Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
r Seenr Jf 'K/unan 4 1977. ÁPRILIS 19., KEDD A Nemzeti Múzeumban Tárgyak Tápiószeléről, Tökölről, Zsámbekről, Alsónémediről... Hazánk régészeti emlékei az őskortól a honfoglalásig SZkita aranyszarvas — Tápiószentmártanból. Kocsi alakú edények Budakalásziról és Szigetszentmártonból. Megint gyarapodott kulturális életünk, megint lényegesen előreléptünk ezzel az európai szinten rendezett, és rendkívül gazdag régészeti, művelő_ déstörténeti leleteket felvonultató állandó kiállítással. Büszkék lehetünk arra, hogy Becsben és Párizsban sokkal konzervatívabb a tárgyvezetés a hasonló gyűjteményekben. Most mi mutatunk példát. összehasonlítva kőkori, rézkori, bronzkori, vaskori anyagunkat a külföldi kollekciókkal, a Nemzeti Múzeum állománya jelentős érték, a bemutatás kerete pedig kimagasló. 'Jó aránnyal kapunk pontos látleletet a honfoglalás előtti ■nagy rajzásról, az itt élő vér- ftesszőllősi ősember tárgyi emlékeiről. Pompás az istállóskői és Szeleta-barlang tűzmarad- ványainak láttatása is a tágas üvegtető alatt. Rendkívül izgalmas az alsónémedi rézkori temető feltárása, ahol az ember szarvasmarhákkal együtt temetkezett, ez volt a rang jele. Pest megye területe ontotta, ) s ontja ma is a föld kincseit, évezredek üzenetét. Hallatlanul fontos tárgyi emlék az újkő- kori edény Aszódról, a zsámbé- ki rézkori agyagkoreó, a harang alakú tököli edények és urnák. Három mű különös érdeklődésre tarthat számot. A késő rézkori, a bádeni kultúra emléke a kocsi alakú edények Budakalászról és Szigetszentmártonból, melyek a kocsimo- dellek legrégibb emlékei közé tartoznak. Nagyon lényeges lelet a Törteién talált hun áldozati üst és a tápiószentmártoni szkíta aranyszarvas. Ezt az i e. VI. századból származó aranyezüst ötvözetű domborítást 1923-ban falálták egy sír feltárása közben. Eredetileg pajzsdísz volt, hatalmi jelvény. Számtalan újdonság került elő a föld mélyéből. Egyedi kincs az emberalakot ábrázoló mendei edény, a spirál alakú bronztárgyak Százhalombattáról, egy nagyon szép római álarc Visegrádról. Nagyszerű történelemkönyv e kiállítás, mindenki sokat tanulhat belőle gyönyörködés közben. Kik írták? Régészek, tudósok és egyszerű emberek, akik ásás, szántás közben nem hajították el a „leletet”, hanem jelezték muzeális intézményeknek a föld híradását, s ezzel a tudományos munkát is orientálták. A feltárás csak most kezdődött el igazán, s a Duna mentén Szobtól Ráckevéig szinte naponta vet fel az ásó, földgyalu, markológép fontos tárgyakat, s ezért a régészeti ismeret- terjesztés tágítása időszerű követelmény. Az építőmunkások, traktorosok is örülnek, ha részük lehet, valamilyen kincs felszínre hozatalában. Ezért szükséges lenne érvénybe léptetni olyan jogszabályt, mely jutalmat, és főleg nevet biztosít a tárgy megtalálójának, hogy a továbbiakban is szerepeljen a tudományos életben. Becsüljük meg azokat, akik sok küzdelem után Tápiósze- lén, Aszódon, Szigetszentmiklo- son leleménnyel, munkával újabb leletre bukkannak Blny- nyés Istvánról, Asztalos Istvánról, Vöő Imréről beszélek. S mennyi kincs várakozik még megtalálóra. A bogi rézkori edény, solymári bronzkori tárgyak, gyűli bronz cista, százhalombattai kürtös figura, nagykátai sisakos férfi, penci szkíta kard, budajenöi tegez, szobi görög kantharos a kelta temetőből, kosdi üveg karperec, szentendrei római ládika- veretek — szarmata ékszerek Monorról, üllői avar sírleletek. Fel kell használnunk azt a lehetőséget, hogy Budapest közelségében élünk, s ez a pazar, európai méretű gyűjtemény valós történelemszemléletet adhat általános, középfokú és felnőtt tagozatos intézményeinknek. Egy látogatás többet ér itt, mint ötven történelemóra. Ugyan a külföldi látogatók orosz, német, angol szövegek alapján tájékozódhatnak, de két dolog sürgető: az egyik, egy méltó katalógus kiadása, s az, hogy az elmúlt ezredév magyar történelmének állandó tárlatát fel kell frissíteni kiemelésekkel, nagyobb fényerejű világítással, mert e régészeti kiállítás magas fokú interpretálása nyomán az most hirtelenül szegényesnek tűnik. Nem az anyag, hanem annak tálalása. — Losonci Miklós SZÍNHÁZI ESTÉK rjn 1*1-» IJj Bemutató eiinoia a Déryné Színházban TÉTOVÁN topognak az ember érzései és gondolatai, míg a színpadról elhangzó kényszer-rímeket hallgatja: jó, ha vers, hát legyen vers, végül is a ritmus segítheti egy komédia sodró tempóját. Az Állami Déryné Színházban bemutatott Telihold című darabban kínosan tolakodnak a rímek, ha belecsorbul a toll, ha felszisszen a néző, ha a magázódó szereplők alkalmi tegeződésre kényszerülnek, a páros rímeknek akkor is csendülniük kell. A „Ne kívánd egy költőtől, hogy legyen nála töltőtoll” — szellemességgel kell legelőbb megalkudni. És a második részben már csak időnként ér rá fej- csóválásra a néző, mert robog a lehengerlő komédiázás. A színlapon Jókai Mór neve az irodalmi védjegy. A Telihold kiindulási alapja a Debreceni lunátikus című Jókai- elbeszélés, de ehhez csak lazán kapcsolódik a dráma. Amelyet egyébként tiszteletre méltó dramaturgiai pontossággal szerkesztett az Ambrózy Ágoston—Nemes Zoltán írópáros. Romantikus drámát alkottak, a romantika stílusjegyeivel. A Telihold műfaji megjelölése: zenés vígjáték. Amit a színpadon láttunk, az komédia dalbetétekkel. Daróczi Bárdos Tamás kitűnő zenét komponált. A betétek néha a folklór anyagából merítenek, néha a régi diákdalok hangulatát idézik, itt-ott feltűnnek a beat elemei is. De éppen e sokszínűség miatt nincs egységes zenei vonal- vezetése a darabnak. Tegyük hozzá: mindez semmit nem von le az egyes dalok művészi értékéből. A TÖRTÉNET is gazdag eseményekben és fordulatokban, a többszálú cselekmény gyakran kereszteződik. Az 1850-es éveik végén játszódó darab hátterében egy szabadságharcos megmentése áll, a nézők azonban főleg egy szívderítő szerelmi történethez kötődnek, s a lunátikus, a holdkóros sétáiról is csak szót ejtenek. De látunk papucshős professzorokat, asszonyi torzsalkodást, tettetett halált és részegségbe fúló dínom-dánomot, buta kérdésekre dalban válaszoló diákokat és cselédfurfangot. A bemutató műsorfüzetében leírt rendezői szándékot azonban nem láttuk megvalósulni. Azt, hogy „szeretnének emléket állítani azoknak a névtelen honleányoknak és honatyáknak, diákoknak, akik az 1849 utáni nehéz időkben, sokszor nem kevés kockázattal segítették a bújdosó hősöket”. S hogy ez a cél csak halványan dereng fel, az nem Csongrádi Mária rendezésének hibája. Egyszerűen: a darab nem erről szól (a Jókai-elbeszélés igen). Hiába hangzik el többször is a bújdosó honvédek megmentésének szándéka, az intenzív komédiázás mindezt elhomályosítja. Mint ahogy nem sikerült, idegenül hat a társadalmi háttér színpadra idézése is: a mindenki eszén túljáró pro- fesszorné diadalának tetőpontján osztrák katonák lépnek be és tíz másodperc múlva szó nélkül ki is mennek. A jelenet úgy fest, hogy a néző azt várja: a katonák bocsánatot kérnek az alkalmatlankodásért. Egyetlen szereposztásbeli tévedés írható a rendezés számlájára: Szegedi Jolán nem találkozott a darabbeli Veronika, naiv, de mégis kamaszosan szertelen figurájával. A színészi alakítások közül ugyanakkor sok kiemelésre érdemest is láthattunk. A sor elejére kívánkozik Siménfalvy Lajos Harangi professzora, bár igaz, a szerep is több lehetőséget az az átlagosnál: a papucsférjből rövid időre zsarnok családfő válik és Siménfalvy kitűnően oldja meg a figura átlendülését. Czéh Gitta nagyszerűen formálta meg az amazon profesz- szomét. Határozott karaktere és kitűnő humora jól ötvöződik. mértéktartó alakítást nyújtott, pedig a komédia máFergeteges lakodalmasok Népi együttesek találkozója Veresegyházon A varázslathoz pillanatok kellettek csupán: lakodalmi hangulat termett a színen a népi együttesek játéka nyomán. A pódiumon egymást követték az amatőr énekesek és táncosok műsorai, .amelyeket vasárnap és hétfőn Veresegyházon 14 népi együttes — a bagi, a hévízgyörki, a ceg- lédberceli, a tápiószecsői, a zsámboki, az ecsédi, a pécsvá- radi, a váraljai, a kémesi, a hosszúhetényi, a taktaszadai, a püspökhatvani, a tápéi, no meg a vendéglátó veresegyházi — 600 tagja mutatott be. A találkozó népes gárdáját Pásztor Péla, a nagyközségi tanács elnöke fogadta, s ő mondott bevezetőt a produkciók előtt. Vadasi Tibor, a Népművelési Intézet munkatársa arról számolt be, hogy a falusi népi együttesek száma évről évre gyarapszik. Szinte alig van az országnak olyan zuga, ahonnan a tájegység hagyományait felélesztő újabb és újabb művek ne kerülnének a nagy nyilvánosség elé. Az együttesekben egyre több a fiatal: ez a záloga annak, hogy dalban, táncban, zenében tovább éljen a népművészet, s a műsor bizonyította: így van... Amióta megláttalak, nincs .jegy nyugodt éjszakám — énekelték a bagi Muhray Emil népi együttes tagjai a lakodalmi koszorúban ... Kaleidoszkóp- örvénylő zene, tánc, vidám játékok... Libbenő szoknyák, csattogó sarkú fekete csizmák, villogófehér pruszlikok — a népművészet megannyi gyöngyszeme ___ Ba ranya, Borsod, Csongrád. Heves, Pest és Tolna megye adott ízelítőt mindezekből: a Püspökhatvani Szlovák Népi Együttes Miklós napi fonójátéBemutatkoznak a hévízgyörki fiatalok. Zsámboki asszonyok, kában litániát utánzó kártyajátékot, s pikáns szövegekkel fűszerezett gyóntatást, a Ceg- lédberceli Német Nemzetiségi Hagyományőrző Együttes az lányok a pódiumon. elsőfarsangos fiatalok tánctanulását, a hévízgyörki, tápiószecsői és zsámboki együttesek lakodalmas és gyermekjátékokat s táncokat mutattak be. Költészet napja a ráckevei járásban A szigetszentmikló6i általános iskola úttörői .tartalmas műsorral emlékeztek a költészet napjára, majd megkoszorúzták Lisztes István József Attila szobrát. Ráckevén, az Ady Endre gimnáziumban Huszár Valéria III. osztályos tanulónak átnyújtották Szánthó Imre grafikusművész József Attila metszetét, mely Görgényi László nyugdíjas gimnáziumi igazgatóhelyettes adománya. Ö személyesen ismerte József Attilát, s úgy döntött, hogy minden évben a költészet napján az <* diák kapja a díszoklevelet, aki sodik része nagyon is kínálja a harsány túljátszás lehetőségét. Kedvesen és szivhezszó- ló szerepet játszik Horváth Ottó és Molnár Miklós, de kevésbé sikerült Szlonka Márta szerepmegoldása. Az előadás legkellemesebb meglepetését Négyesi Klára nyújtotta, a két gazdát szolgáló cselédlány megformálásával. Minden színpadra lépése pezsgést hozott, kitűnően találta meg a szerep tempóját és hangvételét. A fiatal színésznő bizonyította tehetségét a pantomim eszközök felhasználásával is, amikor a színpadi teret kellett képzeletben elválasztania a vizsgajelenetben. Ismét egy példa arra, hogy kis szerepek tulajdonképpen nincsenek. A közönség tapsából Nyerges Ferenc kapta a legtöbbet. Nyaviga Vince hálás szerepében felszabadultan ko- médiázott, dicséretére szól, hogy a hosszú részegjelenetbe nem élte bele magát túlságosan, így a jó ízlés határain belül tudott maradni. Mégis: talán ez a szerep és különösen a részegjelenet okoz igazi gondot, túl jól sikerült, ránő a darabra. A BEMUTATÓ ÓTA a társulat már a vidéki városokat és a községeket járja, s a hírek szerint, szép sikerrel. A Telihold sajátos igényszintet elégít ki és ez egyáltalán nem lebecsülése a produkciónak. Csu- pái) azt jelzi, hogy ez a bemutató aligha sorolható majd az évad kiemelkedő színházi eseményei közé. Kr. Gy. kimagaslik a magyar líra szeretettben. . ..... , Ug yancsak a költészet napja alkalmából rendezett nagy sikerű Ady-műsort Tompa László előadóművész Ráckevén az Ady Endre gimnázium tanárainak és tanulóifjúságának. A találkozó elérte célját: az ifjabb nemzedéknek, s bár szép tradíciókat adott tovább nem volt verseny, a zsűri mégis rangsorolt: a tápéiak és a hosszúhetényiek vitték el a pálmát, őket pedig a cegléd- berceliek, a kémesiek, a püspökhatvaniak, a hévízgyörkiek, a taktaszadaiak és a bagiak követték a sorban. Liszkai László TV-FIGYELO Felso-Ausztna. Az előfizetőnek ismét alkalma nyílt meggyőződni arról, hogy nemcsak a szerelem, de a műsor- szerkesztés útjai is kifürkész- hetetlenek___ Le geslegutóbb a szombat este adott erre okot, mégpedig azzal a nehezen fölülmúlható programbravúrral, hogy a moziból már jól ismert, nagy hatású, a néző figyelmét egy estére tökéletesen kimerítő Isadora című angol film után sorolta be a Felső- Ausztria című magyar kivitelezésű tv-játékot. Egy kezdő rendező téveteg próbálkozása? Keveseket érdeklő ujjgyakorlat? Éjszakai ráadáscsemege? Ki tudja, milyen vélekedés jóvoltából kapta ez a sokkalta jobb sorsra érdemes produkció a maga szerencsétlen vetítési idejét... Sokkalta jobb sorsra érdemes produkció — írtuk, hiszen a Franz Xaver Kroetz által írott és Gothár Péter által rendezett kétszemélyes játék a leginkább nézett percekben is remekül megállta volna a helyét. Története miatt is, de méginkább a megvalósítása miatt, amely nemcsak szokatlan, de üdítően új is volt! A néző — sajnos — kénytelen-kelletlen megszokta már, hogy a hazai fogantatású tv- filmek, -játékok megfontolt lassúsággal, el nem kapkodott kameramozgatással készülnek. (Tisztelet a kevés kivételnek!) Ez a legyen gyerek vagy né legyen gyerek játék viszont éppen ellenkezőleg, a lehető legérzékenyebb, legmozgékonyabb fényképezés következtében lett azzá, ami: egy mindenki által megérhető, átélhető dráma. Fonográf. Edison — utóneveit illetően: Alva Tamás — most száz éve, 1877-ben találta fel a fonográfot, vagyis a hanglemezkészítés titkát. Mint a tudománytörténetből tudjuk, egy ppha ónlemezt — sztaniolt — karcolt meg készülékének érzékeny tűjével, és ez a barázdasor kezdett aztán beszélni. Mint a Hét vasárnap esti műsorából megtudhattuk, immár hazánk is bőven kiveszi a részét a hanglemezek, hangkazetták készítéséből: különösen azóta, hogy 100 millió forintért új gyár épült Dorogon, több is, jobb is az itthon készült tűalávaló. Büszkék lehetünk rá, hogy a Hungaroton-lemezek minősége a hatodik legjobb szerte k világon; ám — s erre is figyelmeztetett Wisinger István képsora — a dorogi gyár termékeinek minősége egyenetlen. (Legutóbb a Sebő-együttes lemezeinek egy szériáját küldte vissza a rendelő, mivelhogy javarészt használhatatlannak bizonyultak.) Most újabb nagy fejlesztés előtt áll a magyar hanglemezipar: a következő ötéves tervben 8—10 millió tasakot tölt majd meg hallgatnivalóval. Reméljük, ebből az óriási terméktömegből egy sem jut a Sebő-együttés lemezének sorsára .... Ascher SZAVOl. Most, amikor oly nagy divat a költői szövegek önkényes földarabolása, az értelmezés helyébe léptetett eldadogtatás, maradandó élmény volt a magyar versmondás nagy alakjának, a nyolcvan éve született Ascher Oszkárnak a szavait hallgatni. Zolnay Pál vasárnap esti emlékműsora minden versbarátot meggyőzhetett: méltán él s hat tovább ez az érzelmekre is tekintettel levő Ascher-stí- lus. Bárha több -híve lenne, s azokat is gyakrabban hallanánk ... Akácz László 1 1 «
