Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím lA CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGLE tOS RÉSZÉRÉ XXI. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM 1977. ÁPRILIS 19., KEDD Jó üzletpolitika, gördülékeny ellátás Egyesült a ceglédi és a jászkarajenői ÁFÉSZ Ezekben a napokban a szo­kottnál is mozgalmasabb az élet a Cegléd és Vidéke Álta­lános Fogyasztási Szövetkezet ceglédi központjában. Festők, szerelők dolgoznak, miközben a hivatali munka sem áll egy percre sem. A lezajlott har­mincegy részközgyűlés részve­vői úgy szavaztak, hogy egye­síteni kell a jászkarajenői és a ceglédi szövetkezetei, vissza­menőleg ez év január 1-től. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága az eszerint elkészí­tett alapszabályt legutóbbi ülésén jóváhagyta, és így sem­mi akadálya, hogy a szövet­kezetek egyesülve, ezentúl kö­zös úton haladva szolgálják a lakosság érdekeit, javítsák ellátását. A múlt évet a ceg­lédi ÁFÉSZ — amelyhez' Cse- mő is tartozott — 410 millió forintos bevétellel zárta, a jászkarajenői eredménye 70 millió forint volt. Az egyesü­léssel kialakult új, Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ működési te­rülete most kiterjed a város­ra, emellett Csemőre, Törteire, Jászkarajenőre, Köröstetétlen- re és összesen 511,7 millió fo­rintos árbevételt tervezett év végéig. A mégnövekedett szö­vetkezetnek több mint 600 dolgozója és 9552 tagja lett. Gazdasági szükségesség dönti el egy-egy ilyen, egye­sülés kialakulását. A kis cég lehet ügyes, igyekvő és köz­vetlen területén elégedettséget kialakító, mégsem győzi tar­tani a lépést. Nagy vállalatok­nak nem a kis cég a fonto­sabb partner. A koncentrált erő és a megnövekedett haté­konyság sokat nyom a latba: így könnyebb az eszközöket kihasználni, megkeresni az árubeszerző csatornákat és ki­alakítani a piacot. A szövet­kezeti kereskedelmet tekintve ez mindenképpen létkérdés, az érvényesülés feltétele. Most, hogy a két szövetkezet a teljes egyenjogúság alapján egye­sült, várhatóan el is érik a tervezett eredményeket. Az igazgatóságot megfelelően bő­vítették. két helyettes elnök kapott feladatkört, egyikük a szövetkezetpolitikai és sze­mélyzeti ügyekkel, a másik a gazdasági feladatkörrel fog­lalkozik. A bejáró dolgozók utaztatásáról a munkaidőnek megfelelően gondoskodnak. Az ügyeket intézni Jászkarajenőn is maradt kinn egy könyvelé­si részleg. A megnőtt központi apparátus irodagondiát átala­kítással megoldották, s lét­számprobléma sem nehezíti a további munkát. Az idei üzletpolitikai tervet már együttesen állították ösz­sze. Az árubeszerzést közpon­tilag irányítják, az ez évre szóló keretmegállapodások szerint. Az élelmiszer-forgal­mat 9,2 százalékkal kívánják növelni. Ennek érdekében rendszeresen kérik az árut a Pest megyei FÜSZÉRT-től, több élő halat akarnak forga­lomba hozni a húsellátás ki- szélesítésére és termelőszövet­kezeti húsüzemek gyártmá­nyaiból is tartanak a boltok. Konyhakész baromfihúsból is többet szándékoznak értéke­síteni, ehhez kialakítják a szükséges hűtőkapacitást. Sze­retnék, ha a tej- és tejtermék­forgalom 10 százalékkal növe­kedne, kelendőbb és bővebb választékú a sütő- és cukrász­ipari termék a járási székhely és a vidék szövetkezeti boltjai­ban. Zöldségről, gyümölcsről úgy gondoskodnak, hogy szá­mítanak a helyi felvásárlás lehetőségére, a kiskertek friss termésére is. A vendég­látóipari üzletpolitikát tekint­ve a feladat továbbra is az, hogy az ízletes étel kelendőbb legyen az italnál, s legyen elegendő kávé és üdítő ital. Különösen a vendéglátóhe­lyek külső-belső kulturáltsá­gára fordítanak gondot, a ter­mek, konyhai és más mellék- helyiségek higiéniájára. Az italok hűtéséről is gondoskod­nak mindenütt. A ruhaféléket árusító szö­vetkezeti boltokban arra tö­rekszenek, hogy a lakosság igényeit ne csak kielégítsék, hanem a korszerűre ösztönöz­ve, jó üzletpolitikával alakít­sák is. Mind jobb, közvetlen kapcsolatot akarnak kiépíteni a termelőüzemekkel, bővítik az olcsó áruk választékát, bemu­tatókat rendeznek közösen a nagykereskedelmi vállalatok­kal, ezzel is segítve a széles körű piackutatást. A ruházati árúforgalom központja to­vábbra is a ceglédi áruház lesz, amely a kisebb boltok­nak segítséget ad, gördülé­keny ellátással. Vegyes ipar­cikkekből a folyamatos beszer­zésre törekszenek, új szállító partnereket keresnek. Javítják az áruválasztékot, a készlet- gazdálkodást a tartós fogyasz­tási cikkeknél, segítenek a korszerű lakáskultúra kialakí­tásában, ízlésnevelésben. A háztáji gazdaságokat, lévén szó nemcsak városról, hanem több szorgos községről is, vetőmag­beszerzéssel, műtrágyával, nö­vényvédő szer, kisgép és ta­karmánytápok árusításával se­gítik. Ezen a tavaszon már 12 vagon Desire vetőburgonyát hoztak forgalomba, s Cegléd mellett Jászkarajenőn, Cse- mőben és Törteién értékesítet­CEGLEDI APROHIRDETESEK A Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező építéstech­nikust keres azonnali belépéssel. — Bérezés kollektív szerint. Je­lentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi osz­tályán. Cegléd, Kos­suth tér 1. II. emelet, 1977. április 25-ig. Eladó t^-egszőlő. Kis- közép úton. 600 négy­szögöl szántó, kedvez­ményes áron. Érdek­lődni: Cegléd XI. kér. Görbe utca 11. Fiatal házaspár üres szobát keres 1 évre. — Választ: „Megbíz­ható 44 674” jeligére kérjük a Magyar Hir­detőbe. Cegléd, Teleki utca 30. Háztartási alkalma­zottat felveszek. — Nagy Márta, Cegléd, Kender Utca 13. Családi ház eladó. — Cegléd, Bodrog utca 20. sz. Lucernaföld egész év­re egyben kiadó Csen- geriben. Érdeklődni: Cegléd. Molnár utca 15. szám. Eladó déli fekvésű garázs, ugyanott for­gó belsejű bárszek­rény, antik pohár- szék. — Érdeklődni egész nap. Cegléd, 10 —436 telefonon. IZS oldalkocsis motor eladó. Cegléd, Des- sewffy utca 52. _______ Da núvia motor eladó. Cegléd. Kátai út 6. szám. Kenderföldön eladó 400 n.-öles porta, kút- tal, építési engedély- lyel. Érdeklődni: Ceg­léd. Juhász Gyula ut­ca 34. szám. ték. Tüzelőből, építőanyagok­ból a lehetőségnek megfelelő, kiegyensúlyozott ellátást akar­nak biztosítani. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ ebben az évben felvásárlási forgalmát 16,8 százalékkal akarja növelni. Több kisgaz­dasággal teremtenek kapcso­latot, úgy is, hogy területükön két zöldségtermesztő szakcso­portot kívánnak létrehozni. Bővítik a felvásárlótelepek számát, az a céljuk, hogy minden felkínált zöldséget és gyümölcsöt átvegyenek érté­kesítésre. A szövetkezeti hálózat eb­ben az évben bővül Cegléden a Rákóczi úton elkészül a cse­mege, a bisztró és autószak- üzlet. Csemőben 100 n^yzet- méter alapterületű bisztrót akarnak létesíteni, Jászkara­jenőn önkiszolgáló élelmiszer- bolt és egy vendéglátóhely lé­tesítése szerepel a tervekben, Törteién megkezdik a kisáru- ház építését. Tevékenységüket takarékosan gazdálkodva akarják folytatni. Ebben szá­mítanak a szorgalmas mun­káskollektívákra, a törzsgár- datagokra, tevékeny szocialista brigádokra és mindenkire, aki a jó példát követi. Szeretnék szép eredménnyel zárni az el­ső közös évet. A városházi* n lírcgteMnfheíó Hatályba lépett az új tanácsrendelet Cegléd Város Tanácsa 1/1977. «I. 28.) számú határozatával megalkotta a közületek tisz­tántartásáról, védelméről és a háztartási szemét összegyűjté­séről szóló rendeletét. E tahács- rendeletét á Pest megyei Ta­nács VB. felülvizsgálta és tör­vényesnek taláta. A rendelet kihirdetése nap­ján, 1977. április 18-án lépett hatályba, és ezzel az e tárgy­körben hozott 1/1967. számú tanácsrendelet hatályát vesz­tette. A tanácsrendelet a hiva­talos idő alatt megtekinthető a városi tanács vb-titkáráságán, a tanácsháza I. emeleti, 8-as számú szobájában. Előadás a bizalmi feladatáról Cegléden, a Városgazdálko­dási Vállalatnál tanfolyam kezdődött a HVDSZ keretében Dél-Pest megyei vállalatok szakszervezeti bizalmi aktívái számára. A tanfolyamon a ceglédi és a nagykőrösi város­gazdálkodási vállalat, az bertirsai költségvetési üzem és a ceglédi cipőipari üzem szak- szervezete képviseltette ma­gát. Dr. Szabó József, a HVDSZ központi vezetőségé­nek titkára a bizalmi munka­kör fontos szerepéről tartott előadást. Jószág is, autó is Vasárnapi vásár Várhatóan nagy forgalmú és választékú tavaszi, országos állat- és kirakodóvásár lesz Albertirsán, április 24-én, a nagyközség vásárterén, ahová vészmentes helyről szabálysze­rű járlatlevéllel mindennemű állatot fel lehet hajtani, s ahol autóvásárt is tartanak. TUDOD-E PAJTÁS? Városbeli győztesek Nemcsak pihenéssel töltötte a tavaszi szünetet a ceglédi ki­segítő iskola, hanem vetélkedő, re hívta meg a Pest megyei, hasonló iskolák kisdiákjait, ne­velőit. Abonyi, gyömrői, nagy­kőrösi, csobánkai, gödöllői, Be­esési, érdi versenyzők érkeztek. Sajnos a váciak bár igyekezet­tel és alaposan felkészültek, nem vehettek részt a verse­nyen, ezt vonatuk késése meg­akadályozta. A csapatok érkezés után zászlóik alatt sorakoztak fel. Sebók Pál, ceglédi városi út­törőelnök köszöntötte az egy­begyűlteket, bízva abban, hogy ezzel az eseménnyel ha. gyományt teremtenek. Szlovák Judit nyolcadikos szavalata után Ivanics Bertalan csapat- vezető adta ki az indítóparan­csot a verseny kezdetére. A sor­rendről a csapatok sorshúzás­sal döntöttek. Az iskolák 4—4 legjobbja állt ki versenyre a megyei vetélkedőn. A követel­ményt az Országos Úttörőel­nökség gyógypedagógiai szak- bizottsága határozta meg és a verseny anyagát megyei szák­felügyelő állította össze, a csa­patoktól kapott javaslatok alapján. A vetélkedőnek három fő té. maköre volt: az első a techni­kai, földrajzi, történelmi és mezőgazdasági ismereteket kér­te számon. A második kérdés- csoport a kulturális és esztéti­kai tudnivalókat foglalta ma­gában, a harmadik az úttörő­élettel foglalkozott. Mi, peda­gógusok, élénk érdeklődéssel fi­gyeltük ügyeskedésüket, amint az elcserélt fővárosneveket a Meghívó a vetélkedőre megfelelő országok térképein elhelyezték, ahogy a mezőgaz­dasági növények magvait meg­határozták és külön csoport­ban helyezték el. Az úttörőélet jelképeit rajzolgatták, és hang­lemez-felvételről ismertek fel fontos mozgalmi indulókat. Nagy örömünkre a délutáni órákig nyúlt versenyt a ceglédi kisegítő iskola ügyes csapata nyerte meg. Jutalmuk szemé­lyenként egy teljes asztalite­nisz-felszerelés lett. Az orszá­gos versenyen a ceglédi gyere­kek indulhatnak. Elismerést ér­demelnek a többiek is, a má­sodik helyre jutott nagykőrö­siek, a harmadik helyezett ve- esést kisegítő iskolások. A vendégek nevében elisme­résemet fejezem ki az iskola pedagógusainak, amiért ilyen lelkesen, felelősséggel és ered­ménnyel végzik nehéz munká­jukat. Giba Lászlóné általános iskolai tanár Húsvéttól pünkösdig gäny termékenységvarázslást megszelídíti, egyháziasítja. Az esővarázsló körmenet is átlé­nyegül, a liturgia részévé vá­lik. A PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉ­JÁRÁS 6—8 éves gyerekek já­tékává alakul. Egy fehérbe öl­töztetett, fátyollal letakart kis­lány egy kosárban virágot visz, a többiek körülállták, énekel­nek, időnként táncolnak és ál­dást kívánnak a házra. Egyik változat így hangzik: Mimi mama, mimi mama, Piros pünkösd napja. Hónap lösz, hónap lösz A második napja. Andorás bokrétás, Feleségös, jó táncos. Az ura sejömszál Jó maga aranyszál. Bim-bom bukorica. Ászt vödd, akit szerecc, Jó möghúzd a lovadnak száját, Ne tipoggya, ne tapoggya A pünkösdi rúzsát. A pünkösdi rúzsa. Kihajlott az útra, Szöggye föl a kirájné. Kösse koszorúba. Kiráiné koronáin Szálljon erre a házra Az Isten áldása. Mind régen leszállóit. Az apostolokra A másik változat rövidebh: Adj Isten minden jót, Áldj meg itt minden lakót. Legyen itten pünközsdkor Azután is mindenkor. Pénz, posztó, paripa, Széna, szalma, szalonna, Bor, búza, békesség. Finom, fürge feleség. A nagy dologidő beálltával a hiedelmek ápolása, a népszo­kások gyakorlása hätte be szo­rul. A Szentiván-napi tűzugrás- sal lezárul a nyári ünnepkör, s átadja helyét a nehéz, verejté- kes munkának. Szabó Attiláné Amíg a készlet tart! rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Női gyapjúkardigán 670 Ft helyett 250 Ft-ért, divatos színekben kapható a * /AVI V A -11 ki ceglédi divatáru-boltjában: Cegléd, Szabadság tér 1., és albertirsai divatáru-boltjában Albertirsa, Pesti u. 42. i i t A locsolkodásé;rt járó tojás mágikus jelentőségét fokozza a piros szín baj elhárító, szeren­csét hozó jelentése, ősi húsvéti játék a tojássütés, vagy kó- kányolás. Az ajándékba kapott hímeseket összeütik, és akié el­törik. az köteles odaadni a má­siknak. Némelyik vidéken a lányok kapuját fenyőággal díszítik ilyenkor, máshol a május else, jén felállított májusfában él tovább ez a hagyomány. Min­denképpen termékenységva­rázsló szokások ezek, a lányok kendőkkel, szalagokkal ékesí­tik az ágakat, és pünkösdig gyönyörködnek benne. S ezzel elérkeztünk az év utolsó hagyományos ünnepé­hez: pünkösdhöz. Ez a görög eredetű szó ötvenet jelent, ugyanis húsvét vasárnapja utá­ni 50. napon üli az egyház a Szentlélek eljövetelének ünne­pét, A pogány természetimádási Szokások is ott rejtőznek a mé­lyén: a nyári napforduló ősi ünnepe ez. Mint a téli napfor­duló ellenlábasa, a vízkereszti babkirály és a farsangfarki Koncz király analógiájára ez az ünnep sem lehet meg király és királyné nélkül. A legények vetélkedéséből (versenyfutás, lóverseny, bika­hajsza stb.) győztesen kikerülő pünkösdi' király egy éven át élvezheti a kiváltságos helyze­tet: minden lakodalomba meg­hívják, ő kezdi a bálokon a táncot, s ami a lényeg: a leg­szebb lányt kiválasztja magá­nak, s az lesz a pünkösdi ki­rályné. Mindezt persze sok tré­fa, alakoskodás, tánc fűszerezi, így aztán nem is csoda, ha az egyház nem nézi jó szemmel. Sőt, a pünkösdölésben élő po­tény liturgiában Krisztus újjá­születésének jelképeként ka­pott helyet. Ugyanígy fonódik össze a húsvétvasárnapot megelőző vi­rágvasárnap szokásaiban is az 5si és a keresztény tradíció. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak, sőt vil- ámhárítónak tartják. (Ez utób­bit természetesen úgy kell ér­tenünk, hogy a parázsra téve a mennykőcsapást távol tart­ja a háztól.) A nagycsütörtöki Pilátusverés, Pilátuségetés, pancilusozás szokásában is fel­ismerhetően fonódott össze a liturgia a mágikus gonoszűzés­sel. Zajjal, tűzzel próbálják megfélemlíteni, elűzni a tava­szi vegetációt késleltető démo­nokat. Húsvéthétfőt „vízbevető”, víz­hányó” hétfőnek is nevezi a népnyelv. A locsolkodás erede­te így él egyik vidékünk nép­hagyományában: „Amikor Jé­zus feltámadt, az asszonyok el­mennek keresni, de nem talál­ták a sírjában. A zsidók, akik stt voltak a sír körül, leöntöt- ék vízzel őket, nehogy elhíresz­teljék Jézus feltámadását. Az asszonyok azonban annál in­kább hirdették, újságolták, hogy Jézus feltámadt. AZ ÖNTÖZKÖDÉS kétségkí­vül a tavaszi lustrátio egyik erotikus célzatú változata, amelynek eredete még nem egészen tisztázott. Egyrészt a •ossz lemosásával a termékeny­ség előidézése a cél —, ez a arofán megközelítése a dolog­nak — másrészt észre kell ven­nünk a keresztény hagyományt is, hiszen a hajdani keresztelés vízbe merítéssel, vízleöntéssel történt, és húsvét táján volt. Akom-bákom berkenye, Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot — mondogatják a húsvétkö- szöntő versikét a locsolkodó gyerekek. Az év legnehezebben várt, legvidámabb ünnepét, a tavasz beköszöntését még a nem, vallásos ember is kiböjtölte: a farsangi téltemetés, a karnevál önfeledt vidámsága mind-mind kevésnek bizonyult a jó idő slővarázslásához, s a szomorú, hideg téli napok elűzéséhez. A katolikus egyház a tavaszi nap­éj egyent követő holdtölte utá­ni első vasárnapra tette Krisz­tus feltámadásának ünnepét. Húsvét — ez a szerb-horvát vagy szlovén mintára alkotott tükörszó — a nagyböjtöt meg­nyitó húshagyó ellenpárja: a szigorú böjt feloldását, a hús- vevést, húsvételt jelenti. ARCHAIKUS, NÉPI ELE­MEK keverednek egyházi mo­tívumokkal az ilyen nagy ün­nepek szokásaiban. Húsvét ünnepe sem kivétel ez alól. Már a hagyományos ét­rend is ezt bizonyítja: a bá­rány Jézust jelképezi, a kalács a feltámadás utáni kenyérál­dással kapcsolatos, de a tojás nagy megbecsülésében már in­kább ősi, profán tradíciók to­vábbélését érezhetjük. A locsolás jutalmaként kijá­ró festett, karcolt vagy appli­kált ornamentikával díszített hímes (népi nyelvén: írott) to­jások már a régi kínai, egyip­tomi, perzsa, ógermán, iráni és szláv népeknél is divatosak voltak, mint az újjászülető élet, az újraébredő természet szombólumai. Így azon sem csodálkozunk, hogy a kérész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom