Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Főcsatorna épül V;ir ; A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói építik a gödöllői Alsó-parkon átvezető csapadékgyűjtő főcsatornái. Ez a vezeték szolgál majd a Dózsa György út és az épülő Szabadság tér csapadékvizének elvezetésére. Bozsán Péter felvétele AGROMASEXPO 77 Gépekkel műszerekkel technológiákkal szerepel az MGI Az idén április 15. és 20. között rendezik meg Budapesten az AGROMASEXPO ’77 Nemzetközi Mezőgazdasági Gép- és Műszerki állítást a kőbányai vásárvárosban. A kiállítók között ott, találjuk majd a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetet, amely az általa kialakított korszerű mérőműszereket, kísérleti gépeket és néhány fontos növény gépesített termeléstechnológiáját mutatja be. Az MGI kiállítási pavilonjában elsősorban azokat a műszereket láthatjuk majd, amelyeket nemcsak azért fejlesztettek ki, hogy velük a gépvizsgálatok egy részét elvégezzék, hanem azért is, mert a nagyüzemekben megtalálható gépekre felszerelhet ők, s a gépek munkáját üzem közben ellenőrizni tudják. Ilyen például az új vetés- ellenőrző műszer, vagy a gabonakombájnok veszteségjelzője. Lesznek olyan műszerek — mint például a hidraulikavizsgáló —, amelyek a mezőgazdasági gépek műszaki állapotának mérését, beszabályozását segítik. Bemutatják a nagy teljesítményű traktorokhoz készült kerékcsúszás- jelző műszert, valamint az úgynevezett gipszblokkos talajnedvesség-mérőt. A kísérleti gépek közül látható lesz a szőlősor átültetéséhez készült sorközi árokmaró, valamint a lisztes és a dercés takarmányok dúsítására alkalmas örvénykeverős berendezés. A gépesített termeléstechnológiák bemutatása természetesen csak a kiállítási tablókon lehetséges. Minden bizonnyal érdeklődésre tart majd számot a konzervpara- dicsom termesztésének géprendszerét ismertető anyag, valamint a feketeribiszke- és a zöldborsótermesztés gépesített technológiája. Nemkülönben érdekes lesz a napjainkban igen időszerű tennivaló: a szervizrendszerű traktorkarbantartás és műszeres diagnosztika módszereinek az intézet által kidolgozott eljárását szemléltető rész. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bemutatott műszerek és egyéb berendezések gyakran nemcsak a nagyüzemekből érkezett szakemberek érdeklődését keltik fel, hanem a gyártókét is. Így ma már számos nagyüzemben megtalálhatók az MGI-ben kifejlesztett ve- tőgép-ellenőrző monitorok, s a gabonakombájnokon a szem- veszteségjelző készülékek és a takarmány keverő-kioszitó kocsik automatái. (fehér) A PEST MÉÖY El HÍRÍ-AP KÜI .OIMKIADASA-. . -Vi -■ -. . ■-..< IV. ÉVFOLYAM, 77. SZÄM 1977. ÁPRILIS 1., PENTEK Felsza badulásunk 32. évfordulóját köszöntötték a Városi ünnepség az Árammérőgyárban Délután négy órakor a Ganz Műszerművek Árammérő Gyárának ebédlőjében gyülekeztek a gödöllői üzemek, intézmények dolgozói. A fellobogózott gyár udvarán a vörös transzparens hazánk felszabadulásának 32. évfordulóját köszöntötte. Az április 4-e tiszteletére rendezett városi ünnepség mintegy hétszáz résztvevője meghallgatta a magyar és a szovjet himnuszt, Madarászt László elszavalta Garai Gábor Üj kor nyitánya című versét, majd Zászlósi Béla, az áram- mérőgyár pártbizottságának titkára köszöntötte a vendége- kt, s az elnökséget, amelyben helyet foglalt Plutzer Miklós, a Gödöllő város pártbizottságának és Fehér Béla, Gödöllő járási pártbizottság első titkára, Gerencsér Arpádné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Benedek János, a városi tanács elnöke, dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal vezetője, Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Lukács László, a városi KISZ-bizottság titkára, Mihályi István alezredes, a járási-városi rendőrkapitányság vezetője, Korács János, a járási-városi Kobzi János munkás- őregység parancsnoka, Siska András, a gödöllői gépgyár igazgatója és dr. Nyikos László, a Ganz Műszerművek gazdasági igazgatója, a város vállála- tainak, intézményeinek képviselői és az árammérőgyár élenjáró dolgozói. Részt vett az ünnepségen V. Szereokin, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének parancsnoka. — Ahogy telnek az évek, az idő múlásával egyre gazdagabban terebélyesedik ki a szabadság fája, s mindinkább élvezzük áldásos gyümölcsét mindannak, amit 1945, a felszabadulás hozott. — így kezdte ünnepi beszédét Szabó István, az árammérőgyár igazgatója. — A szovjet felszabadítók nemcsak az idegen megszállókat űzték ki hazánkból, hanem szabaddá tették az utat a magyar nép forradalmi, haladó erői számára is. Tisztelettel adózunk a német fasizmus leveréséért, felszabadításunkért életüket áldozó szovjet embereknek, s mindazon népek fiainak, akik a fasizmus elleni harcban vérüket ontották. Az eltelt 32 év eredményeiről szólva, a gyűlés szónoka hangsúlyozta: hazánk ma már jelentős társadalmi, gazdasági tényező, függetlensége, biztonsága szilárd. Mindaz, amire joggal vagyunk büszkék, ami meghatározza a világban elfoglalt helyünket, s új távlatokat nyit, azt a dolgozó népünk, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek mindennapi tevékenysége hozta létre, s akiknek alkotó erejét a szocializmus szabadította fel. Szabó István a város fejlődéséről, gyarapodásáról, a következőket mondotta: — A hároméves terv, az újjáépítés időszakában települt a városba az árammérőgyár, az agrártudományi egyetem. Azóta is egyre épültek és épülnek az új üzemek, intézmények, kutatóintézeteink országos jelentőségűek. Az elkövetkező évek terveiben a legközelebbi fontos feladat a művelődési központ felépítése. Ehhez is a város lakosságának társadalmi összefogására van szükség. Ezután V. Szereokin köszöntötte meleg szavakkal az ünnepség résztvevőit, majd kitüntetéseket adtak át. Elsőnek A kenyérnek való útja a régi Gödöllőn (2.) A szántás és a vetés Már hajnalban kint voltak a föld sarkán, kiakasztottak (kifogták a kocsiból a lovakat); levették a ferhácröl a kisefá- kat, és ráakasztották az eketaliga rúdjára. A borozda mélységét a taliga vánkusán állították be. Amikor nagyon mélyen járt az eke, akkor azt mondták: „Az alsó emberekig (vagy a kisemberekig) szánt”, értvén ezen, hogy a népmesékből is ismert alsó világot is zavarja már a mélyen járó ekevas. EGY EMBER is tudott szántani, de az első fogatást jó volt, ha az asszony vagy a gyerek vezette, hogy egyenes legyen, mert a többi aoi is ez első formáját vette föl; de ez csak akkor kellett, ha „összeszántottak”, vagyis a közepén kezdték, s kifelé haladtak. Amikor „szétszántottak”, akkor a szomszéd felőli borozda vezette a lovat. Ügy maradt egyensúlyban a föld, ha egyszer össze-, másszor szétszántották. Akadt persze olyan gazda is, aki igyekezett hasznot húzni valamelyik szomszéd darabjából (földjéből); az ilyen többször egymásután is összeszántott; hanem ennek legtöbbször vitatkozás, össze- szólalkozás, harag lett a vége. A szántás eszköze volt még az üsztöke, ez a jó félméteres, vasélű bot; az ekevason maradt tarackot, gazt lökdösték le vele, de időnként-alkalom- ként a lovakat is evvel ^.ösztökélték”, bár erre ott volt az ustor; pihent, kezes lovakat azonban ostor nélkül is a fo- gatásban lehetett tartani: szóval és gyeplüvel. Fiatalon kezdték ezt a munkát is, a 14—16 éves fiúgyerek már beállt a barázdába. A ROZSOT mindjárt a szántás után vetették, vártak egy kis esőt, ha igen száraz volt a föld. Csak ember (férfi) vethetett; kimerítő munka volt, mint az aratás, főleg a jobb kart és a derekat fájdította meg; de a régebbi, termékenységet biztosító szertartások már magyarázatot vesztett, mégis megmaradt emléke lehet az a szokás, hogy csak a férfi vetett gabonát. Már előre úgy emlegették a vetést, mint a nemszeretem munkát, mert sokszor még a csuklója is meadagadott bele a gazdának. A kiskocsival zsákokban vitték ki a rozsot, tavaszi árpát a fertály (körülbelül két és fél hold) sarkára. Abroszból vetettek, de volt, aki zsákból szórta a magot. Az abrosz négy sarkát összekötötték, be- léeresztettek egy negyed vagy harmad zsák szemet, majd a nyakba és a fél bal vállra emelték. Más összekötötte egy zsák két, a hosszabb oldalon levő sarkát annyira, hogy nyakba véve is könnyen belé- nyúlhasson, a bal kéz segített szabaddá tenni a zsák száját, s a jobbal markoltak a szemből. Aprókat léptek, és mindegyikre szórtak is. A szemek a lendülő marokból szálltak ki a mutató- és öregujj (középsővagy nagyujj), valamint az öreg- és a nevetlenujj (gyűrűsujj) között hagyott kis résen. A fertály jobb szélén kezdték, s a túlsó oldalán fordultak vissza, majd így tovább befelé haladtak. A következő fordulóknál mindig -arra vigyáztak, hogy az előző terítés bal szélére is hulljon valami, mert ott; mindenkén- pen ritkábbra esett a szem, így viszont egyenletessé tették a terítést. NAGY GYAKORLAT kellett a vetéshez is, a járátlan ember sávokban szórta a magot, hol túl sűrűre sikerült, hol pedig üresen hagyott egy-egv csíkot. A vetés végén beszegték a föld két oldalát: a szélső három- négy fogatásba még külön is dobtak egy kerülővel. Érzék meg erős kar is kellett hozzá, de aki jól szórta, annak egyformán nőtt a vetése. Igazán csak az aratáskor lehetett megítélni ezt a munkát, ott tűnt ki a kasza járásából, hogy egyenletesen sűrű-e a gabona. Persze a sűrűség a földtől meg az időjárástól is függött ; a remetei és a zsellér- földi homokon ritkábbra szórták — igaz, a remetei laposok már jobbak voltak —, de a Malomdöllő sűröbb vetést is megbirt. A vetés után megfogasolták a földet, hogy az eke-forditot- ta hantok és a nagyobb rögök törjenek,yporladjanak, s a magot is betakarják. A fogasolt darabon fordultak egyet még a boronával, hogy jobban föld alá kerüljön a szem, így a madarakat sem csábította annyira. Rögösebb helyen hengereltek is, ez összenyomta kicsit a talaj felszínét, hamarabb zöldellt a vetés. Sokszor lázat (madárijesztőt) is raktak ki, hogy távol tartsák a vetést kikaparni, fölkapkodni igyekvő madarakat. AZ ARATÁSIG ezután már csak az időjárás, főleg az erős fagyok meg a szárazság, jó évben a langyos esők és a márciustól erősödő naosugarak pusztították vagy dajkálták ki a szemeket, a gazda hol félve, hogy reménykedve, ha meg is nézte a vetést, az aratásig már nem akadt dolga vele. Dr. Kovács András (Vége) Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára nyújtotta át Benedek Jánosnak, a Pest megye városainak településfejlesztési versenyében elért első helyért járó oklevelet és vándorzászlót, amelyet Gödöllő város ,a társadalmi munkaakciókban tanúsított helytállásáért érdemelt ki. Szalay Károlyné, az árammérőgyár műszerésze a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetést vette át Gazdag Zoltán, az árammérő- gyár szerszámkészítője és Fekete László a festőlabor dolgozója. Csitos Lajosné részletszerkesztő, a Kohó- és Gépipari Minisztérium elismerő oklevelében részesült. Siska András, Csillik Antalnak, Mózes Lajosnak és Fede- rics Istvánnak adta át a Haza szolgálatáért érdemrend arany fokozatát, a 25 éves szolgálatért érdemérmet Ecseri Ferenc, Izsák Ferenc, Kurdi László és Szabadkai István kapta meg. Kovács János egységparancsnoki dicséretben részesítette Tóth István munkásőrt és Ma gyár Jánosné munkásőrt. Dr. Dömsödi Lászióné kiváló- népi ellenőr kitüntetést kapott. Az Internacionálé után a városi énekkar adott műsort. A kórus mozgalmi dalokat, népdalfeldolgozásokat énekelt. Testvérvárosunk A közművelődéssel és a termelőszövetkezetekkel ismerkednek Öt évvel ezelőtt, 1972-ben kezdődött az. a gyümölcsöző kapcsolat, amely Gödöllőt és csehszlovákiai testvérvárosát, Tyn Nad Vltavout összeköti. Az együttműködés további erősítésére szolgálnak a kél város vezetőinek kölcsönös látogatásai is. Ezúttal a tyniek küldöttségét fogadjuk, akik április elsejéin érkeznek és hat napot töltenek el nálunk. A testvérváros delegációját Frantisek Chmela, a tyni városi tanács elnöke vezeti, tagjai Josef Petrik, városi pártelnök és Josef Cejka, a nemzeti front tyni városi elnöke. A vendégek érkezésük után részt vesznek a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felszabadulási ünnepségén. 2~án, szombaton, az MSZMP Gödöllő járási-városi bizottságán közművelődési és gyermekvédelmi tapasztalatcserét tartanak a két város vezetői. 3-án, vasárnap, budapesti kirándulás szerepel vendégeink programján; megtekintik a budavári Palotát és ■ellátogatnak a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Április 4-én, a hazánk felszabadulásának 32. évfordulóján rendezendő városi koszorúzás! ünnepségen ők is elhelyezik a hála és megemlékezés virágait a temetőben lévő szovjet hősi emlékművön. 5-én, kedden a járás termelőszövetkezeteivel ismerkednek majd. Hangverseny az aulában Beethoven-, Wagner-, liszt-művekkel A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában rendezik április 2-án, szombaton délután 4 órakor a Budapesti I. István Gimnázium szimfóni- kus zenekarának hangversenyét. Műsoron: Beethoven: III. Leonóra nyitány, Wagner: Trisztán előjáték és Izolda szerelmi halála. Közreműkö-. dik Tihanyi Éva, az Áll. Ope;- rahá'z magánénekké. Liszt: Les preludes, Berlioz: Rákóczi induló. Vezényel: Záborszky József. A műsort Takács Mária, a televízió bemondónője vezeti. Hét csapóitól tizenhat pontot vontak le A járási I. osztály élen nincs változás Az olajkályhák melegébe húzódtak a szövetségi ülés résztvevői, s nosztalgiával gondoltak a vasárnapi mérkőzések verőfényes, tavaszi idejére, miközben a járási labdarúgó-bajnokság legutóbbi eredményeit elerriezték. A GEAC— Aszód találkozót már szombaton lebonyolították, nem sok babér termett itt a vendégcsapatnak. Némedi Sándor, a ba- giak képviselője arról beszélt, hogy a mezei futóverseny elhanyagolásáért levont három pontot nehéz lesz a mérkőzéseken behozni. A forduló eredményei: Kartal—Honvéd Malinovszkij SE 2—1 (1—1). Vezette: Gyurcsik, váci vendégbíró. A jól játszó honvédcsapat ellen nehezen szerezte meg a győzelmet a listavezető. Hévízgyörk—Mogyoród 0—2 (0—2). Vezette: László. Az öregurasan játszó györ- kiek ellen megérdemelten nyertek a vendégek. A hazai Fercsik 11-est hibázott. Dány—Bag 1—3 (0—1). Vezette: Viktor. Kitűnő játékvezetés, sportszerű küzdelem, megérdemelt bagi győzelem — nyilatkozták a csapatok intézői. Túra—Zsámbok 1—1 (1—0). Vezette: Palotai. Jó iramú, helyenként kemény mérkőzésen mindkét csapat megszerezhette volna a győzelmet, de helyzeteiket rendre kihagyták. A döntetlen igazságos. Galgahévíz—Veresegyház 3—1 (1—1). Vezette: Imre. A gyenge színvonalú mérkőzésen a veresegyháziakon a cserék nem segítettek. A mezőny legjobbja a régi formájára emlékeztető galgahévízi Nagy Sándor volt. GEAC—Aszód 2—1 (1—1). Vezette: Ádám. A jó képességű egyetemisták kemény csatában fektették kétvállra az aszódi együttest. A járási I. osztály állása: 1. Kanal 2. GEAC 3. Aszód 4. Túra 5. V.-egyház 6. G.-héviz 7. Hévízgyörk 8. Mogyoród 9. H. Mai. SE 10. Pécel 11. Bag* 12. Zsámboh 13. Dány* 15 11 1 15 11 1 15 10 — 3 28-10 23 3 35-20 23 5 44-23 20 4 33-24 17 5 31-21 16 6 24-29 14 7 27-35 14 7 25-29 13 6 25-28 12 5 22-27 12 , 6 20-27 10 9 20-33 9 1 12 19-47 2 (A csillaggal jelölt együttesektől három büntetőpontot levontak.) A járási II. osztályban a nagy érdeklődéssel kísért Kerepes—Szada találkozót a ke- repesiek nyerték 3—0-ra, így a bajnokaspiráns Szada a 3. helyre szorult. További eredmények: Valkó—Erdőkertes 2—1. Kartal II.—Isaszeg II. 11—1, GSC II.—Nagytarcsa 1—2. A tabella: 1. Kerepes 11 8 1 2 33-15 17 2. Erdőkertes* 10 8 — 2 32- 8 14 3. Szada 11 6 2 3 27-22 14 4. Nagyiarcsa 11 5 1 5 18-20 if 5. Domony 10 4 2 4 27-25 10 6. Kartal** 11 5 2 4 42-30 8 7. Isaszeg II.** 11 4 '— 7 15-35 4 8. Valkó** 10 2 1 7 16-30 1 9. GSC II.** 11 1 1 9 8-33 0 (A csillaggal jelölt csapatoktói két, illetve négy büntetőpontot levontak.) A következő forduló kiemelkedő mérkőzése lesz a Honvéd Malinovszkij SE—Aszód találkozó, de érdeklődéssel várják a Bag—Kartal összecsapást isi Cs. J. I l k
