Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
aw 1971. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Uj politikai könyvek A közelmúltról a mának A mi nemzedékünk, a 20-as, 30-as évek korosztálya, még átélte, sőt cselekvő részese volt mindannak, ami a mai fiatal nemzedéknek már történelem. A most ismertetett könyvek — a Kossuth és az Akadémiai Kiadó gondozásában — a közelmúltról szólnak a mának. Mozgalmakat, pártokat és embereket Ismerhetünk meg e könyvek olvasása során. SZABADKŐMŰVESSÉG A XX. SZAZADBAN L. Nagy Zsuzsa könyve egy különös világba, a szabadkőművesek világába kalauzol el bennünket. A szerző érdekesen és igen olvasmányosan tárja fel ennek a mozgalomnak az eszmevilágát, célját. A titokzatosságból, a homályból emberközelbe hozza a mozgalmat. Megtudjuk, hogy a szabadkőművesség története még a XV111. századra nyúlik vissza, irodalma könyvtárnyi. Keletkezése, tevékenysége és szerepe, megtorpanása majd újabb fellendülése a XIX. században sok mindent elárul erről a korszakról. Mindenekelőtt azt, hogy erre az időszakra megváltoztak a termelési viszonyok, kialakult a polgárság és a szabadság eszméi kezdtek visszhangra találni Európában. Vagyis politikai változásokra lett volna szükség, de az uralkodó osztályok hatalmi ambíciója következtében csak titokban lehetett a felvilágosítás eszméiről beszélni. Ezekre alakultak meg a szabadkőművespáholyok, amelyekben lehetett tervezni, álmodozni a jövőről, a társadalmi átalakulásról, a polgári eszmék győzelméről. A szabadkőművesség tehát az európai polgári átalakulásnak egyes szakaszaiban befolyásolta a közéletet, a politikát, hiszen tagjai sorában olyan történelmi személyiségek nevét is megtaláljuk, mint Voltaire, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Ady Endre, Einstein, VI. György angol király, Franklin D. Roosevelt, Edüárd Benes. A kötet szerzője végigvezet bennünket a két évszázadon, vizsgálja a mozgalom angol, francia, olasz szervezeteit, s egyben először nyújt kimerítő tájékoztatást a magyarországi szabadkőművesség tevékenységéről. Hangsúlyozza, hogy a szabadkőművesség pozitív vonásai, antiimperiailista, anti- klerikális, a fasizmussal, a fajüldözéssel szembeforduló állás- foglalása mellett megmaradt liberális, kispolgári mozgalomnak. A felszabadulás után, 1949-ig még tevékenykedett, de aztán működése anakronizmussá vált hazánkban, tagjai túlnyomórészt idegenkedve fogadták a szocialista fejlődést, úgy, hogy működése 1950-re megszűnt. Külföldön még él, de jelentős változáson ment át. A kötetet Török Piroska szerkesztette, a borító és a kötésterv Bereczki Gábor munkája. A FÜGGETLEN KISGAZDA- PÄRT POLITIKÁJA 1944—1947 Vida István monográfiája nyomon követi a Független Kisgazdapárt felszabadulás utáni történetét. A szerző arra vállalkozott, sikerrel, hogy e bonyolult, ellentmondásokkal teli párt működésének egy szakaszáról hiteles képet adjon. Megfelelően ábrázolja azt az időszakot és a kisgazdapárt tevékenységét kimutatva, hogy útja és sorsa nem lehetett más, mint ami bekövetkezett, a széthullás, majd megszűnés, hiszen a párton belüli áramlatok összecsapása fokozatosan őrölte fel a pártvezetést. majd magát a pártot. Megállapítja, hogy szükségszerűen be kellett következnie a felbomlásnak, hiszen a hatalmas gyűjtőpárttá vált kisgazdapárt a népi demokratikus forradalomban sem őrizhette meg szervezeti és politikai egységét, mert sohasem volt az, és csak ideiglenesen, a felszabadulás utáni első hónapokban tudott úgy fellépni, mint a birtokos parasztság, a polgári demokrácia kifejezője, de ennél megrekedt, s a népi demokratikus fejlődést már csak gátolta. 1- A tanulmány írója ió érzékkel és tudományos elemzéssel dolgozza fel a kisgazdapárti tevékenység fő vonalát, a politikai hatalom megszerzéséért folytatott küzdelmét, erőfeszítéseinek kudarcát. A szűk kutatási bázis ellenére hű képet sikerült rajzolnia a tanulmány- írónak, s hézagpótló könyvet letennie az olvasók asztalára. A kötetet Gellériné Lázár Márta szerkesztette, a borító és a kötésterv Lózsy János munkája. EGY ELNÖK NAPLÓJA Míg az előbb ismertetett két könyv tudományos igényességgel dolgoz fel egy adott .időszakot és mozgalmat, addig Ta- polczai Jenő könyve a személyes élmény melegségével és átéltségével számol be a tegnap egy-egy epizódjáról. Könyvét az teszi érdekessé, túl a szubjektív hangvételtől, hogy írója az első magyar szocialista város tanácselnöke volt 14 éven át, s mint ilyen, sok érdekes emberrel találkozott, olyan élményekben volt része, amelyek elmondása a jövő nemzedék számára is érdekes és hasznos. Egy gazdag életpálya néhány epizódja elevenedik meg a kötet lapjain, egy tiszteletre méltó ember életútja és közben kibontakozik szocialista építésünk időszakának néhány részlete. Mindig a helyi dolgokról, gondokról beszél, mégis az országosan végbemenő változások, a szocialista építőmunka egy-egy fontos szakasza bontakozik ki. Éppen ebben van kötetének ereje, s teszi a széles olvasóközönség előtt is érdekessé a mondanivalót Sokoldalúan számol be a tanácsi munkáról, a társadalmi tevékenységről, amelyben mindig példát mutatott. Életeleme volt a társadalomért való tenniakarás. Naplójának talán az a része a legjobb, ahol bizonyítja, hogy mennyire fontos a vezetők és a vezetettek összefogása, együttjárása. Azt tanúsítja egész életműve, hogy emberségesen is lehet, sőt úgy lehet igazán nagy eredményeket elérni. A könyvhöz Apró Antal írt előszót, amelyben azt emeli ki, hogy ilyen személyes vallomás segít jobban megértetni a közelmúlt történelmét. A kötetet Feles Györgyné rendezte sajtó alá, a borító és a kötésterv Szántó Tibor munkája. VESZÉLYES JÁTÉK Balázs Anna elbeszéléseket ír, mégis a közelmúltra emlékezik, A kötetbe összegyűjtött munkái a fasizálódó Magyar- országról szólnak, a történetek legtöbbje a második világháború alatt játszódik. Hősei egyszerű óbudai munkások, akiket sorsuk és érzelmeik egyaránt a munkásmozgalomhoz kötnek. Az. írónő elsősorban a jellemeket bontja ki, azt vizsgálja, mutatja meg, hogyan viselkedik az ember nehéz helyzetekben, miként válik kommunistává, humanista érzelmei hogyan teljesednek ki. Tud azonosulni cselekményeik szereplőivel. Mindössze kilenc elbeszélést tartalmaz a kötet, de ezekből az írásokból is kirajzolódik a történelem, mert történetei sokfelé játszódnak: fegyencte- lepen, Ukrajna végtelen síkságain, laktanyákban, főúri villákban és Óbuda szűk utcáiban. Rangos elbeszélések Balázs Anna írásai, alkalmasak arra, hogy jobban megismerjük a magyar ellenállási mozgalmat. Ebben van ereje. A kötetet Pelle János szerkesztette, a borító Tasnádi László munkája. Gáli Sándor A munkásművelődés jegyében Járási-városi TIT-közgyűlések Pest megyében Mint ismeretes, az idei a számvetés éve a tudományos ismeretterjesztésben, öt esztendő munkája kerül mérlegre a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat júliusban megtartandó VII. küldöttközgyűlésén. Az országos előkészületek már megkezdődtek: elsőként a járási-városi T1T- szervezetek adtak számot; mit tettek a lakosság, s ezen belül is elsősorban a munkásság politikai, általános és szakműveltségének gyarapításáért. Komplex előadássorozatok A Pest megyei összkép kedvező. A TIT Pest megyei szervezete eredményesen töltötte be tudományos-ismeretterjesztő feladatát. Évente átlagosan hétezer rendezvényt szerveztek, s ezeknek egy-egy évben mintegy háromszázezer résztvevője volt. A fokozódó érdeklődés legfőbb magyarázata: ma már az előadások több mint kilencven százaléka különböző akadémiák, szabad- egyetemek és komplex előadássorozatok keretében hangzott el. Vagyis a korábbi évekre jellemző egyes előadásokat felváltották a nyolc-tíz előadásból álló sorozatok. A legszembetűnőbb fejlődésről kétségkívül a ráckevei járás TIT-szervezete adott számot. Az 1972-es esztendő 1105 előadásával szemben az elmúlt évben már 1414 előadást tartottak. Hogy mindez minek köszönhető? Nemcsak a jobb, hatékonyabb szervező munkának, hanem annak is, hogy jelentősen bővült a szervezet előadói gárdája. Amíg 1972-ben még csak 158, addig jelenleg már 209 előadó járja a járás településeit s a fizikától a filozófiáig, a mező- gazdasági ismeretektől az űrhajózás eredményeiig huszonkét nagy témacsoport keretében tartanak előadást. Szembetűnő eredményeket értek el a munkás-, illetve a mezőgazdasági akadémiák számának növelésében is. Amíg például 1972-ben mindössze három munkás- és ugyanennyi mezőgazdasági akadémia működött a járásban, ma a számuk kilenc, illetve hat. Közösségi keretek között A szervezet tevékenységének legfőbb célja: megértetni azt, hogy az emberi élet közösségi keretek között zajlik. Valamennyiünkre vonatkoznak az otthonért, a lakóhelyért, és az egész társadalomért érzett és vállalt felelősség normái. E felismeréshez nyújtanak jelentős segítséget a TIT által szervezett ismeretterjesztő előadások. Érdemes megemlíteni néhány települést, ahol legjelentősebb az előrelépés. Du- naharasztin három év alatt 82-ről 104-re. Taksonyban pedig 52-ről 91-re nőtt az előadások száma. És ugyancsak örvendetes a feilődés a Csepel Autógyárban csakúgy, mint a Pestvidéki Gépgyárban. A TIT nagykőrösi városi szervezete ilyen jelentős fejlődésről már nem adhatott számot. Bár az előadások száma itt is nőtt. 1972-ben 173, tavaly pedig már 278 ismeretterjesztő előadás hangzott el a városban. Ez örvendetes. Az viszont már korántsem az, hogy a jelenlegi évadban egyetlen munkásakadémia sem működik, s mezőgazdasági akadémia is mindössze egy. Az okot így fogalmazták meg a közgyűlésen: még mindig nem sikerült minden vállalatnál megfelelő együttműködésre találni... S nem jobb a helyzet a mezőgazdasági akadéOrszágos ankét a felnőttoktatásról Az illegális kommunista szervező, és mártírhalált halt pedagógus, Földes Ferenc nevét vette fel pénteken a dunaújvárosi dolgozók általános és középiskolája. A 25 éve működő intézmény ebből az alkalomból országos felnőtt- oktatási ankétot rendezett a munkásművelődési központ nagytermében. A tanácskozáson a pedagógiai társaság munkatársa és helyi pedagógusok a felnőttoktatás eredményeit, továbbfejlesztésének lehetőségeit elemezték. Kiemelték, hogy az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai, valamint közművelődési határozata és a közművelődési törvény új lendületet adott a felnőttoktatásnak. Az új módszerek, a művelődési intézmények és a rádió, a televízió felkészítő sorozatai ugyanakkor a kombinált felnőttoktatási formák bevezetését is lehetővé teszik. miák szervezésével kapcsolatban sem. Amint megállapították: Az utóbbi években már a szerződések megkötéséig sem jutottunk el, mert nem igényelték felkínált segítő szándékunkat, hivatkozva a termelőszövetkezetek egyesülése folytán felmerült sok problémára... Az egyenletességre törekszenek A ceglédi járási-városi T1T- szervezet munkájában is bizonyos fajta visszaesés tapasztalható. A városban és a járásban egyaránt csökkent az ismeretterjesztő előadások száma. Amíg 1972-ben 990-en. addig tavaly már csak 927 előadás hangzott el. És visz- szaesés mutatkozik a munkásakadémiák számában is. | Nyolcról négyre csökkent öt • esztendő alatt. Az okot így fogalmazták mag: Vannak üzemek, ahol minden évben rendszeresen tartunk ismeretterjesztő előadás-sorozatot, de az üzemek nagyobb részében ezt csak minden második esztendőben igénylik. A megyei összkép, mint mondottuk, kedvező. Erről adhatnak majd számot a májusban sorra kerülő VII. megyei küldöttértekezlet résztvevői. De beszélnünk kell arról is, éppen a gyorsabb előrelépés érdekében, hogy miként lehetne mindenütt egyenletesebbé, még hatékonyabbá tenni a tudományos ismeretterjesztő i munkát, amely fontos része i közművelődésünk egészének. I Prukner Pál A Balaton vidékén A kiüiirá'óaás IctatoScp Az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Ortutay Gyula elnökletével pénteken Siófokon ülésezett. A tanácskozáson — amelyen részt vett Raf- fai Sarolta, az országgyűlés al- elnöke és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes is — megvitatták a Balatonvidék kulturális ellátottságának a helyzetét. A bizottság javavolta: a BIB készítsen felmérést a kulturális ellátottság legsürgetőbb tárgyi szükségleteiről, továbbá indítványozza, hogy folyamatosan újítsák fel és korszerűsítsék a szabadtéri színpadokat. Az ülés vitájában a képviselők közül részt vett s*var István, Benjámin László, dr, Bodogán János, Géczi János, Káldi Ferenc, dr. Ortutay Gyula, Somogyi József, Szo- kola Károlyné dr. és Szurgyi Istvánná. , A játék varázsa - Szentendrei és nagymarosi inspirációk Schéner Mihály szobrai — Bolmányi Ferenc képsorozata Sváby Lajos a Műcsarnokban örvendetes, hogy a Budapesti Gyermekszínház megnyitása uián képzőművászeink figyelme is ebbe, az eddig jórészt nem érzékelt irányba fordul. Schéner Mihály játék- szobrai, melyeket május 1-ig láthatunk az Iparművészeti Múzeumban, szintén az ifjúsághoz szólnak. A téralkotás, a tárgyformálás olyan szintjén, melyben nem elsősorban a téma, hanem a vallomás a fontos. Miközben a ma gyermekének üzen, a saját serdülésére emlékezik, miközben átnyújtja a játék varázsát, maga is játszik. Minden egyes fahu- szárlhoz, ökrös szekérhez, ku- cséberes kocsihoz személyes köze van. A mai gyermek szellemi felnevelését vállalja, a játék vidám, önfeledt szintjén. Ez a játék nélkülözhetetlen, ez a játék a lakótelepek százezres létszámú gyerekseregéhez szól, mesterséges természet, erdőt, folyót, madarat helyettesít. Schéner Mihály arra döbbent e madarakat, gépeket tartalmazó Törvénytáblákban, mézeskalácsos huszárokban, hogy vissza kell adni gyermekeinknek a játék boldogságát, az alkotás első óráját. Csak ezzel az alapozással teremthetjük meg a társadalom általános harmóniáját, ezzel küszöbölhetünk ki minden lel- kületi deformációt. Schéner művészete teljesítmény, és a felnőtt lelkiismeretvizsgálata; szolgálat a javából. Művelődéspolitikánkat is orientálja, hogy rendeljék meg művészetünktől a gyermekeknek szóló festményeket és szobrokat, hogy váljon általánossá az alkotó játék. Esetleg úgy, hogy a kifestőkönyvek példája nyomán plasztikai sémákat adjunk a gyermek kezébe, hogy szobrot faraghasson, hogy tárggyá növekedjen száguldó képzelete. Most nyílt meg a Műcsarnokban Sváby Lajos május Schéner Mihály: Huszárok. Sváby Lajos: Nagy lélegzet. elsejéig nyitva tartó tárlata, mely felkészült festőként mutatja be. Szí nei egészség as energiától duzzadnak, a mozdulatlanság is vágtává gyorsul az éles valőrökben. A nézőt cselekvésre ösztönzik e művek, elhalasztott lehetőségeink, terveink hangosodnak fel, csupán egyetlen hiányérzetünk támad, az, hogy minőség nem csappan, nem növekedik, a megoldás ismételt ösvényen jár. Tudom, hogy nehéz, tudom, hogy gazdaságtalan, mégis azt hangsúlyozza a kritikus, hogy nem a képzeletében megtalált jó képet, hanem szüntelenül új képet szükséges építenie magában. Így kevesebb mű fog születni Sváby műhelyében, de az több lesz jó képeknél, az már maradandó. Bolmányi Ferenc hosszú évekig alkotott Szentendrén és Nagymaroson. Most tüzes színei dominálnak. A konstruktív és lírai korszak után most ebben a lüktetésben újult meg, s ez bizonnyal új tájakra lendíti e nyughatatlan s ezért termő fantáziát. Kicsit itt is kísért Sváby problémája, e külön sorozatának hasonlóak az értékei és megoldásai, de ez nem egész életművére, hanem erre az alkotó periódusra jellemző, s ez egyúttal megnyugtató is. Tavaly festett műveit a Helikon Galériában nézhetjük meg szintén május elsejéig. Losonci Miklós ÖTVENKILENC TELEPÜLÉSEN Fejlődő zeneoktatás Két esztendővel ezelőtt a Kulturális Minisztérium egyik vizsgálata megállapította: A falusi zeneoktatás kiépítésében Pest megye többszörösen felülmúlta az ország valamennyi megyéjét: az ország összesen 130 állami zeneoktatással rendelkező községéből 50 Pest megyében van... A többi megyében az állami zeneoktatási hálózatba bevont községek száma általában csak 3—6 között váltakozik. A vizsgálat óta tovább fejlődött a zeneoktatás megyénkben, s jelenleg a 11 zeneiskola keretében 59 településen kapcsolódhatnak be a zenekedvelő fiatalok az állami zeneoktatásba. A jelenlegi oktatási évben a zeneiskolai tanulók száma megközelíti az ötezer-kétszázat ami ezerrel több, mint volt öt évvel korábban. S amiben országosan szintén élenjárnak zeneiskoláink: a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya eléri a hatvan százalékot! E szám önmagában is jól érzékelteti e zeneiskolák politikai és műve lődéspolitikai jelentőségét. Minek köszönhető mindez’ N~mrsak annak, hoey Cegléden és Vácott korszerű zeneiskola épült, Szobon és Dabason pe- j dig új, vagy felújított épület- I ben kapott otthont a zeneis- ! kola. Köszönhető annak is, i hogy mind erőteljesebben fejlődik az egész megye zenei élete. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy ma már az Országos Filharmónia évente kilencven hangversenyt tart Pest megyében. Pest megyében rendezték meg az I. és a II. Országos Klasszikus Gitárversenyt. Két éve a megye vállalta az Országos Úttörő Zenekari Fesztivál megrendezését. Országos esemény volt a falusi zeneiskolák vezetőinek Pest megyében tartott első találkozója. amelyet az idei év őszén újabb követ, szintén Pest megyében. Országosan is mind néosze- rűbbé válnak a vácrátóti bota- nikuékertben, valamint a ‘.á- yiószelei múzeumban és a szentendrei Kovács Margit Múzeum kertjében rendezett hangversenyek. S minden bizonnyal rövid időn belül országos rangra emelkednek a váci orgonahangversenyek is, amelyekre a zeneiskolában a közelmúlt’ an megépített új orgona ad lehetőséget. 4 4
