáros János Termelőszövetkezet pedig 48,7 százalékkal többet, mint 1976 első negyedévében. A kisegítő gazdaságok tejtermelése 4 százalékkal növekedett. Az egyéni tejtermelési verseny legjobbja ebben a negyedévben Győri Antal volt, aki 3 tehenet tart, s 2 ezer 951 liter tejet adott le. A három tehenet tartó gazdák közül igen jó eredményt ért el még Nagy Lajos és Kovács József is, akik 2 ezer 800, illetve 2 ezer 384 liter tejet fejtek. Kimagasló eredménnyel dicsekedhet S. Nagy Ferenc, aki 2 tehenet tart s 2 ezer 593 liter tejet adott át a Tejipari Vállalatnak. A szarvasmarhatartó kisegítő és háztáji gazdaságok további támogatására a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat kijelölte azokat a belvíz- és öntözőcsatorna-szakaszokat, melyek parti és mederbeli fűtermését az állattartók bérleti díj fizetése nélkül hasznosíthatják. Akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, az illetékes mezőőröknél jelentkezzenek. Ezeken a területeken azonban legeltetni tilos, csupán kaszálóként hasznosíthatók. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy 1977. április 22- én reggel 6 órától délután 16 óráig áramszünet lesz a Biczó Géza utcában a 16. számig, a Szoros, Fokos, Klapka, Tázer- dei, Szabolcs, Jókai utcában a 6. számtól végig, a Széchenyi téren a filmszínház felőli oldalon a Biczó Géza utcától a Jókai utcáig. A hálózat az áramszünet tartama alatt is feszültség alett állónak tekintendő. Vegyszeres gyomirtás A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya ér tesíti a lakosságot, hogy 1977. április 25-től június 3-ig a város közigazgatási területén lévő vasútvonalon a MÄV vegyszeres gyomirtást végez. A növények 2—6 héten belül pusztulnak el, a vegyszerek hatása azonban 6—8 hónapig is tart, A használt gyomirtőszer a locsolástól és azt követően mintegy 30 napig mérgező. A vegyszerrel beszórt területen esetleg megmaradt, vagy újra sarjadó növényzetet takarmányozásra felhasználni, lelegeltetni, továbbá a vegyszerrel locsolt tárgyakat megfogni tilos, minthogy a vegyszerek ember re és állatra egyaránt vészé lyesek. Tájékozatlanság, káros hagyományok Az új fajtákhoz szükséges módszerekkel Állategészségügyi, tartási gondok a városban ,Olcsó hizlalási mód az, melyben eleinte főtt vagy párolt burgonya, egy harmadrész gabonadarával ’s kovász’ hozzáadásával kásává kever- tetik. Miután a’ tömeg megkelt, Eledelül nyújtatik.” — írta Mannó Alajos 1843-ban a „mezőgazdaság népszerű kézikönyve” című, németből magyarított könyvecskéjében. Húsz év előtt még megfelelt Nem vitathatjuk a szerző jóhiszeműségét, ám gyanítani lehet, hogy ezt az étrendet ő maga is csak ritkán írta elő sertéseinek (ha voltak). Ámbár ki tudja? Lehetséges, hogy a félvad szalontai és mangalica hízók ezt is kibírták. Erről nem szól a krónika. Kétségtelen viszont, hogy a nagyjából hasonló eljárással készült takarmányok még a legutóbbi időkben is közismertek voltak, s csupán a tápok és az új sertésfajták megjelenése óta mentek ki a divatból. No, nem egyik napról a másikra, hiszen még a húsz évvel ezelőtt megjelent, s akkor igen korszerűnek számító takarmányozástan tankönyvben, melyet Csukás Zoltán akadémikus írt, sem esik szó a táptakarmányokról, s csupán néhány sort szentel a „keverékabrakok” ismertetésének. Az időközben elhunyt neves tudós nagyon jól ismerte a külföldi takarmányozási eredményeket, ám akkor nem volt szükség ezek továbbadására. És azóta? — Minden megváltozott. Nemcsak takarmányozástani ismereteink módosultak, hanem eltűntek a régi fajták is, s ami a legfontosabb, a szocialista mezőgazdaság megteremtésével megváltozott a gazdasági háttér is — mondja dr. Faith István városi főállatorvos. Ennek ellenére az állattartás hagyományai tovább élnek. Pontosabban tovább pusztítanak. Ezek a megcsontosodott szokások ma már nem egyszerűen gazdaságtalanná, hanem teljesen lehetetlenné teszik az állattartást. Mi, állatorvosok ezt nagyon gyakran tapasztaljuk. Miért pusztul u ló, a sertés, a csibe ? — Mondana néhány példát? — Nagyon szívesen. Például a sertéshízlalásnál régen nagyon előnyös volt a kukoricadarát meleg vízben áztatni. A mangalica ezt szerette. A mostani fajtákat táppal kell etetni, ám ezt nem szabad beáztatni. A tápokban levő húslisztnek magas a káros csíratartalma. Ez természetesen semmiféle gondot nem okoz, ha a tápot az előírásoknak megfelelően etetik. Ha beáztatják, különösen nyáron, meleg időben, előfordulhat az, hogy a csíraszám gyors növekedése miatt a sertés már táplálkozás közben elpusztul. Ám nemcsak a sertéstartással vannak gondjaink. Nagy hagyománya van Nagykőrösön a kottással való csibekeltetésnek. Ezt mindenki tudja, hogyan kell csinálni. Csakhogy most kotlós nincs, ellenben megvesznek 500 naposcsibét s kora tavasszal ezeket úgy tartják a konyhában, mint régen kotlóstyúkkal együtt. A szakember cseppet sem lepődik meg, ha ezek a naposcsibék mind elpusztulnak. A tulajdonos persze ritkán hiszi el, hogy ő hibázott. Nagykőrösön átlagosan 150 ezer baromfi és 20 ezer sertés van a háztáji gazdaságokban. Nép- gazdasági szempontból sem közömbös, hogy ennyi állatot mekkora veszteséggel nevelnek fel a gazdálkodók. Most már világosan látjuk, hogy ezeket a károkat — igen nagy értékekről van* szó — a tájékozatlanság és a hagyományokhoz való ragaszkodás okozza. Sőt, gyakran a jó szándék. Kimennek az emberek például kukoricát törni. Amíg dolgoznak, hagyják, hogy a ló jóllakjon a friss kukoricából. Miért ne? Apáink idejében ez így volt szokás, és a ló vidáman húzta haza a megrakott szekeret. A mai ló nemhogy vidám lenne, hanem egyszerűen megdöglik estére. Más a ló, és más a kukorica is. Nincs egyszavas magyarázat — Mennyire ismerik a mai állattenyésztők a lehetőségeket? — Természetesen minden alkalommal igyekszünk megmagyarázni, hogy ez vagy az az állat miért hullott el. Csakhogy ez nem mindig sikerül. Az idős emberek, korábbi tapasztalataik alapján négyféle betegséget ismernek. Azt mondják, no, ez pestis, ez orbánc, ez tüdőgyulladás, ez pedig „mögzabált”, azért pusztult el. A mai kórképek jóval bonyolultabbak, nehéz pontos magyarázatot adni azoknak, akiknek nincs előképzettsége. A betegségek is mások. Leggyakoribbak a Coli baktérium okozta bonyolult kórképek, a szervetlen sóforgalom miatt bekövetkező élettani zavarok és a vitaminhiányok. Ezek gyakran együtt jelentkeznek, s nehéz a tenyésztő kérdésére egyszavas választ adni. Ez nem befolyásolja a gyógyítás eredményét, ha a tenyésztő ránk hagyja a dolgot. Van azonban ennek a kérdésnek gazdasági oldala is. Ha én egy 80 forintot érő kakast 81 forintért tudok meggyógyítani, akkor a tenyésztő Baráti találkozó a konzervgyár pinceklubjában A Nagykőrösi Konzervgyár IV-es üzemének ifjúkommunistái a közelmúltban vendégül látták az üzem idősebb dolgozóit a gyár ifjúsági pinceklubjában. A vendégeket terített asztalok, vidám fiatalok várták. A találkozó érdekes szellemi vetélkedővel kezdődött, majd tombola következett. A fiatalok kedves vendéglátása felejthetetlenné tet- ' minden jelenlevőnek ezt a délutánt. A konzervgyár ifjúkommunistáinak kezdeményezése követésre méltó, s a jelenlevők méltán mondhatnak valamennyiüknek köszönetét. ad nekem egy forintot és agyonveri a kakast. Ez a magatartás — mely egyébként érthető — rendkívüli népgazdasági károkat okoz. Tanácsot, felvilágosítást rendszeresen — Mi a megoldás? — A hagyományokkal folytatott évtizedes harc tapasztalatai alapján rájöttünk, hogy nem elég jó orvosnak lenni. Rendkívül erőteljes fel- világosító munkát kell kifejtenünk, ha azt akarjuk, hogy a kisgazdaságok állattenyésztése körül minden rendben legyen. A gondot az okozza, hogy minket már csak akkor hívnak, ha baj van. — Eszerint az állatorvosok is szeretnének megelőző tevékenységet kifejteni. Mi ennek az akadálya? — Nincs megfelelő fórumunk. A szaklapok hetenként, sőt, általában havonta jelennek meg. A betegségek elleni hatékony védekezés viszont megkövetelné, hogy a tennivalókról — ha szükséges — naponként tájékoztatnánk a tenyésztőket. Például a Nagykőrösi Híradóban. Az országos napilapok nem tudják ezt a gondot megoldani, mivel mindenütt más tanácsokra van szükség. Növényvédelmi tanácsadást talán megyénként is lehet adni — ezt teszi a Pest megyei Hírláp is —, állattenyésztési, állategészségügyi szaktanácsadásra viszont falvanként, városonként van szükség. Ez olyan népgazdasági érdek, melynek a szaklapok, megjelenési idejük kötöttsége miatt nem tudnak megfelelni. Szeretnénk, ha a nagykőrösi napilapban megfelelő teret kapnánk. Éppúgy, mint a kiskertesek. — Mikor szeretnék megjelentetni az első híradást? — Amint szükség lesz rá. — Várjuk a kéziratot. F. P. SPORT Körösi tornászhírek Budapesten rendezték a férfi mesterfokú tornászbajnokság selejtezőjének első fordulóját. Bár a válogatottak nem voltak ott a 15 tagú mezőnyben, Petrik József (DÍk. Pedagógus SE) összetettbeli harmadik helyezése így is figyelemre méltó. ★ Szegeden került sor a középfokú iskolák országos tornászdöntőjére. A fiú A-kategória egyéni viadal 25 tagú mezőnyében a kötelező gyakorlatok után összetettben,Reszeli Péter a 6. helyen állt, de ujjsérülése miatt végül a kilencedik helyen végzett, a 3 napos színvonalas vetélkedőn. A kisdobosok tomaversenyé- nek országos döntőjét 3 nap Kiskunhalason, szép rendezésben tartották, amelyről a televízió is adott összeállítást. 19 megye bajnoka, Budapest 3 és a rendező város 2 legjobb csapata indulhatott a vetélkedőn. Kidomborodott a sport- tagozatos iskolások fölénye. Most szerepeltek először 4 tagú csapatok, s mind a 4 versenyző eredménye számított. Az Nk. Petőfi Általános Iskola fiúgárdája (Pál Gyula, Illés István, Kása Zoltán, Nagy Tibor II) a kilencedik helyen végzett. Egyéniben (96 induló) a 15-ös döntőbe nem került körösi tornász. A Kossuth-iskola tornatermében rendezték a megyei fiú ifjúsági és serdülő egyesületi tornász csapatbajnokságot. Ifjúsági III. osztályban: 1. Szentendrei Ferences Gimnázium; 2. Nk. Pedagógus SE (Papp József, Nagy Tibor I, Hamrák László, Csesznegi János, Kiss Zsolt), a körösi csapat újonc ebben az osztályban. Serdülő I. osztály: 1. Nk. Pedagógus (Fritschek, Mertük, Szűcs, Csípő, Kenyeres, Pesti Z.). Serdülő II. osztályban: 1. Nk. Pedagógus I. (Egyedi P., Nagy K., Kása, Nagy T. II, Illés, Pál); 2. Nk. Pedagógus II. Minden elindult csapat továbbjutott a területi bajnokságra. Nemrég az országos ifjúsági keret egyhetes tatai edzőtáborában vett részt Reszeli Péter (Nk. Pedagógus SE) edzőjével, Medve Lászlóval együtt. Testnevelés tagozatosok. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya a Kossuth iskolát jelölte ki az Arany János Gimnázium fakultatív testnevelést tanuló diákjainak gyakorló iskolájául, s a kapcsolat máris létrejött a két oktatási intézmény között. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Toldi—Gödöllői Gimnázum megyei női diák bajnoki elődöntő visszavágó mérkőzés. Kinizsi-sporttelep, 17: Nk. Kinizsi —Alföldi Olajbányász (Szolnok) barátságos férfi-, Cegléd: CVSE—Nk. Kinizsi barátságos női mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékterem, 19: ÁFÉSZ—Gimnázium A, városi női bajnoki mérkőzés. Mit látunk ma a moziban? Jeremy. Színes angol film. Kísérőműsor: Dagesztán. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Rendet csinálok Amerikában és visszatérek. Olasz film. Előadás kezdete: 6 órakor. v fordítva valamennyi óra teljes anyagát — s igen szerencsésen alkalmazzák a technikai segédeszközöket is. Meglepett, hogy a gyerekek saját maguk értékelik munkájukat. Mindenki egyszerre dolgozhat, s az elismerés sem várat sokáig magára. Nagyon jó módszer. Csak itt, vagy máshol is A történelemóra után, melyet Kendró Erzsébet vezetett a hetedik osztályban, már záporoztak a kérdések. Magyarországon csak ebben az iskolában tanítanak ilyen módszerekkel? Mikor kezdték el az oktatási kísérleteket? Milyen más kísérletek folynak még az iskolában? Hogyan készítik fel a tanárokat az új módszerek alkalmazására? A történelemórákon foglalkoz- nak-e politikai kérdésekkel ? Milyen idegen nyelvet tanulnak a magyar diákok? — Engem az érdekel, mondja Refat Khaled egyiptomi I diák, hogy az ifjúsági szervezet, az úttörőszövetség hogyan segíti az oktató-nevelő munkát. Ügy látom, hogy a politi-
