Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

i TaíaJJavítás Sződön A sződi Egyesült Virágzó Termelőszövetkezetben az öt­éves terv idején húszmillió fo­rintot fordítanak talajjavítás­ra. Azért van szükségük ilyen költséges munkára, mert terü­letük egy része rossz minősé­gű, művelésre csak alig alkal­mas: mintegy 1400 hektár szán­tón és 100 hektár gyepen vé­geznek melácirizácics és talaj­védelmi munkákat. Tavaly 12 és fél ezer tonna Istálló- és 8 ezer 810 mázsa műtrágyát használtak fel, az idén 10—10 ezer tonna felhasz­nálását tervezik. * Április harmincadikán Úttörőház-avatás Gazdag program — egész napra Lázas izgalommal készülőd­nek a város úttörőcsapatai a jövő szombaton, április 30-án sorrakerülő városi úttörőnap­ra. Délelőtt fél tízkor, a Konstantin-téren lesz a váci kisdobosok és úttörők hagyo- mányps avatóünnepsége, majd tizenegy órakor tartják meg a nap kiemelkedő eseményét, amire valamennyi kisdiák egy esztendeje vár: a Hajós Alfréd Űttörőház új épületének ünne­pélyes átadását. BsleseSmen&eselskn Milliók — mankásvédslemre Az ötéves terv időszakában több mint 11 millió forintot, belőle az idén 3 millió'633 ezer forintot költenek az Alagi Ál­lami Tangazdaságban munka- védelemre. Ebből a pénzből jut a rako­dó- és anyagmozgató gépek korszerűsítésére, az egészség­re ártalmas munkafolyamatok gépesítésére, a mérgek, a tűz­és robbanásveszélyes anyagok korszerű tárolására, egyéni védőfelszerelésekre, a telepí­tett munkahelyek szociális lé­tesítményeire, a zajcsökkentés­re, a korszerűbb világításra, a munkavédelmi oktatás költsé­geire, védőételre és italra, az egészségügyi ellátás fejleszté­sére és az üzemhigiénia javí­tására. A gazdaságnak megéri tö­rődnie a munkavédelemmel, hiszen tavaly 709 nap veszett el balesetek miatt, kártérítés­re pedig majdnem 8 millió fo- rintot fizetett ki. Tavasz a postaparkban. A tavasz biztos jele, hogy a postapark ismét reggeltől estig gyerekzsivajtól hangos. A város többi részén lakó apróságok szintén örülhetnek, mert már mindenütt felszerelték a hin­tákat. Ivánvi Károly felvétele HETI OT EDZESSEL A negyedikről — az első helyre Dunakeszin rendezték meg | újra az országos megyei futó­bajnokságot. A váci járásból a legeredményesebb versenyző a 14 éves Holovics Katalin volt, aki a dunakeszi 3. számú isko­la nyolcadik osztályos tanulója. Négy éye kezdte meg az at- letizálást, barátnőivel együtt s csak egyedül tartott ki a spor­tok királynője mellett. — Az első sikerek? — Az első igazi sikert ta­valy értem el: augusztusban, a vidéki bajnokságon, a 800 méteres távon, a serdülők kö­zött második lettem, az orszá­goson, ugyancsak 800 méteres távon, 2:25.7-tel újra második­nak futottam be. Mindkét al­kalommal ugyanaz a lány elő­zött meg. — Az idei versenyre miként készültél fel? — Tavaly a 13 évesek közt 9. lettem, az volt a célom, előbb végezzek. Az 1500 mé­teres távon százhúszan indul - tunk. Arra törekedtem, hogy az elején az első tízzel fussak, majd a 300 méteres lejtőn erő­sítettem, és a 4. helyre jöttem fel. Az első három helyezett elhúzott, ezért a 4. hely meg­tartására törekedtem. Kicsit balszerencsém is volt, ugyanis a 400. métert elérve, a bal cipőm elvesztettem. — Az idei terveid? — Heti öt edzéssel készü­lök, mint serdülő, a 800 méte­res távra, szeretném megnyer­ni. Az általános iskola befe­jezése után, a helyi gimná­ziumban folytatom a tanulmá­nyaimat, majd a Testnevelési Főiskolára jelentkezem. ■Á A Dunakeszi Vasutas kiváló atlétája szabad idejében szíve­sen olvas történelmi regénye­ket, készül az életre, az újabb jó eredményekre. (solymosi) Kosárlabda legyei ranpdó Váci Híradás—Dunai Kőolaj 94:66 (47:36). Vác, vezette: Mihalik és Hú­szak. HÍRADÁS: Kenéz Z. (25), Kenéz A. (26), Tury (31), Bá­lint (10), Járik (2). A magassági fölényben lé­vő DKSK ellen a Híradás első bajnoki mérkőzésén biztosan, jó játékkal szerezte meg a győ­zelmet. Noha végleges számvetését csak ezután készíti el a Pest megyei 6. számú Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalkozás, melynek szakemberei a régi művelődési központ helyisé­geiből mese- és szakköri szo­bákat, fotólaboratóriumot, sporttermet és gyermekkönyv­tárat alakítottak ki, az máris látható, hogy a pénz jó helyre ment. Az úttörőnap szervezői dél­utánra változatos programokat állítottak össze: két órától az iskolásoké lesz a stadion, ahol különböző sportágakban mér­hetik össz.e ügyességüket a sportoló diákok, azok pedig, akik játszani, szórakozni akar­nak, a művelődési központ gyermekrendezvényein vehet­nek részt. Jegyzet Lei'ározás — rekordidő alatt Vácott, a Széchenyi utcai ABC élelmiszer-áruház­ban elrendelték a leltáro­zást. Nagy feladatot jelent a milliós értékű üzleti. és raktári árukészlet számba­vétele, lehetőleg úgy, hogy a forgalom alig csökkenjen, a vásárlóknak ne kelljen a távolesö boltokba gyalogol­niuk. A múlt hét végére elké­szült a leltározás ütemter­ve. Ügy szervezték meg a munkát, hogy a szombati zárás után azonnal elkezd­hessék a tennivalókat, s hogy azokban minél több dolgozó részt vegyen. A lel­tározást vasárnap folytat­ták. Hétfőn reggel a vásárló- közönség elégedetten vette tudomásul, hogy az ABC élelmiszer-áruház időben, pontosan kinyitott.' Nem kellett kitenni az ELNÉ­ZÉST KÉRÜNK, LELTÁ­ROZUNK! feliratot. Reméljük, hogy a jövő­ben mind több kiskereske­delmi szaküzlet követi majd ezt a jó példát. (papp) XXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1977. .ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Közlekedésbiztonsági hetek Megismertetik a kisiskolásokat a forgalmasabb csomópontokkal KRESZ-tanfolyam, fórum, vetélkedők A szombat esti tévéműsorok biztos sikert ígérő percei a mesét megelőző rajzfilmek: egy cica és egy kutyus példá­ján okulva, észrevétlenül ta­nulhatja meg az ország,'hogyan kell helyesen közlekedni. A filmet a Közlekedés Biztonsá­gi Tanács készíttette. A már or­szágszerte ismert társadalmi szervezetnek megyei, városi és járási szekciói működnek. Népszerű a mozgalom, hiszen céljai világosak, hu­mánusak: megtanítani az embereket a korszerű köz­lekedésre, megelőzni a bal­eseteket. Eredményesen tölti be ren­deltetését a Váci Járási-Váro­si Közlekedés Biztonsági Ta­nács is. Bizonyára még sokan emlékeznek néhány tavalyi rendezvényére: a KRESZ-an- kétra, a különböző versenyek­re, az udvariassági sorsjegyre. Az idén még gazdagabb ren­dezvénysorozata. Megszervezte a kerékpáro­sok hetét, mely április 24- ig tart, már láthatók a na- ■ gyobb váci üzletekben a közlekedés témájával fog­lalkozó kirakatok. Ismét forgalomba kerülnek az udvariassági sorsjegyek. Isko­lákban, óvodákban rendez KRESZ-társaisjátékokat. Meg­szervezi a közlekedési úttörő- rajok járőrszolgálatát, a kis­iskolásokat megismerteti a for­galmasabb csomópontokkal. Űjabb önkéntes KRESZ-tan- fólyam kezdődik, s tervezik, hogy az AFIT segítségével, hétvégeken, a város különböző pontjain ingyen beállítják az autók fényszóróit. Több he­lyen hallgathatnak meg elő­adásokat, vehetnek részt ve­télkedőkön a gépkocsivezetők. Kerékpárosok és segédmo­tor-tulajdonosok részére önkéntes műszaki vizsgá­kat rendez a KBT, s iga­zolvánnyal látja el őket. Szó van arról is, hogy rend­szeresen tájékoztatják a kör­nyékbeli autósokat az utak ál­lapotáról. Az eddig felsorolt rendez­vényekre áprilisban és május­ban, a közlekedésbiztonsági hetek idején kerül sor. Az év második felében isko­lák közötti vetélkedőket szer­veznek, új KRESZ-parkok építését kezdeményezik. ' Októberben és november­ben megrendezik a KBT, A gyermekek, illetve az idős emberek hete a köz­lekedésben elnevezésű ak­cióját. Nyáron kerül sor a Vezess ki­válóan versenyre, azok rész­vételével, akik két évnél rövi- debb ideje rendelkeznek jogo­sítvánnyal. Az idén is megtart­ják a KRESZ-fórumot, az autós és motoros találkozókat, s va­lószínűleg műsoros délután ke­retében az udvariassági szel­vények sorsolását. A városi-járási közlekedés biztonsági tanács rendszeres kapcsolatot tart az Autóklub­bal, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságával és a rendőrség­gel, hogy közösen szüntessék meg a veszélyes baleseti góco­kat. / Cs. A. Töt-; s megmtnktíea mint ta A népi ellenőrzési bizottság megállapításai A termőföld nemzeti kincs. Ha kihasználatlanul, megműve- letlenül marad, nemcsak csúf, a környéket rontja, hanem kö­zös értékeink elherdálását í je­lenti. Ezért végzett felmérést a járási-városi népi ellenőrzési Sírkő a római korból bizottság az előző két hónap­ban arról, hogy maradtak-e parlagföldek? Megállapították, hogy a ta­valyihoz képest, a megművelet- len terület a járásban duplájá­ra nőtt. Különösen a termelő- szövetkezetek és az egyéni tér. melók gazdálkodnak gondatla­nul a földdel. Az előbbiek azért, mert egy-egy tábla nagyüzemi módon nem művelhető gazda­ságosan, az egyéniek pedig azért, mert a tulajdonosok idő. sek, betegek és nincs, aki hasz­nosítaná földjüket. Ugyanakkor kiderül ez is: a járási hivatal elnökének uta­sítása ellenére sem élnek azzal a lehetőséggel a tanácsok, hogy javasolják a parlagföldek álla­mi tulajdonba vételét. Igaz, a járási hivatal mezőgazdasági osztálya beszámoltatta a szö­vetkezeti vezetőket, ha marad­tak földek a közös gazdaság­ban parlagon, de a megműve- letlen területek tulajdonosaival szemben semmiféle szankciót nem alkalmaztak. Négy Vöröskcrcszt- alapszervczet . Az utóbbi időben nem fejlő­dött a Dunai Cement- és Mészműben a vöröskeresztes mozgalom. A közelmúltban újjáválasztották a szervezet vezetőségét és megkezdődött az újjászervezés. A gyári Vöröskereszt-szer­vezet elnöke dr. Papp Miklós üzemorvos, titkára Mécséi Andrásáé, vezetőségi tagjai Magos Mihályné, Kocsis Imre, Matula István, Szabados Fe­rencié és Schrink Józsefné. A vezetőség munkához lá­tott. A tervek szerint a gyár­ban négy alapszervezet mű­ködik majd: a bánya-, a tranzit-, a cementüzemben és az irodaházban. Az alakuló üléseket ezekben a napokban mindenütt meg­tartják. — A Dunakanyar eszperantó- csoport tagjai április 23-án, szombaton, délután 5 órától rovartani előadást hallgatnak meg a Madách Imre Művelő­dési Központban, A lepkék élete címmel. 4 i két a római birodalom elleni támadásoktól. Ezek figyelem- bevételével érthető, hogy Du­nakeszi területén — lévén a város a folyam bal partján — római településsel nem szá­molhatunk. Az a kis méretű erődítmény, amely ma ott ta­lálható, a Duna túlsó partjá­ra előretolt katonai őrhely. illetve megerősített kikötő­hely volt, és az időszámítá­sunk szerinti IV. században épült. Vele szemben ugyan­olyan erőd található, a Szent­endrei-szigeten, Horánynál, de a Dunakanyar más pont­jain is ránk maradtak hason­ló szerkezetű és célú építmé­nyek. Ilyen például Váccal szemben, a Pokolcsárdánál ta­lálható úgynevezett Bolhavár, északabbra pedig a nógrád- verőcei . építmény. A kis mé­retek arra utalnak, hogy cse­kély létszámú katonaság ál­lomásozhatott bennük. VISSZATÉRVE sírkövünk­re, az látszik tehát valószínű­nek, hogy a Duna túlsó part­járól került Dunakeszire, fel­tehetően még a múlt század­bán. Római kőemlékek szét- hurcolására egyébként konk­rét bizonyítékaink is vannak. Például a XVIII. század vé­gén Migazzi Kristóf váci püs­pök kertjének díszítésére Óbudáról, az egykori Aquin­cum nevű római településről, valamint Dunabogdányból és talán Szentendréről hozatott át oltárokat, sírköveket, szarko­fágokat. . , A dunakeszi sírkő eredeti lelőhelye tehát még nem is­mert. A körülbelül 1700 éves hölgy azonban már várja a látogatókat, a múzeum május elején megnyíló kiállításán. Kővári Klára régész Vak Bottyán Múzeum a sírkőállítás szokását is. Ér­dekes viszont, hogy a benn­szülött nők megőrizték hagyo­mányos viseletűket, amit bi-, zonyít: a síremlékeken is ab­ban és nem a római divat sze­rinti ruhában, ékszerekkel áb- • rázolták őket. ŰJ SZERZEMÉNYÜNK le­lőhelye •Dunakeszi, pontosab­ban az 1. számú általános is­kola udvara: ott állt évtize­dek óta. Most Gere Józsefné igazgató és az iskola tantes­tületének szíves közreműkö­désével került a múzeumba, ahol a. restaurálás után biz­tos, az időjárás viszontagságai­tól védett helyen őrizzük. Pandúr József tanár, a vá­ros történetének kutatója el­mondta, hogy tudomása sze­rint, eredetileg a város egyik háza előtt hevert, mint kerék- vetőkő, és az iskola építése­kor vitték át annak udvará­ra. Nyilvánvaló azonban, hogy mindkét lelőhely má­sodlagos, tehát a követ úgy vitték oda valahonnan. Hogy honnan, az egyelőre kérdé­ses. Kinyomozásához segítsé­get adhat, ha megvizsgáljuk, milyen szerepet játszott Du­nakeszi a rómaiak korában? Tudjuk, hogy a város, he­lyesebben annak területe nem tartozott a rómaiak Pannónia nevű tartományához, amely a Dunántúlon kívül, a Dráva —Száva völgyét is magába foglalta. A tartomány északi és keleti határa a Duna volt. A folyó mentén, a jobb par­ton építették ki azt a katonai védővonalat, limest, amely tá­borok és kisebb őrtornyok láncolatából és az azokat ősz- szekötő, kitűnően megépített hadiútból állt. Feladata az volt, hogy visszarettentse a Dunától keletre, az úgyneve­zett Barbaricumban élő népe­A KÖZELMÚLTBAN új ér­tékkel gyarapodott múzeu­munk régészeti gyűjteménye: egy római kori sírkő töredéke került hozzánk Dunakesziről. Korának megállapítása nem okozott gondot, mivel formá­ja, kiképzése, rajta az ábrázo­lás, annyira jellegzetes, hogy az első pillantásra elárulja a szakembernek, mikor ké­szült. Vizsgáljuk meg, mit is lát­hatunk rajta? A háromszögletű oromzat alól egy nő képmása tekint ránk. Mivel a kő hosszú idő óta a szabadban áll, az arc­ábrázolás, sajnos, nagyon ko­pott, de jól kivehető a fejen levő lapos, leginkább turbánra emlékeztető fejdísz. E fejdíszt fátyolszerű kendő borítja, amely a nő vállaira ereszke­dik. Széles lánc díszíti a nya­kát, a jobb vállon pedig nagy­méretű kapcsolótűt, úgyneve­zett fibulát láthatunk, ame­lyet a ruha összefogására használtak. A római korban a sírkövek kifaragásakor t'öbbé-kevésbé azonos formát követtek. Az oromzat alatti képmezőben általában az elhunytat ábrá­zolták, sokszor családtagjai kíséretében, majd egy felira­tos rész következett, ahol a halott nevét, életkorát, vala­mint, ha katona volt, a rang­ját közölték és azt, hogy ki ál­líttatta a sírkövet. Sajnos, ez a mező hiányzik, azonban a fej- dísz, a ruházat és főleg a jel­legzetes fibula alapján, való­színűsíthető, hogy az ábrázolt személy a bennszülött — kelta — lakossághoz tartozott, amely a római hódítás után, az idő­számításunk szerinti 1. szá­zadtól kezdve, fokozatosan ro- manizálódott, azaz átvette a római kultúra elemeit, köztük Egy nő képmása tekint ránk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom